72. szám A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG HIVATALOS LAPJA

(1)

A M A G Y A R K Ö Z T Á R S A S Á G H I V A T A L O S L A P J A

Bu da pest, 2009. má jus 27., szerda

72. szám

Ára: 315,– Ft

TARTALOMJEGYZÉK ^{Ol dal}

111/2009. (V. 27.) Korm. ren de let A Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Hor vát Köz tár sa ság Kor má nya kö zött, a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Hor vát Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a Ma gyar Köz tár - sa ság és a Hor vát Köz tár sa ság kö zött a köz úti, a vas úti és a vízi ha tár for ga lom el len õr zé sé rõl szó ló Egyez mény vég re haj tá sá ról szó ló Meg ál la po dás mó do sí tá sá ról szó ló Meg ál la po dás ki hir de té sé rõl . . . 16320 112/2009. (V. 27.) Korm. ren de let A Ma gyar Ke res ke del mi En ge dé lye zé si Hi va tal ról szó ló

260/2006. (XII. 20.) Korm. ren de let és más kor mány ren - de le tek mó do sí tá sá ról . . . 16321 14/2009. (V. 27.) NFGM ren de let A Gaz da sá gi Ver seny ké pes ség Ope ra tív Prog ram 4. pri o ri tá -

sá ra, a Gaz da ság fej lesz té si Ope ra tív Prog ram ra és a Kö - zép-Ma gyar or szá gi Ope ra tív Prog ram 1. pri o ri tá sá ra vo - nat ko zó rész le tes sza bá lyok ról szó ló 8/2007. (III. 19.) MeHVM ren de let mó do sí tá sá ról . . . 16324 25/2009. (V. 27.) OKM ren de let A ke ret tan ter vek ki adá sá nak és jó vá ha gyá sá nak rend jé rõl,

va la mint egyes ok ta tá si jog sza bá lyok mó do sí tá sá ról szó ló 17/2004. (V. 20.) OM ren de let mó do sí tá sá ról . . . 16328 47/2009. (V. 27.) OGY ha tá ro zat Az Or szág gyû lés bi zott sá ga i nak lét re ho zá sá ról, tiszt ség vi -

se lõ i nek és tag ja i nak meg vá lasz tá sá ról szó ló 14/2006.

(V. 31.) OGY ha tá ro zat mó do sí tá sá ról . . . 17065 48/2009. (V. 27.) OGY ha tá ro zat A Ma gyar Köz tár sa ság pol gá rai sze mé lyes ada ta i nak biz ton -

sá gát, va la mint egyes ál la mi szer ve ket, köz sze rep lõ ket érin tõ in for má ció szer zé si, vagy más né ven „ár nyék-tit - kos szol gá la ti” bot rány kö rül mé nye it és az ügy ke ze lé sé - nek ano má li á it vizs gá ló bi zott ság lét re ho zá sá ról szó ló 125/2008. (XII. 3.) OGY ha tá ro zat mó do sí tá sá ról. . . 17065 49/2009. (V. 27.) OGY ha tá ro zat A ta nyák és ta nyás tér sé gek meg õr zé sé rõl, fej lesz té sé rõl . . 17065 1076/2009. (V. 27.) Korm. ha tá ro zat A me ne kül tek ví zum kö te le zett sé gé nek el tör lé sé rõl szó ló,

1959. áp ri lis 20-án, Stras bo urg ban alá írt Eu ró pai Meg ál - la po dás ban ré szes ál la má vá vá lás hoz szük sé ges be je len - tés rõl . . . 17066 1077/2009. (V. 27.) Korm. ha tá ro zat A Ma gyar Hon véd ség Szo ci ál po li ti kai Köz ala pít vány Ala -

pí tó Ok ira tá nak mó do sí tá sá ról . . . 17066 1078/2009. (V. 27.) Korm. ha tá ro zat A Ma gyar Ál lam és a Kam bo dzsai Ki rály ság kö zött Kam bo -

dzsa Ma gyar or szág gal szem ben fenn ál ló adós sá gá nak kon szo li dá lá sá ról és ren de zé sé rõl . . . 17067 1079/2009. (V. 27.) Korm. ha tá ro zat A Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Kam bo dzsai Ki rály -

ság Kor má nya kö zöt ti fej lesz té si együtt mû kö dés rõl szó ló Meg ál la po dás szö ve gé nek vég le ges meg ál la pí tá sá ra adott fel ha tal ma zás ról. . . 17067 22/2009. (V. 27.) KüM ha tá ro zat A Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Be la rusz Köz tár sa ság

Kor má nya kö zött a gaz da sá gi együtt mû kö dés rõl szó ló meg ál la po dás ki hir de té sé rõl szó ló 196/2008. (VIII. 4.) Korm. ren de let 2–3. §-ai nak ha tály ba lé pé sé rõl . . . 17067

(2)

III. Kormány rendeletek

A Kormány

111/2009. (V. 27.) Korm.

rendelete

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát

Köztársaság Kormánya között

a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom ellenõrzésérõl szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló

Megállapodás módosításáról szóló Megállapodás kihirdetésérõl

1. §

A Kor mány e ren de let tel fel ha tal ma zást ad a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Hor vát Köz tár sa ság Kor má - nya kö zött, a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Hor vát Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a Ma gyar Köz tár sa ság és a Hor vát Köz tár sa ság kö zött a köz úti, a vas úti és a vízi ha - tár for ga lom el len õr zé sé rõl szóló Egyez mény vég re haj tá - sá ról szóló Meg ál la po dás mó do sí tá sá ról szóló Meg ál la po - dás (a továb biak ban: Meg ál la po dás) kö te le zõ ha tá lyá nak el is me ré sé re.

2. §

A Kor mány a Meg ál la po dást e ren de let tel ki hir de ti.

3. §

A Meg ál la po dás hi va ta los ma gyar nyel vû szö ve ge a kö - vet ke zõ:

„Megállapodás

a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között, a Magyar Köztársaság Kormánya és a Horvát Köztársaság Kormánya között a Magyar Köztársaság és a Horvát Köztársaság között a közúti, a vasúti és a vízi határforgalom

ellenõrzésérõl szóló Egyezmény

végrehajtásáról szóló Megállapodás módosításáról A Ma gyar Köz tár sa ság Kor má nya és a Hor vát Köz tár - sa ság Kor má nya (a továb biak ban: Szer zõ dõ Fe lek) azon szán dék tól ve zé rel ve, hogy a Ma gyar Köz tár sa ság Kor má - nya és a Hor vát Köz tár sa ság Kor má nya kö zött a Ma gyar Köz tár sa ság és a Hor vát Köz tár sa ság kö zött a köz úti, a vas úti és a vízi ha tár for ga lom el len õr zé sé rõl szóló

Egyez mény vég re haj tá sá ról szóló, Bu da pes ten, 2003.

szep tem ber 29. nap ján alá írt Meg ál la po dás (a továb biak - ban: Meg ál la po dás) egyes ren del ke zé se it mó do sít sák, az aláb bi ak ban ál la pod tak meg.

1. cikk

A Meg ál la po dás 6. Cik ke az aláb bi ak sze rint mó do sul:

„6. Cikk

Letenye–Gorièan (Muracsány) I.

(1) Le te nye–Go ri è an (Mu ra csány) I. köz úti ha tár át ke lõ - hely hasz ná la ta ki ter jed a nem zet kö zi sze mély for ga lom ra az au tó busz ki vé te lé vel, a nem zet kö zi áru for ga lom ra, az au tó pá lyá ról le til tott jár mû for ga lom ra, va la mint a gya lo - gos és ke rék pá ros for ga lom ra.

(2) Nem zet kö zi sze mély for ga lom ban a je len ha tár át ke - lõ he lyet

a) a Hor vát Köz tár sa ság ál lam pol gá rai,

b) az Eu ró pai Unió tag ál la ma i nak ál lam pol gá rai, az Eu ró pai Gaz da sá gi Tér ség rõl szóló meg ál la po dás ban ré - szes más ál lam ál lam pol gá rai, va la mint a Sváj ci Ál lam szö - vet ség ál lam pol gá rai, va la mint

c) a b) pont ban meg ha tá ro zott sze mé lyek csa lád tag jai, akik har ma dik or szág ál lam pol gá rai és az Eu ró pai Unió pol gá ra i nak sza bad moz gá sá ról szóló kö zös sé gi jog ren - del ke zé se i nek ked vez mé nye zett jei

hasz nál hat ják, fel té ve, hogy a ha tár men ti tér ség ben – ne - ve ze te sen, a Ma gyar Köz tár sa ság ban Zala me gyé ben, a Hor vát Köz tár sa ság ban Með i murs ka és Va raž dins ka me - gyé ben – be je len tett la kó hellyel vagy tar tóz ko dá si hellyel ren del kez nek.

(3) A (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott sze mé lyek nek az ál lam ha tár át lé pé se kor a ha tár men ti tér ség ben ta lál ha tó be je len tett la kó he lyü ket vagy tar tóz ko dá si he lyü ket ér vé - nyes ok mánnyal – út le vél lel, sze mély azo no sí tó iga zol - vánnyal vagy lak cím iga zol vánnyal – iga zol ni uk kell.

(4) A nem zet kö zi sze mély for ga lom vo nat ko zá sá ban jú - ni us 1. és au gusz tus 31. kö zött a (2) be kez dés ben fog lalt kor lá to zás nem ér vé nye sül.

(5) A nyit va tar tá si idõ 00.00–24.00 órá ig tart.

(6) A ha tár for ga lom el len õr zé se a Szer zõ dõ Fe lek ál la - má nak te rü le tén kü lön-kü lön tör té nik.”

2. cikk

A Meg ál la po dás 18. Cik ké nek (1) be kez dé se az aláb - biak sze rint mó do sul:

„(1) A Duna fo lya mon és a Drá va fo lyón a nem zet kö zi vízi ha tár for ga lom el len õr zé sét a Szer zõ dõ Fe lek szol gá la - ti sze mé lyei kü lön-kü lön vég zik.”

3. cikk

A Meg ál la po dás 19. Cik ke (1) be kez dé sé nek elsõ mon - da ta az aláb bi ak sze rint mó do sul:

16320 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/72. szám

(3)

„(1) A Duna fo lyam 1449 fo lyam ki lo mé te ré nél a Mo há - csi Ki kö tõ ben a vízi jár mû vek el len õr zé se cél já ból ma gyar ha tár át ke lõ hely mû kö dik.”

4. cikk

A Meg ál la po dás 20. Cik ké nek (1) be kez dé se az aláb - biak sze rint mó do sul:

„(1) A Drá va fo lyó D-78 fo lyam ki lo mé te ré nél a Drá va - sza bol csi Ki kö tõ ben a vízi jár mû vek el len õr zé se cél já ból ha tár át ke lõ hely mû kö dik. A ha tár át ke lõ he lyen a Ma gyar Köz tár sa ság ál lam te rü le tén ma gyar és hor vát ha tár for ga - lom-el len õr zõ szol gá la ti hely lé te sül, ahol a ma gyar és a hor vát szol gá la ti sze mé lyek el len õr zést vé gez nek.

a) A ha tár át ke lõ hely hasz ná la ta ki ter jed a sport és kedv te lé si célú vízi jár mû vek, va la mint a nem zet kö zi sze - mély for ga lom ban köz le ke dõ sze mély ha jók for gal má ra;

b) a ha tár for ga lom el len õr zé se 07.00–19.00 óra kö zött, a ha tárt át lé põ sze mé lyek kü lön be je len té si kö te le zett sé ge mel lett tör té nik.”

5. cikk

A Meg ál la po dás 23. Cik ke (3) be kez dé sé nek má so dik mon da ta az aláb bi ak sze rint mó do sul:

„A mó do sí tás azon utol só dip lo má ci ai jegy zék kéz hez - vé te lét kö ve tõ ti ze dik na pon lép ha tály ba, amely ben a Szer zõ dõ Fe lek írás ban ér te sí tik egy mást ar ról, hogy ele - get tet tek a ha tály ba lé pés hez szük sé ges bel sõ jogi elõ - írásaiknak.”

6. cikk

(1) A je len Meg ál la po dás azon utol só dip lo má ci ai jegy - zék kéz hez vé te lét kö ve tõ ti ze dik na pon lép ha tály ba, amely ben a Szer zõ dõ Fe lek írás ban ér te sí tik egy mást ar ról, hogy ele get tet tek a ha tály ba lé pés hez szük sé ges bel sõ jogi elõ írásaiknak.

(2) A je len Meg ál la po dás 2009. jú ni us 1-jétõl ide ig le ne - sen al kal ma zás ra ke rül.

Ké szült Zágrábban, 2009. má jus 25-én, két ere de ti pél - dány ban, ma gyar, hor vát és an gol nyel ven, mind egyik szö - veg egy aránt hi te les. A Meg ál la po dás ér tel me zé sé vel kap - cso la tos vita ese tén az an gol nyel vû szö veg az irány adó.

Aláírások”

4. §

A Kor mány jó vá hagy ja a Meg ál la po dás nak a 6. cikk (2) be kez dé sé ben a Meg ál la po dás ide ig le nes al kal ma zá sá - ra vo nat ko zó an meg ha tá ro zott idõ pont tól kez dõ dõ en tör - té nõ ide ig le nes al kal ma zá sát.

5. §

(1) E ren de let – a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott ki vé - tel lel – a ki hir de té sét kö ve tõ na pon lép ha tály ba.

(2) E ren de let 2–3. §-a a Meg ál la po dás 6. cikk (2) be - kez dé sé ben meg ha tá ro zott idõ pont ban lép ha tály ba.

(3) E ren de let 4. §-a, va la mint 5. § (4) be kez dé se a Meg - ál la po dás 6. cikk (1) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott idõ - pont ban ha tá lyát vesz ti.

(4) E ren de let ha tá lyát vesz ti, ha a má sik Szer zõ dõ Fél ar ról ér te sí ti a Ma gyar Köz tár sa sá got, hogy nem kí ván a Meg ál la po dás ban ré szes fél lé vál ni.

(5) A Meg ál la po dás ha tály ba lé pé sé nek nap tá ri nap ját, va la mint a (2)–(4) be kez dés ben meg ha tá ro zott idõ pon tok nap tá ri nap ját a kül ügy mi nisz ter azok is mert té vá lá sát köve tõen a Ma gyar Köz löny ben ha la dék ta la nul köz zé tett egye di ha tá ro za tá val ál la pít ja meg.

(6) E ren de let vég re haj tá sá hoz szük sé ges in téz ke dé sek - rõl a ha tár ren dé sze tért fe le lõs mi nisz ter gon dos ko dik.

Baj nai Gor don s. k.,

mi nisz ter el nök

A Kormány

112/2009. (V. 27.) Korm.

rendelete

a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatalról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet és más kormányrendeletek módosításáról

A Kor mány a 2. § te kin te té ben, a kül ke res ke del mi ál - lam igaz ga tá si szerv ki je lö lé se tár gyá ban az eu ró pai uni ós csat la ko zás sal össze füg gõ egyes tör vénymódosításokról, tör vényi ren del ke zé sek ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl, va la - mint egyes tör vényi ren del ke zé sek meg ál la pí tá sá ról szóló 2004. évi XXIX. tör vény 140. § (6) be kez dé sé ben,

a 2. § te kin te té ben, a ha di ipa ri gyár tás- és szol gál ta tás - fel ügye let ki je lö lé se tár gyá ban a ha di tech ni kai ter mé kek gyár tá sá nak és a ha di tech ni kai szol gál ta tá sok nyúj tá sá nak en ge dé lye zé sé rõl szóló 2005. évi CIX. tör vény 10. § (1) be kez dés a) pont já ban,

a 3. § te kin te té ben, a mû sza ki-biz ton sá gi ha tó ság ki je lö - lé se tár gyá ban a vil la mos ener gi á ról szóló 2007. évi LXXXVI. tör vény 170. § (1) be kez dés 41. pont já ban, va la - mint a föld gáz el lá tás ról szóló 2008. évi XL. tör vény 132. § 37. pont já ban

ka pott fel ha tal ma zás alap ján, az Al kot mány 35. § (2) be - kez dé sé ben meg ál la pí tott ere de ti jog al ko tói ha tás kö ré ben, az Al kot mány 40. § (3) be kez dé sé ben meg ha tá ro zott fel - adat kör ében el jár va,

2009/72. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16321

(4)

a 7. § és a 8. § (4) be kez dés te kin te té ben a te rü let fej lesz - tés rõl és a te rü let ren de zés rõl szóló 1996. évi XXI. tör vény 27. § (1) be kez dés k) pont já ban, to váb bá a Ma gyar Köz tár - sa ság 2009. évi költ ség ve té sé rõl szóló 2008. évi CII. tör - vény 63. § (3) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján, az Al kot mány 35. § (1) be kez dés b) pont já ban meg ha tá ro - zott fel adat kör ében el jár va

a kö vet ke zõ ket ren de li el:

1. §

A Ma gyar Ke res ke del mi En ge dé lye zé si Hi va tal ról szóló 260/2006. (XII. 20.) Korm. ren de let (a továb biak - ban: R.) 4. § (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép:

„(1) A köz igaz ga tá si ha tó sá gi ügyek in té zé se so - rán – amennyi ben jog sza bály el té rõ en nem ren del ke - zik – az elekt ro ni kus ügy in té zés sza bá lyai al kal ma zan - dó ak.”

2. §

(1) Az R. 5. § (2)–(3) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A Hi va tal kül ke res ke del mi ál lam igaz ga tá si ha tó - ság ként:

a) el jár a ha di tech ni kai esz kö zök és szol gál ta tá sok kül - ke res ke del mi for gal ma zá sá val kap cso la tos köz igaz ga tá si ha tó sá gi ügyek ben a nem zet kö zi leg vál lalt kö te le zett sé gek be tar tá sá val, va la mint a pol gá ri lõ fegy ve rek és egyes köz - biz ton ság ra kü lö nö sen ve szé lyes esz kö zök ki vi te li, be ho - za ta li for gal má nak en ge dé lye zé sé vel és el len õr zé sé vel kap cso la tos köz igaz ga tá si ha tó sá gi ügyek ben;

b) el jár a ket tõs fel hasz ná lá sú ter mé kek és technoló - giák for gal ma zá sá val kap cso la tos köz igaz ga tá si ha tó sá gi ügyek ben a nem zet kö zi leg vál lalt fel té te lek be tar tá sá val, el lát ja a nem zet kö zi egyez mé nyek ha zai vég re haj tá sá ból adó dó fel ada to kat;

c) el jár az áruk, szol gál ta tá sok és anya gi ér té ket kép - vi se lõ jo gok or szág ha tárt, il let ve vám ha tárt át lé põ kereskedelmével kap cso la tos köz igaz ga tá si ha tó sá gi ügyek ben.

(3) A Hi va tal ha di ipa ri gyár tás- és szol gál ta tás fel - ügye le ti ha tó ság ként el jár a ha di tech ni kai ter mé kek gyár tá sá nak és szol gál ta tás nyúj tá sá nak en ge dé lye zé sé - vel és el len õr zé sé vel kap cso la tos köz igaz ga tá si ha tó sá - gi ügyek ben.”

(2) Az R. 5. §-a a kö vet ke zõ (4)–(5) be kez dés sel egé - szül ki:

„(4) A (2) be kez dés a) és b) pont ja, va la mint a (3) be - kez dés sze rin ti fel ada tok vo nat ko zá sá ban or szá gos ille té - kességgel elsõ fo kon a Hi va tal ha di tech ni kai és export -

ellenõrzési ha tó sá ga, má sod fo kon a nem ze ti fej lesz té si és gaz da sá gi mi nisz ter jár el.

(5) A (2) be kez dés c) pont ja sze rin ti fel ada tok vo nat ko - zá sá ban or szá gos ille té kességgel elsõ fo kon a Hi va tal ke - res ke del mi és pi ac fel ügye le ti ha tó sá ga, má sod fo - kon – amennyi ben jog sza bály más ként nem ren del ke - zik – a Hi va tal köz pon ti szer ve jár el.”

3. §

Az R. 11. § (3) be kez dé se a kö vet ke zõ k)–l) pont tal egé - szül ki:

(A Hi va tal – ha jog sza bály más ként nem ren del ke - zik – mû sza ki biz ton sá gi ha tó ság ként jár el:)

„k) a vil la mos ener gi á ról szóló tör vény sze rin ti csat la - ko zó-, össze kö tõ és fel hasz ná lói be ren de zé sek, va la mint a po ten ci á li san rob ba nás ve szé lyes kö zeg ben mû kö dõ villamos be ren de zé sek és vé del mi rend sze rek mû sza ki biz ton sá gá val kap cso la tos ha tó sá gi el len õr zé si eljárá - sokban;

l) a föl dgáz el lá tás ról szóló tör vény sze rin ti föld gáz csat la ko zó ve ze ték, fel hasz ná lói be ren de zés és te lep he lyi ve ze ték, va la mint ezek tar to zé ka i nak mû sza ki biz ton sá gá - val, to váb bá az elosz tói en ge dé lyes mû sza ki biz ton sá gi te - vé keny sé gé vel kap cso la tos ha tó sá gi el já rá sok ban.”

4. §

Az R. a 11/A. §-t köve tõen a kö vet ke zõ al cím mel és 11/B. §-sal egé szül ki:

„A termékinformációs kapcsolattartó pont feladatainak ellátása

11/B. § A Hi va tal ter mék in for má ci ós kap cso lat tar tó pont ként – az áruk és egyes szol gál ta tá sok sza bad áram lá - sá nak biz to sí tá sá val össze füg gés ben egyes eu ró pai uni ós jogi ak tu sok ban elõ írt be je len té si, ér te sí té si, tá jé koz ta tá si és je len tés té te li kö te le zett sé gek tel je sí té sé rõl szóló kü lön jog sza bály ban meg ha tá ro zot tak sze rint – el lát ja a 764/2008/EK eu ró pai par la men ti és ta ná csi ren de let ben meg ha tá ro zott fel ada to kat.”

5. §

Az R. 12. § (1) be kez dé se a kö vet ke zõ k)–m) pont tal egé szül ki:

(A Hi va tal)

„k) el lát ja a kül föl di bi zo nyít vá nyok és ok le ve lek el is - me ré sé rõl szóló kü lön jog sza bály alap ján a kül föl di bi zo - nyít vá nyok és ok le ve lek el is me ré sé ért fe le lõs ha tó sá gi fel - ada to kat a ke res ke del mi és ipa ri szak te rü le ten;

(5)

l) el lát ja az in gat la nok idõ ben meg osz tott hasz ná la ti jogának meg szer zé sé re irá nyu ló te vé keny ség gel kap - csolatos, kü lön jog sza bály ban elõ írt nyil ván tar tá si fel ada - to kat;

m) el lát ja az Eu ró pai Kö zös ség be irá nyu ló fa anyag- behozatal FLEGT en ge dé lye zé si rend sze ré nek lét re ho zá - sá ról szóló, a Ta nács 2005. de cem ber 20-án kelt, 2173/2005/EK ren de le te alap ján az Eu ró pai Közösségbe irá nyu ló fa anyag-be ho za tal ún. FLEGT engedélyezési rend sze ré vel kap cso la tos ha tó sá gi fel ada to kat.”

6. §

Az R. a 14. §-t köve tõen a kö vet ke zõ al cím mel és 15. §-sal egé szül ki:

„Az Európai Unió jogának való megfelelés 15. § Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok vég re - haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg:

a) a Ta nács 2173/2005/EK ren de le te (2005. de cem - ber 20.) az Eu ró pai Kö zös ség be irá nyu ló fa anyag-be ho za tal FLEGT en ge dé lye zé si rend sze ré nek lét re ho zá sá ról – I. fe je - zet 2. cikk 8. pont;

b) a Bi zott ság 1024/2008/EK ren de le te (2008. ok tó - ber 17.) az Eu ró pai Kö zös ség be irá nyu ló fa anyag-be ho za tal FLEGT en ge dé lye zé si rend sze ré nek lét re ho zá sá ról szóló 2173/2005/EK ta ná csi ren de let vég re haj tá sá ra vo nat ko zó rész le tes ren del ke zé sek meg ál la pí tá sá ról – I. fe je zet 2. cikk 4. pont;

c) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 764/2008/EK ren - de le te (2008. jú li us 9.) az egyes nem ze ti mû sza ki sza bá - lyok nak a va la mely má sik tag ál lam ban jog sze rû en for gal - ma zott ter mé kek re tör té nõ al kal ma zá sá ra vo nat ko zó el já - rá sok meg ál la pí tá sá ról és a 3052/95/EK ha tá ro zat ha tá - lyon kí vül he lye zé sé rõl – 9. cikk (1) be kez dés (a 11/B. §).”

7. §

(1) Az egyes 2009. évi de cent ra li zált ön kor mány za ti fej lesz té si és te rü let fej lesz té si célú, va la mint egyes 2009. évi köz pon ti elõ irány za tok fel hasz ná lá sá nak rész le - tes sza bá lya i ról szóló 85/2009. (IV. 10.) Korm. ren de let (a továb biak ban: Dec. R.) 4. § (7) be kez dé sé nek elsõ mon - da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„A pá lyá za to kat leg ké sõbb 2009. jú ni us 1-jéig le het be - nyúj ta ni; ezen ha tár idõt a Ta nács dön té sé vel egy al ka lom - mal meg hosszab bít hat ja, de a ha tár idõ ez eset ben sem le - het ké sõb bi, mint 2009. jú ni us 19.”

(2) A Dec. R. 5. § (3) be kez dé se a kö vet ke zõ har ma dik mon dat tal egé szül ki:

„Amennyi ben ezen ha tár idõn be lül a ked vez mé nye zett nem él a mû sza ki tar ta lom csök ken té sé nek le he tõ sé gé vel, az ere de ti mû sza ki tar ta lom hoz já rul a csök ken tett össze gû tá mo ga tás.”

(3) A Dec. R. 7. § (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(2) A be fo ga dott pá lyá za tok – pá lyá za ti út mu ta tó ré - szét ké pe zõ elõ irány za ton ként ki ala kí tott ér té ke lé si szem - pont rend szer alap ján tör té nõ – ér té ke lé sét a Ta nács el nö ke ál tal fel ál lí tott szak ér tõi bi zott ság vég zi.”

(4) A Dec. R. 7. § (3) be kez dés elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„A szak ér tõi bi zott ság e be kez dés a)–c) pont jai sze rint elõ ké szí tett ja vas la ta alap ján a Ta nács dönt.”

(5) A Dec. R. 7. § (3) be kez dés a) pont ac) al pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[A szak ér tõi bi zott ság e be kez dés a)–c) pont jai sze rint elõ ké szí tett ja vas la ta alap ján a Ta nács dönt. A dön tés

a) el uta sí tó, amennyi ben]

„ac) a ren del ke zés re álló ke ret le kö tés re ke rült, vagy”

(6) A Dec. R. 24. § (2) be kez dé se a kö vet ke zõ i) pont tal egé szül ki:

(Az ön kor mány za tok, tár su lá sok az aláb bi fej lesz té si célok és al cé lok meg valósításához igé nyel het nek támo gatást:)

„i) ön kor mány za ti fej lesz té sek hez kap cso ló dó köz cé lú fog lal koz ta tás anyag- és esz köz be szer zé se.”

(7) A Dec. R. 25. § (2) be kez dé se a kö vet ke zõ i) pont tal egé szül ki:

(A cé lok el éré se ér de ké ben tá mo ga tás nyújt ha tó:)

„i) ön kor mány za ti fej lesz té sek hez kap cso ló dó köz cé lú fog lal koz ta tás anyag- és esz köz be szer zé se.”

(8) A de cent ra li zált he lyi ön kor mány za ti fej lesz té si tá - mo ga tá si prog ra mok elõ irány za tai, va la mint a vis ma i or tar ta lék fel hasz ná lá sá nak rész le tes sza bá lya i ról szóló 47/2008. (III. 5.) Korm. ren de let 11. § (8) be kez dé se he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„(8) A HÖF CÉDE, HÖF TEKI, LEKI és TEUT elõ - irány za tok ese té ben tá mo ga tá si elõ leg ad ha tó a meg ítélt tá mo ga tás leg fel jebb 40%-a mér té ké ig. Az igény be vett elõ leg fel hasz ná lá sa szám la, fej lesz té si célú pénz esz köz át adá sá ra lét re jött meg ál la po dás alap ján iga zol ha tó, amennyi ben azok pénz ügyi tel je sí té se meg tör tént. A to - váb bi tá mo ga tás igény be vé te le az elõ leg fel hasz ná lá sá val tör té nõ el szá mo lást (az elõ leg fel hasz ná lá sá ra vo nat ko zó szám la, il let ve a fej lesz té si célú pénz esz köz át adá sá ra lét - re jött meg ál la po dás elõ leg hez kap cso ló dó ré szé nek pénz - ügyi tel je sí té sét) köve tõen a (2) be kez dés sze rint ve he tõ igény be.”

Záró rendelkezések

8. §

(1) Ez a ren de let – a (2) be kez dés ben meg ha tá ro zott kivétellel – a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép hatályba.

(6)

(2) E ren de let 1. §-a 2009. au gusz tus 15-én lép ha tály ba.

(3) Az R. 1. § (1) be kez dé sé ben a ,,gaz da sá gi és köz le - ke dé si mi nisz ter” szö veg rész he lyé be a ,,nem ze ti fej lesz té - si és gaz da sá gi mi nisz ter” szö veg, va la mint az R.

13. §-ában a ,,Gaz da sá gi és Köz le ke dé si Mi nisz té ri um”

szö veg rész he lyé be a ,,mi nisz ter ál tal ve ze tett miniszté - rium” szö veg lép.

(4) A Dec. R. 4. § (4) be kez dé sé ben az „adat la pot” szö - veg rész he lyé be a ,,do ku men tu mo kat” szö veg, 4. § (10) be kez dé sé ben a ,,for mai és jo go sult sá gi” szö veg rész he lyé be a ,,sza bály sze rû sé gi” szö veg, 5. § (1) be kez dés a) pont já ban a ,,23. § (1) be kez dés b) és a 25. § (2) be kez - dés a) pon tok” szö veg rész he lyé be a ,,23. § (1) be kez dés b), a 24. § (2) be kez dés g) és a 25. § (2) be kez dés a) pon - tok” szö veg, 6. § (1) be kez dés k) pont já ban az „az e ren de - let 4. § (3) be kez dé sé ben” szö veg rész he lyé be az „a 4. § (3) be kez dé sé ben és a 23. § (1) be kez dés a) pont ac) al - pont já ban” szö veg, 6. § (2) be kez dé sé ben a ,,mind a tá mo - ga tá si dön tés meg ho za ta la, mind a tá mo ga tá si szer zõ dés meg kö té se elõtt vizs gál ni kell” szö veg rész he lyé be az „az Igaz ga tó ság a 4. § (10) be kez dé se sze rin ti vizs gá la ta so rán el len õr zi” szö veg, 6. § (3) be kez dé sé ben a ,,24. § (2) be - kez dés c) pont já nak cb) al pont ja, e) és f) pont jai, va la mint a 25. § (2) be kez dé sé nek b), c), d) és e) pont jai” szö veg rész he lyé be a ,,24. § (2) be kez dés c) pont já nak cb) al pont ja, e), f) és i) pont jai, va la mint a 25. § (2) be kez dé sé nek b)–e) és i) pont jai” szö veg, 12. § (1) be kez dé sé ben a ,,be ru há zás”

szö veg rész he lyé be a ,,pro jekt” szö veg, a ,,meg kezd he tõ”

szö veg rész he lyé be a ,,meg kezd he tõ, figye lembe véve a 14. § (5) be kez dé sé ben fog lal ta kat” szö veg, 13. § (4) be - kez dé sé ben a ,,sa ját for rás” szö veg rész he lyé be a ,,sa ját for rás, hi tel és egyéb for rás” szö veg, 14. § (5) be kez dé sé - ben a ,,szük ség sze rin ti” szö veg rész he lyé be a ,,(6) be kez - dés sze rin ti” szö veg, 17. § (2) be kez dés a) pont já ban a ,,szám lák el len jegy zé sét köve tõen az egy ere de ti és az egy má so la ti szám lát együtt to váb bít ja az Igaz ga tó ság hoz az el len jegy zést kö ve tõ 3 mun ka na pon be lül” szö veg rész he lyé be a ,,szám lá kat el len jegy zi és a be nyúj tást kö ve tõ 5 mun ka na pon be lül to váb bít ja az Igaz ga tó ság hoz” szö veg, 17. § (2) be kez dés f) pont já ban a ,,fej lesz tés be fe je zé sé - nek” szö veg rész he lyé be a ,,fej lesz tés tá mo ga tá si szer zõ - dés sze rin ti ter ve zett be fe je zé sé nek” szö veg, a ,,Ta nács - hoz” szö veg rész he lyé be a ,,ter ve zett be fe je zést kö ve tõ 10 mun ka na pon be lül a Ta nács hoz” szö veg, 18. § (1) be kez - dé sé ben a ,,2010. év vé gé ig hasz nál ha tó fel” szö veg rész he lyé be a ,,fel hasz ná lá sá ról 2010. év vé géig kell el szá mol - ni” szö veg, az „A fel hasz ná lás” szö veg rész he lyé be az

„En nek” szö veg, a ,,fel hasz ná lá sá ra” szö veg rész he lyé be a ,,fel hasz ná lá sá ra és el szá mo lá sá ra” szö veg, 20. § (6) be - kez dé sé ben az „az Áht. 64/A. § (5) be kez dé se sze rin ti ha - tár idõn” szö veg rész he lyé be az „a vissza vo nó dön tés rõl szóló ér te sí tés kéz hez vé te lé tõl szá mí tott 20 mun ka na pon”

szö veg, 20. § (7) be kez dé sé ben az „az Áht. 64/A. § (5) be -

kez dé sé ben rög zí tett mér ték kel egye zik meg” szö veg rész he lyé be az „a jegy ban ki alap ka mat két sze re se” szö veg lép.

(5) Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok vég re - haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zé se ket ál la pít ja meg:

a) a Ta nács 2173/2005/EK ren de le te (2005. de cem - ber 20.) az Eu ró pai Kö zös ség be irá nyu ló fa anyag-be ho za tal FLEGT en ge dé lye zé si rend sze ré nek lét re ho zá sá ról – I. fe je - zet 2. cikk 8. pont;

b) a Bi zott ság 1024/2008/EK ren de le te (2008. ok tó - ber 17.) az Eu ró pai Kö zös ség be irá nyu ló fa anyag-be ho za - tal FLEGT en ge dé lye zé si rend sze ré nek lét re ho zá sá ról szóló 2173/2005/EK ta ná csi ren de let vég re haj tá sá ra vo - nat ko zó rész le tes ren del ke zé sek meg ál la pí tá sá ról – I. fe je - zet 2. cikk 4. pont;

c) az Eu ró pai Par la ment és a Ta nács 764/2008/EK ren de le te (2008. jú li us 9.) az egyes nem ze ti mû sza ki sza bá lyok nak a va la mely má sik tag ál lam ban jog sze rû en for gal ma zott ter mé kek re tör té nõ al kal ma zá sá ra vo nat - ko zó el já rá sok meg ál la pí tá sá ról és a 3052/95/EK ha tá - ro zat ha tá lyon kí vül he lye zé sé rõl – 9. cikk (1) be kez dés (a 4. §).

(6) Ez a ren de let 2009. au gusz tus 16-án ha tá lyát vesz ti.

Baj nai Gor don s. k.,

mi nisz ter el nök

V. A Kor mány tag ja i nak ren de le tei

A nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter 14/2009. (V. 27.) NFGM

rendelete

a Gazdasági Versenyképesség Operatív Program 4. prioritására, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programra

és a Közép-Magyarországi Operatív Program 1. prioritására vonatkozó

részletes szabályokról szóló 8/2007. (III. 19.) MeHVM rendelet

módosításáról

Az ál lam ház tar tás ról szóló 1992. évi XXXVIII. tör vény 124. § (9) be kez dé sé ben ka pott fel ha tal ma zás alap ján, az ál lam ház tar tás mû kö dé si rend jé rõl szóló 217/1998.

(XII. 30.) Korm. ren de let 2. § 2. pont já ban, a nem ze ti fej - lesz té si és gaz da sá gi mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 134/2008. (V. 14.) Korm. ren de let 1. § h) pont já ban, a Ma gyar Köz tár sa ság 2008. évi költ ség ve té sé rõl szóló 2007. évi CLXIX. tör vény 53. § (6) be kez dé sé ben, va la -

(7)

mint a Ma gyar Köz tár sa ság 2009. évi költ ség ve té sé rõl szóló 2008. évi CII. tör vény 51. § (6) be kez dé sé ben meg - ha tá ro zott fel adat kö röm ben el jár va – a pénz ügy mi nisz ter fel adat- és ha tás kö ré rõl szóló 169/2006. (VII. 28.) Korm.

ren de let 1. § a) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kör ében el já ró pénz ügy mi nisz ter rel egyet ér tés ben – a kö vet ke zõ - ket ren de lem el:

1. §

(1) A Gaz da sá gi Ver seny ké pes ség Ope ra tív Prog ram 4. pri o ri tá sá ra, a Gaz da ság fej lesz té si Ope ra tív Prog ram ra és a Kö zép-Ma gyar or szá gi Ope ra tív Prog ram 1. pri o ri tá sá - ra vo nat ko zó rész le tes sza bá lyok ról szóló 8/2007. (III. 19.) MeHVM ren de let (a továb biak ban: R.) 2. § 2. pont ja he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[E ren de let al kal ma zá sá ban:]

„2. Nagy be ru há zás: a Szer zõ dés 87. és 88. cik ke al kal - ma zá sá ban a tá mo ga tá sok bi zo nyos faj tá i nak a kö zös pi ac - cal össze egyez tet he tõ nek nyil vá ní tá sá ról szó ló, 2008.

augusztus 6-i 800/2008/EK bi zott sá gi ren de let (a továb - biak ban: cso port men tes sé gi ren de let) 2. cikk 12. pont já - ban meg ha tá ro zott fo ga lom.”

(2) Az R. 2. § 7–8. pont jai he lyé be a kö vet ke zõ ren del - ke zé sek lép nek:

„7. Kis- és kö zép vál lal ko zás (a továb biak ban együtt:

KKV): az a vál lal ko zás, amely a tá mo ga tá si ké re lem be - nyúj tá sá nak idõ pont já ban meg fe lel a cso port men tes sé gi ren de let I. mel lék le té ben meg ha tá ro zott vál lal ko zá sok va - la me lyi ké nek.

8. Kap csolt vál lal ko zás: a cso port men tes sé gi ren de let I. mel lék le té ben meg ha tá ro zott vál lal ko zás.”

(3) Az R. 2. § 10–13. pont jai he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zé sek lép nek:

„10. Me zõ gaz da sá gi ter mék:

a) az EK-Szer zõ dés I. mel lék le té ben meg ha tá ro zott ter mé kek, ki vé ve a ha lá sza ti és ak va kul tú ra ter mé kek pi a - cá nak kö zös szer ve zé sé rõl szó ló, 1999. de cem ber 17-i 104/2000/EK ren de let al kal ma zá si kö ré be tar to zó ha lá sza - ti és ak va kul tú ra ter mé ke ket,

b) a 4502, a 4503, a 4504 KN-kód alá tar to zó ter mé kek (pa ra fa ter mé kek),

c) a me zõ gaz da sá gi pi a cok kö zös szer ve zé sé nek lét re - ho zá sá ról, va la mint egyes me zõ gaz da sá gi ter mé kek re vo - nat ko zó egye di ren del ke zé sek rõl szó ló, 2007. ok tó ber 22-i 1234/2007/EK ta ná csi ren de let ben meg ha tá ro zott te jet és tej ter mé ke ket után zó vagy he lyet te sí tõ ter mé kek.

11. Me zõ gaz da sá gi ter mék fel dol go zá sa: me zõ gaz da - sá gi ter mé ken vég re haj tott olyan mû ve let, amely ered mé - nye ként ke let ke zõ ter mék szin tén me zõ gaz da sá gi ter mék - nek mi nõ sül, ki vé ve a me zõ gaz da sá gi üzem ben vég zett, az

ál la ti vagy nö vé nyi ere de tû ter mék elsõ ér té ke sí té sét elõ - ké szí tõ te vé keny sé get.

12. Me zõ gaz da sá gi ter mék for ga lom ba ho za ta la: a me - zõ gaz da sá gi ter mé kek ér té ke sí té si célú bir tok lá sa, be mu - ta tá sa, meg vé tel re való fel kí ná lá sa, le szál lí tá sa vagy egyéb mó don tör té nõ pi ac ra bo csá tá sa, ki vé ve az el sõd le ges ter - me lõ ré szé rõl a vi szont el adó nak vagy fel dol go zó nak tör té - nõ elsõ ér té ke sí tést, va la mint a ter mék elsõ ér té ke sí té sét elõ ké szí tõ te vé keny sé get. Az el sõd le ges ter me lõ ré szé rõl a vég sõ fel hasz ná ló nak tör té nõ ér té ke sí tést csak ak kor kell for ga lom ba ho za tal nak te kin te ni, ha az e cél ra el kü lö ní tett he lyi ség ben tör té nik.

13. In du ló be ru há zás: az a be ru há zás, amely meg fe lel a cso port men tes sé gi ren de let 12. cikk (1) be kez dés a) vagy b) pont já ban fog lalt fel té te lek nek.”

(4) Az R. 2. § 15–18. pont jai he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zé sek lép nek:

„15. Ne héz hely zet ben lévõ vál lal ko zás: a Korm. Ren de - let 8. szá mú mel lék le té ben meg ha tá ro zott fo ga lom.

16. Ál ta lá nos kép zés: a cso port men tes sé gi ren de let 38. cikk 2. pont já ban meg ha tá ro zott fo ga lom.

17. Sza ko sí tott kép zés: a cso port men tes sé gi ren de let 38. cikk 1. pont já ban meg ha tá ro zott fo ga lom.

18. Hát rá nyos hely ze tû mun ka vál la ló: a csoport - mentességi ren de let 2. cikk 18. pont já ban meg ha tá ro zott fo ga lom.”

(5) Az R. 2. § 20. pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép:

„20. Bér költ ség: a cso port men tes sé gi ren de let 2. cikk 15. pont já ban meg ha tá ro zott fo ga lom.”

(6) Az R. 2. §-a a kö vet ke zõ 22. pont tal egé szül ki:

„22. Koc ká za ti tõke: a vál lal ko zá sok ré szé re a ko rai nö - ve ke dé si sza ka szok ban (mag ve tõ, in du ló és nö ve ke dé si sza kasz) sa ját tõke vagy kvá zi-sa ját tõ ke út ján nyúj tott fi - nan szí ro zás.”

2. §

Az R. 7. § b)–d) pont jai he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zé sek lép nek:

[A 4. § (1) be kez dé sé ben meg je lölt jog cí mek alap ján a kö vet ke zõ tí pu sú tá mo ga tás nyújt ha tó:]

„b) a 4. § (1) be kez dés a)–b), e), g)–i), k), r) pont já - ban meg je lölt jog cí mek alap ján re gi o ná lis be ru há zá si tá mo ga tás (a továb biak ban: be ru há zá si tá mo ga tás) nyújt ha tó, amely re a 10–14. §-ban, a Korm. Ren de let - ben, va la mint a cso port men tes sé gi ren de let ben fog lal - tak az irány adók,

c) a 4. § (1) be kez dés l)–m) pont já ban meg je lölt jog cí - mek alap ján kép zé si célú tá mo ga tás is nyújt ha tó, amely re a

(8)

15–16. §-ban, va la mint a cso port men tes sé gi ren de let ben fog lal tak az irány adók,

d) a 4. § (1) be kez dés o), p) és s) pont já ban meg ha tá - ro zott jog cí mek alap ján tá mo ga tás KKV ré szé re ta nács - adás hoz, a 4. § (1) be kez dés s) pont já ban meg ha tá ro zott jog cím alap ján tá mo ga tás KKV ré szé re vá sá ro kon való rész vé tel hez is nyújt ha tó, amely re a 14/A. §-ban, va la - mint a cso port men tes sé gi ren de let ben fog lal tak az irány adók, ”

3. §

Az R. 8. §-ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„8. § (1) E ren de let alap ján be ru há zá si tá mo ga tás csak ak kor ítél he tõ meg, ha a ked vez mé nye zett még a pro jekt tel kap cso la tos mun ká la tok vagy te vé keny sé gek meg kez dé se elõtt a tá mo ga tás irán ti ké rel mét be nyújt ja. Egye di tá mo - ga tás meg íté lé sét meg elõ zõ en nagy vál lal ko zá sok ese té ben a fen ti e ken kí vül a ked vez mé nye zet tek kö te le sek bi zo nyí - ta ni azt, hogy az aláb bi ak kö zül leg alább egy kö ve tel mény tel je sül:

a) a tá mo ga tás se gít sé gé vel lé nye ge sen meg nö vek szik a pro jekt mé re te,

b) ki szé le se dik a te vé keny ség köre,

c) nö vek szik a ked vez mé nye zett ál tal a pro jekt re for dí - tan dó összeg,

d) lé nye ge sen fel gyor sul a pro jekt vég re haj tá si üte me, vagy

e) re gi o ná lis be ru há zá si tá mo ga tás ese té ben a pro jekt a tá mo ga tás hi á nyá ban nem az érin tett tá mo ga tott ré gi ó ban valósult vol na meg.

(2) A be ru há zá si tá mo ga tá sok át lát ha tó sá gá nak nö ve lé - se cél já ból az e ren de let be ru há zá si tá mo ga tá sok ra vo nat - ko zó elõ írásai a Nem ze ti Fej lesz té si Ügy nök ség hon lap ján is köz zé té tel re ke rül nek. A tá mo ga tá si prog ra mot nem le - het a köz zé té tel elõtt el in dí ta ni.

(3) E ren de let alap ján azon pro jek tek hez, ame lyek ese - té ben a tá mo ga tá si prog ram (2) be kez dés sze rin ti köz zé té - te le elõtt me rül nek fel költ sé gek, be ru há zá si tá mo ga tás nem nyújt ha tó.”

4. §

(1) Az R. 11. § (4) be kez dés elsõ mon da ta he lyé be a kö - vet ke zõ ren del ke zés lép:

„A föld te rü let tõl és épü let tõl el té rõ esz kö zök bér lé se ki - zá ró lag pénz ügyi lí zing for má já ban valósulhat meg. Az ez zel kap cso la tos költ sé ge ket csak ak kor le het figye lembe ven ni, ha a pénz ügyi lí zing szer zõ dés tar tal maz za az esz - köz nek a fu tam idõ le jár ta utá ni meg vá sár lá sá ra vo nat ko zó kö te le zett sé get.”

(2) Az R. 11. § (10) be kez dés elsõ mon da ta he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„Mun ka hely te rem tést szol gá ló be ru há zás ese tén az újonnan lét re ho zott mun ka kö rök ben fog lal koz ta tott net tó mun ka vál la lói lét szám azo nos az érin tett lé te sít mény ben köz vet le nül tel jes mun ka idõ ben al kal ma zott sze mé lyek szá má nak net tó nö ve ke dé sé vel a pá lyá zat be nyúj tá sát meg elõ zõ 12 hó nap át la gá hoz ké pest.”

(3) Az R. 11. § (16) be kez dés c) pont ja he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:

[Az im ma te ri á lis ja vak kal kap cso lat ban fel me rült költ - sé gek el szá mol ha tó költ ség ként csak ab ban az eset ben szá - mol ha tó ak el, ha tel je sí tik az aláb bi fel té te le ket:]

„c) pi a ci fel té te lek mel lett, olyan tár sa ság tól kell azo - kat be sze rez ni, amely fe lett a ked vez mé nye zett nek kü lön jog sza bály sze rin ti sem köz vet len, sem köz ve tett be fo lyá - sa nincs,”

5. §

Az R. 12. § (1) be kez dés b) pont ja he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

[Nem nyújt ha tó tá mo ga tás]

„b) a 2007–2013 kö zöt ti idõ szak ra vo nat ko zó nem ze ti re gi o ná lis tá mo ga tás ról szóló 2006/C 54/08 szá mú irány - mu ta tás (a továb biak ban: irány mu ta tás) I. szá mú mel lék le - té ben meg ha tá ro zott acél ipa ri te vé keny ség hez, ki vé ve ha a ked vez mé nye zett KKV, és a cso port men tes sé gi ren de let - ben fog lal tak sze rint ré sze sül ál la mi tá mo ga tás ban;”

6. §

Az R. 14. §-ának he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:

„14. § (1) Kép zé si tá mo ga tást ál ta lá nos és sza ko sí tott kép zés hez le het nyúj ta ni.

(2) E ren de let alap ján kép zé si tá mo ga tás a ked vez mé - nye zet tel mun ka vi szony ban álló mun ka vál la lók kép zé sé - hez ki zá ró lag a cso port men tes sé gi ren de let sza bá lya i val össz hang ban nyújt ha tó.

(3) El szá mol ha tó költ sé gek:

a) az ok ta tók sze mé lyi jel le gû költ sé gei,

b) az ok ta tók és kép zés ben részt ve võk uta zá si költ sé - gei, be le ért ve a szál lás költ sé ge ket is,

c) egyéb fo lyó költ sé gek, kü lö nö sen a kép zés so rán felhasznált tan anyag, egyéb ok ta tá si se géd esz köz be szer zé se, d) az esz kö zök és be ren de zé sek amor ti zá ci ó ja olyan mér ték ben, amennyi re azo kat a kép zé si pro jekt cél ja i ra hasz nál ják,

e) a kép zé si pro jekt tel kap cso la tos ta nács adói szol gál - ta tá sok költ sé gei,

f) a kép zés ben részt ve võk sze mé lyes költ sé gei és az el - szá mol ha tó ál ta lá nos köz ve tett költ sé gek (ad mi niszt rá ci ós

(9)

költ ség, bér le ti díj, re zsi költ sé gek) az a)–e) pont ban fel so - rolt egyéb el szá mol ha tó költ sé gek össz ér té ké ig. A kép zés - ben részt ve võk sze mé lyi jel le gû költ sé gei csak a kép zés - ben tény le ge sen el töl tött idõ mér té ké ig – a ter me lés ben töl tött idõ le vo ná sa után – ve he tõk szá mí tás ba.

(4) Az el szá mol ha tó költ sé ge ket do ku men tu mok kal kell alá tá masz ta ni, át te kint he tõ en és té te le sen rész le tez ve.

(5) Az egyes, azo nos el szá mol ha tó költ sé gek kel ren del - ke zõ pro jek tek hez nyújt ha tó, bár mely ál lam ház tar tá si for - rás ból szár ma zó összes tá mo ga tás – be le ért ve a pro jekt hez nyúj tott cse kély össze gû tá mo ga tá so kat is – in ten zi tá sa nem ha lad hat ja meg a (6)–(7) be kez dés ben meg ha tá ro zott mér té ke ket.

(6) A ma xi má lis tá mo ga tá si in ten zi tás a) ál ta lá nos kép zés hez:

aa) KKV ese té ben 70%,

ab) nagy vál lal ko zá sok ese té ben 50%;

b) sza ko sí tott kép zés ese tén:

ba) KKV ese té ben 35%,

bb) nagy vál lal ko zá sok ese té ben 25%.

(7) A (6) be kez dés ben meg ha tá ro zott ma xi má lis támogatási in ten zi tást 10 szá za lék pont tal nö vel ni le het a hát rá nyos hely ze tû mun ka vál la lók nak nyúj tott kép zés ese tén.

(8) Ha va la mely tá mo ga tá si pro jekt ben mind sza ko sí - tott, mind ál ta lá nos kép zé si össze te võk sze re pel nek, ame - lyek a kép zés tá mo ga tá si in ten zi tá sá nak a ki szá mí tá sa cél - já ból egy más tól nem vá laszt ha tók el, vagy ha a tá mo ga tá si pro jekt ben sze rep lõ kép zés sza ko sí tott, il let ve ál ta lá nos jel le ge nem ál la pít ha tó meg, a (6) be kez dés b) pont ja sze - rin ti sza ko sí tott kép zés re vo nat ko zó tá mo ga tá si in ten zi tá - so kat kell al kal maz ni.”

7. §

Az R. a 14. §-t kö ve tõ en a kö vet ke zõ al cím mel és 14/A. §-sal egé szül ki:

„KKV ré szé re nyúj tott tá mo ga tás ta nács adás hoz és vá sá ro kon való rész vé tel hez

14/A. § (1) A 4. § (1) be kez dés o)–p) és s) pont ja alap ján nyúj tott tá mo ga tá sok a cso port men tes sé gi ren de let ha tá lya alá tar to zó ta nács adás hoz kap cso ló dó tá mo ga tás nak mi nõ - sül nek.

(2) E tá mo ga tá si prog ram ke re té ben a KKV ré szé re nyúj tott ta nács adás hoz kap cso ló dó tá mo ga tást ki zá ró lag a cso port men tes sé gi ren de let sza bá lyai alap ján, az el szá - mol ha tó költ sé gek 50%-áig le het oda ítél ni.

(3) A ta nács adás hoz kap cso ló dó tá mo ga tás ese tén az el - szá mol ha tó költ sé gek a kül sõ ta nács adók ál tal nyúj tott szol gál ta tá sok ta nács adói költ sé gei. Az érin tett szol gál ta - tás nem le het fo lya ma tos vagy idõ sza ko san vissza té rõ te - vé keny ség, és nem kap cso lód hat a vál lal ko zás szo ká sos mû kö dé si költ sé ge i hez, kü lö nö sen a fo lya ma tos adó ta -

nács adás hoz, rend sze res jogi szol gál ta tás hoz vagy hir de - tés hez.

(4) A vá sá ro kon való rész vé tel hez kap cso ló dó tá mo ga - tás ese tén az el szá mol ha tó költ sé gek a vál lal ko zás nak va - la mely ki ál lí tá son vagy vá sá ron való elsõ rész vé te le ese tén a ki ál lí tó he lyi ség bér le té vel, fel ál lí tá sá val és mû köd te té - sé vel kap cso la tos költ sé gek.”

8. §

(1) Az R. 17. § (2) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép:

„(2) E ren de let alap ján tá mo ga tá si dön tést 2013. de cem - ber 31-ig le het hoz ni.”

(2) Az R. 17. § (5) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép:

„(5) Ez a ren de let a kö vet ke zõ uni ós jogi ak tu sok vég re - haj tá sá hoz szük sé ges ren del ke zést ál la pít meg:

a) a Szer zõ dés 87. és 88. cik ké nek a de mi ni mis tá mo - ga tá sok ra való al kal ma zá sá ról szóló, 2006. de cem ber 15-i 1998/2006/EK bi zott sá gi ren de let,

b) a Szer zõ dés 87. és 88. cik ke al kal ma zá sá ban a tá mo - ga tá sok bi zo nyos faj tá i nak a kö zös pi ac cal össze egyez tet - he tõ nek nyil vá ní tá sá ról szó ló, 2008. au gusz tus 6-i 800/2008/EK bi zott sá gi ren de let.”

9. §

(1) Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ har ma dik na pon lép ha tály ba.

(2) Az R. 3. § (2) be kez dé sé ben az „Eu ró pai Kö zös sé get lét re ho zó Szer zõ dés” szö veg rész he lyé be az „EK-Szer zõ - dés” szö veg lép.

(3) Ha tá lyát vesz ti az R. 2. § 3. pont ja, 9. § (3) be kez dé - se, 11. § (14) be kez dé se, 11. § (15) be kez dés má so dik mon da ta, 12. § (1) be kez dés r) pont ja, 12. § (2) be kez dés g) pont ja, va la mint 17. § (3) be kez dé se.

(4) Az R. 17. § (3) be kez dé sé nek a (3) be kez dés sel ha tá - lyon kí vül he lye zett ren del ke zé se a kép zé si és ta nács adá si tá mo ga tás te kin te té ben a Szer zõ dés 87. és 88. cik ke al kal - ma zá sá ban a tá mo ga tá sok bi zo nyos faj tá i nak a kö zös pi ac - cal össze egyez tet he tõ nek nyil vá ní tá sá ról szóló, 2008.

augusztus 6-i 800/2008/EK bi zott sá gi ren de let 44. cikk (2) be kez dé sé ben fog lalt idõ pon tig ho zott tá mo ga tá si dön - té sek ér vé nyes sé gét nem érin ti.

Var ga Ist ván s. k.,

nem ze ti fej lesz té si és gaz da sá gi mi nisz ter

(10)

Az oktatási és kulturális miniszter 25/2009. (V. 27.) OKM

rendelete

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjérõl, valamint egyes oktatási jogszabályok

módosításáról szóló

17/2004. (V. 20.) OM rendelet módosításáról

A köz ok ta tás ról szóló 1993. évi LXXIX. tör vény 94. §-a (1) be kez dé sé nek a) és f) pont já ban ka pott fel ha tal ma zás alap ján az ok ta tá si és kul tu rá lis mi nisz ter fel adat- és ha tás - kö ré rõl szóló 167/2006. (VII. 28.) Korm. ren de let 1. § a) pont já ban meg ha tá ro zott fel adat kö röm ben el jár va a kö - vet ke zõ ket ren de lem el:

1. §

A ke ret tan ter vek ki adá sá nak és jó vá ha gyá sá nak rend jé - rõl, va la mint egyes ok ta tá si jog sza bá lyok mó do sí tá sá ról szóló 17/2004. (V. 20.) OM ren de let (a továb biak ban:

Ren de let) 2. szá mú mel lék le te

a) ,,A mi nisz ter ál tal – a be nyúj tó hoz zá já ru lá sá - val – ki hir de tett ke ret tan ter vek” fel so ro lá sa a kö vet ke zõ 14. pont tal egé szül ki:

„14. A ke ret tan terv neve: Ma gyar mint ide gen nyelv ke - ret tan ter ve

A ke ret tan terv be nyúj tó ja: II. Rá kó czi Fe renc Fõ vá ro si Gya kor ló Köz gaz da sá gi Szak kö zép is ko la, Bu da pest”

b) az e ren de let 1. szá mú mel lék le te ként ki adott

a ,,MAGYAR MINT IDEGEN NYELV KERETTAN -

TERV”-vel egé szül ki.

2. § A Ren de let 2. szá mú mel lék le te

a) ,,A mi nisz ter ál tal – a be nyúj tó hoz zá já ru lá sá - val – ki hir de tett ke ret tan ter vek” fel so ro lá sa a kö vet ke zõ 15. pont tal egé szül ki:

„15. A ke ret tan terv neve: A Nem ze ti Tan könyv ki adó Zrt. ke ret tan ter ve az alap fo kú ne ve lés-ok ta tás 1–8. év fo - lya ma szá má ra

A ke ret tan terv be nyúj tó ja: Per fekt Aka dé mia Ok ta tá si és Szol gál ta tó Non pro fit Köz hasz nú Kor lá tolt Fe le lõs sé gû Tár sa ság, Bu da pest”

b) az e ren de let 2. szá mú mel lék le te ként ki adott „A

NEMZETI TANKÖNYVKIADÓ ZRT. KERETTAN -

TER VE AZ ALAPFOKÚ NEVELÉS-OKTATÁS 1–8.

ÉVFOLYAMA SZÁMÁRA” címû ke ret tan terv vel egé - szül ki.

3. §

Ez a ren de let a ki hir de té sét kö ve tõ 15. na pon lép ha tály - ba és a ha tály ba lé pést kö ve tõ na pon ha tá lyát vesz ti.

Dr. Hil ler Ist ván s. k.,

ok ta tá si és kul tu rá lis mi nisz ter

(11)

2009/72. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16329 1. számú melléklet a 25/2009. (V. 27.) OKM rendelethez

KERETTANTERV

MAGYAR MINT IDEGEN NYELV I.

1–12. ÉVFOLYAM KEZDŐ NYELVTANULÓI SZÁMÁRA

1. BEVEZETÉS

Korunk társadalmát a nemzetközi gazdasági, kulturális és személyes emberi kapcsolatok sokfélesége jellemzi. Minden korábbinál nagyobb mértékű az információ- és árucsere, valamint az országok közötti népességvándorlás. Az utazások vagy speciális egyéni élethelyzetek alkalmával már gyermekkorban is találkozhatnak idegen anyanyelvű gyerekek a magyar nyelvvel, kultúrával, szokásokkal. A telekommunikáció, a média és az informatika szintén közös vérkeringésbe kapcsolta a világ népeit. Az egyéni kapcsolattartáson túl, az Európai Unió is számos törekvéssel és programmal igyekszik elősegíteni a közösség országaiban tanuló gyerekek és fiatalok együttműködését.

Az alapfokú magyar mint idegen nyelv oktatásának feladata, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését a magyar kultúra és magyar nyelv tanulása iránt, felkészítse a tanulókat a további sikeres nyelvtanulásra, és képessé tegye őket a korosztályukkal történő sikeres kommunikációra életük legkülönbözőbb területein. A 7–12. évfolyamon az idegennyelv-oktatás legfőbb célja a tanulók idegen nyelvi kommunikatív kompetenciájának megalapozása, illetve folyamatos fejlesztése. A holisztikus, személyiségfejlesztő oktatás keretein belül megfogalmazott célok egyben hozzájárulnak a tanuló kreatív és önkifejezésre képes felnőtt személyiséggé való formálásához.

A gyermekkori nyelvoktatás sikerét megalapozhatjuk a korszerű tanuláselméleti, illetve nyelvszemléleti megközelítések alkalmazásával. A holisztikus nyelvszemlélet, a nyelvet, mint organikus rendszert egységében és teljességében kívánja bemutatni a tanulók számára, általuk értelmezhető szituációkon és kommunikációs helyzeteken keresztül. A nem magyar ajkú tanulók idegen nyelvként a beszélt nyelven keresztül találkoznak a magyar nyelvvel, értik meg, illetve gyakorolják azt. A nyelvtanulás első szakaszában kiemelt szerepe van a szókincsfejlesztésnek és szóbeli interakciónak.

A magyar nyelv a kevéssé ismert és elterjedt nyelvek közé tartozik, de a közhiedelemmel ellentétben nem

„kisnyelv”, hiszen a világon beszélt nyelvek között a 36-40. helyen található.

A mai értelemben vett magyar mint idegen nyelv elnevezés – nemzetközi terminológiák alapján – a 20. század közepén alakult ki és terjedt el, elsősorban a felnőttoktatás – különösen a felsőoktatás – keretei között. „A magyar mint idegen nyelv intézményes tanítása a külföldi egyetemeken létesített magyar tanszékek és lektorátusok megszervezésével kapott adekvát formát.” Tehát elsősorban a felsőoktatásban terjedt el, s csak ezt követően jelent meg a közoktatásban.

Vagyis „a magyar mint idegen nyelv” terminológia esetlegesen, más megnevezésekkel együtt a külföldi hallgatók magyarországi szakképzésének megindulásához kapcsolódva jelenik meg a szakirodalomban. Klasszikusan tehát a magyar mint idegen nyelv oktatás kifejezetten a külföldi, nem magyar ajkú tanulók magyar nyelvre tanítását jelenti.

A továbbiakban tehát a magyar mint idegen nyelvet a fenti klasszikus és a szakmában elterjedt fogalommeghatározás alapján kívánjuk használni, s kifejezetten a nem magyar ajkúak magyar nyelvre tanítását értjük alatta, nem kívánjuk a szakma hagyományaitól eltérően, a diszciplína gyökereitől elszakadva a magyar mint környezetnyelv fogalmára szűkíteni. (Magyar mint környezetnyelvről akkor beszélünk, „ha a nyelvelsajátítás valamelyik magyar diaszpóra földrajzi területén történik, vagy Magyarországon egy etnikailag vegyes lakosságú településen.”)

A magyar mint idegen nyelv oktatása önálló szakmaként az 1980-as években különült el, ez azt jelenti, hogy ugyan már korábban is eredményesen művelték ezt a szakterületet, a tanárképzés, a szervezeti keretek, a tankönyvkiadás területén mindössze a nyolcvanas években következtek be a mai állapotot is meghatározó változások.

A jelenlegi magyar mint idegen nyelv tankönyveket, segédanyagokat, módszertanokat elsősorban a felnőttek képzésére dolgozták ki a szakemberek. Ezek az anyagok azonban nem alkalmasak a 6–18 éves korosztály magyar mint idegen nyelv oktatására. Sajnálatos módon nincsenek olyan tantervek, tanmenetek, tankönyvek, munkafüzetek és egyéb taneszközök, módszertani segédanyagok, amelyeket a közoktatásban eredményesen lehetne alkalmazni. Így tehát szükségessé válik olyan programok kidolgozása, amelyek figyelembe veszik az érintett korosztály sajátosságait, igényeit, érdeklődését.

A felnőttekhez képest az iskoláskorú gyerekeknél nem elhanyagolható szempont, hogy környezetükben általában olyan magyar anyanyelvű tanulókkal érintkeznek, akikkel a magyaron kívül nincs más közös beszélt idegen nyelvük, illetve nem beszélik az ő anyanyelvét. Az egyetlen kapcsot a magyar nyelv jelenti számukra, ami egy bizonyos nyelvi szint elérése után jelentősen meggyorsítja a nyelvelsajátítást.

(12)

16330 M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 2009/72. szám A kilencvenes évektől egyre nagyobb arányú a Magyarországra irányuló migráció, s ezzel a 6–18 éves korú külföldi (nem magyar állampolgár) gyerekek megjelenése a közoktatásban. Ez a jelenség szükségszerűvé teszi a gyermekek magyar nyelvre tanítását. „Sajátos feladatot jelentenek a magyar közoktatásban azok a külföldi tankötelesek, akik családjukkal menekülési vagy tranzit céllal, tartós vagy végleges letelepedési szándékkal érkeznek hazánkba.

Számuk – a migrációban tradicionálisan érintett országokhoz képest – az 1999/2000. tanévben mintegy 10 000 fő. Ez a szám folyamatosan növekszik s nőtt az összes iskolához és az összes tanulóhoz viszonyított arányuk is. Ez utóbbiban közrejátszik az is, hogy a közoktatásban tanulók száma – demográfiai okok miatt – csökkenő tendenciájú, s csökken az intézmények száma is. Az 1999/2000. tanévben minden harmadik általános iskolában és minden második középiskolában tanultak külföldiek.” (Vámos Ágnes: A migráció iskolai hatása. In: Útmutató migráns gyerekek neveléséhez, oktatásához. Menedék – migránsokat segítő egyesület, Budapest, 2003.)

Számok Tanév

és arányok 2001/2002 2002/2003 2003/2004 2004/2005 2005/2006 2006/2007

Általános iskolák

száma összesen 3 423 3 421 3 375 3 293 3 141 3 064

Az általános iskolai

tanulók száma

összesen 947 037 933 171 912 959 890 551 861 858 831 262

Külföldi általános

iskolai tanulók száma 3 561 5 002 4 761 4 577 4 515 4 496

Tanulói létszám aránya 0,37 0,53 0,52 0,51 0,52 0,54

1. táblázat: Általános iskolában tanuló külföldiek száma és aránya a közoktatás általános adataihoz viszonyítva (Forrás: Oktatási és Kulturális Minisztériumi Statisztikai Évkönyv 2006/2007)

Az adatok szerint tehát jellemzően kis arányban és elszórtan tanulnak külföldiek a magyar közoktatásban, és csak bizonyos helyeken jelentkeznek nagyobb létszámban és arányban, mint például a befogadó állomások közelében, a határ menti településeken, azokon a helyeken, ahol már korábban is valamilyen nemzeti kisebbség élt, illetve a migráció célpontját jelentő fővárosban. Mindezek ellenére Magyarországra is érvényesek a migrációra vonatkozó nemzetközi előírások, az európai uniós tagsággal járó új kötelezettségek, s ez a közoktatásra komoly feladatot ró. Az iskolával szembeni elvárás többek között, hogy:

• biztosítson a külföldi tanulóknak a magyar tanulókkal azonos lehetőséget az intézmény által nyújtott szolgáltatások igénybevételére;

• biztosítsa a magyar mint idegen nyelv megtanulását olyan szinten, hogy a tanulók további tanulásra és beilleszkedésre alkalmassá váljanak;

• biztosítson alkalmat és lehetőséget a migránsoknak anyanyelvükkel és országuk kultúrájával való foglalkozásra;

• biztosítsa számukra Magyarország kultúrájával, történetével, művelődéstörténetével, jelenlegi helyzetével, közéletével való megismerkedést.

A hazánkban tanuló külföldi tanulók tömbje két nagy csoportra osztható: a határon túlról érkező magyar anyanyelvűekre és a világ minden tájáról érkező nem magyar anyanyelvűekre. Számuk, mint a fentiekből látható volt, egyre nagyobb arányú, az iskolákban mégis kevés a lehetőség a magyar nyelv tanulására idegen nyelvként. Ahol ezt fontosnak tartják, valamint mind az objektív, mind a szubjektív lehetőségek is adottak, kísérletek történtek és történnek a magyar nyelv tanítására. A menekülttáborok, befogadó állomások mellett vagy nagyobb létszámban élő külföldiek közelében egyéni foglalkozások formájában vagy szakkörben, ritkábban órarendbe illesztve, vagy összevont csoportban, tanórán kívüli keretekben, sokszor „házilag” készített tananyagokból tanítják a nem magyar ajkúakat. Talán magyarázni sem kell, hogy ezek a megoldások kevés eredményt hoznak. Elvétve foglalkozik ezekkel a tanulókkal e speciális feladatra képzett tanító vagy tanár, gyakorlatilag – jobb esetben – a magyar nyelv és irodalom szakos pedagógus látja el az órákat. A kudarc demotiváló hatása nemcsak a tanulással szembeni ellenszenvet, sőt dacot válthatja ki, hanem ellenségessé teheti a gyermeket a magyar nyelvvel, és azon túl az új vagy átmeneti hazájával szemben is. A hiányok gyorsan halmozódnak, s a lemaradás leszakadássá válhat, ha ezen az oktatáspolitika nem változtat sürgősen.

A felsőoktatás alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló kormányrendelet megjeleníti a magyar, mint idegen nyelv tanára szakképzettséget, amit csak második tanári szakképzettségként lehet

(13)

2009/72. szám M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y 16331 fölvenni. Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló melléklete tartalmazza a szak képzési és kimeneti követelményeit.

A fentiek nyomatékosan indokolják, hogy készüljön a közoktatásban részt vevők számára magyar mint idegen nyelv oktatási csomag.

A kerettanterv alapjául a Nemzeti alaptantervés a Közös Európai Referenciakeret (KER) szolgáltak. A Nat javaslatait követtük a szintek megállapításában és az általános fejlesztési célok kijelölésében.

2. A KERETTANTERV ÉS A NAT KAPCSOLATA 2.1. KIEMELT FEJLESZTÉSI FELADATOK

A Nat ugyan magyar mint idegen nyelvre specializálva nem jelöl meg elvárásokat, feladatokat, a programfejlesztés azonban a Nat Élő idegen nyelvekre meghatározott elveivel és irányadásaival összhangban jelöli meg követelményeit.

Ugyancsak figyelembe veszi és ajánlásként tartja szem előtt az európai dokumentumokat, így a Közös Európai Referenciakeretet. Mindkét dokumentumban elsődleges cél az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése, melyet a közoktatás három szakaszhatáron (6., 8., 12. évfolyamok vége).

Az oktatási anyagok fejlesztése során különös figyelmet kell fordítanunk a Nat-ban megjelenő azon alapelvre, miszerint a nyelvtanulás az első évfolyamokon elsősorban játékos ismerkedést jelentsen az idegen nyelvvel, majd később, fokozatosan kialakított, tudatos nyelvhasználatot. A holisztikus szemlélet követése alapvető fontosságú a gyermekkori nyelvtanulás esetén, amelynek megvalósítása nagy körültekintést igényel mind a tananyagok tervezésében, felhasználásában, mind a tanórák szervezésében, illetve vezetésében is. A tanulók életkori sajátosságainak, érdeklődésének, kognitív, érzelmi, szociális fejlettségének meghatározó szerepe van a módszertani döntések meghozatalában, a gyermekkori nyelvtanulás és a nyelvtanítás céljainak meghatározásában is.

A Nat kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek, így ezek kiegyensúlyozott megjelenésének is biztosítottnak kell lennie az oktatási anyagokban.

Fontos cél, hogy az egyén fokozatosan képes legyen az önreflexióra az idegennyelv-tanulás során, növekedjen önismerete és önbecsülése (Énkép, önismeret). Ez saját befogadó és alkotó tevékenységük során, valamint önálló, illetve társaikkal való munkájukban valósulhat meg. Bármily kis létszámú a magyart idegen nyelvként tanuló diákok létszáma, ajánlott az egyéni tanulás mellett a páros és csoportos feladatok kidolgozása. A diákokban tudatosítani kell, hogy fejlődésükért önmaguk is felelősek. Fel kell ismerniük, hogy integrációjuknak, esélyegyenlőségüknek lényeges eszköze a nyelvtudás. A magyart idegen nyelvként tanulók ezt közvetlenül is érzékelhetik egy többségében magyar anyanyelvű diákokból álló osztályban, ezért nyelvtudásuk fejlődésével fokozatosan adja meg az órai munka annak lehetőségét, hogy különböző kultúrákból érkező diákok együtt tanulhassanak.

Az oktatás célja, hogy a tanulók képesek legyenek értékelni saját nemzeti kultúrájuk értékeit, s ezt összefüggésbe hozni és harmonizálni tágabb környezetük és a magyar kultúra megismerésével (Hon- és népismeret.

Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra).

Az aktív állampolgárságra, demokráciára nevelést az idegennyelv-oktatásban döntően a tanulók aktív órai részvételét igénylő tanítás- és tanulásszervezési eljárások segítségével lehet megalapozni. Legyen képes a tanuló a társaival való együttműködésre. Ebben szintén fontos szerepet játszanak a pár- és csoportmunkák, életkori sajátosságaikat és nyelvi jártasságukat is figyelembe vevő projektek készítése, élménybeszámolók, ill. a témakörök tartalmának oly módon történő megválasztása, mely személyes érdeklődésüket képes felkelteni. Fontos és elérendő cél továbbá, hogy a tanuló váljon képessé tanáraival való kommunikációs kapcsolatra is.

Ahogy ezt a Nat is megemlíti, általános műveltségünk részévé vált a gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás. Ezért a felső évfolyamokon ajánlott a (be)vásárlás, fizetés, pénznemek (rész)témakörein keresztül lehetőséget biztosítani a tanulók számára, hogy mind jobban megismerkedhessenek a környezetükben élők nyelvi és nem nyelvi szokásaival (Gazdasági nevelés). A szokásokon túl itt már országismereti témákkal is lehet gazdagítani a témakört.

A tananyagok témáinak lehetőséget kell adniuk a környezettudatos szemlélet elsajátítására (Környezettudatosságra nevelés). Ez akkor a leghatékonyabb, ha saját, a diákok környezetében található elemekből építkezik. Különösen ajánlott olyan projektek készítése, melyek felnyitják a tanulók szemét az általuk is megvalósítható környezetvédelmi lehetőségekre.

A tananyagok feldolgozása során fontos szerepet kap a tanulás folyamatának tudatosítása, az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása, az egyénre szabott tanulási módszerek kialakítása, a csoportos tanulás, a kooperatív munka, amelyek a Nat-ban ’A tanulás tanítása’ kiemelt fejlesztési feladatában jelennek meg. A Nat értelmében az alapfokú (1−6. évfolyam) idegennyelv-oktatás legfőbb célja – így a magyar mint idegen nyelv célja is –, hogy felkeltse a tanulók érdeklődését az idegen nyelvek tanulása iránt, felkészítse a tanulókat a további sikeres nyelvtanulásra, és képessé tegye őket a korosztályukkal történő sikeres kommunikációra életük legkülönbözőbb területein.