Zoványi cikkei

4) Bod Péter: Magyar Athenas. Nagyszeben, 1 7 6 6 . I 6 7 .

5) BMK. III. 1 9 7 2 . - Segesváry Lajos: Magyar ref. ifjak az ut-rechti egyetemen. Debrecen, 1935» 18·

át;⁶) az 1656-57· esztendőből egy évet Angliában töltött; vissza-térve Hollandiába, nevét, mint a teológiai tudományok hallgatójá-ét 1657 szeptember 17-én vezették be a leydai egyetem anyakönyvé-be.⁷) Itt nem sokkal több, mint egy félévi tanulásának ideje a-latt irta 12-ed rétnyi nagyságú 5o4 lap terjedelmű munkáját, cim szerint: "Petri Rami Dialecticae Libri Dvo", jelszavául választ-va: "Amicus Plato, amicus Aristoteles, amicus et Ramus, sed magis

о \

amica Veritas". 'Könyvének ajánlását "pridie Nonas Aprileis I658"-ban LeydaI658"-ban irta alá. E várost azonI658"-ban még ugyanebben a hónapI658"-ban elhagyva, kéziratát kinyomtatás végett egyik utrechti tipográfus-nak adta át.

Mártonfalvit I658 május 8-án tehát ismét ütrechtben látjuk.

E napon ugyanis Voetius Gisbertus professzor elnöklete alatt"Dls-putatio Theologica Anti-Bellarmiana De Concilio" с. vitatkozását tartotta meg·^) Junius 3°-án is ugyancsak itt ad életjelt magáról görög nyelven-irott verssel üdvözölve Nadányi János tanulótársa jogi disputációját.¹⁰)

Ugyancsak az I658. évben ismét tovább ment a franekerai e-gyetemre· Ebből az időből egy zsidó nyelvű üdvözlő versét ismer-jük, továbbá egyik tanulótársáról tudjuk, hogy 1659-ben ugyancsak Franekerában tartott vitatkozását a többek között Mártonfalvinak is ajánlotta; majd megint csak б szerez üdvözlő verset Tolnay F.

István munkájához ."^Íi) Végezetül 1659 június 23-án ugyancsak Fra-nekerában megtartotta a teológiai doktorságra képesítő vitatkozá-sát "De Foedere Dei" cim alatt.¹²)

Valószínű, hogy a doktori fokozat elnyerése után rövidesen vissza is tért hazájába s ezért hihető, hogy az I659. év őszén már be is állították a váradi iskola tanári állásába, jóllehet itteni működéséről Csernáknak csak az I 6 6 0 . évtől kezdődőleg van tudomása.¹^)

6) TT. 1886: 793.

7) Archiv Ν. F.XVI. 213·

8) BMK. III. 2ο21·

9) BMK. III. 2o22.

lo) RMK. III. 2023.

11) BMK. III. 20I3, 2O54, 2o57·

12) BMK. III. 2о5б.

13) Csernák. 230-34.

115 t

Wesselényi Ferenc nádor az l66l december 5-én tartott kassai gyűlésen arról számolt be a rendeknek, hogy "Rákóczy Fejedelemre indulván a' Pogányságh, szegént vevé tárgyul, ugy mond, hát neki nem Rákóczi Fejedelem veszedelme, hanem Jenő s Lippa, Karán-Sebes és hazánknak szép és nagy oszlopos bástyája. Várad nyalánkoztatta pakoztás t e l h e t e t l e n s é g é t . W e s s e l é n y i éleslátásában nincsen miért kételkednünk, mégis bizonyos, hogy II. Rákóczi György len-gyelországi meggondolatlan kalandja nélkUl Erdély s a kapcsolt ré-szek felett nem tornyosultak volna ugy fel a fellegek! A vihart megsl6z6 fülledt légkörben különösen a végvárak népére nehezedett reá a még fel nem oldódott nagy feszültség.Természetes.hogy mind-ezt magának az iskolának s az iskola népének is meg kellett érez-nie« IV. Uohamed szultán a lengyelek segélykérésére Rákóczi enge-detlensége megtorlásának ürügye alatt egyre-másra szabadította az országra pusztító hadait, mignem Lugos, Karánsebes, Lippa, Boros-jenő, Belényes bevétele után Ali főszerdár és vezér végtére is I660 juniusának végén Várad, erős várának elfoglalására indult. A másfél hónapig tartott hősies védelem, amelyben a diákság is na-gyon derekasan kivette a részét, külső segitség nélkül csak meddő áldozat vala. Wesselényi kevés seregével Bakamaznál várta a se-gítségül kért császári hadat, Souchez tábornagy azonban csak egé-szen későre érkezett az országba. így az egyre fogyatkozó, amugy-is csekély létszámú védősereg I660 augusztus 27-én kénytelen volt kitűzni a fehér zászlót.

A vár feladása után a lakosság az országban szétoszolva, ki északnak, ki keletnek vette útját. A nevezetes szép kollégium né-pe közül Mártonfalvi, aki tanártársai közül a legfiatalabb volt, tanítványait maga vette gondjaiba s a megmaradt tanuló ifjúságot a debreceni kollégiumba vezette· Itt azután maga is bekebelezte-tett e derék intézet tanári karába,ahol azután már nem hároméven-ként váltakozó, hanem véglegesített professzorhároméven-ként működött I 6 8 I április 23-án bekövetkezett haláláig, mint az ifjúságnak a napnyu-gati országokból magával hozott szabadabb szellemben oktató kivá-ló nevelője és a szakirodalomnak szorgalmas művelője.

Munkáiból tapasztalhatjuk, hogy a maga korában legfelvilágo-sodottabb puritánus szellemeink közé tartozván, tanítványainak is 14) Podhraczky József: Nagy-Várad meghóditása. I660. Uj Magyar

Muzeum. 1855: 4o3·

116

a maga meglátásait igyekezett átadni. Zoványi szerint a cocceja-nizmusnak ellensége volt.1^ Váradi munkálkodása, amelyről külön-ben semmi bővebb értesülésünk nincsen, valóban nagyon rövid idő-re terjedt, de nagyon jelentős is lehetett.

Tehát nem túlzás arra gondolni, hogy kötelességének érezte a váradi haladó puritánus hagyományok őrzését és továbbfejlesz-tését Debrecenben, mint aki a váradi kollégium diákjait és talán könyveinek egy részét is odamentette·

Munkáiból és könyvtárának Így is sokat mondó roncsaiból az tűnik elénk, hogyha Apáczainak nem is volt közvetlen tanítványa, de példaadásában nagy tisztelője s bizonyos eszmei kérdésekben, különösen pedig az ifjúság nevelésében valószínűleg nemcsak Deb-recenben, hanem már Váradon is hűséges követője. Módszerének he-lyességét kereshetjük abban a jelenségben is, hogy a töröktől el-foglalt Várad kiürítésekor a kollégiumi diákság ahelyett, hogy a polgári lakosság példájára az országban szétszéledt volna, az ő vezetése alatt egységesen kért befogadást a debreceni

kollégium-ba· 36) Idehaza összesen } magyar és 7 latin nyelvű munkája jelent meg.

15) Zoványi Jenő: A coccejánizmus története.125· - Turóczi-Troszt-ler József: Magyar irodalom. Világirodalom. Bp. 1 9 6 I . 2o6.

16) BMK. I. II.

117

с. Professzor·

A várad-városi iskola főképpen az öregbik Rákóczi György fe-jedelem s Lorántffi Zsuzsánna fefe-jedelemasszony támogatása követ-keztében nemcsak anyagiakban gyarapodott, hanem szellemiekben is nagyot fejlődött. A kollaborátorok alkalmazása biztosította a

kö-zépfokú tanítás menetét, a mesteri állások létesítése és három főre val<5 rendszeresítése pedig e tanintézetet főiskolai jellegű-vé emelte· Mindezek mellett azután - ha csak egyetlen személlyel is képviselve - megtaláljuk a professzorság intézményét is. Ez a helyzet bátran feljogosít arra a vélekedésre, hogy az öregbik fe-jedelem Váradra is academicum collegium létesítését tervezte, sőt szándékát részben,illetőleg rövid időre meg is valósította. Ilyen formán alábbi adatcsoportunk az iskola múltjának nagy jelentőségű eseményére vet valamelyes világot s egyúttal komoly bizonyságát adja a túlságos takarékossággal, sőt ujabbkoii Íróink közül Toldy Ferenctől éppen "sötétlelkű, önzőnl) jellemmel vádolt I. Rákóczi Györgynek különösen a közmivelődés terén tanúsított áldozatkész-ségére .

Kovács Gáspár, Kolozsvár városának 1634« esztendőbeii sáfár-polgára számadáskönyvéből idézem: "I634 augusztus 1-én Marcus An-tonius Wenetus Erkezuen (fejedelem) Vrtunlk hiuattalliara Erkezuen be Olas Orsaghbol Varadj Professorszaghra, B(iró) V(ram) H(agyá-sából) attam

Hust lib. No. 4: tt . . f. - den. 6.

Tiukot No. 1 tt - den. lo.

Czipot No. 8 tt - den. 8.

Bort Cup. No. 3 tt - den. 24.

Diniét es Egieb giumeolczeot tt . . - den. 8."

A következő napon, vagyis augusztus 2-án pedig "Marcus Antonius Vr[na]k Vyoban B(iro) V(ram) H(agyásából) Ebedre attam

Bust lib. No. 4 tt f. - den. 6.

Czirket No. 1 tt f. - den· 6.

Czipot No. 8 tt f. - den. 8.

Bort Cup. No. 3 tt f. - den. 2 4 · "

1) Toldy Ferenc: Galántai gróf Esterházi Miklós munkái. Pest, 1852. XXXIV. lap.

Majd a "Fejedelem szekerezése" alcím alatti elszámolási tételek közé jegyeztetett fel .-augusztus 3-án "Marcus Antonius Venetus Er-kezuen Olas Orszaghbol, Megien Vrunkhoz, Vitte ell Hortj Istuan No. 8 louon, attam Enledigh f. 5 den.-" (a fuvarosnak).

Három hét multával ezután ugyancsak a sáfárpolgár jegyezte fel:augusztus 24-án "Marcus Antonius Venetus Erkezuen Vissa Vrunk tol, megien ki Varadra professorsaghra, B. V. H. attam

Hust lib. No· 4» tt f.-den. 6.

Czirket No· 1. tt f.-den. 6.

Czipot No. 8. tt f.-den. 8.

Bort Cup. No. 3· tt f.-den.24·"

Ugyanezen a napon a "Fejedelem szekerezése" cim alá csoportosított tételek között találtam: "Marcus Antonius Venetus Erkezven

Vrunk-(tó)l, küldj Vrunk Varadra Professorsaghra, Vitte eli Bakator Já-nos No. 6 louon, attam Varadigh fl. 9 den.-"2)

A felsorolt adatokat kivonatolva, megállapíthatjuk, hogy B-regbik Rákóczi György fejedelem a váradi iskolánál az általa lé-tesített professzori állásra meghívta a bizonyosan értékes tudós velencei Antonius Marcus-t. Ő azután Olaszországból jövet - a ki-következtetett kulcsszám alapján megállapithatólag - negyedmaga kísérettel I634 augusztus 1-én érkezett Kolozsvárra. Itt szokat-lanul gazdagon megvendégelték, a fejedelmi parancslevéllel átuta-zók rendszeres ellátásán kivül még csirkehússal, dinnyével és e-gyéb gyümölccsel is kedveskedtek neki. Majd a nagyon megbecsült vendég a hosszú ut fáradságait kipihenendő, az erre jogos három napot mind e városban töltötte s csak augusztus 3-én indult tovább a várostól kirendelt nyolc lovas kocsin Enyeden keresztül Fehér-várra a fejedelemnél való. jelentkezés végett. Eákóczi udvaréban azután három hétig mulatott, mialatt a fejedelemmel, a püspökkel s a fehérvári professzorokkal hihetőleg megtárgyalta a jövetele közben már meglátogatott váradi iskolának akadémiai jellegűvé való fejlesztését. A megállapodás megtörténte után újra kocsira ülve, ùgyanennek a hónapnak 24. napján visszaérkezett Kolozsvárra, hogy innen váltott lovakkal még ugyanezen a napon továbbinduljon Vá-radra.

2) Sáfár. I 6 3 4 : 478, 479, 492, 517·

119

Ezután kezdette meg professzori működését) amelyről azonban, éppenséggel semmi emlékünk sincsen. Mindössze csak annyi állapít-ható meg,hogy ennek a velencei származású professzornak hihetőleg Kálvin tanalt kellett követnie s a diákságot az б szellemében ta-nítania. Rákőczi ugyanis országa egységének megmaradását az urai-kodé vallás egységességében látta s ezért a tiszta református Vá-rad iskolájának professzorságával sem bizhatott meg másfajta tu-dós férfiút, mint olyant, aki ugyanezt a hitet vallotta. Az euró-pai egyházak történetéből ismeretes az a helyzet, hogy Luther, Zwingli, Kálvin fellépését követő rövid időn belül Olaszországban is egyre-másra alakultak a protestáns színezetű gyülekezetek,ame-lyek a többek között Nápolyban, Ferrarában, Modenában és Velencé-ben éppen a Kálvin értelméVelencé-ben reformált hitet fogadták e l . ^ Ugy látszik, hogy a IV. Pál pápa által tüzzel-vassal pusztitott eret-nekséget mégsem sikerült gyökerestől kiirtani,hiszen - amint lát-tuk - Marcus Antonius Venetus Rákóczi hívására (hiuataUara) egye-nesen Olaszországból jött Erdélybe. Tehát ott még mindég lehettek a kálvinista hitnek követői. E képhez hozzászámítandó az a körül-mény is, hogy Antonius Marcusnak - mint professzornak - bizonyo-san a teológiát, illetőleg annak különböző szakait kellett előad-nia, ezért tehát semmiképpen sem lehetett újonnan áttért (neofita) hanem a kálvini hitelveknek régi ismerője, tudósa. Reá vonatkozó egyéb sejtést is alig kockáztathatunk meg, minthogy gondos

nyomo-zással sem sikerült személyével összefüggésbe hozható egészen biz-tos nyomra akadnom. Ha azonban mégis tovább akarnánk kutatni,sze-mélyét hihetőleg azok között a nevek között találnók meg, akiknek megelőzőleg már lehete valamelyes összeköttetésük a fejedelmi ud-varral, minthogy látatlanban, kellő jólértesültség hiányában Rá-kóczi mégsem bizhatott reája fontos feladatot s nem szerződtethe-tett volna bizonyosan magas fizetésre érdemtelen tudatlant.Kétség-telen, hogy az Antonius Marcus keresztnév-pár a reneszánszban va-ló megujulás óta nagyon gyakori vala Olaszországban. Csupán pél-dául emlitem meg l621-ben Velencében Signor Marc Antonio Velutel-lo-t, mint a Bethlen Gábor-kori Erdély kereskedelmi ügynökét,raj-ta kivül hivatkozom az 1622-2?. esztendei időtájból az ausztriai

3) Farkas József: Az Ur Siona. Bp. I896. 142-45·

•r

udvarhoz küldött velencei követre Marc Antonio Padavin-ra, mint akinek Bethlennel történt levélváltásáról több adattal rendelke-zünk.⁴) Ezek után idézem, hogy Béthy István erdélyi kapitiha Kons-tantinápolyból 1638 julius 27-én irta öregbik Rákóczi Györgynek, hogy "az venetusok oratora /követe/, kegyelmes uram, ma küldte vala hozzám az fiát, vele együtt az fövebbik tolmácsot" a Máté vajdánál való közbenjárás érdekében. ... "Mark Antony maga is irt nagyságodnak f e l ő l e . A teljesség kedvéért megemlítettük, bárha nehezen tételezhető fel,hogy a váradi professzor azonos lenne

ez-zel,a török fővárosban tartozkodó olasz férfiúval, hacsak valame-lyes politikai ügyben maga Rákóczi nem küldötte légyen a portára.

De nem mellőzhető el egy másik Marcus Antoniusnak a bemutar·

tása sem, aki ha nevében nem is viseli a "venetus" származási, a-vagy legalább is otthont jelölő nevet, ellenben sok köze lévén Velencéhez, ezért gondolhatnék ezt legutóbbi tartózkodási helyé-nek, ami igy lehetővé tenné, hogy a kolozsvári sáfár e városnak

a nevével jelölje meg. Ugyanis a sárospataki református főiskola nagykönyvtára őriz egy gyüjtelékes kötetet, amely a többek között egy "Marci Antonii De Dominis, Archiepiscopi Spalatensis, Cavsae profectionis svae ex Italia. MDCXVI." cimű nyomtatványt is tar-talmaz, ezt pedig szerzője "Venetiis die XX. Septembris· MDCXVI."

jelzéssel záradékolta.röpiratában Marcus Antonius de Dominis, a Velence érdekköréhe ζ tartozó Spalato dalmáciai város érseke,el-mondja, hogy a veronai gimnáziumban tanulván, a jezsuita szerzet-be lépett, majd Páduában mathematikából vitatkozást tartott,Bres-ciában pedig retorikát, logikát s filozófiát tanitó professzor lett. 1596-ban segni-i püspökké szenteltetvén,kilépett a rendből.

Azután elnyerte a spalatói érsekséget. Mint ilyen évek multával merész elhatározással elhagyta az egyházi szolgálatot is s a pápá-tól rendelt nyugdijat visszautasítva, Velencébe utazott. Itt adta ki fenti röpiratát; amelyben támadván a pápaságot, állitja, hogy az egyház eltért a régi tiszta vallástól s igy elLene mond azoknak 4) Mircse J. - Ováry L.:Oklevéltár Bethlen Gábor diplomáciai ösz-szeköttetései történetéhez a velencei állami levéltárban. Bp.

1886. 50, 243·

5) Веке Α. - Barabás S.: I. Rákóczi György és a porta. Bp. 1888.

376.

6) Könyvtári jelzése: C. 349/ff.

.21 121

a tételeknek, amelyeket Bellarminus állapított meg a pápai .hata-lomról. "Ecclesia sub Bomano Pontífice, non est amplius Ecclesia sed Hespub(lica) quaedam humana, sub Papae. Monarchia tota tempora-li." Majd túlságosan éles hangú folytatás után idézi Optatus Mi-1evitanús szavait, hogy "non sumus Pontifex, non alius aut Sacer-dos, aut Eeuita." Éppen ezért "profectionem hanс meam, siue eti am ex Babylone exitum, aut fugíun, omni schismatis suspicione carere volo· Fugio enim errores, fugio abusus, fugio ne particeps sim delictorum eius, et de plagis eius accipiam·"?)

Szükségesnek látszott művéből e néhány sort idéznem, hogy észre vehessük: felfogásában bizonyos szempontok tekintetében a kálvinista hit által hirdetett elvekhez közeledett.De fontos volt azért is hivatkoznom reájuk, mert igy könnyen megérthető,hogy a-miként "Illyrici Sacri Tomus Tertius Ecclesia Spalatensis Olim

Salernitana. Auctore Daniele Parlato Presbytero Societatis Jesu."

cimű 17é5-ben Velencében megjelent nagy munka tudtunkra adja, ez a Marcus Antonius de Dominis Velencéből Ehetiába,onnan pedig Ang-liába ment, s Londonban beszédeket tartott és irt is a katolikus

8 Ì

vallás ellen, 7Utját tehát bizonyosan azért irányította a sziget-országba, mert a kereskedelmi kapcsolatok révén a távoli Velencé-be és innen Spalatóba is eljuthatott volt a hire az angliai pro-testánsok hitbeli felfogásának.

Angliai működéséről semmi bővebb adatom nincsen, ellenben megtaláltam egy l655-ben Amsterdamban megjelent "Adolphi Bracheiii Historiarum Nostri Temporis" cimű könyvet, amely arról számol be, hogy "eodem anno / I 6 2 4 / Marcus Antonius de Dominis Archiepisco-pus Spalatensis, qui nuper Beligione Catholica defecerat, ex Ang-lia Eomam reversus, et in castro S. Angeli in custodiam datus, brevi ex morbo decessit. Cadaver ad templum S.Mariae supra Miner-vám delatum, damnatumque in campo Florae, igne exustum est. Cine-res in Tyberim abjecti."9) Ugyanezt bőséges életrajzi adatokkal bővitve, Farlatus jezsuita szerzetes is megirta,10) ennek

ellené-7) I. h. 13, 17, 18.

In document II. ADATTÁR XVII. SZÁZADI SZELLEMI MOZGALMAINK TÖRTÉNETÉHEZ (Pldal 128-136)