377.6:023.5/439/:372.8SC.07 AZ IDEGEN NYELV OKTATÁSÁNAK PROBLÉMÁI A MAGYARORSZÁGI MŰSZAKI- ÉS TERMÉSZETTUDOMÁNYI KÖNYVTÁROSKÉPZÉS TERÉN
Bártfai Imréné
Orsiagos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ
ELŐSZÓ
Az idegen n y e l v oktatásának különösen az " e l a z i g e t e l t " n y e l v e t beszélő államokban Tan f o k o z o t t Jelentősége, Olyan országokban.mint hazánk i a , a h o l az anyanyelv nem hasonlít e g y e t l e n világnyelvhez aem, napirenden lévő probléma idegen nyelvek minél gyorsabb és ha
tékonyabb elsajátításának megoldása.
Ha a t e c h n i k a előrehaladása szemszögéből nézzük a kérdést,meg
állapíthat j u k , hogy a n y e l v i s m e r e t i s "termelőeszköz", melynek b i r - tokáöan részesévé válhatunk a. műszaki-gazdasági fejlesztés terén napjainkban folyó világversenynek. E versenyben élenjáró kutatók és a gazdaságosabb termelést megvalőaltó müazaki szakemberek hasznos munkatársa a jólképzett könyvtáros. A tudománynak és termelésnek sokoldalú k a p c s o l a t a folytán a szakkönyvtáros differenciált tevé
kenysége - a szerzeményezés, feldolgozás és megőrzés alapvető köve
telményein kivül - egyre inkább eltolódik a tájékoztató munka felé.
Korunk szükségszerű jelensége ez, mert a szakember számára l e h e t e t l e n minden u j közleménynek az áttanulmányozása, mely munkája szem
pontjából f o n t o s i s m e r e t e k e t t a r t a l m a z h a t , A könyvtáros f e l a d a t a t e hát, hogy pontosan i s m e r j e a könyvtár állományát, tájékozódjék a szakterületén megjelent Irodalomról és minden még eze". felül hozzá
férhető információról, mely a t e r v f e l a d a t o k teljesítését előbbre v i h e t i .
A s z a k i r o d a l m i áradatban való eligazodás azonban a könyvtáros részéről megfelelő nyelvtudást igényel, melynek bizto3Ítáaa, i l l e t ve a színvonal emelése f o n t o a célkitűzése a magyar könyvtárügynek.
E célkitüzŐB operatív megoldása a könyvtárosképző szaktanfolyamok f e l a d a t a , ée ezen belül súlyponti kérdést J e l e n t a különböző szak
területek által igényelt speciális n y e l v i kópisés meghonosításának problémája.
1 . A. KŰSYVTAHOSKÉPZÖ* SZAKTANFOLYAM NYELVOKTATÁSI MÓDS2ERE
Ismeretea, hogy a hazai főfoglalkozású műszaki éa természettu
dományi könyvtárosakat az Országos Műszaki Könyvtár éa Dokumentáci
óé Központ /OKKD&/ képzi. A* OMEDK két ée féléves könyvtárosképző
371
8Í R T J A I I . I Nyelvoktatás szaktanfolyam tantervében - többek között - idegen nyelvoktatás i a s z e r e p e l . Korábban - 1959-66. között - a hallgatók egyénileg f e j lesztették nyelvtudáeukat, és a félévek befejezésekor vizsgáztak.
Az időközben végrehajtott t a n t e r v i módosítás értelmében a szaktan
folyam nagyobb súlyt helyez a nyelvtudás színvonalára, és az 1966.
őszén indított tanfolyamok e s t i t a g o z a t a i n rendszeresítette az i d e gen n y e l v oktatását i a .
M i n t várható v o l t , a nyelvoktatás bevezetésével sok nehézeég merült f e l . Az 1966-67-es tanév e s t i t a g o z a t a i r a f e l v e t t 60 h a l l g a tó tanítása csak két csoportban v o l t megoldható, és ezeken belül 2-2 c s o p o r t o t a l k o t n a k az a n g o l , o r o s z , német és f r a n c i a n y e l v e t tanuló hallgatók 18, 12, 19 és 4 fővel. A nyelvtanulás alól felmen
tést n y e r t 7 fő, miután megfelelő n y e l v v i z s g a bizonyítvánnyal r e n delkeznek.*/
Az első nehézséget a könyvtáros-hallgatók nyelvtudásának v e gyes s z i n t j e okozta. A differenciált s z i n t részben nyelvérzéki a¬
dottságokra vezethető v i s s z a , részben a középiskolában tanúsított szorgalom, i l l e t v e tanulmányi előmenetelből következik, de kihatás
s a l l e h e t n e k máe előképzettségi tényezők i s , melyeknek nyomait kü
lönösen a német n y e l v terén t a p a s z t a l h a t t u k . Művelődéspolitikánk vívmányaként az orosz nyelvoktatás Üteme az elmúlt 20 év v i s z o n y latában a legerőteljesebb hazánkban, de a lakosság körében kétség
telenül még m i n d i g a német a legáltalánosabban e l t e r j e d t idegen n y e l v . így aok hallgató már gyermekkorban kezdte meg a német n y e l v elsajátítását. Terméazetee, hogy előképzettség tekintetében ez a réteg előnyÖBebb h e l y z e t b e n van a z o k k a l szemben, akiknek e r r e nem v o l t lehetőségük.
A nyelvtudás mértéke terén t a p a s z t a l t hiányosságok o k a i t v i z s gálva: befolyással l e h e t n e k továbbá az i s k o l a i nyelvtanítás mód
s z e r t a n i problémái i s . A hatékonyság kívánnivalót hagy hátra külö
nösen az orosz n y e l v vonatkozásában, ha a kérdést az oktatásra f o r dított idő függvényében nézzük. Az orosz n y e l v tanítása már az ál
talános iskolában megkezdődik, és folytatódik a középiskolában. E¬
zekben az években a tanulók n y e l v t a n i i s m e r e t e k e t , és főként magyar n y e l v r e történő fordltáskéazséget sajátítanak e l . Csak az utóbbi él
vekben k e z d e t t érvényesülni az a szemlélet, hogy a tanulókat az ak
tív n y e l v használatára i s tanítsák. Ehhez képeat - kivételes ese
tektől e l t e k i n t v e - a szaktanfolyam I . féléves hallgatói nem r e n delkeznek olyan nyelvtudással, mint ahogy az 8 évi tanulás után e l várható vo I n a .
A szaktanfolyam hallgatói körében t a p a s z t a l t heterogén n y e l v tudás kiküszöbölésére helyesnek látszik a jövőben felvételi v i z s g a bevezetése, de a z z a l számolni k e l l , hogy nem a n y e l v i s m e r e t mérté
ke az e g y e t l e n tényező, melynek alapján a felvétel kérdéeéről dön
t e n i l e h e t . Ugyanis, ha csak a haladó s z i n t e t elérő könyvtárosok
'/ Eötvös Lóránd Tudományegyetem /EVtÉ/ Bölcsészettudományi Karán a z e r z e t t nyelvtanári dlplomaf ELTE Idegen N y e l v i Lektorátus!
n y e l w i z a g a bizonyítvány! Idegen N y e l v i Főiskolai oklevél.
372
TMÍ I4.évf. 5-6.szám 1967.május-június
Jelentkezését vesszük figyelembe - a m e l l e t t , hogy e z z e l magasabb követelményeket támasztunk, m i n t a felsőfokú végzettséget biztosí
tó egyetem - nagymértékben csökkentjük a felvehető hallgatók szá
mát. Kizárnánk a tanfolyamról például többéves g y a k o r l a t t a l r e n d e l kező, jó könyvtárosokat csupán azért, mert nem beszélnek jól idegen n y e l v e l j ugyanakkor r e n d e l e t i r j a elő a könyvtárosi szakképesítés megszerzését.
A könyvtárOBképzés általános s z e m p o n t j a i t figyelembe véve, a felvételi v i z o g a követelményeket - középiskolában s z e r z e t t passzív nyelvtudásra alapozva - célszerű érettségi s z i n t e n kialakítani. Ez
által elkerülhető, hogy néhány gyenge alapképzettségű résztvevő hát
ráltassa az előirányzott programot követni képes hallgatók előbbre jutását.
Az 1466. őszén i n d u l t tagozatokon e téren fennálló problémákat a s z a k t a n f o l y a m ugy h i d a l t a át, hegy a haladó s z i n t e t elérő h a l l g a tókat részben f e l m e n t e t t e az I - I I . félév nyelvóráinak látogatása a¬
lól - a félévi vizsgakötelezettség fenntartásával - míg a kezdők részére a középiskolában t a n u l t anyag ismétlésével kezdte meg a nyelvoktatást.
További problémát j e l e n t e t t a szakosított nyelvoktatás megol
dása, miután a könyvtárosképző s z a k t a n f o l y a m tantervének kettős célkitűzése van: egyrészt a szakkönyvtári munka megfelelő elvégzé
séhez szükséges i s m e r e t e k oktatása, másrészt a műszaki-termelési könyvtári hálózathoz tartozó 6 i p a r i tárca /élelmiszeripar-, építő
i p a r - , kohó- ée gépipar-, könnyűipar-, közlekedésügy és nehézipar/
területén elhelyezkedő könyvtárosok számár-?, alapvető technológiai i s m e r e t e k biztosítása.
A tanfolyamvezetőség álláspontja e z e r i n t ehhez k e l i i g a z o d n i a a nyelvoktatásnak i s . A szakosodás lehetőség s z e r i n t i érvényesíté
se i t t i 3 f o n t o s , mert minden terület j o g g a l várja e l , hogy a képe
sített könyvtáros - a választott idegen n y e l v e n - megismerje válla
l a t a profiljának legáltalánosabb szakkifejezéseit,és a könyvtári- dokumentációs terminológiában i s jártasságot szerezzen.
A szakosított nyelvoktatás meghonosításával k a p c s o l a t b a n ujabb problémák merültek f e l . Eldöntendő kérdés v o l t , hogy az idegen n y e l v i s m e r e t tematikájában a műszaki, természettudományi vagy a könyvtártudományi és tájékoztatásügyi anyag az elsődleges.
A t a p a s z t a l a t o k alapján elég ritkán kerül s o r a r r a , hogy a könyvtáros idegen n y e l v e n olvasson könyvtári szakterületébe vágó anyagot főleg akkor, mikor e r r e egyre kevésbé van szüksége. Mind az OHKDK, mind a Könyvtártudományi és Módszertani Központ /KMK/', továbbá az egyes ágazati központok i s sokat f o g l a l k o z n a k e szakmá
nak módszertanával, és egyre több szakmai ismeretanyagot bocsáta
nak közre a magukat továbbfejleszteni kívánó könyvtárosok részére - magyar n y e l v e n . Gyakorló vállalati /intézeti/ könyvtárosok számára tehát nagyobb szükség van a r r a , hogy a vállalatnál előforduló szak
kifejezéseket 3ajátitsák e l , és megfelelő szókinccsel r e n d e l k e z z e nek a műszaki szakterület irodalmának áttekintéséhez. 3 meggondolá-
BÁBTFAI I . i nyelvoktatás sok folytán a s z a k t a n f o l y a m ! nyelvoktatás tantervében a könyvtári terminológia behatóbb ismerete másodlagos szempont.
A t a r t a l m i követelmény - mint látható - elég igényes ahhoz ké
p e s t , hogy az egyes félévek során csupán 30 óra áll rendelkezésre.
A passzív nyelvtudás fejlesztése szempontjából - az iráe, olvasás és n y e l v t a n i ismeretek megszerzésén t u l - a szakszövegek tanulmá
nyozásához sztlkséges szókincs elsajátítása és fcrditásfcészség b i z tosítása mind f o n t o s a k a könyvtáros számára; a k t i v nyelvképzésre ritkábban van lehetőség. A nyelvtanításra fordítható idő inkább csak irányitő és ellenőrző szerepet tölt be, mint sem t e l j e s o k t a tást. Ezért f o n t o s az egyes órák t e l j e s anyagának ée az ismétlések egy részét átfogó leckéknek alkalmanként történő feladása és szá
monkérése, v a l a m i n t hanglemez nyelvleckék és diafilmvetitéeek be
iktatása.
A nyelvoktatás intenzitását az idő rövidsége m e l l e t t más té
nyezők i s nehezítik. A könyvtárosképző szaktanfolyam a felnőtt ok
tatás e g y i k válfaja, és ezen belül i s 90 í-ban a nőké. A főfoglal
kozású könyvtárosok képzése csak e s t i és levelező tagozatokon f o l y i k , és az idegen n y e l v i s m e r e t e n kivül az egyes félévek során a t a n t e r v b e n még öt-hat tárgy s z e r e p e l . A figyelőét és energiát t e hát nem csupán a nyelvtanulásra k e l l ö33zpontositani. H M vitás, hogy felnőtt, dolgozó emberek nyelvtanulása a legnehezebb s z e l l e m i munkák egyikei különösen nők esetében, ahol a tanulást még családi és gyermeknevelési gondok i s hátráltathatják.
A könyvtárosképző szaktanfolyam e komplex problémák f i g y e l e m bevételével alakítja k i tantervét a nyelvoktatás terén, amennyiben az 5 félév a l a t t rendelkezésre álló 150 óraszámhoz viszonyított r e ális célkitűzéseket kiván megvalósítani. Ezek s z e r i n t : ha a könyv
táros, a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó idegen nyelvű dokumentumok c i m e i t megérti, tartalmáról tájékozódni t u d és szükség esetén segí
t e n i t u d a n y e l v e t egyáltalán nem ismerő olvasónak, a tankönyvtár nyelvoktatása elérte célját. F e n t i követelmények biztosítására meg
felelőnek tekinthető a következő tanterv-vázlat:
a/ a középiskolában t a n u l t anyag áttekintése / n y e l v t a n i isme
r e t e k , irás, olvasás/; a köznyelv elsajátítása terén a paasziv nyelvtudás fejlesztése o l y a n s z i n t r e , mely alapját képezheti bár
mely szakterület speciális nyelvoktatásának;
b/ a műszaki, természettudományi, v a l a m i n t [, könyvtári- és tá
jékoztatás tudományi terület legalapvetőbb szakklr.'ejuzéseínek o k t a tása, mely nélkülözhetetlen a g y a k o r l a t i könyvtái'i munka során a r e f e r e n a z szolgálat ellátása, v a l a m i n t a szakirodalom tanulmányozá
sa és feldolgozása /azakozás, tárgyszavazás/ szenpontjábőlj
c/ a szakosodás lehetőségeinek érvényesítésére - házi f e l a d a t ként - a hallgató által a vállalat profiljába tartozó, f o l y a m a t o san kialakítandó szakkifejezés-gyűjtemény ellenőrzése. Szakszövegek fordítási g y a k o r l a t a ;
d/ a beszéd- és fordltáakészaég növelésére hanglemez n y e l v l e c kék ás d i a f i l m vetítések alkalmazása.
TMT U.évf. 5-6.szám 1967.május-Június
A f e l s o r o l t szempontoknak megfelelő tanmenet és oktatási mód
szerek kialakítása a nyelvtanárokkal szoros együttműködésben törté
nik, felhasználva a gyakorlatban s z e r z e t t értékes t a p a s z t a l a t o k a t . Párhuzamosan folynak a differenciált képzés elősegítését szolgáló jegyzetek kiadásával kapcsolatos munkálatok i s , melyek témakörét az alábbi vázlat j e l l e m z i :
- műszaki, természettudományi, mezőgazdasági,'•'valamint könyv
tár i -dokumentáció s területről szakszöveg-gyűjtemények;
- szószedet a szőbanforgő területek legalapvetőbb s z a k k i f e j e zéseiből Í
- fordítási gyakorlatok ás házi feladattár;
- szakosított könyv, folyóirat és egyéb dokumentumfajták cím
fordításai /válogatott gyűjtemény/.
Az orosz, német áa f r a n c i a n y e l v e t tanulók részére kötelező a
"Tanuljunk nyelveket" cimü sorozat megfelelő kötete, a z angol n y e l v oktatáshoz pedig az E c k e r s l e y tankönyveket használják a hallgatók.
Orosz és német nyelv vonatkozásában hasznos oktatási segédlet fen
tieken kívül "A tudományos tájékoztatás értelmező szótára" cimü, a KGST tagállamok n y e l v e i n megjelent kiadvány /Moszkva, 1966. 71HlTI, 506 / 2 / p./ \
A nyelvoktatás zavartalanabb menetét biztosítaná, ha a jövőben egy kisegítő oktatóterem állna a szaktanfolyam rendelkezésére, mi
után az egyes tagozatokon belül, azonos időpontokban, két idegen nyelv tanítása f o l y i k .
A levelező tagozat hallgatóinak nyelvoktatása - az adott körül
mények között - nem oldható meg a szaktanfolyam k e r e t e i között. Az egyéni tanulás slőaegitáaét j e l e n t i k a gyakori házi feladatok, ese
tenkénti zárthelyi dolgozatok, és különösen a speciális képzés szem
pontjából j e l e n t majd számukra legtöbbet a kiadásra kerülő j e g y z e t . Az eddigi eredmények ugyan nem mutatnak lemaradást az e s t i tagozat
t a l szemben, de a képzés hatékonyságára a jövőben nagyobb gondot k e l l fordítani, t e k i n t e t t e l a r r a , hogy az idegen nyelv képesitővizB- KB tárgyként s z e r e p e l .
Az OMKDK könyvtároaképző szaktanfolyam e e t i tagozatain beveze
t e t t nyelvoktatás egy éve8 időszaka kísérleti jellegű, éa az eddig leszűrt t a p a s z t a l a t o k a t az alábblak s z e r i n t értékelhetjük)
- a speciális nyelvoktatási módszerek kialakítása jő irányban halad;
- a képzési s z i n t még kívánnivalót hagy hátra, mert az igényelt
1967-68. tanévtől kezdődően a mezőgazdaság területén dolgozó könyvtárosok képzését i s az OMKDK könyvtárosképző szaktanfolyam végzi.
375
BÍíTFAI I . i nyelvoktatás
könyvtári tájékoztató munka ellátásához szükséges középfokú n y e l v v i z s g a követelményekhez mért tudást - általánosságban - nem b i z t o síthat;
- a n y e l v i s m e r e t megfelelő a z i n t r e fejlesztése a Jövő f e l a d a t a , melynek megoldására célszerű v o l n a korszert! továbbképző t a n f o lyamokat indítani.
2. T Á J É K O Z T A T Á S I SZAKEMBEREK A Ö N Y V T A R O S O K , D O E U M E S T A L I S T A K , S Z A K F O R D Í T Ó K / S P E C I Á L I S M Y E L V I T O V Á B B K É P Z É S E
Hazánkban manapság sok lehetőség van - főként hagyományos mód
s z e r e k k e l történő - nyelvtanulásra, de a tájékoztatási szakember
képzés szempontjából szükséges differenciálódást kevéssé b i z t o s i t ¬ j a k .
Az idegen n y e l v i s m e r e t - és ezen belül a szaknyelvtudás - gyors megszerzési lehetőségeire különböző audio-vizuális gépi berendezések és korszerű oktatási módszerek alkalmasak. E kérdéscsoport terén f i gyelemre méltó ismertetéseket közöl az Audto-Vizuália T e c h n i k a i és Módszertani Közlemények cimü s o r o z a t . A tanulmányok nemcsak az au
dio-vizuális t e c h n i k a i vívmányok különböző típusairól és alkalmazá
s i lehetőségeiről tájékoztatnak, hanem az egyes eszközök fejleszté
sére vonatkozó, alapvetően f o n t o s útmutatásokat i s t a r t a l m a z n a k . A nyelvoktatás terén hazánkban i a használatos, l e g f e j l e t t e b b gépi berendezés az un. n y e l v i laboratórium. Ez a típus általában 20 h a n g s z i g e t e l t tanulói fülkéből, minden tanulónál egy magnetofon
ból és tanári munkaasztalból áll. Kollektív, egyéni és egyidejűleg többféle anyag különböző s z i n t e n történő tanítására i s alkalmas.
További előnye, hogy a tanár több időt és energiát tud s z e n t e l n i az oktatásnak azokra a p o n t j a i r a , melyeknél személyén és egyéniségén van a hangsúly / l , 2/.
A tájékoztatás területén dolgozók és az e pályára hivatást ér
ző műszaki szakemberek speciális n y e l v i továbbképzése céljaira a fent- vázolt - korszerű oktatási segédletekkel I s f e l s z e r e l t - a u d i o vizuális gépi berendezés javasolható /?/•
T e k i n t e t t e l a r r a , hogy egy u j nyelvstúdió létesítését költség- kíhatási tényezők i s befolyásolják - a felügyeleti szervek e l v i hoz
zájárulása m e l l e t t - az anyagi f e d e z e t biztosításának lehetőségeit i s mérlegelni k e l l . Ebből a szempontból megfontolandó lenne már funkcionáló nyelvlaboratóriumok e s e t l e g e s bővítési t e r v e . S o r kerül
hetne továbbá a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsé
gével /MTESZ/ kialakítandó együttműködés kezdeményezésére is.Ameny- n y l b e n f e n t i szerv szintén magáévá tenné a kérdést és f o g l a l k o z n i kivánna egy nyelvlaboratóriumnak saját k t i r e t e i között történő f e l állításával, a probléma részben megoldódna. A n y e l v t a n f o l y a m o k s z e r vezése terén az OMKDK vállalná - szakértő tanéri k a r bevonásával - a módszertani irányítást, f o g l a l k o z n a a felvételi ügyekkel, gondos- 576
TmT 14.évi. 5-6.szám 196~. május—janiul
kodnm az oktató munka z a v a r t a l a n menetéről, mig a gazdasági éa pénz
ügyi vonatkozású f e l a d a t o k a t e s e t l e g a MTESZ végezhetné.
A n y e l v i továbbképző tanfolyamokra történő felvétel szempont
jából végzett igényfelmérések, i l l e t v e az érdekeltek számbavételé
hez érdekes a d a t o t j e l e n t , hogy az 01ÍKDK könyvtárosképző s z a k t a n f o lyamain 1 9 6 6 . év közepéig 2 2 0 fó n y e r t szakképesítést; az 1966/67- es tanév esti-levelező tagozatok létszáma meghaladja a 1 5 0- e t , és ez utóbbiak közül i e csak 2 2 főnek van n y e l v v i z s g a bizonyítványa.
I s m e r e t e s , hogy hazánkban széles körű orosz nyelvoktatás f o l y i k . A jövőben a színvonal emelésére k e l l törekedni, mert ezen a téren hiányosságok mutatkoznak intézeti vonatkozásban i s . Az OKKDX e g y i k munkaértekezletén a felügyeleti s z e r v képviseletéten megje
l e n t vezető - többek között - k i f e j t e t t e , hogy a könyvtár kereté
ben, két fő részére biztosított egy éves időtartamú külföldi t a n u l mányút odaítélése nem v o l t lehetséges egyszerűen azért, mert a mun
katársak között nem akadt o l y a n esélyes jelentkező, a k i r e n d e l k e z e t t v o l n a a feltételként előirt orosz felsőfokú n y e l v v i z s g a bizonyít
vánnyal.
A nyelvtudás fejlesztésére jó kezdeményezés v o l t az intézeti tanfolyamok beindítása, de a hagyományos alapokon folyó, h e t i 1 ó- ráB oktatás csak lassú ütemű előrehaladást t e s z lehetővé.
E gondolatébresztő problémák megoldásának elősegítése érdeké
ben - közbevetőleg - felvetődik a kérdés, hogy az illetékes szervek részéről nem volna-e lehetőség néhány fejlődőképes és munkájában k i tűnő szakkönyvtáros részére hosszabb külföldi tanulmányút biztosítá
sa - k i f e j e z e t t e n nyelvtanulás céljából.
A szakkönyviárosok hatékony n y e l v i továbbképzése f o n t o s f e l adat, hogy az u j gazdasági mechanizmus célkitűzéseinek megvalósítá
sára a jelentős s z a k i r o d a l m i bázis gyűjtése, feldolgozása, feltárá
sa és tanulmányozása, majd a feltárás eredményeinek szétsugárzása megfelelően és a kívánt s z i n t e n történjék,
A n y e l v i továbbképző t a n f o l y a m célkitűzéseként további két a l ternatíva kínálkozik a tájékoztatási szakemberképzés előmozdításá
r a ;
a k i k egy a d o t t szakterületen huzamosabb idő Óta dolgoznak, bizonyos szakmai i s m e r e t t e l rendelkeznek és nyelvtudásuk fokozásával a l k a l massá válnának dokumentációs produktumok előállításéra. Ebből a
szempontból i s f o n t o s lenne, hogy a könyvtárosok műszaki és techno
lógiai i s m e r e t e i n e k bővítése céljából - e s e t l e g a MTE3Z-el karölt
ve - mielőbb továbbképző előadássorozatokat szervezzünk.
b/ A mérnökök és t e c h n i k u s o k bevonásával t e r v e z e t t dokumenta- llstaképző t a n f o l y a m követendő irányelve: túlnyomórészt f i a t a l szakemberek bevonása a tájékoztató munkába. A felvételhez azonban két idegen n y e l v magas szintű ismerete szükséges; felsőoktatási i n tézményeink t a n t e r v e v i s z o n t nem biztosítja a középfokú n y e l v v i z s g a
BARMAI I . l Nyelvoktatás
k o ve teloéayeínek megfelelő tudást sem. A tanulmányok befejezése u¬
táni önképzés általában hosszadalmas, és - r i t k a kivétellel - évek telnek e l , mig f i a t a l kádereink nyelvvizsgát tehetnek A / .
S problémák áthidalására a dokumentallstaképző tanfolyam bein
dítását megközelíthetnénk o l y mádon l a , hogy a tájékoztatási terü
l e t iránt érdeklődő műszaki szakemberek elméleti és módszertani ok
tatását megelőzné egy racionalizált, jó eredményeket biztosító nyel v i továbbképzés.
A tanfolyamok szervezése szempontjából nem közömbös, hogy fen
tieken kívül más szakterületen dolgozók oktatása l a megoldható l e n ne. I t t elsősorban - ugyancsak az OKKDH érdekkörébe i s tartozó - szakfordító-gárda utánpótlására gondolánk, miután közismert problő- ma az e pályán dolgozók "kiöregedési" folyamata.
Amennyiben a nyelvstúdió felállítására irányuló törekvéseket s i k e r koronázná - egy korszerű, 20 férőhelyes tantermet feltételez
ve - az egyes tanfolyamokat 12 havi időtartamra terveznénk. Ez idő a l a t t hetenként három alkalommal 3—3 órás előadás megtartása feltét lenül szükséges lenne, mely kereken 460 óra intenzív tanulást j e l e n tene. A n y e l v i laboratóriumnak kellő mértékű kihasználása m e l l e t t - megfelelő beosztásban - naponta három 20 fős csoport tanítása volna megvalósítható. Ezen az alapon egy-egy tanfolyamon összesen 120 fő vehetne részt.
Az oktatás hatékonysága érdekében javasolható, hogy a nyelv
órákat h i v a t a l i elfoglaltságként, munkaidőben tartsák; az e s t i ok
tatást a két műszakban dolgozók részere k e l l e n e biztosítani. Tapasz tálatok igazolják, hogy a munkából e s t e fáradtan érkező dolgozó nem képes t e l j e s értékű, aktív s z e l l e m i tevékenység kifejtésére.
A f e j l e t t nyugati államokban - sőt a legtöbb s z o c i a l i s t a or
szágban i s - sokat áldoznak a tájékoztatási szakemberképzésre ösz
töndíj formájában i s . mert rentabilitása beigazolódott /5/. A nyelv tanulás - az egyéni érdekeken kivül - népgazdasági érdek i s , ha f i gyelembe vesszük, hogy a műszaki-gazdasági fejlesztés és a tájékoz
tatási szakemberképzés komplex problémát a l k o t .
S z o c i a l i s t a társadalmunkra jellemző a fokozott tudásvágy, és ennek kielégítéséről minden téren a legmesszebbmenőkig gondoskodni k e l l . A nyelvoktatás - és ezen belül a sxlnvonal emeláae - különö
sen fontos hazánkban, ezért indokolt a j a v a s o l t n y e l v i laboratóri
um mielőbbi felállítása.
378
TMT lA.évf. 5-6.szám 19ó7.május-junius
1 B . 0 D A L O H
/ l / DUZS János: A Z a u d i o - v i z u a l i a technika, hazai fejlesztésére vonatkozó tanulmányok. - Aod1o-Viznália Techni
k a i ás Módszertani Közlemények, 1966. 3.az.
p. 1-U-
/2/ HIIŰARD.E.R.: Teaching machines and c r e a t i v i t y . /Oktatógépek és alkotókészség./ - Frogrammed Learnlng, l . k . 2.BZ. 1964.jul. p. 55-60.
/3/ A műszaki szakemberek idegen nyelv oktatása és az a a d l o - v i zuális segédeszközök használata. Ismertető t a n u l mány, /összeáll.: Serény Andor - Fülei-Szántó Endre/ OMFB, Bp. 1963. p.45. /Hivatalos kiadvány/
/ 4 / LAMG István: A tudományos kutatók nyelvtudása - megoldatlan probléma. V i t a . « Magyar Tudomány. A magyar Tudo
mányos Akadémia Értesítője, 1966.szept. p.566- 572.
/5/ EJJWARDS.A.F.: P r o f e s s i o n a l a t a f f i n Information work - somé facte and t h e i r i m p l i c a t l o n s f o r the f u t n r e . /Szakképzett személyzet a tájékoztató munkában - néhány tény és azok kihatása a jövő szempontjá
ból./ - ASLIB Proceedtnga, 18.k. 2.az. 1966.febr.
p. 44-51-
_S s"
BÁKTPAI I . i Nyelvoktatás
BÁSTFAI.I.Mrs.! Problems o f f o r e i e n languase t e a o h l n s w i t h l n the t r a X n i n g o f a p e c i a l l i b r a r i a n s i n Hungary
The t r a i n i n g o f 3 p e c i a l l l b r a r i a n s ongaged i n the fíeld o f ecience and technology i s conduoted by the Hungárián C e n t r a l Tech- n i c a l L i b r a r y and Documentation Centre. The c u r r i c u l u m o f the two- a n d - a - h a l f years t r a i n i n g course f o r s p e e i a l l l b r a r i a n s r e f l e o t s two purposes: f i r s t , t r a i n i n g i n t h e t h e o r y and p r a c t i c e r e q u i r e d t o p e r f o r m s a t i s f a c t o r i l y t h e t a s k s o f a s p e e i a l l i b r a r i a n and, second, t o p r o v i d e b a s i c t e c h n o l o g i v a l knowledge f o r t h e l i b r a r i - ans employed i n t h e s i x i n d u s t r i a l m i n i a t r i e s t o which t h e l i b r a r y network o f t h e i n d u s t r i a l e s t a b l i s h n i e n t and i n d u s t r i a l r e s e a r c h i n s t i t u t i o n s belong /heaTy i n d u s t r y , m e t a l l u r g y and e n g i n e e r i n g , l i g h t i n d u s t r y , food i n d u s t r y , b u i l d i n g i n d u s t r y and t r a n a p o r t / . The t r a i n i n g couree i s i n t e n d e d t o ensure t e h p o e s i b i l i t y o f a d i f f e r e n t i a t i o n i n language t e a c h i n g as w e l l , since f o r the p r a c - t i s i n g l i b r a r i a n s t h e knowledge o f the language used i n t h e c o r r e e - pondlng t e c h n o l o g i c a l f i e l d i s o f a g r e a t e r importance, t h a n t h e knowledge o f t h e t e r m i n o l o g y o f l i b r a r i a n s h i p and i n f o r m s t i o n . T h i s s t a n d p o i n t i s alsó borne o u t by t h e circumstance t h a t our domestic organs d e a l i n g w i t h t h e methodics o f t h i s p r o f e s s l o n are p u b l i s h i n g adequate matéria! f o r l i b r a r i a n s i n t h e i r own mother tengue.
The coursea o f f e r t h e chioce i n t h e f o l l o w i n g f o u r languages:
E n g l i B h , Hussian, Frenoh and Germán.
Since t h e 150 houra o f t r a i n i n g d u r i n g t h e f i v e semesters are u s u a l l y n o t s u f f i c i e n t t o t r a n B f e r t h e knowledge r e q u i r e d f o r a mé
dium degree language examinatíon, t h e o r g a n i z a t i o n o f e x t e n s i o n courses would be necessary. The a u t h o r auggests f o r the e x t e n s i o n t r a i n i n g o f i n f o r m a t i o n e x p e r t s / l i b r a r i a n s , d o c u m e n t a l i s t s , spe
e i a l t r a n l a t o r s / t h e use o f language-teaching machines, f i x i n g t h e l e n g t h o f t h e coursea i n 12 month w i t h 460 hours o f t u i t i o n .
1*1
EAPT^AH.H.: HpofiJieuM npsnojaBSHHH HBOCTP3HHÜX H3MKOB B C H C -
T6M9 nöflrQTOBKH aayuRO-TexHH'iecKHX C-HOJiHOTeKapeH B jjearpHH^
no^roTOBKOtl őBÖJiHOTeitapea Hay^Hict H TexHiwecKHx Ő H Ő M O -
Tes B BeHrpaH 3aHnuaeTCH BeHrepcKan aempaJiEHati T e x H u i e c K a H Ö H Ő - jiHOTSKa H neHTp aayqHO-TexHHiecKOfl HH$opíianHH ( BUTBUHTH J.flByx- cnojioBHHOíí-rQamjHue Kypcu no noaroTOBite QnöJinoTenapeii npe&naraioT CJiyinaiBJinu T . H. KouÖBBBpoBaHHyio TeuaTHKy.CneuHajízsHpoBaHHoe oöy- ieüne ,npoxoannee napajiJieji&HO c KypcauH őüőJiBOTeKapeH BEJKymiaeT IipMHUUaTIi BO BHHU3HHe 11OTpeÖHOCTH B Cnen.HaJIi.HUX CBefleHHHX flJIH ŐHÖJIHOTBKapeti np0H3B0aCTBeHH0-3aB03;CKHX ŐHÖJIHOTeH aecTM npoiiHi- jieHHtix uHHHCTepcTB (mimeBOiiiCTpOHTejitHOfl,JierKoB a TflxeJiett npouua-
IMf U.ávf. 5-d.száa 1967.májua-juniu9
^eHHOCTH,«eTajuiyprnn ii ManiHHOCTpoeHHH,TpaHC[iopTa a CBH3«),a Tai-cse ipecSoBaHHH neuajioro q a c j i a HayiHux öaőJiaoTeK H HHCTHTyiOB 3P.nnna- SUIHXCH Bonpocaua ecTacTBeHHmc B TexHHnecKHx H a y K .
[IpeayciiaTpHBaH ocynecTBJieK0e. n o B03uoaHOCTH,^M'MiepeH-aiiauíia, [typcu nocTaBHJia aejiwo ? 3 K y j i B T a T B B H o e o ő y i e H a e HauKau.yiiHTaBaH.qTO ŐHŐíaoTeHapdu-npaKTHKau s n e p B y n o q e p e f l i Heoöxo^Huo osjiajeTB H3Ü - KOBMU uaTepHajiou,HyxHuu JIJIH 03H3HoaJieHaH c Jiarepaiypoa TO3 o i p a c -
Ü H , S KOTOpoii npBHa^^exaf aaanan őaÖJiaoieKB.yrsyOJieHHoe 3H3Hae
TepiíBHOJiorHH öBőJiHoieKOBeaeHBH a HH$opnanHH HBJIHeTCfl BTOpillHHU
acneKTOii.TaKaa TO^sta apeHHH nojuepxHBaeTCH a T e u . m o opraiibi npH3-
BaH^iue B CTpane 3 a a n u a T t C f i ueTOiiBKOti öaÖJiaoTevHtot cneuaajitHOCTeü aa^aioT Bee Öo-iBisee KOJiHueCTBO uaTepnajioB B n ő n ö m . cauooöpa30Ba-
HB=T öaő^viOTeiíapea.Heflaioiaax noBUCBTB CBOB HBajiapaKauHD,Ha B e s r e p c - Ü3y<ieii!!e Ü3WKOB npn c n e a n a j i í.Hüx Kypcax p a c n p o c T p a H H S T c a , no Butíopy.iia k BHOCTpanHUX nauitax - aHrjiaBCKaa,pyccKBH,HeMenítii r,
í p a H u y a c K i i i i .
Baiifli* Toro.iTO öiiújiaoieKa npa KOTOpoíl paöoTaBT Kypcu,3ó sacoB m i e i M X X C a B pacnopHEeHiia B TeqeHBa HHTH ceuecTpos oővveHHh, ne IIOHÖT oíecneiHBaTB 3H3H«e H3Hica B npeaeJiax 3K3auena H-J cpeAKeu ypoBíie,c.iejioBajio öu npH3H3TB Heoöxo^auocTii npOBe^eaBH 0T/iejiBHt£x icypcoB no aHocipaHHiJW H3íJK3u.Cneim3JiacTH ani{)opudUBB (öaö-iaoTefcapa, AűKyuűHT3.-iacihi,Tex-nepeBojniHKH) , n o uneum aBTopa.uopjia Gu ycnenmo noBiiuiaTB ypOBeHB CBOBX ;mrr:v.;\ H3biKa npa nouomi yieőnoH u a m a H u . [IpoAOJiHHTe.iBHocTL H o ö t e i i oTíejiBHhoc K y p c o B npejuiaraeTCH B n p e a e - JIOX 43CQB Ha 12 uecaneB.
II 11 n II n
BnKTr'AI,I.Frau; Fragen áes Fremdaprachenunterrlchtea i m flah- men der Auabildu-ig t e c h n l a c h - w i a a q n g c h a i ' t l i c h e r B i b l i o t h e k a r e i n Ur.fíarn
Die Auabildung t e c h n i a c h - w i a a e n a c h a f t l i c h e r Bibliothekaré l a t die Aufgabe der üngariachen T e c h n i a c h - W i a a e n a c h a f t l i c h e n Z e n t r a l - b i b l i o t h e k und Dokumentationezentrum. Die Tbematik dea zweiundhalb- jáhrigen Lehrganges für Fachbibliothekaré l a t a u f zwei Z i e l e ge- r i c h t e t : e i n e r a e i t a a u f den U n t e r r i c h t der z u r e n t 9 p r e c h e n d e n Ver- r i c h t u n g der F a c h b i b l i o t h e k a r a r b e i t e r f o r d a r l i c h e n Kenntniase, an- d e r s s i t a auf d i e i t i t t e l u n g dea grundlegenden t e c h n o l o g i a c h e n i l i a - sena für d i e a u f dem Gebiet der zum B i b l l o t h e k a n e t z gehörenden 6 i n d u s t r i e l l e n M i n i s t e r i e n / S c h w e r i n d u a t r i e , K e t a l l u r g i e und Maaehi- n e n i n d n a t r i e , L e i c h t i n d u a t r i e , H a h r u n g a m i t t e l i n d u a t r i e , B a u i n d u s t - r i e und Verkehrsweaen/ t a t i g e n B i b l i o t h e k a r e .
Im S p r a o h u n t e r r i c h t war das Z i e l dea Lehrgangea womöglich e i - ne D i f f e r e n z i e r u n g i n dem Sinne durchzusetzen, daea für d i e Fsch-
B&RTFAI I . i H y e l v o k t a t a a
bibliothekaré von I n d u s t r i e b e t r i e b e n i n e r s t e r Reihe d i e Aneignung der für d i e U b e r s i c h t der L i t e r a t u r des e i n a c h l a g i g e n t e c h n i s c h e n FachgebietB notwendigen Sprachkenntnisse w i c h t i g i s t ; d i e gründli- che Kenntnia der T e r m i n o l o g i e der B i b l i o t h e k a r - und Dokumentations- w i s e e n a c h a f t a t e h t nur an z w e i t e r S t e l l e . Dieeen Standpunkt u n t e r - otützt auch der Umatand, daaa d i e a i c h m i t der Methodologie dieses Faohes befasaenden ungariachen Organe für d i e e i c h w e i t e r b i l d e n d e n B i b l i o t h e k a r e immer mehr Matériái i n der Mutteraprache p u b l i z i e r e n .
Der S p r a c h u n t e r r i c h t im Rahmen dea Lehrganges i e t w a h l f r e l und umfasat 4 Fremdsprachen: e n g l i a c h , r u s s i s c h , deutach und franzöaisch.
Pa i n den 150 z u r Verfügung atehenden I f n t e r r i c h t s a t u n d e n wah- rend des a i c h a u f 5 Semester eratreckenden Kuraes keine den A n f o r - derungen e i n e r Sprachprüfung a u f M l t t e l s t u f e e n t 3 p r e c h e n d e n Kennt- n i s s e g e s i c h e r t werden können, wáre ea notwendig, zeitgemasae Sprachkurae m i t modernen M i t t e l n und Methoden zu o r g a n i a i e r e n . Für d i e S o n d e r s p r a c h f o r t b i l d u n g der Fachleute dea Informationswesens / B i b l i o t h e k a r e , Dokumentálisten, Pachübersetzer/ w i r d d i e Anwendung von Sprachlehrgeráten i n Vorschlag gebraoht, für d i e e i n z e l n e n Kur- se waren 12 Monate m i t rund 460 U n t e r r i c h t a s t u n d e n e r f o r d e r l i o h .
U
