Cáp, V.: A lakosság teljes reáljövedelmének jelentősége és kiszámításának módszere

1162 _ STATISZTECAI monum' emma

CÁP, V.:

A LAKOSSÁG TELJES REÁLJÖVEDELMÉNEK JELENTÓSÉGE És KISZAMITÁSÁNAK

MÓDSZERE ' '

(Vyznam uplnych realnych dochodu obyva- telstva a metodika jejich vypoctu.) — Statis- tika.1966.1. sz. 14—20. p

Az életszínvonal fejlődésére vonat- kozó mutatók problémái még számos

szempontból tisztázásra várnak. Nem

rendelkezünk például olyan szintetikus

mutatókkal, amelyek egységes képet ad- nának ennek a bonyolult jelenségnek a fejlődéséről. A hiányok elsősorban a la—

kosság teljes reáljövedelmének, a tár—

sadalmi fogyasztásnak és a lakosság idő-

felhasználásának szintetikus vizsgálatá—

val kapcsolatban állapíthatók meg.

_ A lakosság reáljövedelmének megálla—

pításánál a csehszlovák statisztika 1965—ig az egy főre jutó-reáljövedelem alakulá- sát követte nyomon. Ez magában fog—-

lalta a személyes fogyasztást és a lakos- ság számára szolgáltatásokat nyújtó in—

tézmények anyagfogyasztását és akku—

mulációját. Ezt a mutatót a nemzeti jö—

vedelem felhasználási oldalának adatai alapján állapították meg.

A szolgáltatások volumenének növeke—

désével és körének kiszélesedésével

azonban megmutatkozott, hogy a szol- gáltatások anyagköltségei nem mutatják

helyesen a szolgáltatásoknak a lakosság életszínvonalára gyakorolt hatását. Ezért került sor azokra a módszertani vizsgá—

latokra, amelyeknek célja a szolgáltatá-—

sok egész értékösszegének az életszín—

vonal—számításoknál való figyelembevé—

tele volt. Ezt a mutatót a lakosság tel- jes reáljövedelmének nevezték el. Ez a

mutató a lakosság materiális jószágfo—

gyasztása és az anyagi természetű szol- gáltatások mellett magában foglalja a nem termelő jellegű szolgáltatások teljes értékösszegét és a lakosság nem termelő jellegű állőalapjainak (elsősor—

ban a családi házaknak) az elhasználó-

dott hányadát is.

Az új mutató jelentősége abban van, hogy a lakosság életszínvonalának vizs- gálata mellett módot nyújt az életszín-

vonal forrásainak vizsgálatára is és nem kétséges, hogy csak a teljes reáljövede—

lem adatai teszik lehetővé a lakosság

fogyasztási struktúrájának és pénzfel—V használásánalk vizsgálatát is.

A reáljövedelem új számítási módsze—

rének alkalmazása számos problémát vet Afe1.A jelenlegi számítási rendszerben a

kommunális gazdálkodás, a lakásgazdál—

kodás, a személyszállítás és a nem ter- melő hírközlés, az egészségügy, a szo—

ciális gondozás, az oktatás, a kultúrin-f- tézmények és a társadalmi szervezetek

nyújtanak szolgáltatásokat a lakosság

számára A közigazgatás, a honvédelem

és a pénzügy csak az egész társadalóm

szükségleteihez járulnak hozzá.

A jövőben, az életszínvonal—számítások

új felfogásának megfelelően a szolgálta—

tásokat nyújtó fenti szférák tevékeny—

ségének részletesebb elemzésével is fog—

lalkozni kell. Ez a munka azonban még

igen sok elvi problémát vet fel. (Csak az ilyen elemzés alapján lesz majd megállapítható, hogy az egyes szolgál—

tató szférák milyen mértékben jármnak hozzá közvetlenül a lakosság életszín—

vonalának növeléséhez.

Külön problémát jelent a lakosság—

nak' térítés nélkül nyújtott szolgáltatások értékelésének a kérdése. Amíg ugyanis

az anyagi termékek fogyasztói árában és a fizetett szolgáltatások árában nye-'-

reség is szerepel, addig a nem fizetett

szolgáltatáso—knál csak az önköltséget ismerjük. Ez a körülmény biZÓnyOS ár- színvonal aránytalanságokat visz be a számításokba.

A nem termelő állőalapoknál egyrészt

az akkumuláció, másrészt az elhasználó—

dás (amortizáció) figyelembevétele okoz problémát. A jelenlegi KGST—módszer

alkalmazása esetén bizonyos kettős szá-

mításokra is sor kerül. Az akkumuláció figyelembevétele ugyanis azt jelenti, hogy olyan jövedelmet is számításba ve—

szünk az adott évben, amelynek felhasz—

nálására csak a későbbi években kerül

sor.

A tartalékolt vásárlóerő —— a betétállo—

mány és a tezaurált pénzmennyiség nö- vekedése —— potenciális fogyasztást (fo—

gyasztási lehetőséget) jelent. Ezért ezt nem kell a teljes reáljövedelem megál- lapításánál figyelembe venni. Ha hozzá-

adjuk ezt a tételt is, akkor egy újabb -——- hasznos —— mutatót nyerünk, ame:

lyet felhasználható teljes reáljövede—

lemnek lehetne nevezni.

(Ism.: Hajpál Gyula)