• Nem Talált Eredményt

1928. szeptember 1-jén, jelöltként lépett be Zsiros Anna a Miasszonyunkról ne-vezett Szegény Iskolanővérek rendjébe. Vallásos neveltetése, a Svetits-Intézet szel-lemisége, a Mária Kongregációban végzett tevékenysége és a világi életről szer-zett tapasztalata alapján meggyőződött, hogy a tanítórendben, Jézus szolgálatá-ban szeretné leélni az életét:

Mindenkinél jobban szeretem Jézust! Mélyen megalázódva Isten színe előtt akarattal teli imám lesz: „Íme az Úr szolgálóleánya!”6

Jelöltségével magára öltötte a civil élettől megkülönböztető jelölti ruhát, mely fekete rakott szoknya, fekete blúz fehér kerekített gallérral és fekete pelerin, mely-hez fekete harisnya és fekete cipő járt. A viselet a viselkedést is meghatározta, visz-szafogottabb lett a jelölt, tartása egyenesebb és megfontoltabb. Jelöltként még fe-detlen fővel jártak, hosszú hajukat befonva, fejükön körbetűzve hordták. A húsz-éves Anna komolyan vette elköteleződését, s amennyire lehetett, és tehetsége en-gedte, felkészült a tanítói képesítővizsgára. Gondolatában ott volt édesanyja, aki gyengéd támogatásával segítette, ha elbizonytalanodott:

5 Uo. p. 19.

6 Lukács evangéliuma 1,38

Én nagyon szépen akarok élni!

Mindent lélekkel átizzítani, ami test!

Csupa lélek szeretnék lenni, felröppenő imádság, öröm, ujjongás Isten trónja elé.

Amit az ember nagyon akar, azt el is éri!

Így tanított hinni az édesanyám!7

Zsiros Annát, mint a tanítónőképző V. osztályos növendékét képesítő vizsgálat-ra bocsátották tizenhét hallgató társával, olvasható az évfolyami Értesítő 15. ol-dalán. A görög katolikus szertartás szerint megkeresztelt Annát tanulmányainak ideje alatt „átanyakönyvezhették” római katolikussá az eredeti elgondolás szerint, mely változás a tanulmányi évkönyvekben nyomon követhető. Keresztlevelét ki-kérve a Nyíregyházi Egyházmegye Görög Katolikus Püspöki Levéltárából, egyértel-műen megállapítható, hogy Zsiros Anna görög katolikus vallású és a 112. szám alatt

„beanyakönyvelésre” elküldték az anyakönyvét.8

Mielőtt búcsút vennénk a Svetits Intézettől, útravalóul idézném a tanítóképző igazgatójának gondolatait a hazafias nevelésről, a nők szerepéről, mely szinte elő-revetíti a nővérek viszontagságokkal teli útját. „Nagy-Magyarország visszaszerzése a férfiak feladata. De a férfi lelkére ki tud inkább hatni, mint a nő: az anya, a hitves, a testvér. Ez magyarázza meg, miért annyira fontos a nő hazafias nevelése. Arra tö-rekedtünk, hogy leányaink szeressék, becsüljék azt, ami magyar. Ezt a célt tartot-tuk szem előtt kirándulásainkban; közelebb akartartot-tuk hozni szívükhöz a drága ma-gyar föld szépségeit. Tanszerek és ruházati cikkek vásárlásában a hazai ipart része-sítettük előnyben. Október 6-án és március 15-én rendezett hazafias ünnepélyeink is azt célozták, hogy lelkes, tettre- és főleg áldozatra kész magyar nőket neveljünk.

Valláserkölcsi nevelés. Nevelő-munkánk célját az örökszép ének szavaival fe-jezhetnők ki: Közelebb, közelebb uram, Hozzád! - valóban arra törekedtünk, hogy a gondjainkra bízott kis szíveket mindig közelebb vigyük az isteni Szívhez, mert aki Isten közelében él, meglátja Őt a kis hópehelyben éppúgy, mint a hegyóriás-ban; Őreá talál az elhagyatottságban éppúgy, mint a boldogság napjaiban. Az élet sokszor tekervényes és veszélyes utakon vezeti az egyes lelkeket, azért akartuk növendékeink tekintetét az örök Élet forrására irányítani, hogy abból, mint erős reflektorból kapják meg mindenkor azt a fényt, mely eligazítja a helyes gondolko-zás- és cselekvésben. A cél magasztos, az eszköz gyenge, a gyermek akarata pedig ingatag. Az Úrnak, mint mesternek kezébe ajánlottuk tehát fáradozásunkat; Hozzá a változhatatlanhoz vezettük sokszor – minden hónap első péntekén és nagyobb

7 Zsiros Anna: Gondolatok, idézetek. (Melléklet) 8 A keresztlevél másolata megtekinthető a Mellékletben.

ünnepnapok alkalmával – tanítványainkat. A húsvéti időben kétnapos lelkigyakor-lattal készülhettek a szentségek felvételére. Minden tanítási órát felhasználtunk arra, hogy növendékeinket gyakorlati keresztényekké képezzük. Tudva azt, hogy ellenállhatatlan varázserővel hat a gyermeki lélekre a nyomtatott betű, féltő aggo-dalommal őrködtünk azon, hogy csak lelkületüket nemesítő, értelmi fejlettségük-nek megfelelő könyveket olvassanak tanítványaink.”9

E gondolatok szellemiségében zajlott a vizsgáztatás is.

A képesítő vizsgán tizenkilenc fő vett részt, ahol Zsiros Anna negyvenhét pontot ért el – írja az éves Értesítő a 33. oldalon.

A sikeres vizsgáról a díszes oklevélen a személyes adatok, képesítés mellett a tantárgyak és minősítések, illetve a vizsgáztatók aláírása is szerepel.

Népiskolai tanítói oklevél

Zsiros Anna részére, – 18. anyakönyvi szám, 382/1929. iktató számon Népis-kolai tanítói oklevelet állítottak ki – aki 1909. június hónap 5. napján Érpatak köz-ségben, Szabolcs vármegyében született, római katolikus vallású, a tanítóképesítő-vizsgálatra jogosító tanulmányait, mégpedig a Tanítónőképző-intézet valamennyi évfolyamát a debreceni római katolikus elemi népiskolai tanítónőképző-intézetben elvégezte, az alulírt vizsgálóbizottság előtt elemi népiskolai tanítóképesítő-vizsgá-latot tett a következő eredménnyel:

Osztályvizsgálat tárgyai és minősítése: Test és élettan jó, Lélektan és logika jó, Német nyelv jó, Természetrajz és kémia jó, Fizika elégséges, Egészségtan jeles, Gaz-dasági ismeretek jó, Közgazdaságtan jó, Rajz jó, Szépírás jó, Ének jeles, Zene jó, Ké-zimunka jeles, Testgyakorlás jeles.

A tanítóképesítő-vizsgálat tárgyai: Hit- és erkölcstan jeles, Neveléstudományok:

a) Neveléstan jó, b) Tanítástan és módszertan jó, c) Neveléstörténelem és iskola-szervezettan jó, Nevelési és tanítási gyakorlat elégséges, Magyar nyelv és irodalom elégséges, Történelem jó, Alkotmánytan jó, Földrajz jó, Mennyiségtan elégséges.

Zsiros Anna a szabályszerű követelményeknek megfelelt, őt magyar tannyelvű elemi népiskolákban való tanításra képesítettnek nyilvánítjuk.

Kelt Debrecenben, 1929. június 21. napján.

9 A Debreceni Svetits Intézeti Római Katholikus Tanítónőképző-Intézet, Nőipariskola, Leánylíceum, Polgári Leányiskola, Elemi iskola Értesítője az 1928-29. iskolai tanévről. Összeállította: Mellau Már-ton a Tanítónőképző és Leánylíceum igazgatója. Debrecen, Tiszántúli és Lapkiadó R.T. Könyv-nyomdavállalata, 1929. p. 42-43

Aláírás, a vizsgálóbizottság tagjai:

Hitoktatók felekezet szerint: dr. Lakatos Sándor, a római katolikus növendékek-nél, a gyakorló iskolában, dr. Rózsa Jenő, a római katolikus növendékeknövendékek-nél, a taní-tóképzőben, Bodnár Sándor, a görög katolikus növendékeknél és Kántor József, a református növendékeknél:10

1929 júniusában a húszéves Zsiros Annának a Svetits-intézetben tanulóként vé-get ért az útja. Hivatalosan is szakképzett tanítónőként Szegeden, a Miasszonyunk-ról nevezett Szegény Iskolanővérek rendjének szegedi elemi iskolájában kezdett ta-nítani.

Az intézettől azonban nem szakadt el a Zsiros család, mivel Anna húga Julianna, szülei gondoskodása és nővére példája nyomán haladva, szintén a Svetits intézet-ben folytatta tanulmányait, ahol 1939-intézet-ben – tíz évvel Anna diplomázása után – ka-pott tanítónői diplomát. Benne is e falak között erősödött meg, hogy a szerzetesi életet választja, amelyben kezdetben nem volt teljesen bizonyos, de később teljes bizonyosságra jutott, s az érzéseit követve, élete végéig kitartott elhatározása mel-lett. Zsiros Józsefné hálát adott az Úrnak, hogy három leánya a Svetits Intézetben végezhette tanulmányait, s közülük kettő: Anna és Julianna a szent szolgálatot vá-lasztotta, míg Mária az intézetben elsajátított varrónői szakmával a polgári, családi életet, hogy feleségként, édesanyaként teljesedjék ki az élete.