Exeqviarvm Caeremonialivm-Gy.-fehérvár, I624· 93·

5) Zoványi Jenő cikkei. 97-98·

6) TT. 1886: 6o2.

7) BMK. n i . 1378.

8) Varga Zs.: A debreceni főisk. nagykönyvtára. I. 84·

9) Biffi. III. 1423, 1424.

io) вмк. í n . 1425.

4 31

tott napvilágot.^ Ezeknek az adatoknak latolgatása után való -szinű, hogy e görög végződésűre formált Simonides családnév magya-rul Simonfi alakra fordítandó vissza·

E ^ompendivm Biblicvm" cimű munkájával kapcsolatosan az is megállapítandó, hogy Debreczeni azt Bethlen Gábornak ajánlotta, a hozzá intézett üdvözlő verseket pedig a többek között Cseffei László belső-szolnokmegyei főispán, és Fálóczi Horváth János,mind-ketten a fejedelem udvari emberei, valamint Folyander leydai aka-démiai rector magnificus és decan, továbbá Bivetus András teoló-giai professzor szerezte. Ezek, a bizonyosan felkérésre írott

versek Debreczeni személyének és tudásának méltó értékelését bi-zonyít ják.Leydai tartózkodásának idejében tanult itt az akadémián Bethlen Péter, a fejedelem unokaöccse-12^ Ugy látszik, hogy az ő kíséretével és főrangú tanulótársaival Debreczeninek, a fejedelmi alumnusnak is alkalma volt jó ismeretséget kötnie· Ezért kerülhe-tett Cseffeivel is, meg Pálóczi Horváthtal is olyan viszonyba, hogy munkáját verssel tiszteljék meg.

Debreczeninek idegen földi bujdosásából való hazatérése az I63O-3I· években történhetett. A váradi iskolához már az uj feje-delem, I. Eákóczi György uralkodásának első esztendejében rendel-tetett- Iskolamesteri hivatáskörét Csernák nem ismeri, ellenben azt б is megemlíti, hogy az 1633-évi zsinat Debreceni Simon Gás-párt Várad lelkipásztorául szentelte fel.1^ Tehát ugyanebben az esztendőben kellett tanárkodását is befejeznie.

Iskolamesterünk jeles készültségű, tudós férfiú volt. Állí-tásunkat már az a körülmény is bizonyítja, hogy fentebb emiitett munkáját öt év muíva Dániában, ötvenhat esztendő múlva pedig Né-metországban érdemesítették ujabb kiadásra. De ugyanezt bizonyít-ja Abrugyi György kolozsvári könyvnyomtató kiadásában megjelent

"Uy és 0 Kalendarium"-nak az az évfolyama, amely "Christus Urunk születése után 1633 esztendőre calculaltatott" s amelyet Debrecze-ni S. Gáspár szerkesztett.A benne foglalt "Prognosticon Astrolo-11) BÜK. III.

149412) Lukinich Imre: A Bethlenfiuk külföldi iskoláztatása. I 6 1 9 -1628 ·-Nagyenyedi Album, Nagyenyed, I 9 2 6 . 79-ЮО.

13) Ceernék.151. - Borovszky Samu: Tiszántúli ev. ref. papok. Bp.

1898. 17.

gicum"-ot is -a külön cimlap tanúsága szerint- ugyancsak б irta.

KOIönben a kalendárium címében magában foglalt jelmondat: "Az tu-dománnak nincsen egyéb ellensége; hanem csak az tudatlan ember"^

már egymagában is határozottan reá mutat, hogy az elmúlt száza-dokban a naptárkészités is külön tudományos képzettséget kivánt, hiszen már csak az ünnepek megállapításához, továbbá a kronológia összeállításához, nemkülönben a csillagok járásából való jóslás -hoz is széleskörű ismeretre volt szükség· így látjuk ezt például az I632· évi kolozsvári Calendariumnál, hogy azt "az Magyar és Er-dély Országi Meridianusra" Haberman (Avenarius) János "Tudós Doc-tor" irta,1^) akiről azután tudjuk azt is, hogy a XVI. század má-sodik felében élt és sok jeles teológiai munkát szerzett witten-bergi egyetemi tanárral azonos·¹^)

Debreczeninek mind a leydai, mind pedig a kolozsvári munká-jából az állapitható meg, hogy az δ érdeklődési köre már átlépte a skolásztikus teológusok dogmákkal korlátozott tudásának határát, jóllehet a verssel üdvözlő mindkét leydai professzor az orthodox teológiának volt a tanára.

Nagyon valószínű, hogy Debreczenivel azonos az az akadémikus mester,akit a Bákóozitól először létesített második tanári állás-ra a fejedelmi alumnusok közül elsőként rendelt ki a püspök. Ezt a feltevést az a körülmény is támogatja, hogy Debreczeni a feje-delmi udvarban - mint fentebb is láttuk, - nem egyszer megfordult, sőt 1632-ben maga Rákóczi hivatta be*

Pótlásképpen még ide iktatom, hogy a debreceni református nagykönyvtár Debreczeninek egy, eddigelé ismeretlen üdvözlőver-sét is őrzi. Ezzel Daróci Bálint nevű akadémikus társának 1628.

február 26-án Leydában Thysius Antal orthodox felfogású profesz-szor elnöklete alatt "de Coena Domini" tárgykörből tartott vi-tatkozását köszöntötte·¹^) Ennek az egyetlen példányban ismert fll-zetkének címét Varga Zsigmond is ismeri, cimközlésében azonban Deb-reczeni verséről nem emlékezik meg·¹**)

14) BÜK. ι. 629.

15) БМК. I. 621.

16) Dézsi Lajos: Világirodalmi Lexikon. III. Bp. 1934· 818.

17) Könyvtári jelzése: EMK. 1192·

18) Varga Zsigmond. I. 84/8·

4 33

Diószegi Pap Dávid (1633(?) táján)

A debreceni schola törvényeit aláirt diákok névsorában ta-láltam "David Diószegi. 4. Jul. Promotus tandem rector Varadien-si8. 1 6 2 8 . E bejegyzést olvasva, mindjárt megállapíthattam, hogy a "promotus" szó után kimaradt az irány Jelölése,ahová akár fejedelmi, akár testületi, akár pedig pártfogói alumniummal elő-segittetett a magasabb tudományok elsajátítására; tehát ugy ér-tendő, hogy promotus Germaniam, vagy Belgium, netalán csak egy-szerűen: ad Academias. Ugyanis, ha nem külsőországokba, hanem gyenesen a váradi iskola igazgatására távozott volna,abban az e-setben a "promotus" helyett "ductus" megjelölést irtak volna az iskolai anyakönyvbe· Tehát egészen bizonyos, hogy Váradra már mint akadémikus mester rendeltetett.

Külsőországokban kutatva utána, a leydai egyetem anyaköny-vében 1632 augusztus 12-én találtam beirva: "David Pastoris Dio-2 Ì szeghi Hung(arus; annorum) 22 T(heologiae studiosos)" nevét. ' E bejegyzésből meríthető tehát mindaz, ami róla az 1628 Julius 4-i debrecen4-i szubskr4-ipt4-iója előtt4-i életéről megtudható, vagy4-is, hogy l6l0-ben született a Nagyvárad és Debrecen között fekvő Bi-hardiószegen, ahol az édesapja lelkipásztoroskodott, ezért tehát azonosnak kellett lennie azzal a Diószegi N.Márton diószegi pap-pal és érmelléki esperessel, akinek Heidelbergbm tanuló Diósze-gi V. Mihály nevezetű nagyobbik fia 1620-ban, Leydában diákosko-dó Laskói Matkó János 1630-ban és Hodászi Miklós 1631-ben teoló-giai tárgyú vitatkozását ajánlotta.

1) Thury Etele: Iskolatörténeti adattár. II. 110.

2) Archiv N. F. XVI. 208.

3) вмк. in. 1294/ 1457, 1467·

Diószegi Dávid hollandiai tanulásából való hazatérésének i-dejére nincsen adatom, valószínű azonban, hogy az ekkor szokásos három esztendőt töltötte bujdosásban s bár leydai beiratkozása-kor még csak huszonkét esztendős volt, mégis valószinű, hogy ed-dig az ideig már más főiskolákon is hallgatott előadásokat .Mind-ezeket tekintetbe véve, feltételezhető, hogy már 1633-ban eltá-vozva Leydából, visszatért hazájába s ezért netalán Debreczeni Simonides Gáspár közvetlen utódául rendelhette a tiszántúli püs-pök a váradi iskola igazgatására. Itt azonban nem sokáig oktat-hatta a tanítványait,mivel Ember Pál szerint a váradi papok kö-zött "David Diószegi, Pastor in Arce. I634." jelentkezik.⁴) Te-hát huszonnégy esztendős korában már váradi várbeli lelkipásztor-rá rendeltetett.

4) Lampe. 637·

4 35

Gidófalvi Szabó Balázs (1636 - 37·)

Váradi rektorkodását csupán egyetlen adat bizonyítja.Kolozs-vár bizonyítja.Kolozs-városának 1 6 3 6 . esztendei egyik sáfára február 28-án felje-gyezte, hogy "Gidofalui Balas Deákot küldi Urunk Eö Na(gysá)ga Wa-radi Mestersegre, hat Deakkal eggyütt."1)

Az elmúlt századokból ismeretes szokás, hogy a szülőföldjük-ről, vagy legalább is állandó lakhelyükről kiszármazott férfiak, mintegy megkülönböztető nevükül, régi otthonuk nevének melléknévi alakját vették fel. Ilyenképpen tehát kétségtelen, hogy Gidófalvi Balázs deáknak is hazájában más névre kellett hallgatnia. Igazi nevét is megtaláljuk,ha a külföldről éppen most hazatért teológus akadémiai emlékeit vesszük vizsgálat alá* Mindjárt aζ l633-ban Franekerában tartott vitatkozásában látunk utmutatást, ugyanis művét "Basilius S. Ghidofalvi Hanno Transyl(venus)" néven jegyzi.

Ebben határozottan megnevezi "Hunno-Transylvanus", vagyis székely eredetét, de közelebbi szülőföldjére is reámutat a vitatkozása e-lé helyezett ajánlásában,amely szerint munkácskáját többek között a háromszéki református papoknak és iskolamestereknek,továbbá Gi-dófalva község lakosságának ajánlotta« Ugyanitt külön is megemlí-ti édesanyját: Gál Margitot Szabó Máté hadnagy ö z v e g y é t E r r e azután egyszerre világos lesz önmaga megnevezésében a családnév-nek S. betűvel való rövidítése, egyenlő lévén a magyar "szabó"-szónak latin "sartor" jelentésével.

Ezek után ha Báromszéknek öregbik Eákóczi György fejedelem rendeletére I635 október 25-én tartott lustrájának könyvét nézzük át, amelyben nemcsak a szemlén megjelent családfők, hanem a

fiu-1) Sáfár. I 6 3 6 . 191.

2) BMK. III. 1493·

gyermekek, sőt a távollevők neve is felsoroltatott, Gidófalva községben a régi lófők (primipili veteres) között csakugyan reá is találunk "Zabo Bálás Deak"-ra. Az δ neve után oda jegyezte az összeirást végző fejedelmi nagykancelláriai íródeák,hogy "oda fel (vagyis külső országokba) kül-ték tanulni, ez is öccse Zabó Jakab-nak, egyek." Ez az "egyek" megjelölés annyit jelent, hogy mind a-páról, mind anyáról édestestvérek. Zabó Jakabról pedig megtudjuk, hogy egy ideig schola mester volt;(ez után tiztartó is volt, most vacai, házánál lakik). Másik családtagul Szabó Bálintot nevezik meg, megjegyezve, hogy Szabó Jakabnak öccse,egyek.·') Ez az utóbbi - iskolákat végzett bátyjaival ellentétben - a falusi iskolánál tovább aligha tanulván, odahaza a gazdálkodásnál maradt. Erre cé-loz "Czulak Gáspár, Pap" neve után irt felvilágosítás is, tudtul adván,hogy "az (ő) örökségét (is) Szabo Jakab az öccseivel birja,"4) ami pedig azt jelenti, hogy a falutól távol élő Csulak Gáspár pap földjein a Szabó-testvérek gazdálkodnak.Ekkor tehát atyjuk: Sza-bó Máté, aki Bethlen Gábor idejében talán a kékek között hadnagy-ságot viselt, már nem volt életben, mignem özvegye: Gál Margit hihetőleg otthon maradt legkisebbik fiánál éldegélt.

Gidofalvi Szabó Balázs személyazonosságának megállapítása u-tán élete folyásáról már nem sokat tudunk mondani .Bátyjával együtt bizonyosan Fehérváron végezte iskoláit, minthogy apjuk az ország szolgálatában állván, szolgálati utja könnyen vezethetett a feje-delmi székvárosba.Jakab - ugy látszik - a középiskola s a filozó-fiai évfolyamok elvégzése után nem akarván tovább tanulni, állást vállalt, mignem Balázs - hihetőleg alumniumot nyerve - a teológi-át is elvégezte, ahonnan azután becsvágya a külső országokba való bujdosásra ösztönözhette. Ekkor 2 5 . esztendejét töltötte be. Kül-ső országi ismeretszerzésének elKül-ső állomáshelye, Franekera,ahol I 6 3 2 május 7-én "Basilius Ghidofalui Transsylvanus Theol. Stud."-ként vezették be nevét az egyetem anyakönyvébe·-') Itteni tanulá-sának ideje alatt első életjelét az 1633 augusztus 3-án Franeke-rában "De Sacro-Sáncta Et semper adoranda Trinitate"-ról tartott 3) Háromszéknek 1635 október 25-én Kolozsvárt összeirt

lustra-könyve· (Szíffii Lt.) 63/A.lev.

4) I.h. 65/A. lev.

5) ТТ. 1886: 6ο3·

4 37

egyetemi nyilvános feleletével adta. Ezt a nyomtatásban 12 számo-zatlan levélnyi teológiai vitatkozását a puritánus Amesius Wilmos professzor elnöklete alatt tartotta.^Még ugyanebben az évben ta-láljuk a leydai akadémián tanuló Haller Gábor naplójának szeptem-ber 6-i feljegyzésében,minthogy erszényének tartalma megfogyatko-zott,ezért "accepi aD.Gidofalvi 6 (talleros) imperiales mutuos"·^

Ez az adat azt sejtetné, hogy ebben az időben Gidófalvi már Ley-dában tamilt volna, ámde az itteni egyetemi hallgatók névsorában az δ nevét hiába keressük, ezért hihető, hogy csak látogatásra jött át itten tanuló honfitársaihoz.

Vitatkozásain kivül Gidó falvinak még egy szellemi terméke ismeretes, igaz, hogy ennek értéke semmi esetre sem lehet több a szokásos alkalmi verseknél. Ugyanis Vásárhelyi Jánosnak ifjabb Bethlen István váradi főkapitány felett l632íben Zilahon tartott s 1635-ben Franekerában kiadott temetési beszédéhez latin nyelvű Üdvözlő verset irt.⁸)

Gidófalvinak I 6 3 5 végéig tarthatott külföldi tanulása,