A legújabb gondolat a tenger vizében felhalm ozott hőt, a „kék s z e n t e t 1 használni ki en ergiaforrásként.
1926. nov. 15?én G eorges Claudes francia m érnök a francia tu do m án y o s A kadém ián ta r to tt előadásában ism e rte tte azt a Paul Boucherot ta n á rra l eg y ü tt kidől?
g ozott terv é t, am ely a tengervíz felszínén és a nagyobb m élységben levő hőm érséklet k ülönbséget kíván ja energiaforrásnak kihasználni.2
A m in t ugyanis a vízerő eredm ényes kihasználásához esésre, viszont a hő értékesítéséhez hőm érsékletkülönb?
ségre van szükség.
A z egyenlítői zónában a tenger színén a vízhőm ér?
séklet 26—30 C°, 1000 m. m élységben ellenben 3 C °.
F elvezető cső segítségével a m élyebben fekvő hidegebb víz a ten d er színére hozható.
1 V annak, akik a szélenergiát nevezik „kék szén“?nek.
3 T erm észettud. Közlöny. 1927, 60. k. 31. 1.
A z előadáson C la u d e b e m u ta to tt egy készüléket, am ely to jásd ad , légm entesen elzá rt kazánból állt és 26 C° hőfokú vizet tarta lm az o tt. E bből a kazánból rövid cső v e z e te tt 3 C ° hőfokú vízzel te lt tartó b a . H a a ka*
zánban a levegőt légszivattyúval erősen ritk ítju k , akkor a víz m ár 26 C°*nál gőzzé változik, te h á t gőz áram lik a csővezetéken á t a hidegvizet tarta lm az ó edénybe és o tt lecsapódik. H a gondoskodunk arról, hogy a kazán*
bán állandóan legyen m elegvíz, akk o r a csővezetékben állandó gőzáram áll elő.
A fran cia tudom ányas A k adém iában b e m u ta to tt min*
tánál a gőz egy a csővezetékbe b e é p íte tt kis gőztur*
binát h a jto tt és az ezzel előállított elektrom os áram 3 izzólám pát táp lált; Vsoo atm oszf. nyom ású gőz ele*
gendő volt arra, hogy a kis tu rb in a 5000 fo rd u lato t tegyen p ercen kint.
A tud om ányo s felfedezések teré n a franciák és néme*
tek k ö zö tt a m últban is élénk volt a verseny. A z 1870—
71*iki v e sz te tt hábo rú u tán a franciák nagy elégtételnek, a gall szellem fölényének tek in tették , hogy 1875*ben Lecoq de Boisbaudrun francia kém ikusnak sikerült egy új kém iai elem et fölfedezni, am elyet F ranciaország tiszteletére gallium*nak n ev e zett el. ö rö m ü k nem tar*
to tt sokáig, m ert 1880*ban Winklek F reibergben egy érc vizsgálatakor szintén új kém iai elem re bukkant, am elyet a fölfedező h az ája után germ anium*nak ne*
veztek el.
Ü jab b an is m egvan e verseny a találm ányok terén.
Alig publikálták a „kék szén“*nek, a teng er vizében felhalm ozott hőnek en e rg iafo rrásk én t való kihasználá*
sára vonatkozó francia terv et, azonnal k ö zz étették Brauer berlini fizikusnak Meineke charlo tten b u rg i mű*
egyetem i ta n á rra l közösen kidolgozott, k ét évtizedes kísérleten alapuló terv e zeté t, am ely szintén a ten g er
vizéből kíván en erg iát n y ern i.1 ö k is a m eleg tenger?
vizet használják a kazán fűtésére, m inthogy azonban a tenger vizében gázok nyom ai m indig vannak, ame?
lyek a légüres té rt és a gazdaságos üzem et illuzóriussá teszik, terv e zetü k szerin t a kazán nem vizet, hanem szén sav at tartalm az, m ely igen nagy nyom ás a la tt m ár 25 C°*nál elgőzölögtethető. A z ilym ódon elő állíto tt gőz náluk is tu rb in áb an fejt ki m unkát, s u tán a az alulról felhozott hidegvíz segítségével folyóssá téve újból a kazán táp lálására h asználható fel.
Sok tro p ik u s országnak, m int pl. Jávádnak, Kubádnak, Floridádnak stb. nagy az elektro m os áram szükséglete.
Ennek előállítására szin te pred esztin álv a volnának az ilyen ten gerhő telepek. A szellem es francia és ném et terv e k nagy feltű n ést k eltettek , de ha el is fogadnók m indenben a feltalálók feltevéseit, kétségtelen, hogy még igen nagy nehézségeket kell legyőzni a terv ek m egvalósításáig.
1 A. Gr a d e n w i t z: Energie a u s d e m M eerw asser. W issen u.
F o rts c h r itt 1927 Mai. 176. 1.
1. A fa.
A víz és szél term észeti erők m ellett évezredeken át az energiagazd álk odásnak fő tényezője a fa volt. A z éghető anyagokból csupán a fát használták fel energia*
forrásnak . Az ipar kenyere a fa volt.
A világgazdaságban a szilárd éghető anyagok k ö zö tt tu lajd o n k ép en m a is a fa következik a szén után az en ergianyerésnek 18%*ával.1
Werner Sombárt: „D ér m oderne K apitalism us“ című m űvében az erdőt jelöli meg, m int a szellemi és anyagi európai k u ltú rán ak ered etét. A z erdőből n y e rt fa nél*
k ü lözhetetlen v o lt az em bernek. Homeros az európai k u ltú rán ak bölcsőjét, E u rópa déli részét m in t fenyve*
sekkel és tölgyekkel fe d e tt te rü le te t festi. A m ai kultú*
rának, am in t em lítettük, a szén a tám asz tó pillérje, a XIX. század elő tti k u ltú rán ak pedig kétségtelenül a fa volt.
H a az em ber olvassa, hogy N o rvégiából az 1666*ban leégett csupa faházból álló London ú jjá építéséhez m ily nagy töm egű fát kellett szállítani, n y er k ép e t arról, hogy abban az időben a fa azt a szerep et já tsz o tta , am elyet m a a vas és a szén.
A fa ugyanis nem csak tüzelő anyag volt, hanem nagy#
m érték b en haszn ált építőanyag is. N em csak az épüle*
tek, hanem az összes akkori gépek, a közlekedés járó*
m űvei: a kocsik, a hajó k fából készültek. E rre a célra
1 A At o n Lü b k e: T echnik und W irtsch a ft. 1927 dec. 12.
óriási m ennyiségű fát h asználtak fel még a X IX . század folyam án is. A z angol kereskedelm i flo tta középnagy?
ságú h a jó já n a k felépítéséhez a XIX. században Som*
b á r t sz e rin t 4000 tölgy vo lt szükséges.
A nnak az illusztrálására, hogy m ilyen tö m érd ek fát h asz n áltak fel nagyobb építkezésekben, talán legjellem?
zőbb lánchídunk építése. A zárógátak és kőelhelyező állások szám ára rendkívül nagy töm egű fa volt szűk?
séges. A b b an az időben még nem ism erték a pneum as tik u s alapozást. A lánchíd hídfőit és oszlopait úgy kel*
le tt felépíteni, hogy az építő gö d rö t zárógátakkal vet?
ték körül. A záró g átak m indegyike, három , egym ástól ö t láb távolságra fekvő sor szorosan egym ás m ellé he?
ly czett négyszögletű cölöpből állott. A cölöpsorok kö?
z o tt levő kavicsot k ik o to rtá k s h ely ét agyaggal töltőt?
tek meg, hogy a vízátszivárgás lehetőleg csökkentés?
sék. A z ily m ódon k ö rü lzárt hely volt az építő gödör, am elyből azután a kavicsot egészen az alapvető rétegig, az agyagig k ik o to rtá k s a vizet kiszivatty ú zv án a kö?
rü lzá rt helyen ép íte tté k fel a hídfőt, illetőleg az ősz?
lopot.
A hídfők szám ára m indegyik záró gáthoz nem keve?
sebb, m int 2000 cölöp, a m ederoszlopok m indegyikéhez 1500 db, te h á t az egész hídhoz k ereken 7000 cölöp volt szükséges. A m unkának ta rta m á ró l és a felhasznált fa töm egéről fogalm at szerezhetünk, ha m eggondoljuk, hogy a cölöpöket átlagban 3 öl m élységre v erté k a me?
dér ágyába, ami az összes cölöpökre 21 ezer öl, te h á t kereken 40 km. E zeket a cölöpöket a hídfők és oszlo?
pok felépítése u tán kis víznél lefűrészelték s ilyen mó?
dón, m inthogy, am in t kis vízálláskor láth ató is, a cölö?
pök a m ederből ki is állanak, a lánchíd hídfői és ősz?
lopai körül a m ederben m a ra d t cölöpök hossza meg?
közelíti az 50 km?t.
A lánchíd p illérjeinek alapozása kétségkívül addig a legnagyobbszerü és legtöbb nehézséggel já ró m unka
volt, úgyhogy a külföld is nagy figyelemmel kísérte.
Érdekes, hogy 1841*ben a londoni adm iralitásh oz fel*
h ívták Clark Vilmost, a lánchíd tervező m érn ö k ét s m egkérd ezték tőle: honnan szerzi be a budap esti híd*
építéshez a faanyagot. A z é rt érdekli őket a dolog, m ert jól tu d ják , hogy ebben az építésben rendkívüli m éretű cölöpökre van szükség s m e rt re áju k is fontos dolog azt tudni, hogy ha egykor D anzigból vagy Észak*Ameriká*
bői nem k ap h a tn a k h ajó ép ítésh ez fát, honnan lehetn e azt beszerezni. Clark öröm m el em líte tte meg, hogy M agyaro rszágon S zlavóniában 12 öles cölöpöket talált.
A fának tüzelésre és építési célokra n ag ym értékű felhasználása általában erdőrab ló g azd álk o d ásra veze*
te tt s ennek term észetszerű köv etkezm énye le tt a fa*
ínség. L egham arább érezték a fah iányt E uróp a déli ré*
szén, ahol rendkívül sok fát h aszn áltak fel, anélkül, hogy e rd ő síte tte k volna. A z óko rb an a m ai kietlen K arsztvid ék, a kövecses D o b erd ó sűrű erdővel kietlen borítva. A róm aiak azonban u tán p ó ílás nélkül pusztí*
to ttá k az erdőket, hogy hajóik, épületeik céljaira, va*
lam int tüzelésre fát nyerjen ek . És am ik ént m a szén*
kim erülésről beszélünk, vo lt idő, m ikor k atasz tro fális fainség volt, am ely valóban a k u ltú ra süllyedésére ve*
z e te tt volna, ha nem jö tt volna segítségül a szén.
Egy a fával való tak arék o sk o d ás m űvészetéről szóló 1790. évi értek ezés szerin t: „A fának a költsége k étszer annyi, m in t 40—50 évvel korábban. H a nem következik be a fával való takarékoskodás, a fa ára még inkább em elkedni fog/*1
Svante Arrhenius hangsúlyozza, hogy „hosszú idő telik el, amíg a tud atlan ság b ó l vagy a h ajó ép ítésre való osto b a te k in te tb ő l elő id ézett nagy erd ő k áro k a t jó vá
1 An t o n Lü b k e i. m .
Zelovich Kornél: A jövő energiaforrásai. 7
lehet tenni. A z Egyesült?A llam ok erdői tek in tély es ré?
szenek hallatlan k iirtá sa m ár nagy g ondokat o k o z.1 M a különösen a p ap írg y ártás, valam int a v asutak h asználnak fel rengeteg m ennyiségű fát.
A világháború elő tt a világnak 7 faterm elő je volt: az osztrák?m agyar birodalom , Svédország, az U nió, Ka?
nada, O roszország, F innország és N orvégia. H azánk A u sztriá v al e g y ü tt é rté k b en a világforgalom nak 20%?ával nem csupán az európai fakivivő országok elén volt, hanem általában a föld összes országainak élén állt. É szak?A m erikára: az U n ió ra és K an ad ára eg y ü tt e se tt a világfakivitel érté k én ek egyharm ada.
A ránylag nagy a fakivitele a skan d in áv félszigetnek.
A z északi országokban a fa ex p o rt egyik legjelentőseb b jövedelm i forrás. A skan d in áv fa elju t D ék A frik áb a, ső t A u sztráliá b a is.
Igen nagy volt a fakivitel az integ er M agyarországon.
N y e rs, m egm unkálatlan fá t túlnyom órészben N ém et?
országba szállíto ttu n k , a sokkal nagyobb érték ű fűrészelt és ácsolt fát, valam int a faipar egyéb félg y ártm án y ait O laszországba, F ranciaországba, N agy?B ritanniába és E gyiptom ba. E gyetlen kikötőn k, a fiumei, volt a világ?
n ak legnagyobb faforgalm ú kikötője, nagy k iterjed é sű farakhelyek kel a F ium ara csa to rn a és a R ecina folyó al?
k o tta ú. n. D eltán, valam in t Susak a la tt a ten g ertő l m agyar m unkával e lh ó d íto tt B rajdicán. A kik ö tő egyik részének, a B aross kikötőnek, fakikö tő volt a neve.
N e m csak hazánknak, hanem K ra jn án ak is kiviteli fá ja a fiumei k ikötőbe ju to tt, ahonnan év e n k in t átlag ban 250 ezer to n n a fű részelt és b árd o lt fát szállítót?
tü n k el.
T rian o n elrabo lta erd ő in k jav arészét. A csonka hazá?
bán az integer M agyarország e rd ő te rü letén e k alig 16%?a
1 Sv a n t e Ar r h e n i u s i. d i. 3 4 8 . 1.
m aradt. E lv eszte ttü k Fiúm ét. T rian o n m eg szün tette, tö n k re te tte a világnak legnagyobb fakik ö tő jét.
Am íg az elő tt fát v ittü n k ki, m ost nyom orúságunkban nagy m ennyiségű fát kell behoznunk. A nnál inkább fo*
k o zo tt figyelm et kell fo rd ítan u n k a fagazdálkodásra, m ert különösen a fatüzelésű kályhákban igen so k at pa*
záriunk el.
O rosz hadifogságban v o lt v éreink o tt m egtanu lták az észszerűbb fatüzelést s ha h az ajö v et azt itth o n is m eghonosítják, külkereskedelm i m érlegünk jav ításáh o z is hozzájárulnak, m ert akkor kevesebb fát kell behoz*
nunk.
A z energiagazdálkodásban a fa a m últ, a ma és a jövő energ iafo rrásai közé tarto zik .
O kszerű erdőgazdálkodással ez az en ergiafo rrás nem m erülhet ki, m ert az állam ok nem csak állandó évi fa*
term e lé st biztosíth atn ak , de azt még fokozhatják is.
2. A víz.
M anapság az egész világon évenkint term e lt m echa*
nikai energia:
szénből, olajból és földgázból 633*3 m illiárd k ilo v a ttó ra 80%
v i z i e r ő b ő l __________156*0 „_______ ,,_______ 20%
összesen kereken 790*0 ,, „ 100%.
A földön rendelkezésre álló term észeti erő k közül e szerin t a szén p ó tlására m ár is felhasználjuk a vizierőt.
A vizi erők kihasználásának kísérlete visszanyúlik az ókorba. A z ősrégi kultú rák kivétel nélkül a vízgazda*
ságon épültek fel. K lasszikus példa erre Egyiptom s a k é t folyó országa, M ezopotám ia. A T igris és E uph rat ö ntözőtelepei, m elyeknek m arad v án y ai m áig fenn*
m ara d tak , bizonyítékai a m últ nagyszerű k ultúráján ak.
A régi vallásokban a vizet ép úgy m int a tü zet és a világosságot sze n tn ek ta rto ttá k .
7*
óko rb an első ó d ájáb a n P i n d a r o s , igaz, hogy m ás v o n a t
kozásban. A z ezekkel a szavakkal kezdődő ó d át ugyanis először syrakuzai H i e r o k irály dicsőítésére olyan ün?
népi lakom án szavalták el, ahol nagyon sok volt a bor.
IV. Táblázat
A vízi erőből:
kihasználható kihasznált %
Világrész e n e r g i a m e n n y i s é g milliárd kilowattórában
A frika 1000 0-74 0*074
Á zsia 354 10*60 3*000
Észak?Am erika 348 72*20 20*700
Európa 300 67*70 21*500
D élsA m erika 285 3*60 1*270
A usztrália 90 1*16 1*790
ö sszesen 2377 15600 6*6
A vizi erők kihasználása az ókorban igen kezdetleges volt. A tudom ányos technika h aladásának alap ja a tér?
m észeti erők tö rv én y ein ek ism erete és tu d a to s kihasz?
nálása. A z ókorban erről nem igen le h e te tt szó, m ert a rra a go nd o latra nagy nehezen ju to tta k , hogy az em#
béri erő t a term é sz et hatalm as erőivel póto lják. A z ókori R óm ában, Julius C aesar idejében, am ik or a ta?
posó m alm ok m ellett m ár voltak vízerő h a jto tta k is, lassan k in t k ez d te k ugyan a rra eszm élni, hogy a tér?
m észeti erő k egykor az em b ert fel fogják szab adítani a nehéz izom m unkától, m inthogy azonban rabszolgák bőven állotak rendelkezésre, a vízerő h a jto tta m alm ok nem igen szapo ro d tak . A z ók orban a term é sz eti erők hatásával szem ben általában tu d atlan o k voltak. Igye?
keztek te h á t m egm agyarázni őket m űvészi m ódon a m itológiával.
1 V. D. I. N achrichten. 1927 aug. 17.
Antipater (Kr. e. 106—43) egyik költem ényében, am elyben örvend ezik a fe le tt ,hogy a rabszolgam un*
kának legalább egy csekély részét term észeti erő, a leeső víz v ette át, a víz ereje okozta m alo m h ajtást po étik u s gondolattal, a m itológiából v e tt p éld ázattal m agyarázta: „N e fárasszáto k m agatokat, lányok, akik eddig a m alm ot tap o státo k , aludjatok. H ad d énekelje*
nek h ajn al hasad ásak o r a m adarak! M ert C eres meg*
p aran cso lta a N ajá d o k n ak , hogy végezzék el a ti mun*
káto k at. Ezek szót fogadnak, rávetik m agukat a kere*
kekre, erősen h a jtjá k a teng ely ek et és általuk a nehéz m alm ot/*1
Az alu lcsap o tt vizi kerekek feltalálása, m ely a folyó*
víz haladó m ozgását forgóvá a lak íto tta át, ad ta m eg a lehetőséget a víz en e rg iáját a folyás tetszőleges he*
lyén kihasználni. A róm aiak által első ízben Julius
Caesar ko rában használt alulcsapott v izikereket Vitru*
vius írja le.
A szükség sokszor találékonnyá teszi az em bereket.
A szükség te re m te tte m eg R óm ában, a Kr. u. VI. szá*
zadban a hajómalmot. Vitiges gót király 536*ban Kr. u.
R óm át ostrom olván elvágatta a vízvezetékeket. A lisz*
té t őrlő m alm okat h ajtó állato k at vízhiány m ia tt le kellett vágni, a rabszolgákra pedig szükség volt a vé*
delmi m űveleteknél. E kkor ju to tt a R óm át védő bizánci hadvezér, Belizár, arra a gondolatra, hogy a m alm okat a T ib erisen h a jó k ra állítsa.2
H azánkban a vízim alm ok a XIII. század körül terjed*
tek el.
A középkor csatlakozva az ókorhoz beható an foglal*
k o zo tt a vízem elő gépekkel. E bben az időszakban a víz*
nek azt a jelen tő ség ét tu la jd o n íto ttá k , am it m a a szén*
nek és a víznek tulajd o n ítu n k . A korai közép ko rb an
1 Ma t s c h o s s: G eschichte dér D am pfm aschine 1901. 9. 1.
1 P r . A, N euburger; d\$ Technik des Alterthums, 97, 1,
száraz terü le te k öntözésével, m ocsaras v idékek le*
csapolásával különösen a szerzetesek végeztek, akik?
nek jelszavuk volt: lab o rare est orare, a m unka im ádság.
A z alu lcsap o tt vizikcrekekhez kép est nagy h alad ást jelen tő felülcsapott k erek ek e t a X V III. század elején k ezd ték alkalm azni. N a g y vízesések és nagy víztömc?
gek kih asználása a turbina feltalálásával v ált lehetsé?
gessé, m ely a víz en e rg iáját m echanikai m unkává ala?
k ítja át.
A világ első tu rb in á já n a k terv e 1753?ban hazánk*
fiától, SEGNER?től e re d ’ aki pozsonyi orvos, m ajd jénai és göttingai egyetem i ta n á r volt.
A hidraulikus m o to ro k jelentősége nyilván a gőzgép és az elektro m osság k orszakában növekszik.
Megemlékeztünk már három kiváló magyar mérnök?
nek, BLÁTHY?nak, DÉRi?nek és ZiPERNOvszKv?nak az 1885. évi országos kiállításunkon bem utatott korszak?
alkotó találmányáról, a váltakozó áramú transzformátor?
rendszerről, amellyel lehetővé vált az elektrom os áram?
nak nagy távolságra, kevés veszteséggel való átvitele.
A vizierők k ih asználása ezután kezd nagyobb lendü?
letet venni. A víz en e rg iáját ugyanis tu rb in ák segítsé?
gével elek tro m o s energiává alak ítják á t és a z t a term e?
lés helyéről m essze, ma m ár 500 km?nél nagyo bb távol?
ságra szám b avehető veszteség nélkül tu d já k elvezetni.
M ost kö vetk ezik be a hidraulikus m otorok tökéletesí?
tése, a v ízerő telep ek ct pedig völgyzáró gátak, fel?
du zz aszto tt m ű tav ak segítségével h atáso sa b b á teszik.
M anapság nem csak E urópa m agasabb k u ltú rájú or?
szágaiban találkozunk ilyen létesítm ényekk el, hanem m indazokban az országokban is, ahová az európai kul?
tú ra elju to tt.
A völgyzáró gátak részben vízerő n y erésére szolgál?
nap, pl. a R esica m elletti völgyzárógát, részben pedig
egyes helyek vagy vidékek vízellátását szolgálják. Ilyen célt szolgál pl. a K olozsvár m ellett lé te síte tt völgyzáró gát. M ind a k e ttő m agyar m unka.
K étségtelen, hogy a vízerőm űveknek igen nagy köz?
gazdasági jelentőségük van, m inthogy általuk a nem zeti vagyonban nagy m egtakarítás, vagy n agyobb produk*
ció érh ető el. így pl. B ajorországban a W alchensee hidraulikus erőtelepnél akkum ulált vízm ennyiség 75
14. kcp. Az asszuáni gát tiltóinak felhúzó szerkezete.
millió m \ Évi teljesítm é n y e 210 m illió lóerőóra. Léte*
sítésével év enkint m eg tak a ríta n ak 160 ezer t. szenet.
Ez a m ennyiség N ém eto rszág k őszénkészletéből te h á t egyenesen m egm arad.
R endkívüli közgazdasági jelentősége van az asszuáni g átnak a piram isok földjén. K orunk egyik csodája, első?
rendű kultúrm ű ez a gát, am elyet A nglia a század ele?
jén négy esztendő a la tt é p íte tt fel s a m ely alk o tást nagyszerűségében még sehol se k ö ze lítettek meg.
A 14. kép tü n te ti fel az asszuáni gát tiltó in ak felhúzó szerk ez etét és a 15. a g á ta t n y ito tt tiltókkal.
15. kép. Az asszuáni gát nyitott tiltókkal.
A 16. kép m u ta tja a m űem lékeiről híres P hylae szent szig etet a gát építése elő tt és a 17. kép a g átép ítés után.
A gát terv ező je Bakkr, az a kiváló angol m érn ö k volt, akinek m eg ad a to tt a szerencse nevét a legújabb kor két világcsodájával: az asszuáni gáttal s a világ egyik lég?
16. kép. Phylae szigete az asszuáni gát építése előtt,
nagyobb vasúti hídjával, Anglia másik világhírű tech?
nikai alkotásával, az Edinburg közelében fekvő Firt of Forth híddal hallhatatlanná tenni.
A tudom ányos technika diadala, hogy Anglia ezzel a kultúrművel Egyiptom ot békésen, de teljesen meg?
17. kép. Phylae szigete az asszuáni gát építése után.
hódította. Győzedelmes csaták egész seregével nem érh etett volna el ilyen sikert Anglia. A felduzzasztott vízgyűjtőmedencéből eleinte egy milliárd m3, m ajd a gát ráépítése után 2V» milliárd m3 vizet csapolhatnak le és így Alsó? és Közép?Egyiptom területeire a régen kiszáradt csatornákon át új vízfolyást biztosítanak.
Ezeken a vidékeken azóta évenkint háromszor aratnak,
V. Táblázat
A vizierők (energia) nagysága a különböző országokban.1
Kiaknázható Kihasznált Egy lakosra
O r s z á g vizieró, vizierő, eső kiaknázható
lóerő lóerő % vizierő, lóerő
N agysB ritannia 540.000 240.000 44*5 0*005
Spanyolország 5,700.000 1,200.000 2 1 0 0*270
Franciaország 4,500.000 1,340.000 29*8 1*070
Itália 850.000 1,460.000 17*2 0220
N ém etország 5,708.000 950.000 166 0*095
Csonkás M agyar ország 166.000 3.000 1-8 0 0 2 12
A usztria 3,500.000 550.000 15*7 0*570
Jugoszlávia 8,500.000 160.000 1*9 0*730
Svédország 11,000.000 1,330.000 121 1*860
O roszország 59,300.000 780.000 1*3 0-580
N orvégia 11,600.000 1,150.000 9 9 4*420
Lengyelország 3,480.000 118.000 3-4 0*127
Csehország 1,540.000 147.500 9*6 0*121
Svájc 4,100.000 820.000 200 1*300
Egész E urópa 130,000.000 10,200.000 7-85 0*262
Északam erikai
EgyesültsÁ llam ok 65,000.000 9,200.000 141 0*51
K anada 19,000.000 3,400.000 17*9 216
Japán 13,600.000 1,600.000 11-7 024
Brit#India 25,600.000 140.000 0*55 0-08
Szibéria 95,200.000 80.000 0084 10*29
A világon összesen 624,000.0003 25,610.000 4*1 0349
1 A z 1924. évi londoni világerőkonferencia ad atai szerint.
2 A z integer M agyarországon a táro lás nélkül n y erh e tő víz#
energia (1. Vi c i á n: M agyarország vízierői. 2 . kiad. 1 9 1 3 ) v o lt:
1,700.000 lóerő, per lakos 0*08 tárolással 3,300.000 lóerő, per lakos 0*158.
3 A londoni k onferencia hézagos ad a ta i különösen A frik á ra
3 A londoni k onferencia hézagos ad a ta i különösen A frik á ra