Beszámolók, szemlék, közlemények
INFORMATIKÁRÓL ÁLTALÁBAN
Az informatika és a könyvtári-bibliográfiai tudományok kölcsönös kapcsolatai
A címben j e l z e t t problémát a s z a k i r o d a l o m régóta vizsgálja.
SZ0E0L0V, M A N K E V I C S , K O L T Ü P I N A * múlt évben m e g j e l e n t tanuljnánya rész
ben a j megvilágításban tárgyalja e z t a kérdést, ezért a következők
ben röviden összefoglaljuk fejtegetésük főbb g o n d o l a t a l t .
Az i n f o r m a t i k a , v a l a m i n t a könyvtári-bibliográfiai tudományok kapcsolatának megítélésében e d d i g bárom koncepció kialakulása f i gyelhető meg.
Az egybeolvadási koncepció s z e r i n t az érintett diszciplínák fejlődése kölcsönhatásukat t e k i n t v e "abazorbeálő" jellegű, v a g y i s a fejlődés az e g y e t l e n tudományágba való beolvadás, összegeződés t e n denciája felé m u t a t . Ez a nézet tükröződik /többek között/ Ö T L E T ,
BQDNAÍtSZKIJ, T A D B E , R A N G A N A T H A N munkásságában.
' SZOKOLOV, A.V. - MAMKEVICS, A.J. - EOLTÜPINA, T.H.: V z a i m o s z v j a z i i n f o r m a t i k i i b i b l i o t e c s n o - b i b l i o g r a f i c s e B z k i h d i s z c i p l i n . = Naucs- nüe i T e h n i c s e s z k i e B i b l i o t e k i SzSzSzB, 1974. p.28-36.
Beszámolók, szemlék, közlemények
A kölcsönhatási koncepcióban az az e l v fejeződik k i , hogy a J e l z e t t tudományágak önálló diszciplínaként fejlődnek, de fejlődési f o lyamatuk egymást kölcsönösen feltételezi, egymással kölcsönös függő
ségi v i s z o n y b a n v a n . Ezt az álláspontot képviseli p l . TAYLOR, SARACE- TIC, GUDOVSCSIKQV, s az utóbbi időben J.H. SHERA.
Az önállósági koncepció s z e r i n t mind az i n f o r m a t i k a , mind a könyvtártudomány 03 a bibliográfia önálló diszciplínaként fejlődik, mindegyiknek megvan a maga sajátos tárgya, kutatási módszere. A t u d o mányos tájékoztatási intézmények és a könyvtárak társadalmi funkciói eltérnek egymástól, ezért világos elhatárolásukra k e l l törekedni az elméletben i s és a g y a k o r l a t b a n i s . Ezt a véleményt v a l l j a p l . MIHAJ- LOV, GSERNÜJ, GILJAREVSZKIJ, SHAPIRO.
Ezeknek a koncepcióknak az a hibájuk, hogy nem v e s z i k kellően figyelembe az i n f o r m a t i k a s a könyvtári és bibliográfiai tudomány kölcsönös k a p c s o l a t a i n a k sokoldalú elemzését, v a l a m i n t e tudomány
ágak fejlődésének dinamikáját. Ahhoz, hogy e k a p c s o l a t o k a t , s a ben
nük rejlű tendenciákat valóban megérthessük, mindenekelőtt az i n f o r m a t i k a , a könyvtári és bibliográfiai tudomány fejlődésének történe
tét, j e l e n l e g i társadalmi funkcióját, v a l a m i n t kutatási tárgyát és módszerét k e l l alaposabban megvizsgálnunk.
A történelmi fejlődésben / a m i n t ez közismert/ a könyvtárak meg
előzték a tájékoztatási intézményeket. A hagyományos könyvtári munká
v a l , szolgáltatásokkal szembeni elégedetlenség nyomán i n d u l t fejlő
désnek a dokumentáció, elsősorban a mikrodokumentumok /folyóiratcik
kek, szabadalmi leirások s t b . / elemzésével, sok szempontú osztályozá
sával, keresésével, majd a gépesítés problémáinak felvetésével.
A tájékoztatási /dokumentációs/ szervek tehát nem a könyvtárak
k a l szerves Összefüggésben jöttek létre, tevékenységükhöz azonban szorosan hozzátartoztak meghatározott könyvtári-bibliográfiai f u n k c i ók i s , i g y megkezdődött behatolásuk ezekre a területekre i s . Ennek során u j elméletek és módszerek a l a k u l t a k k i , amelyek rendkívül f o n tossá váltak a könyvtári és bibliográfiai munka számára i s . így a do
kumentáció, majd az i n f o r m a t i k a tulajdonképpen a könyvtártudomány ás a bibliográfia továbbfejlesztéseként fogható f e l , s ez a továbbfejlő
dés f o r r a d a l m i változást h o z o t t a társadalom dokumentációé ellátásá
ban.
A könyvtári-bibliográfiai munka gyengeségei, i g y a dokumentumok
nak csak szűkebb körére kiterjedő gyűjtőkör, a szolgáltatások nem megfelelő kialakítása, a faktográfiai / i l l e t v e faktológiai/ tájékoz
tatás hiánya, a dokumentum-/informáoió-/ keresés korlátai, a tisztá
z a t l a n elméleti-módszertani alapok valóban megvannak, e l v i l e g azon
ban n i n c s akadálya annak, hogy ezeket Aönyvtári k e r e t e k között/
megszüntessük.
A könyvtárak és a tájékoztató intézmények, i l l e t v e tevékenysé
gük elválasztását az alábbi három elkülöníthető r e n d s z e r alapján szokták j a v a s o l n i :
a "dokumentumok" rendszeréhez t a r t o z n a k a könyvtárak és a b i b liográfiai intézmények;
a "tények" rendszeréhez t a r t o z n a k a speciális tájékoztatási s z e r v e k , amelyek a dokumentumok mikroelemzése alapján mélyebb t a r t a l mi feltárással, faktográfiai tájékoztatással egészítik k i a könyvtá
ri-bibliográfiai tevékenységet;
a s z o c i a l i s t a társadalomban a könyvtárak ós a bibliográfiai i n tézmények a tájékoztatáson kivül f o n t o s kulturális felvilágositó és ideológiai-nevelá funkciót i s végeznek / e z t talán "közművelődési"
rendszernek i s nevezhetnénk/.
I l y e n felosztásban azonban e z a három r e n d s z e r a g y a k o r l a t b a n n i n c s meg, ezért a l i g h a fogadható e l az i n f o r m a t i k a , i l l e t v e a könyv
tári-bibliográfiai tudomány fejlődésének trendjeként. A "tények"
rendszerének kialakítása ugyanis nem mehet végbe a "dokumentumok"
rendszerére való támaszkodás, ennek megfelelő megszervezése nélkül.
A könyvtári-bibliográfiai munka e m i i t e t t fogyatékosaágai m i a t t a tájékoztatási szakemberek kiterjesztették tevékenységüket a "doku
mentumok" rendszerére i s , és jórészt ennek tulajdonitható, hogy a könyvtári-bibliográfiai szolgáltatásoknak egészen u j , a korszerű köve
telményeknek jobDan megfelelő formái a l a k u l t a k k i . A tájékoztatási szakemberek által kezdeményezett gépesítés i s elsősorban a "dokumen
tumok" rendszerét érintette.
J e l e n l e g a z t t a p a s z t a l h a t j u k , hogy a "dokumentumok" rendszerére vonatkozó tájékoztatási elgondolásokat, módszereket a könyvtártan és a bibliográfia magába o l v a s z t a n i törekszik, s ebből a r r a a következ
tetésre J u t h a t u n k , hogy a tájékoztatási szakembereknek a "dokumentu
mok" rendszerébe való behatolása i g e n kedvező hatású e r e n d s z e r mű
ködése szempontjából. S a további problémák s i k e r e s megoldása feltét
lenül szükségessé t e s z i a könyvtári-bibliogréfiai, v a l a m i n t a tájé
koztatási szakemberek erőfeszitéeeinek ésszerű egyesítését. Ez a z t j e l e n t i , hogy a tájékoztatási , v a l a m i n t a könyvtári-bibliográfiai i n tézmények között mindinkább funkcionális kölcsönkapcsolat érvényesül.
Ha a tudományos tájékoztatás mozzanatait elemezzük, kitűnik, hogy sok közös müvelet v a n a könyvtári-bibliográfiai munka egyes s z a k a s z a i v a l . I g y p l . nyilvánvaló, hogy a dokumentumok gyűjtésében f e l használják a bibliográfia módszereit; a tudományos információ a n a l i t i k u s / s z i n t e t i k u s feldolgozása magában f o g l a l könyvtári-bibliográfiai müveleteket /címleírás, annotálás s t b . / ;
törvényszerű sorrendiség és k a p c s o l a t v a n a szűkebben értelme
z e t t könyvtári-bibliográfiai, v a l a m i n t a szűkebben értelmezett t u d o mányos tájékoztatási müveletek között.
Az i n f o r m a t i k a és a könyvtári-bibliográfiai diszciplínák össze
tartozását, közösségét tehát az i s e r f l s i t i , hogy kölcsönösen f e l h a s z nálják a dokumentumok feldolgozásának néhány módszerét /bár eltérő rendeltetéssel/.
Az előzőek alapján megállapítható, hogy a könyvtárak és a tájé
koztatási s z e r v e k g y a k o r l a t i tevékenységében n i n c s e n e k egészen éles határvonalak, s a j e l e n l e g i átmeneti időszak ellentmondásai ellenére,
Beszámolók, szemlék, közlemények
már most l a beszélhetünk a szoros kölcsönkapcsolatról, és e l f o g a d h a tónak t a r t h a t j u k a kölcsönhatási koncepciót.
Ami a távlati fejlődést i l l e t i , az látszik valőszinünek / p r o g nosztizálhatnak/, hogy a tudományos i n f o r m a t i k a szélesebb körű és ér
telmű társadalmi informatikává a l a k u l át.
Ez a t e n d e n c i a elsősorban a z z a l indokolható, hogy a tudomány t e rén dolgozó szakembereknek /a tudományos információkon kivül/ egyre nagyobb mértékben l e s z szükségük gazdasági, t e c h n i k a i , esztétikai, p u b l i c i s z t i k a i és máe társadalmi jellegű információkra. S ha ez i g y van, akkor az informatikának ezeket i s f i g y e l e m b e k e l l v e n n i e , mert egyébként nem a l a o o z h a t j a meg elméletileg a tudomány információval való / t e l j e s / ellátásét.
S e t e k i n t e t b e n az i s f o n t o s szempont, hogy a tudósok és a "nem
tudósok" információellátására szolgáló eszközök, módszerek között strukturális hasonlóságok vannak, és ennek folytán elméleti és gya
k o r l a t i eredményeikkel kölcsönösen gazdagíthatják egymást.
A szakirodalomban már régebben felmerült az a g o n d o l a t , hogy az információról a l a k u l j o n k i egy összegező /általánosító/ jellegű t u d o mányág, amelybe b e l e t a r t o z h a t n a /többek között/ a könyvtártudomány és a bibliográfia i s . Ez összhangban v o l n a az Összegező /szintetizáló/
tudományok / k i b e r n e t i k a , s z e m i o t i k a s t b . / egyre intenzivebbé váló f e j lődési tendenciájával i s . I g y tehát a társadalmi informatikának,mint összegező tudománynak kifejlődését nemcsak a tájékoztatási szolgálat jobb ellátása, hanem a tudományfejlődés logikája i s i n d o k o l j a , elő
mozdítja.
A társadalmi i n f o r m a t i k a f e l a d a t a , hogy feltárja a tájékoztatás általános törvényszerűségeit, s ezáltal lehetővé t e g y e a könyvtári- bibliográfiai tevékenység valóban tudományos megalapozását i s . Nem kétséges u g y a n i s , hogy minden könyvtáros és bibliográfus tájékoztató munkatárs /a szó tág értelmében/. Ennek felismerése, elfogadása nél
kül r.em képzelhető e l a könyvtárügy és a bibliográfia továbbfejlődé
se.
Az i n f o r m a t i k a s a könyvtári-bibliográfiai tudomány/ok/ kapcso
latának az összegező tudomány-résztudomány/ok/ t i p u s u felfogása e l v i l e g más, mint az eddig k i f e j t e t t koncepciók; bizonyos f o k i g a kölcsön
hatási koncepció továbbfejlesztett változatának tekinthető.
Ebben a koncepcióban az érintett tudományok nem olvadnak egybe, de nem i s egészen önállóak. Az összegező tudomány alapját képező / a l k a l m a z o t t / tudományok nem v e s z t i k e l jelentőségüket, nem múlnak k i / h i s z e n ebben az esetben nem v o l n a m i t összegezni/. 3 az összegező tudomány és a résztudományok nem tekinthetők autonómnak sem, m i v e l egymástól függenek: az összegező tudomány a résztudományokból meríti a szintézishez szükséges g o n d o l a t o k a t , tényeket, a a résztudományok felhasználják ezeket a koncepciókat saját elméleti potenciáljuk f e j lesztésére.
J e l e n l e g azt látjuk, hogy a tudományos problémákat párhuzamosan kutatják az i n f o r m a t i k a , a könyvtári ős bibliográfiai tudomány terü-
létén; a Jövőben ennek a h e l y z e t n e k ugy k e l l megváltoznia, hogy a t a nulmányozott témák átfedése h e l y e t t h i e r a r c h i k u s k a p c s o l a t a l a k u l j o n k i közöttük.
Györe Pél
Az információk áramlását korlátozó tényezők
Az információ áramlását korlátozó tényezők - a továbbiakban k o r látok - az objektív valóság o l y a n Jelenségei, melyek a tudattól füg
getlenül hatnak és az információk létrehozói, 1 1 1 . a z információs lé
tesítmények, v a l a m i n t az információ igénylői között az információk szabad áramlását gátolják.
A korlátok mibenlétéről sok ezó e s e t t az irodalomban és számos szerző i s m e r t e t t e ezek információé Igényekre g y a k o r o l t hatását. Az a¬
lábbiakban megkíséreljük e z t a társadalmi Jelenséget összefoglalni és r e n d s z e r e z n i .
Valamely korlát jelenléte a következőkből ismerhető f e l : a haaználő f e l a d a t a i megoldásához nem igényel releváns dokumen
tumokat; az igényeknek megfelelő információhordozók - vagy objektív okok, vagy a használó szubjektív o k a i m i a t t - nem j u t n a k e l az i l l e tékesekhez;
a releváns információk e l j u t n a k ugyan az illetékesekhez, o t t a¬
zonban nem v e s z i k f i g y e l e m b e és nem használják f e l azokat - mint a z t p e d i g objektív jelentőségük megkívánná - a tudományos munka eredmé
nyességének növelése érdekében.
I l y módon a korlátokat két c s o p o r t r a - objektív és szubjektív korlátok - o s z t h a t j u k f e l . A használók tudatában visszatükröződő j e lenségek azonban, ugyancsak objektív jelenségekre vezethetők v i s s z a .
A l e g t i p i k u s a b b o l y a n korlát, mely objektíve létezik, de hatását m i n d i g a használík tudatán keresztül f e j t i k i , a politikai-ideológiai korlát. Ez annak a következménye, hogy az államok Információscseré
jét a társadalmi rendszerek között fennálló s n t a g o n i a z t i k u s e l l e n t mondás erősen m e g n e h e z i t i . A polgári tudósok egy része még m» sem ér
t i , vagy visszautasítja, sőt tudománytalannak minősiti a szooialísta társadalomtudósok eredményeit. A m a r x i s t a - l e n i n i s t a tudósok v i B z o n t a polgári társadalomtudományok t a n a i v a l nem érthetnek egyet; a polgá
r i társadalom m a r x i s t a - l e n i n i s t a szempontból történő elemzéseinél a¬
zonban o k v e t l e n f i g y e l e m b e k e l l venniük a polgári tudósok a d a t a i t i s . I g e n jelentős a k a p i t a l i s t a magántulajdon következtében fennál
ló korlát i s . Ennek a következménye, hogy az egyetemes tudomány e r e d -
