0Ű1.1
KEMÉNY ÉS'LÁGY" TUDOMÁNYOK Györe Pál
KGM Műszaki Tudományos Tájtkoiutó Inléiet
A kemény A a r d / ás lágy / a o f t / tudományok megkülönböztetése a tudományszociológiából származik, A Z utóbbi években az i n f o r m a t i k a , a tudományos kommunikáció szakirodalmában i a találkozunk e z z e l a k i fejezéssel / l , 2 , 5 / , ezért a következőkben röviden ismertetjük Je
lentését, értelmezését.
N.W. STORER, az i s m e r t tudományazociológua A / 1966-ban előadást t a r t o t t az a m e r i k a i L e d i c a l L i b r a r y A s s o c i a t i o n / O r v o s i Könyvtári Egyesület/ konferenciáján e z z e l a cimmel! A kemény és a lágy tudomá
nyok: néhány szociológiai megállapítás / 5 / . Elóadácét mindjárt a z z a l k e z d t e , hogy az a tudományág, amelyet 5 m i i v e l , v a g y i s a szociológia nem kemény tudomány. S előadását /rokonszenves iróniával/ i g y f e j e z ¬ t e be: p i l l a n a t n y i l a g elégedett a z z a l , hogy egy lágy tudományterüle
t e n d o l g o z i k , mert egy keményebb tudományágban valószínűleg nem l e t t v o l n a bátorsága, hogy lazán szőtt, összetákoltnak ható fejtegetéseit előadja.
E néhány /figyelemfelkeltésre szánt/ megjegyzés után lássuk, ho
gyan magyarázza STORER a kemény és .lágy tudományok sajátosságalt,meg
különböztető Jellegzetességeit?
Miért v a n az a benyomásunk, hogy a f i z i k a kemény tudomány, a po
litológia v i s z o n t lágy; miért t a r t j u k a kémiát keményebb tudományág
nak, m i n t az állattant; a m i az oka annak, hogy a szociológiát v a l a m i v e l lágyabbnak véljük, m i n t a közgazdaságtant? H i t J e l e n t egyálta
lán a kemény éa a lágy ebben az esetben?
A "kemény"-hez r e n d s z e r i n t a tartÓ3, ellenálló, erős, r i d e g , át
h a t o l h a t a t l a n " fogalma társul; a "lágy" e z z e l szemben a gyenge, ezét
hulló, könnyű, hajlékony, alakítható tulajdonságjelzóket J u t t a t j a e- azünkbe. Az emberek /esetünkben a tudósok, kutatók/ közötti érintke
zésben, v i s z o n y b a n a "kemény" a személytelenségre, rámenős magatar
tásra, a törvény "betűjéhez való szigorú ragaszkodásra u t a l , a "lágy"
GYÖRE P.s "Kemény" és "lágy" tudományok
v i s z o n t a rokonszenves, meleg, a h i v a t a l o s formákat szívesen mellőző, közvetlen k a p c s o l a t o t , viselkedést J e l e n t i . S ami a munkát, f o g l a l k o zást i l l e t i , a "kemény" ebben az esetben a nehéz, fáradságos, a "lágy"
p e d i g a könnyebb, k i s e b b erőfeszítést kivánd elfoglaltságot J e l z i . Mindezek a "kemény" és "lágy" tulajdonságok különféle mértékben találhatók meg a tudományokban, és a tudósok közösségeiben. Általá
ban annál keményebb egy tudományág, minél r e n d e z e t t e b b az ismeretkész
l e t e , l o g i k a i l a g minél kevésbé ellentmondásos a f o g a l o m r e n d s z e r e . A kemény tudományokban szigorú l o g i k a i rend u r a l k o d i k , ezért könyebb észrevenni a .:lbákat, tévedéseket, vagy a semmitmondó megállapításo
k a t , m i n t a lágy tudományokban, amelyeknek ismeretkészlete lazábban s z e r v e z e t t , logikája tisztázatlanabb, f o g a l m i k a p c s o l a t a i k p o n t a t l a n a b b u l k i d o l g o z o t t a k .
Ez az oka annak, hogy a kemény tudományok terén Jóval nehezebb valóban komoly / e r e d e t i / teljesítményt n y u j t a n i f az eredmények ugyan
i s általában "tárgyilagosan" ellenőrizhetők, ezért a kutató nagy koc
kázatot vállal, amikor eredményét nyilvánosságra hozza. A lágyabb t u dományokban v i s z o n t n i n c s i l y e n szigorú mértéke a teljesítménynek, e¬
zért v a l a m i l y e n nem tudományos szeopont, a " s t i l u s eleganciája", egy témának s z o k a t l a n , váratlan megközelítési módja i s s z e r e p e t Játszhat az eredmény elfogadásában, sikerében.
STORER idézi H.A. SHEPARD-nek / 6 / a tudományos teljesítmények értékelésére vonatkozó, öt fokozatból álló ismérv-rendszerét. E sze
r i n t a tudományos elismerést az alábbi r a n g f o k o z a t o k s z e r i n t "mérik"
/csökkenő rendben/:
1 . Olyan tudományos eredmények, amelyek gyökeresen ujraformuláz- t a k vagv k i t e r j e s z t e t t e k egy elméletet vagy f o g a l m i r e n d s z e r t / p l . KOPERNIKUSZ, NEViTON, EINSTEIN/.
2. Úttörő kísérleti munkák, amelyek v a l a m e l y elmélet u j r a f o r m u - lázásához v o l t a k szükségesek / p l . Tycho de BRACHE, H i e l s BOHR/.
3. Olyan kutatások, amelyek l o g i k a i l a g szükségesek v o l t a k ahhoz, hogy egy f o g a l m i r e n d s z e r t teljessé tegyenek / p l . Henry CAVENDISH/.
4 . Bizonyító, megerősítő Jellegű kísérletek /tulajdonképpen " r e dundáns" kísérletek/, vagy releváns kísérleti adatoknak az Összegyűj
tése, összegezése.
5. Érdektelen, zavaros, homályos, s e l e j t e s vagy t e l j e s e n értel
m e t l e n "eredmények",
KERTON /!/ s z e r i n t a tudomány fő célja, hogy gyarapítsa a b i z o nyított i s m e r e t e k körét. S a tudósok, kutatók /természetesen/ a r r a törekednek, hogy eredményeiket elfogadják, elismerjék. Ez a törekvés a tudósok társadalmában, közösségeiben az e g y i k legnagyobb mozgósító erő. SIOHER m e g j e g y z i , hogy minél keményebb egy tudomány, v a g y i s m i nél nagyobb l o g i k a i s z i g o r r a l s z e r v e z e t t az ismeretanyaga, annál s z i lárdabb, megbízhatóbb kritériumai vannak a tudományos teljesítmények értékelésének, elismerésének. Minél nagyobb mértékben a l k a l m a z z a egy
TMT 21.évi. 6.szám 1974.Június
tudomány a matematikát, annál nagyobb fokú szabatossággal t u d j a r e n d e z n i a körébe tartozó i s m e r e t e k e t , s annál megbízhatóbb módon t u d j a megítélni az u j tudományos teljesítményeket.
STORER-t / m i n t szociológust/ különösen érdekelte az a kérdés,ho
gyan befolyásolja egy tudományág v i s z o n y l a g o s keménysége a tudósok közötti társadalmi k a p c s o l a t o k a t ? Abból a feltevésből i n d u l t k i , h o g y /amint már u t a l t u n k r á / a kemény tudományok müvelói közötti k a p c s o l a t o k általában személytelenebbek, kevésbé "közeliek", m i n t a lágy t u dományok terén dolgozó kutatók közöttiek.
A személytelenség mérésére a z t a "durva" módszert a l k a l m a z t a , hogy v a j o n egy kutató az eredményeiről beszámoló tudományos közlemény
ben más kutatók müveinek idézésekor az utónevüket t e l j e s e n k l i r j a - e , vagy csak a kezdőbetűjét A e t ü i t / tünteti f e l ? STORER s z e r i n t , ha csak a kezdőbetűt használja v a l a k i , p l . BRADN M., ez csak a r r a s z o l gál, hogy BRADN M-et megkülönböztesse /mondjuk/ BRAUN T-tól. Ha v i szont a z t i r j a , hogy BRAUN Mihály, ez a z t s e j t e t i , hogy a k i nevét i g y idézi, személyesebb /közeli/ k a p c s o l a t b a n v a n v e l e . A feltevés sze
r i n t tehát a kemény tudományokban az idézett szerzők utónevének kez
dőbetűvel való jelölése gyakrabban f o r d u l elő, m i n t a lágy tudomá
nyokban, s ez /szociológiailag/ a z t j e l e n t i , hogy a kutatók közötti társadalmi érintkezésben nagyobb a "távolság".
Ez v o l n a tehát a keménység mérésének e g y i k szempontja; a másik p e d i g az, hogy m i l y e n mértékű /gyakoriságú/ a m a t e m a t i k a i módszerek alkalmazása az egyes tudományágakban. E két szempont összekapcsolása alapján STORER feltevése az v o l t , hogy a csak kezdőbetűk használatá
nak, v a l a m i n t a m a t e m a t i k a i apparátus alkalmazásának s z o r o s k a p c s o l a t ban k e l l l e n n i egymással.
STORER és munkatársa 9 tudományágból / f i z i k a , kémia, biokémia, növénytan, állattan, közgazdaságtan, lélektan, szociológia, p o l i t o lógia/ kiválasztott két folyóiratot, s ezeknek 1926, 1936, 1946, 1956, évi kötetéből megvizsgálták egy-egy számban a tudományos közle
ményeket abból a szempontból, hogy hány tanulmány használja a csak kezdőbetűs utalást, és hányban található m a t e m a t i k a i módszerek /egyen
l e t e k , táblázatok e t b , / alkalmazása.
Az a d a t o k a t százalékosan ábrázolva egy gráfot készítettek,amely legalábbis próbaképpen i g a z o l t a a z t a feltevést, hogy a csak kezdőbe
tűs hivatkozások és a m a t e m a t i k a i eljárások alkalmazása szoros kap
c s o l a t b a n vannak három kemény / f i z i k a , kémia, biokémia/, három köze
pesen kemény /növénytan, állattan, közgazdaságtan/és három lágy /lé
l e k t a n , szociológia, politológia/ tudomány területén. A kemény t u d o mányágakban a csak kezdőbetűket használó hivatkozások gyakorisága
9 7 - I O O 7 Í , a m a t e m a t i k a i táblázatok / s t b . / használata 8 5- 9 6 > között a¬
l a k u l t ; a közepesen kemény tudományokban ezek az arányok állandó nö
vekedést j e l e z t e k 49-95, i l l e t v e 6 5- 9 1 * közötti értékben; s a lágy tudományokban az arányok 31-52, i l l e t v e 4 2 - 8 1 * közötti értékben növe
k e d t e k az idő függvényében. A lágyabb tudományok tehát i g y e k e z n e k k e ményebbé /s ezáltal személytelenebbé/ válni.
PRICE / a Science C i t a t i o n Index alapján/ 154 féle folyóirat i r o d a l m i hivatkozásait elemezte, s ennek eredményeként j u t o t t o l y a n kö-
GYÖRE P . i "Kemény" és "lágy" tudományok
vetkeztetésre, m i n t STORER, v a g y i s a r r a a megállapításra, hogy a k e mény és lágy tudomány, /továbbá/ a technológia ós a "nem-tudomány"
tudományszociológiai, i l l e t v e kommunikációs szampontból nézve külön- külön r e n d s z e m e k tekinthető, jól megkülönböztethető jellegzetessé
gekkel,aminek megvannak az e l nem hanyagolható következményei a t u d o mányos tájékoztatásra nézve i s . Ezekről majd más alkalommal szólunk.
Végezetül a n n y i t , hogy STORER-nek a kemény és lágy tudományok megkülönböztetésére vonatkozó megjegyzései nem egészen u j a k , h i s z e n jóval régebben i s különbséget t e t t e k már az "egzakt" és kevésbé eg
z a k t tudományok között. Más kérdés, hogy azok a kritériumok, amelye
ket STORER f e l s o r a k o z t a t o t t , csakugyan helytállók-e a tudományok eg
zaktsági /"keménységi"/ fokának megállapítására. De ez már nem t a r t o z i k j e l e n l e g i ismertetésünk körébe.
HIVATKOZÁSOK, JEGYZETEK
/ l / DANSEY, P.: A b i b l i o m e t r i c s u r v e y o f p r i m a r y and aecondary I n f o r m a t i o n science l i t e r a t u r e . = ASLIB Erooeedings, 1 9 7 3 . j u l . p . 2 5 3 . / 2 / PRICE, D.J.S.: C i t a t i o n measures o f h a r d s c i e n c e , s o f t s c i e n c e ,
t e c h n o l o g y ,non-science. - I n : Communication among s c i e n t i s t s and e n g i n e e r s . Ed. C.E. H e l s o n , U.K. P o l l o c k . L e x i n g t o n , 1970. Heath L e z i n g t o c Books. 3-22.p.
/ 3 / Az ARIST 1967. évi kötete különösen bőven idézi /p.339-384./ a kommunikációval összefüggő tudományszociológiai megfontolásokat.
/ 4 / STORER jelentős tudományszociológiai müve: The s o c l a l eystem o f s c i e n c e . H . I . e t c . 1966, H o l t , R i n e h a r t , Winston. 180 p. / F i g y e lemre méltó megjegyzéseket t a r t a l m a z a tudományos kommunikáció
ról./
/ 5 / STORER, N.W.: The h a r d selenoes and t h e s o f t : somé e o c i o l o g i c a l o b s e r v a t i o n 3 . = B u l l e t i n o f t h e M e d i o a l l i b r a r y A s s o c i a t i o n , 1 9 6 7 . l . s z . p .7 5- 8 4 .
/ 6 / SHEPARD, H.A.; Basic r e s e a r c h i n t h e s o c i a l eystem o f pure s c i ence. = P h i l o s o p h y o f Science, 1956. j a n . p.48-57.
/ 7 / HERTON, R.K.s P r i o r l t i e s i n s o i e n t i f i o d i s o o v e r y : a c h a p t e r i n t h e s o c i o l o g y o f s c i e n c e . = American S o c l o l o g i c a l Review, 1957.
dec. p.635-659.
21.évf. 6.szám 1974.június
SYÖRE P . i "Kernén?" ée "lágy" tudományok
STORER s z e r i n t általában annál keményebb egy tudomány, m i nél r e n d e z e t t e b b az ismeretkészlete, l o g i k a i l a g minél kevésbé e l l e n t mondásos a f o g a l o m r e n d s z e r e . Minél nagyobb mértékben a l k a l m a z z a egy tudomány a matematikát, annál nagyobb fokú szabatossággal t u d j a r e n d e z n i a körébe tartózd i s m e r e t e k e t , s annál megbízhatóbb mddon t u d j a megítélni az u j tudományos teljesítményeket. STORER kísérleti mód
s z e r t d o l g o z o t t k i a különféle tudományágak keménységi, i l l e t v e lágy
sági fokának mérésére, melynek eredménye a z t j e l e z t e , hogy a vizsgált időszakban /1936-1966 között/ a lágyabb tudományok keményebbé i g y e k e z t e k válni. PRICE hivatkozás / c i t a t i o n / mérései i e a r r a mutatnak, hogy eléggé elkülöníthető a kemény és lágy tudományok tartománya.
SYÖRE. P.: "Hard" and " s o f t " s e l e n c e B
A c c o r d i n g t o N.W. STORER g e n e r a l l y t h e more h a r d e r a aoience i s t h e more o r g a n i z e d i s i t s a t o r e o f knowledge and t h e l e s s i n c o n s i s - t e n t i s i t e c o n c e p t u a l system. The more mathematlos i s a p p l i e d by a soience t h e more p r e c i s e n e e s m i g h t be reached i n o r g a n i z l n g t h e con- o e r n i n g knowledge and i n j u d g i n g new s c i e n t i f i c aohlvements. STORES e l a b o r a t e d an experimentál method f o r measuring t h e degree o f h a r d - nese o r s o f t n e a s . R e s u l t a proveá t h a t d u r i n g t h e perlőd l n v e a t i g a t e d /1936-1966/ s o f t s c i e n c e s e t r i v e d t o become h a r d e r . PRICE's mensura- t i o n s o f c i t a t i o n s are a l a o j u s t i f y i n g t h a t t h e f l e l d s o f h a r d and s o f t s c i e n c e s are r a t h e r s e p a r a b l e .
JbEPE. rt. : "TBOPZae" « " i i n r K H e " Havira
no i i R e n m H . B , C T o p e p n a y x a n a ^ a e T o s T B U ő o j i e e " r s e p j r o S " , T O K eOJTbare y n o p j u t o i e r a e e 3H 8 H H H a i e y u e n b i o e j o m e c m n p o r a s o p e i a a B e e O R C T e u e U O R B T H S . " J e n B G t u b n e f t o T e n e r a n p a u e H a O T o a u a r e H a T K K a K S - K O f i - ^ n S o n a y x o f i , T e u S O . I Ö J U a o s u o x H O C T e f l T O I H O C H C T e u a T a a a p O B a T b C B O K 3 v i H Teu T o u n e e o»e i i o x e r o u e x a T f c H O B H B a a y i H H e A O C T a x e x a i i . H . 3.
C T o p e p o u B t i p a S o r a H s K c n e p m i e f r r a a b H H S s i e r o z o n p e i r e. T sm a o r e n e H K " T B e p — X O O T a " HOT " M H I T t O O T H " p a B H U X H S V K . C E O M O U B I ) 8 T O T Ó K e T O J a 7 Q T S S 0 B . 1 Ö - H O , H T O B aafnwfl n e p H O í a p e w o m r (1936-1966) " M a r x a e " H a y x a o T a p s j r n c i i
oraTb öo,iee "TBepzmia". H o o j r e x o B a H z a Ilpailoa r o i e n o n a B U B a i i T , I T O
" T B o p i t í i e " H " M a r i s á é " H a v i t a B s o c T a T o i e o f t u e p e i i o r y r ÖHTI> o T z e ^ e a H .
GYÖRE P.: "Kemény" és "lágy" tudományok
GYORE, P.: " H a x t e " und " w e i c h e " W i B s e n s c h a f t e n
L a u t STORER, H.W. i e t e i n e S i s s e n e o h a f t umso h a r t e r j e höheren Grad d e r G e o r d n e t h e i t i h r K e n n t n i e b e s t a n d a u f w e i s t und Je w e n i g e r l o - g i s c h e Widersprüche i h r B e g r i f f s s y s t e m enthált. I n j e gröseerem Um- f a n g e i n e W i s s e n s c h a f t M a t h e m a t i k v e r w e n d e t , m i t e i n e r umso grösse- r e n E x a k t h e i t kann a i e d i e i n i h r e n K r e i s gehörenden K e n n t n i s s e o r d - n e n u n d i n e i n e r umso zuverlássigeren í.'eise k a n n a i e n e u e w i s s e n - s c h a f t l i e h e E r g e b n i s s e b e w e r t e n . STORER e r a r b e i t e t e e l n e x p e r i o e n t e l - l e s V e r f a h r e n z u r Messung d e s Kárte- bzw. V i ' e i c h h e i t s g r a d e s d e r v e r e c h i e d e n e n W l s s e n s z w e i g e , und s e i n e E r g e b n i s s e z e i g e n , d a s s i n d e r u n t e r s u e h t e n P e r i o d e / 1 9 3 6 - 1 9 6 6 / d i e w e i c h e r e n E i S 3 e n s c h a i t e n e i - ne E r h a r t u n g s t e n d e n z a u f w e i e e n . D i e Z i t a t e n m e s s u n g e n v o n P R I C E l a s s e n e b e n f a l l s d a r a u f s c h l i e s s e n , d a s s d e r B e r e i c h d e r h a r t e n und d e r w e l - c h e n W i s s e n s c h a f t e n v o n e i n a n d e r z i e m l i c h g u t a b g e g r e n z t w e r d e n k a n n .
