Bu da pest, 2009. má jus 14., csütörtök
67. szám
Ára: 1125,– Ft
TARTALOMJEGYZÉK Ol dal
2009. évi XXX. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról szó ló 1949. évi XX. tör vény mó do sí tá sá ról. . . 16136 2009. évi XXXI. tör vény A Pol gá ri Tör vény könyv és a Pol gá ri Tör vény könyv ha -
tály ba lé pé sé rõl és vég re haj tá sá ról szó ló 1960. évi 11. tör vény ere jû ren de let, va la mint ez zel össze füg gés - ben más tör vé nyek egyes rendelkezéseinek módosí - tásáról. . . 16136 2009. évi XXXII. tör vény Az Egye sült Nem ze tek Ne ve lés ügyi, Tu do má nyos és Kul -
tu rá lis Szer ve ze te Al kot má nyá nak kihirdetésérõl. . . . 16138 2009. évi XXXIII. tör vény A Ma gyar Nép köz tár sa ság és a Ro mán Szo ci a lis ta Köz -
tár sa ság kö zött Bu ka rest ben, 1973. no vem ber 28-án alá írt kon zu li egyez mény mó do sí tá sá ról szó ló meg ál la - po dás ki hir de té sé rõl, va la mint a kon zu li kap cso la tok - ról Bécs ben, 1963. áp ri lis 24-én el fo ga dott egyez mény ki hir de té sé rõl szóló 1987. évi 13. törvényerejû rendelet módosításáról. . . 16150 2009. évi XXXIV. tör vény A Ma gyar Köz tár sa ság és a Szerb Köz tár sa ság kö zött a
bûn ül dö zõ szer vek nek a ha tá ro kat át lé põ bû nö zés meg elõ zé sé ben és a szer ve zett bû nö zés el le ni harc ban foly ta tott együtt mû kö dé sé rõl szóló Megállapodás kihirdetésérõl. . . 16151 105/2009. (V. 14.) Korm. ren de let A Nem ze ti Köz le ke dé si Ha tó ság ról szó ló 263/2006.
(XII. 20.) Korm. ren de let, va la mint a Ma gyar Bá nyá sza ti és Föld ta ni Hi va tal ról szó ló 267/2006. (XII. 20.) Korm.
ren de let de re gu lá ci ó val összefüggõ módosításáról . . . 16161 106/2009. (V. 14.) Korm. ren de let Az UNESCO ál tal 2005. ok tó ber 19-én el fo ga dott, a sport -
be li dop ping el le ni nem zet kö zi egyez mény mó do sí tá sá - nak kihirdetésérõl . . . 16162 107/2009. (V. 14.) Korm. ren de let Az egyes ag rár tár gyú tör vé nyek mó do sí tá sá ról szó ló 2009.
évi XXVIII. tör vénnyel össze füg gõ egyes kor mány ren de - le tek módosításáról . . . 16169
I. Az Al kot mány és an nak mó do sí tá sai
2009. évi XXX.
törvény
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény módosításáról*
Az Or szág gyû lés mint al kot mány mó do sí tó ha ta lom, a Ma gyar Köz tár sa ság Al kot má nyá ról szóló 1949. évi XX. tör vény (a továb biak ban: Al kot mány) 19. § (3) be kez - dés a) pont já ban meg ha tá ro zott ha tás kö ré ben el jár va a kö - vet ke zõ tör vényt al kot ja:
1. § Ha tá lyát vesz ti az Al kot mány 19. § (3) be kez dés j) pont já ban az „a Ma gyar Hon véd ség bé ke fenn tar tás ban való rész vé te lé rõl, kül föl di had mû ve le ti te rü le ten vég zett hu ma ni tá ri us te vé keny sé gé rõl,” szö veg rész.
2. § Az Al kot mány 40/C. § (2) be kez dé sé ben az „alap - ján” szö veg rész he lyé be az „alap ján, va la mint a Ma gyar Hon véd ség bé ke fenn tar tás ban való rész vé te lé nek vagy a kül föl di had mû ve le ti te rü le ten vég zett hu ma ni tá ri us te - vé keny sé gé nek en ge dé lye zé se tár gyá ban” szö veg lép.
3. § Ez a tör vény a ki hir de té sét kö ve tõ hó nap elsõ nap - ján lép ha tály ba, és a ha tály ba lé pé sét kö ve tõ na pon ha tá - lyát vesz ti.
Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,
köz tár sa sá gi el nök az Or szág gyû lés el nö ke
II. Tör vé nyek
2009. évi XXXI.
törvény
a Polgári Törvénykönyv és a Polgári Törvénykönyv hatálybalépésérõl és végrehajtásáról szóló
1960. évi 11. törvényerejû rendelet,
valamint ezzel összefüggésben más tör vények egyes rendelkezéseinek módosításáról**
1. § (1) A Pol gá ri Tör vény könyv rõl szóló 1959. évi IV. tör vény (a továb biak ban: Ptk.) 81. § (2) be kez dé sé ben az „a jo go sult jog sze rû pénz ügyi, gaz da sá gi vagy pi a ci ér -
de ke it sér te né vagy ve szé lyez tet né” szö veg rész he lyé be az
„a jo go sult – ide nem ért ve a ma gyar ál la mot – jog sze rû pénz ügyi, gaz da sá gi vagy pi a ci ér de ke it sér te né vagy ve - szé lyez tet né” szö veg lép.
(2) A Ptk. 209. §-a (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, egy ide jû leg a kö vet ke zõ (5) be kez dés sel egé szül ki, és a je len le gi (5) be kez dé sé nek szá mo zá sa (6) be kez dés re vál to zik:
„(4) Az ál ta lá nos szer zõ dé si fel té tel és a fo gyasz tói szer - zõ dés ben egye di leg meg nem tár gyalt fel té tel tisz tes ség te - len sé gét ön ma gá ban az is meg ala poz za, ha a fel té tel nem vi lá gos vagy nem ért he tõ.
(5) A tisz tes ség te len szer zõ dé si fel té te lek re vo nat ko zó ren del ke zé sek nem al kal maz ha tók a fõ szol gál ta tást meg ál - la pí tó, il let ve a szol gál ta tás és az el len szol gál ta tás ará nyát meg ha tá ro zó szer zõ dé si ki kö té sek re, ha azok egyéb ként vi lá go sak és ért he tõ ek.”
(3) A Ptk. 232. §-a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a § (2) és (3) be kez dé sé nek szá mo zá sa (3) és (4) be kez dés re vál to zik:
„(2) Az ál lam ház tar tás al rend sze re i ben har ma dik sze - mé lyek kel szem ben vál lalt vagy az al rend sze re ket egyéb - ként har ma dik sze mé lyek kel szem ben ter he lõ fi ze té si kö - te le zett ség ese tén, ide ért ve a tá mo ga tá si szer zõ dé sek bõl ere dõ fi ze té si kö te le zett sé get is, a ka mat fi ze tés mel lõ zé sé - re vagy a tör vényesnél ala cso nyabb mér té kû ka mat fi ze té - sé re irá nyu ló szer zõ dé si ki kö tés – ha jog sza bály el té rõ en nem ren del ke zik – sem mis. Ezt a ren del ke zést kell al kal - maz ni az ál lam ház tar tás al rend sze re i bõl nyúj tott tá mo ga - tá sok fel hasz ná lá sá ra kö tött szer zõ dé sek ben, va la mint a jog sza bály ban meg ha tá ro zott köz fel adat el lá tá sá val meg bí zott és e kör ben olyan szer ve ze tek ál tal vál lalt fi ze - té si kö te le zett ség ese té ben is, ame lyet ál lam ház tar tá si szer ve zet ala pí tott, vagy amely ben ilyen szer ve zet több sé - gi be fo lyás sal ren del ke zik.”
(4) A Ptk. 301. §-a a kö vet ke zõ (2) be kez dés sel egé szül ki, egy ide jû leg a § (2)–(4) be kez dé sé nek szá mo zá sa (3)–(5) be kez dés re vál to zik:
„(2) Az ál lam ház tar tás al rend sze re i ben har ma dik sze - mé lyek kel szem ben vál lalt vagy az al rend sze re ket egyéb - ként har ma dik sze mé lyek kel szem ben ter he lõ fi ze té si kö - te le zett ség ké se del mes tel je sí té se ese tén a ké se del mi ka - mat te kin te té ben is al kal maz ni kell a ka mat fi ze tés mel lõ - zé sé re vagy a tör vényesnél ala cso nyabb mér té kû ka mat fi - ze tés re irá nyu ló szer zõ dé si ki kö tés sem mis sé gé re vo nat - ko zó ren del ke zést.”
2. § (1) A Pol gá ri Tör vény könyv ha tály ba lé pé sé rõl és vég re haj tá sá ról szóló 1960. évi 11. tör vény ere jû ren de let (a továb biak ban: Ptké.) 47. §-ának (1) és (2) be kez dé se he - lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép:
„(1) A Ma gyar Or szá gos Köz jegy zõi Ka ma rá nál (a továb - biak ban: Ka ma ra) ve ze tett nyil ván tar tás – az egye di azo no sí - tás ra két sé get ki zá ró an al kal mas ingó dol got ter he lõ jel zá log - jog gal kap cso la to san a fe lek ál tal köz jegy zõi köz re mû kö dés
* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2009. áp ri lis 27-i ülés nap ján fo gad ta el.
** A tör vényt az Or szág gyû lés a 2009. áp ri lis 27-i ülés nap ján fo gad ta el.
nél kül tett zá log jo gi nyi lat ko za ton ala pu ló be jegy zés ki vé te - lé vel – köz hi te lû en tar tal maz za a nyil ván tar tás ba be jegy zett ingó dol got, il let ve va gyont ter he lõ zá log jo got ala pí tó zá log - szer zõ dés vagy a zá log jog vi szony lé te sí té sé re irá nyu ló bí ró - sá gi ha tá ro zat, il let ve ha tó sá gi dön tés lét re jöt tét. E nyil ván - tar tás ba (a továb biak ban: zá log jo gi nyil ván tar tás) bár ki be te - kint het, a szer zõ dõ fe lek (5) be kez dés a) pont ja sze rin ti sze - mé lyes ada ta it azon ban csak az is mer he ti meg, aki eh hez fû - zõ dõ jo gát vagy jo gos ér de két iga zol ja.
(2) Az el len ke zõ bi zo nyí tá sá ig vé lel mez ni kell an nak jó hi sze mû sé gét, aki a zá log jo gi nyil ván tar tás ban bíz va el - len ér ték fe jé ben sze rez jo got. A Ptk. 262. §-ának (6) be - kez dé sé ben meg ha tá ro zott ese tek ben jo got szer zõ har ma - dik sze mély rossz hi sze mû sé gét azon ban ön ma gá ban nem ala poz za meg az a kö rül mény, hogy e sze mély a nyil ván - tar tás ba tör té nõ be te kin tés sel az oda be jegy zett adat, jog vagy tény fenn ál lá sá ról tu do mást sze rez he tett vol na, e ren - del ke zés az egye di azo no sí tás ra két sé get ki zá ró an al kal - mas ingó dol got ter he lõ jel zá log jog nyil ván tar tott ada tai te kin te té ben nem al kal maz ha tó.”
(2) A Ptké. 47. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke - zõ ren del ke zés lép:
„(4) Zá log jog nak a zá log jo gi nyil ván tar tás ba tör té nõ be - jegy zé se alap já ul a zá log szer zõ dés vagy a zá log jog vi szony lé te sí té sé re irá nyu ló bí ró sá gi ha tá ro zat, il let ve ha tó sá gi dön - tés (a továb biak ban együtt: ok irat) ada tai szol gál nak. Az egye di azo no sí tás ra két sé get ki zá ró an al kal mas ingó dol got ter he lõ jel zá log jog gal kap cso la tos be jegy zés alap já ul a nyi - lat ko zat té tel re jo go sult ál tal elekt ro ni kus úton tett zá log jo gi nyi lat ko zat ban fog lalt ada tok is szol gál hat nak.”
(3) A Ptké. 47. §-a a kö vet ke zõ (7) be kez dés sel egé szül ki:
„(7) Az egye di azo no sí tás ra két sé get ki zá ró an al kal mas ingó dol got ter he lõ jel zá log jog gal kap cso la tos be jegy zés re irá nyu ló zá log jo gi nyi lat ko za tot – jog sza bály el té rõ ren - del ke zé se hi á nyá ban – a zá log jo gi nyil ván tar tás fel hasz ná - ló ja ként nyil ván tar tás ba vett sze mély – az elekt ro ni kus sze mély azo no sí tá sát köve tõen vagy elekt ro ni ku san alá írt – elekt ro ni kus nyom tat vány ki töl té se út ján te het. Az elekt - ro ni kus nyom tat vány alap ján tör té nõ be jegy zés ben az (5) be kez dés a)–c) és f) pont já ban fog lalt ada to kat, a be - jegy zés alap já ul szol gá ló nyi lat ko zat és a be jegy zõ sze mé - lyé nek az (5) be kez dés a) pont ja sze rin ti vagy elekt ro ni kus azo no sí tó ada ta it, a be jegy zés idõ pont ját, va la mint an nak sor szá mát az igaz ság ügyért fe le lõs mi nisz ter ren de le té ben meg ha tá ro zott mó don kell fel tün tet ni.”
(4) A Ptké. 47/A. §-ának (2) be kez dé se he lyé be a kö vet - ke zõ ren del ke zés lép:
„(2) Ha a jog sza bály sze rint va la mely be jegy zés alap - jául köz ok irat ba nem fog lalt jog nyi lat ko zat is ele gen dõ, azt – az egye di azo no sí tás ra két sé get ki zá ró an al kal mas ingó dol got ter he lõ jel zá log jog gal kap cso la tos jog nyi lat - ko zat ki vé te lé vel – olyan tel jes bi zo nyí tó ere jû ma gán ok - irat ba kell fog lal ni, ame lyen a nyi lat ko zat te võ fél alá írá sá - nak valódiságát köz jegy zõ ta nú sít ja. Nem je gyez he tõ be a vál to zás, ha az an nak alap já ul szol gá ló ma gán ok irat nak olyan ala ki vagy tar tal mi hi á nyos sá ga van, amely miatt az ab ban fog lalt jog nyi lat ko zat nyilván valóan ér vény te len,
vagy ha a be jegy zé si ké re lem az an nak tar tal mát meg ha tá - ro zó jog sza bály ren del ke zé se i nek egyéb ok ból nem fe lel meg.”
(5) A Ptké. a kö vet ke zõ 48/A. §-sal egé szül ki:
„48/A. § (1) Az egye di azo no sí tás ra két sé get ki zá ró an al kal mas ingó dol got ter he lõ jel zá log jog a zá log szer zõ dés köz jegy zõi ok irat ba fog la lá sa nél kül is ala pít ha tó.
(2) Az (1) be kez dés sze rin ti jel zá log jog be jegy zé sé re az erre irá nyu ló zá log jo gi nyi lat ko zat alap ján ak kor ke rül het sor, ha a nyi lat ko zat te võ a zá log szer zõ dést tar tal ma zó ok - ira tot elekt ro ni kus ok ira ti for má ban az e cél ra biz to sí tott tár he lyen el he lyez te, és a be jegy zés hez az el len ér de kû fél hoz zá já rult. A be jegy zett jel zá log jog tör lé sé re – ha a tör - lés re irá nyu ló nyi lat ko za tot a zá log kö te le zett tet te – ak kor ke rül het sor, ha a zá log jo go sult ah hoz hoz zá já rult, vagy a zá log kö te le zett nek a zá log jog tör lé sé re irá nyu ló nyi lat - ko za tá tól szá mí tott 30 na pon be lül nem tett a be jegy zés fenn tar tá sá ra irá nyu ló nyi lat ko za tot.
(3) A zá log jo gi nyi lat ko zat ról az el len ér de kû fél a nyi - lat ko zat tal egy ide jû leg elekt ro ni kus úton ér te sí tést kap. A zá log kö te le zett fe lel min den olyan ká rért, amely azért kö - vet ke zett be, mert a zá log szer zõ dés ben vál lalt kö te le zett - sé ge el le né re nem já rult hoz zá a zá log jog be jegy zé sé hez.
A zá log jo go sult fe lel vi szont min den olyan ká rért, amely azért kö vet ke zett be, mert an nak el le né re nem já rult hoz zá a zá log jog tör lé sé hez, il let ve tett a be jegy zés fenn tar tá sá ra irá nyu ló nyi lat ko za tot, hogy már nem áll fenn a zá log jog - gal biz to sí tott kö ve te lé se vagy olyan jog vi szony, amely bõl zá log jog gal biz to sí tott kö ve te lé se ke let kez het.
(4) Ha jog sza bály el té rõ en nem ren del ke zik, a tár he lyen el he lye zett zá log szer zõ dés be a fe lek bár me lyi ke ál tal elekt ro ni kus for má ban meg adott en ge dély alap ján erre fel - jo go sí tott sze mély elekt ro ni kus úton be te kint het.
(5) A zá log jog nak a zá log jo gi nyil ván tar tás ba való be jegy - zé sé ért, a vál to zás be jegy zé sé ért, a zá log jog tör lé sé ért, va la - mint a nyil ván tar tás ba való be te kin té sért a Ka ma ra ja vá ra jog sza bály ban meg ha tá ro zott költ ség té rí tést kell fi zet ni.
(6) Fel ha tal ma zást kap az igaz ság ügyért fe le lõs mi nisz - ter, hogy ren de let ben ál la pít sa meg a zá log jo gi nyil ván tar - tás ve ze té sé nek rész le tes sza bá lya it, az egye di azo no sí tás - ra két sé get ki zá ró an al kal mas ingó dol got és egye di azo no - sí tá sá ra szol gá ló ada ta i nak kö rét, az e vo nat ko zás ban jog - ha tás ki vál tá sá ra al kal mas zá log jo gi nyi lat ko za tok faj tá it, az ilyen nyi lat ko za ton ala pu ló be jegy zés mód ját, to váb bá a költ ség té rí tés mér té két és a men tes ség ese te it.”
(6) A Ptké. 23. §-a he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke zés lép, és e §-t meg elõ zõ en ki egé szül a kö vet ke zõ al cím mel:
„Eljárás találás esetén [A Ptk. 129–132. §-ához]
23. § Fel ha tal ma zást kap a Kor mány, hogy a dol gok ta - lá lá sa ese tén kö ve ten dõ el já rás sza bá lya it ren de let ben meg ál la pít sa.”
3. § A bí ró sá gi vég re haj tás ról szóló 1994. évi LIII. tör - vény 84. §-ának (4) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren - del ke zés lép:
„(4) A vég re haj tó a vég re haj tást kérõ ké rel mé re a Ma gyar Or szá gos Köz jegy zõi Ka ma rá nál ve ze tett zá log jo gi nyil ván - tar tás ba való be te kin tés sel meg gyõ zõ dik ar ról, hogy az adós zá log kö te le zett ként sze re pel-e a nyil ván tar tás ban, to váb bá, hogy va gyo nát, ille tõ leg va la mely va gyon tár gyát ter he li-e jel zá log jog, és szük ség ese tén eb bõl a cél ból meg ke re si a köz jegy zõt. Az egye di azo no sí tás ra két sé get ki zá ró an al kal - mas ingó do log ként jog sza bály ban meg ha tá ro zott va gyon - tárgy fog la lá sa ese tén a vég re haj tó hi va tal ból is kö te les a zá - log jo gi nyil ván tar tás ba való be te kin tés sel meg gyõ zõd ni ar - ról, hogy ter he li-e jel zá log jog a le fog lalt in gót.”
4. § Az adó zás rend jé rõl szóló 2003. évi XCII. tör vény 158. §-ának (1) be kez dé se he lyé be a kö vet ke zõ ren del ke - zés lép:
„(1) Zá log jog gal ter helt ingó vagy in gat lan le fog la lá sa ese tén a zá log jo go sul tat a Vht. 114. §-ában, ille tõ leg 140. §-ának (6) be kez dé sé ben fog lal tak sze rint kell ér te sí - te ni. A 154. § sze rint le fog lalt gép jár mû ese té ben az adó - ha tó ság a törzs könyv le fog la lá sát kö ve tõ 6 hó nap el tel tét köve tõen hív ja fel a zá log jo go sul tat a vég re haj tás ba tör té - nõ be kap cso ló dás ra.”
5. § (1) Ez a tör vény – a (2)–(3) be kez dés ben fog lalt ki - vé tel lel – a ki hir de té sét kö ve tõ nyol ca dik na pon lép ha - tály ba.
(2) A 2–4. § 2009. szep tem ber 1-jén lép ha tály ba, ez zel egy ide jû leg a Ptké. 47/A. §-ának (6) be kez dé se, va la mint a zá log jog gal kap cso la tos tör vényi sza bá lyo zás mó do sí tá sá - ról szóló 2000. évi CXXXVII. tör vény 6. §-ának (2) be kez dé - se ha tá lyát vesz ti. A tör vény 2–3. §-ának az egye di azo no sí - tás ra két sé get ki zá ró an al kal mas ingó dol got ter he lõ jel zá log - jog gal kap cso la tos ren del ke zé se it az ezek hatályba lépését köve tõen kö tött szer zõ dé sek ese tén kell al kal maz ni.
(3) Az 1. § (3)–(4) be kez dé se 2009. jú li us 1-jén lép ha - tály ba az zal, hogy az ab ban fog lalt ren del ke zé se ket az azok hatályba lépését köve tõen kö tött szer zõ dé sek ese tén kell al kal maz ni.
(4) Ez a tör vény 2009. szep tem ber 2-án ha tá lyát vesz ti.
Só lyom Lász ló s. k., Dr. Szi li Ka ta lin s. k.,
köz tár sa sá gi el nök az Or szág gyû lés el nö ke
2009. évi XXXII.
törvény
az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete Alkotmányának kihirdetésérõl*
(A Ma gyar Köz tár sa ság meg erõ sí tõ ok ira tá nak le tét be he lye zé se az Egye sült Ki rály ság Kor má nyá nál 1948. szep -
tem ber 13-án meg tör tént. A Ma gyar Köz tár sa ság vo nat ko - zá sá ban az Egye sült Nem ze tek Ne ve lés ügyi, Tu do má nyos és Kul tu rá lis Szer ve ze te Al kot má nya 1948. szep tem ber 13-án lé pett ha tály ba.)
1. § Az Or szág gyû lés az Egye sült Nem ze tek Ne ve lés - ügyi, Tu do má nyos és Kul tu rá lis Szer ve ze te Al kot má nyát (a továb biak ban: Al kot mány) e tör vénnyel ki hir de ti.
2. § Az Al kot mány hi te les an gol nyel vû szö ve ge és an - nak hi va ta los ma gyar nyel vû for dí tá sa a kö vet ke zõ:
„CONSTITUTION OF THE UNITED NATIONS EDUCATIONAL, SCIENTIFIC AND CULTURAL
ORGANIZATION
Adopted in London on 16 November 1945 and amended by the General Conference at its 2nd, 3rd, 4th, 5th, 6th, 7th, 8th, 9th, 10th, 12th, 15th, 17th, 19th, 20th, 21st, 24th, 25th, 26th, 27th, 28th, 29th and 31st sessions.
The Governments of the States Parties to this Constitution on behalf of their peoples declare:
That since wars begin in the minds of men, it is in the minds of men that the defences of peace must be constructed;
That ignorance of each other’s ways and lives has been a common cause, throughout the history of mankind, of that suspicion and mistrust between the peoples of the world through which their differences have all too often broken into war;
That the great and terrible war which has now ended was a war made possible by the denial of the democratic principles of the dignity, equality and mutual respect of men, and by the propagation, in their place, through ignorance and prejudice, of the doctrine of the inequality of men and races;
That the wide diffusion of culture, and the education of humanity for justice and liberty and peace are indispensable to the dignity of man and constitute a sacred duty which all the nations must fulfil in a spirit of mutual assistance and concern;
That a peace based exclusively upon the political and economic arrangements of governments would not be a peace which could secure the unanimous, lasting and sincere support of the peoples of the world, and that the peace must therefore be founded, if it is not to fail, upon the intellectual and moral solidarity of mankind.
For these reasons, the States Parties to this Constitution, believing in full and equal opportunities for education for all, in the unrestricted pursuit of objective truth, and in the free exchange of ideas and knowledge, are agreed and determined to develop and to increase the means of communication between their peoples and to employ these means for the purposes of mutual understanding and a truer and more perfect knowledge of each other’s lives;
In consequence whereof they do hereby create the United Nations Educational, Scientific and Cultural
* A tör vényt az Or szág gyû lés a 2009. áp ri lis 27-i ülés nap ján fo gad ta el.
Organization for the purpose of advancing, through the educational and scientific and cultural relations of the peoples of the world, the objectives of international peace and of the common welfare of mankind for which the United Nations Organization was established and which its Charter proclaims.
Article I Purposes and functions
1. The purpose of the Organization is to contribute to peace and security by promoting collaboration among the nations through education, science and culture in order to further universal respect for justice, for the rule of law and for the human rights and fundamental freedoms which are affirmed for the peoples of the world, without distinction of race, sex, language or religion, by the Charter of the United Nations.
2. To realize this purpose the Organization will:
(a) Collaborate in the work of advancing the mutual knowledge and understanding of peoples, through all means of mass communication and to that end recommend such international agreements as may be necessary to promote the free flow of ideas by word and image;
(b) Give fresh impulse to popular education and to the spread of culture:
By collaborating with Members, at their request, in the development of educational activities;
By instituting collaboration among the nations to advance the ideal of equality of educational opportunity without regard to race, sex or any distinctions, economic or social;
By suggesting educational methods best suited to prepare the children of the world for the responsibilities of freedom;
(c) Maintain, increase and diffuse knowledge:
By assuring the conservation and protection of the world’s inheritance of books, works of art and monuments of history and science, and recommending to the nations concerned the necessary international conventions;
By encouraging cooperation among the nations in all branches of intellectual activity, including the international exchange of persons active in the fields of education, science and culture and the exchange of publications, objects of artistic and scientific interest and other materials of information;
By initiating methods of international cooperation calculated to give the people of all countries access to the printed and published materials produced by any of them.
3. With a view to preserving the independence, integrity and fruitful diversity of the cultures and educational systems of the States Members of the Organization, the
Organization is prohibited from intervening in matters which are essentially within their domestic jurisdiction.
Article II Membership
1. Membership of the United Nations Organization shall carry with it the right to membership of the United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization.
2. Subject to the conditions of the Agreement between this Organization and the United Nations Organization, approved pursuant to Article X of this Constitution, states not members of the United Nations Organization may be admitted to membership of the Organization, upon recommendation of the Executive Board, by a two-thirds majority vote of the General Conference.
3. Territories or groups of territories which are not responsible for the conduct of their international relations may be admitted as Associate Members by the General Conference by a two-thirds majority of Members present and voting, upon application made on behalf of such territory or group of territories by the Member or other authority having responsibility for their international relations. The nature and extent of the rights and obligations of Associate Members shall be determined by the General Conference.
4. Members of the Organization which are suspended from the exercise of the rights and privileges of membership of the United Nations Organization shall, upon the request of the latter, be suspended from the rights and privileges of this Organization.
5. Members of the Organization which are expelled from the United Nations Organization shall automatically cease to be Members of this Organization.
6. Any Member State or Associate Member of the Organization may withdraw from the Organization by notice addressed to the Director-General. Such notice shall take effect on 31 December of the year following that during which the notice was given. No such withdrawal shall affect the financial obligations owed to the Organization on the date the withdrawal takes effect.
Notice of withdrawal by an Associate Member shall be given on its behalf by the Member State or other authority having responsibility for its international relations.
7. Each Member State is entitled to appoint a Permanent Delegate to the Organization.
8. The Permanent Delegate of the Member State shall present his credentials to the Director-General of the Organization, and shall officially assume his duties from the day of presentation of his credentials.
Article III Organs
The Organization shall include a General Conference, an Executive Board and a Secretariat.
Article IV The General Conference A. Composition
1. The General Conference shall consist of the representatives of the States Members of the Organization.
The Government of each Member State shall appoint not more than five delegates, who shall be selected after consultation with the National Commission, if established, or with educational, scientific and cultural bodies.
B. Functions
2. The General Conference shall determine the policies and the main lines of work of the Organization. It shall take decisions on programmes submitted to it by the Executive Board.
3. The General Conference shall, when it deems desirable and in accordance with the regulations to be made by it, summon international conferences of states on education, the sciences and humanities or the dissemination of knowledge; non-governmental conferences on the same subjects may be summoned by the General Conference or by the Executive Board in accordance with such regulations.
4. The General Conference shall, in adopting proposals for submission to the Member States, distinguish between recommendations and international conventions submitted for their approval. In the former case a majority vote shall suffice; in the latter case a two-thirds majority shall be required. Each of the Member States shall submit recommendations or conventions to its competent authorities within a period of one year from the close of the session of the General Conference at which they were adopted.
5. Subject to the provisions of Article V, paragraph 6 (c), the General Conference shall advise the United Nations Organization on the educational, scientific and cultural aspects of matters of concern to the latter, in accordance with the terms and procedure agreed upon between the appropriate authorities of the two Organizations.
6. The General Conference shall receive and consider the reports sent to the Organization by Member States on the action taken upon the recommendations and
conventions referred to in paragraph 4 above or, if it so decides, analytical summaries of these reports.
7. The General Conference shall elect the members of the Executive Board and, on the recommendation of the Board, shall appoint the Director-General.
C. Voting
8. (a) Each Member State shall have one vote in the General Conference. Decisions shall be made by a simple majority except in cases in which a two-thirds majority is required by the provisions of this Constitution, or the Rules of Procedure of the General Conference. A majority shall be a majority of the Members present and voting.
(b) A Member State shall have no vote in the General Conference if the total amount of contributions due from it exceeds the total amount of contributions payable by it for the current year and the immediately preceding calendar year.
(c) The General Conference may nevertheless permit such a Member State to vote, if it is satisfied that failure to pay is due to conditions beyond the control of the Member State.
D. Procedure
9. (a) The General Conference shall meet in ordinary session every two years. It may meet in extraordinary session if it decides to do so itself or if summoned by the Executive Board, or on the demand of at least one third of the Member States.
(b) At each session the location of its next ordinary session shall be designated by the General Conference.
The location of an extraordinary session shall be decided by the General Conference if the session is summoned by it, or otherwise by the Executive Board.
10. The General Conference shall adopt its own rules of procedure. It shall at each session elect a President and other officers.
11. The General Conference shall set up special and technical committees and such other subsidiary organs as may be necessary for its purposes.
12. The General Conference shall cause arrangements to be made for public access to meetings, subject to such regulations as it shall prescribe.
E. Observers
13. The General Conference, on the recommendation of the Executive Board and by a two-thirds majority may, subject to its rules of procedure, invite as observers at specified sessions of the Conference or of its commissions representatives of international organizations, such as those referred to in Article XI, paragraph 4.
14. When consultative arrangements have been approved by the Executive Board for such international non-governmental or semi-governmental organizations in
the manner provided in Article XI, paragraph 4, those organizations shall be invited to send observers to sessions of the General Conference and its commissions.
Article V Executive Board A. Com po si ti on
1. (a) The Executive Board shall be elected by the General Conference and it shall consist of fifty-eight Member States.
The President of the General Conference shall sit ex officio in an advisory capacity on the Executive Board.
(b) Elected States Members of the Executive Board are hereinafter referred to as „Members” of the Executive Board.
2. (a) Each Member of the Executive Board shall appoint one representative. It may also appoint alternates.
(b) In selecting its representative on the Executive Board, the Member of the Executive Board shall endeavour to appoint a person qualified in one or more of the fields of competence of UNESCO and with the necessary experience and capacity to fulfil the administrative and executive duties of the Board. Bearing in mind the importance of continuity, each representative shall be appointed for the duration of the term of the Member of the Executive Board, unless exceptional circumstances warrant his replacement. The alternates appointed by each Member of the Executive Board shall act in the absence of its representative in all his functions.
3. In electing Members to the Executive Board, the General Conference shall have regard to the diversity of cultures and a balanced geographical distribution.
4. (a) Members of the Executive Board shall serve from the close of the session of the General Conference which elected them until the close of the second ordinary session of the General Conference following their election. The General Conference shall, at each of its ordinary sessions, elect the number of Members of the Executive Board required to fill vacancies occurring at the end of the session.
(b) Members of the Executive Board are eligible for re-election. Re-elected Members of the Executive Board shall endeavour to change their representatives on the Board.
5. In the event of the withdrawal from the Organization of a Member of the Executive Board, its term of office shall be terminated on the date when the withdrawal becomes effective.
B. Functions
6. (a) The Executive Board shall prepare the agenda for the General Conference. It shall examine the programme of work for the Organization and corresponding budget estimates submitted to it by the Director-General in accordance with paragraph 3 of Article VI and shall submit
them with such recommendations as it considers desirable to the General Conference.
(b) The Executive Board, acting under the authority of the General Conference, shall be responsible for the execution of the programme adopted by the Conference. In accordance with the decisions of the General Conference and having regard to circumstances arising between two ordinary sessions, the Executive Board shall take all necessary measures to ensure the effective and rational execution of the programme by the Director-General.
(c) Between ordinary sessions of the General Conference, the Board may discharge the functions of adviser to the United Nations, set forth in Article IV, paragraph 5, whenever the problem upon which advice is sought has already been dealt with in principle by the Conference, or when the solution is implicit in decisions of the Conference.
7. The Executive Board shall recommend to the General Conference the admission of new Members to the Organization.
8. Subject to decisions of the General Conference, the Executive Board shall adopt its own rules of procedure. It shall elect its officers from among its Members.
9. The Executive Board shall meet in regular session at least four times during a biennium and may meet in special session if convoked by the Chairman on his initiative or upon the request of six Members of the Executive Board.
10. The Chairman of the Executive Board shall present, on behalf of the Board, to the General Conference at each ordinary session, with or without comments, the reports on the activities of the Organization which the Director- General is required to prepare in accordance with the provisions of Article VI.3 (b).
11. The Executive Board shall make all necessary arrangements to consult the representatives of international organizations or qualified persons concerned with questions within its competence.
12. Between sessions of the General Conference, the Executive Board may request advisory opinions from the International Court of Justice on legal questions arising within the field of the Organization’s activities.
13. The Executive Board shall also exercise the powers delegated to it by the General Conference on behalf of the Conference as a whole.
Article VI Secretariat
1. The Secretariat shall consist of a Director-General and such staff as may be required.
2. The Director-General shall be nominated by the Executive Board and appointed by the General Conference for a period of four years, under such conditions as the Conference may approve. The Director-General may be appointed for a further term of four years but shall not be eligible for reappointment for a subsequent term. The Director-General shall be the chief administrative officer of the Organization.
3. (a) The Director-General, or a deputy designated by him, shall participate, without the right to vote, in all meetings of the General Conference, of the Executive Board, and of the Committees of the Organization. He shall formulate proposals for appropriate action by the Conference and the Board, and shall prepare for submission to the Board a draft programme of work for the Organization with corresponding budget estimates.
(b) The Director-General shall prepare and communicate to Member States and to the Executive Board periodical reports on the activities of the Organization. The General Conference shall determine the periods to be covered by these reports.
4. The Director-General shall appoint the staff of the Secretariat in accordance with staff regulations to be approved by the General Conference. Subject to the paramount consideration of securing the highest standards of integrity, efficiency and technical competence, appointment to the staff shall be on as wide a geographical basis as possible.
5. The responsibilities of the Director-General and of the staff shall be exclusively international in character. In the discharge of their duties they shall not seek or receive instructions from any government or from any authority external to the Organization. They shall refrain from any action which might prejudice their positions as international officials. Each State Member of the Organization undertakes to respect the international character of the responsibilities of the Director-General and the staff, and not to seek to influence them in the discharge of their duties.
6. Nothing in this Article shall preclude the Organization from entering into special arrangements within the United Nations Organization for common services and staff and for the interchange of personnel.
Article VII
National cooperating bodies
1. Each Member State shall make such arrangements as suit its particular conditions for the purpose of associating its principal bodies interested in educational, scientific and cultural matters with the work of the Organization,
preferably by the formation of a National Commission broadly representative of the government and such bodies.
2. National Commissions or National Cooperating Bodies, where they exist, shall act in an advisory capacity to their respective delegations to the General Conference, to the representatives and alternates of their countries on the Executive Board and to their Governments in matters relating to the Organization and shall function as agencies of liaison in all matters of interest to it.
3. The Organization may, on the request of a Member State, delegate, either temporarily, a member of its Secretariat to serve on the National Commission of that state, in order to assist in the development of its work.
Article VIII Reports by Member States
Each Member State shall submit to the Organization, at such times and in such manner as shall be determined by the General Conference, reports on the laws, regulations and statistics relating to its educational, scientific and cultural institutions and activities, and on the action taken upon the recommendations and conventions referred to in Article IV, paragraph 4.
Article IX Budget
1. The budget shall be administered by the Organization.
2. The General Conference shall approve and give final effect to the budget and to the apportionment of financial responsibility among the States Members of the Organization subject to such arrangement with the United Nations as may be provided in the agreement to be entered into pursuant to Article X.
3. The Director-General may accept voluntary contributions, gifts, bequests and subventions directly from governments, public and private institutions, associations and private persons, subject to the conditions specified in the Financial Regulations.
Article X
Relations with the United Nations Organization This Organization shall be brought into relation with the United Nations Organization, as soon as practicable, as one of the specialized agencies referred to in Article 57 of the
Charter of the United Nations. This relationship shall be effected through an agreement with the United Nations Organization under Article 63 of the Charter, which agreement shall be subject to the approval of the General Conference of this Organization. The agreement shall provide for effective cooperation between the two Organizations in the pursuit of their common purposes, and at the same time shall recognize the autonomy of this Organization, within the fields of its competence as defined in this Constitution. Such agreement may, among other matters, provide for the approval and financing of the budget of the Organization by the General Assembly of the United Nations.
Article XI
Relations with other specialized international organizations and agencies
1. This Organization may cooperate with other specialized intergovernmental organizations and agencies whose interests and activities are related to its purposes. To this end the Director-General, acting under the general authority of the Executive Board, may establish effective working relationships with such organizations and agencies and establish such joint committees as may be necessary to assure effective cooperation. Any formal arrangements entered into with such organizations or agencies shall be subject to the approval of the Executive Board.
2. Whenever the General Conference of this Organization and the competent authorities of any other specialized intergovernmental organizations or agencies whose purpose and functions lie within the competence of this Organization deem it desirable to effect a transfer of their resources and activities to this Organization, the Director-General, subject to the approval of the Conference, may enter into mutually acceptable arrangements for this purpose.
3. This Organization may make appropriate arrangements with other intergovernmental organizations for reciprocal representation at meetings.
4. The United Nations Educational, Scientific and Cultural Organization may make suitable arrangements for consultation and cooperation with non-governmental international organizations concerned with matters within its competence, and may invite them to undertake specific tasks. Such cooperation may also include appropriate participation by representatives of such organizations on advisory committees set up by the General Conference.
Article XII
Legal status of the Organization
The provisions of Articles 104 and 105 of the Charter of the United Nations Organization concerning the legal
status of that Organization, its privileges and immunities, shall apply in the same way to this Organization.
Article XIII Amendments
1. Proposals for amendments to this Constitution shall become effective upon receiving the approval of the General Conference by a two-thirds majority; provided, however, that those amendments which involve fundamental alterations in the aims of the Organization or new obligations for the Member States shall require subsequent acceptance on the part of two thirds of the Member States before they come into force. The draft texts of proposed amendments shall be communicated by the Director-General to the Member States at least six months in advance of their consideration by the General Conference.
2. The General Conference shall have power to adopt by a two-thirds majority rules of procedure for carrying out the provisions of this Article.
Article XIV Interpretation
1. The English and French texts of this Constitution shall be regarded as equally authoritative.
2. Any question or dispute concerning the interpretation of this Constitution shall be referred for determination to the International Court of Justice or to an arbitral tribunal, as the General Conference may determine under its Rules of Procedure.
Article XV Entry into force
1. This Constitution shall be subject to acceptance. The instrument of acceptance shall be deposited with the Government of the United Kingdom.
2. This Constitution shall remain open for signature in the archives of the Government of the United Kingdom.
Signature may take place either before or after the deposit of the instrument of acceptance. No acceptance shall be valid unless preceded or followed by signature. However, a state that has withdrawn from the Organization shall simply deposit a new instrument of acceptance in order to resume membership.
3. This Constitution shall come into force when it has been accepted by twenty of its signatories. Subsequent acceptances shall take effect immediately.
4. The Government of the United Kingdom will inform all Members of the United Nations and the Director-General of the receipt of all instruments of acceptance and of the date on which the Constitution comes into force in accordance with the preceding paragraph.
In faith whereof, the undersigned, duly authorized to that effect, have signed this Constitution in the English and French languages, both texts being equally authentic.
Done in London the sixteenth day of November, one thousand nine hundred and forty-five, in a single copy, in the English and French languages, of which certified copies will be communicated by the Government of the United Kingdom to the Governments of all the Members of the United Nations.
[Signatures]
AZ EGYESÜLT NEMZETEK NEVELÉSÜGYI, TUDOMÁNYOS
ÉS KULTURÁLIS SZERVEZETÉNEK ALKOTMÁNYA
El fo gad ták 1945. no vem ber 16-án Lon don ban, mó do sí - tot ta az Ál ta lá nos Kon fe ren cia an nak 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 10., 12., 15., 17., 19., 20., 21., 24., 25., 26., 27., 28., 29.
és 31. ülés sza kán.
Je len Al kot mány ré szes ál la ma i nak kor má nyai né pe ik ne vé ben ki je len tik:
Mi vel a há bo rúk az em be rek tu da tá ban ke let kez nek, az em be rek tu da tá ban kell a béke vé del me ér de ké ben mun - kál kod ni;
Az em be ri ség tör té nel me fo lya mán az egy más köl csö - nös meg nem ér té se volt a né pek kö zöt ti gya nak vás és bi - zal mat lan ság oka, mi ál tal ezen né zet el té ré sek igen gyak - ran ve zet tek há bo rú ki tö ré sé hez;
A most vé get ért, nagy és bor zal mas há bo rú az ál tal vált le he tõ vé, hogy az em be ri mél tó ság, egyen lõ ség és köl csö - nös tisz te let de mok ra ti kus esz mé nyét meg ta gad ták, s he - lyük be a tu dat lan sá got és elõ íté le tet ki hasz nál va az em be - rek és fa jok kö zöt ti egyen lõt len ség ta nát akar ták ál lí ta ni;
Azt, hogy az em be ri mél tó ság meg kö ve te li a kul tú ra szé les körû ter jesz té sét és azt, hogy az em be ri sé get igaz sá - gos ság ra, sza bad ság ra és bé ké re ne vel jék, és e té ren va la - mennyi nem zet re a köl csö nös se gí tés és gon dos ko dás szel - le mé ben el vég zen dõ szent kö te les sé gek há rul nak;
Az olyan béke, amely ki zá ró lag a kor má nyok po li ti kai és gaz da sá gi jel le gû meg ál la po dá sa in ala pul, nem hoz hat - ja el a vi lág né pe i nek egy ön te tû, tar tós és õszin te össze fo - gá sát, te hát a tar tós ala po kon nyug vó bé két az em be ri ség szel le mi és er köl csi együtt ér zé sé re kell ala poz ni.
Ezen okok ból ki fo lyó lag a je len Al kot mány ré szes ál la - mai, bíz va a ne ve lés ügy te rü le tén a tel jes körû, min den ki re ér vé nyes esély egyen lõ ség ben, az ob jek tív igaz ság sza bad ku ta tá sá ban, va la mint az esz mék és is me re tek sza bad cse - ré jé ben, kö zös meg egye zés sel el ha tá roz zák, hogy to vább - fej lesz tik és erõ sí tik a né pe ik kö zöt ti érint ke zés esz kö ze it, és eze ket az esz kö zö ket egy más köl csö nös meg ér té sé re és egy más szo ká sa i nak iga zabb és ala po sabb meg is me ré sé re hasz nál ják fel.
En nek ered mé nye kép pen lét re hoz zák az Egye sült Nem - ze tek Ne ve lés ügyi, Tu do má nyos és Kul tu rá lis Szer ve ze tét an nak ér de ké ben, hogy a vi lág né pe i nek a ne ve lés ügy, a tu do mány és a kul tú ra te rén meg valósuló együtt mû kö dé - sén ke resz tül elõ moz dít sák a nem zet kö zi béke és az em be - ri ség kö zös jó lé té nek cél ja it, amely nek el éré sé re az Egye - sült Nem ze tek Szer ve ze te meg ala kult, és amely cé lo kat an nak Alap ok má nya tar tal maz za.
I. cikk Célok és feladatok
1. A Szer ve zet cél já ul tûz te ki, hogy hoz zá já rul a béke és a biz ton ság fenn tar tá sá hoz az ál tal, hogy elõ se gí ti a nem ze tek kö zöt ti együtt mû kö dést a ne ve lés ügy, a tu do - mány és a kul tú ra ré vén an nak ér de ké ben, hogy elõ moz dít - sa az igaz ság, a jog ál la mi ság és az em be ri jo gok és alap ve - tõ sza bad sá gok egye te mes tisz te let ben tar tá sát, ame lye ket az Egye sült Nem ze tek Alap ok má nya faji, nemi, nyel vi, il - let ve val lá si meg kü lön böz te tés nél kül a vi lág né pei ja vá ra el is mer.
2. E cél ból a Szer ve zet:
a) A tö meg tá jé koz ta tás min den esz kö ze ré vén együtt - mû kö dik a né pek köl csö nös meg is me ré sé nek és meg ér té - sé nek elõ moz dí tá sa ér de ké ben, s ezért olyan nem zet kö zi meg ál la po dá so kat ajánl, me lye ket al kal ma sak nak ta lál arra, hogy az esz mék nek a szó és a kép út ján való sza bad ter jesz té sét meg könnyít sék;
b) Erõ tel jes len dü le tet ad a köz ok ta tás nak és a kul tú ra ter jesz té sé nek, ne ve ze te sen:
Együtt mû kö dik azok kal a tag ál la mok kal, ame lyek ok ta tá - si te vé keny sé gük fej lesz té se ér de ké ben se gít sé get kér nek;
A nem ze tek kö zött olyan együtt mû kö dést hoz lét re, amely le he tõ vé te szi an nak az esz mény nek a meg - valósítását, hogy az ok ta tás, faj tól, nem tõl, ille tõ leg gaz da - sá gi vagy szo ci á lis meg kü lön böz te tés tõl füg get le nül min - den ki szá má ra egyen lõ mér ték ben el ér he tõ le gyen;
Olyan ne ve lé si mód sze re ket ja va sol, ame lyek al kal ma - sak arra, hogy a gyer me ke ket az egész vi lá gon fel ké szít - hes sék a sza bad ság gal járó fe le lõs ség tu da tá ra;
c) A tu dás meg õr zé se, nö ve lé se és ter jesz té se ér de ké ben:
Gon dos ko dik a vi lág örök sé gé nek ré szét ké pe zõ köny - vek, mû vé sze ti al ko tá sok és tör té ne ti, il let ve tu do má nyos ér té kû mû em lé kek meg õr zé sé rõl és vé del mé rõl, va la mint
az érin tett nem ze tek nek erre vo nat ko zó an nem zet kö zi meg ál la po dá so kat ajánl;
A szel le mi te vé keny ség min den te rü le tén ösz tön zi a nem ze tek kö zöt ti együtt mû kö dést, be le ért ve a ne ve lés - ügy, a tu do mány és a kul tú ra te rü le tén te vé keny ke dõ sze - mé lyek, va la mint ki ad vá nyok, mû al ko tá sok, tu do má nyos al ko tá sok és más tá jé koz ta tó anya gok nem zet kö zi cse ré jét;
A nem zet kö zi együtt mû kö dés mód sze re i nek be ve ze té - sé vel tö rek szik arra, hogy a vi lág összes or szá gá nak né pei ál tal lét re ho zott, nyom ta tott és meg je len te tett anya gok egy más szá má ra hoz zá fér he tõ ek le gye nek.
3. A tag ál la mok kul tú rá ja és ok ta tá si rend sze rei füg get - len sé gé nek, sér tet len sé gé nek és gyü möl csö zõ sok szí nû sé - gé nek meg õr zé sé re te kin tet tel a Szer ve zet tar tóz ko dik a be avat ko zás tól olyan kér dé sek ese té ben, ame lyek alap - ve tõ en a tag ál la mok nem ze ti jog ha tó sá ga i nak kö ré be tar - toz nak.
II. cikk Tagok
1. Az Egye sült Nem ze tek Szer ve ze té ben vi selt tag ság fel jo go sít az Egye sült Nem ze tek Ne ve lés ügyi, Tu do má - nyos és Kul tu rá lis Szer ve ze té ben való tag ság hoz.
2. Az ezen Szer ve zet és az Egye sült Nem ze tek Szer ve - ze te kö zött lét re jött, a je len Al kot mány X. cik ke sze rint jó - vá ha gyott meg ál la po dás ren del ke zé se i re fi gye lem mel, az Egye sült Nem ze tek Szer ve ze té ben tag ság gal nem ren del - ke zõ ál la mo kat, a Vég re haj tó Ta nács aján lá sá val, az Ál ta - lá nos Kon fe ren cia két har ma dos több sé gi sza va zat tal fel - ve he ti a Szer ve zet tag ja i nak so rá ba.
3. Azo kat a te rü le te ket vagy te rü let cso por to kat, ame - lyek nem ma guk fe le lõ sek nem zet kö zi kap cso la ta ik foly ta - tá sá ért, az Ál ta lá nos Kon fe ren cia a je len lé võ és sza va zó ta gok két har ma dos több sé gi sza va za tá val – az em lí tett te - rü let vagy te rü let cso port ne vé ben a te rü let vagy te rü let cso - port nem zet kö zi kap cso la ta i ért fe le lõs tag vagy más ha tó - ság ál tal elõ ter jesz tett ké re lem alap ján – tár sult tag ként fel - ve he ti tag ja i nak so rá ba. A tár sult ta gok jo ga i nak és kö te le - zett sé ge i nek jel le gét és kö rét az Ál ta lá nos Kon fe ren cia ha - tá roz za meg.
4. A Szer ve zet azon tag jai ese té ben, ame lyek nek az Egye sült Nem ze tek Szer ve ze té ben fenn ál ló tag sá gá val együtt járó jo gai és ki vált sá gai gya kor lá sát fel füg gesz tet - ték, az Egye sült Nem ze tek Szer ve ze té nek ké ré sé re az ezen Szer ve zet tag sá gá val együtt járó jo gok és ki vált sá gok gya - kor lá sát is fel kell füg gesz te ni.
5. A Szer ve zet azon tag jai, ame lye ket az Egye sült Nem ze tek Szer ve ze té bõl ki zár tak, min den kü lön ren del ke - zés nél kül el vesz tik ezen szer ve zet be li tag sá gu kat.
6. A Fõ igaz ga tó hoz cím zett ér te sí tés sel a Szer ve zet bár me lyik tag ál la ma vagy tár sult tag ja ki lép het a Szer ve - zet bõl. Ezen ér te sí tés az ér te sí tés kel tét kö ve tõ év de cem - ber 31-én lép ha tály ba. A ki lé pés ha tály ba lé pé sé nek nap - ján a Szer ve zet felé fenn ál ló pénz ügyi kö te le zett sé ge ket a ki lé pés té nye nem érin ti. A tár sult tag ki lé pé sé rõl szóló ér te sí tést a tár sult tag ne vé ben a tár sult tag nem zet kö zi kap cso la ta i ért fe le lõs tag ál lam vagy más ha tó ság kö te les be nyúj ta ni.
7. Mind egyik tag ál lam egy Ál lan dó Kép vi se lõt jo go - sult ki ne vez ni a Szer ve zet hez.
8. A tag ál lam Ál lan dó Kép vi se lõ je kö te les meg bí zó le - ve lét a Szer ve zet Fõ igaz ga tó já nak át ad ni, és fel ada ta it hi - va ta lo san a meg bí zó le vél át adá sá nak nap já tól vég zi.
III. cikk Szervek
A Szer ve zet Ál ta lá nos Kon fe ren ci á ból, Vég re haj tó Ta - nács ból és Tit kár ság ból áll.
IV. cikk
Az Általános Konferencia A. Össze té tel
1. Az Ál ta lá nos Kon fe ren cia a Szer ve zet tag ál la ma i nak kép vi se lõ i bõl áll. Min den tag ál lam kor má nya leg fel jebb öt kép vi se lõt je löl ki, akik nek ki vá lasz tá sa a Nem ze ti Bi zott - ság gal, an nak hi á nyá ban pe dig a ne ve lés ügyi, tu do má nyos és kul tu rá lis tes tü le tek kel foly ta tott egyez te tést köve tõen tör té nik meg.
B. Fel ada tok
2. Az Ál ta lá nos Kon fe ren cia meg ha tá roz za a Szer ve zet po li ti ká it és mû kö dé sé nek fõ irány vo na la it. Ha tá ro za to kat hoz a Vég re haj tó Ta nács ál tal be nyúj tott prog ra mok ról.
3. Az Ál ta lá nos Kon fe ren cia, ami kor szük sé ges nek íté - li, va la mint az ál ta la ho zott sza bá lyok nak meg fele lõen, az ál la mok rész vé te lé vel nem zet kö zi ne ve lés ügyi, ter mé szet - tu do má nyi, tár sa da lom tu do má nyi és a tu dás ter jesz té sé vel kap cso la tos kon fe ren ci á kat hív össze; az e tárgy kö rök ben ren de zett nem kor mány za ti szin tû kon fe ren ci á kat az Ál ta - lá nos Kon fe ren cia vagy a Vég re haj tó Ta nács is össze hív - hat ja az em lí tett sza bá lyok nak meg fele lõen.
4. Az Ál ta lá nos Kon fe ren ci á nak a tag ál la mok elé ter - jesz ten dõ ja vas la tok el fo ga dá sa so rán kü lön bö zõ kép pen kell el jár nia a tag ál la mok nak szóló aján lá sok és az ál ta luk meg erõ sí ten dõ nem zet kö zi egyez mé nyek te kin te té ben. Az elõb bi eset ben ele gen dõ az egy sze rû több ség; az utób bi eset ben két har ma dos több ség szük sé ges. Az aján lá so kat,
il let ve egyez mé nye ket va la mennyi tag ál lam kö te les az em lí tet tek el fo ga dá sát ki mon dó Ál ta lá nos Kon fe ren cia ülés sza ká nak be re kesz té sé tõl szá mí tott egy éven be lül sa - ját ille té kes ha tó sá ga i hoz be nyúj ta ni.
5. Az V. cikk (6) be kez dé sé nek c) pont já ra fi gye lem - mel, az Ál ta lá nos Kon fe ren cia ta náccsal szol gál az Egye - sült Nem ze tek Szer ve ze te szá má ra, az azt érin tõ kér dé sek ne ve lés ügyi, tu do má nyos és kul tu rá lis vo nat ko zá sa i val kap cso lat ban, a két Szer ve zet meg fe le lõ ha tó sá gai ál tal meg ál la pí tott fel té te lek nek és el já rás nak meg fele lõen.
6. Az Ál ta lá nos Kon fe ren cia kap ja meg és vizs gál ja meg a fen ti (4) be kez dés ben em lí tett aján lá sok és egyez - mé nyek alap ján fo ga na to sí tott cse lek vé sek kel kap cso la to - san a tag ál la mok ál tal a Szer ve zet ré szé re kül dött je len té - se ket, il let ve, ha úgy ha tá roz, e je len té sek elem zõ össze - fog la ló it.
7. Az Ál ta lá nos Kon fe ren cia vá laszt ja meg a Vég re haj - tó Ta nács tag ja it, és, a Ta nács aján lá sa alap ján, ki ne ve zi a Fõ igaz ga tót.
C. Sza va zás
8. a) Az Ál ta lá nos Kon fe ren ci án min den tag ál lam egy sza va zat tal ren del ke zik. A ha tá ro za to kat egy sze rû szó - több ség gel hoz zák, azo kat az ese te ket ki vé ve, ame lyek ben az Al kot mány vagy az Ál ta lá nos Kon fe ren cia El já rá si Sza - bály za ta két har ma dos több sé get ír elõ. A szó több ség a je - len le võ és sza va zó ta gok több sé gét je len ti.
b) A tag ál lam nak nincs sza va za ti joga az Ál ta lá nos Kon fe ren ci án, ha a ré szé rõl ese dé kes hoz zá já ru lás tel jes össze ge meg ha lad ja a tárgy év ben és a tárgy évet köz vet le - nül meg elõ zõ nap tá ri év ben ál ta la fi ze ten dõ hoz zá já ru lá - sok tel jes össze gét.
c) Az Ál ta lá nos Kon fe ren cia en nek el le né re en ge dé - lyez he ti az adott tag ál lam nak a sza va zást, amennyi ben meg gyõ zõ dik ar ról, hogy a nem fi ze tés a tag ál lam ha tás kö - rén kí vül esõ ok ból kö vet ke zett be.
D. El já rás
9. a) Az Ál ta lá nos Kon fe ren cia ren des ülés sza kát két - éven te hív ják össze. Az Ál ta lá nos Kon fe ren cia sa ját dön - té se alap ján, vagy ha a Vég re haj tó Ta nács össze hív ja, il let - ve ha a tag ál la mok leg alább egy har ma da kéri, rend kí vü li ülés sza kot is tart hat.
b) Az Ál ta lá nos Kon fe ren cia min den ülés szak so rán meg ál la pít ja a kö vet ke zõ ülés szak hely szí nét. A rend kí vü - li ülés szak hely szí nét az Ál ta lá nos Kon fe ren cia ha tá roz za meg, amennyi ben az ülés sza kot õ hív ta össze; egyéb ként a hely szín rõl a Vég re haj tó Ta nács ha tá roz.
10. Az Ál ta lá nos Kon fe ren cia maga ál la pít ja meg ügy - ren di sza bá lya it. Min den ülés szak vo nat ko zá sá ban meg vá - laszt ja el nö két és tiszt ség vi se lõ it.
11. Az Ál ta lá nos Kon fe ren cia meg ala kít ja azo kat a szak mai és tech ni kai bi zott sá go kat, va la mint egyéb alá -
ren delt tes tü le te ket, ame lyek cél jai meg valósításához szük sé ge sek le het nek.
12. Az Ál ta lá nos Kon fe ren cia, az ál ta la elõ írt ren del ke - zé sek re fi gye lem mel, in téz ke dik az ülé sek nyilvánossá - gáról.
E. Meg fi gye lõk
13. Az Ál ta lá nos Kon fe ren cia a Vég re haj tó Ta nács aján lá sá ra, két har ma dos sza va zat több ség gel, sa ját el já rá si sza bály za tá ra fi gye lem mel, meg fi gye lõ ként meg hív hat ja – töb bek kö zött a XI. cikk (4) be kez dé sé ben meghatáro - zott – nem zet kö zi szer ve ze tek kép vi se lõ it az Ál ta lá nos Kon fe ren cia vagy bi zott sá gai meg ha tá ro zott ülé se i re.
14. Ha a Vég re haj tó Ta nács a XI. cikk (4) be kez dé sé - ben elõ írt for má ban jó vá hagy ja az em lí tett nem zet kö zi nem kor mány za ti vagy fél kor mány za ti szer ve ze tek kel való kon zul ta tív meg ál la po dá so kat, úgy eze ket a szer ve ze - te ket fel ké rik, hogy küld je nek meg fi gye lõ ket az Ál ta lá nos Kon fe ren cia és bi zott sá gai ülé se i re.
V. cikk Végrehajtó Tanács A. Össze té tel
1. a) A Vég re haj tó Ta ná csot az Ál ta lá nos Kon fe ren cia vá laszt ja; a Vég re haj tó Ta nács öt ven nyolc tag ál lam ból áll.
Az Ál ta lá nos Kon fe ren cia El nö ke a Vég re haj tó Ta nács ülé se in – ta nács ko zá si jog gal – hi va tal ból részt vesz.
b) A Vég re haj tó Ta nács ba be vá lasz tott tag ál la mok a továb biak ban: a Vég re haj tó Ta nács „tag jai”.
2. a) A Vég re haj tó Ta nács min den tag ja egy kép vi se - lõt je löl ki. Min den tag he lyet te se ket is ki je löl het.
b) A Vég re haj tó Ta nács tag ja a Ta nács ba kül dött kép - vi se lõ ki vá lasz tá sa so rán kö te les arra tö re ked ni, hogy olyan sze mélyt je löl jön a Ta nács ba, aki az UNESCO ha - tás kö ré be tar to zó egy vagy több szak te rü le ten meg fe le lõ kép zett ség gel és ta pasz ta lat tal ren del ke zik, és el tud ja lát ni a Ta nács igaz ga tá si és vég re haj tá si fel ada ta it. Szem elõtt tart va a foly to nos ság fon tos sá gát, min den kép vi se lõt a Vég re haj tó Ta nács tag ja meg bí za tá sá nak idõ tar ta má ra ne vez nek ki ki vé ve, ha a sze mély cse rét rend kí vü li kö rül - mé nyek in do kol ják. A Vég re haj tó Ta nács tag jai ál tal ki je - lölt he lyet te sek a Ta nács ba kül dött kép vi se lõ tá vol lé té ben a kép vi se lõ va la mennyi ha tás kö ré ben el jár nak.
3. A Vég re haj tó Ta nács tag ja i nak meg vá lasz tá sa so rán az Ál ta lá nos Kon fe ren ci á nak a kul tú rák sok szí nû sé gé re és a ki egyen sú lyo zott föld raj zi meg osz lás ra is te kin tet tel kell len nie.
4. a) A Vég re haj tó Ta nács tag jai az Ál ta lá nos Kon fe - ren cia azon ülés sza ká nak be zá rá sát köve tõen lép nek hi va - tal ba, amely meg vá lasz tot ta õket, és az Ál ta lá nos Kon fe -
ren cia meg vá lasz tá su kat kö ve tõ má so dik ren des ülés sza - ká nak be zá rá sá ig töl tik be tiszt sé gü ket. Az Ál ta lá nos Kon - fe ren cia min den ren des ülés sza kán annyi ta got vá laszt a Vég re haj tó Ta nács ba, amennyi az ülés szak vé gén meg - üre se dõ he lyek be töl té sé hez szük sé ges.
b) A Vég re haj tó Ta nács tag jai új ra vá laszt ha tók. A Vég re haj tó Ta nács új ra vá lasz tott tag jai tö rek sze nek arra, hogy új kép vi se lõt küld je nek a Ta nács ba.
5. Ha a Vég re haj tó Ta nács va la me lyik tag ja ki lép a Szer ve zet bõl, hi va ta li ide je a ki lé pés ha tály ba lé pé sé nek nap ján le jár.
B. Fel ada tok
6. a) A Vég re haj tó Ta nács elõ ké szí ti az Ál ta lá nos Kon fe ren cia na pi rend jét. Meg vizs gál ja a Szer ve zet mun - ka ter vét és a Fõ igaz ga tó ál tal, a VI. cikk (3) be kez dé sé nek meg fele lõen hoz zá be nyúj tott költ ség ve té si elõ irány za to - kat, és az ál ta la kí vá na tos nak tar tott aján lá sok kal együtt az Ál ta lá nos Kon fe ren cia elé ter jesz ti azo kat.
b) A Vég re haj tó Ta nács, az Ál ta lá nos Kon fe ren cia fel - ügye le te alatt mû köd ve, fe le lõs az Ál ta lá nos Kon fe ren cia ál tal el fo ga dott mun ka terv vég re haj tá sá ért. A Vég re haj tó Ta nács, az Ál ta lá nos Kon fe ren cia ha tá ro za ta i nak meg fele - lõen és fi gye lem mel bár mely két ren des ülés szak kö zött fel me rü lõ kö rül mé nyek re, min den szük sé ges in téz ke dést meg tesz an nak biz to sí tá sa ér de ké ben, hogy a Fõ igaz ga tó ha té ko nyan és éssze rû en hajt sa vég re a mun ka ter vet.
c) Az Ál ta lá nos Kon fe ren cia ren des ülés sza kai kö zött a Ta nács lát hat ja el a IV. cikk (5) be kez dé sé ben em lí tett ta - nács adói fel ada to kat az Egye sült Nem ze tek ré szé re, amennyi ben a prob lé má val, amellyel kap cso lat ban ta ná - csot kér nek, az Ál ta lá nos Kon fe ren cia el vi leg már fog lal - ko zott, vagy ha a meg ol dást az Ál ta lá nos Kon fe ren cia ha - tá ro za tai hall ga tó la go san tar tal maz zák.
7. A Vég re haj tó Ta nács tesz aján la tot az Ál ta lá nos Kon fe ren ci á nak új ta gok fel vé te lé re.
8. A Vég re haj tó Ta nács, az Ál ta lá nos Kon fe ren cia ha - tá ro za ta i ra fi gye lem mel, maga ál la pít ja meg el já rá si sza - bály za tát. Tiszt ség vi se lõ it tag jai kö zül vá laszt ja.
9. A Vég re haj tó Ta nács két éven te leg alább négy szer tart ren des ülés sza kot, de rend kí vü li ülés sza kot is tart hat, ha az el nök sa ját kez de mé nye zé sé re vagy a Ta nács hat tag - já nak ké ré sé re össze ül.
10. A Vég re haj tó Ta nács el nö ke a Ta nács ne vé ben, meg jegy zé sek kel vagy azok nél kül, az Ál ta lá nos Kon fe - ren cia min den ren des ülés sza kán je len té se ket ter jeszt be a Szer ve zet te vé keny sé gé rõl, ame lye ket a Fõ igaz ga tó a VI. cikk (3) be kez dé sé nek b) pont já ban fog lalt ren del ke - zé sek nek meg fele lõen kö te les el ké szí te ni.
11. A Vég re haj tó Ta nács min den szük sé ges in téz ke - dést meg tesz an nak ér de ké ben, hogy kon zul tál jon a ha tás - kö ré be tar to zó kér dé sek kel fog lal ko zó nem zet kö zi szer ve - ze tek kép vi se lõ i vel, il let ve szak em be rek kel.
12. Az Ál ta lá nos Kon fe ren cia ren des ülés sza kai kö zött a Vég re haj tó Ta nács a Szer ve zet te vé keny sé gi te rü le tén fel me rü lõ jogi kér dé sek ben ta nács adói vé le ményt kér het a Nem zet kö zi Bí ró ság tól.
13. A Vég re haj tó Ta nács az Ál ta lá nos Kon fe ren cia ál - tal reá ru há zott ha tás kö rö ket az egész Ál ta lá nos Kon fe ren - cia ne vé ben is gya ko rol ja.
VI. cikk Titkárság
1. A Tit kár sá got a Fõ igaz ga tó és a szük sé ges sze mély - zet al kot ja.
2. A Fõ igaz ga tót a Vég re haj tó Ta nács je lö li, és az Ál ta - lá nos Kon fe ren cia ne ve zi ki négy évre a Kon fe ren cia ál tal jó vá ha gyott fel té te lek kel. A Fõ igaz ga tó ki ne ve zé se to váb - bi négy évre meg hosszab bít ha tó, azon ban ezt köve tõen újabb négy éves idõ tar tam ra a ki ne ve zés már nem újít ha tó meg. A Fõ igaz ga tó a Szer ve zet leg fõbb hi va ta li tisztség - viselõje.
3. a) A Fõ igaz ga tó, vagy tá vol lé té ben az ál ta la ki je lölt he lyet tes, sza va za ti jog nél kül részt vesz az Ál ta lá nos Kon fe ren cia, a Vég re haj tó Ta nács és a Szer ve zet bi zott sá - ga i nak min den ülé sén. Meg szö ve ge zi az Ál ta lá nos Kon fe - ren cia és a Ta nács ál tal fo ga na to sí tan dó in téz ke dé sek re vo nat ko zó ja vas la to kat, és el ké szí ti a Szer ve zet – a Ta - nács hoz be nyúj tan dó – mun ka ter vé nek ter ve ze tét a meg fe - le lõ költ ség ve té si elõ irány za tok kal együtt.
b) A Fõ igaz ga tó idõ sza kos je len té se ket ké szít a Szer ve - zet te vé keny sé gé rõl, és azo kat meg kül di tag ál la mok nak, va la mint a Vég re haj tó Ta nács nak. Az Ál ta lá nos Kon fe ren - cia ha tá roz za meg, hogy az em lí tett je len té sek mi lyen idõ - szak ra vo nat koz za nak.
4. A Fõ igaz ga tó, az Ál ta lá nos Kon fe ren cia ál tal jó vá - ha gyott sze mély ze ti sza bály zat nak meg fele lõen, ki ne ve zi a Tit kár ság sze mély ze tét. Fi gye lem mel a fedd he tet len ség, ha té kony ság és szak ér te lem biz to sí tá sa vo nat ko zá sá ban tá masz tott ma gas szin tû el vá rá sok ra a sze mély ze tet a le he - tõ leg át fo góbb föld raj zi ala pon kell ki ne vez ni.
5. A Fõ igaz ga tó és a sze mély zet fe le lõs sé ge ki zá ró lag nem zet kö zi jel le gû. Fel ada ta ik tel je sí té se so rán egyet len kor mány tól vagy a Szer ve zet hez nem tar to zó ha tó ság tól sem kér het nek vagy fo gad hat nak el uta sí tá so kat. Kö te le - sek tar tóz kod ni min den olyan cse le ke det tõl, amely hát rá - nyo san érint het né nem zet kö zi tiszt ség vi se lõi be osz tá su - kat. A Szer ve zet va la mennyi tag ál la ma kö te le zi ma gát arra, hogy tisz te let ben tart ja a Fõ igaz ga tó és a sze mély zet fel ada ta i nak nem zet kö zi jel le gét, és fel ada tuk el lá tá sá ban nem tö rek szik be fo lyá sol ni õket.
