• Nem Talált Eredményt

Készítette: Ungvári Gábor

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Készítette: Ungvári Gábor "

Copied!
21
0
0

Teljes szövegt

(1)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

(2)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén

az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet,

és a Balassi Kiadó közreműködésével.

(3)
(4)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

Készítette: Ungvári Gábor

Szakmai felelős: Ungvári Gábor

2011. január

ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék

(5)

KÖRNYEZETGAZDASÁGTAN

3. hét

A készlet / erőforrás gazdálkodás modelljei

Ungvári Gábor

(6)

Vázlat

• A hatékony készlet allokáció modelljei több-időszakos felosztás esetén

• Integrálható-e a modelljeinkbe a természeti

tőke megközelítésmódja?

(7)

Időszakok közötti felosztás a készletgazdálkodás kulcskérdése

• Kimerülők esetén a kitermelési pálya mennyiség – ár sorozat a kérdés

• Megújulók esetén a felhasználás/kitermelés mértékének kérdése bővül

– a tárolhatóság (energia termelés) és

– a megújulás ökológiai rendszer alapjára gyakorolt hatással

• Az alapszemlélet azonban hasonló: a döntéseket a jelenben hozzuk a jelenérték szemlélet alapján. (A diszkontálás mögöttes alapkérdése:

Indokolható-e, hogy a jelenben többet fogyasztunk, mint az elkövetkező generációk?)

• A tulajdonjogok tisztázottsága a készlet (megőrzését) hatékony kezelésének

lehetőségét javítja.

(8)

Hatékony és fenntartható időszakok közötti allokáció

• Az időszakok közötti felosztásnak költsége van a jelenben, amit a jövőbeli szűkösség vélelme határoz meg.

• A nettó haszon határértéke a megegyezik az időszakok között

• A keresleti görbék állandóságát feltételezve az elfogyasztás haszonlehetőség költségének

nominális szintje növekszik

• Az időszakok fogyasztási mennyisége eltérő.

• N időszakra bővítve hogyan néz ki az ár mennyiség pálya?

(9)

Az időszakok közötti hatékony felosztás és a fenntarthatóság követelménye

Minden esetben meghatározható – az adott diszkontláb és keresleti görbe

meredekség mellett – az az arány, amely esetén az előrehozott felhasználás

befektetése esetén kompenzálható a T2 időszak.

A T1 fogyasztói többlet

felhasználásának kritériumaival meghaladható a diszkontlábbal

kapcsolatos értékrendbeli különbségek

T1 többlete az egyenlő mennyiségektől való eltérés esetén - nominális érték 0,96 T2 csökkenése az egyenlő mennyiségektől való eltérések esetén - nominális érték 0,94

T2 kiesése nettó jelenértéken 0,85

T1 többletéből a fenntarthatósági szint feletti hányad (arány) 0,11 Hasznosság / ár

Mennyiség Q2 QE Q1

P2 PE P1

(10)

A klasszikus készlet gazdálkodási megközelítések

• Kimerülő – energia típusú

• Kimerülő - visszaforgatható

• Megújuló haszonvétel – privát-szűk hozzáférésű, lassan visszacsatoló természeti tőke változással – pl. élelmiszer – közvetett negatív ökológiai-rendszer hatásokkal

• Megújuló haszonvétel – privát-sokrétű hozzáférés, lassan visszacsatoló természeti tőke változással – pl. erdők – közvetett pozitív ökológiai-rendszer hatásokkal

• Megújuló haszonvétel – szabad hozzáférésű, „gyorsan” visszacsatoló – halpopuláció, halászat – külső hatások?

• Megújuló változó hozzáférés, változó időtávú visszacsatolás – víz

• Időszakon belüli – időszakok közötti felosztás kérdései.

• Tőke jellegű, vagy haszonvétel jellegű?

• Melyek a hatékony készletgazdálkodás feltételei?

(11)

Halászat példája – fenntartható fogás

• Környezeti problémák

megjelenése esetén okolják a nem megfelelő értékadást nem

piacosítható javak esetén, azonban alapvető problémák vannak a

kereskedhető, megújuló

„interaktív”készletekkel való gazdálkodás esetén is.

• A készlet jövőbeni mennyisége függ a megújulóképességét befolyásoló T1 időszaki fogástól

• A populáció nagysága és növekedési üteme változó pályát ír le – nem konstans – pl. a növekedéshez szükséges erőforrások hozzáférhetőségének csökkenése miatt.

• S¯ természetes egyensúly – a külső feltételek stabilak, vagy a szükséges erőforrások az adott szinten termelődnek újra. Stabil egyensúlyi pont.

• S¯ elérése időt vesz igénybe, az éppen aktuális mérethez illeszkedő maximális növekedés próba- szerencse (trial and error) alapon alakul ki, oszcillálás a pálya körül.

• A fogás akkor fenntartható, ha megegyezik az adott mennyiség melletti növekedés mennyiségével.

A fenntarthatósági pályának van egy maximuma

(12)

Hatékony mennyiség diszkontlábbal és anélkül

Ábra változása! X: Mennyiség helyett – halászati erőfeszítés.

Y: a halászati erőfeszítés haszna és költsége. A görbe alakja a 14.1 ábra összefüggéseiből következik. A két ábrán a halászatból fakadó elmozdulás iránya ellentétes

az X tengelyen.

Statikus (Ee) egyensúly és a maximális fenntartható fogás (Em) különbözősége

Statikus egyensúly (Ee) – a nettó haszon a maximális – az erőfeszítés

határköltsége egyenlő a bevétel határhasznával – a pótlólagos erőfeszítés már kevesebb eredményt produkálna.

Em speciális eset, ha az erőfeszítés határköltsége nulla

A statikus fenntartható egyensúlyi fogás mindig kisebb, mint a maximális fenntartható fogás, a különbség a diszkontláb nagyságától függ

(13)

Készletgazdálkodási problémák

Időszakon belüli és időszakok közötti externáliák

A tulajdonjogok leosztásának hatása a készlet allokációra

Mi történik a szűkösségből fakadó járulékkal? (scarcity rent)

Magán tulajdonú és szabad

hozzáférésű rák populáció piacának összehasonlítása

Hipotézis: magántulajdonú esetén magasabb ár, alacsonyabb fogás / populáció arány,

Szabad hozzáférésű piac esetén hamarabb induló idény

(14)

Készletgazdálkodási problémák (folyt.)

• Közpolitikák a szabályozásra

– Költség növelés – törekvés a max fenntartható mennyiség célzására – hatékony technológiák tiltása, időszakok és területek kizárása – nem csökkenti az érdekeltséget a saját rész növelésére – a net benefit

elveszik mert költséggé alakul – Az erőfeszítés adóztatása,

a preferált módon változtatja meg a költség függvényt, de nem költséget generál, hanem transzfert –

a net benefit államosítása

(15)

Készletgazdálkodási problémák (folyt.)

• Egyedi átruházható jogosultságok

A haszonvétel mennyiségére vonatkoznak (kifogott hal/fajta mennyiség)

A jogosultságok teljes mennyisége legyen azonos a hatékony mennyiséggel (Ee?)

A jogosultságok szabadon forgalmazhatóak a résztvevők között (halászok)

• Ki tartozik a közösséghez?

• Mi az első felosztás rendezőelve? Aukció, történelmi jogosultság? Mennyi időre szól?

• Végrehajthatóság

(16)

• A szukcesszió és a klíma-maximum (klímax) fogalma

• A visszavetett szukcesszió növekedési üteme a legnagyobb, de

ennek a többi haszonvétel mértéke az opportunity cost-ja lásd pl. az erdők, klímax fogalma

• A belső ciklusok intenzitása korrelál a haszonvételek összetettségével és volumenével.

• A növekedés, mint mérőszám korlátossága – egy rendszer belső ciklusainak intenzitása

is alapvetően fontos.

• A kiaknázott haszonvétel változtatja-e a haszonvételek alapját?

A természeti tőke természete

(17)

Jólét és ökológiai teljesítmény összefüggésének feltárása

Costanza sejtése

A természeti értékre vonatkozó közgazdasági vizsgálatok összegzése ökológiai rendszertípusok (biomok) és szolgáltatásaik szerint

Az egységnyi területre vonatkozó fajlagos értékek együtt mozognak az ökológiai rendszer vízfelhasználásának nagyságával

Costanza et al: The Value of ecosystem services: putting the issues in perspective. In Ecological Economics 25(1998) 67–72

(18)

Füves területek

Mérsékeltövi erdők Trópusi erdők

Partividéki mangrove erdők Mocsarak, árterek

(19)

Általánosítás

• Az ökoszisztéma volumene és jóléti hatásai – Costanza

• MEA – alapfolyamatok

• A változás megítéléséhez indikátor a víz, pontosabban a vízvisszatartás változásának a nyomonkövetése!

www.maweb.orgConsequences of Ecosystem Change for Human Well-being

www.maweb.orgConsequences of Ecosystem Change for Human Well-being

(20)

A területhasználat allokációja

Klasszikus használatok, a piactól számított távolság

Az elhelyezkedés, utazásban (időben) jelentkező költsége

A közlekedési és agrár technológia változásával változnak a haszon-költség arányok

A technológia, és a jövedelem változása jelenik meg a település szerkezet

burjánzásában a természeti környezet felértékelődése magyarázza a bakugrás növekedést.

A természetes állapot a maradék

Szabályozási próbálkozások széles tárháza, de komoly hatással vannak az egyéb ágazati szabályozások közvetett hatásai pl.: A közlekedés árazása / támogatási rendszere kihat a településszerkezet terjedésére (2 környezeti szempont ütközése)

(21)

A területhasználat / konverziók

allokációjának kérdéses hatékonysága

• A területek használati értéke nem csak a központoktól mért távolság alapján határozódik meg, hanem ez egyedi használatok mintázata is hatást gyakorol egy-egy terület megítélésére.

• A konfliktusos használatok – funkcionális zóna kialakítások

• Nimby jelenség – sor kerül-e kompenzálásra – kialakítható-e megegyezés

• Mivel az ökológiai-rendszer szolgáltatások jellemzően lokálisan

„fogyaszthatóak” a mintázat egysíkúvá válása egy küszöbérték után a

„közös használatú” jóléti hatások csökkenését vonja maga után.

• Hogyan hozhatóak tető alá és érvényesíthetőek a jólét csökkenését

megelőző megegyezések?

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Plazma- és vizeletprotein eltérések esetén elektroforézis végzendő. Számos benignus kórforma esetén látható eltérés az elektroforézisben, mégis monoclonális

[r]

- a T1 és T2 minta esetén 800 °C hőterhelés után az adalékanyag határfelülete jelentősen károsodott, de a cementkő határozott elválását az adalékanyagtól nem figyeltük

Gépi tanulás (pl.

rint —— a következő: ,,A nettó termelés közelítő mutatója egyenlő a termelői ára—- kon kifejezett teljes termelési érték, valamint a közvetlen anyagköltségek és

Ez egyben azt is jelenti, hogy nominális mérési szint esetén csak olyan statisztikai módszerek jöhetnek szóba, amelyek az objektumok csoportositásának tényét hasz- nálják ki,

Különösen fontos volt a nők szerepe a fizikai munkaerő pótlásában 1960 és 1973 között, amikor is a fizikai foglalkozású férfi keresők száma mintegy 340 OOO-rel csökkent, s

A run of the program needs three data sets, two being included in public libraries (layout structures, technological data) and one storing the results of the field