SZEM LE
INFO RM ATIKA- alapműveltségi ismeretek
Az inform atika - szinte napról napra m egújuló eszközrendszerének, alkalm azási kö
rének köszönhetően - alapvetően befolyásolja, sőt átalakítja a m űveltségképet. M egje
lent önálló blokként a Nemzeti Alaptantervben is (ennek eddigi összes változatában), így előbb-utóbb minden általánosan képző oktatási intézményben fontos szerephez jut. Né
hol a szám ítástechnika tantárgy utódaként kelt máris életre, vagy éppen a technika ta n tárgy részeként. Van, ahol fakultációs form ában, van ahol kötelezően tanítják, m égpedig a legváltozatosabb korcsoportokban.
A tanárok és diákok m unkáját mindezideig az alapism ereteket összefoglaló tankönyv nem segítette. Néhol házilag készített és sokszorosított jegyzetekkel, vagy fe lh a szná ló k
nak írt kézikönyvekkel, ezek fénym ásolatának közreadásával tanítottak, tanultak. Egy- egy anyagrészhez, program csom aghoz ugyan jelentek meg oktatási célú segédanya
gok, de ezek nem feleltek meg a tankönyv kritérium ainak. Pedig elengedhetetlenül fontos, hogy az általános m űveltség részeként, kötelezően tanított inform atikai ism eretek e lsa
játítását tankönyv is segítse. Nem elég sem a szám ítógép képernyője előtt ülni, sem „száj- hagyom ány” útján közvetíteni a tudnivalókat. A diákok kezébe tankönyvet kell adni. E hi
ányosságot igyekszik pótolni a szám ítástechnikát-inform atikát hosszú évek óta tanító Ja- nóczki tanár úr Inform atika alapm űveltségi ism eretek című könyve.
Kíváncsian vettem kezembe, hiszen a címe alapm űveltségről beszél. Vajon mit jelent a szerző szám ára ez a szó? Valóban tartalm azza-e a könyv a legfontosabb általános m ű
veltségi és alkalm azói ism ereteket? Nyilvánvaló, hogy a születőben levő új inform atika tantárgy végleges tartalm át, óraszám át még szakm ai viták sora fogja befolyásolni, ala
kítani. M égis úgy érzem, a könyv igen találóan foglalja össze és rögzíti azokat az ism e
reteket, amelyeket az elkövetkező évtizedben - a várható technikai fejlődést is tekintetbe véve - tanítanunk kell.
A könyv több tanéven át hasznos segítőtárs lehet. Nem kötődik szorosan egyetlen é v
folyam hoz sem, tartalm a és olvasmányos nyelvezete alapján a 12-16 éves korosztályt célozza meg. „Időtállóságát” az is biztosítja, hogy nem kapcsolódik konkrét géptípushoz és nem célja konkrét program nyelv bemutatása. Az algoritm usok m egfogalm azását pél
dául folyam atábrával, stuktogram m al és mondatszerű leírással tanítja. Ezt követően a helyi lehetőségeken múlik az, hogy a diákok készítenek-e egyszerűbb program okat és milyen konkrét nyelven. A könyv nem program ozást tanít, csak bem utatja az ahhoz v e zető utat. Nagyobb hangsúlyt kapnak viszont az alkalm azói program rendszerek (szöveg- szerkesztés, adatbázis-kezelés, kiadványtervezés), ennek alapjait feladatokon át, de konkrét szoftvertől függetlenül igyekszik bem utatni. így válik a tananyag rugalm assá, jo b ban kihasználhatóvá.
A bevezető fejezetek az információval, ennek sokszínű m egjelenésével, m ajd az in form atika definíciójával foglalkoznak. A szám ítógép és a program ozás fejlődéstörténetét, legfontosabb állom ásait is nyomon követhetjük itt. M egism erkedhetünk a szám ítógép fe l
építésével, fontosabb perifériáinak kezelésével. Hasznos ergonóm iai, m unkavédelm i, sőt etikai tanácsokat is kaphatunk (pl. lemezkezelés, állom ányvédelem , adatbiztonság, vírusvédelem stb).
Az Állom ányok létrehozása, használata című fejezet a diákokat alkotásra ösztönzi. A m egválasztott szoftverrel levelet, körlevelet, rajzot, grafikont, adatbázist stb. készíthet
nek, m iközben alapfokon m egism erik a konkrét szám ítógép rendelkezésre álló szoftve
reit, és a gyakorlat során a nélkülözhetetlen file-m űveleteket. Ezek azok a legfontosabb alapism eretek, amelyeket az általános m űveltség, illetve a sokat emlegetett „újfajta írás
beliség” részeként elvárhatunk.
Igen hasznos a könyvet záró fejezet is, amely a szám ítógép alkalm azásának egyes terúleteiről m utat be példákat: az ipari tervezésektől, vezérlésektől kezdve a könyvtári alkalm azásokon és a zeneszerzésen át az egészségügyi felhasználásig. íme, itt az igazi bizonyíték, hogy az inform atikai tudnivalók nem haszontalanok! Hiszen a felsorolt példák
84
SZEM LE m ind azt bizonyítják, hogy a fejlett társadalm ak m indennapi életében úgyszólván nincs is olyan terület, ahol valam ilyen form ában ne kapna fontos szerepet az inform atika, a szám ítógép. Bár a m unkaerő kiképzése szakképzési feladat, az alapism eretek elsajítít- tatását az általános képzésnek, a közoktatásnak kell vállalnia, am ihez az ism ertetett könyv is segítséget kíván nyújtani.
Végül a könyv külalakjáról: kézikönyv méretű, jól szerkesztett, jól olvasható és szám os ábrával illusztrált kötetet vehetünk kezünkbe. Az ábrák igen egyszerűek, jórészt szá m í
tógéppel készített és printeren nyomtatott fekete-fehér rajzok, táblázatok, grafikák, m e
lyek, bár a m ondandókat a megfelelő helyen és jól illusztrálják (sokszor hum oros m eg
fogalm azásban), néhány esetben a m inőségük - különösen a fénymásolattal készítettek esetében - gyenge, így sem m itm ondóak. Ilyenkor sokkal jobb lenne egy fénykép (pl. G u tenberg bibliája, lézernyom tató rajza, 0. generációs gépek, MODEM stb). Érdemes lenne - újabb kiadást rem élve - újra átnézni a könyvet stilisztikai szem pontból, az idegen ki
fejezések m agyar'beolvadását, valam int a használt rövidítéseket, ezek nyelvhelyességét ellenőrizve. H iányzik egy néhány m ondatos bevezető vagy „beköszöntő-féle” is, am ely a könyvet forgató diákhoz szólna. Ezen észrevételek ellenére mégis köszönet illeti m ind
azokat, akik lehetővé tették a könyv „m egszületését” .
Janóczki József: INFORMATIKA alapműveltségi ismeretek. Pedellus BT, Debrecen, 1994.
K Ő R Ö S N É M IK IS M Á R T A
Miből lesz a cserebogár?
A B u dapest IV. ke rületi A ra d i ú ti óvodában végzett kísé rle te k tapasztalatait, eredm ényeit, g ya ko rla ti alkalm azásának lehetőségeit az ott dolgozó óvodapeda
g ó g uso k és „k ü ls ő ” szakem berek könyv form ájában is m egjelentették, a za z közkinccsé te tték azt a fejlesztő program ot, am elyet a Továbbfejlesztett Ó vo d ai N evelés Program ja m ellett napjainkban m ár szinte m inden ó vó n ő alapdokum en
tum ként h a szn ál munkájához.
A könyv alkotói gárdájának egyik tagja Balázsné Szűcs Judit (a vizuális nevelés m en tora) a könyv vizuális nevelésről szóló fejezetének szerzője, országszerte tart elő a d áso kat ebben a tém ában. Nem régiben magam is m eghallgathattam egy ilyen előadását, am ely a M iből lesz a cserebogár? című könyvére épült. A könyv a fent em lített fejlesztő program vizuális nevelésről szóló fejezetének részletesebb, tartalm asabb, komplexebb, bővebb leírását, a szerző spontán élm ényeinek tudatos elem zését tartalm azza.
Az előadás bevezető gondolatai azonosak voltak a könyv bevezető soraival, amelyek - szem élyes vélem ényem szerint - nagyon elgondolkodtatóak.
A gyerm ek a vizuális ingerek töredékét képes csak a gondolkodási folyam atban fe l
használni. így válik, - s váltunk mi m agunk is - felnőtté. Am inek következménye, hogy
„...a m agyarországi felnőtt lakosság jelentős hányada 'vizuális analfabétának'tekinthető.”
Vagyis a dolgokat - már felnőttkorban- a legtöbb esetben csak nézzük, de igazából nem látjuk. Ennek gyökerei a gyerm ekkorba vezetnek vissza, s az óvodai, kisiskoláskori v iz u ális nevelés fogyatékosságaival magyarázható.
M indezen érdem es elgondolkodnunk! Mert ha valóban így van, rögtön feltehetjük a kérdést: m égis „M iből lesz a cserebogár?" Mitől válik a gyerm ek életkorának, te h etsé g é nek m egfelelő szinten „alkotóm űvésszé”? És hogy azzá váljon, válhasson, mit tehet, mit kell tennie ennek érdekében az óvónőnek? Fel tudjuk-e tárni nevelésünk fogyatékossá
gait? A szóban forgó könyvből ezekre a kérdésekre is választ, m ódszertani útmutatást kapunk.
85
