002.55i681.32 WFORMACIŰS GÉPESÍTÉSI KÍSÉRLETEK
ELEKTRONIKUS SZÁMÍTÓGÉPPEL
Vásárhelyi Pál
X.
A TÉMAFIGYELÉS GÉPESÍTÉSE
CélszerU-s, és ha igen, lehetséges-e hazánkban az e l e k t r o n i k u s számítógépek igénybevétele szakirodalmi tájékoztatási célokra? Erre a kérdésre kerestük a választ a külföldi t a p a s z t a l a t o k elemzése és hosszabb magyarországi kísérletsorozat megkezdése utján.
Az e l e k t r o n i k u s számitógépek dokumentációs felhasználásáról h a l l va, a tájékoztatási szakemberek ál
talában az lnformációviaazakeresée gépesítésére gondolnak. Ez érthető i s , hiazec arról i r n a k és beszélnek a legtöbbet. Hazai kísérleteink so
rán mégsem e z z e l f o g l a l k o z u n k előazör, hanem a témafigyelés gépesí
tésének és az indexek gépi előállításának magyarországi megvalósítá
sát kívánjuk előkészíteni, a bár az információ"visszakereaéa alapvető programjainak kidolgozása i s folyamatban van, ezzel a kérdéssel be
hatóbban csak az előző két probléma megoldása után t a r t j u k célszerű
nek f o g l a l k o z n i .
Ennek oka a következő. Az információvisszakéréséé gépesítése akkor válik feltétlenül szükségessé, amikor több százezres dokumen
tumtárból kívánjuk r a n d k i v t i l nagy sebességgel és igen mély t a r t a l m i feltárás alajsjái:, Jól meghatározott, s p e c i f i k u s , vagy éppen igen szé
leskörű kérdésekre a megtelelő dokumentumokat k i k e r e s n i . Nyilvánvaló azonban, hogy a gépi visszakeresés csak akkor valósítható meg, ha a
i j e a információbázis, tehát a több százezer dokumentumnak legalább azonosítási száma és valamennyi Jellemzőnek ité^t tárgyazava /- sőt lehetőleg t e l j e s címleírása i s -/ olyan Tormáján áll rendelkezésre^
amilyenben a z t a számítógép f e l t u d j a d o l * " * n i . Ha ez a kiinduló ge- Informáoidvisszakeresés,
témafigyelés, vagy indexkészltés?
TUT 13.évf. 7.Bzám 1966.s z e p t e m b e r
p i b i z o n y l a t csak a l y u k s z a l a g , vagy lyukkártya l e k e t .
Az óriási dokumentumtömeg adatainak szalagba vagy kártyába l y u kasztása v i s z o n t költséges, hosszadalmas és önmagában véve még t e r méketlen munka, h i s z e n a tulajdonképpeni tájékoztatást, informáclő- visBzakereséat csak hónapok, sót e s e t l e g évek múlva, v a g y i s akkor 3 e g i t h e t i elő, amikar már a t e l j e s anyag, vagy annak legalább j e l e n tós része feldolgozást n y e r t . Hazánkban nem célszerű, hogy i l y e n hosszadalmas és csak a kéaőbbiek során gyümölcsöző munkát indítsunk be. /természetesen csak az előkészítés első Időszaka i l y e n nehéz, mert később a meglévő bázis Kiegészítése folyamatosan történik, m i közben a gépesített tájékoztatási központ már operatív munkát t u d végezni./
A tájékoztatás gépesítésének két máeik formája: a gépi témafi
gyelés és indexkészitéa e z z e l szemben a gépi b i z o n y l a t o k biztosítá
sához hosszadalmas éa költséges előkészítő munkát nem igényel,tekin
t e t t e l o r r a , hogy mindig csak a l e g f r i s s e b b Irodalomra t e r j e d k l , és az a z o n n a l i tájékoztatást szolgálja. Ha a szükséges gép éa a p r o g r a mok rendelkezésre állnak, akkor már a következő meghatározott perió
dusban /nőnapban vagy negyedévben/ beérkező dokumentumok adatainak szalagba vagy kártyába rügzltéss után azonnal konkrét, hasznos és o~
p e r a t i v jellegű tájékoztató munka I n d u l h a t meg a számítógép f e l h a s z nálásával. Ez az oka annak, hogy a külföldi cégek, különösen a k i sebb vállalatok esetében mindinkább t e r j e d az un. SCI / S e l e c t i v e Dlssemination o f I n f o r m a t i o n • Szelektív Információ Terjesztés/ rend
szere, és hogy ma már széleskörűen használjak a gépi u t o n előállított gyorstájékoztatókat, indexeket. Ez utóbbiakkal kapcsolatban elegendő, ha csak a kutatóink által nagyra értékelt Chemical T i t l e a , C u r r e n t Contents vagy orvostudományi területen, az Index ttedicus clmtt index-¬
kiadványokra u t a l u n k .
A gépi témafigyeléshez, vagy gépi indexkészltéahez kiinduló b i zonylatként előállított lyukszalagok vagy lyukkártyák az idők során felhalmozódva, létrehozzák aztán a z t a hatalmas információ bázist,a- maly már a gépi informáclóvisszakeresést l a lehetővé ée kifizetődővé
t e s z i . így megtakarítható az I n p r o d o k t i v előkészítő időszak.
Hazai tájékoztatás- gépseitésl lehetőségeink
A tájékoztatás gépesítése tehát, amennyiben a témafigyelés, vagy külö
nceképpen az indexkészltés gépesíté
sére gondolunk, célszerűnek látszik.
Kérdés ezután, hogy j e l e n l e g i 1 1 1 . a kOstljövőbsn kialakuló lehetőségeink között a gépesítés megoldása lehetséges-e? A válasz e kérdésre ugyan
csak kedvező. Hem arról von ugyanis szó, hogy egy tájékoztató köz
pont klaárólag dokumentációs célokra beszerezzen egy számítógepet, csupán arról, hogy az országba egyre nagyobb eiámban beérkszo iJ.y«n berendezéseken h e t e n t e vagy havonta Déhány órát béreljen. A számító
gépek bérletének lehetősége az, ami a táJékoztatásgépesitéBt - l e g alábbis a témafigyelés és maszk* szít és gépssitásának formájában -
VAsÍHHELYl P.i Információs gépesítési kísérletek mar a közeljövőben reálissá t e s z i . Ilár most i a van az orszdgban o¬
l y a n számítógép, amely a tájékoztatáBgépesitési kiBérletl munkák e l ¬ végzésére alkalmáé ée dokumentációs intézmény számára Í B hozzáférhe
tő i a Szárnitástechnikai és Ügyvitelszervezést Vállalat GIEB t i p u s u számitőgépe. Ez év végén, Jövő év elején pedig mar olyan nagyberen
dezések i s beérkeznek, amelyek a kisérlstaorozattal megalapozott o- p e r a t i v jellegű számltőgépss tájékoztatást i s lehetővé t e s z i k .
A f e n t i meggondolások alapján kezdte meg a KGli KTTI a z t a kí
sérletsorozatot, melynek célja különböző témafigyelési gépi progra
mok kidolgozása, majd pedig a gépi indexek rendszeréé kiadásának e- lűkéezitéae.
Az SDI rendszer A gőpl témafigyelés már említett SDI rendszerét az IBM cég dolgozta k l . A rend
szer célja annak megállapítása, hogy az u- jonnan beérkező dokumentumokről a vállalat vagy intézmény mely munkatársait k e l l érte
síteni o l y mődon, hogy az érdekelt a ezámára f o n t o s valamennyi do
kumentumról értesítést kapjon, de ne kapjon értesítést semmilyen számára érdektelen anyagról.
Ennek megvalósítása érdekében a gépi témafigyelés! szolgálatot igénybevevő szakemberek érdeklődési körét kérdőívek ée személyes megbeszélések alapján tárgyszavakkal J e l l e m z i k , vagyis meghatároz
zák az érdekelt profilját, s a p r o f i l változását az igénylő v i s s z a jelentései alapján állandóan figyelemmel kisérik. Hasonlóan tárgy
szavakkal történik a dokumentumok Jellemzése i s , a témafigyelési ér
tesítések pedig ugy készülnek, hogy a dokumentum tárgyszavakat és a prof11tárgyszavakat gépi uton egybevetik és meghatározott arányú megegyezés esetén a dokumentum t e l j e s címleírását tartalmazó érte
sítést küldenek k i az érdekeltnek.
Az SDI rendazer a t a p a a z t a l a t o k s z e r i n t Jól bevált, az érdekel
teknek megfelelő tájékozottságot b i z t o s i t az u j irodalommal kapcso
l a t b a n , ezért hazai klaérleteink i s e rendszer magyarországi a l k a l mazását kívánják megoldani.
A p r o f i l o k meghatározását Bzemélyes megbeszélések és igényfelmérés utján kezdtük meg. Kísérletképpen különböző s z i n t e n dolgozó, automatizálással f o g l a l kozó azakembereket kértünk f e l igényeik megadására: akadémiai kutatóintézet, e¬
gyetemi tanszék, KGM kutatóintézet és KGM vállalat szintjén dolgozó szakemberektől kaptunk " p r o f i l o k a t " .
Az operatív munka során a konkrét kutatási-fejlesztési f e l a d a tokból célszerű k i i n d u l n i , és a népgazdasági s z i n t e n legfontosabb
A prof11tárgyszavak meghatározása
TMT 13-évf. 7.szám 1966.szeptember
f e l a d a t o k megfogalmazását /-természeteser. a hozzájuk csatlakozó t e l jes problémakörrel klegéezitve -/ tekinthetjük p r o f i l n a k . A legújabb irodalomról szóló érteBitéseket e f e l a d a t o k felelőseinek küldhetjük k i a z z a l , hogy egyidejűleg felkérjük őket: érdeklődési körük változá aát, problémáik megoldását, i l l e t v e u j problémakörök felmerülését kö
zöljék velünk. Ez a "visszacsatolás" alapvető feltétele a gépi téma
figyelés eredményes működésének.
A dokumentumtárgyszavak meghatá
rozására töbh módszer i s kínálkozik:
a/ Hagy szakképzettségű dokumen- t a l i s t a a c i k k elolvasása alapján sa
ját s z a v a i t felhasználva önállóan meg
határozhatja azokat a tárgyszavakat, i l l e t v e tárgysző csoportokat,me
l y e k e t szakmai i s m e r e t e i alapján a dokumentum tartalmára l e g j e l l e m zőbbnek ítél.
b/ K i s szakképzettséggel rendelkező dokumentálista a dokumentum elmében, e s e t l e g rendelkezésre álló referátumában, i l l e t v e a doku
mentum bekezdéseinek első és utolsó mondataiban aláhúzással kijelöl
h e t i a Jellemzőnek Ítélt tárgyszavakat, vagy szócsoportokat.
c/ A gépi nyelven /lyukszalagon vagy lyukkártyán/ rendelkezésre álló címből és e s e t l e g referátumból a számítógép maga választja k i a tárgyra Jellemző tárgyszavakat.
Mi a tárgyszavak meghatározásának előazör a b/, majd pedig a c/
útját kívánjuk alkalmazni. Az a/ lehetőség megvalósításához megfele
lő számú szakember ugyania nem áll rendelkezésre. Hasonló tendencia érvényesül a gépi témafigyelés külföldi megoldásai esetében i a , t e k i n t e t t e l a r r a , hogy a szakemberhiány világszerte érezhető jelenség.
Érdemes megjegyezni egyébként, hogy a tárgyezavak meghatározá
sának b/ pontban e m i i t e t t leegyszerűsített, k i s szakértelmet igénylő módszerét a t e l j e s e n automatizált megoldások közös elemeinek k l a n a l l záláaa eredményeképpen dolgozták k i . A gépek ugyanis a külföldi kí
sérletek t a p a s z t a l a t a i s z e r i n t elfogadható pontossággal meg t u d j a k állapítani a dokumentumok mondanivalójára Jellemző tárgyszavakat, s t a t i s z t i k a i és m a t e m a t i k a i - l o g i k a i alapon o l y módon, hogy k i e m e l i k a dokumentumok elmében, referátumában, i l l e t v e a bekezdések első és utolBÓ /- a a t a p a s z t a l a t o k a z s r i n t általában legnagyobb információ tartalmú -/ mondataiban azereplŰ lényeges szavakat, s e s e t l e g még e szavak előforduláai gyakoriságét i s figyelembe véve állítják össze a tárgyszóJegyzőket. A névelőket és más hasonló értéktelen szavakat en nek során természstsaen f i g y e l m e n kivül hagyják.
A dokumentumtárgyszavak maghatározása
V J L S Í E H E L T I P . : Információs gépesítéai kísérletek
Mind a profiltárgyszavak, mind a dokumentumtárgyBzavak rögzítése két módon oldható meg: d i r e k t és fordított tároláai sorrendben. Az érdekeltek e¬
setében p l . a profiltárgyezó után feltüntethetjük mindazoknak az érde
kelteknek a nevét, akiknek profiljában az a d o t t prof11tárgyazó sze
r e p e l éa fordítva, az érdekeltek neve után feltüntethetjük t e l j e s p r o f i l j u k összes tárgyszavalt. P l . :
t r a n z i s z t o r Kis János Eótai Kálmán Hagy Jenó
pneumatikus szabályzók
" Horváth Kálmán Nagy József Sarkad1 Károly A tárgyszavak tárolása
a gépi memóriában
i l l e t v e :
Kis János t r a n z i s z t o r műszer távmérés Kátai Kálmán
t r a n z i s z t o r szabályozás
Hasonló a h e l y z e t a dokumentumok clma éa tárgyazavai esetében, ahol ugyancsak megvan mind a d i r e k t , mind az invertált tárolási sor
rend lehetősége.
G y a k o r l a t i meggondolásokból k i i n d u l v a ugy döntöttünk, hogy a gépi témafigyelés esetében mind az érdekeltek, mind pedig a dokumen
tumok adatainak rögzítésekor a d i r e k t tárolási sorrendet használjuk.
A dokumentumok esetében ez nem Igen l e h e t e t t vitás, m i v e l a folyama
tosan beérkező dokumentumok feldolgozása nyilvánvalóan ugy a legegy
szerűbb, ha a dokumentum cime után azonnal feltűntetjük a jellemző tárgyezavakat, és i g y rögzítjük az anyagot a lyukszalagba. A gép me-
TMT 13.évf. 7.Bzám 1966.szeptember
oóriáján ez az anyag egyezerüen "keresztül f u t " , az Összehasonlítá
sok elvégzése után a gép a z t " e l f e l e j t i " , Így átrendezésnek n i n c s értelme. Nem i l y e n egyszerű a döntés a p r o f i l o k rögzitéas saetén,me
l y e k e t célszerű állandóan a gép memóriájában tárolni. I t t azért dön
töttünk ugyancsak a d i r e k t sorrend /név után a tárgyszavak/ m e l l e t t , mert Így a legegyszsrűbb a profilváltozások kerssztülvezetéset a me
móriában egy névhez tartozó b l o k k o t egyszerűen törölni k e l l , ée a nevet a helyesbített u j p r o f i l l a l együtt e g y e t l e n blokk-ként ismét be l e h e t Írni a memória egy más helyére. Fordított tárolási sorrend esetén sgy p r o f i l megváltozásakor e s s t l s g több b l o k k o t i s módosítani k e l l e n e .
A számítógép programozása A tárolási sorrend eldöntése után arról k e l l néhány szót szól
nunk, hogy hogyan k e l l utasításain
kat a gép számára megfogalmazni,ho
gyan k e l l a gépet programozni?
A száaitógép számára az utasításokat többféle, egyszerűbb éa b o n y o l u l t a b b "nyelven" adhatjuk meg. Minden gépnek magvan a saját belső utasítás rendszerét "anyanyelve", a gépi kód, és tulajdonkép
pen csak az i l y e n gépi kódban megadott utasítások megértésére és vég
rehajtására képes. Az utasítások gépi kódban történő közléss azonban rendkívül nehézkes, mert a legapróbb részleteket i s külön-külön u t a sításban k e l l a számitógép tudtára a d n i . Egy összeadás programozása p l . lényegében a következő utasításokból tsvődik össze:
-- vedd k i az A memóriarekesz tartalmát és v i d d be a központi számítóegységbe,
- vedd k i a B msmdriarekeaz tartalmát éa v i d d be a központi azá- mitősgyBégbe,
- B értékét a központi számítóegységben add hozzá A értékéhos, - az eredményt v i d d k i a C memdriarekeszbe.
Elképzelhető ezek után, hogy hány ezer lépésből tevődik össze sgy b o n y o l u l t a b b program, p l . a ml ssetűnkbsn a prof11tárgyszavak és dokumentumtárgyszavak összehasonlítása, vagy rendezései
A programozók munkájának megkönnyítése érdekében ezért a számí
tógépekre un. fordítóprogramokat i s kidolgoznak, melysk lehetővé t e s z i k , hogy a programozó egy-egy rövid szóban /általában a n g o l u l / meg
f o g a l m a z o t t utasítását a gép maga Írja át, fordítsa l s "anyanyelvére"
és bontsa f e l a gépi kódnak megfelelő apró részletekre. Ebben az eset
ben a programozó az összaadáBi utasitáat p l . már a következő formában a d h a t j a meg*
- add Össze A és B értéket.
Eendklvttl hátrányosnak b i z o n y u l t azonban, hogy a különböző cégek gé-
VÁSÍHHEIYI P.: Információs gépesítési kisérletek peihez k i d o l g o z o t t i l y e n egyszerűsített programnyelvek különbözőek éa i g y az egyik gépre k i d o l g o z o t t program a másik gépen nem f u t t a t ható. Ennek kiküazöbölóae céljából több nemzetközi tanácakozást hív
tak már összs, és k i d o l g o z t a k néhány olyan programnyelvet, melyekhez a nagy számítógépgyártó cégek ma már általában /- bár nem kötelező
en -/elkészítik a saját géplik "anyanyelvére" átfordító fordítóprog
ramot, s amely programnyelvek i g y nemzetközinek tekinthetők. így e l készült a tudományos problémák megoldásának programozáai céljaira az A l g o l , a kereskedelmi jellegű programozásra a Cobol.
Az A l g o l slnsvezésü nemzstközileg k i d o l g o z o t t programnyelvet a hazánkban felállított GIEE számitógép l a i s m e r i , éa a továbbiak so
rán nagyobb számban beérkező ICT számítógépek i s megértik.Ezért döntöttünk ugy, hogy programjainkat ezen a nyelven dolgozzuk k i .
I l y módon a programozás v i s z o n y l a g egyszerű, - de először egy problémát k e l l e t t megoldani. Az A l g o l programnyelv ugyanis.mint mon
d o t t u k , elsősorban tudományos számítási f e l a d a t o k megoldására ké
szült, és i g y csak számokkal képes müveleteket / p l . összehasonlí
tást/ végezni, szavakkal nem. I g y mindenekelőtt egy olyan programot k e l l e t t k i d o l g o z n i , mely a szavakat kódszámokkal helyettesíti, hogy a b o n y o l u l t témafigyelőal programot egyszerű A l g o l programnyslven adhassuk meg.
A szótárprogram A szótárprogram két egymástól Jól elkü
lönülő részből tevődik össze: a szótárbevite
l i programrészből éa a kódoló programrészből.
A program első része a szavakból és a hozzá
juk r e n d e l t kódszámokból álló "szótár" gépi memóriába történő bevitelére szolgál, mig a második réazét akkor használjuk f e l , amikor a dokumentumokból kijelölt tárgyszavak kód
számait kívánjuk az slőbb b e v i t t ezőtár segítségével automatikusan meghatározni és szalagba l y u k a s z t a n i .
A szótárt a következő felépítésű szalagon visszük be a gépbe:
sző, szám sző, szám sző, szám v,
A beolvasáskor a számítógép mindig csak a sző első 7 betűjét v e s z i figyelembe, a többit levágja. / I . ábra/ A vessző éa a soremelés kö
zötti Jeleket, tehát a számokat a lyukszalag első átfutásakor a gép figyelmen kívül hagyja. A szavak memóriába történő b e v i t e l e betűn
ként történik: minden szó számára 7 memőriarekeszt t a r t o t t u n k f e n n . Ha a szó végét Jelző vessző /- rövidebb szó esetén -/ már a 7 rekesz kitöltése előtt megjelenik, akkor a fennmaradó rekeszekre a gép n u l lákat Ír. Az egyedülálló v betű j e l z i , hogy a szavak beolvasásának végére értünk.
TMT lj.évf. 7.szám 1966.szeptember
p o a i t i o n i n g , 6 6 pressure,67 program,68 pulse,69 pump,70 r a d l a t i o n , 7 1 radlo,72 r a i l r o a d , 7 3 receiver,74 recording,75 regulátion,76
l.ábra
Készlet az angol szavakból
és a hozzájuk r e n d e l t kódszámokból álló "szótárból'
A szavak beolvasása után a l y u k s z a l a g o t ismét a számítógép o l - vaaóegységébe helyezzük, éa olyan utasítást adunk a gépnek, melynek hatására moat a szavakat hagyja figyelmen klvül és a számokat v i s z i be s o r r a egymás után a. memóriába,
A seótárbaviteli programrésszel tehát i l y módon egy asó-soroza- t o t éa egy szám-aorozatot vittünk be a gépbe.A kódold programrész lefuttatásának megkezdésekor olyan l y u k s z a l a g o t helyezünk az olvasó- egységbe, mely a legújabban f e l d o l g o z o t t dokumentumok tárgyszavalt tartalmazza s r e d e t i a l f a b e t i k u s formájukban:
e«<5, . eeó, szó.
*
v, szó, szó,
e .
v,
Ebben az eaetben az egyedülálló v betűk az egyes dokumentumokat j e l lemző tárgyszősorozatok végét J e l z i k . A dokumentumok tárgyazőcsoport
j a i a dokumentum-azonosítási számok sorrendjében követik egymást / 2 . ábra/¬
Ez után a számítógép vezérlőpultján e l h e l y e z e t t Írógépen leír
juk /- s Így a gép tudtára adjuk -/, hogy hányas számú dokumentumnál kezdjük a d o t t eBetben a feldolgozást. /Erre azért van szükség, msrt
VÁSÁRHELYI p . i Információs gépesítési kísérletek p i p e l i n e ,
pressurs, telemetered, v,
gas, proööure, regulátion,
2.ábra
Részlet a dokumentumok kijelölt tárgyazavait tartalmazd éa a szótárral gépi utón összehasonlítandó tárgyszójegyzékből a dokumentum-azonosítási számok az egyértelműség biztosítása érdeké
ben a gépi témsfigyeléa megkezdésétől állandóan emelkedő sorszámok./
A gép e z t a azámot rögtön be i s l y u k a s z t j a a kimenóegységre f e l h e l y e z e t t lyukszalagba, majd az elaő b e o l v a s o t t tárgyszót betüről-betiire összehasonlítja a szótárbeviteli programrész lefuttatása során a gép
be b e v i t t szó-sorozattal. Ha megegyezést talál, akkor megállapítja, hogy a szótári azd-sorozat hányadik tagjánál állt meg, és a számsoro
zaton ugyanennyit lépve előre, megkereai a 8ZÓhoz tartozó kódszámot, a a z t ugyancsak b e l y u k a a z t j a a kimenő-szalagba. Ha megegyezést egyál
talán nem talált, akkor a dokumentum tárgyszót a vezérlőpult Írógé
pén kiírja, éa a kezelő megállapíthatja, hogy téves lyukaaztásról v o l t - e sző, vagy pedig olyan u j tárgysző f o r d u l t elő, amely a szó
tárban még nem szerepel /3.ábra/.
dokumentumsorazámok, me
l y e k e t automatikusan j e löl k l a gép
3.ábra
Részlet abból a bizonylatból, melyet a azámitógép a szótárprogram lsfuttatása során kéazlt. A 2. ábrán látható tárgyszavak köztll az első hármat megtalálta a szótárban,és a megfelelő kódszámmal he
lyettesítette, a "gas" szó azonban a szótárban még nem s z e r e p e l t , ezért e r e d e t i formájában nyomtatta k i . A "pressure" ée " r e g u l a t i - on" szavakat ugyancsak h e l y e t t e s i t e t t e /az 1. ábrán látható/ kód
számokkal
SzUkaég esetén a szótár az u j szavakkal bármikor kiegészíthető.
A szótárprogram végeredményeképpen olyan l y u k s z a l a g o t kapunk.
TBT 13.évf. 7.azám 1966.szeptember melynek felépítése:
^22 **'
s n o l : I ) , , D? az első, második s t b . dokumentum azonosítási száma, amit a gép a feldolgozás kezdetén az Írógépen beütött számtól kezdődően egyesével emelkedve rendel az egyes dokumentumokhoz, és Hl' T1 2 . az első dokumentum első, második s t b . tárgyszavának kód-
21» A2 2 száma,
tárgyszavának " " kódszáma, és mokat a - 1 jelzés választja külön.
a második dokumentum első, második a t b . i g y tovább. Az egyea dokumentu- Az i g y k a p o t t l y u k s z a l a g o t használjuk majd f e l a tulajdonképpe
n i gépi témafigyelési program lefuttatása során bemenő adatszalagként.
A gépi témafigyelési programokat több változatban készítettük e l /i.ábra/.
A program futtatásának menete minden e- aetben azzal kezdődik, hogy a számi tógép
be beolvassuk először magát a programot lyukszalagról, majd pedig két táblázatot*
Az első táblázat az érdekeltek nevét es pontos elmét tartalmazza, va
l a m i n t az érdekelteknek nyilvántartásba vételük során k i a d o t t sorszá
mot:
névj, ülOj, fc^, uéVg, o i a u , N2 a h o l : H j , a sorazámok /5.ábra/.
A máeodik táblázat a beérkezett legújabb dokumentumok szerzőjét, elmét és bibliográfiai a d a t a i t tartalmazza, valamint a dokumentumok /beórkezéai sorrendben a d o t t / aorszámát:
szerző^, e l m j , bibliográfiai adat^, u^f azarző^
a h o l : D i( D2, a dokumentum sorazámok /6.ábra/,
Ezek után megkezdődik az un. kiindulási tömb beolvasása, mely az érdekeltek sorszáma után kődolt formában megadja profiltárgyasa
v a i k a t i s :
^ 1 * 1 * ^12* * *""r*' ^2J* ^ 2 2? •*•*•
a h o l : N^, ."i„, .... az egyss érdekeltek sorezáma, és
Pu, P1 2 az első érdekelt, P2 1, P2 2, a második ér
d e k e l t a t b . első, második s t b . prof11tárgyszavának kódja /7.ábra/.
A profiltárgyazavak kódját ugyancsak meghatározhatjuk a a20tár
program segítségével, t e k i n t e t t e l azonban a r r a , hogy az érdekeltek száma v i s z o n y l a g k i c s i , semmi akadálya Bincs annak, hogy az érdekel-
A gépi témafigyelési programok
VÍSARHELYI P.: Információs gépesítési kísérletek tekkel f o l y t a t o t t megbeszélés után profiltárgyszavaikat már közvet
lenül kódolt formáoan jegyezzük f e l agy k i n y o m t a t o t t kódszám táblá
zat felhasználásával.
begin integer i,J,Jm.k.űb.K;
intecer arrajr KT[l |II],S*T[1 :2& j ] j
avltch SJW:-D1 ,D2,D3.I)U.DS.Dó.DT.EÖ.OÍÍ.Dl0.D11 ,B12, Dl3.Dlu.n15,Dl6.DJ7.Üie-D19,I)aü.D2l ,E£2,025.034, Ifi5,D26.DE7,n28,D29.D50.051 .DJ2,DJS.DJIt.D35,B36.
DJT.DJÖ.Djg.DUO.Iíti.iW.iAj.iM.lAs.DUő.DUT.EW.
tív9.D50.D5i.052.D53.i>5''.D55.a56.D57,D56,D59.Qöo.
D6i,D6a.D63.n6i4.D65;
ewitch S1WC:- Cl ,CZ,C3,Cl4,C5.C6,C7.C0,C9,CIO.Cll,C12.C13, Ctu.c15.c16.c17.ct8,ctg.czo;
N:«typeln;
Input(KT);
L1 Jtypechar; comment adatezalagot berakni;
J:-ü;
L2: lnput(sl«lij);
l f SUT[l]--2 tben goto KI;
I f S»T[iKl then begln
J ; i f j- 2 5 then goto KI;
i:-i+1j goto 12;
end;
i : " i + i ; goto 12;
4.ábra
Bészlet a gépi témafigyelés programjából
Ezután a szótárprogrammal előállított adatszalagon szereplő do
kumentum-tárgyszavak és a profil-tárgyszavak öaszehasonlitása követ- kézit. ÁS ösSíehaaonlitáa menetének különböző változatalt próbáltuk k i :
l . Első változat;
A gép először k i k s r e s l a második táblázatból az elaő dokumentum azerzőjét, cimét éa bibliográfiai a d a t a i t , éa a gép kimenőegységét képező Írógépen kiírja, vagy kéaőbbi kiíratás céljából lyukszalagba l y u k a s z t j a a z t . Majd a dokumentum minden egyeB tárgyszavát s o r r a összehasonlítja az Összea profiltérgyszavakkal, v a g y i s :
TKE 13.ővf. 7.szám 1966.szeptember
lu- e t E J J , P 1 2 , . . . P 2 1 , P 2 2 , ... a t b . - v e l , majd
• p? l * E2 2 * **' s t b . - v e i .
T1 2- t uKraacBai C11' *12' 1T, I
C3: outte*t( {<C-nmdl Joieefne, Bp,VIII.Práter u.59.
6oto V;
CU: o»ttext({<LaKl Jolsef, flii.XEC.Ady £.u.33.
Coto V;
CJ: onttext(l<Üieker István-. Bp.I.Iogcdi u.3.
i h
C6: outtext(í<Tlboro Ernő, B J I . V I . S K1V U.9.
i n
C7: outtext(t<Tlbor lasilo. Bp.IV.Humhal L.u.lü.
i)l
goto V;
5.ábra
Részlet az érdekeltek címleírását tartalmazó táblázatból Ha msgegyezést talál a dokumentum már k i i r t /vagy szalagba l y u k a s z t o t t / a d a t a i alá / i l l e t v e után/i feltünteti annak az érdekelt
nek nevét és cimét, akinek profiljában a megegyezést találta. Ha t e hát p l . T n megegyezett Pgv-el, akkor N2-höz az első táblázatban megkeresi a megfelelő nevet és elmet, és a z t adja k i .
Ezen alap-program végterméke egy o l y a n Jegyzék, melyben minden u j dokumentum a d a t a i után o t t szerepel azoknak az érdekelteknek neve
VÍsKEHEin S.i Információs gépeeitéei kísérletek
és ciné, a k i k e t az a d o t t dokumentumról értesíteni k e l l . D3*n o u t t « x t « <1. .1 .,.H7.rrfG01\>H., SQSIH.B.M.
Modulalt Jelek e l o a l l i t a s a nagyfrekvenciás adok s z o r a r a . Polnt t o Point Telecoranunicatlon, 8,k. J . S E . 196Vjun. p goto V ;
GARE£V,F.A. , POPűV.V.A.
Dióda nélküli hlűkapcaolasu l o g i k a i alapáramkörök.
I z v e s z t i j a v u s z a i h ucsebnuh l a v e d e n l j . . KELdiofizika. ?.k. 2.8t. 1 9 * . p. 5 5 2 - 3 5 7 4 ) ;
eo t o V;
CQfcTES.C.L., LKVIS.P.H.
EOUUT kuazobertekkapukbol e p i t e t t azomítogep.
IEEE Tranaactions on e l e c t r o n i c computera, I3.k. 3.sz. 19Öv.Jun.- g. 2kO-Zhj.})i goto V;
DJ7: outtext(í<... ,,, .Pnewavtikua l o g i k a i egysegek,
Heasurement and Centről, 3.k. ? . a s . 196*.J u l . p. 271-272, goto V;
6. ábra.
Részlet a dokumentumok címleírását tartalmazó táblázatból
1, 99,127,145,198,201,404,-1, 2, 95,121,143,156,176,300,-1, 3, 31,4.3,56,156,301,-1,
7.ábra
Részlet a "kiindulási tömbből"
m i v e l azonban a lsgegyBzerttbb alap-programról van sső, n a egy dokumentum tárgyszaval közül 2, 3, a t b . e g y e z e t t meg v a l a m e l y érde
k e l t 2, 3, s t b . profiltárgyszavával, a k k o r a dokumentum a d a t a i után az illető érdekelt neve éa elme két-három alkalommal i s s z e r e p e l .
Ti'.r 13.évi. 7.szám 1966.szeptember
E z t küszöböli k i a 2. Második változat:
Ebben az eBetben a gépnek a z t az utasítást adtuk, hogy h a v a l a mely dokumentum és v a l a m e l y p r o f i l tárgyazavai között megegyezéat talál, i r j a k i az érintett érdekelt nevét és elmét, de ha ugyanazon érdekelt esetében további megegyezést i s talál, akkor már ne Írja k i ismét a n e v e t és c i m e t , csupán számolja meg, hogy hány v o l t a meg
e g y e z i tárgyszavak száma, a e z t a azámot mint a megegyezéa "eulyát"
jelző számot, Írja k i a j érdekelt neve és elme után. P l . i J . Scbwarz:
U j t r a n z i s z t o r o s mérőműszer
P u n k t e c h n i k , 13.k. I . B Z. 1965.január p.15-21.
E Í B B József, Bp. V. Guszev a* 31. / 2 /
OvegBs György, Bp. X I . Pény u. 1. / 5 /
Az első 111. a tökéletesített második változatot o l y a n e s e t e k ben célszerű felhasználni, amikor a dokumentumokról referátum-Kár
tyák állnak p l . rsudelkezéare, n az e kérdéa, hogy egy dokumentum referáló-kártyáit mely érdekelteknek k e l l megküldeni. I l y e n k o r a r e feráló -kártyák nyilván dokumentumonként összegyűjtve állnak r e n d e l kezésre és i g y a csoportositáa h e l y e s e n a gép esetében l a a dokumen
tumok adataiból i n d u l k i . 3. Harmadik változat:
E z az előző kettőhöz képest pontosan fordított uton jár. Ebben az e s e t b e n u g y a n i s a gép először az első táblázatból Írja k l az ér
d e k e l t nevét és elmét, majd az összehasonlítási müveleteket a követ
kező sorrendben végzi e l :
a / az első érdekelt első profil-tárgyezavát összehasonlítja a z első dokumentum minden tárgyszavával,
b/ az első érdekelt második, harmadik utolsó proflltárgy- ezavát összehasonlítja az első dokumentum minden tárgyszavá
v a l ,
c / az eleó érdekelt első, második, harmadik s t b . p r o f i l t a r g y - azavát összehasonlítja a második dokumentum minden tárgysza
vával ,
d/ i g y f o l y t a t j a az ösazebaaonlitást mindaddig, mig az első ér
d e k e l t minden prof11tárgyszavát összs nsm hasonlította v a l a mennyi dokumentum valamennyi tárgyszavával.
Ha megegyezéat talál, a k k o r az érdekelt neve és cime alá k l -
VÍSÍRHXLxI P . l Információs g é p e s i t é B i kísérletek
Írja a megfelelő dokumentum a d a t a i t , m a j d a második váltó
s a i b a n már e m i i t e t t Bzámláláei művelethez hasonlóan jár e l , és feltűnteti a dokumentum a d a t a i után, hogy hány tárgyszó e g y e z e t t meg az a d o t t érdekelt profiltárgyszavaival.
P l .
K i s s Józssf, Bp. T. Guszev a. 31.
J . S c h n a r z :
U j t r a n z i a z t o r o a mérőmUazerek
Punktechnik, 13.k. l . e z , 1 9 6 5 . j e n . p. 15-21.
?. Joó
Tranzisztorizélt frekvencia-mérő
e/ A dokumentumsor végére érve, a számítógép az elBÓ táblázat' bői kiírja a következő érdekelt nevét és elmét, éa haeonló- képpen elvégzi az összehasonlítást valamennyi dokumentummal.
f / As összehasonlítást mindaddig f o l y t a t j a , mig valamennyi ér
d e k e l t eaetében meg nem vizsgálta az összes dokumentumokat.
A munka eredménye ebben az e c e t b e n tehát o l y a n jegyzék, mely minden érdekelt neve éa elme után megadja az őt érdeklő dokumentumok a d a t a i t , v a l a m i n t az egyes dokumentumok súlyát / v a g y i s a z t a számot, amely magmutatja, hogy hány tárgysző e g y e z e t t meg a dokumentum és a p r o f i l között./
Az I l y e n t i p u a u Jegyzék o l y a n esetekben használható jól f e l , amikor nem állnak rendelkezésre o l y a n kartonok, amelyeket az érde
k e l t bővebb tájékoztatása céljából k i l e h e t n e küldeni. I l y e n k o r u - g y a n l s a számítógép által az érdekeltek neve után öaazeállitott cím
jegyzék /irodalom-Jegyzék/ közvetlenül postázható, manuális munkára azon Jdvül, hogy a gépből f o l y a m a t o s a n kijövő p a p i r t e k e r c a e t ezét k e l l vágni éa borítékokba k e l l t e n n i , szükaég n i n c s .
4. Negyedik változat:
Az előző változat további finomltáaa o l y a n értelemben, hogy a gépnek előre megadjuk, m i l y e n súlyozást kívánt az illető érdekelt, és a gép az érdekelt neve éa cime alá caak akkor i r j a k i v a l a m e l y dokumentum a d a t a i t , ha annak súlya az előirt értékkel megegyezik, vagy a n n i i l nagyobb •
Az I l y módon elkéazltett jegyzék az előzőnél szelektívebb, b i z tosítja, hogy az érdekelt o l y a n irodalom-mennylségrűl k a p j o n tájé
koztatást, amely kívánságának m e g f e l e l j e n se nem t u l sok, se nem t u l kevés.
TMT 13.évf. 7.szám 1966.szeptember 5. ötödik változat:
Ez a változat /- mely még kidolgozásra vár -/ lehetővé t e s z i , hogy mind a dokumentum - mind a profíltárgyszavak egymáshoz való kap- caolatát i a feltünteaaük, éa Így az esetleges félreértéseket kiküszö
böljük. Ea ugyanis p l . egy c i k k t r a n z i s z t o r o k mérésével és a megfele
lő műszerek gyártásával f o g l a l k o z i k , e l k e l l kerülni a t r a n z i s z t o r és gyártás, i l l e t v e a műszer és mérés tárgyszavak kapcaolődáaát.
További teendők összefoglalva az eddig mondottakat,megál
lapíthat Juk,hogy a gépi témafigyeléa hazai meg
valósítására Irányuló kiaérletek eddig eredmé- nyeaek v o l t a k . A kísérleteket az év folyamán tovább f o l y t a t j u k , a annak megvalósítására tö
rekszünk, hogy az idegennyelvű anyagból k i i n d u l v a , e gépi témafigye
lést egyben a lehető legegyszerűbb gépi fordítási /pontoeabban i n kább gépi azőtárazáei/ programmal kiegéazitve biztosítsuk a magyar nyelvű témafigyeléat. E munka során egyben k i a l a k u l n a k azok a gépi b i z o n y l a t o k , melyek az informáciővlsazakereségi kísérletekhez b i z t o síthatják majd a szükséges kiindulási anyagot. Ezzel párhuzamoaan meg kívánjuk kezdeni a gépi lndexkészitési munkával kapcsolatos kí
sérletsorozatot i s .
VÁSÁRHELYI, f . : Experioents on the mechanlzatlon o f I n f o r m a t i o n b? usTnfi e l e c t r o n l c computere"
Of a l l t h e p o s e i b i l i t l e s o f adopting s l e c t r o n i c computera f o r P r o f e s s i o n a l l i t e r a t u r e i n f o r o a t l o n purposes, i t wae s e l e c t e d as a t a r g e t o b j e c t i v e , above a l l , t o r e a l i z e the mechanlzatlon o f c u r - r e n t l i t e r a t u r e seareh i n t h i e c o u n t r y , w i t h regard t o the f a c t t h a t t h i s f i e l d l a the one t o r e q u i r e minimum p r e p e r a t o r y work. I n courae o f the experireents, f i r s t the s o - c a l l e d vocabulary program was comp- l e t e d , the task o f which was to code the s u b j e c t beadlngs l l a t e d a l - p h a b e t i c a l l y . Thia was f o l l o w a d by experimente making use o f v a r l o u s a l t e r n a t i v e s i n the f l e l d o f the very mechanlzatlon of the c u r r e n t l i t e r a t u r e seareh. The paper explaina I n d e t a i l the aequence o f the mechanized process, and i t s p o s s i b i l l t i e s e x i a t i n g i n t h i e c o u n t r y .
. a .
VÍsAfiHELlT P . J I n f o r m á c i ó s g é p e s í t é s i k í s é r l e t e i :
BAIBAPXütt. I I . : HcnoTaHHH tio aexaHH3aTiHa BB-flopMagHOHHoB fleBTeat- B O C T E npa noMomH ajeKTpoHHo-BH'üicjmTeju.Hoa HamHHM.
Ü3 303«02HOCTe.l QpilUeBSHHB 3ÜeKTpOSBKX-BH'iHCJIHTejlBEHX UÍUUIB S B H HH$opKanMH o c a e r a a T e p a T y p e , H H C T H T J ? H a y i B O - i e x H i n i e c H o H U H -
$ o p u a n H HaHHCTapcTBa u s T a j u i y p r a a H iiauHHOCTpoeEHü BHÖpaaa n p e s - Se B c e r o r t e j i t oüymecTBjiGHHH i i e x a m i 3 a t i H H saújmnesaZ s a TeuaiiH B H a - aeií C T p a s e , B B u s y T o r o , I T O s t a paőOTa cBflaaiia c U H K H U S J I L H U U pac—
XO.-.OÜ n o s r o T o B o B . B n p o i e c c e HccflesoBaEHB c t m i a j i a (fúna n o a r o T o B - j i e B a T Ő K Ba3HBaevafl caoBapHaa n p o r p a i m a , aaKüDianmaficH B s o f l a p o B - K S aectcpHUTopoB B s u u j * i n T H O M n o p f u n t e . D o c n e s t o r o , HcnuTHBajmcí.
p&ajmíjHüe üapiiíiHTH HexaHzaanHH 3 a T e u a i u i . C T Ü T Í H <*STOP& nojtpoőHo p a c o i a T p i i B a o T x o s u e x a B u s a o H H H HHeKwgiecs B Hamefl cTpaEe B C K M O * - a o c r a .
YaSASHELYI. Versuche zor Mechanlslerong der Informátlons- t s t l g k e l t m i t élnem elektronjachen Rechanautómat"
Onter dan Möglichkeiten d e r Terwendung von e l e k t r o n i s c h e n Be- chenautomaten für d l e f a c h l i t e r a r i B c h e I n f o r m a t i o n s t a t i g k e l t wurde i n Ongarn a l s erstes d i e Mechaniaierung des Themenbeobachtungs- d i s n s t e s engestrebt, da dles d i e wenigaten VorbereitungBarbeiten e r r o r d e r t . Im Laufe der Yersuche wurde v o r s r s t dae sogenannta tör
t e rbuchprogram, das zum Kodieren der a l p h a b e t i a c h angegebenen Sach- wörtsr d l e n t , v e r i e r t l g t . Sodann wurden Ysrsucns m i t verschiedenen Y a r i a t i o n e n zur Mechaniaierung dea ThemenbeobachtungBdleiiBtefi s e l b s t , durohgeftthrt. Ausführllch «ird der Gang der meohanisierten A r b s i t m i t Hírűn i n Ungarn beatehendan Möglichkeiten. bescbrieben.
é h
