Sadowski, Wl.: A gazdasági növekedés ökonometriai koncepciója

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓ

alapjául kizárólag a gépesítés és végső soron az automatizálás szolgálhat. A kér—

dés műszaki vonatkozásaival külön tanul—

mány foglalkozik.

A tanulmánykötet második részében ta—

lálható előadások főleg szociológiai kérdé seket tárgyalnak. Emerich Francis a mun—

kaidőcsökkentés társadalmi hatását és a .szabad idő felhasználásának kérdését vizs—

gálja. Ezzel kapcsolatban kitér a szabad idő és a munka kapcsolatára, a szabad idő növekedésének a családi életre, az egyes családtagokra, a gyermekek nevelésére gyakorolt hatására.

Schnorr von Carolsfeld előadásában a munkaidőcsökkentés jogi kérdéseivel fog—

lalkozott. Ismertette, hogy a munkaidő jogi szabályozásával kapcsolatban milyen problémák merülnek fel a Német Szövet—

ségi Köztársaságban. Néhány tanulmány a szabad idő lélektani, pedagógiai és kul—

turális vonatkozásait érinti.

Természetesen a tanulmánykötet néhány oldalon távolról sem tudja kimeríteni a munkaidő és a szabad idő kérdéskörébe tartozó problémákat. A könyv érdekessége és értéke azonban abban rejlik, hogy igen színesen, széles skálán mozogva veti fel a szabad idővel kapcsolatos kérdéseket és ezért nagy segítséget nyújthat azoknak, akik ezen a területen végeznek statisztikai vagy szociológiai kutatómunkát.

(Ism.: Szelényi Iván)

.

SADOWSKI, WLADYSLAW:

A GAZDASÁGI NÖVEKÉDÉS

ÖKONOMETRIAI KONCEPCIÓJA

(W sprawie ekonometrycznej koncepcji 'Wzrostu gospodarczego.) —— Ekonomtsta, 1962.

!. sz. 824—835. p.

A lengyel népgazdaság központilag ter—

vezett ipan' fejlődésének hosszú múltja lehetővé teszi a növekedést meghatározó tényezők és az elméleti összefüggések visszatekintő elemzésének kidolgozását. E tekintetben lényeges a gazdasági növeke—

dés matematikai megfogalmazása, amely lehetővé teszi a fejlődés legfontosabb té- nyezőinek megtagadását, és egyben a ren—

delkezésre álló statisztikai adatok alapján az ,,ökonometriai" igazolást.

A növekedés elméleti és ökonometriai vizsgálatával Lengyelországban először J. Pajestka1 foglalkozott. Kiindulópontja

a nemzeti jövedelem következő képlete:

P : Zw /1/

ahol:

Z— a termelés,

P —— a foglalkoztatottság,

valamint a következő két együttható:

7 Statisztikai Szemle

97

_ P 9

ili—7 /—/

T 3

"bg—Z" //

ahol:

T — a termelő állóeszköz készlet, w —- a munka termelékenysége,

i —— a munka műszaki felszerelt—

sége, vagyis egy, a termelés—

ben foglalkoztatott személyre jutó munkaeszközök mennyi—

sége.

Pajestka feltételezi, hogy a munka ter-—

melékenyse'ge a munka műszaki felszerelt—

ségének függvénye:

w:.f(i)

Kérdés, hogyan változik a munka ter- melékenysége a munka műszaki felsze- reltségének változása esetén? Pajestka feltevése szerint:

dw

?

di :8 [4]

!

Ez a konstanseérték tehát kifejezi a munka termelékenysége és a munka mű—

szaki felszereltsége változásának arányát A fenti /4/ képletből:

wzűie

(ahol C állandó érték), majd behelyette—

sítve az /1/ egyenletbe:

P : azt"; [51

A /3/ alapján pedig:

P : CTEZI—s [6 ,

Eszerint a termelés a foglalkoztatottság (a dolgozók létszáma) és az állóeszköz

* mennyiség függvénye. Lényegében Cobb—

Douglas-függvény típusú gazdasági növe- kedési képlettel van dolgunk, amelyben a növekedés két változótól függ, és ezeket a változókat helyettesithetőknek vesszük.

Pajestka szerint a képletet még egy té- nyezővel kell bővíteni, hogy a gazdasági fejlődés valóságához közelebb jussunk.

A képletben ugyanis a munka termelé—

kenysége csak a munka műszaki felsze- reltségétől függően nő, számolni kell azon—

ban az egy dolgozóra jutó állóeszköz- mennyiség növekedésétől független mű—

! A foglalkoztatottság és a beruházások, vala—

mint a gazdasági növekedés. 1961.

398

szaki fejlesztéssel is. Ezért alkalmam a képletben az e'?[ tényezőt, amely az idő (t) függvénye, tehát:

P, : 075446" */7/

Pajestka az egy évtizedre visszanyúló lengel adatok alapján megállapította a foglalkoztatottságot (a dolgozók számát) és az állóeszközök mennyiségét, és kiszámí- totta az s és 0 kitevőket.

Sadowski bírálja Pajestkának a helyet—

tesíthetőségéről vallott felfogását. Ugyanis, ha a /6/ képletet átalakítjuk, kapjuk,

hogy:

1 1

p a p 1 — a

T : — vagy Z :

1 —- e 6

olz e azzl — 8

Ez hiperbola alakú termelési függvényt ad, mely azt fejezi ki, hogyha az adott ter- mék előállítására a munka és az állóesz- közök új kombinációit kívánjuk alkal- mazni, akkor egyre nagyobb mennyiségű állóeszköz szükséges a munka megtakarí- tásához (helyettesíthetéséhez), illetve meg- fordítva, egyre több munka szükséges az állóeszköz—megtakarításhoz. Az első eset- ben csökken az állóeszközök hatékonysága

STATISZTIKAI IBODALMEI _E'IGYELÖ

és nő a munka termelékenysége, a másik esetben a képlet ilyen érteknezese Sa—

dowski szerint megfordítva helyes. Pajest—

ka azonban túlmegy ezen, és a munka és az állóeszközök mennyisége közötti min—

den változást helyettesitésnek tekint. Ez kockázatos általánosításokboz vezethet.

Sadowski megállapitja továbbá, hogy a

ngg—v , reális körühnények között el-

kalmazva, kifejezi a gazdasági fejlődésre ható összes tényezőket (tehát nemcsak az egy dolgozóra jutó állóeszköz-mennyiség változásait, hanem a független műszaki fejlesztést is). Különben nem állapíthat—

juk meg, hogy valóban előíordul—e helyet- tesítés az állóeszközök és a munka között, mivel az ilyen függvények nem adnak le—

hetőséget az egyes növekedési tényezők hatásának különválasztására. Az a azért nem fejezi ki a munka tennelékenységé—

nek elaszticitását a munka műszaki fel- szereltségéhez viszonyítva, hanem több különböző tényező hatásának eredője.

Hasonlóképpen, Sadowski szerint, a :?

sem fejezi ki a független műszaki fejlesz- tést. Az eüt tényező szerepe szerinte mind- össze az, hogy ,,felszivja" azokat a mara- dékokat, amelyek a tapasztalatai és elméleti termelési sor különbségéből adódnak.

(Ism.: Andorka Rudolf)

LAKÁSÚGY

EGY ORSZÁG LAKÁSHELYZETE ÁTTEKINTÉSÉNEK Móoszeaet

(Technidues of surveying a country's housing situation, including estimating of cur- rent and future housing reguiremen'ts.) Geneva, 1982. Secretariat of the Economic Commission

*for Europe ?, 34, 2, 7 p.

Az ENSZ Gazdasági Bizottságának La- kásügyi Albizottsága 1959 decemberében elhatározta az európai országok lakáshely- zetével kapcsolatban nagyobb tanulmány készítését. Minthogy 1960/1961—ben csak—

nem valamennyi európai ország lakás- összeírást tartott, ezek eredményei a tanul- mányhoz felhasználhatók. A Lakásügyi Al—

bizottság úgy vélte, hogy az összeírások teljes eredménye előtt is, jelentős előké- szítő, főképpen módszertani munkára van szükség. A munka elvégzésére a Bizottság Lakás- és Épitésstatisztikai Munkacso—

portja kapott megbízást.

A Munkacsoport 1960. decemberi, majd 1961. decemberi ülésszakán megvitatta a feladattal kapcsolatos kérdéseket. Ennek eredménye e tanulmány, melynek célja,

hogy az egyes országoknak a "lakáshelyze—

tükkel foglalkozó országos monográfia kidolgozásához olyan irányelveket adjon, amelyek majd az európai lakáshelyzet

áttekintésénél felhasználhatók.

A Munkacsoport felkérésére az EGB Tit—

kársága megvizsgálta, hogy az egyes or—

szágok a javasolt irányelveket be tudják-e tartani. A Titkárság megérdeklődte azt is, hogy az országok a szükséges felvilágosí—

tásokat mikorra tudják rendelkezésre bo—

csátani. A beérkezett válaszokból kiderült, hogy a legtöbb ország meg tud felelni az irányelveknek és így széleskörű nemzet—

közi összehasonlítás válik majd lehetővé.

Minthogy az összeírások az egyes orszá—

gokban különböző szakaszokban vannak, az európai áttekintés nem fejezhető be mindaddig, amíg minden egyes ország tel- jes összeirási eredménye rendelkezésre nem áll. Ez 1964 vége felé várható. Meg-' állapodtak tehát abban, hogy a teljes je—

lentések bevárása helyett felkérik az or- szágokat, terjesszenek elő az irányelvek alapján részleges válaszokat, akkor és aszerint amilyen mértékben az adatok