Gidófalvinak I 6 3 5 végéig tarthatott külföldi tanulása, mint- mint-hogy a következő év második hónapjának végén már útban is volt
julius 1-én és december 9-én két utrechti teológus egy-egy dispu- dispu-tációját ajánlotta· 11 )
24) Koncz József: Pápai Páriz Ferenc naplója I649-I69I· ItK.1892:
388-98.
25) BMK. III. 2o21, 2 2 5 2 . - 26) В Ж . III. I783.
99
S e r é d i S á m u e l (?) (I655 előtt?)
Serédi Sámuelre vonatkozólag mindössze csak egyetlen tényle-ges adatot ismerek. Ugyanis Solymosy Péter ecsedi tiszttartó Eá-kóczi György fejedelemnek 1655 július 18-án Jelentést tett a vá-radi állapotokról.E nagyon is. egyoldalú megvilágításban irott so-rok szerint:··."itt Váradon válóban rut, utálatos, mocskos prédi-kációkat kezdettek a váradi mesterek tenni.Egy Serédi Sámuel pré-dikált az elmúlt vasárnap,··«azt mondá a prédikáló székbü, hogy a papok gyűlése nem igazi gyCLés volt, nem szentirásbul lett, az sem igaz ember, a ki. akaratjábul volt, az sem igaz ember,a ki ott volt, nem igazán deponálták a váradi papokat; nem is pap az a mes-ter, csak meg kellene, kegyelmes uram, fogni; Nadányi Mihály in-stánciájára küldötte volt fel a váradi ekklézsia. A másik Tarpay nevű mester az szerint prédikálott.Aznagyságod részérül sem kel -lene egy fillér fizetést is nekiek adni."1)
E sorok megértésére tudnunk kell, hogy Várad kiváló papjai közül kettőt, mégpedig Nagyari Benedeket és Kovásznai Pétert a presbiteri egyházigazgatás szükségességének hirdetéséért zsinati főhatóságuk - fejedelmi jóváhagyás mellett - állásuktól
felfüg-gesztette, hiveik azonban nem akarván megválni tőlük, helyöket uj I papokkal nem töltötték be.Ezért a lelkipásztori teendőket helyet- ' tök az iskolamesterek végezték el· Ezek az lfju emberek,akik
nem-régen tértek haza hollandiai, meg angliai tanulásukból, a szaba-dabb szellemű nyugaton maguk is felvilágosultabb világnézettel tel-vén el, ifjúi vérmérsékletüktől fűtve, a felfüggesztett papoknál is erélyesebben követelték a haladottabb felfogásnak az egyházi-gazgatásban való érvényesülését.
1) EPrK. I876: 173.
100
Csernák bizonyosan a Solymosytól idézett szavak téves értel-mezése következtében sorolja Serédi Sámuelt Várad akkori hatodik
2 Ì
lelkipásztorául, ' pedig Solymosi világosan megmondotta, hogy még csak nem is pap (vagyis nem felszentelt pap) az a mester! Az egy-házközség Nadányi Mihály elébbvaló nemes ember, itélőmester,^) az iskola kurátora4^ kérésére bizonyosan ennek az iskolának a növen-dékei köztll küldötte volt külső országokbeli akadémiákra, ahonnan hihetőleg csak a közelmúltban érkezhetett haza. Azt gondolnék, hogy az eltávolított Szathmári Baka Péter helyére állíthatták be.
A Solymosy-féle hízelgő udvari emberek azután gondoskodhat-tak róla, hogy Serédi mennél hamarabb felmentessék jelentőségtel-jes feladata alól. E feltevés bizonyítására a következő helyzet-képet kell bemutatnunk.
A váradi iskola tanárainak létszámát elemezve, az eddigi a-datokból az sejthető, hogy öregbik Eákóczi György fejedelemmé té-tele előtti időben egy, azótától kezdve kettő s az I636 február 4-i rendelet k4-iadásának 4-idejétől ped4-ig már három tanár oktatta a schola felső évfolyamain (filozófia, filológia,teológia) a diáko-kat, bárha ugyanegy időben működött három akadémikus mester sze-mélyét tényleges bizonyítékokkal egyelőre még csak tiz esztendő múlva, vagyis 1646-ban tudjuk kimutatni (Harsányi, Técsi, Szőllő-si). Ettől az időtől kezdve azonban néhány esztendőn keresztül e létszám nem szenved hiányt, sőt 47-ben négy, 48-ban és 49-ben pe-.
dig öt akadémikus mestert tudunk előszámlálni; ez azután azt bi-zonyítja, hogy - a fehérvári kollégium mintájára - a középiskola felső osztályainak collaboraiorai helyett itt is akadémikus mes-tert állított be a fejedelem s a püspök iskolafejlesztő szán-déka.Mindennek ellenére azonban nagy meglepetéssel olvassuk II.Rá-kóczi Györgynek-1656 február 9-én édesanyjához intézett levelét.-Ebben ugyanis kijelenti, hogy "az mi a váradi scholához mutatott Nagyságod kegyelmességét illeti, hallottuk; jól tanítanak, mi is ugy halljuk; egy mesternek fizetünk; még eggyel megtöbbitenők,bár
2) Csernák. 278.
3) Szalárdi. 411, 431·
4 ) BMK. i n . . 1937.
im
arra ne keltsenek magokéból az sehol én ak" (t. i. a váradiak) . ^ E sorok tehát azt jelentik, hogy 1656-ban már csak a várostél, meg a fejedelemtől fenntartott egy-egy mesteri állás volt betöltve s minthogy a fejedelemtől elismeréssel emlegetett mesterekről, még-pedig Tarpairél, meg Enyediről biztosan tudjuk l656.évi itt-létü-ket, ezért bizonyos, hogy a harmadik állás ekkor már nem volt be-töltve ·Δζ okát a fentebb idézett Solymosy-féle levélben kereshet-ném, amelynek az iskolamesterekre célzó szavai: "Az nagyságod ré-szértll sem kellene egy fillér fizetést is nekiek adni", - éppene-lég uszítást tartalmaz, hogy ennek hatása alatt szüntesse meg a fe-jedelem a harmadik főiskolai tanerő járandóságainak folyósítását.
E harmadik tanerő tehát Serédi lehetett volna, akinek ilyenformán I655 nyarán, vagy ősz elején meg kellett volna válnia a nagyváradi iskolától.
Az igy nyert kép értékesítéséhez azonban föltétlenül szüksé-ges, hogy Serédi személyét valamiképpen élő alakká formáljuk. Te-hát arról a kemény szavú, bátor lelkű ifjúról,- ismételjük - csu-pán csak annyit tudunk, amennyit Solymosy mond róla. Korábbi éle-téről is mindössze csak annyi ismeretes, hogy a váradi iskola ne-veltje, aki Nadányi Mihály pártfogásából ez ottani iskola alumnu-saként járta meg a külső országokbeli akadémiákat.Bitka nevének a görcsön! Serédi István fejedelmi tanácsur családjával való egyez-tetésétől visszatartóztat az a körülmény, hogy főrendű származása esetében az ecsedi várnagy,bizony,burkoltabb élű hanggal jelent-getett volna.Éppen ezért nincsen más választásunk,minthogy Sáros-megye felé forduljunk. A gyulafehérvári káptalan őrzi annak az e-perjesi régi mesternek Medgyesi Fáihoz intézett levelét, aki az 16J8. évi kalendarium szövegét latinból magyarra fordította. Ez az iskolamester Serédi János,aki Medgyesi szavai szerint (I62I e-lőtt) Bártfán pedagógusa volt.6) Azután a idttenbergai egyetem hallgatói között találjuk meg az I624 szeptember 13-án beiratko-zott "Johannes Scheredi Scharoschiensis Ungarus" néven anyaköny-vezett ifjút.7) l626-ban ugyancsak "Johannes Seredi Sarossio-Шп-5) Szilágyi Sándor: A két Rákóczi György fejedelem családi
leve-lezése. Bp.. 1875. 50I.
6) Szentiványi Róbert: Az 1638-lki bártfai kalendárium. EM.1912:
1 9 3 . - MKvSzle. 19З0: 288.
7) Asztalos Miklós: A wittenbergi egyetem magyar hallgatóinak névsora· Bp. 193ο· 119·
102
garus "Wittenbergában megjelent teológiai tárgyú értekezésével ta-lálkozunk; majd 1637-ben és 1639-ben ugy emlékeznek meg róla a há-lás tanítványok, mint az eperjesi iskola i g a z g a t ó j á r ó l E b b ő l látjuk, hogy a megnevezett tanár evangelikus w i t , de ha feltéte-leznek, hogy Sámuel az б fia lett légyen, könnyen megtörténhetett volna, hogy az ebben a korban szokásos iskolacserélgetések követ-keztében eljutva Váradra is, ott a puritánus gondolatokat hirde-t8 tanárok hatására maga is puritánus kálvinistává lett· Különben a Sáros-megyéből Váradra megtehetett utat az a helyzet hidalhatná át, hogy a megye északi csücskében, Bártfa felett terül el a Eá-kócziak makovicai nagy uradalma Zboró várával, mint középponttal s igy - feltételezhetnők - Serédinek ezt az útját a fejedelmi csa-lád valamelyik tagja egyengethette volna!
 felsorolt lehetőségek ellenére azonban mégis csak fel kell támadjon bennünk a kétely Serédl Sámuel élőember-voltáról. Feltű-nő ugyanis,hogy sem a váradi tanárkodás előtt a külső országokbe-11 akadémiákon, sem azután Lorántfi Zsuzsánna, a puritánus egyhá-zi férfiak pártfogója, környezetében neve sehol sem bukkan elő, sőt II. Eákóczi György I656 február 9-i levele is tulajdonképpen nagyobb időközt sejtet a váradi iskolának csökkent létszámmal va-ló igazgatására vonatkozólag. Mindezekért meg merjük kockáztatni azt a feltevést, hogy a tudós Szilágyi Sándor amidőn Solymosy Fé-ter levelének közlését elhatározta, a másolást a "m.klr. kamarai levéltárban" levő eredetiről nem maga végezte, a másoló pedig hi-básan olvasott bizonyosan Enyedi Sámuel neve helyett, aki - mint már előbb is értesültünk Szalárditól - csakugyan a váradi iskola alumnusa volt .^Azután még a hely® t jelentésben a valóban puritá-nus Enyediről egy szó említés sincsen, holott kollégáját: Tarpait nem hagyja szó nélkül s amiként Tarpai, azonképpen Enyedi is to-vábbra is az iskolánál maradt, az állítólagos Serédi helyét pedig betöltetlenül találjuk.
Szólanunk kell még arról is, hogy az Enyedi - Serédi névcse-rét már csak az a körülmény is elősegíthette, hogy az Ítélet alá vont Nagyarinak és Kovásznainak I656 julius 12-én adott
kötelezvé-8 ) BMK. III. 1367, 1 4 0 З , 1525, 1547.