Kaán Károly: A Magyar Alföld

'),

12.5zmn. —— 1187 —— 1927

leforgása alatt sokan és sokat írtak, úgy idebenn,

mint külföldön. A magyar ügynek 'alóban külön irodalma 'an, ami kisebb-nagyobb önálló munkak—

ból. röpiratoklíól, továbbá újságokban, folyói 'atok-

ban megjelent cikkekből tevődik össze. A magyar

nyelvűeken kívül német. angol, franeia és olasz munkák is tárgyalják ezt a kérdést. Erős magyar érzés, szorgalom7 hozzáértés és mindenekfelett a tárgy szeretete kellett ahhoz, hogy ()lay Ferenc ezt ,a sok szétszórtan megjelent adatot. nyilatkozatot,

megállapítást belőlük a

lényegest, azt, ami egyszerre világossá teszi, meg összegyűjtse, kiválassza

tetteti az elkövetett nagy igazsz'tgtalansz'tgot és anmtk szükségszerű jóva'ttételet.

Ez a kép, amilyen átfogó. mindenre kiterjedő.

első pillanat'a szinte vigasztalanul szomorú s ta-

lán kétségbeejtő is volna, ha nem lenne ott a vé—

gén a reménysugár, a vigasz. a békerevizió gon- dolata. ()lay azonban, amilyen figyelemmel, szere—

tettel állíotta össze a kulturális veszeségek hosszú lajstromát, épp olyan lelkesedéssel, hittel folytatja és Végzi munkáját ;! revízió, a feltámadás gondola- tával, ismertetve azt, ami erre nézve eddig történt.

amit erről tudnunk kell.

A 21 ívet kitevő munka. a háború befejezése—

tót kezdve a jelen év közepéig terjedőleg', kilene ev

fel. beke-

kötés előzményeit, Wilson 14 pontját, az ország történetet öleli Bevezetésiil ismerteti a

íelosztásámnk szomorú történetét s magát a béke?

kötést. Ezután feltárja azokat a fájó sebeket, ami—

ket az új helyzet ütött az ország testén. Egy-egy fejezetben külön tárgyalja az egyházak, a közokta—

tásügy, a kulturális alapítványok, a múzeumok

ikönyv— és leveltá'akl. az emlékművek, a szellemi élet. a színészet terén szenvedett veszteségeket, Ez a het fejezet a könyv gerince. Rámutatnak ezek a lejezelek egyúttal a kisebbseggé 'ált magyarságnak

elfoglalt

A kisebbségi szerződések be nem tartása. az el-

szakított kisebbség védelmének hiánya további pa-

az utódállamokban kulturális helyzetére.

naszként kapcsolódnak a sérelmekhez;

előttünk, statisztikusok előtt, külön is tigyelemreméltóva't teszi ezt az egyébként is rokon—

Ami

szenves munkát—s amiert e helyütt is megemléke—

ziink róla, ez az, hogy Olay is tudatában van

annak, hogy abban a szellemi arzenálban, amely a mai állapot ellen 'aló küzdelemben rendelkeze-

sünkre áll, a statisztika egyik legerősebb fegyve—

rünk. A békekötés

a fegyver, az erőszakos diktátum páneélján vissza- alkalníával hiábavaló volt ez

pattant. Azóta egyre jobban növekszik ereje és a

statisztika — úgy mint rokontudományai, a föld-

rajz, szociológia, történelem is — nélkülözhetet—

len meggyőző eszköz a békereviziós mozgalom ke-

zében. Ezt Olay is érzi s épp ezért vonultatja fel az

előadott tenyek mellett a statisztikai adatok se—

regét is. -

Egy másik l'őerössége a könyvnek, ami rend- kívül vonzóvá teszi, a szöveg közé ékelt képek (ösz—

szesen 165), amelyek az elszakított területek sat,

Váro- vá 'ait, építményeit, színházait, szobrait, emlék-

műveit stb. "ajzok—

ban.Egy-eg_v ismerős épület, egy-egy ledöntött szo- bor. amit itt látunk, fájóbban markol a szívünkbe

ábrázolják, jó felvételekben,

mint akármilyen leírás s erősebben hat bármely propagandánál. Épp ezért ()lay könyve a magyar

ifjúság részére még külön is ajánlhatt').

A. ]. (Ir.

Kaán Károly: A Magyar Alföld. Gazdaság—

politikai tanulmány. Kiadja a Magyar Tudo—

mányos Akadémia. mi?. 135] oldal,

L'Alfó'ld hongrois, étnde (Io pnliliyue émnomigue, par Charles Kulin. Edition de I'Académíe Hongroise (fex .S'eienees. 1.027. 351 [mg/es.

Résu1ne'_ Dans vette ereellcnlr Nude, M.

Charles KflÚll el'posé () fond, en sem ('ha/films.

It's maar éconontillues de I'Al/(íltl. Io grande [eku'ne honyroise, proposal", (lül't' une rare eonnuís—

sunee fechnígue, les solutions lí's plus susceptibles (l'y remédier.

Il y (1 lieu d'espérer one lex un'lieux ministe- riels rulítpétents fiemlront compte. dans les mesu-

res ("l prendre, (les ('onelusions (le I'ouvrage.

Lu puissante importance éeonomigue de la rígion redevieudm alors, súrement, un iacteur de premier ordre de la vie eronomírlne du pays.

.X nagy magyar Alföld különleges társadalmi

és gazdasági problémáit tárgyaló monográfiák né—

nes seregét ez az akadémiai kiadvány egy rend- kívül alapos munkával gazdagította.

Kuán Károly most megjelent tanulmányát magas nívóra emeli az Alföld gazdasági bajainak legrész—

letesebb, szakszerű értékes és

ismertetése. elvezetes

mánnyá teszi az írónak a tárgykör i*ánt érzett és soraiból végig érezhető nagy szeretete. Az Alföld gazdasági kérdéseiben mutatkozó súlyos bajok tár-

gyalása után a problémák megoldásaira vonatkozó

javaslatait Kaán Károly ritka nagy szakképzettségre olvas— (

valló felkészültséggel sorakoztatja fel. Ha az illetekes ' kormánykörök a tanulmány minden kritikát kiálló megállapításait intézkedéseiknél figyelembe veszik.

a jövőben súlyos nemzetgazdasági károkat okozó gazdálkodási nehézségek

esökkenni fognak.

remélhetőleg lényegesen

A tanulmány hét fejezetből áll. Az első fejezet

az Alföld képen véghezment változásokat tárgyalja.

Az Árpád-korból fenma'adt és későbbi okmányok.

'alamint az újabbkori kutatók monografiái alap—

12. szánL ; —— 1188 — 1927

ján bebizonyítja, hogy a honfoglalás idejében az Alföld hatalmas tölgyfaerdőkkel, pompás legelők—

kel, vízerekkel, tavakkal, itt-ott zsombékos, nádas területekkel borított síkföld volt. Az állattenyész- tést, vadászatot és halászatot, szóval ősfoglalkozá-

sokat űző magyaroknak természetesen megtetszett

ez a lényükhöz rendkívül illő terület és letelepü- lésük céljaira ezt választották. Szent István idejé—

ben, amikor már állandó jelleget öltött letelepülé—

sük, az Alföld igen népes volt, nagyszámú falu ke- letkezett, a szerzetesek a népet földmívelésre szok—

tatták. A tatárjárás a szépen megindult gazdasági életet tönkretette, de egy évszázad mulva a helyzet ismét az előző képet mutatta. A török világban megint felborult a rendszeres gazdálkodás, a zsa-

roló törökök és császári csapatok ellen csak úgy

tudott védekezni a lakosság, hogy nagyobb góc- pontokban tömörült össze. Megalakultak tehát az alföldi nagy városok. A falvak üresen maradtak, a városi lakosság csak a város közvetlen közelében

levő földeket művelte meg és jóformán teljesen állattenyésztésre tért át. Az állatlétszám rendkívüli megnövekedése következtében __nemesak a legelőket vette erősen igénybe, hanem tönkretette a különben

is régóta pusztuló erdőket is. ,

Az erdők pusztulása után az újabbi korban végrehajtott vízszabályozási munkák eltüntették a

vadvizeket és ereket, ennek következtében az Al—

föld elvesztette nyirkosságát és a most már szabad utat talált szelek teljesen kiszárították a talajt.

Az Alföld mai helyzete kialakulásának tárgya- lása után a második fejezetben gr. Széchenyi Ist-

vánnak az Alföldre vonatkozó terveit ismerteti. A

legnagyobb magyar már 100 évvel ezelőtt látta a

bekövetkezendő bajokat és a következő intézkedéa

sek végrehajtásával óhajtotta azokat megelőzni:

vízszabályozás, csatornázás szövetkezeti alapon, a

birtokminímum megállapítása, a jelzáloghitel be—

vezetése—, a közlekedés és a közegészségi viszonyok javítása, a gyermekhalandóság csökkentése. Ha a közbejött áldatlan viszonyok a nagy hazaüt nem

akadályozzák meg reformtervei végrehajtásában,

az Alföld mai helyzete bizonyára más képet mu-

tatna. '

A harmadik fejezetben főleg az elszikesedés gazdasági kérdéseivel és az erdősítéssel, mint a

mezőgazdaság és közegészség jelentős tényezőivel

foglalkozik.

A negyedik fejezetben a tanyavilág előzményeit és kialakulását tárgyalja.

Az ötödik fejezetben általában az Alföld gaz—

daságáról beszél, itt mutatja be a földet kizsaroló

népszokásokat. (Pl. a trágya és a szalma gazda-

ságtalan felhasználása.) Statisztikai adatokkal bő- ven megvilágítva, itt ismerteti az Alföld jelenlegi gazdasági eredményeit.

A hatodik fejezetben főleg az Alföld lehetetlen—

közlekedési viszonyait tárgyalja. A vasutak és a használható közutak gyakori hiányainak gazdasági következményeit igen találó példákkal mutatja be.

Az utolsó fejezetben az alföldi problémát talpraállásunk kérdésében világítja meg. A szerző

Széchenyi István tettre serkentő és a mai viszo—

nyokra igen találó következő mondásával fejezi

be nagyszerü tanulmányát: ,,Szivben hordani mé-

lyen a honért buzgó vért s ne csak ajkon pengetni

a hiú szót".

A m. kir. közp. statisztikai hivatal könyvtárába érkezett munkák.

()uvmges arrivés a la bibliothegue de POffice central royal hongrois de statistigue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications djinte'rét international et

de théorie générale.) — Ouatriéme rapport épidé- miologigue de la Section dihygiéne, 1926. Société des Nations. Geneve.

Hirsch, Jules: Les monopoles

internationaux au point de vue des intéréts de , I'ouvrier, du consommateur et de la rationalisation.

Préparé pour le Comité préparatoire de la confe—

rence économígue internationale. Bureau interna—

tional du Travail. Geneve. 1926.

Magyarország. (Hongrie.) —— Társadalmi biz- tosítási statisztika. VII. füzet. 1926. Közp. statisz- tikai hivatal. (Klny. a Statisztikai Havi Közlemé- nyek XXIX-ik évfolyam (1926.) 10—12. (okt.-dec.) és XXX. évfolyam (1927.) 1—3. (jan—márc.) füze- téből.)

nationaux et

S. I.

Németbirodalom. (Allemagne.) —— Verőffentli-

chungen des Reichsgesundheitsamtes. Gesamt-In-

haltsverzeichnis zu den Jahrgángen 1901 bis ein- schliesslich 1925. Berlin.

Der Fremdenverkehr in den mitteldeutschen Gtosstc'idten. Statistisches Amt der Stadt Halle.

1927. (Beitrage zur Statistik der Stadt Halle. 35.) Olaszország. (Italie.) —— Annuario statistico

italiana. V. évf. 1927. Istituto eentrale di statistiea.

Roma.

Censimento della popolazione del Regno

diltalia, 1921. XVIII. Veneto. Istituto centrale di

statistica. Roma.

Nagy—Britannia. (Grande-Bretagne.) —— Fairlie, John Archibald: Administrative procedure in con—

nection with statutory rules and orders in Great

v"(van.