Gilbert, Milton: A nemzeti jövedelem és az árszínvonal nemzetközi összehasonlítása

" számolásra.

legrendszerének hat fő mérlegről öt fő mérlegre való összevonását, A ,,business"

szektor mérlegének a megszüntetése kö—

vetkeztében (illetve a ,,business" szek—

torra vonatkozó információnak a kiegé- szitő táblázatokba való átvitele folytán) _ a mérlegrendszer bizonyos értelemben ( ' közelebb került az ENSZ szakértői bizott- sága által elfogadott egységes mérleg- rendszerhez.

A módszertani rész tárgyalja a válto—

zatlanf áron közzétett volumen-adatok kérdéseit a nemzetgazdasági mérlegrend—

szer keretében. Az ,,állandó dollárban"

(constant dollar) kimutatott . adatok át—

dolgozását az 1954. évi cenzusok alapul- vételével végezték el, ami a súlyozás megfelelő alapon történő módosítását tette lehetővé, Valamint figelembe vette a Munkaügyi **Statisztikai Hivatal általa niogyasztói árindexen 1953 óta végrehaj—

"t'ott -—revíziókat is. Ezenkívül a kötetben áttértek a korábban használatos 1947.

évi A,,állandő dollárok" alkalmazásáról az 1954. évi ,,állandó dollárok"-kal való

*;éHOSSZabb idősorok kialakítása érdeké.- ben;—kidolgozták a bruttó nemzeti termék feWó-éS'"változatlan áron számított érté- két 1909—ig visszamenőleg. Ezekkel a sorokkal kapcsolatban ———- különösképpen az 1929 előtti időszakra vonatkozóan —— a kötet szerkesztői is óvatosságra intenek, rámutatva a korábbi időszakokra vonat—

kozó gazdaságstatisztikai források jelen- tős korlátaira.

Beszámol a kötet kezdeti lépésekről a

nemzetgazdasági mérlegrendszer államok szerinti bontásával kapcsolatban. Az

Egyesült Államok mérlegrendszerére vo—

natkozóan korábban sok kritikai észre- vétel hangzott el. Különösen az üzleti élet képviselői hangoztatták, hogy az adatok túlZottan globális jellege " kÖVet—

keztében csekély a gyakorlati felhasznál—

hatóságuk. Az államok szerint bontott adatok közlése nyilvánvalóan az ezirányú szükséglet kielégítése érdekében történt.

A regionális vhelyzetképek kialakításához a jövőben a jövedelemalakulás regionális feldolgozásával is hozzá kívánnak járulni.

Még—' az államokon belüli viszonylag ki- sebbakörZetek (különösen nagyvárosok) jövedelmi

szeretnék megvalósítani. Az Egyesült Al—

lamok lakosságának közel háromötöde viszonyainak a feImérÉSÉt is

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÓf

nagyvárosi jellegű településeken él, ezért ezek jövedelmi viszonyainak feltérképe- zését —— amint a kötet hangsúlyozza ——-,

az üzleti élet (elsősorban a piackutatás) __

szempontjából nagyjelentőségűnek tartják.

A nagyvárosi területek jövedelmi viszo—

nyainak a felmérését előreláthatólag meg fogja könnyíteni egyrészt az a körülmény,- hogy itt a jóval nehezebben megállapít- ható mezőgazdasági jövedelem nem ját—

szik lényeges szerepet, másrészt az, hogy a nem nagyvárosi területekkel ellentét—

ben —- ahol a lakosság keresetének jelentős részét nem az adott területen keresi meg —, a nagyvárosi területek ilyen jellegű problémái kevésbé jelen—

tősek.

A mérlegrendszer adatforrásainak a le—

írását és az alkalmazott módszerek elem—- zését tartalmazó részt a statisztikai táb—

lázatok követik. Az adatok az öt fő mér- legben és a több mint száz kiegészítő táblázatban vannak rendszerezve.

A könyv áttekinthetőbb, szerencséseb- ben tagolt (legalábbis ami a könyv egé—

szét— és fő fejezeteit illeti) mint 1954-ben kiadott elődje. Az egyes fejezeteken be- lül a részletek ebben a kiadásban is ke—

véssé tekinthetők át, amit a tárgyalt'téma komplex jellege (elsősorban sokrétű fo—

galmi összefüggései) csak részben tesznek indokolttá.

(Ism.: Kenessey Zoltán) Gilbert, Milton:

A nemzeti jövedelem és az árszínvonal nemzetközi összehasonlítása

(Comparative national products and price levels.) Paris. 1957. Organisation for European Economic Cooperation. 168 9.

Az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete (OEEC) 1954—ben megjelen- tett tanulmánya az Amerikai Egyesült

Államok és négy nyugateurópai ország

—- ;Egyesült Királyság, 'iFranciaország, Német Szövetségi Köztársaság és Olasz—

ország —— 1950. évi nemzeti jövedelmét és árszínvonalát hasonlította össze. Az OEEC 1957—ben kiadott hasonló tartalmú műve további négy nyugat-európai országot vont be az összehasonlításba —-— Belgiu—

mot, Hollandiát, Dániát és Norvégiát ——

és az 1950—es vizsgálat eredményeinek alapján becsléseket végeztek 1955-re ' vonatkozólag.

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

1950-ben az Amerikai Egyesült Álla—

mok nemzeti jövedelme 50 százalékkal volt magasabb, mint a nyolc nyugat-euró- pai országé együttvéve, az egy főre jutó nemzeti jövedelem pedig több, mint két—

szerese volt. 1955—re valamivel csök- kent az amerikai és az európai színvonal közötti különbség, mert a nemzeti jöve—

delem növekedése nagyobb ütemű volt az európai országokban, mint az Egyesült Államokban. Az egyes európai országok között igen nagy különbség mutatkozott;

négy nyugat—európai országban az egy főre jutó nemzeti jövedelem elérte az amerikai színvonal 60 százalékát, míg Olaszországban csak egyharmada volt az

amerikainak. Nagyjából

arányok jelentkeztek az egy főre jutó fogyasztás vizsgálatánál: a javak legtöbb—

jénél magasabb volt az egy főre jutó fogyasztás az Egyesült Államokban, mint .az európai országokban, de kivételt ké- pezett például a gabonafélék fogyasztása.

A legnagyobb különbség az amerikai és európai fogyasztás között a közlekedési eszközök vásárlása és üzembentartása terén mutatkozott, ahol a színvonal a nyugat—európai országok többségében még _az amerikai színvonal 10 százalékát sem

"érte el. A fogyasztás százalékos megosz—

lására vonatkozólag megállapították, hogy minél kisebb az egy főre jutó fogyasztás teljes összege, annál nagyobb az élelmezés súlya az összfogyasztásban. A többi al—

csoportokra vonatkozólag nem sikerült ilyen összefüggéseket kimutatni. Általá—

"ban azonban a lakáskiadások, alkoholfo—

'gyasztás, szórakozás és üdülés, nagyobb súllyal szerepelnek a nyugat—európai, mint az amerikai fogyasztásban.

Az egy főre jutó beruházások terén 1950—ben sokkal nagyobb különbség mu—

tatkozott az Egyesült Államok és a nyu-—

gat-európai országok között, mint a fo—

gyasztás terén. Ez a különbség 1955-re lényegesen csökkent, ami részben az :amerikai beruházások csökkenésével, részben a nagyarányú európai beruházá—

sokkal függ össze.

A Vásárlóérték paritásra vonatkozólag a vizsgálat megállapította, hogy a dollár vásárló-érték paritása mind a nyolc nyu-—

gat-európai valutával szemben kisebb

"volt a hivatalos átváltási árfolyammal, akár az amerikai, akár az egyes európai országok fogyasztását választották a sú—

lyozás alapjául. 1950 és 1955 között a ki- ugyanezek az,

439

számított paritás és az átváltási árfolyam közötti távolság csökkent, ami azzal függ össze, hogy az árszínvonal az európai országokban erőteljesebben emelkedett, mint az Egyesült Államokban.

A könyv második fele a vizsgálat során alkalmazott módszerekkel foglalkozik. A nemzeti jövedelem és az árszínvonal nem—r zetközi összehasonlítása lényegében nem vet fel új és különleges elméleti problé—

mákat: a számítások ugyanazzal a mód—

szerrel, ugyanazon elgondolások alapján történnek, mint az egy országon belüli termelési volumen— és árváltozásokat mutató indexek számítása esetében. A fő probléma ennek következtében itt is a súlyok megválasztása. A könyvben is—

mertetett vizsgálat alapszámításait egy-

részt az Egyesült Államok, másrészt a

vizsgált európai országok súlyai alapján végezték. Az így kapott eredmények közös bázisa az amerikai súlyok rendszere, ez viszont nem felel meg az egyes európai országok összehasonlítására. Az egyes európai országokra jellemző színvonalak összehasonlítása érdekében szerzők ki- dolgozták az átlagos európai ársúlyokat, melyek közelebb állnak a belső árstruk—

túrához, mint az Egyesült Államok ár—

súlyai. Az átlagos európai árstruktúrát a nyolc európai ország árstruktúrájának súlyozott átlagaként számították ki. A sú—

lyozás az egyes országok nemzeti jöve- delmének dollárban kifejezett nagysága szerint történt, ahol a dollárral való át- számítást az amerikai súlyok alapján nyert vásárlóérték paritása segítségével végezték el.

Az 1955. évi arányokat és a vásárló érték paritást az 1950—es eredmények extrapolálásával nyerték. Az extrapoláció nagyobb alcsoportokra vonatkozólag tör—

tént az egyes országok egy főre jutó nem—

zeti jövedelem volumen indexe és ár—

indexei segítségével.

(Ism.: Cseh—Szombathy László)

A társadalmi össztermék

meghatározásának és mérésének kérdései

(Otázky vymezeni a mereni spoleéenského produktu III.) Praha. 1959. Statni Pedag. Nakl.

209 D.

A könyv a prágai Közgazdasági Fő—

iskola tudományos kiadványsorozatában jelent meg. Négy tanulmányt tartalmaz, amelyek a fenti problémakör legfontosabb