Makót minden korban aktív egyházi és kulturális élet jellemezte, mely a zenével teljesedett ki. A nagy múltú Katolikus énekkar 1958-ban alakult újjá Kovács Mi-hály37 káplán kezdeményezésével, akinek korábban két daloskönyve is megjelent, és az akkor szolgálatot teljesítő Borsos József38 káplán közreműködésével. Az ének-karvezető Kovács Mihály volt, de a zenei karvezetés Zsiros Anna kántorra hárult, aki szép énekhangjával, művészi előadókészségével zeneileg alapos felkészítésben részesítette a Szent Cecília által védelmezett kórust.
1960-ban Szegeden, a Szent Gellért ünnep alkalmából a dómban is felléptek – közel negyven fővel –, s a Fogadalmi templom kórusával közös hangversenyt adtak.
A hangversenyt követően a két kórusról együttesen készült fotó idézi föl az ese-ményt, melyet Cseh László sekrestyés őriz. A kórusban felesége, Cseh Lászlóné is énekelt.
A repertoárt a makó-belvárosi plébánia-templomban is előadta a szegedi szé-kesegyház énekkara és a makó-belvárosi templomi egyesített énekkar. Az egyházi éven át vezette a hallgatóságot az ének és zene szárnyán Géber Jenő zenetanár, orgonaművész és Kartal József39, a szegedi Fogadalmi templom énekkarának
veze-37 Kovács Mihály (1916-2006) káplán, piarista szerzetes pap
38 Borsos József kanonok-esperes plébános a Makó-Belvárosi Szent István plébánián 39 Kartal József (1921-2011) piarista szerzetes, pap
tője. Kovács Mihály, a makói énekkar vezetője kísérte magyarázattal a szép hang-versenyt.40
Az egyház működését az antiklerikális erők minimálisra szorították vissza, így a még meglévő mozgásterét nagyon át kellett gondolnia. Az egyházi egyesületek be-szüntetésével a vallásos közösségek leginkább a kórusmozgalomban bontakozhat-tak ki legálisan. A kórusmozgalom a zene szeretetén túl a közösségi élet színterei, a kapcsolattartás, az egyházi nevelés alapvető eleme volt, melyben Zsiros Anna kán-torként és szerzetestanítói hivatással, itt is kamatoztathatta a pedagógiai tudását.
A határozott egyéniségű Zsiros Anna is lassan elfogadta, megtanulta az új rend-szerhez való alkalmazkodást. Segítőkészségéről tapintatosan biztosította az embe-reket, akik szívesen kerültek vele egy társaságba. A vidám alaptermészetű, de már jóval visszafogottabb, szakmailag felkészült, megbízható és közvetlen nővér élet-re szóló barátságot kötött a keélet-reskedelmi tanonciskola kitűnő tanulójával, Zsivola Évával,41 az egyház elkötelezett hívével. Másik lelki barátsága Zsivola Anna42 Tekla nővér szociális munkás, aki Szegváron egyik elszenvedője volt 1946. március 7-én a kommunisták támadásának. Emília nővér keresztlányául fogadta a család egyik gyermekét, akivel élete végéig tartotta a kapcsolatot, s lehetőségeihez mérten se-gítette a neveltetését.
Zsiros Anna lelkében megmaradt szerzetes tanítónőnek. Erényei birtokában igyekezett a legjobbat kihozni magából és környezetéből. Különös figyelmet tanú-sított a testileg elesettek, és a szegénységgel küszködők iránt. Egy évvel nyugdíjba vonulása előtt állították ki a véradó igazolványát. 1962. november 22-től évente két alkalommal adott vért térítésmentesen, mely jó egészségi állapotára és fele-lősségtudatára utal.43
Szeretetpasztorálása sokaknak adott erőt. Több keresztgyermeke volt, akik előtt segítségével kinyílhatott egy szebb jövő kapuja.
Eljárt az idősebbekhez, akiknek besegített a házimunkában, vagy csak magá-nyuk oldására beszélgetett velük az élet dolgairól, elősegítve a lelki megnyugvá-sukat.
Számtalan fénykép tanúskodik arról, hogy gyermekek vagy felnőttek részére a szervezett zarándoklaton, kiránduláson, milyen oldott, vidám hangulat volt.
40 Hírek: Új Ember. 1960. (16. évfolyam, 1-52. szám)1960-12-11 / 50. szám Letöltve: 2020. 06.
27. https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/UjEmber_1960/?query=miasszonyunkr%C3%B3l%20neve-zett%20szeg%C3%A9ny%20iskolan%C5%91v%C3%A9rek%20Mak%C3%B3&pg=205&layout=s 41 Zsivola Éva (1925-1988)
42 Zsivola Anna (1911-1991) Szociális testvér. Tekla nővér. Martonosi Sándorné. Temették Makón 1991. 03. 20-án a római katolikus temetőben.
43 Lakása ekkor Makó, Szent István tér 22/b. Forrás: Véradó igazolvány. Lelőhely: Bihariné Papp Csilla
Zarándoklatok, történelmi emlékhelyek megtekintése, színházi előadásokon való részvétel, jeles helyek, rendezvények (pl. Szent jobb Szegeden, szegedi sza-badtéri játékok, Mátraverebély-Szentkút zarándoklat...) látogatásának szervezése-kor filléres vonattal utaztak, melynek köszönhetően a régi kis fapados szerelvények közvetlen járatként, minimális viteldíj ellenében szállították utasaikat. E filléres vo-natok az egész országot behálózták.
A nehéz átállás után ismét megtalálta Zsiros Anna kántorként is a helyét, kiala-kította életvitelét, új kapcsolatokra tett szert, melyet vallásos lelkülete hatott át.
Ha szükség volt rá, szívesen átment a szomszéd faluba vagy városba is helyette-síteni, ahol tudott, ezúton is segített, legyen az orgonálás, temetésen, egyéb egy-házi tevékenységben való közreműködés vagy hitoktatás.
Szabad idejében sokat olvasott, jegyzeteket készített. Lelkében azonban ott szunnyadt fájó tüskeként a társadalmi igazságtalanság, mellyel kapcsolatos kifa-kadására személyesen átélt tapasztalata alapján adott hangot, úgy vélvén, akinek jó összeköttetései, előnyös kapcsolatai vannak, azok jobban tudnak érvényesülni.
Kedves költői Ady Endre, József Attila, Juhász Gyula, akik maguk is erősen kö-tődtek Makóhoz. Ezek a költők valamennyien lélekhez szólóan fogalmazták meg a társadalmi igazságtalanságot, aminél már csak az jelentett nagyobb élményt, ami-kor Páger Antal vagy más művész előadásában hallhatta azokat. A számára fon-tos társadalmi és hitéleti, vallásetikai kérdésről – bárki számára közérthető mó-don – maga is lejegyezte gondolatait.
Nem találkozott személyesen József Attilával,44 az egyik legnagyobb magyar köl-tővel, de megérintette a sorsa, miként az is, hogy ő is ugyanazon utcákon sétálhat Makón, ismeri azokat a családokat, házakat, melyek fontosak voltak a költő szá-mára. Ezek mellett még egy személyes érv, ami hozzá kötötte: a testvére, Julianna – Gratiana nővér – Désen volt iskolanővér, ahol egy kis időre József Áron – József Attila apja – is megtelepedett. Ezekért személyes érintettséget érzett a költő iránt.
Megpróbálta átélni azokat az embert próbáló helyzeteket, amelyek a valóságban is megtörténtek a költővel. Amikor a Liget utcán ment, fölidézte, milyen lehetett József Attila, milyen lehetett a legfiatalabb, kissé gyengécske Teltsch fiú, a Pali, aki osztálytársa volt az akkor már ismert költőnek. A kisgyermekeknek megtanította a Kedves Jocó! című verset, ami mindenkinél, Kovács Katicánál is nagy sikert aratott, hisz saját sorsát, sorsukat, kívánságukat mondta el:
44 József Attila (1905 – 1937) magyar költő
„De szeretnék gazdag lenni, Egyszer libasültet enni, Jó ruhába járni kelni, S öt forintér kuglert venni...”
József Attila: Kedves Jocó (részlet)
Juhász Gyula45 és Ady Endre46 nemcsak a Maros-menti Konstantinápolyhoz, fű-ződő kapcsolatuk, hanem költészetük miatt is Zsiros Anna látóterébe kerültek. Az istenes versek általi gondolatok új inspirációt adtak neki a szakrális élet magasság-ba repítő érzetével.
Az 1940-es és 1950-es években különösen Ady verseivel tudott azonosulni, s idézte szabadon, hiszen az érzéseivel azonosították. A szerzetesként átélt sorsa vit-te közel e költészethez, melyet kora még nem tudott, nem akart kellőképpen meg-érteni.
Adynak a Maradandóság városában, Debrecenben töltött időszaka mély nyo-mot hagyott Zsiros Annában, ahol a kövek, s a történelem őt is személyesen emlé-keztették a költőre
„Mikor elhagytak,
Mikor a lelkem roskadozva vittem, Csöndesen és váratlanul
Átölelt az Isten...”
Ady Endre: Az Úr érkezése
Szeretett Ady költészetéről, sajátos esszé-stílusáról és publicisztikai munkássá-gáról elmélkedni. Több okból volt számára fontos. Ezt mélyítette el az ő makói idő-szaka, melyet a Debrecenbe való visszaköltözése erősített tovább.
Dr. Pápay Endre,47 a kiváló gyógypedagógus az érmindszenti, de már Vésztőn élő Pápay család leszármazottja, aki keresztnevét Ady Endre után kapta. A nagy költővel, majd halála után testvérével, Ady Lajossal48 szoros kapcsolatot ápolt.
45 Juhász Gyula (1883 – 1937) magyar költő 46 Ady Endre (1877–1919) magyar költő, publicista 47 dr. Pápay Endre (1914–1998) gyógypedagógus
48 Ady Lajos Elemér (Érmindszent, 1881. január 29. – Bp., 1940. április 18.) irodalomtörténész, pe-dagógiai író. Forrás: Benák Katalin: Érmindszent Ady Endre szülőfaluja. Szeged – Érmindszent, 2007.
Ebbe a Pápay családba tartozott az érmindszenti Pápay Rózsika,49 Ady Endre iskola-társa és egyik gyermekkori múzsája. Pápay Endre rendkívüli értelme már gyermek-ként kitűnt. Ezt felismerve Ady Lajos támogatta tanulmányaiban, pályaválasztásá-ban. Makón, a fogyatékkal élők intézményének megalakítása dr. Pápay Endrének köszönhető. Ebben az intézményben ajánlott fel tanítói állást Zsiros Annának, aki lehetőségéhez mérten támogatta, foglalkozásokat tartott a gyerekeknek. Az állást azonban nem tudta elfogadni, mert látta, hogy ahhoz speciális képesítésre lenne szüksége, ami hiányzott belőle, s az akkori lelki tusái közepette nem vállalhatta föl a sajátos sorsú gyermekek nevelését. Amikor tehette, s amikor már hiányzott neki Debrecen, elment a Pápay-iskolába, s foglalkozott a föltétel nélküli szerete-tet sugárzó gyermekekkel. A Pápay házaspárral néhányszor a debreceni emlékeket idézték, akik a Tettamanti-féle házban laktak, közel Teltschékhez, a Liget utcában.
Szoros kapcsolatot ápolt Páger Antal50 makói születésű színművész családjával.
Többször vigasztalta őket, ugyanis a családot a fájdalmon túl közvetlenül is érintet-te a művész 1945. márciusi döntése, amikor elhagyta az országot, és emigrációba vonult Dél-Amerikába, melyet filmjeinek feketelistás minősítése tetőzött.
A színész családját bántotta, hogy a hazáját szerető és kiváló művész a politikai élet célkeresztjében szenvedett. Zsiros Anna, aki tisztelte a mélyen vallásos mű-vészt, lelki támasza volt a nehéz években Páger Antal családjának Makón. A család több helyen lakott a városban, mint a Barcsai, a Szegedi, a Vásárhelyi, a Hunyadi és a Búza utcában is, az iskolanővérek zárdájának közelében. A háttérből figyelemmel kísérte Páger Antal sorsát, művészi útjának alakulását. Nagy örömet jelentett szá-mára, amikor – nyugdíjba vonulásakor – megtudta, hogy Páger Antalt Cannes-ban a Pacsirta című filmben való alakításáért a legjobb férfialakítással ismerték el.
A helyi alkotók munkásságát is jól ismerte, figyelemmel kísérte ars poeticájuk alakulását, mely feltűnik meditációjában is.
49 Pápay Rozália Érmindszenten született 1878-ban. Ady Endre: Hágár oltára című írásának egyik szereplője
50 Páger Antal (1899-1986) Kossuth-díjas magyar színművész