A mozgó vízhez hasonlóan a m ozgó szél is kihasznál*
ható, m int energiaforrás. M ind a k ét k iap ad h a tatla n te stv é re rő tu lajd o n k ép en a n aptól ered. A szél ereje szin tén a term é sz et által ingyen szo lg áltato tt energia*
forrás.
Légáram lások, szelek valóban a szélrózsa m inden irá*
nyából fúnak különböző, egészen 40 m/sec*ig terje d ő sebességgel. A földkerekségen a szél h ih etetlen nagy*
m ennyiségű energiát képvisel. Sv e d r u p szerin t a földre ju tó napen erg ián ak 2*5%*át szelek veszik fel, te h á t 250*
szer annyit, m int am en n y it a növények á tala k ítan a k .1 E sze rin t a szélben rejlő energia a vízesésekét nagy mér*
tek b en felülm úlja.
Li e b e szám ításai sze rin t m érsék elt ( 2—5 m /sec sebes*
ségű) szél esetén az átlagos szélteljesítm én y 10—20 m m agasságban a föld felett egy mi1 levegő keresztm et*
sze tre 0*072 H P —0-144 H P. E szerin t olyan kis ország fe le tt is, am ilyen C sonka*M agyarország, hatalm as, a vízi*
erő k ét jóval felülm úló energia adódnék ki a szélből.
C sakhogy ez az energia nem állandó. S okszor hosszú ideig szélcsend van és a term é sz et nem alk o to tt gyűjtő*
h elyeket a szélenergia szám ára, m int ahogy m eg tette a tav ak b an , a m ocsarakban, a talajvízben a víz szám ára.
E m ellett a szélenergia igen el van osztva, nagyo bb teljesítő képesség elérésére te h á t rendkívüli k iterjed é sű b eren d ezések szükségesek. Ezzel szem ben a szénben, de
1 S v a n t e A r r h e n i u s i. m. 214. L
meg inkább a vízesésekben rejlő energia kon cen trálv a van és ebben van az oka nagy gazdasági jelentőségé*
nek.
A szél en erg iáját egyébként az em ber m ár igen korán kihasználta a hajózásban. A legrégibb és legegyszerűbb szélerőgép a vito rlás hajó.
A z em beriség az óceánt, am elyet Ho m e r o s még fel nem szá n th a tó siv atag n ak n ev ezett, a vito rlás hajók, te h á t a szél en erg iájának segítségével v á lto z ta tta át fel*
bccsülhctctlen gazdasági terü le tté.
A z ókori népek közül kedvező szél esetén vitorla segítségével m ár a babiloni és az egyiptom i h a jó z o tt m ind a folyókon, m ind a te n g e rp a rt m entén. A föniciaik, az ókor legkiválóbb h ajósai pedig m ár v itorlás hajóikkal ki m ertek m enni a nyilt ten g erre is.
Schiller „K alm ár“ című* epigram m jában ö rö k íte tte meg a hírneves föníciai keresk ed ő k m erész ú tjait:
„Száll a hajó. M it visz? Sidoni férfiakat visz.
Hoz fagyos északról cint, szagos am brakövet.
H ordd kegyesen N eptun! K edvezz neki tengeri szellő!
És iható fo rrást n y ú jtso n a n y ájas öböl!
Istenek, a kalm ár tietek . Ja v a k a t keres, ám de Já r korm ánya nyom án em beri, isteni jó.4*1
A föníciaiaktól szám ítva három évezreden át első*
sorban a szélenergia segítségével, vitorlás hajókkal, hódi?
to tta meg az em ber a földkerekséget. A középko rb an a re tte g e tt norm ann hajósok könnyű vitorlás hajóikkal, az ú. n. vi'fc/ng4iajókkal, te h á t a szélenergia kihasználás sával já rjá k be a ten g erek et s 500 esztendővel Ko l u m b u s
előtt elju tn ak A m erikába.
A norm an n o k n ak a n y ilt ten geren a szél segítségével m eg tett nagy ú tja it alig lehet elhinni, ha a viking^hajók kis m éreteire gondolunk (19. kép).
1 D óczi Lajos fordítása.
8*
1880*ban N orvégiában egy a VIII., vagy IX. századból való eredeti v ik inghajót ástak ki. A z 1893. évi csikágói k iállításra elkészítették ennek a 23*8 m hosszú és 5 m széles kis hajó n ak pontos m ásolatát és a középkor vál*
lalkozó szellem ének ez a csodás em léke az eredetivel
19. kép. Vikingshajó.
egyező felszerelésével m inden baj nélkül m ent át a szél segítségével az A tlantU óccánon. S orsát azonban nem kerü lh e tte el. E urópába visszatértek o r, 1893 novem beré*
ben, nagy vihar kö v etk eztéb en elsüllyedt a Biscayai*
öbölben. Szél seg ítette át, szél sem m isítette meg. Az utolsó viking*hajó u tasait m agyar hajó, a D eák gőzös m en tette meg.
A z ilyen kis vikingshajókra gondolva, valóban találóak HoRATiusmiak VergiliusAoz in té z e tt búcsúdalában (A d navem , qua v eh e b atu r V ergilius A th en a s proficiscens) az első hajó s m erészségét dicsőítő sorai:
Ilii robur e t ács triplex
C irca pectus erat, qui fragilem truci C om m isit pelago ratem
P rim u s . . .
( . . . h árom szor volt vértezv e annak a keble, aki elő?
szőr b ízta a tö rék e n y h a jó t a teng erre.)
A z angol fogságban szenved ő Stuart Mária, am ikor az égen a szelek által ű zö tt felhők ro h a n ását látja, epedve só h ajt fel:
„Száguldó felhők, lég vitorlái, Ki ne szeretne véletek szállni!441
U gyanez az érzés h a to tta át a középkor m erész ten*
gercszeit, akik a szélenergia kihasználásával életü k et k o ck á ztatták . „N av ig are necesse est, vivere non est necesse.“ (H ajózni szükséges, élni nem szükséges) — volt a jelszava a m erész H ansa*hajósoknak.
A X V . század végén a portugálok és a spanyolok, valam int később a hollandusok és az angolok felfedező ú tjain ak előföltétele volt a lavirozás (a széllel szem ben való vitorlázás) m űvészetének, te h á t a szélenergia ész*
szerű kihasználának előrehaladása. Bartholomeo Diaz, Kolumbus, Vasco de Gama, Magelhaés felfedező útjai?
k át a szélenergia kihasználásával, vitorlásh ajó kkal, ú. n.
karavellákkal te tté k meg.
V aló tehát, hogy Aeolus segítségével le tt Neptunus# nak három ágú szigonya a világ ko rm ánypálcája.
1 Sc h i l l e r: S tu art M ária. Ko z m a An d o r fordítása.
A nglia tengeri hatalm án ak alap ját E rz s é b e t királynő (1558— 1603) alatt a m erész angol tengerészek vitorlás hajóikkal v e te tté k meg. A z ő uralkodása ala tt h ajó zta körül a világot a szélenergia segítségével D ra k e és ennek az energiának legjobb kihasználásával teszik tö n k re az angolok II. Fü l ö p legyőzhetetlen arm a3 áját. „Flavit D eus et dissipati s u n t“ (Isten rájuk fuvallt és mégsem*
m isültek), vo lt a találó k ö rira ta az E rzsébet királynő által a nagy diadal em lékére v e re te tt érem nek.
A szélenergia legkedvezőbb kihasználásának meg a Hansa*szellem m el te lt m erész tengerészeinek köszön*
h e tte Anglia, hogy a világ első tengeri h atalm a le tt és m a is büszkén h an g o z ta tja : B ritannia u ra lja a hullámo*
k á t (B ritannia rule the vaves), am elyeknek b irto k á é rt annyi v é rt v e sz te tt és veszt. B ám ulatos szépen írja Rudyard Kipling, a nagy angol költő:
„Im m ár ezer éve tá p lálju k a tengert.
(Keserű egy végzet, édes büszkeség!) T áplálju k , m ióta először hajóztunk És amíg csak kék lesz fölötte az ég.
E tetünk, táplálunk, végtelen szép mélység, A míg az Ü risten téged k ia p a s z t. . . T enger kék vizének, hogyha vér az ára:
H atalm as nagy Isten m egfizettük azt.4*1
A z ú jk o r hajó zásában a h ajó m ozgatásának a szél*
energia kihasználásával kizárólagos eszköze a vitorla.
E zé rt nevezik a hajó zás tö rtén e té b en az 1500*tól 1840*ig terje d ő időszakot a „valódi vitorlás hajók k o rsz ak á“*
nak.
A legújabb kor viszont a hajó zásban a szél helyét gőzzel, ezzel a m egbízhatóbb és teljesítőkép esebb mó*
to rra l, pó to lta. K étségtelen, hogy a gőzhajózás hatalm as
1 Dr. Má r k i Sá n d o r: A z 6* és középkor tö rténete. (A M ű *
veltség K önyvtára.) 499. 1.
fejlődése a vitorlás h a jó k a t h á tté rb e szo ríto tta. A ver?
seny kövekeztében azonban a vito rlás h ajó k építésében és üzem ében is lényeges halad ás m utatkozik. íg y a vito rlás hajóknál is á tté rte k a v ash a jó k ra s a h a jó te st fo rm á já t a m echanika törv én y ei alapján h atáro zzák meg. F érőképességüket növelték. K isegítő m o to rral sze*
relték fel őket s így sebességük is fokozódott. így ala?
k ultak ki a nagy acélvitorlások. (P reussen, M aria Rick*
m ers.) Ezek az ötárb o co s gyönyörű hajók nem verse*
n y ezh etn ek általában a nagy gőzösökkel, de m eghatároz fcott útvo nalakon egyes szállítm ányok szám ára verseny*
képesek lettek. így pl. a salétrom szállítás javarésze a v itorláso k n ak ju to tt.
A z em líte tt jav ításo k n ak eredm énye, hogy egvrész*
ről a m odern vitorlás sebessége k étsze r akkora (7— 10 m érf.), m int az újkorié, m ásrészről, hogy a mai vitor*
lásokon a v iteldíj az újko rién ak egvharm adára szállt alá.
A világ tengeri kereskedelm i flo ttáján ak fejlődése azonban kétségtelenül m u tatja , hogy a világ köziekedé*
sének 80%*át m agában foglaló teng eri közlekedésben a v ito rlás hajók szám a és jelentősége folyton kevesbbe*
dik.
A következő összeállítás tü n te ti fel a világ tengeri kereskedelm i flo tta 100 b ru ttó re g isz te rto n n a és annál nagyobb férőképességű h ajó in ak szám át és férőképes*
ségét.1
Gőzösök és motoros hajók Vitorláshajók összesen szám féróképesség szám féróképesség szám féróképesség
br. reg. t. br. reg. t. br. reg. t.2 1 9 0 1 1 6 ,5 2 8 2 4 , 0 0 8 . 8 8 3 1 1 .6 8 1 7 , 1 1 7 . 0 0 0 2 8 . 2 0 9 3 1 , 1 2 5 . 8 8 3 1 9 2 6 2 9 . 0 9 2 6 2 , 6 7 1 . 9 3 7 3 . 5 2 3 2 , 1 1 2 . 4 3 3 3 2 . 6 1 5 6 4 , 7 8 1 . 3 7 0
1 W o y t i n s k y: D ie W e lt in Z ahlen. 5 . köt., 6 5 . 1.
7 Egy regiszter tonna 2*83 m 3 térfo g at = 100 köbláb
A vito rlás hajók szám a egy negyed század alatt 11.681-ről 3523-ra, te h é t 30°/o-ára, férőképességük pedig 7,117.000 br. reg. t.-ról 2,112.433 br, reg. t.-ra, te h á t ha
sonló arányban szállo tt alá.
A z effektív teljesítőképesség tek in tetéb en azonban a csökkenés még nagyobb m értékű. Egy gőzös ugyanis átlagban háro m szo r fordul m eg az a la tt az idő alatt, amíg a vito rlás egy fordulót tesz. A z effektív teljesítő*
képesség szám ításakor éppen ezért a gőzösök és móto*
ros h ajók férőképességét három szor veszik és ehhez ad ják hozzá a vitorlásokét.
E s z e r in t a z effek tív teljesítő képesség:
A vitor*
lásokra esik :
1901-ben: 3X24,008.883+7.117.000= 79,143.649 br. r. t. 9%
1926-ban: 3X62,671.937+2,112.433=189,128.244 br. r. t. 1*1%
Am íg te h á t 1901*ben a tengeri közlekedésnek 9%*át, a világközlekedésnek pedig 7*2%*át (a 80%*nak 9%*át), 1926*ben m ár a teng eri közlekedésnek csak l*l%*át, a világközlekedésnek pedig alig 0'9%*át b o n y o líto tták le a vitorlások.
A s z é l, ille t ő le g a le v e g ő á r a m lá s a e n e r g iá j á n a k n a g y o b b m é r t é k ű k ih a s z n á lá s á t r e m é lik a t e n g e r i hajó*
z á s b a n a FLETTNER*rótor a lk a lm a z á s a á lta l, a m e l y a le v e g ő á r a m lá s á n a k j ó k ih a s z n á lá s á t t e s z i le h e t ő v é : 1 I l y e s m ó d o n r e m é lh e t ő e n a h a j ó z á s a s z é l e n e r g ia k ih a sz*
n á lá s á v a l a j ö v ő b e n is h o z z á j á r u l a h h o z , h o g y a v ilá g s z é n k é s z le t é n e k id ő t a r ta m a m e g h o s s z a b b ít t a s s é k .
A hajózáson kívül a szélenergia technikai kihaszná*
lása szélm alm ok és újab b an tö k é le te sb íte tt szélm ótorok segítségével tö rtén ik . A szélm alm ok, am elyeket a görö*
gök és róm aiak még nem ism ertek, leginkább gabona*
őrlésre szolgálnak. A 20. kép tü n te ti fel a ném et szél*
1 T erm észettudom ányi Közlöny. LVII. köt. (1925.) 15. 1,
20: kép. N émet szélmalom keresztmetszete.
ból lassan fe jlő d ö tt ki a m odern szélm ótor és végül a szélturbina.
K ülönösen e lte rje d te k a szélm óto rok A m erikában.
A szélm ótorok nyilván olyan vidékek en jelen tő sek, ahol erős és lehetően állandó szélre leh et szám ítani.
Ilyen helyek lapályos terü letek en , elsősorban a tenger?
p arto k o n vannak, b ár a Balti*tenger p a rtja in pl. a szél*
m oto ro k k étsze ran n y i ideig nyugosznak, m int am ennyi idő alatt dolgoznak. E uró p áb an D ániában foglalkoznak legintenzivebben a szélenergia gazdaságos kihasználásán val.
D ániának ugyanis sem szene, sem em lítésre m éltó vízi*
ereje nincs, ellenben szele bőven van. A b aro m etrik u s m inim um ok ú tju k a t igen gyakran D án ián á t veszik.
A híres dán fizikus, La Co u r, akinek erre a célra kisér*
leti in téze te t b o c sá jto tta k rendelkezésére, valóban tel*
jesítő k ép es szélm ó to rt sze rk eszte tt. A kis D ániában 70 drb egyenként 150 H P teljesítm én y ű La CouR*féle szélm ó to rt állíto tta k fel.
Ü jab b an főképen a n ém et m érnökök egyesületének ilyirányú tevéken ysége k ö v etk eztéb en N é m eto rszág b an is, ahol a század elején m ár vagy 15 ezer szélm alom volt, foko zo ttab b figyelm et fo rd ítan a k a szélm ótorok ra, te h á t a szélenergia kihasználására. így alakult ki a né*
m et acélszélturbina, a m o d ern szélerőgép.
Ilyen széltu rb in á t állíto ttak fel 1918*ban H ollandiában H arlingen m ellett. A szélkerék átm érő je itt 15 m és 16 m m agas ac élto ro n y ra van felállítva. Ez a széltu rb in a a tenger szine ala tt 1*3 m*re fekvő m ocsaras v id ék et víz*
telenít. K özepes, 8 m /sec. sebességű, szélnél p ercen k in t 63 ezer lite r vizet szállít.
L átni teh át, hogy a szél energ iáján ak az eddiginél nagyobb m érték b en való k ihasználására kom oly a törek*
vés. A szélm ótorok azonban, m inthog y a szél nem állandó, b árm ily szellem es szerk ezetü k is legyen, sza*
bályszerű gyári üzem re nem alkalm asak. Inkább olyan iparagaknál alkalm azhatjuk őket, ahol az erőszükséglet nincs m eg h atá ro zo tt időhöz kötve. így pl. a mezőgazda*
ságban (gabonaőrlő m alm ok) és a kisiparban.
C élszerű a szélm ótorok alkalm azása ö ntözésre, le*
csapolásra, vízellátásra.
Sajnos, m illiárd és m illiárd lóerőt képviselő szelek száguldanak k ihasználatlanul a k o n tin en sek felett. H a a szénkim erüléssel k apcsolatban a szén m egdrágul, a szél*
m o to ro k feltétlenül nagyobb m érték b en fognak elter*
jedni.
M ind a tropikus, m ind a szu b tró p ik u s vidékeken van*
nak földsávok, ahol különösen éjjel erős szelek fújnak.
Ilyen helyeken m odern szélm ó to rtelep célszerű kiegészít tő je lehetne a n ap m ó to ro k n ak , am elyek csak nappal tu d n ak közvetlenül en erg iát term elni.1