162. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

(1)

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Bu da pest,

2008. no vem ber 18., kedd

162. szám

Ára: 1970,– Ft

TARTALOMJEGYZÉK ^{Ol dal}

2008: LXXI. tv. A Ma gyar Köz tár sa ság ki tün te té se i rõl szó ló 1991. évi XXXI. tör vény, va la mint a Kos suth-díj ról és a Szé che nyi-díj - ról szó ló 1990. évi XII. tör vény mó do sí tá sá ról . . . . 19438 268/2008. (XI. 18.) Korm. r. Az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik ké nek (1) be kez -

dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap cso la tos el já rás ról és a re - gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren - de let mó do sí tá sá ról. . . . 19440 269/2008. (XI. 18.) Korm. r. A fej lesz té si adó ked vez mény rõl szó ló 206/2006. (X. 16.) Korm.

ren de let mó do sí tá sá ról . . . . 19449 270/2008. (XI. 18.) Korm. r. Az ál la mi ki tün te té sek ado má nyo zá sá nak rend jé rõl és a Ki tün te té si

Bi zott ság ról. . . . 19450 271/2008. (XI. 18.) Korm. r. A Kos suth-díj, a Szé che nyi-díj ado má nyo zá sá nak rend jé rõl, va la -

mint a Ma gyar Köz tár sa ság Ki vá ló Mû vé sze, a Ma gyar Köz tár sa - ság Ér de mes Mû vé sze, a Ma gyar Köz tár sa ság Ba bér ko szo rú ja díj alapításáról és adományozásáról . . . . 19451 13/2008. (XI. 18.) MNB r. A jegy ban ki in for má ci ós rend szer hez szol gál ta tan dó in for má ci ók

kö ré rõl, a szol gál ta tás mód já ról és határidejérõl . . . . 19454 151/2008. (XI. 18.) FVM r. A ter mé sze tes éde sí tõ sze rek ter mék pá lyá i nak sza bá lyo zá sá hoz kap -

cso ló dó egyes kér dé sek rõl szó ló 129/2007. (X. 31.) FVM ren de - let mó do sí tá sá ról. . . . 19915 25/2008. (XI. 18.) IRM r. Az anya köny vek rõl, a há zas ság kö té si el já rás ról és a név vi se lés rõl

szó ló 6/2003. (III. 7.) BM ren de let módosításáról . . . . 19915 23/2008. (XI. 18.) NFGM r. A Nem ze ti Fej lesz té si és Gaz da sá gi Mi nisz té ri um ban, to váb bá a

nem ze ti fej lesz té si és gaz da sá gi mi nisz ter irá nyí tá sa, il let ve fel - ügye le te alá tar to zó szer vek nél a fon tos és bi zal mas mun ka kö rök - rõl és a nem zet biz ton sá gi el len õr zés szint jé nek meg ál la pí tá sá ról 19948 24/2008. (XI. 18.) NFGM r. A láb be lik fo gyasz tók ré szé re tör té nõ for gal ma zá sá nak egyes kö ve -

tel mé nye i rõl . . . . 19950 1070/2008. (XI. 18.) Korm. h. Egyes kor mány ha tá ro za tok ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl . . . . 19952

(2)

II. Tör vé nyek

2008. évi LXXI.

tör vény

a Ma gyar Köz tár sa ság ki tün te té se i rõl szó ló 1991. évi XXXI. tör vény, va la mint a Kos suth-díj ról

és a Szé che nyi-díj ról szó ló 1990. évi XII. tör vény módosításáról*

1. § A Ma gyar Köz tár sa ság ki tün te té se i rõl szó ló 1991. évi XXXI. tör vény (a to váb bi ak ban: Kit.) a követ - kezõ 4/B. és 4/C. §-sal egé szül ki:

„4/B. § A 2. § (1) be kez dé se és a 4/A. § (2) be kez dé se sze rin ti elõ ter jesz tést a ki tün te tés át adá sá nak ter ve zett idõ - pont ját leg alább negy ven öt nap pal meg elõ zõ en kell meg - ten ni. A köz tár sa sá gi el nök az elõ ter jesz tés be ér ke zé sé tõl szá mí tott ti zen öt na pon be lül dönt a ki tün te tés ado má nyo - zá sá ról, és a dön té sét – az ado má nyo zás meg ta ga dá sa ese - tén in do ko lás sal együtt – köz li az el len jegy zés re jo go sult - tal, aki tíz na pon be lül dönt az el len jegy zés rõl. Ha a ki tün - te tés so ron kí vü li át adá sát rend kí vü li kö rül mény indo - kolja, az elõ ter jesz tõ és a köz tár sa sá gi el nök egyet ér té se ese tén e ha tár idõk tõl el le het tér ni.

4/C. § A Ma gyar Köz tár sa sá gi Ér dem ren det, a Ma gyar Köz tár sa sá gi Ér dem ke resz tet, va la mint a Nagy Imre Ér - dem ren det vissza kell von ni at tól, aki arra ér dem te len né vált. A vissza vo nás ra az ado má nyo zás ra és an nak elõ ké - szí té sé re vo nat ko zó ha tás kö ri és el já rá si sza bá lyo kat kell meg fe le lõ en al kal maz ni.”

2. § (1) A Kit. 7. § (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A fel adat kör ével össze füg gõ egyes ki emel ke dõ te - vé keny sé gek, tel je sít mé nyek el is me ré sé re ki tün te tõ cí met, dí jat, ok le ve let, pla ket tet vagy más el is me rést (a továb - biakban: el is me rés) ala pít hat és ado má nyoz hat

a) a köz tár sa sá gi el nök, az Al kot mány bí ró ság el nö ke, az Or szág gyû lés el nö ke, az or szág gyû lé si biz to s, az Or szá gos Igaz ság szol gál ta tá si Ta nács, az Ál la mi Szám ve võ szék elnöke, a leg fõbb ügyész, a Gaz da sá gi Ver seny hi va tal el - nö ke, a Ma gyar Nem ze ti Bank el nö ke,

b) a Kor mány tag ja, c) a he lyi ön kor mány zat.”

(2) A Kit. 7. §-a a kö vet ke zõ (4) be kez dés sel egé szül ki:

„(4) Az (1) be kez dés sze rin ti el is me rés és a (2) be kez dés sze rin ti szol gá la ti jel el ne ve zé sé ben és kül sõ for má já ban nem ha son lít hat a Ma gyar Köz tár sa sá gi Ér dem rend hez, a Ma gyar Köz tár sa sá gi Ér dem ke reszt hez, a Nagy Imre Érdemrendhez, a Kos suth-díj hoz és a Szé che nyi-díj hoz.”

* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2008. no vem ber 3-i ülés nap ján fo gad ta el.

3. § A Kit. a kö vet ke zõ 8–10. §-sal egé szül ki:

„8. § (1) A 7. § (1) be kez dé se sze rint el is me rés ala pí tá - sá ra és ado má nyo zá sá ra jo go sult el is me rést ak kor ado má - nyoz hat, ha

a) az el is me rés el ne ve zé sét, faj tá it (fo ko za ta it), b) az el is me rés ben ré sze sít he tõ sze mé lyek kö rét, c) az éven te ado má nyoz ha tó el is me ré sek szá mát, d) az el is me rés ado má nyo zá sá nak fel té te le it és rend jét, va la mint

e) az el is me rés le írá sát

a 7. § (1) be kez dés b) és c) pont ja sze rin ti jo go sult ren de - let ben ki hir det te, il let ve a 7. § (1) be kez dés a) pont ja sze - rin ti jo go sult a Hi va ta los Ér te sí tõ ben köz zé tet te.

(2) A 6/A. §, a 6/B. § és a 7. § sze rin ti el is me rést az (1) be kez dés alap ján köz zé tett vagy ren de let ben meg ál la - pí tott fel té te lek sze rint az ado má nyo zás ra jo go sult egye di ha tá ro zat tal ado má nyoz hat ja és – ha az el is me rés ben részesített sze mélyt a bí ró ság szán dé kos bûn cse lek mény miatt jog erõ sen el ítél te – von ja vissza. Az ado má nyo zás és a vissza vo nás tár gyá ban ho zott egye di ha tá ro za tot – a 7. § (1) be kez dés c) pont ja sze rin ti jo go sult ál tal ki adott ha tá ro - zat ki vé te lé vel – a Hi va ta los Ér te sí tõ ben köz zé kell ten ni.

9. § Az ado má nyo zás elõ ké szí té sé re irá nyu ló el já rás alap ve tõ sza bá lya it a 3. szá mú mel lék let ál la pít ja meg.

10. § (1) Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy ren de let - ben ál la pít sa meg az e tör vény, a Kor mány és a mi nisz ter - el nök ál tal ala pí tott ki tün te té sek, dí jak ado má nyo zá sá ra és vissza vo ná sá ra vo nat ko zó rész le tes el já rá si sza bá lyo kat.

(2) Fel ha tal ma zást kap a Kor mány tag ja és a he lyi ön - kor mány zat, hogy ren de let ben sza bá lyoz za az el is me rés ala pí tá sát és az ado má nyo zás fel té te le it, va la mint a vi se lé - sé nek rend jét, to váb bá a díj jal járó ju ta lom mér té két.”

4. § A Kit. az e tör vény mel lék le tét ké pe zõ 3. szá mú mel lék let tel egé szül ki.

5. § A Kos suth-díj ról és a Szé che nyi-díj ról szó ló 1990. évi XII. tör vény (a to váb bi ak ban: Tv.) a kö vet ke zõ 4/A. §-sal egé szül ki:

„4/A. § A Díj ado má nyo zá sá ra és vissza vo ná sá ra a Magyar Köz tár sa ság ki tün te té se i rõl szó ló 1991. évi XXXI. tör vény nek a Ma gyar Köz tár sa ság Ér dem rend je ado má nyo zá sá ra, il le tõ leg vissza vo ná sá ra vo nat ko zó el já - rá si sza bá lya it az e tör vény ben meg ha tá ro zott el té ré sek kel kell al kal maz ni.”

6. § A Tv. a kö vet ke zõ 7/A. §-sal egé szül ki:

„7/A. § (1) A dí ja zott sze mé lyek rõl a Mi nisz ter el nö ki Hi va tal nyil ván tar tást ve zet. A nyil ván tar tás a dí ja zott személy ne vét, szü le té si he lyét és ide jét, va la mint a Díj ado má nyo zá sá nak rö vid in do ko lá sát, idõ pont ját, to váb bá a Díj vissza vo ná sa ese tén a vissza vo nás té nyét, okát és idõ pont ját tar tal maz za.

(2) A Díj ado má nyo zá sá val, il let ve vissza vo ná sá val kap cso la tos el já rás le foly ta tá sá hoz szük sé ges ada tok biz - to sí tá sa cél já ból a dí ja zá si ja vas lat elõ ké szí té sé ért fe le lõs

19438 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2008/162. szám

(3)

szerv és az elõ ter jesz tõ ré szé re az (1) be kez dés sze rin ti nyil ván tar tás ból adat to váb bít ha tó. A köz tár sa sá gi el nök, il let ve hi va ta lá nak köz tiszt vi se lõ je a nyil ván tar tás ba jo go - sult be te kin te ni.

(3) A nyil ván tar tás az (1) be kez dés ben meg ha tá ro zott ada to kat a Díj ado má nyo zá sá tól vagy vissza vo ná sá tól szá - mí tott har minc évig tar tal maz za.”

7. § A Tv. 8. § (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép:

„(3) Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy a Díj ado má - nyo zá sá ra tör té nõ ja vas lat té tel, va la mint az ado má nyo zás és vissza vo nás rész le tes sza bá lya it ren de let ben meg ál la - pít sa.”

8. § (1) Ez a tör vény a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba.

(2) A Kit. 7. § (2) be kez dé sé ben az „A ren dé sze tért fe le - lõs mi nisz ter” szö veg rész he lyé be a „Szol gá la ti jel el is me - rést a ren dé sze tért fe le lõs mi nisz ter” szö veg, a Kit. 1. szá - mú mel lék let 8. §-ában a „fo ko za tá nak” szö veg rész he lyé - be a „fo ko za tá nak ki tün te tett je” szö veg, a Tv. 7. §-ában a „meg von hat ja” szö veg rész he lyé be „a Kor mány elõ ter - jesz té sé re vissza von ja” szö veg lép.

(3) A Ma gyar Hon véd ség hi va tá sos és szer zõ dé ses ál lo - má nyú ka to ná i nak jog ál lá sá ról szó ló 2001. évi XCV. tör - vény 287. § (2) be kez dés ac) al pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Fel ha tal ma zást kap a mi nisz ter, hogy a tör vény ha tály - ba lé pé sét kö ve tõ há rom hó na pon be lül ren de let ben sza bá - lyoz za]

„ac) a Ma gyar Köz tár sa ság ki tün te té se i rõl szó ló 1991. évi XXXI. tör vény ha tá lya alá nem tar to zó egyes elismerések ado má nyo zá sá nak rész le tes sza bá lya it és az ado má nyo zás rend jét,”

(4) A fegy ve res szer vek hi va tá sos ál lo má nyú tag ja i nak szol gá la ti vi szo nyá ról szó ló 1996. évi XLIII. tör vény (a to - váb bi ak ban: Hszt.) 342. § (2) be kez dés j) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Fel ha tal ma zást kap a fegy ve res szer vet irá nyí tó mi - nisz ter, hogy ren de let ben rész le te sen sza bá lyoz za]

„j) a Ma gyar Köz tár sa ság ki tün te té se i rõl szó ló 1991. évi XXXI. tör vény ha tá lya alá nem tar to zó egyes el is me ré sek ado má nyo zá sá ra jo go sul tak kö rét, az el is me rés ben ré sze - sí tés fel té te le it és rend jét;”

(5) A bûn ügyi nyil ván tar tás ról és a ha tó sá gi er köl csi bizonyítványról szó ló 1999. évi LXXXV. tör vény 18. § b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[A 10. § (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ada tok szol - gál ta tá sá nak igény lé sé re jo go sult]

„b) a köz tár sa sá gi el nök ál tal ado má nyoz ha tó ki tün te tés elõ ké szí té sért fe le lõs szerv és az elõ ter jesz tõ, a je lölt kitüntetését ki zá ró ok meg ál la pí tá sa cél já ból;”

(6) Ha tá lyát vesz ti a Kit. 6. §-a, 6/B. § b) pont ja, 7. § (2) be kez dé sé ben a „pol gá ri és ka to nai”, va la mint a „szol - gá la ti je let” szö veg rész, 1. szá mú mel lék le té nek 1. §-a, 8. §-ának „élet hosszig tu laj do no sa” szö veg ré sze, va la mint 2. szá mú mel lék le té nek 1. §-a és a Hszt. 342. § (6) be kez - dé se.

(7) Az e tör vény ha tály ba lé pé sét meg elõ zõ en ala pí tott el is me ré sek – tör vény ben ala pí tott el is me ré sek kivételé - vel – ak kor is ado má nyoz ha tó ak, ha a Kit. 8. § (1) be kez dé - sé ben meg ha tá ro zot ta kat a 7. § (1) be kez dés a) pont ja sze - rin ti jo go sult a Hi va ta los Ér te sí tõ ben nem tet te köz zé, il let - ve a 7. § (1) be kez dés b) és c) pont ja sze rin ti jo go sult ren - de let ben nem hir det te ki.

(8) Ez a tör vény 2008. de cem ber 31-én ha tá lyát vesz ti.

Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,

köz tár sa sá gi el nök az Or szág gyû lés el nö ke

Mel lék let

a 2008. évi LXXI. tör vény hez

„3. szá mú mel lék let az 1991. évi XXXI. tör vény hez

A ki tün te té sek és el is me ré sek ado má nyo zá sá nak elõ ké szí té sé re vo nat ko zó alap ve tõ sza bá lyok 1. A Ma gyar Köz tár sa sá gi Ér dem rend, a Ma gyar Köz - tár sa sá gi Ér dem ke reszt, il let ve a Nagy Imre Ér dem rend (a to váb bi ak ban: ki tün te tés) ado má nyo zá sát a ki tün te té si ja vas la tok elõ ké szí té sé ért fe le lõs, kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zott szerv nél vagy a fel adat kör alap ján érin tett mi nisz ter nél (a to váb bi ak ban: elõ ter jesz tõ) le het in dít vá - nyoz ni, az zal, hogy ön ma ga ki tün te té sét sen ki nem in dít - vá nyoz hat ja.

2. Ki tün te tés ado má nyo zá sá ra ja vas la tot elõ ter jesz tõ - ként a Kor mány tag ja – nem ma gyar ál lam pol gár ese té ben a kül po li ti ká ért fe le lõs mi nisz ter – te het.

3. Ki tün te tés tu laj do no sa újabb ki tün te tés re az elõ zõ kitüntetés ado má nyo zá sá tól szá mí tott tíz éven be lül csak ki vé te le sen, ab ban az eset ben ja va sol ha tó, ha az elõ zõ kitüntetés ado má nyo zá sát kö ve tõ en szer zett, az an nak alap já ul szol gá ló ér de me ket fe lül mú ló, ki ma gas ló ér de - mek azt in do kol ják.

4. Nem le het ja va sol ni olyan sze mély ki tün te té sét, akit bûn cse lek mény el kö ve té se miatt jog erõ sen el ítél tek, a bün te tés vagy in téz ke dés kü lön tör vény ben meg ha tá ro zott bûn ügyi nyil ván tar tá sa idõ tar ta má nak le jár tá ig.

5. A ki tün te té si vagy el is me ré si ja vas la tok elõkészíté - séért fe le lõs szerv és az elõ ter jesz tõ az ado má nyo zás ra vagy a vissza vo nás ra irá nyu ló el já rás ban a ki tün te tés re érdemesség meg ál la pí tá sa és a több szö ri ki tün te tés meg - elõ zé se cél já ból ke zel he ti az in dít vá nyo zott és a ja vas lat - ban meg je lölt sze mély (a to váb bi ak ban: je lölt) ne vét, szü -

2008/162. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 19439

(4)

le té si he lyét és ide jét, va la mint az élet út já ra és a ki tün te tés - re mél ta tott ér de me i re köz vet le nül vo nat ko zó, a ki tün te tés ado má nyo zá sá hoz vagy vissza vo ná sá hoz fi gye lem be vett ada to kat, a ja vas la tot tar tal ma zó elõ ter jesz tés rõl való dön - tés idõ pont já ig.

6. A je lölt ki tün te tés re való ér de mes sé ge meg ál la pí tá sa vagy ér de mes sé ge fenn ál lá sá nak el len õr zé se cél já ból az elõ ké szí té sért fe le lõs szerv vagy az elõ ter jesz tõ a bûn ügyi nyil ván tar tás ból ada tot kér het. Az el len õr zést kö ve tõ en a bûn ügyi nyil ván tar tás ból ka pott ada tot ha la dék ta la nul tö röl ni kell, és az elõ ké szí tõ irat ban a ki zá ró ok fenn ál lá sá - nak té nyét vagy an nak hi á nyát kell fel tün tet ni.

7. Az e tör vénnyel ala pí tott ki tün te té sek adományozá - sáról és vissza vo ná sá ról a Mi nisz ter el nö ki Hi va tal, más elismerések ado má nyo zá sá ról és vissza vo ná sá ról az ado - má nyo zó nyil ván tar tást ve zet. A nyil ván tar tás a ki tün te tett (el is me rés ben ré sze sí tett) sze mély ne vét, szü le té si he lyét és ide jét, az ado má nyo zott ki tün te té si fo ko zat, el is me rés meg je lö lé sét, va la mint az ado má nyo zás rö vid in do ko lá sát, az át adás idõ pont ját, to váb bá a ki tün te tés, el is me rés vissza vo ná sa ese tén a vissza vo nás té nyét, okát és idõ pont - ját tar tal maz za. A nyil ván tar tás ban rög zí tett ada to kat az ado má nyo zás tól, vissza vo nás ese tén a vissza vo nás tól szá - mí tott 30 év el tel té vel tö röl ni kell.

8. Az e tör vénnyel ala pí tott ki tün te tés ado má nyo zá sá ra irá nyu ló elõ ter jesz tés ben a meg ala po zott dön tés hez szük - sé ges rész le tes ség gel be kell mu tat ni a je lölt sze mély élet - út ját, va la mint a ki tün te tés alap já ul szol gá ló ér de me ket, to váb bá tá jé koz ta tást kell adni ar ról, hogy a je lölt elõ ze te - sen nyi lat ko zott a ki tün te tés el fo ga dá sá ról.

9. Az ado má nyo zá si és vissza vo ná si el já rás le foly ta tá - sá hoz szük sé ges ada tok biz to sí tá sa cél já ból a ki tün te té si ja vas lat elõ ké szí té sé ért fe le lõs szerv, az elõ ter jesz tõ, va la - mint az el is me rés ado má nyo zá sá ra jo go sult a 7. pont sze - rin ti nyil ván tar tás ból ada tot igé nyel het. A köz tár sa sá gi elnök, il let ve hi va ta lá nak köz tiszt vi se lõ je a nyil ván tar tás - ba jo go sult be te kin te ni.”

III. Kormány rendeletek

A Kormány

268/2008. (XI. 18.) Korm.

rendelete

az Európai Közösséget létrehozó Szerzõdés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami

támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképrõl szóló

85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet módosításáról

A Kor mány az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény 124. § (2) be kez dé sé nek v) pont já ban

ka pott fel ha tal ma zás alap ján, az Al kot mány 35. § (1) be - kez dés b) pont já ban fog lalt fel adat kör ében a kö vet ke zõ ket ren de li:

1. §

(1) Az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik - ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap - cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szóló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let (a továb biak - ban: R.) 1. §-ának 4. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép:

[E ren de let al kal ma zá sá ban:]

„4. Bi zott ság: az Eu ró pai Kö zös sé gek Bi zott sá ga.”

(2) Az R. 1. §-ának 6. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép:

„6. Cso port men tes sé gi ren de let: az Eu ró pai Kö zös sé - get lét re ho zó Szer zõ dés 87. és 88. cik ke al kal ma zá sá ban a tá mo ga tá sok bi zo nyos faj tá i nak a kö zös pi ac cal össze - egyez tet he tõ nek nyil vá ní tá sá ról szóló 2008. au gusz tus 6-i 800/2008/EK bi zott sá gi ren de let.”

„15. Kis- és kö zép vál lal ko zás (a to váb bi ak ban: KKV):

a cso port men tes sé gi ren de let 1. szá mú mel lék le te sze rin ti vál lal ko zás.”

„20. Re fe ren cia alap ka mat láb: az egyé ni re fe ren cia ka mat láb, a disz kont ka mat láb és a vissza fi zet te té si ka mat - láb alap ja. A re fe ren cia alap ka mat láb ról, a disz kont ka - mat láb ról és a vissza fi zet te té si ka mat láb ról az Eu ró pai Bi - zott ság hi va ta los ér te sí té sét köve tõen a pénz ügy mi nisz ter köz le ményt ad ki, il let ve azt a Pénz ügy mi nisz té ri um hon - lap ján köz zé te szi.”

(5) Az R. 1. §-a a kö vet ke zõ 36. pont tal egé szül ki:

„36. Disz kont ka mat láb: a kü lön bö zõ évek ben fo lyó sí - tott tá mo ga tá sok, il let ve a több év alatt meg va ló sí tott pro - jek tek fel me rült költ sé gei je len ér té ké nek ki szá mí tá sá hoz hasz nált ka mat láb, amely egyen lõ a re fe ren cia alap ka mat - láb 100 bá zis pont tal nö velt ér té ké vel.”

„37. Egyé ni re fe ren cia ka mat láb: kü lö nö sen a ked vez - mé nyes ka ma tú és ka mat men tes köl csö nök, to váb bá a vál - to zó ka mat lá bon ala pu ló ka mat tá mo ga tá sok tá mo ga tás tar - tal má nak ki szá mí tá sá hoz hasz nált, a re fe ren cia alap ka mat - láb ból szá mí tott, a hi tel koc ká zat tól füg gõ en el té rõ össze - ha son lí tó ka mat láb.”

(5)

„38. Vissza fi zet te té si ka mat láb: a 794/2004/EK bi zott - sá gi ren de let ben fog lal tak alap ján meg ál la pí tott, a jog el le - nes nek mi nõ sí tett tá mo ga tás ese tén al kal ma zott ké se del mi ka mat láb.”

„39. Meg fe le lõ in téz ke dés: a 659/1999/EK ta ná csi ren - de let 18. cik ke sze rin ti in téz ke dés.”

„40. Ne héz hely zet ben levõ vál lal ko zás: e ren de let 8. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott vál lal ko zás.”

„41. Me zõ gaz da sá gi ter mék: a 800/2008/EK bi zott sá gi ren de let 2. cikk 22. pont ja sze rin ti ter mék.”

„42. Me zõ gaz da sá gi ter mék fel dol go zá sa: a 800/2008/EK bi zott sá gi ren de let 2. cikk 23. pont ja sze rin ti mû ve let.”

„43. Me zõ gaz da sá gi ter mék for ga lom ba ho za ta la: a 800/2008/EK bi zott sá gi ren de let 2. cikk 24. pont ja sze rin ti mû ve let.”

2. §

Az R. 2. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép:

„(2) E ren de let ha tá lya nem ter jed ki az Eu ró pai Kö zös - sé get lét re ho zó Szer zõ dés I. Mel lék le té ben fel so rolt me zõ - gaz da sá gi ter mé kek el sõd le ges ter me lé sé hez, fel dol go zá - sá hoz és for ga lom ba ho za ta lá hoz nyúj tott, va la mint a ha lá - sza ti, er dé sze ti és vi dék fej lesz té si tá mo ga tá sok kal kap cso - la tos el já rás ra.”

3. §

Az R. 9/A. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„9/A. § A pénz ügy mi nisz ter el já rá sa so rán – ha tár idõ meg je lö lé sé vel – ki egé szí tõ in for má ci ót kér het a 9. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fe le lõs szerv vagy szer - ve ze ti egy ség ve ze tõ jé tõl, il let ve a po ten ci á lis ked vez mé - nyez et tõl. Eb ben az eset ben a 10. § (3) be kez dé sé ben, a 12. § (1) be kez dé sé ben, va la mint a 17. § (2) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott ha tár idõ a ki egé szí tõ in for má ció kéz hez vé - te lé tõl kez dõ dik.”

4. §

Az R. 11. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„11. § Tá mo ga tást tar tal ma zó jog sza bály ter ve ze tet csak az ál lás fog la lás, il let ve a Bi zott ság felé tör té nõ be je len té si kö te le zett ség ese tén az elõ ze tes vé le mény ki adá sát köve - tõen le het vé le mé nye zés re bo csá ta ni.”

5. §

Az R. 15. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(1) A cso port men tes sé gi ren de let ha tá lya alá tar to zó tá - mo ga tás ese té ben a tá mo ga tást nyúj tó a tá mo ga tást tar tal - ma zó jog sza bály, il let ve tá mo ga tá si szer zõ dés ha tály ba lé - pé sé tõl szá mí tott tíz mun ka na pon be lül ma gyar nyel ven ki töl ti a Pénz ügy mi nisz té ri um hon lap ján köz zé tett we bol - da lon a pénz ügy mi nisz ter ál tal biz to sí tott hoz zá fé rés (be - je lent ke zé si név és jel szó) alap ján a cso port men tes sé gi ren de let hez kap cso ló dó for ma nyom tat ványt.”

6. §

(1) Az R. 16. §-ának (3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(3) A pénz ügy mi nisz ter jó vá ha gyás cél já ból – a Bi zott - ság ré szé re be je len ti

a) köz úti, vas úti és vízi szál lí tá si ága zat nak nyúj tott tá - mo ga tá so kat a köz úti, vas úti és vízi szál lí tá si ága zat nak nyúj tott ál la mi tá mo ga tá sok ról szóló, több ször mó do sí tott 1107/70/EK ta ná csi ren de let 5. cikk (1) be kez dé sé ben fog - lal tak sze rint;

b) a cso port men tes sé gi ren de let 6. cik ké ben fel so rolt ese tek ben nyúj tott tá mo ga tást;

c) azo kat a nagy be ru há zás hoz nyúj tott tá mo ga tá so kat, ame lyek re na gyobb össze gû tá mo ga tást nyúj ta ná nak mint amennyit a re gi o ná lis irány mu ta tás 64. pont já ban meg ha - tá ro zott szá mí tá si mód szer sze rint egy olyan be ru há zás kap hat na, amely nek el szá mol ha tó költ sé ge 100 mil lió eurónak meg fe le lõ fo rint összeg;

d) azo kat a tá mo ga tá so kat, ame lyek nyúj tá sa so rán egy lé te sít mény, a re gi o ná lis irány mu ta tás 35. pont ja sze rin ti fel vá sár lá sa ese tén a tá mo ga tást a meg vá sár lás ál tal meg - õr zött vagy új on nan lét re ho zott mun ka he lyek (be csült) bér költ sé ge alap ján szá mol ják ki;

e) bár mely más tá mo ga tást, amely ese té ben a kö zös sé gi jog a Bi zott ság ré szé re tör té nõ be je len té si kö te le zett ség rõl ren del ke zik.”

(2) Az R. 16. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(4) A pénz ügy mi nisz ter a vo nat ko zó kö zös sé gi sza bály ren del ke zé sei alap ján tá jé koz tat ja a Bi zott sá got

a) a szén bá nyá szat nak nyúj tott tá mo ga tá sok ról, a szén - bá nyá szat nak nyúj tott ál la mi tá mo ga tá sok ról szóló

(6)

1407/2002/EK ta ná csi ren de let 9. cik ké ben fog lal tak sze - rint;

b) a köz úti, vas úti és vízi szál lí tá si ága zat nak nyúj tott tá mo ga tá sok ról, a köz úti, vas úti és vízi szál lí tá si ága zat nak nyúj tott ál la mi tá mo ga tá sok ról szóló, több ször mó do sí tott 1107/70/EK ta ná csi ren de let 5. cikk (2) be kez dé sé ben fog - lal tak sze rint;

c) a (3) be kez dés c) pont ja alá nem tar to zó nagy be ru há - zá sok ról a tá mo ga tá si szer zõ dés meg kö té sét, il let ve a tá - mo ga tás ról ren del ke zõ ál lam igaz ga tá si ha tá ro zat el fo ga - dá sát kö ve tõ har minc na pon be lül, a re gi o ná lis irány mu ta - tás – a tá mo ga tást nyúj tó ál tal ki töl tött – III. mel lék le té nek meg kül dé sé vel;

d) a ku ta tás-fej lesz té si pro jek tek nek nyúj tott 3 mil lió eu rót meg ha la dó tá mo ga tá sok ról a cso port men tes sé gi ren - de let 9. cikk (4) be kez dé sé ben fog lal tak sze rint;

e) bár mely más tá mo ga tás ról, amely ese té ben a kö zös - sé gi jog a Bi zott ság ré szé re tör té nõ tá jé koz ta tá si kö te le - zett ség rõl ren del ke zik.”

7. §

„(1) A tá mo ga tá si ter ve zet nek az elõ ze tes vé le mény ben fog lalt ja vas lat té tel ered mé nye ként ki ala kí tott vál to za tát a tá mo ga tást nyúj tó szerv is mé tel ten meg kül di a pénz ügy - mi nisz ter nek, amely rõl a pénz ügy mi nisz ter a kéz hez vé tel - tõl szá mí tott 30 na pon be lül újabb elõ ze tes vé le mény ben nyi lat ko zik.”

8. §

„(2) Ha a Bi zott ság a kö zös sé gi el já rá si ren de let 14. cik - ke sze rin ti ha tá ro zat tal el ren de li a tá mo ga tás vissza fi zet te - té sét, a pénz ügy mi nisz ter fel hív ja a tá mo ga tást nyúj tó szer vet a vissza fi ze tés el ren de lé sé re vissza fi zet te té si ka - mat tal nö vel ten. A vissza fi ze ten dõ tá mo ga tás adók mód já - ra be haj tan dó köz tar to zás nak mi nõ sül.”

9. §

Az R. 29. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„29. § A köz pon ti költ ség ve tés bõl, il let ve az el kü lö ní - tett ál la mi pénz ala pok ból nyúj tott tá mo ga tás ese té ben a

pénz ügy mi nisz ter az elõ ze tes vé le mé nyét, il let ve ál lás fog - la lá sát, azok ki adá sát kö ve tõ har minc na pon be lül meg kül - di a Ma gyar Ál lam kincs tár nak.”

10. §

Az R. 1. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 1. szá mú mel lék le te lép.

11. §

Az R. 2. szá mú mel lék le te he lyé be e ren de let 2. szá mú mel lék le te lép.

12. §

Az R. ki egé szül az e ren de let 3. szá mú mel lék le té vel.

13. §

Az R. 7. § (2) be kez dé sé nek a) pont já ban, 11. §-át kö ve - tõ cí mé ben, 12. §-ának (3) be kez dé sé ben, a 28. §-ának (1) be kez dé sé ben, il let ve 30/B. §-ának (1) be kez dé sé ben a

„cso port men tes sé gi ren de le tek” szö veg rész he lyé be a

„cso port men tes sé gi ren de let” szö veg, to váb bá 10. §-ának (1) be kez dé sé ben, 12. §-ának (1) be kez dé sé ben, 13. §-ának (1) be kez dé sé ben és (2) be kez dé sé nek a) pont - já ban, il let ve 15. §-ának (2) be kez dé sé ben a „va la mely cso port men tes sé gi ren de let” szö veg rész he lyé be az „a cso - port men tes sé gi ren de let” szö veg, il let ve a 13. § (2) be kez - dé sé nek b) és c) pont já ban az „egyik cso port men tes sé gi ren de let” szö veg rész he lyé be az „a cso port men tes sé gi ren - de let” szö veg lép.

14. §

(1) E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba.

(2) E ren de let a ha tály ba lé pé sét kö ve tõ na pon ha tá lyát vesz ti.

Gyur csány Fe renc s. k.,

mi nisz ter el nök

(7)

1. számú melléklet a 268/2008. (XI. 18.) Korm. rendelethez [1. szá mú mel lék let a 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let hez]

Az egyes támogatási kategóriák A. Ho ri zon tá lis cé lok

AA. Ku ta tás-fej lesz tés és in no vá ció AB. Kör nye zet vé de lem

AC. Koc ká za ti tõ ke be fek te tés

AD. Meg men tés és szer ke zet át ala kí tás AE. Kul tú ra

AF. Film gyár tás

AG. Ex port hi tel-biz to sí tás és ex port hi tel-ga ran cia AH. Köz szol gá la ti mû sor szol gál ta tás

B. Re gi o ná lis tá mo ga tás BA. Be ru há zás

BAA. Re gi o ná lis be ru há zá si tá mo ga tás BAB. Fog lal koz ta tá si tá mo ga tás

BB. Re gi o ná lis hát rány csök ken té se ér de ké ben nyúj tott, idõ ben kor lá to zott, mér té ké ben csök ke nõ mû kö dé si tá mo ga tás

BC. Új on nan lét re ho zott kis vál lal ko zá sok szá má ra nyúj tott tá mo ga tás C. Ága za ti tá mo ga tá sok

CA. Gép jár mû ipar CB. Szén bá nyá szat CC. Acél ipar

CD. Szin te ti kus szál-ipar CE. Ha jó épí tõ-ipar CF. Szál lí tás

CFA. Vas úti, köz úti és bel ví zi köz le ke dés és szál lí tás CFB. Légi köz le ke dés és szál lí tás,

CFC. Ten ge ri köz le ke dés és szál lí tás D. Cse kély össze gû tá mo ga tás

E. Az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik ke (2) be kez dé sé nek a) pont ja alap ján: ma gán sze mély fo gyasz tó - nak nyúj tott szo ci á lis jel le gû tá mo ga tás

F. Az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik ke (2) be kez dé sé nek b) pont ja alap ján: ter mé sze ti csa pás és egyéb rend kí vü li ese mé nyek kom pen zá lá sa

G. Az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik ke (3) be kez dé sé nek e) pont ja alap ján tör té nõ men te sí tés H. Az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 88. cik ke (2) be kez dé sé nek 3. al be kez dé se alap ján tör té nõ rend kí vü li

men te sí tés

I. Köz szol gál ta tá sért nyúj tott kom pen zá ció

IA. A köz szol gál ta tás ról szóló ha tá ro zat ha tá lya alá tar to zó kom pen zá ció

IB. A köz szol gál ta tás ról szóló ha tá ro zat ha tá lya alá nem tar to zó köz szol gál ta tá sért járó kom pen zá ció J. Cso port men tes ség alap ján nyúj tott tá mo ga tá sok (800/2008/EK bi zott sá gi ren de let alap ján)

JA. Re gi o ná lis tá mo ga tás

JB. KKV-k ré szé re nyúj tott be ru há zá si és fog lal koz ta tá si tá mo ga tás JC. Nõi vál lal ko zók nak nyúj tott tá mo ga tás

JD. Kör nye zet vé del mi tá mo ga tás

(8)

JE. KKV-k ré szé re ta nács adás hoz és a KKV-k vá sá ro kon való rész vé te lé hez nyúj tott tá mo ga tá sok JF. Koc ká za ti tõke for má já ban nyúj tott tá mo ga tás

JG. Ku ta tás-fej lesz té si és in no vá ci ós tá mo ga tás JH. Kép zé si tá mo ga tás

JI. A hát rá nyos hely ze tû és fo gya ték kal élõ mun ka vál la lók fog lal koz ta tá sá hoz nyúj tott tá mo ga tás K. Egyéb

2. számú melléklet a 268/2008. (XI. 18.) Korm. rendelethez [2. szá mú mel lék let a 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let hez]

Útmutató a támogatástartalom számításához

Az aláb bi ak ban a leg gya ko ribb tá mo ga tá si for mák fo gal ma és tá mo ga tás tar tal má nak szá mí tá sa ke rül be mu ta tás ra, szá mí tá si pél dá kon ke resz tül. Az aláb bi ak tól el té rõ kép le tek al kal ma zá sa is el fo gad ha tó, amennyi ben azt

a) a Bi zott ság köz zé tet te,

b) a pénz ügy mi nisz ter a Bi zott ság gal egyez te ti, és azt a Bi zott ság jó vá hagy ja, vagy

c) a tá mo ga tást nyúj tó a pénz ügy mi nisz ter rel egyez te ti, és azt a kö zös sé gi jog ál la mi tá mo ga tá sok ra vo nat ko zó sza bá - lya i val össz hang ban a pénz ügy mi nisz ter jó vá hagy ja.

A) Vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás

Fo ga lom: a ked vez mé nye zett olyan di rekt pénzt ransz fer ben ré sze sül, ame lyet nem ter hel vissza fi ze té si kö te le zett ség.

Tá mo ga tás tar ta lom: a ka pott tá mo ga tás tel jes össze gé nek je len ér té ke, ahol

Q1 = a több rész let ben fo lyó sí tott tá mo ga tás elsõ évi rész össze ge (az 1. év a tá mo ga tás meg íté lé sé nek éve) Q2 = a több rész let ben fo lyó sí tott tá mo ga tás má so dik évi rész össze ge

Q3 = a több rész let ben fo lyó sí tott tá mo ga tás har ma dik évi rész össze ge (...)

Qn = a több rész let ben fo lyó sí tott tá mo ga tás n. évi rész össze ge i = disz kont ka mat láb

TT Q Q

1 i

Q

(1 i) (... ) Q

(1 i)

1

2 3

2

n

= + n 1

+ +

+ + +

+ ^-

Pél da a tá mo ga tás tar ta lom szá mí tá sá ra:

Egy vál lal ko zás 200 mil lió Ft vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tást kap az aláb bi üte me zés ben: a tá mo ga tás ról szóló dön tés évé - ben 100 mil lió Ft, kö vet ke zõ év ben 100 mil lió Ft.

Disz kont ka mat láb = i = 9,58%

TT 100 100

(1 0,0958) 191,258 Ft

= +

+ =

A fen ti konst ruk ció tá mo ga tás tar tal ma 191,258 mil lió Ft.

B) A Ked vez mé nyes ka ma tú és ka mat men tes hi tel/köl csön, vál to zó ka mat lá bon ala pu ló ka mat tá mo ga tás

Az e be kez dés be tar to zó konst ruk ci ók tá mo ga tás tar tal má nak szá mí tá sá ra vo nat ko zó an a Pénz ügy mi nisz ter köz le - ményt ad ki.

Fo ga lom: a ked vez mé nye zett a pi a ci ka mat nál ked ve zõbb fel té te lek kel (ala cso nyabb ka mat láb mel lett) kap hi telt.

Tá mo ga tás tar ta lom: a ked vez mé nyes ka mat tal tény le ge sen meg fi ze ten dõ ka mat ele mek és tõ ke tör lesz té si ele mek je - len ér té ke i nek össze ge le von va a pi a ci ka mat láb bal szá mí tott elvi ka mat ele mek és tõ ke tör lesz té si ele mek je len ér té ke i nek össze gé bõl.

(9)

C) Ke zes ség vál la lás

Fo ga lom: a ke zes ség vál la ló kö te le zett sé get vál lal arra, hogy a ke zes ség jo go sult ja ré szé re a ke zes ség vál la lás mér té ké - nek meg fele lõen helyt áll, ha a ke zes ség ked vez mé nye zett je a fi ze té si kö te le zett sé gé nek nem tesz ele get.

Tá mo ga tás tar ta lom: a ke zes ség vál la lás ered mé nye kép pen a ked vez mé nye zett a pi a ci ka mat láb nál ala cso nyabb ka - mat láb mel lett jut hi tel hez, ezen kí vül a tá mo ga tást nyúj tó a pi a ci ke zes ség vál la lá si díj nál ala cso nyabb dí jat is ki köt het. A ke zes ség vál la lás sal fe de zett hi tel tör lesz tõ rész le tei, va la mint ugyan en nek a hi tel nek az egyé ni re fe ren cia ka mat láb bal szá mí tott tör lesz tõ rész le tei kö zöt ti kü lönb ség, je len ér ték re szá mít va, il let ve a ke zes ség vál la lá sért fel té te le sen fi ze ten dõ pi a ci (szá mí tott) díj és a tény le ge sen fi ze ten dõ díj kü lönb sé ge je len ér té ké nek össze ge. (A ka mat láb-kü lön bö zet miatti tá - mo ga tás és a díj kü lön bö zet össze ge.)

A tá mo ga tás tar ta lom nak a szá mí tá sa az aláb bi kép let sze rint tör té nik:

ahol

i = disz kont ka mat láb a tá mo ga tás oda íté lé sé nek nap ján PD = (szá mí tott) szá za lé kos pi a ci ke zes ség vál la lá si díj

GD = tény le ges szá za lé kos (ke zes ség vál la lá si szer zõ dés sze rin ti) ga ran cia díj PR1 = a ke zes ség vál la lá sért az elsõ év ben fi ze ten dõ pi a ci (szá mí tott) díj PR1’ = a ke zes ség vál la lá sért az elsõ év ben tény le ge sen fi ze ten dõ díj PRn = a ke zes ség vál la lá sért az n. év ben fi ze ten dõ pi a ci (szá mí tott) díj PRn’ = a ke zes ség vál la lá sért az n. év ben tény le ge sen fi ze ten dõ díj

TT = ka mat láb-kü lön bö zet miatti tá mo ga tás tar ta lom + díj kü lön bö zet bõl adó dó tá mo ga tás tar ta lom

Amennyi ben a ke zes ség vál la lás sal fe de zett hi tel ka mat lá ba meg ha lad ja a hi tel hez koc ká za ta alap ján tar to zó egyé ni re - fe ren cia ka mat lá bat, ak kor a ka mat láb-kü lön bö zet miatti tá mo ga tás tar ta lom össze ge nul lá nak te kin ten dõ, és csak a ke - zes ség vál la lá sért fel té te le sen fi ze ten dõ pi a ci (szá mí tott) díj, il let ve a tény le ge sen fi ze ten dõ díj kü lönb sé gé nek szá mí tá sa szük sé ges.

TT PR PR ’ PR PR ’

1 i (... ) PR PR ’

(1 i)

1 1

2 2 n n

= - + - n 1

+ + + -

+ æ

è

çç -

ö ø

÷÷

El len ke zõ eset ben a fen ti kép let jobb ol dal a ki egé szül a Pénz ügy mi nisz té ri um ál tal a ked vez mé nyes ka ma tú hi te lek tá - mo ga tás tar tal má nak szá mí tá sá ra vo nat ko zó an ki adott köz le mény ben fog lal tak nak meg fele lõen.

A díj kü lön bö zet ki szá mí tá sá nál a ke zes ség vál la lás ál tal le fe dett tö re dék éve ket a ga ran tált tö re dék idõ szak hosszá nak a tel jes év hez vi szo nyí tott ará nyá ban kell figye lembe ven ni.

A szá za lék ban ki fe je zett pi a ci (szá mí tott) ke zes ség vál la lá si díj (PD) meg ál la pí tá sa pél dá ul az aláb bi ak (I.) sze rint tör - tén het:

I. Az utol só 10 tel jes au di tált be szá mo ló val le zárt évre meg kell ha tá roz ni a ke zes ség vál la ló szer ve zet át la gos vesz te - sé gét és át la gos kö te le zett sé gál lo mányt, va la mint elv árt pro fit ját. Amennyi ben a ke zes sé get nyúj tó szer ve zet nem ren - del ke zik mi ni mum tíz évre vo nat ko zó an ilyen ada tok kal, ak kor a ren del ke zés re álló idõ szak, de mi ni mum öt év ada ta it kell figye lembe ven ni. Az öt év el éré se után min den év ben hosszab bo dik a figye lembe vett idõ szak a 10. év el éré sé ig.

Pél da a pi a ci ke zes ség vál la lá si díj ki szá mí tá sá ra:

Meg ne ve zés Egy ség 2004 2005 2006 2007 2008 Át lag

1 Füg gõ jö võ be ni kö te le zett sé gek M Ft 30 000 40 000 50 000 80 000 100 000 60 000

2 Tárgy évi be vál tás M Ft 550 650 1 850 2 550 3 600 1 840

3 Meg té rü lé sek M Ft 50 350 350 550 1 100 480

4 Vesz te ség (2–3) M Ft 500 500 700 2 000 2 500 1 240

7 Elv árt pro fit M Ft 150 250 350 400 450 300

5 Mû kö dé si költ sé gek M Ft 350 450 500 700 800 560

6 Vesz te ség + Mû kö dé si költ sé gek (4+5) M Ft 850 950 1 200 2 700 3 300 1 800

8 Pi a ci díj ((6+7)/1) % 4%

(10)

A füg gõ jö võ be ni kö te le zett sé gek ál lo má nya (1): a ga ran tált hi tel ál lo mány.

Ke zes ség vál la lá si ki fi ze té sek (2): a tárgy év ben be vál tott ke zes sé gek össze ge.

Meg té rü lé sek (3): a be vál tott (nem csak a tárgy év ben be vál tott) ke zes ség bõl

a tárgy év ben be haj tás és kö ve te lés ér té ke sí tés so rán be folyt összeg.

Mû kö dé si költ sé gek (4): pénz ügyi vál lal ko zás ese tén 2001-tõl az ered mény ki mu ta tás 8., 9. és 10. so rá nak össze ge, 2000-ig a 11. „Pénz ügyi és be fek te té si szol gál ta tás költ sé gei” sor.

A fen ti szá mí tás ál ta lá nos kép let for má já ban:

PRn = PD × Qn

PRn = GD × Qn

ahol k az utol só au di tált be szá mo ló val le zárt év.

II. Amennyi ben a ke zes ség vál la lást nyúj tó szer ve zet ese té ben a fen ti szá mí tá si me tó dus nem kö vet he tõ, a ke zes ség - vál la lá si díj ból adó dó tá mo ga tás tar ta lom-rész: a fi ze tett ke zes ség vál la lá si díj je len ér té ké nek és a hi telt ér dem lõ en bi zo - nyí tott pi a ci ke zes ség vál la lá si díj je len ér té ké nek kü lönb sé ge.

Egy vál lal ko zás 100 mil lió Ft-os hi telt vesz fel 75%-os (25%-ig fo ko za to san csök ke nõ) ke zes ség vál la lás sal 3 éves fu - tam idõ re, jú li us 1-jei kez det tel. A hi tel ka mat pi a ci. A díj fi ze tés éven ként tör té nik. A tény le ges díj mér ték évi 1%. A pi a ci díj mér té ke évi 3%. A disz kont ka mat láb 11%. A tá mo ga tás tar ta lom ez eset ben nem tar tal maz ka mat kü lön bö ze ti részt, mi vel a hi tel ka mat lá ba meg ha lad ja a hoz zá tar to zó egyé ni re fe ren cia ka mat lá bat. Csak a ke zes ség vál la lá si díj ked vez mé - nyes.

A kal ku lá ció me ne te a kö vet ke zõ:

TT= ´ ´ - + ´ -

+ + ´

05 75 0 03 0 01 75 0 03 0 01

1 011

50 0 03

( , , ) ( , , )

,

( , -

+ + ´ ´ -

+ =

0 01 1 011

0 5 25 0 03 0 01

1 011 3 096

2 3

, )

( , )

, ( , , )

( , ) ,

A ked vez mé nyes ke zes ség vál la lá si díj ból adó dó tá mo ga tás tar ta lom a fen ti pél dá ban 3,096 mil lió Ft.

D) Ka mat tá mo ga tás

Fo ga lom: a ked vez mé nye zett ál tal fi ze ten dõ ka mat egé szé nek vagy egy ré szé nek át vál la lá sa.

Tá mo ga tás tar ta lom: az át vál lalt ka mat összeg je len ér té ke. Amennyi ben a ka mat tá mo ga tás idõ sza kon kén ti ele me i nek nagy sá ga elõ ze tesen is mert a tá mo ga tás tar ta lom szá mí tá sa a vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás ana ló gi á já ra tör té nik,

ahol

Q1 = az elsõ év ben nyúj tott ka mat tá mo ga tás Q2 = a má so dik év ben nyúj tott ka mat tá mo ga tás Q3 = a har ma dik év ben nyúj tott ka mat tá mo ga tás (...)

Qn = az n. év ben nyúj tott ka mat tá mo ga tás i = disz kont ka mat láb

TT Q Q

1 i

Q

(1 i) (... ) Q

(1 i)

1

2 3

2

n

= + n 1

+ +

+ + +

+ ^- Pél da a tá mo ga tás tar ta lom szá mí tá sá ra:

Egy vál lal ko zás 200 mil lió Ft hi telt vesz fel. A fi ze ten dõ ka mat ból 10 szá za lék pon tot az ál lam vál lal át. A hi telt tü rel - mi idõ nél kül kell tör lesz te nie 2 év alatt, egyen lõ rész le tek ben.

Q1 = 200 × 0,1 = 20 Q2 = (200–100) × 0,1 = 10

i = 15%

TT 20 10

1 0,15 20 + 8,7 = 28,7

= +

+ =

E konst ruk ció tá mo ga tás tar tal ma 28,7 mil lió Ft.

(11)

E) Adó ked vez mény

Fo ga lom: a ked vez mé nye zett nek a tör vény ben meg ha tá ro zott ál ta lá no san ér vé nyes adó nál ke ve sebb adót kell fi zet nie az adó alap já nak, il let ve az adó mér té ké nek csök ken té se vagy el en ge dé se miatt.

Tá mo ga tás tar ta lom: az adó ked vez mény tá mo ga tás tar tal má nak ki szá mí tá sa a vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás hoz ha - son ló an tör té nik. A szá mí tás so rán a ka pott tá mo ga tás, vagy is az adó ked vez mény tel jes össze gé nek je len ér té két kell ki - szá mí ta ni.

Az adó ked vez mény for má já ban adott tá mo ga tás je len ér té ké nek ki szá mí tá sa az aláb bi kép let tel tör té nik:

TT AJ X X

1 r ... X

(1 r ) ... (1 r )

1 2

2

n

2 n

= = +

+ + +

+ ´ ´ +

ahol

TT = Aj: tá mo ga tás tar ta lom, az igény be ve he tõ / az igény be vett összes adó ked vez mény je len ér té ken

X1 = a ké re lem, il let ve a be je len tés adó évé ben igény be ve he tõ / igény be vett adó ked vez mény fo lyó áron (ha az adó ked vez mény igény be vé te lé nek kez dõ éve ké re lem, il let ve a be je len tés adó évét kö ve tõ adó év: X1=0).

Xn = a ké re lem, il let ve a be je len tés adó évét kö ve tõ n. adó év ben igény be ve he tõ / igény be vett adó ked vez mény fo - lyó áron

r2 = a ké re lem, il let ve a be je len tés adó évét kö ve tõ adó év ben ér vé nyes disz kont ka mat láb

rn = a ké re lem, il let ve a be je len tés adó évét kö ve tõ n. adó év ben ér vé nyes disz kont ka mat láb és 2£n£15

Az adó ked vez mény tá mo ga tás tar tal má nak ki szá mí tá sa so rán az egyes adó évek utol só nap ján ha tá lyos disz kont ka - mat lá bat kell figye lembe ven ni.

F) Tõ ke jut ta tás

Fo ga lom: a ked vez mé nye zett vál lal ko zás nak tõ ke jut ta tást biz to sít az ál lam ház tar tás al rend sze ré hez tar to zó szerv, an - nak el le né re, hogy a jut ta tást a pi a ci ma gán be fek te tõ el vé vel nem le het alá tá masz ta ni.

Tá mo ga tás tar ta lom: amennyi ben a pi a ci ma gán be fek te tõ el vé nek ér vé nye sü lé se ese tén nem ke rült vol na sor tá mo ga - tás nyúj tá sá ra, ak kor a tá mo ga tás tar tal mat a kö vet ke zõ kép pen kell szá mí ta ni. A tõ ke jut ta tás meg fele lõen disz kon tált ér - té ké bõl (be le szá mít va a nyúj tott tõ két és a tõ ke jut ta tás sal kap cso lat ban fel me rült költ sé ge ket) le kell von ni a tõ ke jut ta - tás sal meg szer zett be fek te tés disz kon tált ér té két. A be fek te tés ér té ké nél köz vet le nül a be fek te tés bõl szár ma zó, a jö võ ben elv árt ered mé nye ket (vesz te sé get vagy nye re sé get) kell figye lembe ven ni, ame lye ket a vár ha tó koc ká zat tal kell mó do sí - ta ni. A be fek te tés költ sé ge i nek, il let ve ered mé nyé nek disz kon tá lá sa a vissza nem té rí ten dõ tá mo ga tás hoz ha son ló an tör - té nik, majd a disz kon tá lás sal ka pott két ér té ket kell ki von ni egy más ból.

TT (T K ) T K

1 i (... ) T K

(1 i)

1 1

2 2 n n

= + + + n 1

+ æ è

ç ö

ø

÷ + + +

+ æ è çç

ö

- ø

÷÷ é

ë ê

ù û

ú - + + æ è

ç ö

ø

÷ + +

+ æ è çç

ö ø

÷÷ é

E E -

1 i (... ) E

(1 i)

1

2 n

ë n 1

ê

ù û ú

T1 = az elsõ év ben nyúj tott tõ ke jut ta tás rész össze ge (az 1. év a tá mo ga tás meg íté lé sé nek éve) T2 = a má so dik év ben nyúj tott tõ ke jut ta tás rész össze ge

Tn = az n. év ben nyúj tott tõ ke jut ta tás rész össze ge

K1 = az elsõ év ben a tõ ke jut ta tás sal köz vet len kap cso lat ban fel me rü lõ egyéb költ sé gek Kn = az n. év ben a tõ ke jut ta tás sal köz vet len kap cso lat ban fel me rü lõ egyéb költ sé gek

E1 = a tá mo ga tott vál lal ko zás tõ ke jut ta tás ból szár ma zó, koc ká zat tal mó do sí tott elsõ évi ered mé nye E2 = a tá mo ga tott vál lal ko zás tõ ke jut ta tás ból szár ma zó, koc ká zat tal mó do sí tott má so dik évi ered mé nye En = a tá mo ga tott vál lal ko zás tõ ke jut ta tás ból szár ma zó, koc ká zat tal mó do sí tott n. évi ered mé nye i = disz kont ka mat láb

Egy vál lal ko zás az elsõ év ben 100 mil lió Ft, majd a má so dik év ben 50 mil lió Ft tõ ke jut ta tás ban ré sze sül. A tá mo ga tást nyúj tó nak a tõ ke jut ta tás miatt az elsõ év ben to váb bi 2 mil lió Ft köz vet len ki adá sa me rül fel. A be ru há zás ered mé nye ként az elsõ év ben 12 mil lió Ft vesz te ség, a má so dik év ben 5 mil lió vesz te ség, a har ma dik és ne gye dik év ben 10-10 mil lió Ft nye re ség ke let ke zik.

Disz kont ka mat láb = i = 12%

T1 = 100

T2 = 50

(12)

K1 = 2

E1 = –12

E2 = –5

E3 = 10

E4 = 10

TT= + +

+ æ

èç ö

ø÷ é

ëê

ù

ûú - - + - + æ

èç ö

( )

, ( )

100 2 50 ,

1 012 12 5

1 012ø÷ + + æ è çç

ö ø

÷÷ + + æ è çç

ö ø

÷÷ é

ë ê

ù û 10 ú

1 012

10 1 012

2 3

( , ) ( , )

TT = [102 + 44,64] – [(–12) + (–4,46) + (7,97) + (7,12)]

TT = [146,64] – [–7,55] = 148,01

A fen ti konst ruk ció tá mo ga tás tar tal ma 148,01 mil lió Ft.

G) Egyéb, nem pénz be li jut ta tás

Fo ga lom: a ked vez mé nye zett a pi a ci ár nál ala cso nyabb áron és/vagy ked ve zõbb fel té te lek kel jut va la mely ingó vagy in gat lan va gyon tárgy hoz, il let ve szol gál ta tás hoz.

Tá mo ga tás tar ta lom: a pi a ci ár és a fi ze tett ár kü lön bö ze té nek je len ér té ke.

Egy vál lal ko zás in gyen jut egy olyan épí té si te lek hez, mely nek pi a ci ér té ke 100 mil lió Ft.

E konst ruk ció tá mo ga tás tar tal ma 100 mil lió Ft.

3. számú melléklet

a 268/2008. (XI. 18.) Korm. rendelethez [8. számú melléklet

a 85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelethez]

A „nehéz helyzetben lévõ vállalkozás” fogalma 1. A ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zá sok meg men té - sé hez és szer ke zet át ala kí tá sá hoz nyúj tott ál la mi tá mo ga tá - sok ról szóló kö zös sé gi irány mu ta tás¹ 2.1 pont já nak meg - fele lõen ak kor te kint he tõ egy vál lal ko zás ne héz hely zet - ben lé võ nek, ha az kép te len – akár sa ját ere jé bõl, akár pe - dig a tu laj do no sai/rész vé nye sei vagy a hi te le zõi ál tal biz - to sí tott for rá sok ré vén – arra, hogy meg ál lít sa a vesz te sé - gek hal mo zó dá sát, amely a ha tó sá gok kül sõ be avat ko zá sa nél kül szint e tel jes bi zo nyos ság gal azt ered mé nyez né, hogy rö vid vagy kö zép tá von fel ad ja üz le ti te vé keny sé gét.

2. Va la mely vál lal ko zás, mé re té tõl, il let ve a kö rül mé - nyek tõl füg get le nül, ak kor te kint he tõ ne héz hely zet ben lé - võ nek, ha:

a) kor lá tolt fe le lõs sé gi ala pon mû kö dõ tár sa ság² ese tén jegy zett tõ ké jé nek több mint a fele nincs meg³, és an nak több mint egy ne gye de az elõ zõ 12 hó nap so rán ve szett el;

vagy

1 HL 2004/C 244/02

2 Ez kü lö nö sen a leg utóbb a 2003/51/EK irány elv vel (HL L 178., 2003.7.17., 16. o.) mó do sí tott 78/660/EGK ta ná csi irány elv (HL L 222., 1978.8.14., 11. o.) 1. cik ke (1) be kez dé sé nek elsõ al be kez dé sé ben em lí tett tár sa sá gi for mák ra vo nat ko zik.

3 A 2003. évi csat la ko zá si szer zõ dés sel leg utóbb mó do sí tott 77/91/EGK ta ná csi irány elv (HL L 26., 1977.1.30., 1. o.) 17. cik ké ben fog lalt ren del ke zé - sek hez ha son ló an.

b) olyan tár sa ság ese tén, ahol leg alább egyes ta gok kor - lát lan fe le lõs ség gel bír nak a tár sa ság tar to zá sa te kin te té - ben⁴, a tár sa ság köny ve i ben ki mu ta tott tõ ké nek több mint a fele nincs meg, és an nak több mint egy ne gye de az elõ zõ 12 hó nap so rán ve szett el; vagy

c) az adott vál lal ko zás – füg get le nül a vál lal ko zá si for - má tól – meg fe lel a fel szá mo lá si el já rás kri té ri u ma i nak⁵.

3. Egy vál la lat a 2. pont ban hi vat ko zott fel té te lek hi á - nyá ban is ne héz hely zet ben lé võ nek te kint he tõ, amennyi - ben egy vál lal ko zás ne héz hely ze té re uta ló szo ká sos je lek mu tat koz nak, mint a nö vek võ vesz te sé gek, a csök ke nõ for ga lom, a fel hal mo zó dó lel tá ri kész le tek, a fö lös ka pa ci - tás, a lany hu ló pénz for ga lom, a nö vek võ adós sá gok, az emel ke dõ ka mat költ sé gek és a zu ha nó vagy nul lá ra le írt net tó esz köz ér ték. Sú lyos hely zet ben nem ki zárt, hogy a vál lal ko zás már fi ze tés kép te len né vált, vagy kol lek tív fel - szá mo lá si el já rást in dí tot tak el le ne. Az utób bi eset ben ez az irány mu ta tás az ilyen el já rás sal össze füg gés ben nyúj - tott va la mennyi olyan tá mo ga tás ra vo nat ko zik, amely nek ered mé nye ként a vál lal ko zás foly tat ni tud ja üz le ti te vé - keny sé gét. Egy ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zás min - den eset re csak ak kor jo go sult tá mo ga tás ra, ha iga zol ni le - het, hogy kép te len sa ját ere jé bõl, il let ve a tu laj do no - sai/rész vé nye sei vagy a hi te le zõk ál tal biz to sí tott for rá sok be vo ná sá val talp ra áll ni.

4 Ez fõ ként a mó do sí tott 78/660/EGK ta ná csi irány elv 1. cik ke (1) be kez - dé sé nek má so dik al be kez dé sé ben em lí tett tár sa sá gi for mák ra vo nat ko zik.

5 Amely kri té ri u mo kat a csõd el já rás ról és a fel szá mo lá si el já rás ról szóló 1991. évi XLIX. tör vény ha tá roz meg.

(13)

4. Az új on nan ala pí tott vál lal ko zá sok még ak kor sem jo go sul tak meg men té si célú vagy szer ke zet át ala kí tá si tá - mo ga tás ra, ha in du ló pénz ügyi hely ze tük bi zony ta lan. En - nek ti pi kus ese te, ha egy ko ráb bi vál lal ko zás fel szá mo lá - sá ból új vál lal ko zás jön lét re vagy pusz tán át ve szi egy ilyen vál lal ko zás tel jes esz köz ál lo má nyát. El vi leg egy vál - lal ko zást a vo nat ko zó te vé keny sé gi te rü le ten el kez dett mû ve le te i tõl szá mí tott elsõ há rom éven ke resz tül te kin te - nek új on nan ala pí tott nak. Csak ezen idõ szak után vá lik jo - go sult tá meg men té si célú vagy szer ke zet át ala kí tá si tá mo - ga tás ra, fel té ve ha:

a) e mel lék let ér tel mé ben egy ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zás nak mi nõ sül, és

b) nem tar to zik egy na gyobb üz le ti cso port hoz⁶, ki vé ve a 5. pont ban meg ál la pí tott fel té te le ket.

5. Egy na gyobb vál la lat cso port hoz tar to zó vagy az ál tal át vett vál la lat rend sze rint nem jo go sult meg men té si célú vagy szer ke zet át ala kí tá si tá mo ga tás ra, ki vé ve, ha a vál la - lat iga zol tan sa ját mû kö dé se, és nem a cso por ton be lü li ön - ké nyes költ ség fel osz tás ered mé nye ként ju tott baj ba, és a ne héz sé gek túl sú lyo sak ah hoz, hogy cso port szin ten meg - old ha tó ak le gye nek. Amennyi ben a ne héz hely zet ben lévõ vál la lat le ány vál la la tot hoz lét re, a le ány vál la lat az õt el - len õr zõ ne héz hely zet ben lévõ vál la lat tal együtt cso port - nak te kin ten dõ és az e be kez dés ben meg ál la pí tott fel té te - lek nek meg fele lõen tá mo ga tás ban ré sze sül het.

6. Amennyi ben a tá mo ga tá si in téz ke dés a 800/2008/EK bi zott sá gi ren de let ha tá lya alá tar to zó ál la mi tá mo ga tás nak mi nõ sül, egy KKV-t csak ak kor kell ne héz hely zet ben lé võ nek te kin te ni, ha meg fe lel a 800/2008/EK bi zott sá gi ren de let 1. cikk (7) be kez dé sé ben meg ha tá ro - zott fel té te lek nek.

6 An nak meg ál la pí tá sá ra, hogy egy vál lal ko zás füg get len vagy egy cso - port ré szét ké pe zi-e, a 800/2008/EK bi zott sá gi ren de let (HL L 214/3., 2008.8.9., 38. o.) I. mel lék le té ben meg ál la pí tott fel té te le ket ve szik figye - lembe an nak meg ha tá ro zá sá hoz.

A Kor mány

269/2008. (XI. 18.) Korm.

ren de le te

a fej lesz té si adó ked vez mény rõl szó ló 206/2006. (X. 16.) Korm. ren de let mó do sí tá sá ról A tár sa sá gi adó ról és az osz ta lék adó ról szó ló 1996. évi LXXXI. tör vény 30. §-ának (6) be kez dé sé ben ka pott fel - ha tal ma zás alap ján, az Al kot mány 35. §-a (1) be kez dé sé - nek b) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kör ében el jár va a Kor mány a kö vet ke zõ ket ren de li el:

1. §

A fej lesz té si adó ked vez mény rõl szó ló 206/2006.

(X. 16.) Korm. ren de let (a to váb bi ak ban: R.) 1. §-ának 9. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„9. Disz kont ka mat láb: a tá mo ga tás tar ta lom és az el szá - mol ha tó költ ség je len ér té ké nek ki szá mí tá sá hoz hasz nált, az Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés 87. cik ké nek (1) be kez dé se sze rin ti ál la mi tá mo ga tá sok kal kap cso la tos el já rás ról és a re gi o ná lis tá mo ga tá si tér kép rõl szó ló 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let [a to váb bi ak ban:

85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let] 1. §-ának 36. pont já ban fog lal tak nak meg fe le lõ ka mat láb.”

2. §

(1) Az R. 3. §-a (4) be kez dé sé nek a) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[(4) Az adó ked vez mény ak kor ve he tõ igény be, ha a ké re - lem, il let ve a be je len tés be nyúj tá sá nak nap já tól a kö te le zõ üze mel te té si idõ szak ban vagy – ha az ké sõb bi idõ pont – az adó ked vez mény igény be vé te lé nek utol só adó évé ig]

„a) az adó zó nál az ál la mi, ön kor mány za ti adó ha tó ság, va la mint a vám ha tó ság adó tar to zás miatt – ide nem ért ve a ké se del mi pót lék miatt fenn ál ló tar to zást – vég re haj tá si el - já rást nem in dí tott, vagy in dí tott ugyan, de azt si ke re sen fo ga na to sí tot ta vagy az el já rás ke re té ben fi ze té si könnyí - tést en ge dé lye zett, amely nek fel té te le it az adó zó be tar tot - ta;”

(2) Az R. 3. §-a a kö vet ke zõ (8) be kez dés sel egé szül ki:

„(8) Az adó ked vez mény igény lé se kor az el szá mol ha tó költ ség je len ér té ké nek ki szá mí tá sá hoz a ké re lem, il let ve a be je len tés be nyúj tá sá nak idõ pont já ban ér vé nyes disz kont ka mat lá bat kell fi gye lem be ven ni. Az adó ked vez mény je - len ér té két 85/2004. (IV. 19.) Korm. ren de let 2. szá mú mel - lék le té ben meg ha tá ro zott mód szer rel kell meg ha tá roz ni.”

3. §

(1) E ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 8. na pon lép ha tály ba.

(2) Az 1. § ren del ke zé se it a ha tály ba lé pést kö ve tõ en be - nyúj tott be je len té sek, il let ve ké rel mek ese tén kell al kal - maz ni.

(3) A 2. § ren del ke zé se it elsõ íz ben a 2008. adó évi adó - kö te le zett ség re le het al kal maz ni.

(4) E ren de let a ha tály ba lé pé sét kö ve tõ na pon ha tá lyát vesz ti a 3. § (1)–(3) be kez dé se i nek ki vé te lé vel.

Gyur csány Fe renc s. k.,

mi nisz ter el nök