Visnev, Sz.M.: A népgazdasági tartalékok optimális rendszerének problémái

246 STATISZTIKAI monnnm nekm

Nagyjelentőségű eseményként kell el—

könyvelni ebben a vonatkozásban a bu—

karesti Gazdasági Kibernetikai és Gaz-—

dasági Számítóközpont 1963—ban történt

megalakulását és azóta folyó tevékeny-

ségét is. Az intézet tudományos létszáma és gépparkja egyre bővül. EzenkíVül az intézet tudományos találkozókat szervez éspublikációs tevékenységet is fejt ki.

A cikk szerint az említett Gazdasági

Kibernetikai és Gazdasági Számítóköz-

pont tevékenységét a következő szempon—

tok és célok irányítják.

1. Az intézet fiatal közgazdászok, ter- vezők, statisztikusok elméleti, matemati—

kai és gazdaságirányítási továbbképzését

kivánja szolgálni, ugyanakkor gyakorlati oktatásban is kívánja őket részesíteni a

számítógépek kezelésének területén.

2. Az intézet kutatásokat szándékozik

végrehajtani a gazdasági folyamatok ma—

tematikai modellezése területén. (Makro—

ée mikroökonómiai modellek.)

. 3. Fokozni fogja publikációs tevékeny—

ségét, s célul tűzi ki azt is, hogy külföl-

dön ismertesse azokat az eredményeket,

amelyeket Romániában a kibernetika és

a matematikai módszerek közgazdasági

alkalmazása területén elértek E végbőla

kéthavonként megjelenő román nyelvű kiadvány mellett negyedévenként idegen nyelvű publikációt is közzétesz.

4 Más intézetekkel és vállalatokkal kooperálva technikai és módszertani se—

gitséget nyújt ezek különféle gazdasági kérdéseinek gyakorlati megoldásához.

5. A kutatómunka fokozottabb koordi- nációját tartja szem előtt.

Az intézet munkája több kutatócso- portban folyik: a cikk tíz ilyen kutató-

csoportot nevez meg Tervbe vették a továbbiakban, amennyiben a szükségle—

tek ezt indokolják, regionális szintű gaz- dasági kibernetikai és számítási bizott-

ságok létrehozását is.

— (Ism.: Nyáry Zsigmond)

VISNEV, 82. M.:

A NÉPGAZDASÁG! TARTALÉKOK OPTIMÁLIS RENDSZERÉNEK PROBLÉMÁ!

(Problemü optimal'noj szisztemü narodno- hozjajsztvennüh rezervov.) —-— Ekonomika i Ma-

tematicseszkie Metodü. 1966. 3. sz. 370—380. p.

A népgazdaság tervszerű szakadatlan

fejlődése a termelés, forgalom és fogyasz-

tás területén megfelelő készleteket igé-

nyel, melyeknek szétosztása és pótlása

-—- szemben a spontán készletgazdálkodás—

sal — csak tervszerűen mehet Végba ' Ezek a készletek, az anyagokon, fél—

késztermékeken, késztermékeken kívül,a termelőkapacitás tartalékaival együtt bia—

tosítják az egész népgazdaság működésé-

nek ütemességét. '

A tanulmány adalékul kiván szolgálni a népgazdasági tartalékok optimális rend—

szerének az összráfordítások minimalizá—

lásával történő meghatározásához. Ebből a célból rövid áttekintést ada szocialista készletgazdaságról, majd részletesen elemzi a készletekkel kapcsolatos mata-'- matikai módszereket. A tartalékok szük- ségességének sok előre látható és nem látható oka lehet (például szezonális in- gadozások, a kereslet és az időjárási té—

nyezők előre nem várt változásai, a gaz—

dasági információk és tervek pontatlan—

sága, a nemzetközi kapcsolatok alakulása

stb.). Ezekkel szemben a szocialista gaz- daság három fő ,,védelmi vonalat" állít fel:

I. a) A kiskereskedelmi hálózat normatív készletei.

b) Az állami vállalatok forgóalap—készle—

tei.

II. a) Az állami raktárgazdálkodás anyag- tartalékai.

b) A termelőkapacitás tartalékai.

III. a) Import (rendkivüli lehetőségek).

lék i b) A szocialista tábor nemzetközi tarta- a .

Szerző elsősorban a II.—vel jelölt te—

rülettel foglalkozik.

Az optimális tartalékrendszer (Opti-

mal'naja szisztema rezervov) kidolgozá—

sának első lépése a főbb paraméterek je-

lentésének tisztázása (például normális, minimális és maximális szint stb.). Az elméleti vizsgálódást statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása, majd modellek- kel történő visszatekintő elemzés és elő- remutató optimalizálási döntési model—

lek követik. Csak az utolsó lépés az in- tézkedések rendszerének kidolgozása.

A tartalékgazdaság teljes ráfordításá-

nak (C R) alapvető komponensei:

GR : kül—l—C'a-l—C'3—i'04,

ahol :

C1 —— az állóeszköz—befektetések (rak-

tárépítés stb.),

,, —-— a folyó ráfordítások (amortizá- ció, fűtés stb.),

a tárolási, felújítási,

zési költségek,

., -— a tartalékok aktivitásával ará—

nyos operatív kiadások, , -—— az egyszeri állóeszköz—beruházá—

sok koefficiense.

áthelye-

w a g e !

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ u

24'7

Ennek a függvénynek a minimalizálása

matematikai feladat. n-féle tartalék soka- ságát egy 'n. elemű R : (Ti) vektorral reprezentálhatjuk. T időszak bármely pontjára a vektor bármely elemére felír-

hatjuk a következő mérlegösszefüggést:

*

T

IT a 7ng ( [a(t) —b(t)]dt,

0

ahol:

r". ^; -—— a t —- ^_ 0 időszaki készlet,

TT _ a t : T időszaki készlet,

a( t) —— a beáramló készlet, b( ! ) —- a kiáramló készlet.

Ha c(t) a megfelelő komponensre meg—

nyilvánuló kereslet változását jelenti, ak- kor a () háromváltozós függvény optima—

lizálására törekszünk:

(? : GNU), W), G(tll-

Gyakorlatilag ez az optimalizálás két úton történhet. Az egyik a szükséges készletekre történő ráfordítások és a tar- talékok meglétével elkerülhető vesztesé—

gek közti különbség (az ún. ,,kvázinyere—

ség") maximalizálását jelenti.

A másik módszer a megbízhatóság meg—

felelő fokán a ráfordítások minimalizá—

lására törekszik. Míg az elsö módszer fő- ként különálló vállalatok esetében célra—

vezető, ez utóbbi képezheti a népgazda—

sági optimális tartalékrendszer kidolgo—

zásának alapját. A rendszer felállításá—

nak két módját: a normatív módszert és a sztochasztikus módszert ismerteti a tá—

nulmány.

' 1. A normatív módszer a készletek és 'a felmerülő szükségletek közötti fix ará—

nyokon alapuló, az ágazati kapcsolatok

"mérlegéhez hasonló lineáris eljárás.

Az ,,ágazati készletek mérlege" a kész—

letekben ágazatonként mutatkozó szük-

ségleteket és a készletek felhasználását normatív szinten, az ágazatok bruttó ter—

melésével arányosan veszi figyelembe.

'Az ágazati kapcsolatok mérlegéhez ha—

sonlóan ez a módszer a továbbiakban di—

namikus változatban is kidolgozható.

2. A sztochasztikus megközelítési eljá- rás a felmerülő szükségleteket és kész—

leteket meghatározott eloszlással bíró, valószínűségi változókként veszi figye-

lembe, s az eloszlások paramétereinek fel--

használásával végzi a célfüggvények op—

timalizálását.

A készletek rendszerének sztochaszti—

kus modelljében feltételezett értékek (az eloszlások paraméterei), rögzített érté—*

kek (például: megbízhatósági szint), cél—

függvények és ismeretlenek szerepelnek., A modell célja az ismeretlenek megha-- tározása, amelyek egyben az optimális

készletrendszer ,,irányító paramétereit"

képezik. Ezek:

a) a készletek optimális, minimális és maxi-"

mális szintje (szintvonal mátrixok), b) a készletek anyagi struktúrája

menklatúra matrix),

c) az optimális tartalékok hierarchikus rend- szere,

.d) a készletek elosztása.

(nó—

' Az optimalizálási kritérium szerint megállapított RO készlet két részből ——'a szükségletek várható értékével (u) ará—

nyos normatív részből és a szükségletek szórásával (a') arányos biztonsági rész—*—

ből áll:

0 : Sutka.

— Befejezésül a termelési kapacitások tar—

talékaival, illetve ezek optimális szint—

jével foglalkozik .a tanulmány. Olyan or—

szágban, mint a Szovjetunió, ahol gyakor—

latilag nincs munkanélküliség a tartalék—

kapacitások működésbe hozatala proble- nxatikus. Ugyanakkor, különösen egyes

ágazatokban, a termelés gyors növelésé—

nek elengedhetetlen kelléke a pótkapaci—

tások létrehozása. A népgazdaság ter—' melőkapacitásának tartalékrendszerét a

népgazdaság anyagi készleteivel, illetve

ennek optimális rendszerével összhang—- ban kell megállapítani.

(Ism. : Hulyák Katalin)