A
mint Makón, úgy Debrecenben is egyik ostrom érte a másikat, melyet az idős Zsiros József által készített bunkerben vészelt át a család. Debrecen egyike volt azon magyar városoknak, ipari központoknak, melyek főbb stratégiai részeit (állo-mások, üzemek) június 2-től a szövetséges bombázók támadtak. Nemcsak jelző re-pülések voltak ezek, hanem nagy horderejű bombázások, amelyek sok-sok embe-ri életet követeltek.Emília nővér Makón, míg testvére, Gratiana nővér Désen, alig ötven kilométer-re Kolozsvártól segítette a hozzájuk forduló embekilométer-reket, vigaszt és ellátást nyújtot-tak a mindennapi teendőik mellett.
Öccsük, Zsiros Gyula,1 a debreceni piarista gimnáziumban érettségizett. Kecske-méten szerzett vadászrepülői gyakorlatot a Repülő Akadémia végzésekor, ahol va-dász- és szállítórepülő-alakulatok állomásoztak 1941-től. A Magyar Királyi Honvéd Légierő 101-es Vadászezred 101/2. Retek vadászrepülő század zászlós rendfokoza-tú vadászpilótájává nevezték ki Veszprém szolgálati hellyel. Több ütközetben vett részt Messerschmitt Bf 109 (Me-109) német géppel, mely az egyik legjobb típus volt a második világháborúban. A pilóták tapasztalatai alapján folyamatosan fej-lesztették, Regensburgon kívül Magyarországon, Csepelen is gyártották, tesztelték.
1944. június 30-án a sziléziai olajmező bombázását tervezték, de az időjárási viszonyok átírták a tervet. Az amerikai bombázókötelékek a rossz látási viszonyok miatt a vasútállomásokra szórták bombaterheiket. Megállításukra „Veszprémből a 101. vadászosztály 22 magyar vadászgépe szállt fel – köztük Zsiros Gyula vadász-pilóta – Komárom légterében csatlakoztak egy Me–110-es és Me–109-esekből álló német kötelékhez2... […] A bevetés rövid leírása: Az osztály zárt kötelékben Komá-rom felett 8000 méteren 8 óra 45 perckor csatlakozott egy német Me–110-es kö-telékhez. (14 db Me–110-es és 5 db Me–109-es). A felhőkben a második század és harmadik század egy-egy raja elvált. A német köteléket Komárom Budapest–Buda-pest FQ. és FQ. Tapolca útvonalon 8000–9000 méter magasságban biztosítottam.
Tapolca fölött a német kötelék áttört a felhőn és szétszóródott (felhő 8000–4000 méterig), ugyanez történt saját kötelékemmel.
1 Zsiros Gyula (Debrecen, 1922 – Hajmáskér, 1944)
2 Heppes Aladár, a 101. vadászosztály parancsnoka (USA) gyűjteménye alapján – 1944. június 30-i bevetési jelentése szerint a bevetett gépek száma: 22 Me–109G. Indulás ideje: 8 óra 16 perc, Veszp-rém. Leszállás ideje: 10 óra 35 perc – 10 óra 45 perc, Veszprém, Tapolca, Börgönd. Magasság: 8000–
9000 méter.
Tapolca fölött egyes gépek Liberatorokat támadtak. Gyülekezést Tihany felett 4000 méterre parancsoltam. Gyülekezés közben leszállási parancsot kaptam 10 óra 11-kor.
Az ellenséges kötelék száma és ereje: Több Liberator és 30–40 Lightning.
Ellenséges géptípusok, melyekkel légi harc volt: több Liberator. Tapolcánál, 30–
40 Lightning kb. Székesfehérvár felhő felett.
Az ellenség megpillantásának időpontja: 9 óra 55 – 9 óra 30. Kötelékből teljesen kilőtt gépek száma, neme: 1 db Liberator (Fábián őrmester); 1 db Liberator (Bejczy főhadnagy). Lelőtt egyes gépek száma: 1 Liberator (Huszár zászlós) 1 Lightning (Bejczy főhadnagy).
Hősi halált halt: Zsíros Gyula zászlós.”3
A Debrecenben 1944. július 4-én kiadott gyászjelentésén az áll, hogy
„Zsiros Gyula magyar királyi repülő zászlós hazafias kötelessége teljesítése közben 1944. évi június hó 30-án légiharcban 22 éves korában hősi halált halt.” 1944. júli-us 5-én délután 4 órakor a Köztemető díszravatalozójából katonai díszpompával, a római katolikus egyház szertartása szerint helyezték örök nyugalomra. Másnap en-gesztelő szentmise áldozatot mutattak be az Egek Urának.
Zsiros Gyula emléke legendaként maradt fönn. 1944-ben Debrecen bombázá-sakor egy amerikai repülőt, egy Liberátort sikerült megsemmisíteni, melyről azt beszélték, hogy Zsiros Gyula debreceni vadászrepülő lőtte le. A hivatalos források szerint e bombázáskor később érkezett Zsiros Gyula a gépével, mint ahogy lelőtték az amerikait. Jelentett találatát nem sikerült visszaigazolni, de mindez nem veszít hősies helytállásából. A legendák szeretetből születnek.
Zsiros Gyula volt a család első háborús halottja. A gyászjelentésen itt legtelje-sebb a búcsúzó család: édesapja Zsiros József, édesanyja Zsiros Józsefné.
Testvérei: Mária Emília tisztelendő nővér, Kerékgyártó Gyuláné Mária férjével és gyermekeivel, ifj. Zsiros József feleségével és gyermekeivel, Zsiros Miklós fele-ségével és gyermekeivel, Zsiros Mihály felefele-ségével és kisfiukkal, Mária Gratiana tisztelendő nővér, Zsiros László és Zsiros Lajos, valamint nagymamái, nagybátyjai, nagynénjei, sógorai, sógornői, kis keresztfia: Mukika és kiterjedt rokonsága, baj-társai és barátai.
Ifj. Zsiros József4 32 éves korában esett egy támadás áldozatául. Eredetileg laka-tos, majd mozdonyvezető.
3 Magyarok a II. világháborúban. Légi háború Magyarország felett. II. köt. Az olajháború. Letöltés he-lye és ideje: Arcanum. 2020. 05. 20. https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/2vhSzakkonyv- magyarok-a-ii-vilaghaboruban-2/legi-haboru-magyarorszag-felett-6E95/masodik-kotet-75D7/az-olajhaboru-76A9/junius-30-a-77F9/
4 ifj. Zsiros József (Érpatak, 1912. – 1944.)
A II. világháború idején mozdonyvezetőként 1944-ben a családját is magával vitte. Veszprémbe menet a nyílt pályán amerikai támadás érte a vonatot, melyet ő vezetett. Felesége és két kislánya is vele volt. A családja nem tudja, mi célból, de föltehetően biztonságban szerette volna tudni szeretteit, ezért vitte őket a nyugati országrészbe. József felesége leszállt a vonatról vízért, s látta, amint találat érte a vonatot, s azt is, amint meghalt a férje a kislányaikkal. Amint végignézte a történ-teket, ott a helyszínen megőszült. A két Veszprém-környéki bombázás nem egyezik meg, ahol a pilóta testvére hősi halált halt, mivel a gyászjelentésén még ifj. Zsiros József és felesége, gyermekeivel van föltüntetve. Ők később, egy másik támadás áldozatai voltak. A felesége később Érpatakon élt.
Zsiros László5 négy elemit, majd polgárit végzett. Galamb mesternél tanulta ki a gépész szakmát. A Debreceni Járműjavítóban, a Vagongyárban dolgozott. A köte-lező leventeoktatás keretében megkapta a hazafias nevelést célzó katonai cselek-vésre is alkalmas képzést. 1944 őszétől a nyilas kormány több ezer leventét mozgó-sított, köztük Zsiros Lászlót is, aki több társával megszökött. Elfogását követően lá-gerbe került. Utolsó hír egy tégláskerti sorstársától jött róla, aki szemtanúként szlo-vák földön találkozott vele, ahol hastífuszban szenvedett, és gyaníthatóan később meg is halt. Mivel 1945-ben tűnt el, ezért ezt tekintik a halálozási időpontjának.
A II. világháború a Zsiros család három fiát és két unokáját vette el. Két leányuk;
Anna és Julianna továbbra is szerzetesnőként szolgáltak.
Az 1944-es bombázás során a legfiatalabb testvér, az akkor 16 éves Zsiros La-jos6 súlyosan megsebesült, s az egyik lába maradandó károsodást szenvedett. If-júmunkásként, tanulmányainak folytatásában látta a jövőt. A munkásmozgalom-ban kibontakozó fiatal életútja az adott korszak szellemisége, ideológiája miatt a háttérben kihatott közvetlen környezetére, de még szerzetes testvéreinek időközi megítélésére is, akikkel más utat járva ugyan, de szándékuk szerint az emberek fel-emelkedéséért szolgáltak.
Minden igyekezetével azon volt, hogy mindenkor megállja helyét, tudását gya-rapítva, odaadással segítse az újjáépülő várost és a felemelkedésre vágyó magyar-ságot szolgálja. A négy elemi és négy polgári elvégzése után a Vagongyárba ke-rült géplakatos tanulónak. 1944 decemberében a debreceniek is csatlakoztak a MADISZ7-hoz. A Tégláskertben tizenkét fiatallal megalakították a helyi MADISZ-t, melynek vezetőségébe őt is beválasztották. Ezt követően megalakult a SZIT8, mely-nek ő lett a titkára.
5 Zsiros László (Debrecen, 1925. – Debrecen, 1945.) 6 dr. Zsiros Lajos (Debrecen, 1928. – Debrecen, 2014.)
7 Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség. Továbbiakban MADISZ 8 Szakszervezeti Ifjúmunkás- és Tanoncmozgalom. Továbbiakban SZIT
Mivel a mozgalmi élet igen tartalmas és vonzó volt ekkor, ezért 1945-ben be-lépett a pártba. Az újjáépítésben kétkezi társadalmi munkával és szervezéssel vett részt. Közben beiratkozott a Fazekas Gimnáziumba, ahol érettségi vizsgát tett.
1948-ban pártiskolára küldték, s megválasztották a SZIT megyei titkárának. 1949-ben a budapesti VIT9 Hajdú-Bihar megyei delegációját vezette. A DISZ10 megyei szervezőtitkáraként 1950 augusztusáig tevékenykedett. 1950-ben kinevezték a megyei gyógyszertári vállalat osztályvezetőjévé, ahonnan visszakerült a mozgalmi életbe. Hajdúszoboszlón a DISZ-iskolát vezette, majd 1954-ben megválasztották Debrecen város DISZ-bizottságának első titkárává.
Az 1956-os eseményekben aktívan részt vett. A forradalmárok megverték, mint veszélyes pártembert. Közreműködött a „béketárgyalások”-ban a város mielőbbi
„rendjének helyreállításában”. Novemberben létrehozták az MSZMP11 öttagú me-gyei és városi szervezőbizottságát, melynek egyike ő lett. Részt vett a párt újjászer-vezésében, mely során többször rálőttek, de még a családját is megfenyegették. A történelmi idők megpróbáltatásai nem kerülték el.
1957. április 29-én a megyei pártbizottság határozata értelmében kizárták a pártból, s csak fizikai munkásként helyezkedhetett el. A kizárást nem indokolták.
Nyilvánvaló, hogy a lelkes és odaadó munkája mellett találtak olyan dolgot az éle-tében, ami okot szolgáltatott erre. Különösen ebben az időben, ha úgy vélte a párt, meg is tette „nevelő” célzattal is még az olyan elhivatott emberrel is, mint Zsiros Lajos. Egyszer találkoztam vele, már idős volt. Azt mondta, igyekezett mindenki-vel emberi hangot találni, s korrekt módon eljárni a problémák kezelésében. Min-denkinek adódik rosszakarója, neki is volt, de azt is érezte, hogy a párt eszméit is félre tudta tenni, ha emberség kellett a feladat megoldásához. Neki ebből a szem-pontból nem volt meghatározó, hogy valaki pártmunkás vagy sem. Őt csak az igaz-ságosság és emberség vezérelte. Az is nyilvánvaló volt számára, hogy két szerzetes nővére mellett neki mindig bizonyítania kell, s ugyanúgy a nővéreinek is, a fedd-hetetlenségét az ideológiai megmérettetéskor, de ez nem volt teher számára. Az viszont bántotta egész életében, hogy nem tudott a nővérein segíteni, hogy any-nyi megaláztatáson kellett vallási meggyőződésük miatt nekik és az egyház tagjai-nak szenvedni.
A Finommechanikai Vállalatnál lakatosként talált munkát. Egy év múlva visz-szavették a pártba, majd Zsákára helyezték tsz-elnöknek, ahonnan visszament az előző munkahelyére. Hamarosan lehetősége adódott a 109. sz. Ipari Szakmunkás-képző Intézetben tanárként elhelyezkedni. Tanulmányait szakmai vonalon
fejlesz-9 Világ Ifjúsági Találkozó
10 Dolgozó Ifjúság Szövetsége. Továbbiakban DISZ 11 Magyar Szocialista Munkáspárt. Továbbiakban MSZMP
tette. Elvégezte a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolát, s kinevezték a 109. sz. Ipari Szakmunkásképző igazgató-helyettesévé. Beiratkozott a Kossuth Lajos Tudomány-egyetem pedagógia szakára, ahol 1978-ban bölcsésztudományi Tudomány-egyetemi doktori címet is szerzett. 1985-ben – 57 évesen – nyugdíjba vonult, társadalmi munkásként népi ülnök volt több éven keresztül.12
Zsiros Miklós13 Cegléden telepedett le a családjával. Viszonylag korán elhunyt, szintén mozdonyvezető volt.
Zsiros Mihály14 a négy elemi után pék lett, de kitanulta a műszerész mestersé-get is. Végül ő is vasutas lett, forgalmistaként dolgozott. Az állomáson, szolgálat-teljesítés közben kapták fel, és hurcolták el málenkij robotra a Szovjetunióba. Két évet töltött ott, majd megszökött és gyalog tért haza.
Zsiros Mária15 a Svetitsben kitanult varrónői szakmában helyezkedett el. A fér-je a híres debreceni mézeskalácsos Kerékgyártó dinasztia tagja. Együtt dolgoztak mint kisiparosok a férjével, majd az államosítás után Budapestre költöztek, és a vendéglátó iparban helyezkedtek el.
A Zsiros család gazdag életútja nem volt mentes a tragédiáktól annak ellené-re, hogy az emberség és tisztesség, a tudás és hit vezérelte őket minden időben.