A n ap energia kihasználására vonatkozó kísérletek m ellett figyelem rem éltók azok is, am elyek a vulkánikus tevékenységet, ahol ilyen rendelkezésre áll, k ív ánják az em beriség szolgálatába állítani. E nnek a tevékeny#
ségnek kihasználása tu lajd o n k ép en m ár k ilép ett a ki*
sérletezés stádium ából. H iszen nagy teljesítőképességű elektrom os ce n trálét táp láln ak vulkánikus erővel.
T erm észetesen ilyen m ódon táp lált nagyobb ipari telepet csak o tt le h e te tt felépíteni, ahol állandóan áll rendelkezésre vulkánikus ered etű energia. Ilyen te rü le t van Itáliában, T oscanában, L eonardo da V inci szülő*
helyéhez közel, a C ecina és C ornia folyók völgyében.
A világháború a la tt 1916*ban északi T oscan ában , L arderello községben, V o lte rra városkához közel, csendben, nagy, 10.000 H P feletti teljesítm ényű erő*
m űvet létesítettek , am elyet vulkanikus ered etű erők ta rta n a k üzem ben.1 (9. ábra.) A puszta völgyben min*
d en ü tt hatalm as fehér gőzoszlopok szállnak fel fülsike*
títő zajjal, úgyhogy az o tt járó idegen k a ta sz tró fa ki*
tö résé tő l ta rt. L arderello valóban úgy tű n ik fel, m in t egy kép Dante poklából.
A C ecina és C ornia folyók völgyének geológiai sajá*
tossága, hogy a föld belsejében m űködő h atalm as vul*
kánikus erők csőalakú k análisokat v á jta k ki, am elyeket o tt „soffioni“*nak neveznek. A „soffioni“*ból kiáram ló nagyfeszültségű gőz o ld o tt alakban b ó rsa v at tartalm az, am it 1777*ben Hoefer kém ikus, a toskánai u d v ar gyógy*
szerésze, fedezett fel. A kém iai ip arb an nem jelenték*
telen toskánai bóraxot ebből állíto tták elő m ár a m últ század elején, 1811*től kezdve.
A m íg azonban eleinte ennek a term észetes gőznek kém iai alk otórészeit használták ki, újab ban az emlí*
73
1 Gü n t h e r i. m. és Wissen und Fortschritt, 1927 Mai.
. kép. A larderellói vulkanikus erőműtelep.
te tt nagy telepen a „soffioni" h ő en e rg iáját elek trom os energiává v á lto z ta tjá k át. A z itt term e lt elektro m o s áram ot, am int a 10. áb rán fe ltü n te te tt térk ép b ő l ki*
tűnik, elvezették V o lterráb a, Sienába, C ecinába, L u
10. kép. A larderellói vulkán erőtelep és környéke.
vorn ó b a és F irenzébe. F irenze k ö zú ti v asu tait pl. a larderellói áram ta r tja üzem ben.
H ogy a szükséges gőzm ennyiséget m egkapják, fúrá*
so k at k ellett végezni. A z ered m én y igen jó volt, ami term é sz etes is, hiszen azon a vid éken közm ondás, hogy akinek gőzre van szüksége, csak a sétap á lcáját kell a földbe szúrnia. Ü jab b a n C astelnuo vóban is érté k esítik a fúrások ú tjá n k a p o tt gőzt.
A lard erellói g eoterm ikus telep sikerült prób a vul*
H avaiisszigeten a Kilaueasvulkán terü le té n végeztek si*
k eres k ísérleteket, hogy fúrások ú tján ju ssan ak term és szetes gőzforrásokhoz s így a vulkáni tev ék en y ség et energ ian y erésre használják ki. K aliforniában, C hilében, Bolíviában, A laskában, Ü jsZ eelandban, Jap á n b an szin*
tén kihaszn álták m ár a vulkánikus erő k et ipari célokra.
Ilyen m ódon a földön nem csak fekete és fehér sze*
n et használnak fel energ ian y erés céljaira, hanem egyes helyeken a vörös szén is az em beriség rend elkezésére áll.
A ngliában, m ár az ért is, m ert tu d ják , hogy szenük igen ham ar elfogy, a larderellói k ísérlete t a legnagyobb figyelemm el kísérték. N em kisebb em bert, m int Sir Charles Parsonssí, a gőzturbina hírneves feltaláló ját ö sztö n ö zték a larderellói eredm ény ek arra, hogy 1919?
ben a nyilvánosság elé lépjen fa n tasztik u sn ak mond*
h ató tervével, m ely a föld belső m elegét ó h a jtja ener?
giaforrásnak kihasználni.
Ezzel az eszm ével Parsons m ár korábban, 1904sben is foglalkozott. Szerinte lehetséges a föld belsejének úgyszólván k im eríth etetlen m elegforrását m egcsapolni.
A földgolyó szilárd kérg ét átlagban 50 k m vastag n ak gondolják. Jelképesen úgy m o n d h atju k , hogy település seink ezen páncélfedő által védve, óriási kályha fölött vannak. E nnek a kály h án ak h ő en erg iáját átlagos 5000 C°skal szám ítva, egy quintillió kg.m*rc becsülik.1
M in d en esetre érd ek es kérd és: m iképen leh etn e e kályha m elegének legalább egy részét h asználhatóv á te n n i? Parsons sze rin t elsősorban azok a helyek jön*
nének tek in tetb e, ahol a geológiai vizsgálatok megállás pítanák, hogy a föld m elege különösen közel n y erhető.
Ilyen helyeken m inden ren d elkezésre álló technikai eszközzel ak n á k at kellene fúrni. A h a tá rt a tem pera*
1 Gü n t h e r i. m . 4 2 . 1.
tú ra és a k ő zetny om ás ad n á meg. Ügy hiszi, hogy 200—250 C° te m p e ra tú rá s zóna m egnyitása elegendő volna, hogy kézzelfogható ered m én y t érjü n k el. Ez 6 egész 8 k m m élységnek felelne meg. M a a földön a legm élyebb fúrás 2314 m, F airm ontn ál, az Egyesült*
Á llam okban. Ebben a fúrólyukban 78 C° a tem pera*
túra.
P arso n s terv é re az 1924. évi londoni világerőkonfe*
rencián E. W. Rice jr., a G en eral E lectric C om pany felügyelőbizottságának tiszteletb eli elnöke h ív ta fel a figyelm et s azt javasolta, hogy a világ vezető nem zetei egyesüljenek egy kísérleti ak n a fúrására. „C satlakozom P arso n s fejteg etéséh ez — m o n d o tta —, am ely szerin t egy ilyen kísérletn ek költsége jelen ték tele n azoknak az ism ereteknek érték éh ez képest, am elyet a föld eddig nem ism ert belsejének feltárása által nyerh etü n k . Ez a költség jóval kevesebb volna, m int am ekk orába ma egy h ad ih ajó kerül. H a a népeknek és képviselőik*
nek volna h itük és tudo m án y o s éleslátással rendelkez*
nének, ez az eszm e m ár régen valóra vált volna. N agy idea ez, érdem es bárm ely nem zet lelkes tám o g atására s leghelyesebben m int internacionális tudom ányos vál*
lalkozás volna m egvalósítandó/*1
P arso n s terve azonban nem csupán az em lített mély aknák létesítésére vonatkozik. Ez a feladat végtére, ha a szükséges költség rendelkezésre áll, nem mondható, hogy technikailag lehetetlenség. Javaslata szerint ezek*
nek a mély aknáknak a végén nagy üregeket, mint tér*
m észetes gőzkazánokat, kellene létesíteni, amelyekbe felülről cső segítségével állandóan vizet vezetnének, egy másik cső pedig a felforralt vízből keletkező gőzt hozná a felszínre. PARSONS*nak célja tehát nagytömegű gőzelőállítás. Más szóval, amit Larderellóban a termé*
1 J. Ea r l e Mi l l e r: 20.000 M eter tief ins Innerc dér Erdc.
W issen und F o rtsch ritt. 1928 Febr.
mos helyén. Egy ilyen telep költségét 25 millió dollárra becsüli.
H a egy ilyen aknából állandóan egy millió lóerő energiát ak arn án k nyerni »— ilyen teljesítm é n y re szűk*
ség van, ha valóban a szénenergiát ak arju k vele pó*
tolni —, akkor ó rá n k in t 6000 m 3 vizet kellene elgőzö*
lögtetni, te h á t m ásod p ercen k in t 1400 litert. Ilyen tel*
jesítm ény, o tt len t a föld m élyében, h atalm as m éretű üreget, ú. n. k az án t igényelne.
A zt is figyelembe kell venni, hogy még L arderello m aga is gyenge példa arra, hogy m it képes a föld me?
lege az elgőzölögtetés teré n produkálni, ha elegendő nagy terü leten beöm lő vízzel érintkezik.
De ism erünk egészen m ás hatalm as példát, a Kraka?
tuán ak explózióját, am ikor a teng er a vulkán tüzes szu vébe öm lött és az eredm ény a sziget felének p o rrá zúzása s a vulkánnal együtt a levegőbe repülése volt.
V á jjo n nem következnék?e be hasonló k atasz tró fa, ha Parsons terv e valóra v á ln a ? 1