20
jugoszláv gazdasági élet válságával lehet m a g y a r á z n i , hiszen a m i g Közép-Európában és igy Magyarországon is, a válság hul- l á m a i március-április ó t a fokról-fokra enyhülnek, a d d i g Ju-' goszláviában a krizis m é g n e m érte el tetőpontját, a m i t csak a jugoszláv hitelviszonyok a l a k u l á s á v a l m a g y a r á z h a t u n k . A Slovenska Banka és az angolok m á s komoly érdekeltségeinek összeomlása m i a t t , továbbá az a m e r i k a i államkölcsön k u d a r c a m i a t t u g y a n i s a n y u g a t i tőke tartózkodást m u t a t Jugoszláviával szemben és ennek tulajdonitható, hogy a d i n á r stabilitása. elle- nére m é g m i n d i g gyakori a 20—22%-os k a m a t l á b és 12%-nál olcsóbb pénzhez a legnagyobb vállalatok sem j u t n a k .
A belső gazdasági viszonyok kedvezőtlen a l a k u l á s a mellett a két ország közötti árucsereforgalom fejlődésének k o m o l y aka- d á l y a a kölcsönös jogsegélyt biztositó kereskedelmi szerződés h i á n y a , a v á m t a r i f á l i s és v á m i g a z g a t á s i szabályozások nehéz- ségei, a közlekedési viszonyoknak a két ország közötti forga- l o m b a n való p r i m i t i v rendezése, végül az útlevél- és vizumaka- dályok, amelyeknek megszüntetésével szemben éppen Jugoszlávia m u t a t m é g m i n d i g ellenállást.
Ezek az a k a d á l y o k azonban n e m olyanok, amelyek sokáig á l l h a t n a k a két ország gazdasági közeledésének ú t j á b a n . Ju- goszlávia is, Magyarország is a g r á r á l l a m o k , m i n d k e t t ő t egy- a r á n t fenyegeti az a m e r i k a i és valószinüleg m á r a közeljövőben k i a l a k u l ó orosz mezőgazdasági termelés versenye. Az a m e r i k a i és orosz agrárexport n y o m á s a a l a t t Magyarországnak és Ju- goszláviának egymásra kell t a l á l n i a és Jugoszlávia részéről is egyre jobban jegecesedik k i az a felfogás, hogy a n y u g a t i nagy- iparok koncentrikus törekvéseivel szemben Ivözép-Európa agrár- á l l a m a i n a k is egységes és racionális álláspontot kell elfoglalnia.
. - De nemcsak agrárórdekek azok, amelyek a két ország kö- zötti megértést és közeledést elősegitik, hiszen a jugoszláv ipar.
is, amely túlnyomórészt mezőgazdasági ipar, csak nyerhet a m a g y a r i p a r r a l való kooperáción. A jugoszláv m a l o m i p a r Cseh- szlovákia és Ausztria v á m p o l i t i k á j á v a l szemben éppen o l y á n a g g o d a l m a t keltő helyzetbe került, m i n t a m a g y a r és a két ma- l o m i p a r érdekei sürgetik, hogy közös termelési p r o g r a m m a l vegyék fel a versenyt a belföldi és az exportpiacon. A fejlett jugoszláv szesz-, bőr- és olajipar is szívesen kooperálná a ma- gyar rokoniparokkal a középeurópai piacon, ahol most egymás- sal szemben á l l a n a k .
¡Ahol a g y á r i p a r és mezőgazdaság rokonszenve a közeledés i r á n t olyan nyilt kifejezésre jut, m i n t Krojac kereskedelmi mi- niszternek, Alexander és Bglioni, a jugoszláv GyOSz z á g r á b i és belgrádi elnökeinek, J o v a n Jovanovics, a v o l t földmivelés- iigyi miniszternek és jelenleg az a g r á r p á r t vezérének azon nyi- latkozataiban, amelyekkel a m a g y a r kereskedelem á l t a l meg- indított közeledésre válaszoltak, ott nem lehet a k a d á l y a a n n a k , hogy a gazdasági közeledés ú t j á b ó l az utolsó a k a d á l y o k a t is elhárítsák. Ezek az a k a d á l y o k részben politikaiak, m i n t a ma-, gyar tengeri kikötő kérdése, továbbá a letelepedési egyezmény, amelynek h i j á n á m a g y a r alattvalók letelepedése és m a g y a r cégek bejegyzése j ó f o r m á n lehetetlen. Azok az érdekek pedig, amelyek a két szomszédországot gazdaságilag közelebb hozzák egymáshoz, kétségtelenül hozzá fognak j á r u l n i a jelenlegi ba- rátságos politikai atmoszféra megőrzéséhez is.
Varannai Aurél.
K ü l k e r e s k e d e l m ü n k a l a k u l á s a és a k ü l f ö l d i h i t e l e l t Az 1926-, év külkereskedelmi mérlege kereken 80 m i l l i ó a r a n y k o r o n a
21
passzivitással zárult. Pontos a d a t o k
;még nem állnak rendel- kezésre, a n n y i azonban tény, hogy az ezidei behozatali több- let- lényegesen felülmúlja az előző évit (52.5 millió). Mégis, nem ez á tekintélyes passzivitás az, amiért külkereskedelmi forgal- m u n k alakulását kevéssé kedvezőnek mondjuk, hanem m á s kedvezőtlen körülmények, m i n t amilyen például lisztkivitelünk összezsugorodása, kikészitési forgalmunk jelentőségének erős csökkenése, vagy az, hogy behozatalunknak továbbra is csak kisebb részét alkotják a nyersanyagok, m i g kivitelünk túlnyomó- részt nem idehaza, hanem külföldön feldolgozásra kerülő nyers-, anyagokból tevődik össze.
-Maga a kereskedelmi -mérleg passzivitása semmiképen sem -tekinthető aggasztónak. Az a m a i napság is gyakran feltalál-
ható és a merkantilista gazdasági szemléletben gyökerező fel- fogás, mely. szerint a kereskedelmi mérleg passzivitása - nem- zeti szerencsétlenség, egyáltalán nem helytálló. Ellenkezőleg, azt kell mondanunk, hogy bizonyos helyzetekben, m i n t ami- lyen például jelenlegi gazdasági helyzetünk is, a behozatal emelkedése és ennek következtében a fokozódó passzivitás nem- csak természetes, hanem kivánatos is. A csökkenő behozatal- nak sok esetben a fogyasztás ésökkenése szolgál magyaráza- tául, a behozatal emelkedése viszont Magyarország jelen hely- zetében nemcsak a fogyasztás emelkedésének örvendetes bizony- sága, hanem egyben jele a n n a k is, hogy nagy tőkehiányunkból is végre kilábolunk.
Az elmúlt két és fél esztendő alatt Magyarország -egy előle addig elzárt, uj erőforráshoz jutott: és ez a külföldi hitelek. A népszövetségi kölcsönt beleszámítva, ez alatt az idő alatt meg- közelítőleg 500 millió aranykorona értékben jöttek létre hosz- szulejáratu külföldi hiteltransakciók. A rövidlejáratú' kölcsö- nök összege még becslésszerüen sem állapitható meg. Ezeknek az igen jelentős tőkéknek egy része a külföld felé irányuló fizetési kötelezettségeink fedezésére szolgált. Ezek' a háborúi követő néhány évben elenyésző összeget tettek csak ki, azóta kamatfizetési kötelezettségeink növekedése, továbbá háború előtti adósságaink ügyeinek rendezése folytán mindenesetre megnö- vekedtek ugyan, azonban csak kisebb részét vették igénybe azok- nak az összegeknek, melyeket kölcsönök- formájában a külföld bocsátott rendelkezésünkre.
A külföldi hitelek fennmaradó, jelentősebb része azonban beáramlott az országba. Ennek a beáramlásnak — egészen leegyszerűsítve a dolgot — két módja van: vagy arany, illetve devizák formájában, vagy pedig árubehozatal formájában ke- rülhet be az országba az idegen tőke. Sokan azt tartják ugyan, hogy még az arany formájában beáramló külföldi tőke is köz- vetett módon a kereskedelmi mérleg behozatali oldalán mutat- kozik. A magyar valutára átváltott külföldi pénz u. i.' részben oly- áruk megvásárlására fordittatik, amelyet külföldről impor- tálunk. Az ilyen devizák tényleg csak egészen -átmenetileg ke- rülnek a ¡Nemzeti Bankhoz, mert rövidesen az Importált áru megfizetésére használtatnak fel. A fentemiitett nézet szerint azonban még azok a devizák is, amelyek. állandóan a Nemzeti Banknál m a r a d n a k , az árubehozatal növelését idézik elő, mert a közönség vásárló erejét emelik és igy a fogyasztás- emelése utján m a g á r a a behozatalra is visszahatnak. Nem akarunk ezen a . helyen ezzel a sok tekintetben helyes nézettel vitába szállni.
Tény az; hogy a külföldi hitelek beáramlásának mindkét mód-
j á t kellőképen illusztrálják egyrészt a Nemzeti Bank heti kimu-
tatásai; másrészt külkereskedelmi' statisztikánk.
A Nemzeti B a n k 1924 j u n i u s 30-i (megalakulási) státuszá- ban az arany- és devizakészlet kereken 75 m i l l i ó pengőnek meg- felelő összegben szerepelt. Ez a tétel a k i m u t a t á s o k szerint m a a fenti összegnek m a j d n e m négyszeresét teszi ki. A r a n y és a r a n y n a k s z á m i t h a t ó devizák f o r m á j á b a n tehát mintegy 180—
200 m i l l i ó a r a n y k o r o n a á r a m l o t t be 2 és fél év alatt a z országba.
Kereskedelmi, m é r l e g ü n k passzivitása az e l m ú l t évben ke- reken 80 m i l l i ó a r a n y k o r o n á t tett ki, . 1925-ben 50 milliót, 1924d>en pedig 40 milliót. H a figyelembe vesszük, hogy csak hosszú l e j á r a t ú hitelek cimén 500 m i l l i ó folyt be ezen i d ő alatt az országba, ugy semmiképen sem csodálkozhatunk kereske- delmi mérlegünk ezen a passzivitásán. Le kell s z á m o l n u n k az- zal a túlzott kívánsággal, hogy ugyanakkor, a m i k o r az ország felé ilyen viszonylag n a g y a r á n y ú tőkeimport á r a m l i k , ezt ér- tékben m é g meg is h a l a d ó árukivitelt m u t a s s u n k fel.
Dx*. Sziklai Ferenc.
A belvízi h a j ó l a j s t r o m kérdése. A z ingójelzálog egyik ha- táresete a h a j ó k r a adott és lajstromozott hitel, a hajójelzálog.
N á l u n k ez az intézmény m é g az előkészítés s t á d i u m á b a n van.
Külföldön ellenben, igy elsősorban Németországban, S v á j c b a n , Franciaországban, B e l g i u m b a n , A n g l i á b a n és H o l l a n d i á b a n m á r megvalósult és a külföldi tapasztalatok a l a p j á n terjesztette be legújabban H e r m a n n M i k s a kereskedelemügyi miniszter az erre vonatkozó törvényjavaslatot. Á m b á r ná.lunk a folyamha- józás erősen á l l a m i befolyás a l a t t áll, mégis fontos, hogy a ma- gánhajózás élet- és versenyképessége f ö n n m a r a d j o n . A m a i állapotban ennek a legsúlyosabb akadálya, abban rejlik, hogy a hajózás n a g y m e n n y i s é g ű tőkét igényel, mely egyrészt immo- bilizációja folytán nehezen használható fel u j a b b tőkeszerzésre, másrészt m a g á n o s o k által egyáltalán nehezen g y ű j t h e t ő össze és fordítható ily hosszúlejáratú befektetésre. E n n e k a nehézség-
nek a megoldásához egy u t vezet: a h á j ó k a t j o g i l a g ingatla- n o k k á kell minősíteni és r ó l u k egy a telekkönyvhöz hasonló lajstromot vezetni, melynek teherlapjára a n y ú j t o t t hitel beje- gyezhető. A bejegyzésnél kiszolgáltatott eredeti l a j s t r o m k i v o n a t k ö n n y e n szolgálhat a z t á n a hitelszerzés a l a p j á u l s ez u g y a tartozás, m i n t a követelés mobilizációját n a g y b a n m e g k ö n n y í t i , m i u t á n m i n d k e t t ő cessio u t j á n könnyen á t r u h á z h a t ó .
. N á l u n k a f o l y a m h a j ó z á s r a vonatkozóan m o s t a n a követ- kezőképen a k a r j á k ezt az intézményt megvalósítani: A központi j á r á s b í r ó s á g n á l vezettessék m a j d egy lajstrom, mely a m a g y a r belvizi h a j ó k r a -vonatkozó jogviszonyok bejegyzésére szolgál.
M a g y a r n a k tekintendő m i n d e n hajó, b á r h o l is állomásozzék, ha a n n a k legalább a fele m a g y a r á l l a m p o l g á r t u l a j d o n á b a n van. (1. §•) A lajstromba kötelezően felveendő m i n d e n személy- vagy. á r u f u v a r o z á s r a szolgáló és legalább 20 tonnás h a j ó . (4. §) Ennek bejegyzését a tulajdonos köteles k é r n i és-a bejegyzendő a d a t o k a t kellő o k m á n y o k k a l igazolni. (5. §,)- M i n d e n h a j ó r ó l a telekkönyvhöz hasonlóan egy birlokállási, egy tulajdon- és egy 1 eherláp vezetendő (4. §) és a r r a csak oly jogot lehessen beje- gyezni, mely a m a g á n j o g szabályai szerint i n g a t l a n o k r a telek- könyvileg bejegyezhető, a m i n t h o g y á l t a l á b a n a bejegyzéseknél a telekkönyvi' jogszabályok a mérvadók. (9. §.) Jelzálogot laj-
stromozott h a j ó r a csakis a jelzálog bejegyzésével lehet szerezni s az kiterjed a h a j ó alkotórészeire, tartozékaira, v a l a m i n t az esetleges biztositási követelésre is. (12. §.) A jelzálog bejegyzé- sénél bejelentendő legyen a h a j ó neve, a tulajdonos neve, a hitelező neve, az alapul szolgáló jogügylet, a követelés összege,
