Ausztria nemzeti jövedelme 1965-ben

1292

illetve annak adatait használva, de több tényezőnél az egész államra vonatkozó

adat felbontásával kapta a körzet szük—

séges adatát. A cikkben —— az 1. táblá—

ban —— az általános modellből származ—

tatott hat modell adatai kerülnek bemu—

tiltásra, amelyek lehetővé tették az egyen—

let alapját képező hipotézisek helyessé—

gének ellenőrzését. A modellek felhívták a figyelmet arra is, hogy; x a) a mezőgazdasági programok révén

keletkezett jövedelemnövekedéas, amely

hajlamos a tőkesedésre, és nem emeli közvetlenül a munkából származó jöve—

delmeket, nem befolyásolja a mezőgazda—

sági munkaerő-állomány csökkenésének n'xérte'ke't,

b) a munkaerő csökkenésének mértéke és a jövedelem között pozitív kapcsolat van (a szegényebb családoknak nem áll módjukban elhagyni a mezőgazdaságot),

c)a szegély és a jobb módú körzeteknél lényegesen eltérők a reakciók, azaz az

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖT : ?

egyes tényezőknek az elvándonlásra gya— *

korolt hatása. "

A modellek részletes ismertetése után a szerző összefoglalja a tapasztalatokat.

Az agrárpolitikwsok között a jövedelem és a munkaerő csökkenése kapcsolatát illetően nagyon eltérő vélemények tapasz—

talhatók. Sokan úgy vélik, hogy a jöve-' delmek színvonala és a mezőgazdaság elhagyása között nincs szignifikáns össze—

függés, sőt olyan lelfogás is tapasztal-

ható, hogy negatív kapcsolat van a' két

tényező között. Ezzel szemben a szerző által szerkesztett modellek azokat igazol—

ják, akik azon a véleményen vannak,

hogy emelkedő mezőgazdasági jövedelmek esetén többen maradnak a mezőgazda—

ságban, mint ellenkező esetben. A kapcso—

lat azonban meglehetősen gyenge. A vizs—

gált területen 10 év alatt a mezőgazda—

sági jövedelmek átlagosan 10 százalék—

kal emelkedtek, és ezzel csak a munka—

erő elvándorlásának 2 százalékos csö-k—

kenése járt együtt.

(Ism.: Domokos Attila)

GAZDASÁGSTATISZTIKA

AUSZTRIA NEMZETIJÖVEDELME1965-BEN

(österreichs Volkseinkommen im Jahre 1965.) —- Statistische Nachrichten. Beilage. 1967.

2. Sz, 1—28. p.

Az Osztrák Gazdaságkutató Intézet minden év februárjában összefoglaló adatokat közöl a gazdaság fejlődéséről.

A rendelkezésre álló számok azt mutat—

ják, hogy a gazdaság növekedése 1965- ben jelentősen visszaesett. A bruttó nem—

Zeti termék növekedési üteme az 1964.

évi 6,4 százalékos reálnövekedéssel szem- ben 2,4 százalék, a sokévi átlag alatti érték volt. A növekedési ütem csökke—

nése elsősorban a kedvezőtlen időjárás következménye volt. Számítás—ok szerint normális éghajlati feltételek mellett a bruttó nemzeti termék 4—5 százalékkal emelkedett volna. Az előző évhez ké—

pest legjelentősebb volt a visszaesés a mezőgazdaságban.

Az év során megtermelt jövedelmek (nemzeti jövedelem) folyóáraskon 8, vál—

tozatlan árakon 2.4 százalékkal emelked—

tek. Ez egy lakosra számítva 25 210 schil—

linget jelent (1964—ben 23 480 S), A nem- zeti jövedelem elosztásában, ahogy az már 1960 óta tart, a bérjövedelmek nö—

vekedése volt a legerősebb. (A ,,bérhá—

nyad" 632 százalékról 64,'7 százalékra nőtt.) A nem bérjellegű jövedelmek el—

maradása elsősorban azért következett

be, mert a gazdálkodók a kedvezőtlen

időjárás miatti termésikdesxést csak rész—

ben tudták az árak emelésével ellen-

súlyozni, így jelentős értékesítési bevétel—

veszteség érte őket.

A bruttó nemzeti termék 1965—ben (1954. évi árakon)

Népgazdasági ág Millió schilling

Mező— és erdőgazdaság 14 979

Ipar ... 68 619 Építőipar ... 13 036 Villany, gáz. víz ... 5 765 Közlekedés ... ' 11 499 Kereskedelem ... 24 105 Bankok. biztosítók ... 5 585 Lakásgazdálkodás ... 1 247 Közszolgáltatások ... 10 632 Egyéb szolgáltatások ... 8 385 Bruttó nemzeti termék 163 852

A személyes rendelkezésű jövedelmek

(a bár, a vállalkozói és transzfer—bevéte—

lek összege csökkentve az egyenes adók—

kal és a szociális járulékokkal) 1965-ben * 7,4 százalékkal emelkedett. A nmgan- fogyasztás ennél jobban emelkedett, ami azt eredményezte, hogy a megtakarítási

hányad az előző évi 9,8 százalékkal

szemben 8,7 százalékra esett vissza.

A fogyasztási és beruházási javak

iránti kereslet 1965—ben is meglehetősen élénk volt, az időjárási viszonyok miatt

YST'AT—IS ZTIKAI IRODALMI FIGYEÉÖ

,azonban teljes mértékig nem (építőipar) vagy csak pótlólagos importtal (élelmi—

szerek) lehetett kielégíteni.

A bruttó beruházások változatlan ára-

kon számítva — elsősorban az építő- ipari áraik 12 százalékos növekedése

,miatt —— 5 százalékkal emelkedtek, ami.

_az előző évhez képest jelentős vissza- esés. Gépekre, berendezésekre nagyobb összeget fordítottak, mint az építkezé—

sekre. '

Az import jelentős mértékben megha- , ladta a kivitelt, ennek következtében az az 1964. évi 513 millió schilling beho—

:zatali többlettel szemben 1965-ben 1863 'millió mutatkozott.

(Ism.: John Ede)

BASZOV, V.:

A KÖZOKTATÁS GAZDASÁGTANÁNAK NÉHÁNY KÉRDÉSE

(Nekotorüe voproszü ékonomiki narodnogo mbrazovanija.) — Finanszü SZSZSZR 1967.

5. sz. 15—19.p.

A szerző cikkében az oktatásra fordí- tott állami eszközök gazdaságos felhasz- nálásának néhány kérdésével foglalko- Zl .

Egyik ilyen kérdés a kevés tanterem—

mel rendelkező osztatlan iskolák prob—

lémája. Az OSZSZSZK—ban az l965/66—os tanévben az általános iskolák 71 száza- lékában a tanulók létszáma 40 fő alatt

volt. Az ilyen iskolák fenntartás-a igen költséges.

Szükséges, hogy egyes alacsony ki-

használtsági fokon levő iskolákat meg—

:szüntessenek, főleg a kislétszámú tele—

püléseken, és egyes a gazdasági élet fej—

'lőclésével együtt növekvő településeken

a jelenlegi osztatlan iskolákat új tan—

termek építésével bővítsék-vagy új isko—

lákat létesítsenek.

Az iskolák lakóhelytől való távolságá—

nak leküzdésére a vidéki településeken a tanulók szállítása ingyenes.

Másik ilyen probléma a tantermek nem megfelelő kihasználtsága. Különö—

sen növekedik ez a probléma az egy mű—

szakra való áttéréssel kapcsolatban.

Már jelenleg is az egyműszakos áltae

lános iskolákban a foglalkozások után

mintegy 800000 tanterem szabad. Ugyan—

akkor a tanulók iskolán kívüli foglalkoz—

, tátása (testnevelési, szakköri, úttörő fog—

lalkozások stb.) különböző nem iskolai helyiségekben történik, és az ilyen he—

"lyiségek fenntartására (épület, felszerelni lés) fordított állami eszközök a költség- vvetés oktatási címét terhelik, A szerző

8 Statisztikai Szemle

1.293 )

véleménye szerint az iskolán kívüli fog—

lalkoztatásokat az oktatási intézmények—

ben kell összpontosítani. Ez biztosítaná a tantermek, tornatermek, laboratóriu—

mok célszerű kihasmálását, ugyanakkor az oktatás ráfordításait lényegesen csök—

kentené. %

Mint a gazdaságosság növelésének egyik tényezőjét megemlíti a szerző az óvodák, bentlakásos iskolák, gyermek—

otthonok e's kollégiumok gazdasági ki—

adásainak csökkentését, a szolgáltató műhelyek (varrodák, mosódák, gépkocsi—

szállítás) külön egységben való tömörí—

tése útján.

Foglalkozik továbbá az oktatási intéz—

mények tervezésének és pénzgazdálkodá—

sának hiányosságaival, különösen az is- kolaköteles kor előtti intézményekben.

A jelenlegi állami költségvetésben két helyen szerepel az iskolaköteleskor előtti intézmények finanszírozása; az óvodáké

a művelődésnél, a bölcsődéke' az egész—

ségügyne'l. Az iskolákötel—es kor előtti

intézmények egyesítése lenyegesen leegy—

szerűsíti a tervezést és pénzgazdálkodást ezen a területen, és ezáltal a számvi—

tellel és pénzgazdálkodással eltöltött idő

jelentős része szabadulna fel.

Végül a szerző megemlíti, hogy az ok—

tatásra fordított összeg 1965—ben 7,2 mil-

liárd rubelt tett ki, és ha ezen a terü—

leten kismértékben is nő a gazdaságos—_

ság, már az is több millió rubel meg—

takarítást eredményezhet. .

(Ism.: Hilbert Józsefné)

KOSZSZOV, V.:

A TERULETI FEJLESZTÉS OPTlMÁLIS TERVEZÉSÉNEK EGY SÉMÁJA

(Ob odnoj szheme optimal'nogo planirovanija razvitija rajonov.) — Voproszü Ekonomiki.

1967. 2. sz. 24—35. p.

A területi tervezés része az általáno—

sabb problémának: a népgazdaság terü- leti szervezésének. Ez utóbbi vizsgálata,

kutatása kétirányú: a vállalatok elhe-' lyezése (elosztása), illetve az egyes terü—

letek g'azdasági tervezése feladatának

megoldása. Ennek megfelelően, a cikk is —— amint a szerző hangsúlyozza _ a

területi fejlesztéw optimális tervezésének

kétfokozatú sémáját Vizsgálja:

1. az első fokozatban a szövetséges köztársaságok tenvhivatalai összeállítják a köztársaságok fejlesztésének tervjavan

latait; ,, _"

2. a második fokozatban a fentiek a

Szovjetunió Tervhivatala elé_ terjesztik