A jövőnek igen jelen tő s energiaforrása lesz a tenger árapályának kihasználása.
A m últ század közepén, 1849—50*ben, ép íte tte Sti-:*
phenson Róbert, G yörgynek, a lokom otív apjának lángeszű fia, a walesi tarto m án y és az Anglcsy*sziget k özö tti M enai tengerszoroson átvezető fél kilom éter hosszú B ritannia vasúti vascsőhidat (T ubular Bridge).
(11. kép.)
A hídnak v asszerk ezetét a M enai ten g erszo ro s ma*
gas p a rtjá n állíto tták össze. Az egész világ feszülten
v á rta — hiszen annak az időszaknak legnagyobb sza?
bású technikai teljesítm én y e elő tt álltak —, hogy mi?
képen fogják ezt a húszezer m ázsa súlyú óriási vas?
sze rk ez etet a pillérekre elhelyezni. A m ik or a híd építő vállalkozója m egk érdezte SrEPHENSON?tól, hogyan fogja ezt az óriási te rh e t fölem elni és a pillérekig szállítani, a nagy m érnök re jtély esen m osolyogva felelte: „Ü gy
11. kép. A Britannia?híd.
hiszem , a H oldat fogom erre a célra napszám osnak s z e rz ő d te tn i/4
Stephenson a M enai ten g erszo ro s jelen ték e n y árapá?
lyát haszn álta fel erre a célra. A p a rto n összeszegecselt h atalm as sz e rk e z e te t apály alkalm ával p o n to n o k ra he?
lyezték el, a dagály beálltával fölem elt helyzetben a pillérek közé szá llíto ttá k s azután az apály újbóli be?
álltával végleges helyzetébe leeresztették .
A m unk álatok p o n to s v ég reh ajtása valóban m esterm ű volt és STEPHENSox?nak ebben a p áratlan m un kálatban tényleg a H old volt napszám osa. A term észetn ek ha?
Zelovich Kornél : A jövő energiaforrásai. 6
talm as e re jé t állíto tta szolgálatába a nagytudású mér*
nők s ilyen m ódon te re m te tte meg a legújabb korszak egyik világcsodáját.
Ism eretes,hogy a tenger árap álya a földnek s a já t ten?
gelye körüli forgásával kapcsolatban, elsősorban a hold vonzásának eredm énye s m eghatáro zo tt időközben visszatérő jelenség. A dagály és apály közti magasság?
különbség m eglehetős nagy h atáro k kö zö tt változik.
A z 1*0 m?nél nagyobb különbséggel bíró nevesebb helyek a III. táb lázatb an vannak összeállítva.
III. Táblázat
St.íllona ...
Az árapály magassága.
. . .
5 9A zóriíszigetek
...
. . . 2*0 „ B righton ... 6 0 Shetland ... 2*0„
London ... 6 3 A berdeen ... 3*7„
Boulogne ... 77W ightssziget
...
3*8„
Liverpool ... 8*4South am pton
...
4-0„
Bristol ... 9 6 Bordeaux ... . . . 4-3„
N ew p o rt ....
. . . 11*6 Vlissingen ... . . . 4*6 „ G rainville ... 120 O stende ... . . . 5-2 „ M agalhaessút 13*4 Dover .... .
5-7„
FundysBay. .. .
15*4E táb lázatból kitűnik, hogy E urópában legnagyobb?
szerű ez a tünem én y Franciaország nyugati, valam int Anglia délnyugati p a rtja in s különösen az o ttan i ten?
geröblökben és folyó torkolatokban.
Sokkal kisebbek e m agasságbeli különbségek a belső tengereken. így a K eleti?tengeren 0'5—7 cm, a Földközi?
tengeren 20—90 cm, az A driai?tengcrcn 6—60 cm kö?
zö tt változik. A z Északi?tengeren átlag 3 m?re lehet szám ítani.
K önnyen b elátható, legszem betűnőbben éppen a Bri?
tannia?híd v asszerkzetének felem elése bizony ítja, hogy az árapálynál szám bajövő nagy víztöm egnek moz?
gása óriási energ iát képvisel. M egpróbálták ennek az
energiának kiszám ítását és arra a valószínű eredm ény re ju to tta k , hogy a földön a napsugárzás m ellett az árap ály a legnagyobb energiaforrás.
Bessel és Fechner, a kiváló csillagász és fizikus, hogy a dagály és apály válto zásak o r fellépő óriási energia nagyságáról k épet alkossunk, összehasonlításul a C heops piram is létesítések o r k ifjte tt tev ékeny ség et h asználta fel: „E nnek a legnagyobb egyiptom i piramis*
nak felépítése — am int egyébként fentebb is emlí*
te ttü k — „tízszer tízezer" rabszolga igénybevételé*
vei húsz esztendeig ta r to tt és k ö b tarta lm a m égis alig teszi ki egy köbm érföldnek egy m illiom od részét.
M indaz, am it az em ber s a já t erejével, valam int az ősz*
szes rendelkezésére álló eszközökkel az özönvíz ó ta máig m egm ozgatott, még aligha tesz ki egy köbm ér?
földet. Ezzel szem ben a föld árap ály m ozgásában a napnak egy negyedrésze a la tt ism ételve, 200 köbm ér?
föld víztö m eget m ozgat a földkerekség egyik negye*
déről a m ásikra. Ebből az összehasonlításból te h á t ki*
tűnik, hogy am ennyiben sikerülne a földnek ezen lük*
tető erejéből csak szerény ré szt is az em beri üzem ek szám ára hasznosítani, egészen m ellékes lenne, hogy h ány k őszénbánya van a világon.
S zédületes nagy energiam ennyiségről, 11 trillió lóerő*
ről van itt szó.2 Ezzel az energiam ennyiséggel a földnek mai energia*szükségletét 40 m illiárd esztendő re lehetn e födözni, vagy a m ainál százszor nagyobb energia*szük*
ségletet 400 millió esztendőre.
N em szabad azonban elfeledni, hogy ennek az óriási energiának igen jelen ték e n y része em észtődik fel min*
den ek elő tt a p arto k h o z ütődő hullám csapásokban.
E m ellett az árapályban rejlő energiának technikai ki?
használása igen nagy nehézségekbe ütközik. A fő ne*
1 Fürst i. m. IV. köt., 153. 1.
2 Günther i. m. 68. 1.
6*
hézség abban van, hogy az árapály en ergiája nem csak 24 ó ra folyam án változik igen nagy h atáro k k özö tt, ha?
nem a különböző évszakokban is. E zeknek a változások*
nak ném i kiegyenlítése céljából te h á t a dagályvizet tárolni kell. A tö b b n y ire lapályos te n g e rp a rto k mén?
ten azonban, hogyha tek in tély es energiam ennyiséget akarunk nyerni, nyilván óriási k iterjed é sű táro ló me?
dencére lesz szükség. Ehhez járul, hogy a m eden cén ek igen gyorsan kell m egtelnie és kiürülnie, ami azért nehezen m egoldható feladat, m ert az elzáró gátban nyí?
lásokat csak k o rlá to lt szám ban s arra a helyre kon?
centrálva lehet alkalm azni, ahol az erő n y eré sre szűk?
séges beren d ezések et helyezik el. Számolni kell term é?
szetesen az eliszaposodással is.
Érdekes, hogy ennyi nehézség ellenére aligha van technikai feladat, am ellyel annyi h iv a to tt és hiv atlan foglalkozott volna, m in t a dagályerőm űvekkel. A
„Revue G enerale d ’E lectricité" sze rin t 1837?től 1917?ig, te h á t 80 esztendő ala tt nem kevesebb, m in t 100 érteke?
zés je le n t meg erről a tárg y ró l.1
Az árap ály k ih aszn álására m ár elég k orán te tte k ki?
serie te k et is. N o h a az adriai tengeren a dagály magas?
sága igen kicsiny, m ár a XI. században vo ltak Velencé?
ben ú. n. dagálymalmok. Ezek az árapály erőm űv ek tulajd o n k ép en a ten g ertő l töltéssel elv ála szto tt tároló?
m edencék, am elyek dagályko r m egteltek vízzel és ap álykor a belőlük kitóduló víz alu lcsapott vízi k ereket, m alm ot, ho zo tt m ozgásba.
Ilyen szerk ezetn ek te rv e fe n n m arad t a X V . század közepéről. Beck „B eitráge zűr G eschichte des Ma?
schinenbaues4* című ism ert m unk ájáb an m egjegyzi, hogy a hu sszita h áborúk idejéből szárm azó vázlaton egészen világosan kiv eh ető ilyen dagály?erőm űnek tervezete. Egy tó van zsilippel elzárható k é t csa to rn a
1 Güntker i. m. 69. 1.
segítségével összek ötve a tengerrel. A terv ezeten az egyik, a víz v isszafolyására szolgáló csa to rn án tö b b helyen van ez a m egjegyzés: Hic molendu'n. (Itt kell őrölni.)
Igen érdekes, m ár m agyar v o natkozásánál fogva is, a X V II. század elejéről való leírás, am elynek szerző je Ve r a n c sic s Fa u st u s1 (Fa u st u s Ve r a n t iu s), Ver a n c sic s
Antal esztergom i érseknek (1504— 1573) unokaöccse, aki egy ideig Csanádi püspök is volt és aki hosszabb ideig la k o tt V elencében s o tt is halt meg. E lhú nytának esz?
tendejéb en , 1617?ben, n y o m ta to tt m űvében így ír: „Ki k é n y sz e ríth e tte eddig a ten g ert, hogy m alm okat h a jtso n és m ás m ozgásokra is h aszn álh ató legyen? Mi azt hisz?
szűk, hogy ez lehetséges, de nem m in d en ü tt, hanem csak a teng ern ek szűk helyein. Ü gyelni kell azonban arra, hogy ez a hely ne legyen n y ito tt és a m indenkori h ullám csapásoknak ne legyen kitéve. V an egy m ás m ódja is annak, hogy a te n g e rt e tek in te tb e n használ?
h ató v á tegyük. A te n g e rp a rto n ta v a t kell kiásni oly m ódon, hogy am ikor a ten g er em elkedik, a tó megtel?
jék, ha pedig süllyed a tenger, nyílásokon vagy kaná?
lisokon k eresztül kifollyék a víz és m alm okat h ajtso n . Íme, m ár ez a leírás is tarta lm az za a ma te rv e z e tt ár*
apályerőm űvek lényegét.
B rooklyn?ban, N ew?York, az akkori N ew ?A m sterdam m ellett, 1637 körül a hollandusok a Verancsics leírásá?
nak értelm ében három dagálym alm ot építtek. Ezek szolgáltak m intául az 1713?ban D ünkirchen?ben, vala?
m int a XIX. század folyam án az ír p arto k o n lé te síte tt hasonló berendezésnek.
A tech nika előrehaladásával a dagálym alm ok kikép?
1 Machinae novae című m unkájában ism erteti saját talál*
m ányait, gépeit és tanait, valam int igen világosan egy kötél*
pályát, m elynek már v o lt feszítő szerk ezete és von ók ötele.
2 Fürst i. m. IV. köt., 154. 1.
zésében lényeges jav ítás tö rté n t az által, hogy az alul*
c sa p o tt vízi k erekek h e ly e tt vertik ális tengelyű turbinás k á t alkalm aztak és pedig igen előnyösen oly m ódon, hogy ra jtu k a víz, akár a tengerből a tárolóba, akár m egfordítv a folyt, m indig ugyanabban az értelem b en á ra m lo tt át.
A zokban az országokban, am elyek vagy szénhiány*
bán szenvednek, vagy ahol a szénkim erüléstől k o ráb ban kell ta rta n i, az árap ály energiája kihasználásának kér?
désével az utóbbi években behatóan foglalkoztak, s álta?
Iában oly m egoldást ta rta n a k célravezetőnek, hogy a dagály segítségével nagy víztöm egeket m agasabban fekvő tó b a vagy táro ló m edencébe szivatty ú zn ak fel, ahonnan azután az egyenletesen lefolyó víz energia elő?
állítására szolgálhat.
F ranciaország egy ideig nem fo rd íto tt kellő figyelm et erre a kérdésre, noha épperi a francia nyugati p arto k o n jelen ték e n y a dagály m agassága. L egújabban azonban ő is feleszm élt, hogy h asz n álja ki kedvező hely zetét, te h á t a szén m ellett az árap ály en e rg iafo rrását is. Ma m ár ily árapályerőm ű létesítésére az első m unkálatok meg is tö rté n te k . A francia korm ány m ár m ásodszor a d o tt tö b b millió fran k o t a vo natkozó kísérletek végre?
h ajtásá ra. Ügy látszik, a kísérletek eredm énnyel járta k . B retagne?nak fjo rdgazdag p artjá n , B rest köizelében, l’A br?W rach m ellett szándékozzák az első francia ár?
apályerő m űvet létesíteni, am elynek a költségei azon?*
bán az előirányzat sze rin t rendkívül nagyok: egy kilo?
w a ttra 15 ezer fran k jut.
Éppen azért C o n s ta n tin mérnök azzal a javaslattal lépett fel, hogy az ottani vidékeken uralkodó szeleket használják fel segítségül. Ily módon azt remélik, horfv az árapályerőműnek a teljesítményegységTe eső költ?
sége kisebb lesz.1
1 A n t o n Lübcke: Die sterbende Kohlé. 439. 1,
N ém eto rszágb an a világháború elő tt E. F. Pein ham?
burgi m érnök lé p e tt a nyilvánosság elé, nagy elektron dagálym ű tervével, am elyet H usum m ellett, az Északi?
tenger p a rtjá n é p íte tte k volna fel, hogy Schleswig?
H olstein?nak nagy részét innen lássák el elektro m o s energiával. A hely kiválasztása célszerű volt, m ert itt a dagály m agassága jelentéken y. E m ellett, m inthogy a husum i p a rt elő tt fekszik N o rdstrand?sziget, ennek a szárazfölddel, töltések segélyével összek ö ttetése tekin?
télyes tároló m edence létesítését m egkönnyíti. A tér?
vező a 4*3 millió aran y m árk a költséggel elő irán y zo tt telep teljesítm é n y ét 7500 lóerőre s egy lóerő?óra ön?
költségét olyan csekély összegre (1*6 Pf.) szám íto tta, am ilyen alacsony önköltség sem m i m ás erő fo rrás ese?
tén se v o lt elérhető. A te rv e z e te t a gazdasági számítás*
sál eg y ü tt a N é m e t M érnökök E gyesületének ham burgi osztály v itaestély en bírálta felül és szám os hydro?, va?
lam int elektrotechnikus részben lesújtó kritika alá vette. A z egyik fő kifogás az volt, hogy ezzel az erő*
művel szakadatlan üzem et elérni nem lehet. A z épí?
tés m ik én t való v ég reh ajtása tek in tetéb en is, sok észre?
vétel m erü lt fel. M indezek a kifogások a telep építésére alakult társa ság o t a rra bírták, hogy 1913 őszén kismé?
retű kísérleti dagályerőm űvet létesítsen, am ellyel sike?
rült bebizonyítani az üzem folytonosságának lehetősé?
gét, te h á t az egyik legfőbb kifogás a mű létesítése ellen elesett.
Sajnos a világháború félb e szak íto tta ezt a felettéb b érdekes k ísérletet, sőt a világháború folyam án a kísér?
leti telep is tö n k re m ent.
A világháború következm énye azonban az is, hogy a szénkim erülés veszélyének kérdésével m ind behatób?
bán foglalkoznak és m in d en ü tt lázasan k u tatn ak ú jab b erő fo rráso k után. É rth ető tehát, hogy az árapályerő?
m űvek létesítésének kérdése újból előtérbe lépett.
B izony ítja ezt a té te lt az előbbiekben ism e rte te tt
francia terv, valam int az a tén y is, hogy legújabban különösen A nglia foglalkozik alaposan ezzel a kérdés*
sel, ami teljes m értékben érth ető , m inthogy a nagyobb állam ok közül legham arabb A nglia szénkincse fog ki*
m erülni.
13. kép.
N em régiben az angol közlekedési m iniszter lép ett a nyilvánosság elé egy jónevű m érnök árapály erőmű*
tervével, am ely sze rin t a Severn*folyó to rk o latán ál léte*
sítenének ilyen erőm űvet. Á ltalános elrendezését a 12.
kép tü n te ti fel. Egy millió lóerő m unkateljesítm ény e lenne ennek a telepnek, te h á t ez lenne a földnek a lég*
nagyobb teljesítm ényű erőm űve a N iagara*m űvek 385 ezer lóerő teljesítm ényével szem ben. A Severn*folvó, am elyen á t é p íte tté k a világnak első vashídját, A nglia
délnyugati p a rtjá n , a B ristol csa to rn áb a öm lik (13.
kép). Ebben a hosszúkás öbölben az árap ály h atása igen nagy. A d agályár rendesen 13 m, m inim um ban 9 m m agas. A telep költségét a terv ező 30 millió fontra, egy k ilo w attó ra ö nköltségét 0*5 farth in g ra szá m íto tta, s az építési id ő t 7 eszten dőben állap íto tta meg. A mű létesítésével A nglia éven kint 3*5 m illió t.
szen et ta k a ríta n a meg.
A szakfolyóirato k azonban bizonyos szkepszissel fogadták a terv e zete t, illetőleg a szám ítások ered?
m ényét. U ta lta k a nem állandó vízm ennyiségre és az óriási tároló m edencével kapcsolatos építési ne*
hézségekre, keveselték az elő irá n y zo tt építési k ö ltség et s az ennek alapján k iszám íto tt önköltséget.
E gyértelm ű volt a vélem ény, hogy a mű építésének m egkezdése elő tt alapos fizikai és techn ikai vizsgála*
to k á t kell végezni, hogy az árapály é rté k esítés problé*
m ája általánosságban és a S evern*torkolatra vonatkos zóan, tud om ányo san m egvilágíttassék. E zt a felfogást o sz tja az angol k o rm án y is és ilyen m ódon a k é rd é s t a rra a helyes ú tra terelték , am ely rem élhetően lehetővé is fogja tenni, hogy a mű felépíttessék.
E mű létesítésénél bizo n y ára érté k esíten i fogják mű*
egyetem ü nk korán elh u n y t geniális tan árán ak , Bánki
DoNÁTsnak, nagybecsű tan ác sát is, am elyet az angolok a Severnsmű terv e zése k o r tőle n y erte k , nevezetesen, hogy az árapály e re jé t hidraulikus légkom presszor se*
gítségével okszerűen haszn álják ki. A hidrokom presz*
szórnál a víznyom ás sű ríte tt levegőt állít elő, am ely azután a szárazföldön felállított légturbinában teljesít m unkát. Itt te h á t egyetlenegy gépalkotó rész sem dől*
gozik vízben. A s ű ríte tt levegővel dolgozó légturbinák pedig jobb hatásfok kal dolgoznak, m int a víztu rb in ák és náluk az esésm agasságok változásai is befolyásnélküliek.
N em tarto z ik a k érdés lényegéhez, de érdem es a fel*
em lítésre, hogy ném et szakm ü1 úgy tü n te ti fel, m intha a h idrok o m p resszo r eszm éje legújabban N ém etország*
bán sz ü le te tt volna meg.
A jövő energiaforrásai közül az árapály értékesítésé*
vei kétségtelenül igen b eh ató an foglalkoznak.