Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Dokumentációs Állandó Bizottságának munkájáról megtekintése

002.63

AZ ORSZÁGOS MŰSZAKI FEJLESZTÉSI BIZOTTSÁG DOKUMENTÁCIÓS ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGÁNAK MUNKÁJÁRÓL ,

Jánszky Lajos

Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság / a továbbiakban OMPB/

szervezetéről és működéséről szóló 1003/1962./I.27./ Korm.sz. h a t a r c zat az OMPB egyik feladatául jelölte k i a műszaki tájékoztató és pro paganda munka országos irányítását. Ennek érdekében az OltPB felügye­

l e t e alá rendelte az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Köz­

pontot, / a továbbiakban OMKDK/.

Mivel a műszaki tájékoztató és propaganda munka irányítása nem e s e t i , hanem rendszeres, tervszerű, tudományosan megalapozott irány­

elveket követó tevékenységet igényel, az OMPB sürgőé feladatának t a r t o t t a egy Dokumentációs Állandó Bizottság / a továbbiakban DÁB/ létre hozását és rendszeres munkájának megindítását.

Az QMFB-DÁB 1962. februárjában t a r t o t t a alakuló ülését. Ekkor megtárgyalta f e l a d a t a i t , programját, működésének kérdéseit. A v i t a alapján elkészült "Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Dokumen táciÓB Állandó Bizottságának f e l a d a t a i és működése" cimü szabályzat.

Ebből a szabályzatból idézzük a következőket:

I .

"A Bizottság f e l a d a t a :

1. A műszaki dokumentáció és tájékoztatás .egységes országos rendszerének, állami és társadalmi szervezetének, valamint l e g k o r ­ szerűbb módszereinek megteremtésére vonatkozó átfogó j a v a s l a t o k k i ­ dolgozása a külföldi, elsősorban a baráti országok vonatkozó tapaes- t a l a t a i n a k felhasználáséval; az i g y feltárt műszaki-tudományos iníor mációs anyag tervszerű és s z e r v e z e t t terjesztésére /propagandájára/

a megfelelő irányelvek és ajánlások kidolgozása;

2. a műszaki tájékoztatás továbbfejlesztése és hatékonyságénak növelése érdekében egyes intézkedések, törvényerejű rendeletek, h a ­ ji 7HT olvasóit kérjük, hogy amennyiben a DÁB további munkájához javaslatok­

k a l , esetleg személyes közreműködéssel hozzá kívánnak járulni, a z t ezerkesz- tíeégttnkkel, vagy a DÁ3 szaJrtltkáxával TIKCE Pálnéval - Budapest, V I I I . Mu- „re

TMT 1964.május-június Xl.évf. 4-5.szám tározatok vagy más fennálló jogszabályok megváltoztatására - ameny- nyiben e r r e szükség van - megfelelő j a v a s l a t o k kidolgozása;

3. az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ - amelyre az 1. pontban f o g l a l t feladatok jelentős részének operativ végrehajtása hárul - munkájával* kapcsolatos intézkedéseire szükség s z e r i n t irányelvek és j a v a s l a t o k készítése;

4. a dokumentáció területén a s z o c i a l i s t a országok között nem­

zetközi együttműködéssel kapcsolatos magyar álláspont kialakítása, i l l e t v e a nemzetközi együttműködés hatékony megvalósításához szüksé­

ges intézkedések előkészitése és i l y e n jellegű tervezetek véleménye­

zése;

5. a Bizottság távlati munkaprogramjának kidolgozása.

I I . A Bizottság működése:

a/ A Bizottság 15-20 tagból áll. Elnökét és t a g j a i t az OMPB e l ­ nöke n e v e z i k i .

b/ Az OMEB elnöke a Bizottság javaslatára egyes kérdésekhez a l ­ bizottságot a l a k i t , amelyek működése azonban nem állandó j e l ­ legű.

c/ A Bizottságban közreműködőket az OMFB elnöke a Bizottság e l ­ nökének j a v a s l a t a alapján a ténylegesen végzett munka arányá­

ban díjazza.

d/ A BizottBág üléseit az elnök, vagy ennek h e l y e t t e s e v e z e t i . A Bizottság kéthavonként, de a szükséghez képest gyakrabban i s ülésezik.

e/ Az üléseket a Bizottság elnöke vagy megbízáséból h e l y e t t e s e , i l l e t v e a titkár h i v j a össze."

A DAB alakuló ülését követően egy szűkebb körű intézőbizottság / I B / k i d o l g o z t a a DAB munkatervét, s a z t Írásban kiküldötte vélemé­

nyezés céljából. A beérkezett hozzászólások alapján kialakított 1962-1963. évi munkaterv egyes p o n t j a i tükrözték az előbb e m i i t e t t szabályzatban f e l s o r o l t f e l a d a t o k a t . E feladatokban f o g l a l t problé­

mák tanulmányszerű kidolgozására a DAB munkacsoportokat alakított, amelyek egymással párhuzamosan, külön tématerv s z e r i n t kezdték meg munkájukat. Az 1962. évben két főfeladat kidolgozása i n d u l t meg. Az első és tulajdonképpen a műszaki tájékoztatás szempontjából l e g a l a p ­ vetőbb munka a műszaki i r o d a l m i tájékoztatás országos rendszerének és szervezetének kidolgozása, a második pedig a Művelődésügyi Miniszté­

rium által már régebben kezdeményezett - a dokumentációs szolgálta­

tásokkal kapcsolatos - igénykutatási vizsgálatba történt bekapcsoló­

dás v o l t . Ugyanekkor a DAB programjába v e t t e a szakfordítások kérdé-

JÍBSZKX I . : OMFB - DÍB

B e i v e l , a dokumentáció oktatásával, a dokumentáció gépesítésével és más problémákkal való foglalkozást i a .

Minthogy a Művelődésügyi Minisztérium a dokumentációs szolgálta­

tások iránti igények vizsgálata terén már bizonyos előmunkálatokat végeztetett az Országos Dokumentációs Bizottsággal /ODB/ és e vizsgá­

l a t eredménye fontos adatokat szolgáltatott a műszaki i r o d a l m i tájé­

koztatás országos rendszere koncepciójának kidolgozásához, a z OMFB támogatta e felmérés elvégzését, ós a z ezirányu munkálatokba való be­

kapcsolódást a DÍB feladatává t e t t e . Bem kívánunk i t t , e helyütt e vizsgálat ismertetésére részletesen kitérni, mert lefolyásának tör­

ténete, eredményének anyaga mind a Könyvtártudományi és Módszertani Központban /KMK/, mind a DÍB titkárságán betekinthető. Csupán a n n y i t kívánunk megemlíteni, hogy a vizsgálatot i g e n gondos és körültekintő előkészítő munka előzte meg. amelybe valamennyi i p a r i tárca / a KGK, a KIM, az ÍM, a Kip.K., az EL.Min., a KPM/ kiküldött szakértői bekap­

csolódtak és a DÍB, valamint a KMK szakembereivel együtt kidolgozták a felmérés módezertanát. A vizsgálatot a z egyes tárcák a saját terü­

letükön sajátos problémáik figyelembe vételével ütemezték és végez­

ték e l . Bekapcsolódott a felmérésbe a két budapesti Műszaki Egyetem l e .

A vizsgálat, amelyet külön-külön brigádok végeztek, kérdőíves módszerrel ée személyes megbeszélések formájában történt. A vizsgá­

l a t o k eredményét a z egyes tárcák tárcajelentésekben összesítették, majd a z OMFB-DÍB a beérkezett anyagok és jelentések alapján összefog­

laló jelentést készített, amelyet 1963 májusában nagyszámú résztvevő jelenlétében háromnapos ankéton megvitattak.

A reprezentatív felmérés több mint 500 szakemberre t e r j e d t k i , és a levonható következtetéseket a DÍB más tanulmányok kidolgozásá­

nál figyelembe vehette.

Az elmúlt két esztendő kétségtelenül legnagyobb munkája a műsza­

k i i r o d a l m i tájékoztatás országos rendszerének és szervezetének k i ­ dolgozása v o l t . A tanulmány kidolgozói elsősorban áttanulmányozták az i l y e n jellegű régebbi anyagokat, majd kialakították a tanulmány téziseit, Á h a z a i h e l y z e t r e vonatkozó adatok, felmérési eredmények birtokában - amelyek sajnos egységes beszámoló rendBzer hiányában sokszor csak hézagosak, pontatlanok l e h e t t e k - kívánatosnak látszott a külföldi eredmények alapos feltárása i s , és i t t társadalmi r e n d s z e ­ rük azonossága folytán elsősorban a s z o c i a l i s t a országok t a p a s z t a l a ­ t a i t , eredményeit, szervezési módszereit k e l l e t t t e k i n t e t b e venni.Az ezekre vonatkozó i r o d a l m i források tanulmányozásán kívül a z OMFB szakértői delegációkat küldött k i még 1962 végén a Lengyel Népköztár­

saságba és a Szovjetunióba a műszaki tájékoztatás rendszerének h e l y ­ színi megismerése céljából. E tanulmányutakban a főbb i p a r i tárcák és az OMKDK szakemberei egyaránt résztvettek, a s z o v j e t tanulmányútcn pedig az MSZMP EB i p a r i osztálya és a SZOT i s képviseltette magát.*

* A lengyel tanulmányútról szóló jelentéé a B/LB titkárságán áe a KMK-ban bete­

kinthető i UtZiK Péter - TOKÉ Pálnés A lengyel tudományos, műszaki és gazda­

sági tájékoztatási hálózat szervezete és működése. /Beszámoló jelentés as 1962.ezept.23.-ckt.2. közötti tanulmányútról./ Bp. 1 9 6 3 január.

TMT 1964.május-Június n. é v f . 4-5.szám

Egyéni szakértői utazások során mód nyílott az KDK, a Hornén Nép­

köztársaság és Csehszlovákia téjékoztatésügyi szervezetének tanulmá­

nyozására, és egyes fontoeabb európai tőkés országokban működő doku­

mentációs szervezetek, intézmények munkájának megismerésére i s . I l y e n előkészületek után egy szűkebb szerkesztőbizottság előta­

nulmányt dolgozott k i , 2 / amelyet a DÁB három napos kibővített ülésen 1963 júniusában megvitatott. 1963 júliusában az OMFB felkérésére kon­

zultánsként Budapestre érkezett K. ARUTYUHOV elvtárs, a Szovjetunió Minisztertanácsa m e l l e t t működő Tudományos és Műszaki Kutatásokat Ko­

ordináló Állandó Bizottsága Tájékoztatási és Propaganda Főosztályá­

nak vezetője, a k i v e l az elkészült tanulmányt a BAB megvitatta. ARU­

TYUHOV elvtárs előadást t a r t o t t a s z o v j e t téjékoztatásügy helyzeté­

ről, rendszeréről és fejlődésének perspektívájáról.

A műszaki i r o d a l m i tájékoztatás országos rendszeréről és s z e r ­ vezetéről szóló tanulmányt,az időközbeni kiegészítésekkel ée ARUTYü- SOV elvtárs előadásával együtt a BAB a z OMFB plénuma elé t e r j e s z t e t ­ t e . Az OMFB plenáris ülése 1963 október 26-án a tanulmányt - kisebb módosításokkal - elfogadta, és a végleges szöveg elkészítésére s z e r ­ kesztőbizottságot küldött k i . Ennek munkája alapján készült e l "A mű­

s z a k i irodalmi tájékoztatás országos rendszere és s z e r v e z e t e " c . kon­

cepció. 3/

Sézzuk meg esek után, melyek azok a főbb t a r t a l m i kérdések, ame­

lyek megoldása vagy áthidalása i l y e n v i s z o n y l a g hosszú i d e i g tartó és széleskörű, igen sok munkaórát igénylő f e l a d a t o t j e l e n t e t t .

Az első, mondhatni alapvető kérdés az v o l t , hogy a kidolgozandó tanulmány mire t e r j e d j e n k i , a műszaki tájékoztatás és propaganda egészére, vagy annak csak egyik igen fontos szektorára,a s z a k i r o d a l ­ mi tájékoztatásra? Az elvégzett vizsgálatok során kitűnt, hogy bár a műszaki tájékoztatás és propaganda munkában j e l e n l e g már működő s z e r ­ vezetek egy része /elsősorban a tárcák információs és dokumentációs központi s z e r v e z e t e i / a s z a k i r o d a l m i tájékoztatáson kivül jelentős tevékenységet f o l y t a t n a k a műszaki tájékoztatás és propaganda egyéb területein / f i l m , kiállitás s t b . / , ez utóbbi területek országos r e n ­ dezéséhez még több alapfeltétel hiányzik. Ennek következtében a BAB kiküldött munkacsoportja tudatosan elhatárolta munkáját ezektől a területektől, és a k i d o l g o z o t t tanulmányban csak utalások erejéig f o g l a l k o z o t t i l y e n kérdésekkel.

A második kérdés a "műszaki" jelző értelmezésének meghatározása v o l t , azaz mit értünk t a r t a l m i l a g "műszaki i r o d a l m i tájékoztatáson".

A tanulmány szerkesztői e t e k i n t e t b e n a következő megállapodásra j u ­ t o t t a k : "A műszaki irodalmi tájékoztatás felöleli a műszaki-tudomá­

nyos, a műszaki-termelési és - más alapokból kiinduló csoportosítás!

elvnek megfelelően - a műszaki-gazdasági s z a k i r o d a l m i tájékoztatást.

A "műszaki" jelző általánosítva vonatkozik még a műszaki /alkalma-

2/ 466/1963. OMFB szám.

* 0625/1964. OMFB szám.

JÍKSZXT I . : OMFB - DÁB

z o t t / tudományokon, a technikán kivül a termeszettudományokra, v a l a ­ mint a kapcsolódó társadalomtudományokra.

A harmadik, ée igen sokat v i t a t o t t kérdés a szakirodalmi tájé­

koztatás országos hálózatának szervezési problémája v o l t . A t e l j e s szervezési centralizációra és a t e l j e s szervezési decentralizációra, valamint ezek k e v e r t formájára vonatkozó külföldi példák és a h a z a i h e l y z e t figyelembevételével végül i s a szerkesztőbizottság a három­

lépcsős szervezési e l v m e l l e t t f o g l a l t állást /amelyben azonban egy negyedik lépcső i s lehetséges/ és az i g y / e l v i l e g / k i a l a k i t o t t háló­

zaton belül t a r t a l m i munkamegosztást j a v a s o l t a feltárás és elsősor­

ban a szolgáltatások /kiadványok/ terén.

Meg k e l l e t t ezután határozni a műszaki i r o d a l m i tájékoztatás irányító szerveinek hatáskörét és funkcióit, valamint a tájékoztatást végző szervezetek f e l a d a t a i t .

A szakirodalmi tájékoztatási munka jellegéből következik, hogy hatékonysága általában növekszik a feldolgozások és bizonyos szolgál­

tatások centralizálásának a mértékével. Erős központosítás hiányában elkerülhetetlen a különféle tájékoztatási ezervek f e l e s l e g e s párhuza­

mos munkája, e z z e l pedig a szükségtelen és elkerülhetetlen pénzügyi, létszám-, helyiség s t b . ráfordítások megsokszorozódása. A centralizá­

lás és decentralizálás optimális arányát az 1. táblázatban f o g l a l j u k össze.

Ugyanakkor a gépies ée erősen hatósági jellegű centralizáció az elbürokratizálódás veszélyével, a tájékoztatási anyagok utjának f e ­ l e s l e g e s meghosszabbodásával és a tájékoztatás áramlási sebességének csökkenésével járhat együtt. A különféle tájékoztatási f e l a d a t o k a t és munkafolyamatokat differenciáltan k e l l megszervezni a centralizálás ée decentralizálás szempontjából, nem l e h e t egyöntetűen, uniformizál- tan a tájékoztatási munka centralizálásáról vagy decentralizálásáról beszélni. Az érdekelt szervek tevékenységének hajlékony k o o r d i ­ n á l á s a biztosíthatja csak a tájékoztatás rugalmas és hatékony működését ée eredményes irányításét.

A h a z a i viták egyfelől a már k i a l a k u l t s z e r v e z e t i és működési formákhoz s hatáskörökhöz ragaszkodó felfogások, másfelől az u j , át­

fogóbb ée hatékonyabb megoldást kereső elgondolások között z a j l o t t a k . Kétségtelen, hogy az elérendő végcélt a meglévő erők felhasználásá­

v a l és céltudatos továbbfejlesztésével k e l l megvalósítani.

Az országos rendszer javaslatának előkészítése során különösen három jelentősebb vitakérdés adódott: az egyik az OM?B és az érdekelt minisztériumok feladatkörének és hatáskörének elhatárolásával, a má­

s i k a tájékoztatásban közvetlenül érdekelt tárcák tájékoztatási köz­

pontjainak, a tárcaközpontoknak ée a szakágazati központoknak a s z e ­ repével, a harmadik pedig a csupán közvetve érdekelt főhatóságok tá­

jékoztatási ezerveinek a műszaki tájékoztatásban való közreműködésé­

v e l v o l t kapcsolatos.

Az OMFB és a tárcák, 111. a tárcaközpontok szerepének egyértel­

mű meghatározása jelentős mértékben kizárja az irányítás, a f e l d o l -

H Ü 1964.május-június XI.évi. 4-5.szám gozás ée a szolgáltatások terén a f e l e s l e g e s párhuzamosságokat;ugyan­

akkor élesebben j u t t a t j a kifejezésre a tárcák, 111. a tárcaközpontok - részben eddig elmosódott, részben újszerű - sajátos funkcióit.

Alapvető szervezési probléma s tájékoztatás szervezetét össze­

hangolni a tudományos kutatás, a műszaki fejlesztés ée a termelés szervezetével, továbbá az egyes tudományágak, fejlesztési területek, termelési ágak s z e r v e z e t i kereteitől független fennálló ée állandóan fejlődő tudományos, fejlesztési ée termelési k a p c s o l a t o k k a l . A t e r v e ­ z e t t szakágazati központokat olyan módon k e l l kiépíteni, hogy a s a ­ ját szakterületükön központi jellegű tájékoztatási funkciókat i s be- töltsenek a saját igazgatási szervezetük dokumentációé ellátásán k i ­ vül.

A közvetve érdekelt főhatóságoknak és szerveiknek a műszaki i r o ­ dalmi tájékoztatásban való közreműködését szabatos, de ugyanakkor r u ­ galmasan alakitnató kapcsolatok utján k e l l biztosítani.

A műszaki i r o d a l m i tájékoztatás országos rendszerének kiépíté­

se szükségszerűen kapcsolódik a tájékoztatás egyéb - nem s z a k i r o d a l ­ mi - formáinak és módszereinek kifejlesztéséhez. Ez utóbbi probléma­

körrel, vagyis a tájékoztatás t e l j e s egészének rendszerével j e l e n összefüggésben nem foglalkozunk, ismételten, nyomatékosan utalunk azonban a r r a , hogy a minisztériumok és alárendelt s z e r v e i k tájékoz­

tatási munkájában szorosan összefonódik a szakirodalmi tájékoztatás a tájékoztatás egyéb formáival, amire a tájékoztatási szervek háló­

zatának tényleges megszervezésénél t e k i n t e t t e l k e l l l e n n i .

E z z e l összefüggésben hívjuk f e l a figyelmet a r r a , hogy a szoros értelemben v e t t tájékoztatási munka / v a g y i s a szakemberek széles kö­

rű, sokoldalú, részletes informálása/ és a propagandatevékenység /vá­

l o g a t o t t , g y a k o r i s t ! felhasználásra, bevezetésre előkészített i n f o r ­ mációk szolgáltatása/ a szakirodalmi tájékoztatás széles értelemben v e t t területén változó arányokban j e l e n t k e z i k különféle s z i n t e k e n . A felső szerveknél inkább a tájékoztatási tevékenység dominál, mig f e ­ lülről lefelé haladva, \ egyre növekszik a propaganda részaránya, a tá­

jékoztatási pedig csökken.

A h a z a i ezakirodalmi tájékoztatási r e n d s z e r t - amely természet­

szerűleg felöleli az érintett szakkönyvtárak hálózatát i s , ugy k e l l felépíteni, hogy támaszkodunk a műszaki világirodalom külföldi doku­

mentációs feldolgozásaira, elsősorban a Szovjetunió ée más s z o c i a ­ l i s t a államok tájékoztatási s z e r v e i n e k idevágó munkájára. Módszerta­

n i és szervezési szempontból eltérően k e l l k e z e l n i a publikált és a nem publikált szakirodalom dokumentációját /lásd 1. táblázat/.

A j a v a s o l t tájékoztatási hálózat áttekintése

A műszaki irodalmi tájékoztatás országos rendszerében mindenek­

előtt meg k e l l különböztetnünk az ebben közvetlenül érdekelt tárcák és alárendelt s z e r v e i k , s ezek műszaki tájékoztatási szerveinek s z o ­ rosan v e t t hálózatát, másrészt pedig a műszaki i r o d a l m i tájékozta­

tásban csak részben vagy közvetve érdekelt főhatóságok, társadalmi szervezetek és az alájuk r e n d e l t szervek műszaki tájékoztatással f o g -

J A J J S Z E T 1 .I O M F B - B A B

foglalkozó vagy kapcsolatban álló s z e r v e i t . A tájékoztatás országos rendszerének j a v a s l a t a természetesen a szorosabb értelemben v e t t há­

lózatot t a r t j a szem előtt, ami azonban korántsem j e l e n t h e t i azt,hogy a csak részben vagy közvetve érdekelt szervek ne töltenének be nélkü­

lözhetetlen ezerepet a minden irányú és eredményéé tájékoztatás meg­

valósításában.

A műszaki tájékoztatás és propaganda - ezen belül a s z a k i r o d a l ­ mi tájékoztatás - országos rendszerének irányító szerve, a magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány 1003/1962. / l . 2 7 . / határozata / l . 4 c.pont/ alapján: az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság /OMFB/.

Az egyes főhatóságok területén folyó szakirodalmi tájékoztatási tevékenységért az illetékes főhatóság vezetője felelős.

A műszaki i r o d a i mi tájékoztatás irányítása, ennek megfelelően, egyrészt

a/ az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, másrészt b/ az érdekelt tárcák utján történik.

Az OMFB feladatkörébe és hatáskörébe t a r t o z i k a tájékoztatási tevékenység e l v i és módszertani irányítása, a h a z a i tájékoztatási szervek munkájának összehangolása és a nemzetközi koordináció ellá­

tása, mig az érdekelt tárcákra a tájékoztatási munka megszervezése, az általános felügyelet, az operatív irányítás és a hasznosítás f e l ­ adata hárul.

A szakirodalmi tájékoztatási tevékenység a távlatban a/ országos intézményben,

b/ szakágazati /iparági/ irodákban /osztályokban/, c / vállalati /intézeti/ szervekben

f o l y i k .

A műszaki irodalmi tájékoztatás országos intézménye az Országos Műszaki Tájékoztatási Központ /OMTK/, amely szervezési, igazgatási, módszertani, kutatási és oktatási f e l a d a t a i m e l l e t t mindazokat a tá­

jékoztatási f e l a d a t o k a t látja e l , amelyeket szakszerűség vagy s z e r v e ­ zés szempontjából célszerű ée gazdaságos központilag elvégezni.

Az érdekelt tárcák a műszaki i r o d a i mi tájékoztatással k a p c s o l a ­ tos feladatkörüket /részben vagy egészben/ tároaközpont utján gyako­

rolhatják. A tárcaközpontok a tájékoztatás egyéb, nem szakirodalomra támaszkodó formáival i s foglalkoznak, ée ennek keretében sajátos ope­

ratív f e l a d a t o k a t i s megoldanak.

A szakirodalmi tájékoztatás vonatkozásában a tárcaközpontok ope­

ratív f e l a d a t a - szakágazati i r o d a i teendők e s e t l e g e s ellátása mel­

l e t t - elsősorban a főhatósághoz tartozó tájékoztatási szervek tevé­

kenységének szervezése, összehangolása és ellenőrzése, továbbá a fő­

hatóság belső tájékoztatási szükségleteinek kielégítése.Átmenetileg

TMT 1964.május-június Xl.évf. 4-5.szám egyéb szakirodalmi tájékoztatási f e l a d a t o k a t i s elvégezhetnek a tár­

caközpontok, azonban a Következőkben i s m e r t e t e t t szakágazati közpon­

tok felállításának és fejlesztésének során ezeknek a feladatoknak az ellátását a szakágazati központoknak k e l l fokozatosan átvenniök.

Egy-egy meghatározott - s. egyetlen tárca s z e r v e z e t i k e r e t e i t többnyire meghaladd - szakterület tájékoztatási szükségleteinek e l ­ látására szakágazati irodákat k e l l s z e r v e z n i , 111. kijelölni az e r ­ re legalkalmasabb kutató-, fejleeztő vagy tervezőintézetnél, p r o f i l ­ gazdaként kijelölt vagy e s e t l e g egyéb vállalat keretében.

A szakágazati tájékoztatási irodák az adott szakterületre vonat­

kozó tájékoztatás bázisai. Syüjtik - a teljeseégre ésszerűen töreked­

v e - e s z a k i r o d a l m i tájékoztatásnak a legkülönbözőbb formában megje­

lenő elsődleges ée másodlagos forrásait /szakkönyvek, folyóiratok, kutatási jelentések, szabadalmi leírások, katalógusok, prospektusok, disszertációk, konferenciák anyagai s t b . , i l l . referáló lapok, szak­

irodalmi szemlék, bibliográfiák, témafigyelő szolgálatok füzetben, szabad lapokon, cédulákon, lyukkártyákon s t b . / . Gondoskodnak - szük­

ség esetén külső szakértők s z e r v e z e t t , folyamatos bevonásával - a gondozásukra bízott szakterület szakirodalmának megfelelően d i f f e r e n ­ ciált módon való feldolgozásáról, i l l . a máshol készült feldolgozá­

soknak a beszerzéséről és felhasználásáról, hatékony és korszerű do­

kumentációs szolgáltatások kiépítéséről. A szakágazati irodák az ága­

zatban érdekelt minden - akár főhatóságuk hatáskörén kivül i s eső - a r r a feljogosított igénylő részére kötelesek tájékoztatást nyújtani.

Rendszeres tájékoztatási szolgáltatásaik m e l l e t t az érdekeltek meg­

keresésére irodalomkutatásokat végeznek, bibliográfiákat készítenek, fényképmásolatokat, mikromásolatokát, fordításokat i s szolgáltatnak.

Héeztveeznek a szakterületen keletkező t a p a s z t a l a t o k a t és eredménye­

ket rögzítő tevékenységben. Elemelkedő jelentőségű, átfogó feladatuk legmagasabb színvonalú s z a k i r o d a l m i szemlék készítése, amelyek átte­

kintést nyújtanak a szakágazatnak és egyes szakterületeinek külföldi és belföldi helyzetéről, alakulásáról, fejlesztési irányzatairól,vár­

ható távlati fejlődéséről, a világszinvonalat ée az egyes országok bzinvonalát jellemző műszaki és gazdasági paraméterekről s t b .

Az i p a r i /közlekedési ée építési/ minisztériumokhoz tartozó vál­

l a l a t o k b a n , Intézetekben s z a k i r o d a l m i tájékoztatási egységet k e l l létrehozni, amelybe b e l e t a r t o z i k a vállalati, intézeti szakkönyvtár.

A szakirodalmi tájékoztatási egységek alapvető rendeltetése a válla­

l a t i /intézeti/ f e l a d a t o k megoldásához szükséges szakirodalmi tájé­

koztatás ellátása, támaszkodva az országos, a szakágazati és külföl­

d i tájékoztatási szervek szolgáltatásaira. A trösztök, nagyvállala­

tok üzemegységeiben, t e l e p h e l y e i n , irodáiban a szükség s z e r i n t k e l l megszervezni a tájékoztatási egység fiókjait. Az egyes üzemrészek­

ben, műhelyekben, irodákban dolgozó szakemberek közül nem függetle­

nített szakirodalmi tájékoztatási megbízottat k e l l kijelölni, a k i a vállalati /intézeti/ tájékoztatási s z e r v felé az érintett részleg összekötője.

A szakágazati irodák és a vállalati /intézeti/ tájékoztatási szervek létesítése a szükség s z e r i n t i ütemben, s a s z e r v e z e t i válto­

zatnak a lehetőségekhez igazodó, rugalmas megválasztásával történik.

JÁMSZKX L.: OMFB - DÍB

E szervele részére olyan minta-szabályzat készítése célszerű, amely a műszaki tájékoztatási tevékenységet a fenntartó intézmények szerve­

z e t i adottságaival hajlékonyan e g y e z t e t i össze.

1. táblázat A SZAKIRODALMI TÁJÉKOZTATÁS FŐBB MOKKA?ÁZISAIHAK ELHA­

TÁROLÁSA A SZAKIRODALOM JELLEGE ÉS A FELELŐS TÁJÉKOZ­

TATÁSI ISTÉZMÉHYEK SZINTJE SZERIHT

Publikált Hem publikált Munkafázie belföldi

Hdlfoldi

kűlTBTdT

s z a k i r o d a l o m

Beszerzés, gvttjtég O.Á.V. O.Á.V. O.Á.V. O.Á.V.

Feldolgozás

Címleírás és r e f e ­

rálás 0. 0. Á. Á.

Szakirodalmi szem­

lék készítése O.T.Á. O.T.Á. T.A. T.Á.

Szolgáltatás Bibliográfiai és

referáló kiadvá­

nyok szerkeszté­

se és kiadása 0. 0. 0. 0.

Szakirodalmi szem­

lék szerkesztése

és kiadása O.T.Á. O.T.Á. T.A. T.Á.⁽

Forditás " (5.T. Á. O.T.Á.

E s e t i , Írásbeli ~ vagy szóbeli tá­

jékoztatás / i r o ­

dalomkutatás/ O.T.Á.V. O.T.Á.V. O.T.Á.V. O.T.Á.V.

Technikai szolgál­

tatások /másolás,

BOkszorositás/ O.T.Á.V. O.T.Á.V. O.T.Á.V. O.T.Á.V.

Hasznoeitás szervezé­

se ée ellenérzése* T.Á. T.Á. T.Á. T.Á.

^TT?l',*fMryTt^f',5^ta^t;•-

0 • országos központ f « tárcaközpont Á • szakágazati i r o d a

V • vállalati vagy intézeti i r o d a

Az aláhúzások az elsősorban érdekelt intézmények kiemlósét szolgál­

ják.

TMT 1964.május-június n. é v f . 4-5.Bzám

Nem kevésbé fontos f e l a d a t v o l t az országos rendszer kialakité- aához szükséges személyi és dologi igények méretezése és ütemezése.

Mint már emiitettük, a j e l e n l e g i h a s a i h e l y z e t r e vonatkozó adatok hiányosak és sokszor pontatlanok, vagy nem egyértelműek, ezért a mun­

kacsoport több esetben becsléssel v o l t kénytelen adatokat f e l v e n n i . A tanulmányban figyelembe vették a rendelkezésre álló és bizonyos f o k i g összehasonlítható adatokat, és ezek, valamint a bf*n1 i p a r vár­

ható fejlődésének figyelembe vételével alakították k i a szükséges fejlesztés irányszámait. Tartalmazza a tanulmány a koncepció r e a l i ­ zálásához szükséges legfontosabb intézkedések tervét i s .

Mivel a tanulmány átfogó képet kíván nyújtani a műszaki i r o d a l ­ mi tájékoztatásról bevezető réBzében kidolgozásra került a tudomá­

nyos kutatás, 8 fejlesztés, a termelés és a tájékoztatás k a p c s o l a t a , a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás h e l y z e t e több baráti és néhány tőkés ál­

lamban, a h a z a i h e l y z e t és kialakulásának rövid története i s .

A koncepció tehát elkészült, ée most a realizálási szakasz előtt állunk. Talán sokak előtt - v o l t rá példa eddig i s - túlzottnak tű­

nik a fejlesztési igény, de a koncepció kidolgozói t e l j e s képet kí­

vántak nyújtani, ée a műszaki i r o d a l m i tájékoztatás megjavítását nem

"foltozgatással", hanem alapvetően kívánták megoldani.

A szakfordítások, a dokumentáció oktatása, a dokumentáció gépe­

sítése kérdéseivel a TMT következő számaiban kívánunk f o g l a l k o z n i . Befejezésül Ismertetjük s BÁB 1964 évi munkatervének főfelada- i t :

1. A s z a k i r o d a l m i tájékoztatás országos rendszere és s z e r v e z e t e ; 2. A s z a k i r o d a l m i dokumentáció oktatása;

3. A ezakforditásügy országos rendezésének j a v a s l a t a a közcélú fordítások területén;

4. A s z o v j e t és népi demokratikus szakirodalom beszerzési l e h e ­ tőségeinek megjavítása;

5. A magyar műszaki szakirodalom keletkezésének, kiadásának és terjesztésének vizsgálata a műszaki tájékoztatás szempontjából - ösz- Bzehangoltan "A műszaki tájékoztatás és propaganda j e l e n l e g i l e g f o n ­ tosabb jellemzői ée a munka országos irányításának, összehangolásá­

nak legcélszerűbb módja" c . témával;

6. A műszaki-gazdasági tájékoztatás míntakénti megvalósítására javaslattétel egy ágazaton belül ée 1-2 k i e m e l t távlati műszaki f e j ­ lesztési téma, i l l . terület vonatkozásában;

7. A dokumentáció gépesítése;

8. A kutatási jelentések országos nyilvántartása;

9. A műszaki-gazdasági tájékoztatás határterületeinek tisztázása a s z a k i r o d a l m i tájékoztatás országos szervezetének keretében.