Néhány gondolat az élelmiszer-fogyasztás szerkezetében történt változásokról

(1)

NÉHÁNY GONDOLAT AZ ÉLELMISZER- , FOGYASZTÁS SZERKEZETÉBEN TÖRTÉNT

VÁLTOZÁSOKRÓL*

DR. PÁLOS ISTVÁN

A lakosság élelmiszer—fogyasztása élelmiszer-mérlegek vagy élelmiszer—fo—

gyasztási felvételek útján állapítható meg. A különböző országok statisztikai lehetőségeiktől függően alkalmazzák e módszereket, sőt használják a két/mód-

.,.r

ben mindkét módszert alkalmazzuk

Egyrészről élelmiszermérlegek készülnek több mint száz különböző fajtájú élelmiszer termelésére, elosztására és fogyasztására vonatkozóan. Ezekből az adatokból évenként kiszámítjuk mind az egyes élelmiszerek egy főre *jutó átlagos fogyasztását, mind pedig összesített tápanyagérték—tartalmukat, vagyis a kalória—, protein-, vitamin— stb. fogyasztást. Másrészről a háztartásstatisztika keretében reprezentativ felvételeket hajtunk Végre abból a célból, hegy meg—

állapítsuk a lakosság főbb rétegeinek fogyasztását, fogyasztási szokásait.

Az élelmiszermérlegekből kiszámított átlagos fogyasztás adatai, valamint a háztartásstaüsztikai felvételekből származó részletesebb fogyasztási adatok lehetővé teszik ennek a két adatsor-nak összehasonlitását; az idősorok össze—

hasonlítása másrészt lehetőséget nyújt mind a mennyiségek tekintetében és a fogyasztás szerkezetében történt változások vizsgálatára, mind a fogyasztási adatokban bekövetkezett változások elemzésére.

Szeretnék néhány lehetőséget bemutatni az élelmiszer-fogyasztás szerke—

zetében történt változások elemzésére.

Az elemzés céljára mind mennyiségi, mind pénzben kifejezett értékmu—

tetők rendelkezésre állnak. A következő mutatók kerültek kiszámításra:

A) Mennyiségi mutatók

1. A fogyasztott élelmiszerek (hús, liszt, cukor, kávé stb.) mennyisége.

2. A főbb kategóriákra vonatkozó mennyiségi tápanyagértékek (például

kalória, protein, vitaminok, ásványi sók stb., az Élekneze's és Táplálkozás-

tudományi Intézet fogyasztási táblázata szerint számítva).

' A FAO (Food and Agriculture Organization of the United Nations) által 1866. október 31—

november 12 között Budapesten rendezett Szemináriumon megvitatott dolgozat.

(2)

720 DR. PÁLOS ISTVÁN í

3. Az alapvető élelmiszerek fogyasztása. Az elfogyasztott alapvető élelmi— _ szerek (például nyershús, liszt stb.) aggregát értékekre való átalakítása révén _ további mennyiségi mutatók kerülnek kiszámításra. Az átszámítás úgy törté—

nik, hogy a fogyasztott alapvető élelmiszerek mennyiségét megszorozzuk a ki—

választott bázisév értékmutatóival (áraival). Természetesen ez az aggregát érték nem egyezik a tényleges fogyasztás pénzértékével, mivel csak az alap-—

vető élelmiszerek értékét tartalmazza; a hozzáadott érték, amely az ipari fel—

dolgozás, a csomagolás következményeként jelentkezik, és a vendéglátóipar közvetítő—feldolgozó tevékenysége nem szerepel a mutatóban. Az alapvető élelmiszer—fogyasztás mutatóját ezért a fogyasztás mennyiségi oldala szinte-

tíkus kifejezésének lehet tekinteni.

B) A pénzértékmutató

A fogyasztás pénzértékén az élelmiszerekre fordított összes kiadást éntjük, A fogyasztás pénzéttékének növekedése három különböző komponensnek

tulaj donítható :

1. az első az elfogyasztott alapvető élelmiszerek mennyiségének növekedése.

Ennek az összetevőnek a hatása az elfogyasztott alapvető élelmiszer-mennyisé-

gek változatlan árakon számitott értékéből kerül kiszámítás-na, azaz a szóban forgó mennyiségek összegét mutató aggregát értékekből;

2. a második komponens abban a tényben keresendő, hogy az alapvető

élelmiszerek egyre növekvő része feldolgozott formában kerül fogyasztásra,

azaz egy hozzáadott érték -— amely az alapvető élelmiszerek feldolgozóipari vagy vendéglátóipari átalakításának következménye — jelentkezik egyre in—

kább a pénzértékben. Ezt a komponenst a szóban forgó mennyiségek aggregát értékének és .a fogyasztás értékének egymáshoz való viszonyítása alapján szá- ,

mítják ki; '

3. a fogyasztási adatok növekedésében szerepet játszó harmadik komponens azon élelmiszerek fogyasztásának emelkedésében rejlik, amelyeknek a táp-—

anyagfogyasztással és az élekniszeralappal általánosságban mak laza kapcso- latuk van (fűszerek, kávé, tea, kakó, csokoládékészitmények stb.).

A három komponens szerepét az összfogyasztás értékének növekedésében Magyarországon az 1. tábla adatai mutatják.

Az 1. táblában bemutatott tendenciát alátámasztják a tápanyagokra fordí—

tott kiadások alakulásának adatai.

Az utolsó tíz évben a kalóriafogyasztás, kismértékű évi ingadozásoktól el—

tekintve, nem változott jelentősebb-en Magyarországon. Ugyanakkor az élelmi—

szer—fogyasztás értéke évről évre jelentős mértékben növekedett. Ebből követ—

kezik, hogy az egységnyi költségráforditással beszerezhető kalóriamennyiség

erősen csökkenő tendenciát mutat. (Lásd a 2. táblát.)

Látható, hogy amint az összes kalóriafogyasztásra irányuló biológiai szük—

ségletek kielégítésre kerültek, a kalóriafogyasztás szerepe háttérbe szorul. Az

élelmiszer-fogyasztás összetételében jelentős változások történtek. (Lásd a 3.

táblát.)

1. Magyarországon a vizsgált tíz év alatt az állati eredetű fehérjét tar-

talmazó élelmiszerek fogyasztása jelentősen emelkedett, míg más élelmiszereké

(zsírok, szénhidrátok stb.) szinte változatlan maradt. Mivel a fehérjét tart—al-

(3)

AZ ELELMISZER—FOGYASZTAS SZÉRKEZETE , 721

mazó élelmiszerek általában drágább tápanyegforrások, mint a zsírok vagy a

szénhidrátok (temészetesen értékesebbek is azoknál), az egységnyi költség—

ráfordítással beszerezhető tápanyagfogyasztás nyilvánvalóan csökkenő lesz.

1. tábla

Az egy főre jutó élelmiszer-jogyasztás évi átlagos növekedése

(változatlan árakon)

Az

1950—1960. 1960—1963.

Komponens

évek közötti időszakban (százalék)

Az alapvető élelmiszerek mennyiségének növekedése mintat

(1. komponens) ... 2,3 0,4 A továbbfeldolgozás fokozásából származó fogyasztásnövekedésből '

(2. komponens) ... O,4 0,6 A tápanyagfogya'sztással laza, kapcsolatban álló élelmiszerek fo-

gyasztásának növekvő részesedéaéből (3. komponens) ... 0,7 0,9

Öaazeeen 3,4 1,9

2. tábla

Az egységnyi költségráfordítással beszerezhető kalóriamennyiség

! 1955. ! 1960. ) 1965.

Megnevezés

! évben

Napi átlagos kalóriafelvétel ... 3115 3024 3055 Az élelmiszer-fogyasztás napi átlagos értéke (változatlan ára.-

kon, forint) ... 10,33 l2,17 l3,30 1,00 forint költségráfordítással beszerezhető kalóriák száma . . . 302 248 228

3. tábla

Az egy főre jutó évi élelmiszer—fogyasztás

(változatlan árakon)

1955. ! 1960. 1965.

Élelmiszer-fogyasztás

évben (forint)

összesen ... 3770 4455 4882

Ebből:

Állati eredetű fehérjét tartahnazó élelmiszerek ... 1 388 1852 2013 Zsírok ... 596 637 619 Szénhidrát tartalmú élelmiszerek ... 1199 1198 1299

2. Az élelmiszer—fogyasztás szerkezetében jelentős változás következett be

a feldolgozott állapotban fogyasztott élekniszerek és e vendéglátóipar közve—

títő tevékenysége következtében.

(4)

( 722 DR. PÁLOS: Az ÉLELMISZER—FOGYASZTÁS ssz

A növekedés üteme a feldolgozott élelmiszerek és a vendéglátóipar késs—- étele—inek fogyasztása tekintetében az elmúlt évtizedben és különösen, 196075

1965 között többszörösen felülmúlta az összes élekniszer—fogyasztás ütemet. Míg

az egy főre jutó összes élelmiszer—fogyasztás évi átlagos növekedésének üteme

az 1950—1960. évek között 3,4, az 1960—1965. évek között I,!) százalék volt,

addig a vendéglátóiparban fogyasztott élelmiszerek tekintetében ez megfele—' lően 7, illetve 10, a feldolgozott élelmiszerek tekintetében pedig 5, illetve 7

százalék.

! Az élelmiszer-fogyasztás szerkezetében történt Változások más utakon is

vizsgálhatók, például a fontosabb élelmiszerek vagy népességi csoportok tekin- tetében.

PESIOME

B cBoeM conoxnaue aB'I'Op noxasusaer usmeuenns, npoucmenmne Aaa ncrexmeeneczm—

neme B chvm—ype norpeőneuun nponononbc'rsua B Benrpuu, .Ko'ropueusnaramrcn Ha (persone nanumx oőcnenosannü, coome'rcmywmnx oőmeü ,c'ramcmuecxoü nporpamme: (DAOfL-leinnm ananuea cnymmm Kax Konmec'raenuue, Tax u' npnnenennue B nenemuom Bupamennn omn-

MOc'mue noxaaa'renn. ' '

SUMMARY

The dontribution shows what changes have taken place in the food cmtsumption pattern of Hungary im the last ten years, omnpiled on basis od the data collection undertaken in conformity With the general statistical program Of FAO. anamtity indexes and value indexes expressed in tennis ocf money were used for the analysis.