Bihari János (I646 táján)

A sárospataki iskola tőrvényeit aláirt diákok között I644 juT-lius 15-én jelentkezik a neve, utána pedig megjegyzésképpen oda-íratott: "Paedagogus Varadini."4) Ezt az alkalmaztatását megmagya-rázza magának Biharinak származási neve,amely egyúttal váradi is-koláztatása mellett is tanúskodik, minthogy Patakra csak a kor szokását: az iskolák váltogatását követve, iratkozhatott be to-vábbtanulás céljából.

A paedagogus tisztségbeli megjelölés általában véve a gyerme-kek tanitóját s különösen a házi tanítót illette,minthogy azonban az utóbbit csak főemberek tartották fiaik mellett, hihető, hogy ez a megnevezés a nagyrészben polgárvárosban a kollaborátor szó-val, vagyis az iskolai osztályok valamelyikének tanítóságával e-gyenlő jelentésű, amelyre a kollégium felső tagozatába való bei-ratkozás és 3-4 évfolyamnak jelesen történt elvégzése is már ké-pesítette · Bárha a borsódi kánonok meghatározzák, hogy mind a lelkipásztor, mind az iskolatanitó hivatalába nem léphet addig, amig 2o· életévét be nem töltötte, mert hiszen az ószövetségben is csak a 2o éves számláltatott a férfiak rendibe s Pál apostol is eltávolíttatni rendeli a neofitokat, (1. Tim· 3» 6 · ) ^ való-színű, hogy a 2o éves korhatárt más egyházi kerületekben is meg-tartották.

A váradi tanítóságból Bihari a szántói (hihetőleg a szilágy-sági tasnádszántói) rektorságra (Rector Szantoviensis) vitetett ) további életefolyásáról azonban mit sem tudunk.

Bihari váradi tanítóságát - iskolát változtató öreg diákról lévén szó - bizonyosan a pataki 1 6 4 4 · évi subscriptiót követő a-lig két-három esztendőn belőli időre kell helyeznünk.

3 . Borsáti Ferenc ( I 6 5 2 táján).

A kolozsvári református kollégium nagykönyvtárában őrzött e-gyik kötet bejegyzése e könyv tulajdonosát a saját kezű irás így nevezi meg:"Franciscus Borsati Ung(arus) Varadini Sacrae Poeseos.

annos duos Publicus Collab(orator)"· A felülről számított második 4) I.h. 1943: 382.

5) SpFüz. I865: 80.

6) Et. 194З: 382·

4 25

osztály (Ciaseis Poètica) e kollaborátorának működési idejét egy másik munkával határozhatjuk meg«Ugyanis az 1652 február 4-én el-hunyt Eákóczi Zsigmond herceg emlékére 1656-ban egy latin és ma-gyar nyelven irott verses kiadvány jelent meg Váradon, cim sze-rint : "Metamorphosis Illustrissimi quondam Heróis felicis memoriae Sigismund! Bakoci;··«seu vitae termino Poetica descriptio. Latino et Ungarico Idiomate composita; Δ Francisco Borsati Papensi. In Illustri Varadiensi Gymnasio Sacrae Poeseos p(ro) t(empore) Col-laboratore"· (A kolozsvári református kollégiumban átvizsgált péL-dányon a szerző megnevezését azután tintával irott tréfás szán-dékú megjegyzés: "cullogobaratore" szóval toldja meg·)^

A bemutatott két adatot egybevetve, találjuk Pápai Borsáti Ferenc nevét, mint aki a váradi gimnáziumban a poétika osztálynak legalább két éven keresztül volt köztanitója· Eákóczi Zsigmond emlékére irott latin és magyar nyelvű verses műve 1656-ban jelent meg, tekintettel azonban arra a körülményre, hogy az ilyes fajta magasztalásokat a temetési beszédekkel és búcsúztatókkal együtt minden körülmények között az alkalom hozta létre, ezért

keletke-zési idejüket is nagyjában a temetés napjával határozhatjuk meg;

éppen ezért Borsáti művének is az I 6 5 2 · év április 28-án a fehér-vári székesegyházban tartott gyászszertartás ^ alkalmára már ké-szen kellett lennie· Ebből azután az is következik, hogy csak a kinyomtatás ideje volt az 1 6 5 6 · esztendő, amelyet a kiadással já-ró költségek fedezetét nyújtó patjá-rónus, avagy patròna tetszése határozott meg. Ilyenképpen Borsátinak is l652-ben kellett váradi köztanitónak (collaborator, publicus avagy classicus praeceptor) lennie· De itt van 165З őszén is, minthogy művének Lorántfi Zsu-zsánnához intézett előszavát "Andreas Syl. Tarpay S. V. B."(Scholae Varadiensis Rector) és "Samuel Enyedi M.D.S.V.R."(Medicinae -Doctor Scholae Varadiensis Eector) irta alá, már pedig megálla-pítható, hogy a Tarpainál későbben jött Enyedi csak 1653 őszén foglalta el tanári állását.

7) Mindkét könyv a kolozsvári ref. koll · nagykönyvtárában a EMK-sorozatban 7o«t«u. és 243-sz. könyvmegjelöléssel.(Előbbit ld.

még RMK. I. 914. és II. 867.) 8) Szalárdi. 258-60.

Borsáti további sorsára vonatkozólag nincsen adatom.Annyi a-zonban bizonyos, hogy bátran ellene mondhatunk Eötvös Lajosnakja-ki őt megkísérti egyeztetni Borsai váradi várbeli presbiteriánus pappal9^ és az 1659«évben a bihar-megyei Hegyközcsatárban lelki-pásztoroskodó Borsai Ferenccel.10) Ennek a feltételezésnek már csak az is ellene mond, hogy Borsáti Ferenc "pápai", mignem az I 6 4 9 május 23-án Deventerben, I 6 5 0 március 2-án pedig Utrecht-ben vitatkozást tartott Borsai Ferenc "debreceni" származási név-vel jelölte önmagát.11^ Ugyanígy találjuk I 6 5 0 augusztus 27-én a groningai egyetemre 23 esztendős korában beiratkozott Franciscus Borsai Debrecinust.12)

9) MagyProtEgyh és Isk.Figy. 187ο: 59o-98.

10) I.h. 1871: 521.

11) Ш К . III. 1 7 2 3 , I 7 5 7 . - Segesvári Lajos: Magyar ref.ifjak az utrechti egyetemen. Debrecen. 1935· 16.

12) Dunántuli Prot. Lap. I 9 1 7 : I 9 6 .

4 27

Ъ. Rektorok, mesterek

Δ török hódítás pusztítása a schola tanáraira vonatkozó tü-zetes kutatást arra szorította, hogy a szerteszét szórtan előke-rülő adatok alapján kísérelje meg a hiányok betöltését. Különösen nehéz helyzetben vagyunk Erdély önállásának kezdetétől egészen az öregbik Hákóczi György fejedelem uralkodásának elejéig terjedő i-dő emlékeivel, jóllehet az egykori adatokat összegyűjtött Szilá-gyi Benjámin István kéziratos munkáját felhasználó Debreceni Em-ber Pál ebből a hetven esztendőből tíz, nagyobb részben nevezetes egyházi férfiú puszta nevét sorolja fel. Anélkül, hogy e korszak-kal most külön foglalkoznék, csupán kiegészítésképpen egy tizene-gyediket nevezek meg,aki ugyan még Bethlen Gábor idejében oktatta itt a diákokat, de mint Pareus Heidelbergének neveltjéről s a Rá-kóczi-korszak előtt névszerint újonnan megismert rektorról a ha-ladás előtt álló világszemlélet egyik bár még mindég a maradiak-hoz számitható alakjáról lehetséges megemlékeznem.

Δ debreceni református kollégium nagykönyvtára őrzi a huge-nottává lett Seigneur du Plessis-Marly, Philippe de Mornay, vagy

latinosan Philippus Mornaeus francia államférfinak,a saumuri pro-testáns akadémia létesítőjének1) 1587-ben Leydában kiadott "De Ve-ritate Religionis Christianae Liber, Adversus Atheos, Apicureos, Ethnicos, lúdeos, Mahumedistas et caeteros Infideles" cimű köny-vét. Ehhez még hozzá van kötve ugyané szerzőnek 1585-ben Genfben megjelent "Tractatus De Ecclesia" cimű munkája is·2) Az első mű cimlapján levő kézírással a biblia 2. Tim. 2.19· helyéről idézett görög szöveget, mint jelmondatot találtam bejegyezve,ez pedig azt tartalmazza, hogy "tudja az Ur, kik légyenek az övéi·"^) Ez alatt

"Mich. P. Tolezekj Rect: S. Varadinae l6l6. 7 . Jan."-ként jelöli meg e könyv tulajdonosa a nevét és állását.

A váradi schoIának itt megnevezett rektorával kapcsolatosan bizonyosra vehető, hogy külsőországokbeli akadémiákat végzett s ezért utána nézve, l6l2 április 14-én meg is találtam, mint

"Mi-1) Meyers Konversations Lexikon. III. Aufl. XI. 744·