Dolgozatomban áttekintettem és csoportosítottam az önkormányzati rendészeti modelleket, részletesen bemutatva a hazai önkormányzati rendészetet, mint a megengedő államközpontú modell mintapéldáját. Más államok eltérő önkormányzati rendészeti modelljeit pedig összehasonlítottam a hazai önkormányzati rendészeti modellel, ezzel rámutatva az azonosságokra, hazai hiányosságokra és természetesen az önkormányzati rendészeti tendenciákra.
Magyarországi önkormányzati rendészeti dolgozat lévén munkám túlnyomó része a hazai önkormányzati rendészettel foglalkozott, annak rétegeit, intézményeit mutatta be, felvázolva a kétség kívül jelen lévő anomáliákat, igyekezve egyúttal megoldási javaslatokat is kínálni.
Nyilvánvaló, hogy nem lehetséges a hazai önkormányzati rendészeti problémákra a külföldi megoldásokat egyszerűen átemelve alkalmazni, azonban a külföldi példák segíthetnek a problémák azonosításában és a hazai társadalmi és jogrendnek megfelelő válasz megtalálásában.
Dolgozatom zárásaként az alábbi összegző megállapításokat kívánom tenni:
1. Kiemelendő, hogy a hazai önkormányzati rendészeti szerveink fejlődése jól illeszkedik a nemzetközi tendenciákba (hiszen a nyugati államokban hasonlóak a települések problémái), azonban a hazai önkormányzati rendészetünk mutat néhány nagyon specifikus, hazai jelleget:
a. A hazai önkormányzati rendészet legspecifikusabb vonását abban látom, hogy az önkormányzatok egyes szakfeladatokra eltérő típusú önkormányzati rendészeti szerveket hozhatnak létre. Láthatunk hasonló példát Franciaországban és Kanadában is, azonban nagy különbség az, hogy ez a típussokaság egy erősen centralizált rendőrségi modell (megengedő államközpontú modell) mellett alakult ki és erős történelmi gyökerekkel rendelkezik, hiszen a mezei őrszolgálatok történelme immár majdnem 200 évre nyúlik vissza, de a közterület-felügyeletek is több, mint 30 éve részei magyar jogrendszernek. Kiemelendő, hogy míg Franciaországban az önkormányzati rendőrök számának emelkedése dinamikus (belterületek biztonsága), addig hazánkban a külterületek biztosítására működtetett mezei őrök számának dinamikus bővülésének lehetünk tanúi. Meglátásom szerint hazánkban, jórészt a mezei őrszolgálatok speciális és unikális finanszírozása okán, a mezei őrszolgálatok további bővülését fogjuk tapasztalni.
b. Hazai önkormányzati rendészeti szerveink felett a felügyelet nagyon gyenge lábakon áll, szemben a többi vizsgált európai állam önkormányzati rendészeti szervei feletti felügyelettel. A hatósági jogalkalmazó, kényszerintézkedésre és kényszerítő eszközök használatára felruházott rendészeti szervek felett elvárható az erős és egységes törvényességi és szakmai felügyelet, amely hazánkban hiányzik. Ezen hiányosság orvoslásához a francia önkormányzati rendészeti szervek feletti felügyelet tanulmányozása kézenfekvő.
c. Nem találkoztam a nyugati, értve ezalatt a nem volt szocialista országok, önkormányzati rendészeti szerveinek vizsgálata során toborzási nehézségekkel, azonban ez hazánkban a közterület-felügyeleteknél jellemző és égető probléma.
Franciaországtól Ausztriáig azt láthattuk, hogy amennyiben az önkormányzati rendészeti szerv dolgozói, mindegy hogy a jogállása rendőr vagy sem, megkapják azt a bért, amit az állami szférában hasonló munkakörben keresnek,
akkor nem lesz gond a toborzással, bőven lehetséges lesz a jelentkezők közül a legmegfelelőbb személyeket kiválasztani, így jó minőségű rendészeti közszolgáltatást nyújtani.
2. Az önkormányzati rendészeti szervezet fenntartása minden országban költséges.
Nagyon meg kell indokolni egy önkormányzatnak, hogy miért tart fenn önkormányzati rendészeti szerveket, ugyanis ilyen önkormányzati közszolgáltatás fenntartása más közszolgáltatásoktól von el erőforrásokat. Ha az önkormányzat rendészeti szerv felállítása mellett dönt, akkor ez az állami szervek rendészeti feladatellátásában mutatkozó valamilyen szintű problémát, hiányosságot hivatott orvosolni.658
3. A vizsgált országok településeinek nagyobb részében nincs önkormányzati rendészeti szervezetrendszer, viszont valamilyen szintű önkormányzati rendészeti tevékenység biztos, hogy van, így önkormányzati rendészeti szervezettel nem rendelkező önkormányzatok a rendészeti szabályaiknak a betartatását az állami szervekre hagyják. Amennyiben egy település lakossága és önkormányzatának vezetése elégedett az állami szervek települési rendészeti feladatellátásával, akkor nem igazán található indok önkormányzati rendészeti szerv felállítására. Ebben az esetben viszont meg kell találni az állam és az önkormányzat együttműködésének azon formáit, esetlegesen más szereplőket bevonva a helyi rendészeti közszolgáltatások megvalósításába, melyek garantálják az önkormányzati rendészeti szabályok végrehajtását.
4. Az önkormányzati rendészeti szervezet minden országban ’kétarcú’, azaz egyfelől hatósági, jogalkalmazó tevékenységben nyilvánul meg, másrészben önkormányzati szolgáltatás nyújtásában ölt testet. Egy önkormányzati rendészeti szervezet lakosság általi elfogadtatásához, a szervezet fennmaradásához elengedhetetlen a lakossági támogatás, amely az önkormányzati rendészeti szervezet szolgáltató, polgárbarát jellegének erősítésével érhető el.
5. Nincsen olyan, hogy a ’legjobb’ önkormányzati rendészeti modell. Mindegyik állam önkormányzati rendészeti modellje, még a szigorúan államközpontú modellt alkalmazó északi államok modellje is, lehet annyira hatékony, hogy a lakosság számára a lehető legjobb közbiztonságot kínálja. Minden a helyi közbiztonság kialakításában részt vevő szereplők feladatellátásának minőségén múlik. Azon államokban azonban ahol valamilyen szintű önkormányzati rendészeti szervezetrendszer felállítása lehetséges, ugrásszerűen megnő az önkormányzat ’játéktere’ a helyi közbiztonság befolyásolására.
Kérdés, hogy milyen eszközök igénybevételével és milyen hatékonysággal valósítja meg az önkormányzat a rendészeti tevékenységét.
Feltehető a kérdés, hogy mégis milyen perspektívái vannak hazánkban az önkormányzati rendészetnek? Meglátásom szerint alapvetően három fő irányt lehet felvázolni:
1. Az önkormányzati rendészeti szervezetrendszer megmarad a megengedő államközpontú modellnél.
Ezen esetben vagy sor kerül az önkormányzati rendészeti joganyag további finomhangolására, vagy marad a jelenlegi anomáliákkal terhelt állapot. Figyelemre méltónak találom, hogy a hazai önkormányzati rendészet a jelenlegi struktúrájában is hatékony partnere tud lenni a rendőrségnek, nem tűnik szükségesnek az önkormányzati rendőrség irányába történő mozgás, hiszen az államközpontú vegyes modellt alkalmazó Szlovákia és Franciaország önkormányzati rendőrei sem feltétlenül hatékonyabbak a felmerülő önkormányzati rendészeti feladatok végrehajtásában. Amennyiben a hazai önkormányzati rendészet feltárt problémái orvoslásra kerülnek, akkor ugrásszerűen
658 pl.: közterületek rendjének fenntartása, külterületek biztonsága
nőhet az önkormányzati rendészeti szervek hatékonysága és ezzel egyidejűleg a hazai önkormányzatok rendészeti közszolgáltatásának színvonala. Személy szerint én ezt a perspektívát látom messze a legvalószínűbbnek.
2. Az önkormányzati rendészeti szervezetek felszámolásra kerülnek.
Ez történhet úgy, hogy a jelenleg önkormányzati rendészeti szervezetek irányítását állami szervek (pl.: járási hivatal vagy rendőrség) vennék át az önkormányzatoktól, ezzel államosítva az önkormányzati rendészetet. Ez gyakorlatilag azt jelentené, hogy a szigorúan államközpontú modellt venné át hazánk és az önkormányzatok számára nagyságrendekkel megnehezedne a rendészeti politikájuk érvényre juttatása. Nem tartom valószínűnek, hogy ezen irányba mozdulna el a hazai önkormányzati rendészet, ugyanis a jelenlegi önkormányzati rendészeti szervezetrendszer történelmi alapjai mélyek, az önkormányzati rendészeti szervezetek betagozódtak a hazai jogrendbe és az önkormányzatok hatékony partnerei az államnak a helyi közbiztonság fenntartásában.
Nem látok olyan előnyt – hátrányt annál többet - az állam szempontjából, amely indokolná a jelenlegi önkormányzati rendészeti szervezetrendszer felszámolását.
3. Önkormányzati rendőrségek létrehozása.
Az önkormányzati rendőrségek létrehozását hazánkban jelenleg roppant valószínűtlennek tartom. A 2010-es évek elején lezajlott alkotmányozás során sem merült fel az önkormányzati rendőrségek létrehozása és egyáltalán nem tűnik úgy, hogy lenne politikai akarat az önkormányzati rendészeti szervezetrendszerünk államközpontú vegyes modellbe történő átalakítására. Ha csak az általam vizsgált államok önkormányzati rendészetére vonatkozó hatáskör telepítést nézzük, akkor nem tűnnek jelentősnek a különbségek például egy szlovákiai önkormányzati rendőrség és egy hazai közterület-felügyelet között. Az önkormányzati rendőrség működtetése az önkormányzat számára talán nagyobb presztízst jelentene, mint egy ’egyszerű’
közterület-felügyelet, az önkormányzati rendőr talán magabiztosabban intézkedne, mint egy közterület-felügyelő, a lakosság talán jobban megbecsülné az önkormányzati rendőrt, mint a közterület-felügyelőt, azonban ezek nem elégséges okok arra, hogy a helyi rendészetünket gyökeresen átalakítsuk.
Nem lehet előre jelezni, maximum sejtéseink lehetnek arra vonatkozóan, hogy milyen társadalmi változásokat hoz a jövő, merre tart a robotizáció, digitalizáció, hogy fognak kinézni a jövő okos városai, okos községei. Egy dologban azonban feltétlenül biztos vagyok:
települések a jövőben is lesznek, és ha lesznek települések, akkor települések által menedzselt településfejlesztés és településüzemeltetés is lesz. A településfejlesztés és településüzemeltetés szükségszerű velejárója pedig a biztonsági, rendészeti kihívások azonosítása, adekvát válaszok kidolgozása659, stratégiák felvázolása, illetve végrehajtása. Települési, önkormányzati rendészet tehát a jövőben is lesz és a cél az, hogy a települési, önkormányzati rendészetünk és a települési, önkormányzati rendészet szervezeteink minél hatékonyabban tudjanak megfelelni a kihívásoknak, releváns válaszokat adva a jövőben óhatatlanul bekövetkező változásokra.
659 Lásd például a McKinsey Global Institute által közreadott tanulmányt az okos városokról.
https://goo.gl/GLt8RT Letöltés dátuma: 2019.01.11.