Z . 3 l i b
M A G Y A R T U D Ó M A N Y 0 S A K A D Földraj ztudományi Kutatu'capport
FÖLDRAJZI DOKUMENTÁCIÓ ; 2 . szám
Búdap e s t 1958 Ké z irat a t•Milánt
l' Sfcfy'víi.. I KÖi'iVHfe
F Ö L D R A J Z I D Ö K U i i 3 N T A C I 0 A Magyar Tudományos Akadémia Fö ldra jzi Bizottságinál
ki advány sorozata
f
V
2, szám.
Kü lfö ldi folyóiratok 1957-es számainak fontosabb cikkei
Ö sszeállították xíiss Dezso dr» -s V3.g_'.cs Anc-r^s o.i • Felelős szerkesztő' ’s kiadó! Vagáes András dr.
Szerkesztősig: Budapest V . , K„dór-ti. 7. I I I # 33 2, Telefon: 1 1 1 - 0 5 0 , 1 2 - 9 5 . m e l l ":k.
Sokszorosította a A .T .A . házi sokszorosítója
i
. 2 . szikiban feldolgozott folyóiratok:
A%
Röviáitds
Acta Geogr, Sin.
Acta. M eteo r.Sin.
..-Jial .E d a f . im n.G.
Annáls AAG Aus d.Heim . B ju ll.M O IP .
B ju ll .K o n TT'.4 -go per.
B j u l l , s z o v j. inszt-szeizm.
• .
XB o l. SG.Lim a.
Bombay G.M, B u l . S t i i n t .
B u l l .Á s s .G é a g r .F r . Bul1 . C ey1 on GS.
C .G ao .Q ue.
Ceskosl.Kras, Gzasop. Geo^r.
Erde Erdkunde
Forsch.ti.Fortschr.
G eogr.Ber.
Geogr.Helv.
|7. p r> r->v» T íj ti i X •u •
Geo.-r.Pregl.
G eo°r.Rév.
Geo gr.R év . In dia Geogr.S.
Geogr. Szb..
Ciffij_ k ia dási J^eJLv
Acta. Geographica Sinica, Peking Acta I eteorologica S in ic a , Peking i-uiales de Edafologia y F isio lo g ia Ve
getál, Madrid
Annales de Gdographie, Paris
.-jinals of tiie A«sociation of American Geographers, Washington ás Lawrence,San.
Aus dem Heimát, Wien
Bju lleten ííoszkovszkogo Obscsesztva Isz- p ita le te l Prirodüj 0 tel el G eo lo gicseszkij, Moszkva.
B ju lleten koramisszii po izu ese n ija cset- verticsnogo perioda, Moszkva
Bju lleten Szoveta Insztituto v po Szeiz- m ologii, Moszkva.
Boletin de la Sociedad Geografica de Lima Bombay Geographical Magaziné, Bo?bay
Buletinul S t i i n t i f i c Academiei R .P , Romine•Seria geologie si geografie, Bucuresti
i '-
Ö ^ phes B u llatin de l ’ ^sso ciation des Géo^
Francaises, Paris
B u lletin of the Ceylon Geographical S o * • ciéty, Colombo
Cahiers de Goógraphie de Qusbec, Québec Ceskoslovensky K ras, B m o
Czasopisi.no Geografiezne, Warszawa Die Erde, B erlin
Erdkunde, Bonn
Fór c-hungen und Fortschritte, Berlin Geographische Berichte, Berlin
Geographica Helvetica, Zürich The eograpliical Journal, London Geo^ra:pski P r e " l ' d, Sarai evő Geographical Reviow, New York
Geor:raphic 1 Review of In d ia , Calcutta Geog: f i j a v Skole, Moszkva
Geograficseszkij Szbornik ^loszkovszko o F i l i a l a V s z . Geograficseszkogo üba- csesztva, Moszkva
- 3
1
Q- .’oí?r.vphia Geologie
In fórra. Gjogr.
Inn.Iíolon.
I n t . Ár eh. Verk, Is v . 21.
Iz v .J 'T . Kazah
Is v . .:u7 * zTd ele.
Is v . Geor,r. I n s z t . Iz v .7 G 0
lato? aeape.
a t. r-zekc. bsre'*. ^orá . I eteor. Giáxolof;.
' i t t .F r nk.Georqr.Ges.
172. Geor,x.
F -.túr u .L a n ’ ssh.
F l ó r i a n Gr.J.
Őri ént '1 Geor’r . Feter”1. .
Phxl.Geo r . J . Pl :n
p -t'- ^ v
P';o'bl.ueo"r.
P- af .G-eo'-r.
P r z . Q s o 'r .
2 au~' f * Pí n\"i o rdn.
/
G . ' o r r : - . p h i a , P a r i s G e o l o . r; i e , B e r l i n
L f I n f o r m a t i o n G J o g r a p h i o n e , - t a x i s I n n e r e l o l o n i s a t i p n , B e r l i n j s B o n n I n t e r » a t i o n a l e s . . a r c h í v f a r V e r l c e l i r vsv ;e
s e n , a i n z
I z v " c. ' s t i i a I k a d é n i i N a u k S z r; z S z R , S z e r i j a " e o r : r a f i e s e s z k a j a , ^ o s z t v a I z v e s z t i j a ü ^ c a c L e m i i N 3 . u k L a z a h s z k o j
bzbzn, O t c ^ e l G e o l o . r i c s e o z k i j , Al^-~
A t a M .
I z v e s z t ij a - J fc a d e m i i N a u k ü z b e k s z k o j
f
S z S z ü , S z ő r i j a G e o l o r r i o s e s z k - j a , T a s k e n t
I z v e s z t i j a , G e o g r a f s z k i i n s z t i t u t , S z o f i j a
Iz v e s z t ija vezeszojuzno&o Geográ
f i a * e/jzkorzo OTd•;c besztva, Hoszkva I ’X;dsc vpe, A. ’ ar\?.zine of Fu-^n
G e o r - . p h “ , S.->nta F : ' . f F . F e r .
a t e r i a l i S z e k c i i B e r e r o v “ o r j a i V o d o h r a n i l i s c s , o s z k v a ■
B i e t e o r o l o g i j a i G i f . r o l o ^ i j a , . o z k v a
' “i t t e i l u n f é n d é r F r n k i s c h e n G e o -
;' , r p h i c h e n G e e l l s e h a f t , B r l a n f : e n . 1’ ev? Lis.-.l . n C G e o " r : p h e r , C h r i t c h u r c h
F r t n r u n d £ » a n d s c h a f t , ' a i n z
T h e F i ~ e r i . ' n G e o r r . ; p h i c 1 J o u r n a l ,
I b n
T h e ' O r i e n t á l G e o r r ' " > h e r , B a c c a
* s t e r a a n n s - G e o ^ r a p h i s c h e i t t e i - 1 n r; e n , G o t h a
P h i l i p p i n e Gecr/^rapliic-?!. J c r a r n 1 , n i l '
P l'Xi, Z ü r i c h P r i r o -’1 •', " o p sk v a
P r o ' 1 •' e e G e o ^ r a f i e , B v c u r e c' t i T h e P r o f é n * . - . i o n >1 G e o / ? :: r p h e r ,
’- ' . a s h i n g t o n
P r z s r . ' l a d G eo r r á f i c z n y , ' i nza.v/a .... :u~>f o r s c h u n ^ u n d B a u r i o r d a u n / r ,
I." 1 Godesher^
4 -
- Rév. G rm, Gs 0£r.
Rév. G-í;or*i . Phys.G'ío.D^n•
■ Re v . G Joí r . Pyren.
Rév. C-eol. Geogr.
.ev. G Jom.Dyn.
Bt d t eh au - S i e dl un g sa’«
Stud.Gén.
^gr T',"!
írav. Sect .P Jd o l .
Trudü 4 -ro p ír . Trudr. I n ; z t . ö?re an.
T ru dü S z r e dn . TJn i v .
Univ.rso ír'ni.?.
Ve aztn, L ^ r . CJn i v .
Vesztn.íJoszi.U niv.
Vie Urb.
•f-ier
Zi • j.t. ■.C- •
■ S o i t ; - e li r . S| d ’ :*m d eun t e r r . 2 eits 'fc.r. Ge ;j?*
2, e i t s c.hr. Wir ts c’i ft c r r . Lc-;ep.Su.
Revue C ■ na " i erine " e G ’o- • r
vh
i e ,. ontrJal
'is
Qu.’bec*
Revue de Gdo^r "oh.ie dhy s i rue et de GJolor.ie juynav'jique, Páris
Revue ^Jo.af rpiiicue ces Pyren . o--. et
■" u ^u d- 0 a e e t , E o rde au:
R v u e de G.’olo is et G ’o r;:r:mb.ie?
Buc rest
„ieva.e de G .'omornlioio^ie Iarn 'ragué, Strasbour# e Prris
St dte* u und Siedlungfa/’.’esen, erlin
t ■
\
d iua Gén e r al e , £ e r 1 in i'err •■•..Helsinkiírrvaux de la Sect ion de P .’do lcrie, S o c ié t . des ciences E.-turelles et Phy s i - u e s du i‘i.ar o c , R ab •?. t
Trudü lóra;aisszii po Izucseni ja ^ .■
etvertiesno/?o Perioda, -■?o p!?vv ' Trudü Ir s z t it u t a Okeanolo/vii, Rorszkva
Trudü Szyedneaziatszkoyo Gonzu- darsztveanogo ü h iv e is z it e t a ,S z e r ija Geo.araf i j a, Tas Irént
L ’ Univrrso, Firenze Ur m i a, lei^zif;- Jena
v-esztnilí Leninéiadsskogo Oniverszi- teta, Szeri ja -c;eolo£Í ja i r;eo.^ra- f i j a , I; en in r'r ad
Vesztnik : oszkovszko~o Univ.orszitst Szeri.ja or:r - f i ja i reoloaija,
or.zkva.
La Vie Urbainé, P ris Yaer, Stockholm
LTd m i k Radova, Geo r -fs.ki In stitu t
«
Beorr d
:eitsclirift fúr den JürdJrundewits-r j
? nrlin
Z eita c h fift fü:: Go"">orpholor'j.3, Bcrlin
^oitccb.rift f ■ r irts cd. r.fts^oo^r ■•■>••
pRie, -Raaen
Sbornik Ceskoslovenskd Spolocnoüti ,.'■ ©pion ', Praba
„ 6 -
F Ö X i D R A J 2 i L T A L B A N A.- A FÖLDRAJZTUDOM ITYOK ELM. dGETE
1 . CAROL H. - FEEF E . i A fö ldrajz és a táj tiz alap tétele. /P é t e r i . 19 57. 2 . sz.'97-9 8 . p . / a németnyelvű földrájzirodalómban aa á l talánosan elfogadott alaptételek tömör ö sszefoglalása; A- a fölei- ra jz tárgya ás annak sajátos tulajdonságai: 1 / A fö ldrajz tárgya a földburok, a geoszf.ira /lit o - , atmo- is h id r o s z fé r a /. 2/ a hé.rom szféra nem e ls zig e t e lt , hanem egymásba integrált re a litá s ;
3 /
ebben az összkomplerusb n foglalt anyagi t Ínyek, erek is mozgások időben és térben teszik ki együttesen a geo szf Ir a t ; / / a geoszféra összefüggő, de d iffe re n c iá lt ,egisz; 5/ a földburok fej- 1 d ik ; 6/ a geoszfára minden szakasza ugyanolyan tulajdonságokkal b i r , mint az egász, /*•. táj megjelöléseire az eddig nem használt
" geomer" k ife je zé st .javasolják/': 7/ ? geoszféra egyes elemei kü
lön tuc’ oninvágak munkaterületei, de a geoszféra a maga egészében a fö ld r a jz katatástárgya*
B - : 0 / A földrajztudomány feladata a teljes geoszferikus reali- t is 1 altatása; 9 / a geoszféra jelens igeinek beláthatatlan változa
tossá órából a. fö ldrajz azokat a tényeket és jelenségeket vizs'-ál- j amelyek geoszferikus összefüggésükben jelentkeznek; 10/ a f -ld- r jz komplex kutatási objektumét a r sztudományok módszereivel
k u ta tja.
2. GERASZIMOV V . P . : A szovjet fö ldrajz tudományos alapelvei e “f’T 1c 3.T1 > - *■' dai geográfus megvilágításában /iz v .V G O 4 . s z .3 6 9 - 3 7 2 .p . / Sebor
’ diósnak a Hevue Canadienne de G iographie-ban megjelent cikkének igen' éles és alapos b ira la ta
3. ZdLESZNIK S z .V . : A fö ldrajz elméleti k .r d sei a XVIII.nem zetközi földra j z i kongresszuson / I z v .v G C . l .s z . j§-6 . p . / A kongresszu
son számos metodológiai tárgyú elóid..s han, zott el, _• melyek soráb 1 .szerző kiemeli Shahá. anzoor -1 m ele adását a. fö ld r a jzi gondolatok fejlődés rö l. dz előadó nem -zo o sit ja u/yan mag:it a fö ld r a jzi
'eterminizmus t .t e le iv e l, de a pos;;z ibilizm ushoz közel á l l . Rész
letesen fo g la lk o zik a cikk .. . emzetközi F ö ldrajzi Szövetségnek a JV III,k o n g resszu s elé terjesztett jelentés v e i, amelvb 1 nem i~en bontakozik ki biztató k ;p . d jelent s b .1 nem olvashat- ki álta
lános metodológiái felfo ga s, .s ha v 'n is benne, az is a hett- nerizmust, a. determinizmust s a posszibilizm ust k .pvi e l i . a kü lfö ldi geográfusok t ö b b s g e ,a l l a p i t j a meg a cikk szerzi je , a term iszeti és a gazdasági fö ldrajz kett .-osztása ellen foglalt á l lá st, az USA iskoláiban a természeti földr jz a háttérbe szorult, más országokban a fö ldrajz keret .ben egyáltalán oda nem tartozó tár' " .kát adnak elő s az i l '! en fö ldrajzo t e b e s e k joga 1 b l^e ^ e zi t > ,:omniológianak': . Beható tn fo g lalk o zik mig a szerző Hans Boasch
és Hans Gs.rol svájci geográfusok tájfelfogás al p e lv e i'1 cimu előadas-dv .1 Vs Ottó Lehomec n-ug-.tn ia.?3t geográfus tá j elmélet .vei.
AB A FmLtR aJZ T. JdG.... -’S FELO ' . • a. DZSAVdrISVILI A . N . : A fö ldrajztu 'om .:,n*7 szerkezet iről /f e l é p i t és ’**
r ú l / . /G e o ~ r .S .3 .s z . 7- 14.p . / föl 'rajztur”omán^ felé n it :sét, tárgykörit is fela d atait a szerző ágazatok szerint felosztva elem
- 7 -
zi ős f e j t i k i . Ezer az ágazat oh szerinte a következeké 1 . cso
port : Term iszeti fö ld ra jz - geo• ,'Crfol^gia., lel in.-..tol .»gia, a szá
razulat hiiirologiája, oceánografia? növőny is ^ l l a t f ölő r a j z , l e író fö ld r a jz, tijföl-' r e jz . A 2. csoport: Qrs.zd3.nigi fö ld r a jz , s- pedig leire; -is regionális gazd".sági földrajz* i. felsorolást a fö ld r a jz i kartográfiával z-.rja l e , A szerző elvi állásfoglalása, a következő: :iA földrajztudom nyok v-^lamennyi •-.igazat.inak, dis- cip lin íjának ereje a fö ld r a jzi kutatások különleges: szépiáiét ő~
ben r e j l i k . !! A kutat sok történeti ss.eml ;lete szerző szerint - föl 'r a j z tudományokban ma -a ár gyökeret vert, de, a kutat is ok t Jrbeli sz emlői £• te mőg igen nehezen tör u t a t.,.. Ennek több oka van. Először is maguk a. geográfus ok a..g a ,st j-r” , s*t.órbeli- sza
vak haszn ilatát ál is visszaria d n a k ” , ezenfelül “ a tárbeli v is zo nyoknak a tortán istol független irtelm.ezőso m.Jg mindig igen el
t e r j e d t ". j-. cikk befejező rasz ben a szerző éles szavakban állást foglal a dogmát izmus ellen , :t amely nem f r össze a hely s ide - viszonyok r.acion.-ilis irtol-ez :s i v e l !:,
5 . oI.LVA, S .F . : A fö l d r a jz c il ja.. / I u 1 . Ceylon GS. 1-0;l- 2, 1-' . p . / '-. Ceyloni Fö larajzí Tarsasaa elnöke ci?r'"‘;ben elésror a föl- r-jz fe jlő d '."stört őnet
í t
vá zo lja, igen .r ."e késen közbeszovo a sajátos dől a zs ia i szempontok, t , rt modern földrajz' fejlő dó’íí történetiből először Ratzelt mőlt t ja ; fo hibáját nem a0
eterminizmusb m , ha- aem az ember szerepőnek helytelen értelmezásóben l a t j a . Vád-. A de l a ri.achet elsősorban. Yíatzcl ~et ’r min izmus a helyesbitő jánek t a r t ja ; maid igen részletesen elemzi Brunhes munkásságát. Cikke második r sz ben a fö ldrajz -irt.'..kővel fo gla lko zik; elsősorban, mint a társadalomtudományok nilkülözhetotlen segideszközővel.AC A F0LDR.-i.JZ aüa ;UM. DKZEREI
6 . SCEUT.2E J .H . ; A F "ld t '.'rs-'igeinek tudományos á tt e k in t 's e ’s ki ’r- - t ikel ise, mint fö ld r a jzi pr obi .ima /Er^c- l c37. 3-4 sz. 193-2r,3 . p . /
kegfi^-eí s .s dedukció között a szerző szerint kikorülhetétlenek a hibaforrások. Szo?s: lehető kikapcsolás..-, nőikül a Föld tőrsegei
nek f ö ld r a jz i k i értőkéi - se leh e te tle n . ... probl ima analízisének középpontjába szerző a s u b je t u m s az obje.ctum egymáshoz viszo- n-ailis.it á l l i t j a s döntc szerepet tulaj d o n it: l / is objektum
Átmeneti átalakulás m ák; 2
/
a 'oo~t.-.-ny ezők változó ö s a z e t .;tol.inak is 3/ az okjc’-tumok s z u b j k t i v ábráé olás nak. P lkaikon mutatja• be a yeo-t inyezők irt "kel is ánek - d ó ze reit.
.-.T T JEL., LET. iíő PLEI T ,J
7 . CARCI H. j A tájfogalom alapelvei /'Petorm,. ;.1 S 5 7 . 2, sz , 93- 97.p . / A táj fog almának lényege, a táj ssv eredete, a t á j, mint a fö ld
burok egyik sz elv'Ínye, a. táj intergr tció j .inak fo kai, a termé
szeti ős -a müt áj felőpit isőben az e.r-»es szfőrák szerepe, a t ij
különleges kritérium ai, a. fö ldrajz mint táj tudom mya, a t-ájszea- l i l é t rendszerei is ir.inyai - a t múlm Íny futargy ai. Lőnyeg ibon a felsorolt tőm ikra. von atkozó jelen koii n im:.t tudo mányos f e l f o gás közi ás o. Vőgsc következtet s e : "JSgvre szabato°abb ku.tat- -rend-
■ .szer _ aegits ia val rí: a n~ ilik
x
regionális A rázol isok ösezohasonli tására, s ezekre fel ipithétö le s z az ilta.1 mos föl'r- .jz, molynem lehet más, mint a ta jak .Ital.inon tu 'om.iny a , t!
8 .
'.-'..'_dERLAFD E . : ILeziotleges n ipek t ir ipzetoi. /atud . Orcn.1937.1 0 . rz . 583- 588.p . / . ma m ir bizonyos m rt ikbon 'elavult Frobenius- f .le el"’ letb 1 kiindulva, pegkis irli a. kezdetleges n'.pok /jtfe.tv.r- v ö lk er/ t irkőpzeteinek n .h m y , tule," zerüon hangző terv ;nyazeru- s igék': e foglal.-,0át *° . 3L'ü>£I0L.i R. 2 Finnország regionális felosztása /T e r r a 1 9 5 7 . 2 . sz, 3 7 -4 3 . p * / A növényzetem, a fe ls z í n i üledékes rétegeke, a gezda- 5 Ágon, az erdőt jellegen .vagy az állatvilágon alapuló regionális felosztások f o&hasznáiasáv.l u j , elsősorban ^az ghajlatra ..pitett regioná lis felosztást javasol. Ez a felosztás a t -rktfpcn megadott számok-eszérint a következő: 1 , Tengerpart / l / , 2. A 200 t s zf fenn
sík / 6 , 7 a, 8-^10/ 3 . Valemennyi többi regió az a lfö ld i régiókhoz ta rto zik .
10 . LOUIS H. : Köz.épcurépa mint térforma / L ndergest l t / . /Erclc l c57.
3-4. s z . 224-23-5-.p.A_ A tanulmány kis ériét Középeuropa t érogyn g nek bizonyítására. Kiindulási alep ja Partseh hármas felosztásé /A lp o k , F e lfö ld , a l f ö l d / s erre a k is zé le síte tt alapra ép iti fel gondolatmenet ét .»■ Köz épeurópa éghajlati egyseget a csak ebben a
r giob.an m egfigyelheto• kio grenlitett hosszúságú .vszakókkal bi- ^ z e n e it ja . További b izo n y í té k a i• a. középeurópai növényövezetek j e l legzetes sajátosságai, a raezogazdas ^.gi övezetek t rb eli "’ogoszla- sa es az általános közieked ’si rendszer.
1 1 . PSTROVIC R . : • A f ö l d r a jz i régiók problémája Jugoszláviában. /Geogr.
E r e g l .1 9 5 7 .l f S z . 104- 135.p . / Jugoszlávia területe természeti .s gazdasági fö l d r a j z i , tört .heti .és kulturális szempontból egymás
tól élesen elütő részekre o szlik , s szórt a regionális felosztás nagy noh .zségőkkel já r. t . j szeti es társadalmi tényezők dia le k
tikus egysege alapján szerző Jugoszláviát 21 régióra o sztja s f e l oszt.isi tervét behatóan megindokolja.
1 2 . RUBIC I,. ; • Mediterrán határok az Adria k e le ti partjá n. G eogr.Pregl.
1 S 5 7 . 1 . S Z . 1 3 6 - 1 4 8 .p . / Kellő fenntartással megvonja a szerző
a geológiai- m orfológiai, é g h a jlati, hidro-, zoo- és fito geo grá fiai valamint a gazdasági es k u ltu rfö ld ra jzi határokat a mediterrán és a b 'l k a n i területrészek között. A partvidék és a síkságok a szer
ző szerint k ife jezetten mediterrán je lle g ie k , a fe lfö ld már nem.
A középtengeri hat .sok azonban a folyóvölgyeken keresztül mélyen behatolnak a fé ls z ig e t r e .
1 3 . SIEBERT A . : A tájápolás gazdasági jelentősége /Z o it s c h r . irtschaft geogr. 1 S 5 7 .7 .S Z .2 1 3 - 2 1 S .P ./ A természeti táj struktúrájába .s fejlődésébe történt emberi beavatkozás nyomában beálló változások jelentőség .Vei foglalkozó tanulmán-; .. problémakörrel összefüggő fölarajztudományi feladatokat három pontb n fo g la lja össze; 1. A természeti tér tulajdonkJpeni harmóniája, a táj tagolódása és a telepü lési hol vek jellem zése. 2 , -z emberi • e v-tkor és rá vén k ele t
kezett károk és azok okai. 3. A term ;szeti ;’s a müt áj megzavart egyensúly .inak helyre, i '< ü t ás ~.
BD TOPOGRÁFIA. FÖLDR J S I FEVEK ó RB :S3I **
1 4 . BURRH-L LI. V . ; Dó Is arkvidó Jti fö ld r a jz i növek /P r o f .Geo,ar.6 .s z . 2-5.p . / A délsarki területek es tengerek fö ld r a jzi elneve
zéseinek rövid t 'rt nete; k i r ő l , mikor, mi ért nevezt .k el az eg*.v8s tengereket, szorosokat, öblöket.
- 8 -
o _
•;C“
7 A T E :: A T I X . I F Ö L D -H A J Z /•
C.m íí. ■ i’vJliD £* -lúiiTEl • . ...iü_/űjÁ.
1 5 . B ELOCEPJíOV 3 Z Al J D CJ U ^ Az idő övez etek: ívj ha tarai a Szovjet- Túliéban /Geo.gr, S « 53- 56.p . / A szovjet kcrm ;ny 1 9 5 6 * márci
usának elején a IC.sz.20 -is 185 -a között uj idoövezeteket á lla •
•oltott neg. Az I-ZII övezet közötti idókúlönbség öv -zetenkint 1-1 óra. A tárk .'p vázlat tál kiég észi ett cikk a s zo v je t>idöövek ; tört ;net'H és az idev.igő nemzetközi egyezményeket k ö zli,
::D ;!
C S I L L A G Á S Z a T I F Ö L D H A J Z
DD
11. .3
aGITESTEJÍ HAT.-..SA A, FÖLDRE, : E TE OKI TE IC1 6 . ...EAAI.JvI A.- HOHLwERuE J . G . : A1 ümchaimln, talan meteori ere
d-e tü kráter Nyugat - ír akb
m
/G eo g r, J .1 9 5 7 .2 . sz. 231- 233.p*./A kráter a Beirut-Bagdadi úttól óO km-re délre .fekszik, atm .- r-je 3., 2 km,
’ly s
-ge 20 km, Vulk ;.ni jelenségnek messzi vi déken n~oma sincs, ékből v/lem int mint a
k r á te r
külsC formáiból következtetnek a szerzők a meteori eredetre.E ... FÖLD J.CIAL Ü L A J" ,.L S FE.TL D 'SéFEK ELX. LETEI
17. SLö"'ENZEPlG H . : ICozmosz .:s rendszer. A kopernikuszi világkép genezisérő l. /S t u d ,G é n .1 9 5 7 * 2 .6 l - 8 a * p ./ ^ k o p e r n i k u s z i
világkép, b ö lc s e le ti gyökereit; a kor közvéleményére és teológiai felfogasára gyakorolt'hat .s t, összefüggését a középkor sko
lasztik u s fiiozcif iá javai elemzi m etafizik a i jellegű helyenkint
■ misztikumba t 'ved- tanulmány.
1 8 . L0íTF..sNTI N . : A földtörténet uj elmélete /öniverso 5 , - s z . 727- 738.r Föld diasztrofizmus .írói szóló tanulmany* A dissztrofizm us fo
gain -nak meghat .ír ozás a után az e d 7ig uralkodó elm... let eket
/ a g e n e r / jellem zi, röviden ismerteti Lo Jef^rey szeizmikus s
"n'm a övezet:: - elmélete alapjára felépített uj elmélet--t,
19♦ EGYED L . : A Föld dinamikus m odellje. /E>jull. s z o v j. i n s z t . szejzm.
1 9 5 7 . 6 . s z . 52- 57.p . /
20. GI. :NFÍT:d, J?::JíI L . : sgener elm életének ólasz előfutár ja /Uni- verso 1 9 5 7 . 2 . sz, 227**232.p , A Domenico Lovisato is z t r ia i sz - let sü olasz matematikus s geológus / l 842-1916/ több olasz egyetemen tanított* ?. p is a i egyetemen 18 74-ben tartott eloac.a- -sában fe jt e t t e ki ele nek a kontinensek ssétvalaaának elméié- tét, tehét jóval ’.egener 1^15-ben meg jelent könyve' e l 't t . Az olasz tudós elm lete azonban f e l e d ’sbe merült• s fejteget ’sei csak jóval á alala után, 1924-ben jelentek meg,
21. QUIBIFG H . : Kontinensek eluszasa ,:s a földmágnesség /Fórseh u.
F o rtsc h r.1 9 5 7 . 7 . s z . 193- 196.p . / Pa-i-I.S«.Llacket‘t Nobel dijas angol fiz ik u s szerint a valkanos kezetek Curie- >ont alá lehű
lésekor mágnes/ .'get nyernek, a a n e / ö :g ir.aiy.mak és intenzi- t ’sánák élt .;r 'sóiból Blackett a kontinensek ."s szubkontinens ok nyugati ir ln-u lusr t észt ■ k^vetkozt -ti. Szorzó 'lesen szembe
száll ez'zel az elm élettel. :r'okes polémia fiz ik u s s geológus kö zö tt.
I S E i: j £ L M I F u L jj it A J Z
22. GELLERT J . F . : terffl .-szeti fö ldrajz rendszertana és problema
t ik á ja . /Geogr .P e r . 1 S 5 7 . 2 . s z . .89-102. p . / földre.jz tudora íny mnn.kak9r.5t szerző rövid bevezető titán a következőkben határoz
za meg: >/ “A földburok hírein szf Jrajáb an /lith o - , athmo- és h id r o s z fé r a / -szíölhet;.- jelenségek egész ^komplexusa, beleértve a növénv- Ss állatvilá got ’s az emberi társadalmakat funkcioná
l i s , helyesebben dialektikus ös szefügg Cs.sikben? b / .annak J ie ly i ille tv e regionális eltéréseik; c / Fejlőd.' sük tört énete, üzt a hármas alap tót olt részletesen k i f e j t i és magy-. rázza, azután át-
t r a földrajztudományok o sz t á lyo z á s;’.ra. Osztályozása nag’r jab-m födi a szovjet geográfia k la s s z f ik a e io ja t .
23. Gü'JLB L . . ; Az Antarktisz jövője. /G eog r.R év. 1 9 5 7 .1 - 2 8 ,p . / .. D ő li sarkvidék felkutatásinak rövid történetén kivül szerző t morén összefoglal ja sz Antarktisz geológiai, geoporrolőgiai, állat és növ ényföldr ?.jsi ado tt; :.gait, r .szeletesőbben az ásványi .kincsek valószínű előfordul 'saival és a déli f Cl teke éghajlati
ra g~ dióról t klimatikus befolyásokkal fo gla lko zik.
24. GRIG0RJ3V A . . , . : A természeti fö ldrajz néhány alapvető kCrd-Cső
r ő l. /Izv.aJT 1 9 5 7 . 6 . s z . 3- 17.p . / . a tanulmány a következő alapvető problémákkal fo g la lk o zik : A természeti föl.Crájz tárgya.
aely konkrét természeti folyamatok szolg aitatjá k a fö ld r a jz i kör nyezet kölcsönös ö s sz efüg gé s e in ok az alapjat* --- fö ld r a jz i burok
összetevői közötti kölcsönös anyag- és energiacsere, A fö ld r a j
zi burok terü leti differen ciá ló dá sa. tájprobl 'ma. fö ld r a jzi övezetesség kialakulásá'nak tényezői. .Ezek a szerző sze rin t: l / A fo ld fe ls z in sagárzási mérlegének Cvi értékei. 2/ az ’vi csa
padékmennyiség és 3/ a sugarzas-mérleg és a csapadókmennyislg v is z o n y a .’ A részletes an a lízis után szerző m egállapítja, ”a Föld
szárazulata egységes, törvényszerű, periodikus rendszer1' s meg
szór.kész t i a fö ld r a jz i övezetesség tá b lá za tit. Részletes magya
rázat útin m egállapítja, hogy “ a természeti fö ldrajz fejlő d é sé nek mai szakaszában a fö ld r a jzi burok szerkezete /különösen te
rü leti d iffe re n c iá ló d á sa / és ö sszetétele, valamint fejlődése törvényszerűségeinek a tudománya“ •
25. Z. íBEÍiIN J . M . : A természeti fö ld ra jz_v itá s kérdései / l z v ,v G 0 .
4 . e z . 3 2 2 - 3 2 9 .? ./ A szerző az 1952-ben mogjclont tanulmánya-- rol irt bírálatokra vá laszo l, -z első vitás kérd Js vajon !,a fö l- rajzi környezet s a fö ld r a jzi burok azonos tartalmú foga. 1 - mak-e” , vajon csak a "term észet" fogalmának szinonimái-o a
fö ld r a jz i .környezet csupán ez emberí társadalom s a termelés aa-'aei fe lt 'teleit jelenti-e? ” 4 v ita m ésodik v ’r ‘ ése .a termé
szeti- .földrajz fogalmi m'ghat...rozosa, nevezetesen vajon a te r
mészeti fö ldrajz tárgykörébe- tartozik-e ;taz emberi társadalom és a környezet kölcsönhatasa?:t V ;gül a szerző Saloszn"’ik prof esz szór vadja ellen védekezik, .ki azt á llít o t t a , hogy Zab el in
megfosztja a természeti fö ldrajzo t az önálló tudomány rangjától.
ujrn
GEOL ,-GIA ,‘IFT SEG DTÜDOCÍ Wi
2 6 . TEááY M . : Nyugat-Aueztr ilia Canning medencéje /G eog r. J .1 9 5 7 . 2 .f z . 1 5 7-1 6 6 . p . / medence Porth-tői 180^- km-ra a-ra fek
sz ik , kiterjedése 530, ^.A km2 , geológiai atkát atasa ceák a legutóbbi .vekben a ke’ óla j forr a sok felfedezése után indult m cg,
- 11
E.JJ5 H..:T5GT..IT
?7. CSEHDINCEV V . V . : i negyedkori üledékek abszolút borának m-gha
tározása /Trudü Kor-ír,?-, 4-go por. 1111-437-446.p , / . A szovjet is a nyugati irodalomban az utvbbi ivekben erősen vitatott .-is elemzett kérdés rövid ö sszofo glalá sa, Ke;ghat irozza a radioaktív olo"vek bomlásának és akkumulációjanak monot it, l e í r ja az eddig vérzett m iréseket is korma-ghat .rozásokat ;s az crédp.'-nyekot
n -hány táblázatban ?rözli, ,
23. GHOj .^V V .J .? _*z antropogén sztra tig ru íia i. felosztások _olvi simájáról /Trucii Xomm, 4 -go por, I l i i , 7-9. p . / Ilis-rlot Hornodkor G-r”rrs.'"gos e z t r "t ig r á f iá i skálájának abszolút goochro- no logiai módszerrel tört inö mogállapitasára, főleg az mustráló*, pithccus is a Ho -’o sapiens megjelen "’sq közötti i d ;-.°z ?.kb n ,
° 5 . JEN i7. ’io Y.ANG W, “ A Enz’iangos.iang medence /H u n o n / gcomorfol gi- ijanak és negyedkori geológiájának néhány kérdése / A d . &oo r.
S in . 1 9 5 7 . 4 . s z . 3 7 6 ,p , / . A Hszisngosiang, a Jangcecsiang cg--ik
•jelentős m ellékfolyója, Hun . n tartományt 870 km hosszúságban s z e li ,.it* A h ely szin i kutatatok eredményeit szerző a kö vöt kö
zökben fo g la lja .öesze: a negyedkori eljegesedést a gleccserek nyomain követi és m ogállapitja, hogy a Khogység harmadkori ki- emolkodisc jelentős t nyezó je volt as eljegesed isnok, k 18-20 m vastag un, Pcjsaesing alsó pleisztocén rétegsort /vályog és k a v i c s / szerző f l u v ia t il i s eredetűnek t a r t ja . Behatóan fo g la l
ko zik a folyóvölgy 5 0 , 30 is 10 t e r a s z a iv e i, legelt er
jedt eb b az akkumul r.tiv jellegű 30 m magas tera sz,
30 , HOSZSVITIN A . J . : A negyedkor sztratigráfiai- sém ája a Szovjet
unióban ás annak rövid ténybeli megindokolás /Trudü IComm.
4 -go per. X I I I . 21- 23.p . / ..i.z uj sémát szorzó' szerint a negy
venes évek óta tett fontos uj felfedezések és megfigyel i sok te
szik szükségessé. Ezek: a két in te rg la ciá lis táljkomplorrus mog- a lla p itá sa , a moszkvakörnyéki, különböző eljegesedésekből szár
mázó három moréna fe lfe d e z é s e , a mólogosokozini in tc r g la c ia lis felfedezése 'is a wurmnok két önálló el jogosod éore felo sztá sa.
E bevezetést követi a szerző által szerkesztett uj negyedkori sztrat i r a f iá i t ébláz - * .
31 . SANCER g . V , : A negyedkori /antropog n / üledékek helyi sztra
t ig r á fia i skálái s z e r k e s z t ’s'inok :5s .korrelációjának alap elvei /Trudü Koma, 4 -go por. X I I I , 10- 20,p . / A helyi skála -meg- s z ‘ rkosztis ‘nők szükségét a szorzó a következőkben indokolja meg: a negyedkori geológia ;ra már a gyakorlati gazdasági is mű
szaki kérdések megoldásának fontos alapja, az egységes skála a ozovjptunió területén végzett kutatások és feltárások egyez
tetésére folt it lenül szükséges, Ennok az egységes sztratigr .fia i skálának a megszerkesztéso azonban megköveteli a részletes
helyi is regionális 'skálák kidolgozásét és ogyoztetis it, Hész- lotes tenácso.kat, és utmutatasokat ád a helyi skálák elkéazit i- 3## Z S I P J W S 2 I I J A,í", : A negyedkori /an th r o p o zo ik u s/ ü l cd 'kok szti
tig rá f iájának fökérdésoi /Trudü Komm, 4--o por. X I I I ,100-11 C .p , / A rövid tanúim Íny első fel .bon' szorzó a nemen ki. t ú r . és a fe lo s z tás tort .nőt t fo g la lja össze, a mv-sodik részben az anth::or>ozoi~
kus üledékek egységes s z t r a t ig r a fia i yazlatával és a kut -tusok
nak a gyakorlati gazdasági let szolgálatáb- á llitá siv 1 foel \1 - kozik.
- 12 -
PAB ..£J..:1T£- S : JET EGK "LT01)01'. i Y
— r
33. SVJ5COV M . S . : 'O'ledékes kőzetek petrográfiáj án?k fejlődése a
Szovjetunióban az utolsó 40 évben /B u ll .M ? IP 1 9 5 7 .6 . s z . 3 - 1 2 . p . / Az üledékes közetek petrográfjUja mint önálló tu ömanyag ke- lettesésének és fejlődésének tört h e t e a űsovje tunióbán, m in”
ált alán o s s ágb an, mind részle te ib e n .
FÁF G30FI2ÜJL4 MINT SEG.AüTÜDOívUNY
3 4 . IiöDHJAVCEV N .A . : A kőolaj fekvés ének mégha tarozása kcolaj tar
talmú területeken / B u l l , jT-IP 1 9 5 7 . 4 . s z . 3- 26,p . / A szovjet kőóla3területeken végzett kutatásaira hivatkozással szerző
azt a t it e lt á llít ja" f e l , amely szerint a koolaj a kőzetek keletkezésátöl függetlenül, bizonyos Sztr a tig rá fia i szinttől kezdve a kristályos vagy metamorfizált kezetekig mindenütt
jelen lehet is ip ar ila g kitermelhető, ha a kőzetek megfelelő mértekben porózusak vágy áteresztők. Az olajmezők kitérj ed..se nem függ az üledékes rétegek k it é rje &é sö t ö l, bármilyenek l e gyenek i s . Szék a törv-.nys.zerüségek megerősítik a kőolaj m -ly- ségi eredetét,
PAP • oSFÖL.L.?l-íJ2
3 5 . .-Jj .KSZSHiV M , J , : A pleisztocén geomorfológia ás sztr a tig ra fia a V i l j u j _folyó ment ón /B ju ll • IComm. 4-go per. 21. s z , 87-56, p . / . ... t/nulményb?n különösen a teraszáorfolcgiai -s az örökfaggyal Összefüggő s z t r at igr i f i ai részek érdekelnek f i v e i m e t . ?,egaí- larLtja, hogy “az eddigi Iratátások szerint központi Jakutia níeisztocőn üledókei különböző korú, egyelőre nem nagyszámú
emlős fauna maradványait tartalmazzák, s ebbel következik, hogy “ indokolt a paleontológiai módszer alkalmazása Xözóp-Szi
bé ria negyedkori üledékeinek vizsgálatában” .'O
36 , PUiZJSR P . : ix negyedkor kutat’as_nak ujabb módszerei /.-us d.íieim.
1 S 5 7 .3 - 4 .s z , 53- 60,p , / Az abszolút geokronológia ujabb / r .- o.ium módszereinek tökéletesedésről számol be népszerű, formá
ban, Jrdekes a tengervíz .felszíni rétegei hőmérsékletének megal lapitá sa a földtörténet különböző .korszakaiban-,
37. GCflLCHSB A . : Az iűszak-Irországbsn kiásott f o s s z il is eróziós felszín e k / A G .1 9 5 7 . 4 . s z . 289-309. p * / Infra-carbon, infra- ' mezozoikus, infra- bazalt, inter és suprabazalt felszíneket
különböztet meg, fo g lalko zik továbbá a post-bnzalt tektoni
kával. líegállapit ja , hogy a "fe lszín ek túlnyomó részben vagy a mechanikus vagy a vegyi erózió müvei, de helyenkint recorts de
formációk is megállapíthatok11. A tektonika túlnyomó részben har mádkori, de nem a lp i, hanem a t l a n t i, .Az ászakirországi eróziós felszín e k jóval idősebbek, mint a h e r c in ia i fe lszín e k ,
38* M0S2.ICVTTIF A .J í : Az Orosz síkság első eljegesedés nek va ló szí
nű kora / “ ju ll.M O IP l c5 7 . 2 , s z . 3- 14.p . / Szerző az akcsagil korszak g la c iá lis ’sr hajlat inak bizonyitására a volr ■••vi ■.'.ék és a ICászpimellék sötét tűlevelű ’tajr^-err’einek p o lle n je ire [s az üledékes ró temek krioturbácios je le ire hiv^deozik, Az akcsa- g il t a .köz ép tengeri cald hriai :s a holland ams tol-kor szakkal veti össze. F e lt é t e le z i, hogy az Orosz síkság első eljogesoo ’se
az akcsagilra tehet , amit ennek az eljegesedésnek igen idős je le i bizonyítanák és javasolja, hogy a pleisztocén alsó ha
tárául az akcsagil szolg áljo n.
- 13 -
39. FEJSTáCT F. J . : .a holoc én a űzovjotuiiió t :r ü l -tőn /Trudü Korám.
4 -go p o r .2 I I I . 111- 117.p . / é. cikkben tárgyalt fópreblemák: . h o l o c ’n üledékek, a holoc n alsó b-tára; a holoc % felosztása /t á b l á z a t t a l /; a holoc ’n pollenciagrammok regioná lis típusai;
a holocén s z t r a t ig r á fia i felosztása a pollenkomplexusok alap
ján: a fa fajtá k eltörjedése a Szovjetunió területén a holoc .n^
ben; a holocén éghajlati v iszo n y a i, Ös?:zehasonlitja a különböző kutatásmódszereket ás ö sszefo gla lja a legfontosabb feladatokat, 4-0. SAUER C .O . : A jégkorszak vágó és tanúi /G e o g r .R c v .1 9 5 7 . 25-
4 3 . p . / . A cikkben idézett legújabb adatok alapján a jég
korszak az USA terület-in a jelenkor előtt 10-12 O.'-O .vro te
hető. Szorzó ö ssze fo g la lja a jégkorszak vjgsó fá zisainak j e l legzetes vonásait, a p a leo lit ás neolit ember kultúrájának nyomait az USA-bán és Európában; a homo sapiens megjelenését
a würm utánra t e s z i . Cáfolja azt a fe ltev é st, hogy az amerikai kontinensen nem élrt a j égkorszak vége előtt ember, s r .szle- tesen fo g lalko zik az amerikai neolit /kötélvorc, kosárfonó, magőrlő kul'túrákkal/.
4 1 . VELICSKO A . A . : A felsó’ paleolitikum geológiai korának-és stra- t ig r á fia i jelentőségének kérdése /izv.AfT 2 , s z .33-51 .p . A bevezetőben a szorzó a felső paleolitikum korának becsléseit fo g la lja össze a Szovjetunióban ás külföldön. Ezután tárgyalja a Középorosz Tábla felső paleolitikum i rétegeit, .Ebben a rész
ben dolgozza fe l az igén gazdag geológiai is fitogeogr.-.fía-i anya.'.ot, amelyet számos táblázattal és szelvénnyel tesz szem
lé lte t ebbé ..
Lásd még 28.
FAT TER I'SZETI T .J
42 . B0H1S2.0VA Z . V . : A természeti fö ldrajz néhány kérdés éről / a Leningrád-terület k e le ti részei tájainak tanulmányozása alap
j á n / V e s zt n .L g r .U n iv . 1 2 . s z . 112-124. p . / A cikk első r '■b z j x on szerző a genetikai alapelvek jelentőségével fo g la lk o zik , hang
súlyozva a paleogeográfio.i a n a lízis fontosságát. A második ré sz
ben" a zonális és azonális tényezők jelentőségét f o jt i ki a természeti fö ld r a jz i rayonf lo s zt a s egységeinek ta x o n ó m ia i rendszerében, részletesen magyarázza a különböző rangú fö ld r a jz i egységek közötti minőségi különbséget, végül a Leningrád -terület keleti része tá jainak zonális és azonális vonásait fo g la lja ö ssze - ás ózok alapján felv á zo lja a terület rayonfelosz
tásának tervét.
4 3 . FATKIF X. J . : A szárazulat fö ld r a jzi övezet ess égéről /lzv.VC-0 2 . s z . 113- 118.p . / . A cikk alaptárgya a természeti komp
lexusok szerepe a fö ld ra jzi övezetek kialakításában. Szerző szerint a komplexusok megoszlását három tényező határozza meg: a szélességi övezetesség mint plsörénáü, a hosszúsági és a függőleges - övezete:;,- ég mint másod- ille tv e harmadrendű törvényszerűség. Az azonális tényezők sehol sem. tekinthetők
tájképző t ’ny szoknék, csudán az övez etess '5 g kisebb mérVM.* e lh a j
lását'’ id ézik elő. Legnagyobb főért ékben azon. éli rak a modcrközeli ártéri tájak, amelyeken a folyó jelentős akkumulotiv munkát é v géz.
4 4 . GAF"JROV V . Q . : Az Ühség /G o lo d n a ja / sztyep újonnan öntözött részeinek geomorfolo giai- lito loaiai rayonf elosztása /lzv._'-Ji
uzb o k .1 5 5 7 .4 . 05- 1^3.p . / Az ,jhség-sztyep újonnan feltört és öntözött d é l i, nyugati és északnyugati területei részbon az
- 14
•v zbok, réssbsn .v ICazah köztársas Ághoz tartozna!;:, A szerző a tőrlet goomorfolómiai előzőit / t -nuh.igyok, proluvi ál i s , c7eluvi- á lis hegységközi .'is elöhegységi síkságok, hordái ékkupok, tera
sz-!:, süílyedékek, tönkfelszínek ott),/ ogyönkint '3 részleto- son elemzi*és ozon az alapon osztja föl a területet 4 fő és 7 a lrayonra*,
4 5 . GRIGOREV A, A , ; .A szovjet természeti fö ld ra jz no hány kérdésé
ről és fe la d a t ir ó l, /G e o y r .3 z b , I I I . 63- 67.p • / szerző legfontosabb feladatok1:ént a kővetkezőket je lö li meg: a táj- kutatás tudományo s - metodikai alap elveinek kidolgozása; a fö ld r a jz i környezet mindón sajátosságának felkutatása; a területek rayonfelosztása a fö ld r a jzi környezet szerkezete alapján. taj- rayonirozást azo nbm meg kqll előznie a magasabb taxonómiai
egységekre tört énő felosztásnak: a t j területe olyan nagy kell legyen, amely egyesíti magában :!a fö ld ra jzi környezetnek az i l
lető övezetet jellemző valamornyi .komponenséfc"• - 4 6 . GRIGOBSV A *A .? A szovjet természeti fö ldrajz néhány kérdéséről
és feladatáról /iz v .V G O 2 . s z. 1 0 1 - 1 0 5 .p . / .A szovjet .föld
rajztudomány első feladatául szerző a tájegységek beható .és k i merítő vizsgálat .t je lö li meg. Egy-egy táj konkrét -vizsgálata magában fo g l a l ja : 1 . .:-*z illető tájnak' mint magasabb talonom:'... i
ogvoégnek, valamint a nagyobb egységen belül elfo glalt helyzet nők v izsgá latá t. 2 . ’,z illető magasabb egység - t r ü l e t , övezet, körzőt - fö ld r a jz i környezete, szerkezete és fejlődése törv mar- szerüs ’geinek számbavétel ét. A továbbiakban a szerző Szqlncov, ICalosznyik és Szocsava tételeivel -s fogalmi mégha táró zásaival polemizál és le s zö g e zi, hogy 1/ a rayonfelosztást a nagyobb taxonómiai egységekre való felosztásnak meg kell elő zn ie; 2/
a táj területe legalább olyan nagy legyen, hogy egyesítse magáb n a f ö l "r a j z i környezet valamennyi összetevőjét.
4 7 . IS2ACSENS0 A .G . t.xjkutatas fejlődése a Szovjetunióban az u t o l
só 40 évben /Iz v .V G O 411-4‘:5 . p . / . rA tanul® íny nagy, Milönbö- ző terjedelmit ítészre o s z lik . Az első részben a szerző a fo rra dalom előtti fejlő dé st ir ja lo , amelynek legfontosabb eredménye a do?eucsajevi t!term észeti- földrajzi komplexus" első világos és szabatos meghat áro zás a v o lt. A második részben a szerző az Okt be- r i /forradalmat követő első időszakról számol be, amelynek .t e lje s í t
ményei közé so ro lja a " tájmódszer“ bevezetését és az első taj-
té r k é p e k megszerkesztésát és kiadását, A harmadik rész a har
mincas évok fejlődéséről számol be', a Nagy Honvédő, háború k it ö r é sé ig . Ennek a korszaknak a vozotő geográfusa Bcrg v o lt, okkor zajlo ttak le a legerősebb viták a táj fogalmának meghatározásé
r ó l. .1 befejező negyedik részben a szerző Szukaosev, Szolncov,
■Salosznyik, Aarkov és más vezető szovjet geográfusnak a. táj ku
tatás terén végzett munkáját jellem zi, beszámol a faciosck és a téj-geokémia irodalmáról s a további fejlő dést gátló fe lt é telűk kiküszöbölését követeli.
4 8 . LEE S . : A Csajdam medence, t e k in te t t e l• Kina természeti régiókra felosztására /A c t a G e o g r ,S in .1 9 5 7 . 3 . s z . 3 4 2 .p . / Vitás kérdés, hogy a medence Tibethez, a Ceiangt.ng platóhoz vagy Hszincsiang- hoz tartozik-0? Csajdam kontinentális éghajlatú aridus terület, xo rofita növ 'nyzottcl és szalinus tájakkal. Vegetáoiája t e l j e sen elüt Csiangt:ng magas szin tjcin o k növ nyzotét 1 .
15 -
49 . íéüllZ. éEV _ . a . : Sz .ráz • /a r í '.us/ területek t -ra ész- ti-fölém a jzi rayonfölosztása / i z v .A F 4 . s z .1 6 -2 0 . n . / A rövid cV-Jz tírgya Közép- és Belső ézsia aszályon területei uj rendszerű rayonfel
osztásinak k is ir lo t o , amennyiben a rígi nsivat v.g“ és " f .loiva- egér iák helyett az éghaji .ti és t:;rm észoti-földrajzi olcno&ro felépített fokozatos övezeti gradaeios' felosztást ja vasol*
50. ZAVRIEV V . G . : azorba jd zs a n • tá jaina?: term észoti rayonfelosztása as fe jlő d é 0 0 . / l z v . AJ í .4 .s z i 2 S ~ 3 T .p ./
FÁZ T~R .jSZETVJDELEHí TERII. SZETI EéCLáKEK
5 1 . GRUPE H . : Termes zetvódel em ás az iskola /Natúr u . Landsch• 19 57.
4 . s z . 62-6 4 . 5 . s z . 8 3 -°6 , p . / A két részből 5.1 ló cikk első fe
lében a szerző az embernek a természet fö lö tti uralmát, a ter
mészeti tájnak kultú rtajjá átalakulását elem zi. Az emberi raunká- val együtt i ár a természet ás a táj védelmének kulturá lis köte
lezette go i s . Erre a kötelese.égre elsősorban az iskolában kell ránevolni a felnövekvő' fia t a l nemzedéket. EnnoV a 3.1 evei ásnék a pedagógiai módszereit f e j t i ki a cikk második rássóbon a szorzó .
és .gyakorlati útmutatásokkal .szolgál a vizek , a. ,talaj , az erdő, a növényzet, az állatok ós vógül ás egész táj vódolmóne.k a meg- t 'nitasar .
5 2 . SCHLcTSR H . : A növényzet ismerete ása természetvédelem /iJr ania, 1 9 5 7 . 7 . 0Z . 266-2 6 9 . P . / A növényzet védelmével szosvoson ösz- ssefüggő természetvédelem a növ nyzet életrendjének alapos ism - - rét ét követeli meg. Ismerni kell a növén-^zet települési v is zo n y a it , a fa jt .k teljes összetételét és a fejlő dés irá n y ait. En-‘ - nek az alaptételnek a gyakorlati alkalmazás .t magyarázza a cikk.
FB REXiIEF’TIPtJSOIC. OROGR.J’IA . MűRFJ:,ZSTRIA 5 3 . BROIN E . H . : Wales tormászeti fö ld r a jza . /G e o g r .J . 1 9 5 7 . 2 . sz.
208- 220.p . / Szerző nagyobb müvének a kivonata, elsősorban a folszinform ák hosszú évok kutatásán al- puló is m e r te té se ..
5 4 . DIBER V . D . : Az Ural domborzata eredetónok kórdósóhoz. /iz v .V G O . 2 . s z .131- 137.p . /
5 5 . NIKOLAEV N . J . : A folszinformák kategóriái és a toktoni.kus té
nyezők jelentősege /i z v .A N l . s z . 5 6 - 6 l . p . / Szerző ismerteti Goraszimov I- III ós Grogshojm I-V. rendből álló osztályozását, azután rövid magyarázat kis érotóben tábláz tón-közli saját osz
tályozását, amelyben ugyancsak 5 kategória szerep el: kozmi’ras, plá nétá ris, endogén, exogin ős ondolitogán formák. Külön táblá
sa, tb an k ö zli a kis f clszinform akat, fö 1 d r ajzi eltor jcdósükct v - lanin t fejlődésük energiáját,
5 6 . SC3TJKIN J . S z . : A fclszinformá.k gereti.kai osztály .zásának kór- dósé. /V o s z t n .M o s z k v .U n iv .2 . s z . 183- 187.p . / A fe ls zin fo r mák osztályozása szerző szerint csak genetikai el-non történhetik,
és az osztályozásnak a követ koz- ?:övetelm én^oknek kell m egfelel
n i e : 1 / A természetben jelenlévő bármely fclszinform ának meg kell hogy legyen a - ga határozott, egyetlen Is ogy.értelmi hol^e az osztályozásban;- 2/ ezt a helyet \z i l l .t o forma morfológiai sajátosságai ás további fejlődés énok ú t ja i h a t.ro zzá k meg: 3/
az osztályozási rendszernek figyolembo koll vennie minden for- makópzo tényezőt, úgyhogy minden og~es forma túlajdonságainak összoségo alapján megállapítható leg’-on' a tor"' ész., ti környezetnek az a típusa,...molybon ez-a forma keletkezett és fejlődött* Az itt felsoro lt alapvető tét .leket a szerző igen .ki ő ritu 011 indokolja
yarazza.
—Ov
- 15 -
57. SS^RJ.'JüV E V - .: - Voly '. forrásvídSko geomorfológiáj énak ?:árdáso.
/B jull.JáOIP 1 5 5 7 . 3 . sz. 151- 153.p , / Rövid beszámoló a Vol.ra forrásvi &ákinek geomorfoloy: iái s \jitoss igáiról. Megvizsgál j a , ' vájjon a ncgyődkor előtti r o lio f hol s miben jelen tb ezik a j e
lenkori fe ls zín e n . Szorzó figyelembe veszi a Volre. forr-?.svidékin * v les ott ujabb fúr Ás okát s- a sajá t, ezen a vidéken 1951-1953-1) an
végzett tereptanulmányait. * .
FBA VÖLGY. VÖIGY'PIPUSOK
5 8 . CISZ P . N . : a ^zovj-t Kárpátok völgyrondszero fojlódásánok ná-
h-ány sajátossága. / i z v . V G O . l . s z . 53- 56.p . /
5 9 . 3NJ.:üúI-3RT H. : a Rio Mendoza völgye. /B u l l ,Á s s .G é o g r .F r . 19 57.
2 . s s . 10- 27.p . / Helyszíni kút .tálsokon nyugvó goo-^rfológiai tanulmány amely a k ele ti Andok /s ze r ző szerint “ száraz Andok"
form akincsit, az eróziós folyam tokát, a hegylábi tcrlilotokot, 2£endoza folyó völgyének alsó js felső szakaszát, a formák foj- lódását, az igen erőteljes eróziót, az akkumulációs formák kelet
kéz ását ás időrendjét réssietősen magyarázza.
6 0 . FR.-JJZ H .- H .: éghajlattól meghatározott aszimmetrikus völgyek
/u r a n ia , 1 9 5 7 . 9 . s z . 367- 369.p . / . Szorzó a nyugat európai hogy- egek /A lp o k , Jrccshey~s 1 ", Fekete erdő, Rajnai"pal-hegység, P í ron ous o k / aszimmetrikus völgyeinek keletkezeset clsusörben a pc—
r ig l a c iá l is a sol ifluk éió val magyarázza. "Szók a vb* Így ok az ég
h a jla ttó l ra.ghatározott Ösformák, amelyek .keletkeze sülhet a p e r i
g la c iá lis kiima sajátosságainak kössönh. t i k . ”
61. J-RST/JD F . A i : Ablációs völgyek is p 'rtvö lcyo k /ü f o r t - l o /. P o t o m . el.1 9 5 7 . 2 , s s . 98- 100,p . / A címben je lze tt g la c iá lis formákat szerző a Hindukusben, a Barum gleccser területen t mulmányozta ás a kát forma közötti alapvető különbsegeket mut~tja k i . Az ab
lációs völey szerinte recens képződmény, mig a partvölgyet álta
lában idős káp'zódminyne?e t a r t ja .
62.. MI3SV C . : A dunai síkság'nyugati rászánok aszii-v-jotrikus fe ls zín e . / I z v .G o o rr . I n s z t . I I I . k ö t . 44- 63.p . / Az Ogosta es Skonlya kö
zött a fia ta lab b nyugati parton a lejtő k rövidek ás merődokok, lej- toszögük 45 fok, kit rjedesük 234 km2. Az idősebb, hosszan, elnyelt keleti parton a lejtő?: laposa?:, lej táss zögük 1 fo k , a felszín 1474 km2. Az -szimmetria crodoto szerző es más b'olgár kutatók szerint a pliocenba nyúlik v is s za ás az erózióna.k erősen .kitett szubsztra-.
tűmben ment viSgbo. Ahol a portokat, szarmata nászkő fe d i, az
• . aszimmetria nem ala?tult .ki,
63. OLLIER C .D .i 3JHG2'^oSON A . J . : a Chiltern H ills aszimmetrikus vö l
gyei /G o o y r .J . 1 9 5 7 .1 . s z . 71- 86.p . / Szorzók szerint “az aszimmet
rikus völ eve!: ?eial.akitásaben a szálirány a döntő tényező'**, do h ozzá teszik, hogy “ az erózió változó ritmusa" föltétlenül fig y e lembe veendő.
L'.-.ed m.;g 1 6 ,
FBE L P C S.SV ID JK
64. Har PEJ. I-.: Felszinform ék es f cl színképzódé*s lépcsős t íjban /F o t e r m .K .1 9 5 7 .3 . sz. 178- 134.p . / Beszámoló a lí mo torssáeb m es Waaybritanmiáb n v l"zo tt kutataso.król. Szerző szerint a lé p csős t i jak geomorfológia jáb en döntő az a k ’rd.'.:s, vaj jen rátoglep- esokból dpült-o e. táj vagy tönkfelszínt A kutatásokat Göttingen környák ’n , V e s t fá lia kr átasüllyed.ékdnok deli poromán, jaigliábon az ész.:ki ás dáli Downs-on s a Salisbury síkságon végezte. A
megvizsgált fel sz i n f o m ákat n-égy csoporttá sorossá: 1 . A foso
tok szorkezotshez ?:b'tÖtt lapos formák a láp cső felszínén t ő iü l;
2/ a közötöktől függetlenül k i -1 .kult sik fe ls zín e k ; 3 / tör
melék felhalmozóvásától .keletkezett másodlagos felszín ek; 4 / Sehmitthcnner-folc fe ls sin e k .
FBG HEGYSJG . . . .
6 5 . KLEIN C. : A’ bretagnei Fekete hegye ég. /B u l l.Á s s .G e o g r .F r » 19 57.
4 , 3 2 . 22-35.p . / A cikk _te.rte.lna a bretagnoi Fekete hegység s z t r a t i g r á f ia i, tektonikai és morfológiai problémáinak holyszi- n i ^altatásokon alapuló részletes megvilágítása.
FBO P/éRI. ,ZIGET
6 6 . GAKTC5B J s . J a . : k kontinentális le jtő mint as .északi Jeges-ten
ger fö ld r a jzi övezete /is v .V G G 6 .s z . 494- 507.p . / A cikk a címben jelze tt geomorfológiai pretl 'ma egész szovjet irbdelp ;t ismerteti ’s' beszámol a szerzőnek 1955-ben n. h el yz itten végzett
■altatásairól.
6 7 . ZKPfíIOVIGS V .P . : A tengerpartok tanulmányozása -s az Oceanográ
f i a i Bizottság partszckciójana?: fö f el adatai /Trudii Ocean,Kon.
I I .k ö t * 3 - 9 .p ./ A Tudományos Akadémia elnöksége r.ollá ren- • dőlt Oceanográfiai Bizottság'' nég.y éve dolgozik, föladata r-.:es
ten elm életi, részben gyakorlati, Elsősorban a p rt?-epzŐdés és partal .kulás dinamikáját tanulmányozza. A szerző négy pontt-n fo g la lja össze ’s m ad ará sza a közeljövőben megoldandó problé
mákat .
FCIC KARSZT
68. BLSAHET K . : A .karsztos kap túr.:, és jelentősege a karsztvidékek morfológiajána?: fejlődé’seben /P r o b l . G eo gr,V .kö t. 5ó- 100.p. / Beszámoló a Bihar-hogységben végzott helyszíni kutat/.sokról.
Szerző genetikai szempontból epigenetikus, vacuumos és bero- . gyásos kap túrákat 'különböztet meg.
6 9 . H.'éDSR S. : Karszt jelenségek Csehszlovákiában. /i z v .V G O 4-.sz.345- . 3 5 1 .p . /
7 é.. ICL..\EPi W . : K-rsst.kupo.k, kar nztssigethogyok és peljevölgyfonék Jezerpolje pólóéi In /P cto rm ,I",1957. 2 . s z .108- 111.p . / * 15 km hosszú és legszélesebb szakaszán 30 JO n széles Jozeropoljo Dél~
Dslnáeiában, a ^cretva torkolatéitól kb 10 km-re feé’-szik, A te
rület karszt-forró kincse igen gazdag. Megkülönbözteti a szorzó a karsztszigethogyeket .és a karsztkupokat. ?!int a trópusi .karszt
formák, a _ karszt szigethegye?.: is az idón.kint vízzel borított poljokon és a karsztpe’romoken fordulnak elé. A karszt kúp ok,
bár nőm kizárólag do csaknem, mindig, tönkfelszíneken emelkednek, ritkábban lejtőkön, csúcs fel szilieken. ... jugoszláviai ke.rszt.ku- pok 5s kareztszigethegyo?" ipugy csoportosan fordulnak ele, mint
trópusi karszt.képződm. .’nyek.
7 1 , KORZSÜEV Sz, Sz,- NIKC*Lé,EV S z . S z . : Fa -y kar sz 11 ipuo ok ás meg je le nősei?*; n 'hány sajátossága. /Izv ..é K 1 9 5 7 . 6 . s z , 33- 46.p , / . kö-
zép-Léna vidék ’s a Patűm-fennsik ’a rc ztfo r m iin a k részletes ismertetése. .
7 2 . 3T0FSSY J . : Zbr isov /líszak-Morvaország-/ thermomin:rális .karszt- ja és b a r la n g ja i. /Zcrnep.Sb.1 9 5 7 . 4 . s z , 306- 351.p . / Cseh nyelvű, bevczc-tu után ongol nyelven ír ja le és magyarázza a zbr--savi
araeonit karszt geol' -i i szerkezetét a karsztjelensége?’: k i feji;.dó sá t, a b rlanook m orfológiáját, vizei?: ásványi ösazotó-
- 17 -
- 18 -
7 3 .
74.
7 5 .
76.
77.
78 .
7 9 .
80.
to la t, a oztal.^.rrdtokát, a kis _b erlangolcát, a barlangokkal szemben a Bocva folyó b .Ipart ján tátongó 105 ni szakadékot, • ennok mikroklímáját ;s flóráját ús a karsztvidék történetét.
MIGHűVSILl- J . : A ccohsslováéiai karost típ u sai. Ceskosl.Xras, 1 9 5 7 . 2 . s z . 49- 59.p . / . A csehszlovákiai köröztök jellemzése és oszt .ily ozásai I . Átnőneti kar szt típusok. 1/ Causso típus,
2/ középmanassagu jura típus; 3/ jur i-alpi típus, H . Töké
le tle n karsztok, l/a-, vastag üledékes n ’szkőtcrüloten, l / b . keskeny üledékes nészkörátegokoní 2/ a . kristályos nász kövön,
2/ b . erősen metamorfízALt mészkővön képződött ka rszt. Felso rol
ja és le í r j a az egyes típusok e lő fo r d u lis a it .
P3TB0VIC J . B . : A Felső Ráma katlanv ö lryo> harnadkori üledékeinek karsztjelenségéi /G o q g r .F r c g l I l 9 5 7 .1 .s s . 25- 38.p . / A Felső • fiáira harnadkori nárgájáben fö lfedezett .karsztjelenségek leírása.
Leggyakoribb fórnak a delinek, fe ls zín a latti vízfolyások ás vizbö karsztforrások.
ROGLIC J . : A karszt néhány alapvető problémája /In fo r n .G e o g r . 1 9 5 7 . 1 . s z . 1 -1 2 , p . / A\külföldi, főleg azonban a n5rot ’s .?
jugoszláv irodalom felhasználásává! igen alapos ho lvszini laita
tó munkán felépült tenulraány, melynek legfőbb tárnái; a nesz, elsősorban a t is z ta mészkő vegyi bomlása, a bio-kémiai borulá
si folyamatok' fontossága, a függőleges leszálló viznozgásek,
a v í z körzeso, a folyamatólénak a tciigerszinttol független v o l
ta, a karszt eredeti vagy normális jellogzetosoégoi, a pö ljek keletkezese ás je lle g e .
FGIE B TíL éFGOK
*
G U TS I . : A jugoszláv b ■"•.rlangkutatás eredményei a legutóbbi é- vokben. /C e s k o s l .K r a s .1 9 5 7 . 2 . s z . 49- 59.p . / r Beszámoló a klasszikus karsztterületen végzett kutatásokról. érdekes ered- fényeket értek el a barlangvizok kutatásában, a: karsztmorfo
lógiában, s az areheológi i Irat -tasok torén. Elkészült Horvát
ország és Szlovénia .karsztbarlangjainak rendszeres leirásos jegyzéke és negindult a magashegye égi karsztbarlangok kutatása,, x^A K O v T C D . : A Don ír Kapu b arlan ;jai /Zb .Rád. 1 9 5 7 .1 3 . köt.
77- 94.p . / A Domir Kapu /szerbi 1 K ap u ja / a Vardar' attöréses völgye. Eruptív'kezetekből övezett jura n ’szkőből épült terü
letén karszt keletkezett és a felszín a la tti vízfolyások bar
langokat vájtak k i , A barlangokat és az ezeken ítáranló v i z e ket ir ja l e .
HfiSSZIMOV'ICS G . A . : A f el*-éter?,szók és a vízszintes karsztbar- langok korrelációja /Trudü 4-go per. 243- 254.p . / ^z Ufa és a Szerga folyók felső folyásán valamint a ICL ja zna B jo la
ja , Csuszovaja is -Szülva folyók v iz terül ötén végzett kutatások alapján - számol be a teraszok 5s a barlangok korreláció já ró i.
MAKSZIéOVICS G . A . : Huzatos .kutak, dolinák és rések /i z v .V G O . l . s z . 6 8 -7 0 , p . /
FD HIDROGSOGR..FIA
L fö ld fe ls zín hő- és vizháztert isXnak problémái / i z v , 5 .s z , 7 7 -8 6 . p , / Bősz in éLo a Szovjetunió Tud. akadémiája fö ld r a jz i Intézetében 1957 márciusában tartott ‘rtckosletre'l. b o s z ir,o- ló két részre o s z lik : az első részben Geraszir.ov professzor ö sszefo glaja a probléma leglényegesebb p'ont j a i t , m isodik r ’őzben A .P .G a lc o v kö zli \z elhangzott előadások rövid kivona
té t . • •
F~A FöLD.'Jj ..TTI VIZEK
81. VLADIMÍR L . A. : A ka rsstvisok rondssero Fyugat Grúziában. / I s v . A karsztvizek rendszere Nyugat Grúziában /Is v .V G O 65- 67.p . / 82. KÖNIIT V . N . : A sivatag helyi v iz e i ?ai tatásának néhány credniny:-.
/I s v .A N 5 . s z . 91- 103.p . / Szorzó a Kara Kukban óvói”, óta fo ly tatott kutatások néhány eredmény-irc 1 rizikói be: a talajon b e lü li párolgásról, a 1 ágköri vizg-' znok a talajb a hat ólán ár <51, a-olyot menny i s á* g i 1 eg is sikerült n e gá llap ito n i, a ho^ohr ;tog alatt fe k vő nagy lencséit fontos szerepéről a csapadékból szármázó t a l a j víz t á r o 1 a sáb an.
85. ZOTL J . : A karszthidrológia ujabb eredményei /Erdkundo 1 9 5 7 . 2 . sz.
107- 117.p . / A Dachstoin terület n hosszabb időn at végzett helyszíni kutatásainak Ö sszefoglalása, Szorzó í:s tarsai a l^co p o . diun clavatun spór inak kiszór a sáv.-’1 ellenőrizték és t -rk-pozt ;k a Dachstoin-terület karsztvizeinek körzását. *
FEC FOLYÓVIZEK
84. HAMELIN L.IS. : A vizhozam, az áramlás is a f e l s z in i lefolyás sz - batosabb meghatározisa /C .G é o .Q u o .1 9 5 7 .2 . s z . 139- 152.p . /
A h idro lógiai kutatások három legfőbb tárgya a vizhozam, az aramlás is a f e l s z i n i lefo ly á s. É kifejezéseket azonban a szer
zők neE azonos 'irt cl őrben h aszn á ljak. Szerző ma '■.•határoz fisa sze
rint a vizhozam az idő’ogysógbon lefolyó vizmqnnyiságot, az ír .n- lás a folyó medrében lövő v iz ~a C xj g 3. S u'. t, akcióját, a f e l s z in i l e folyás pedig a csapadéknak a folyókban történő 1 folyósat je le n t i . A három alapkifejezés je lző i is orsz gonkint változnak, szőr
ző megkísérli a legfontosabb minőségi jelzők szabatos r.eg-hatá
ros is á t.
8 5 . LVGVICS M.J.-ARSEVA V.A.-KUZFECOV N . T * : A f e l s z in i vízfolyás változásai a feltö rt szüzföldokon is a hidrológiának mint föld- - rajztud-ománynak o problémával összefüggő föladatai /Izv.AJ? l . o z . 8 0 - 9 1 .p ./ Az . :szak Kazahsztánban az elmúlt h 'Írom év_során feltö rt sz-’-z- ‘is ugarföldok a szeni-arid sztyepek poromén fok- szenek, ezért a hidro lógiai viszonyok beható rigyoléso rondki- vül fontos. A cikk az 1951 óta ezen a területen gyűjtött adato
kat dolgozza f e l .
86
.
YANG J . : A Hsziangcsiang medence hidro grá fiá ja /H u n o n / /A c ta G o o g r .S i n .1 9 5 7 .2 . s z . 1 8 1 .p ./. A Hsziangcsiang vizterü letinek j e lle n zi són kivül szerző a kin ai v iz r a j z i ikutatasolc alap el veit és módszereit is elemzi és m egállapítja a vizterü let hat régióját.- FECA A FÖLYeVIZ MOZGÁSA
87. B ILIFSZ K IJ J '.N .: A helyi erőzieb>.zis'ok ’s befolyásuk1 a folyó hosszanti -profiljának f e j l ő d é s .ire /V e s z t n . Mo s zk. Un i v . 19 5 7 . 4 . s z . 245- 260.p . / “A helyi erózióbázison - a szerző szerint - a föl y ónak azt a szakaszat kell irtonank, amelyen a r. ed er folyamat - hoz viszonyított idegen tJijyosók .hat .sár • az eróziós-akkunul icióo folyamatok élesen mo gv~il tozn k v Ez loggy a.krabban a folyó beva o- dásának hosszantart-ó szünetelésében, sőt helyi akkudul'ieiéb. n je le n tk e zik ” . Az iaor-on t Áiyezo.ks 1 / a különböző ellenálló k.i- peoojgu kezetek - vált .koz m ’a a ' . ’o:: ö sszet ‘it ölében. 2 . A t ár 's i n domborzatának iltelános joll- 'o s 4. az nntropcg'Ti f ’n v 'r ' .
Ezek ? t 'nyezék a helyi or< ziób ás innak öt al ptipusat ,1.- kit- h tj ik k i : 1/ zugék vagy sah t gok 2/ tavak, 3/ moll k'for-ók torkol .tai, 4 / belső is szár z delták is 5 / vist .rolók, ;é f e l sorolt típusok közül a cikk cr- -k a tavakkal s a zugég': 1 f-;v- 1 .1 ke zik behatván.
- 19 - Irii.3cl m ig 122.
- 20 -
FECI VlZJ.iláS. V IZ E ZT.3TÍS
88
.
RUTIiOVSZKAJA V .A . : - krimi hegyvidék fölsői vinhaztartaoának javításáról -/Izv. .'JT ,2 .s z . I ö 6 - 1 1 2 .p ./ A Krim folyói vízhezmának csökkenését a szerző na.ryr.iszt az erdőterület fokozatos kisobbcőésévol magyarázza. Az erdősegek kiterjedése ugyanis 1860 óta 1 / 3 -al csökkent. A vízhozam csökken isinek további ok.? i a Srim különleges talajnemei éc éghajlati v iszo n y a i.
8 9 .' S.ÍNDTJ1ACEE A . : A Kis-Szamos árterülete /P r o b l . Geogr. V.köt.loS- 1 7 7 .p . / a Kis Szamos hirtelen és heves aradasairól neveze
tes s néha több partmonti község teljesen v iz alá kerül, ... fo lyó árterületének kiterjedését határait ir ja l e , gog illgpi t ja az e d d ig i-árvádéier elégtelen volt.it 's a folyó csatornázását . ja v a s o lja .
90. SZKORNYAKOV V . A . : • A Felső Jenyiszej viztorülötének vízhozama*
/izv.-iN 1 9 5 7 . 6 . ez, 9 B-1 0 4 . p . / A hatodik ötéves tervidő
szakban épül fi g a Szovjetunió egyik legnagyobb vízerőműve,
■amet, 2/ az ovi csapódó?:tál függő vízhozamokat, 3
/
a vízhozamnak évszakos megoszlását is 4/ a nyiri- öszi vízhozamot.
FECTJ VIZGYiJTó. VÍZVÁLASZTÓ
9 1 . MORARIÍJ T . , SAVIT A. , DUíEBRAVE F. ; A vízhálózat sűrűsége a Ho
rn in NépkÖ’ztár3asáahan /R e v . G é o l . Gé o g r . 13: kö t . 27 - 61 . p . / R ominia og'’sz vízhálózatinak leírása ut in a cikk kai ön tárgyei ja a heg-- s'igek, a dombságok, fennsíkok, síkságok és Dobrudzsa vízhálóza
t i t . M egállapítja a vízhálózat sűrűségét fö ld r a jzi egységek, a fő vízgyűjtő területek és a fe ls zín tagoltsága szerin t.
FEDA TO
92. FEDOROV N . V ; : A Kászpi tó ne gyedkori történet nők fókérdései /Trudü Komm. 4 -go p e r . X I I I . 74-79. p . / Négy pontban fo g la lja összo a legfontosabb problémákat: - negyedkori ü led é k ek . sztr -
I ^ Ú U U Ö C I O ^ X • -r>. _yj. w w j. v ..uij.uii-.-uj.wi £jJ 3l ingadozásokat a rétegződéssel táblázatban koordinálja.
9 3 . FELS E . : Görögország kelet-makedóniai tavai / E r d ő .1 9 5 7 .3 - 4 .s z . 275- 297.p . / ~ Három makedón iái tó: Dojran, lerónia és Velvi tavak élvezetes természeti ésgazdasági fö ld r a jz i leírá sa, ..*
három tő halban rendkívül g zdag. A Korónia tóból 1947-ben k i . fogott halak mennyisége meghaladta a 7 0 0 ,0 0 0 kg-et.
94 . K'ilESZNIK S z .V , ; Tudományos Akadémia Tókutató 1 .borátoriuma- nak szervezete is fejlődése /Izv.-éN 5 . s z . 1 2 9 -1 3 0 . p . /
9 5 . LAPOHIN-N.P.: Bajk.il tó d i l i fe lin e k fenékdomborzatiról / l sv . AN 4 . s z . 74- 82.p . /
9 6 . SCITWEIZER 11. : Gleccsortav'k /G e o g r .H o lv . 1 9 5 7 . 2 . s & . 81- 87.p . / 1 9 5 6 . ju liu s 29-én a svájci Susten-hibó közelében a Stcin-.gloes- cser nyelvén az olvadi1 vizbí 1 keletkezett tó áttörte a moréna- gátat is a v í z 'a völgybe- írexlott. Ez az un. Cohup típushoz tar rezó tő v o l t /a perui híres Cohup 1 .gunitól vette a novait/. Szer zó ezen a típuson kívül mig n '[yj gleccser te- típust különböztet nevüket egyes osztr k :s s v ije i táv .król vette / i tt-ark, Gofen
Go m e r , i rje l e n /.
