A legújabb korban a tu d o m án y o s technikának hatal?
m ás haladása szoros összefüggésben van azzal, hogy az em ber a term észeti erők fe le tt ú rrá lett, a term é?
szetben rendelkezésre álló en e rg iák at céljai elérésére felhasználni tu d ja. Az energiagazdálkodás, az energiá?
nak céltu d ato s elosztása és átala k ítása el sem volna képzelhető az energia m egm aradása törv én y én ek isme?
rete nélkül.
E szerin t: energia energiából keletkezik és csak ener?
giába m ehet át. A z energ iaátalak u lás m indig az ener?
gia m egm aradásának elve alapján tö rtén ik . A hőnek m echanikai energiává való átalaku lása az energiagaz?
dálkodás folyam án rendkívül sok szor előfordul. Szűk*
séges te h á t ism erni a m echanikai m unka és a hő kö?
zötti összefüggést.
E zt az összefüggést a m echanikai hőelm élet első alaptétele, az energia m egm aradásának tö rv én y e ha*
tározza meg. A m echanikai hőelm élet alapja az a tap asz talat, hogy hő és m unka kölcsönösen átalakul?
hatn ak egym ássá. Az energia m egm aradásának elve alapján szám belileg m eg h atá ro zh a tó a m unkának hő?
egyenértéke, valam int a hőnek m unkaegyenérték e.
T u d ju k , hogy a hő m echanikai eg yenértéke 427. Ez an n y it jelent, hogy am ikor m unka alakul át hővé, 427 kg.m m unka átalakulásakor 1 kg.kalória hő kelet?
kezik.
A z energia m egm aradásának elvét, a fizikának és a tudom án yos tech n ik án ak ezt a m on d h atn i legfőbb tör?
vényét M a v e r Ró b e r t hcilbronni orvos fedezte fel.
D iákk oru nkban úgy tanultuk, hogy a gőzgép felta?
lálása érd ek es m egfigyeléssel kapcsolatos. A szem füles kis Ja m e s W a t t a konyhában éd e san y ja m ellett tartóz?
kodva észrev ette, hogy a gőz a teav iz et forraló edény
Zelovich Kornél: A jövő energiaforrásai. 3
födőjét felífelem elgeti. Ebből a megfigyelésből kiin*
dúlva szü lete tt meg azután a gőzgép.
A tö rté n e t igen kedves, csak egy hibája van, hogy nem felel meg a valóságnak. A technika terén így hir*
telen sohasem szü lete tt meg nagyobb jelentőségű talál*
m ány. Sőt a jelen tő seb b technikai tö rv én y ek kialaku*
lásához is egy sereg k u tató n ak m élyreh ató tudom ás nvos m unkálkodása volt szükséges.
Hogy egy fontos alaptörvény kifejlődéséhez milyen kiterjedt tudományos technikai vizsgálatok szüksége?
sek és hogy lépésrőMépésre lehet csak előre haladni, azt talán legjobban a mechanikai hőelmélet törvényé*
nek kialakulása mutatja, ahogyan a fejlődés menetét
J. W e y r a u c h volt stuttgarti neves műegyetemi tanár,
1889*ben a stuttgarti M a y e r RóBERT*emlékmű leleplez zésekor tartott beszédében szépen foglalta össze.1
„Cauchy és Fresnel m érnökök a XIX. század elején állap íto ttá k meg a fény új m ozgási elm életét és ezáltal a hő mai fogalm ának kialakulásához m egm utatták az
u ta t.“ #
„A technikai m echanikának művelői ugyanabban az id ő tájb an tisztázták a m echanikai m unka fogalm át, am ely nélkül a hő lényegére vonatkozó összes korábbi vizsgálódások term éketlenek lettek volna."
„És amikor a talaj már így elő volt készítve, C a rn o t, a tudós francia mérnök 1828*ban publikált tanulmányán val lerakta a mechanikai hőelmélet alapját és megálla*
pította második alaptételének lényegét, — amely az át*
alakulás irányát szabja meg, — az első előtt.“
„ William Thomson szerint a tudom ány egész terüle*
tén nincs jelen tő seb b m unka, m int CARNOT*nak vonat?
kozó rövid tanulm ánya. Clapeyron, a kiváló m érnök, 1 R. We y r a u c h: D ie Technik, ihr W esen und ihre Bezie#
hungen zu anderen Lebensgebieten. 1922. 115. 1.
1834?ben az école polytechnique journal?jában foglalta m athem atikai form ulákba Carnot gondolatait/*
„A m ikor az u tá n M a y e r Róbert 1842?ben a mechani?
kai hőelm élet első alap tételét, az energia m egm aradás sának tö rv én y é t, m egállapította, a hő eg y en érték ére vonatkozó szám ításaiban azokra a k ísérletek re tám asz?
k odott, am elyeket pár évtizeddel előbb ebben az irány?
bán a neves technikus: Gay Lussac. végzett."
„A m echanikai hőegyenérték végleges m egállapítása az angol iparűző JouLE?től ered. Regnault m érnök szo lg áltato tt az elm élethez tem érd ek k ísérleti anyagot.
Hirn és Rankine m érnökök v o n ták le az elm életből a legvégső filozófiai k ö v etk ez tetések e t, míg Zeuner és Grashof végezték el a szisztem atiku s felépítést, külö?
nős tek in te tte l a tudom ányos tech n ik a szükségleteire."
A z en ergiaátalak u láso k at végző g épeinket csak azóta tu d ju k helyesen konstruálni, h atásfo k u k at azóta tud?
juk m érlegelni, am ióta az energia m egm aradása törvé?
n y ét ism erjük. H a ma tisztáb an vagyunk azzal, hogy a
„perpetuum m obile" lehetetlenség, ezt a Mayer Róbert
m eg állap íto tta energiam egm aradás elvének köszönhet?
jük.
K u ltú rtö rtén elm i szem pontból rendkívül érdekes e tö rv én y felfedezésének tö rté n e te .1
Mayer Róbert 1840?ben, 26 éves korában, m in t hol?
landi szolgálatban levő h ajó o rv o s Jávába u tazo tt. A 101 napig ta rtó úton sajátság o s megfigyelés a d o tt lökést felfedezésére. A bban az időben az érvágások nagy szerep et já tsz o tta k a gyógyászatban. Mayer a tübingai egyetem en hallgató k o ráb an végzett érvágá?
sai k özben látta, hogy a vénából sö tétv ö rö s színű vér fo ly t ki. A m ikor azonban B ataviában egynehány m atrózon e re t vágott, m eglepetve tap asz talta , hogy a
1 Al b e r t Ne u b u r g e r: D ie W u n d er dér W issenschaft. I. B.
Physik und Chem ie. 111. 1.
3*
kiöm lő v ér világos vörös, m ajdnem olyan színű, m int az ü tő ere s vér.
M ár attó l ta rto tt, hogy véletlenül véna h ely ett arté?
riá t n y ito tt meg. Ez a kételye azonban ham ar elosz*
lőtt, m inth ogy a vér nem fröccsen t úgy ki, m int az ütő*
eres vér szokott, hanem am in t a vénából rendesen, tu lajd o n ság án ak m egfelelően nyugodtan folyt ki. Ez a különös m egfigyelés Mayer*í rendkívül izgatta. E ttől kezdve nem érd ek elték a fiatal o rv o st a trópusi vidék csodái sem. A hajón tartó z k o d v a, folyton a megfigye*
lés okával foglalkozott.
C sak h am ar rá jö tt arra, hogy az e m líte tt tünem én y a fo rró tró pusi zónában a vérnek sokkal csekélyebb oxidációjára v ezeth ető vissza. V ég k ö v etk eztetése, hogy ugyanabból az anyagból, a táplálékokból, úgy hő, m int m unka állítható elő: az energia m egm aradásának tör?
v ényét jelen tette.
Maga Mayer gondolatm enetét, amely a batáviai vér színéből e fontos term észeti törvényhez vezetett, így írja le: „L av o isier elm életéből kiindulva, amely szerint az állati meleg elégési folyamatnak eredménye, a vér színének v á lto zá sá t. . . úgy tekintettem , mint a vér oxidációjának érzékeinkkel észrevehető jelét, látható reflexjét. A z emberi testben a hőfejlődésnek, hogy egyenletes hőm érsékletét fenntarthassa, szükségszer rűen m ennyiségi összefüggésben kell lenni hőveszte*
séggel, tehát a környezet hőm érsékletével is, ennél*
fogva, mind a hőtermelésnek és oxidációs folyamatnak, mind a kétféle vér színkülönbségének a forró égövön általában csekélyebbnek kell lenni, mint a hidegebb tájakon".
Ilyen m ódon M a\e r felism erte a h őbev ezetés és a
te s t m u n k ateljesítm én y e k ö zö tti összefüggést és vilá?
gos lett előtte, hogy a tápláléko k elégése által élőidé*
ze tt fűtés a testn ek m u n k ateljesítm é n y re ad képessé?
get. N yilvánv aló vá lett teh át, hogy a hő és a belőle k e
letkező m echanikai m unka k ö zö tt törvényszerűség nek , a k ettő k ö zö tt egyenértékűségnek kell lennie.
Egész odáig nem tu d ták , hogv mi is a hő tulajdon?
képen, Mayer felfedezése ó ta tu djuk, hogy a hő az energiának egyik faja.
Mayer azonnal tisztáb an volt felfedezésének jelen?
tőségével, ami a rra b írta őt, hogy batáviai tartózkodá?
sát m egszakítva, sietve té rje n haza. H azájába 1841?ben visszatérve „U ber die q u a n tita tiv e und qualitativ e Be?
stim m ung dér K ra fte“ című rövid értekezésében leírta gondolatait és azt ugyanebben az évben június 16?án közlés v égett b eküldte Poggendorf berlini tan árn ak
„A nnáién dér P hysik und C hem ie44 című akkori v ezető term észettu d o m án y i folyóiratába. Poggendorf azon?
bán nem ism erte fel a dolgozat jelentő ségét, nem kö?
zölte, de nem is k ü ld ö tte vissza a szerzőnek, akinek sürgető leveleire még csak nem is válaszolt.
Harminchat esztendővel később, P o g g e n d o rf halála után, hagyatékában találták meg MAYER?nak ezt a kuL túrhistóriai jelentőségű dolgozatát, amelyet e szavak?
kai végzett: folytatása következik. Ilyen körülmények között term észetesen ez a folytatás elmaradt.
A tu d o m án y o s világ csak 1842?ben v e h e te tt tudó?
m ást Mayer k orszak o s felfedezéséről, am ikor átdolgo?
z o tt „B em erkungen ü b er die K ráfte d ér unbelebten N a tú r4* című értekezése a nagy kém ikusnak, Liebig? nek „A nnáién dér C hem ie und P harm azie44 folyóiratá?
bán m egjelent.
N oha ez a közlem ény az energia megmaradása elv felfedezésében M ay e r elsőbbségét kétségtelenné tette, az angolok JouLE?nek tulajdonították az elsőbbáfeget 1843?ban m egjelent értekezése alapján, amely a média*
nikai hőegyenértékre vonatkozó szám ításait tártál?
m azta. A ngliában azonban ugyanebben az esztendő ben CoLDiNG*nek is m egjelent ug yanerről a tárg y ró l egy dolgozata, úgyhogy Joule és Colding k ö zö tt is k itö rt a harc az elsőbbség tek in tetéb en .
Mayer éveken k eresztül h arco lt az elsőbbségért — sikertelenül. 1847?ben arra a gon dolatra jö tt, hogy az elsőbbség k érd ését dön tés v ég ett a francia tudom ás nyos akadém ia elé viszi. A párizsi akadém ia azután valóban salam oni íté le te t hozott. K im o n d o tta ugyanis, hogy az energia m egm aradásának tö rv én y e sem Mayer? tol, sem JouLE?től nem szárm azik, hanem a francia Montgolfier egyébként ism eretlen fizikustól, a lég?
h a jó t feltaláló MoNTGOLFiER?testvérek névrokonától, m e rt ő m ár 1839?ben k im o n d o tta a tételt, hogy: „a hő a m ozgással rokon és a rra á tv á lto z ta th a tó " .
Igen érdekes MAYER?nek 1844?ben közölt: „Die orga?
nische Bewegung in ihrem Zusammenhang mit dem Stoffwechsel" című tanulmánya, amelyben az energia megmaradásának elvét a tudomány különböző ágaira általánosítja. Ebben a tanulmányában kimutatja, hogy az általa felfedezett törvény a világegyetem minden jelenségére vonatkoztatható.
Túlm egy e tö rv én y h atára a földi életen. „H a e tör?
vény alap ján tudjuk, hogy a „perpetuum m obile" kép?
telenség, viszont azt is el kell ism ernünk, hogy egy?
szer a m ozgás a világűrben is m egszűnik, te h á t egy*
szer vége lesz a világnak, akkor ugyanis, am ikor az összes energia, am elynek h atása a világtestek mozgá?
sá t idézi elő, hővé alakul át."
A legkiválóbb fizikusok, első helyen William Thom?
són (lord Kelvin) végeztek az energia m egm aradásának elve alapján beható szám ításokat, hogy m ikor érkezik el az a nap, am ely a világ végét jelentené.
„H a ezek a szám ítások csak th eoretikus, ső t talán csak h y p o th etik u s érték ű ek is, m égis m u tatjá k , hogy
mily p ro b lém ák at tá r fel a M ay e r által felfedezett tör?
vény."1
MAYER?t szokták a X IX . század GALiLEi?jének is ne?
vezni. Ez az elnevezés k ét szem pon tból találó: egy?
részről, m ert az energia m egm aradásának elvét mecha?
nikai v iszo n y lato k ra m ár Galilei is felism erte, más?
részről, m ert MAYER?nek tudo m án y o s meggyőződésé*
é rt épúgy nagy szenvedéseket k ellett kiállnia, m in t annak idején GALiLEi?nek.
Mayer idegzetét ugyanis az első bbségért fo ly ta to tt sikertelen harcok igen m egviselték. E lkeseredésében 1850?ben öngyilkossági k ísérlete t k ö v e te tt el. Ezután rokonai őrültek házába v itetté k , ahol egy évnél hosz?
szabb ideig valóban m éltatlanul b án tak vele.
Jellem ző az akkori viszonyokra, hogy kiszabadulásá?
ról hosszabb ideig nem v e tte k tudom ást. Liebig 1858?
bán egyik előadásában, m iután érd em eit m éltatta, azt a k ijelen tést te tte , hogy Mayer az ő rültek házában m eghalt.
Lassan azonban rá jö tt a tu d om ányos világ, hogy MAYER?rel m éltatlanul bántak. A z angol fizikus, Tyn?
dall, volt az első, aki 1862?ben nyíltan Mayer p á rtjá ra állott és k im u ta tta , hogy az energia m egm aradása elvé?
nek m egállapításában övé az elsőség. A term észetvizs?
g álóknak 1869?ben In n sbruckban ta r to tt ülésén, ahol Mayer „O ber nothw endige K onscquenzen und Inkon?
sequenzen d ér W árm em ech an ik “ címen előadást tar?
to tt, a nagy ném et fizikus, Helmholtz is, m iután éve?
ken á t h arco lt ellene, elism erte, „hogy a h eilbronni orvos fogta fel tisztán és világosan először az energia m egm arad ásának elvét és volt bátorsága annak abszo?
lút érv ény ességét kim ondani".
A nápolyi „vércsoda" világhírre te tt szert.
1 Ne u b u r g e r i. m. 117. 1.
K icsiny üvegpalackban őrzik o tt Szent Januáriusn ak m egaludt vérét, am ely id ő n k in t ism ét folyékony lesz.1 Szintén egy „v ércsoda“ ad ta meg az in d íték o t az ener*
gia m egm aradása tö rv én y e m egállapításának. Szeren?
cséré Mayer Róbert v ette észre ezt a csodát, aki nem*
csak nézett, hanem lá to tt is és felfedezésével megve*
te tte alap já t az en ergiagazdálkodásnak.
Schiller „Columbus" című híres epigram m jának két utolsó sora valóban jellemző Mayer RóBERT*re is:
„A term észettel hisz örök frigyben van a lángész, A m it em ez megígér, azt meg is adja am az.“a
1 Ne u b u r g e r i. m. 107. 1.
* Sz á s z Ká r o l y fordítása.
Mit dem G enius ste h t die N a tú r im ewigen Bunde, W as dér eine verspricht, le iste t die andre gewiss.“
1. A világ szénkincse és előrelátható tartama.
A z em beriség fe jlő d é stö rté n etéb en m érföldkő az 1769. esztendő. James Watt, a hírneves angol m érnök, ekkor sza b ad alm az ta tta gőzgépjét.
A nagyjai em lékét sz e re te tte l őrző A nglia Pantheon?
jában, a W estm in ster?apátságban, kiváló állam férfiak, tudósok, költők és h advezérek em lékei közö tt, egyet?
lenegy felírás sem h aso n líth ató össze a Watt szo b rára írt sorokkal:
— — a király a m iniszterek, a nem esség
és Anglia polgársága em elte ezt az em léket
J a m e s W A TT snak, az em beriség jótevőjének.
Az em ber m ár igen korán, a kőkorszakban kiérde?
m elte a Franklin Benjamin^óI szárm azó „szerszám?
készítő állat" elnevezést, de csak igen lassan jö tt rá arra, hogy a term észeti erő k et kihasználja. Évezrede?
ken át a legújabb korig a szél és a víz volt az a két tér?
m észeti erő, am elynek en e rg iáját igen prim itív m ódon kihasználta.
A gőzgép feltalálásával azonban nagy változás kö?
vetkezik be. M ind nagyobb és nagyobb m érték b en veszik igénybe az energiának új forrását, a kőszenet, am elyet A ngliában eleinte az egészségre k áro s hatású?
nak ta rto tta k . A z t állíto tták ugyanis, hogy a kőszén?
füst rag adó s betegségek okozója, úgyhogy egyes helye?
ken a kő széntüzelés b ü n tetés te rh e a la tt tilos volt.
A Tower*ben van egy dokum entum , am ely szerint egy férfit az ért húzták kínpadra, m ert szom szédjainak levegőjét kőszénfüsttel m eg ro n to tta.
James Watt idejében azonban m ár m osolyogva gon*
dóinak vissza az angol parlam en tn ek 1603sban ho zott arra a h atáro zatá ra, am elynek értelm ében L ondonban a p arlam enti ülések ideje ala tt tilos a kőszéntüzelés, hogy a jelenlevő lovagok egészsége ne forogjon ve*
szélyben. A city urai csodákoznak a naivságon, hogy London váro sa még 1654*ben is k érte a parlam en ttő l a ncw castlei szén haszn álatán ak eltiltását.
A gőzgépnek roham os elterjedésével a szén lesz a haladásnak h ajtó ereje. Szén után k u tatn ak az egész földkerekségen. Ü jab b és újabb széntelepeket tárn ak fel, am elyek millió és millió tonna szenet hoznak nap*
fényre. A k iap ad h a tatla n n ak látszó hatalm as szén*
vagyonnak term észetes következm énye lett a szén*
fecsérlés, a könnyelm ű széngazdálkodás egészen nap*
jainkig.
A szénfogyasztás az idők folyam án h ihetetlen mér*
tékben növekszik.
A m int az I. táb lázatb ó l kitűnik, a világ évi szén*
fogyasztása 1875*ben 260 millió t, 1895*ben 526 mii*
lio t, 1903*ban 800 millió t, 1908*ban eléri a m illiárd t*át, 1913*ban 1250 m illió t, nap jain k b an m egközelíti az 1500 millió t* át/ e sze rin t félszázad a la tt m ajdnem a h atszo ro sra nőtt. A ligha túloznánk teh át, ha a jövőben
1 Ebből a három legnagyobb fogyasztóra esik :
kőszén anthracit barnaszén összesen
m i l l i ó t o n n a Észak-A m erikai
U n i ó ... 510 90 2 602 A n g lia ... 265 5 — 270 N é m e to r s z á g .. 138 2 140 280
( V D. I. Nachrichten 1927 aug. 17.)
c c c e
is a szén fog yasztás hasonló növekedésére szám ítanánk.
A z a k érdés azonban: m eddig?
A szénfogy asztás roham os növekedése következtés ben többen, köztük a m últ (1927) év végén elh u n y t ne*
vés svéd tudós, a N obelsdíjjal k itü n te te tt hírneves pro*
fesszor: Svante Akrhenius is,1 felem elték figyelm eztető szavukat: meg kell szü n tetn i a szénpazarlást, a rendel*
kezésre álló telepek nem kim eríth etetlen ek , a mai gene*
ráció könnyelm ű széngazdálkodása lelkiism eretlen, a jövővel egyáltalán nem törődő.
V oltak, akik nem h itte k a K assandra*jóslatnak, hiszen ú jab b és újab b szé n te rü letek e t fedeztek fel, s em ellett időközben hatalm as energiafo rrássá vált a föld olajkincse is. Kiváló k u tató k és tudósok azonban m ár korábban felism erték a szénenergia kiapadásának veszélyét. B ehatóan foglalkoztak e kérdéssel és tanul*
m ányaik, valam int szám ításaik ered m én y ét az 1913. évi torontói nem zetközi geológiai kongresszuson te tté k közzé. (I. táblázat.)
E szerin t a földkerekség szénkincse (a n th racit, kő*
szén és barnaszén), ha a szenet 1800 m m élységig kiak*
názzuk:
F eltárás a la tt ... 716.154 millió tonna Még v árh a tó ... 6,681.399 „ „
ö s s z e s e n .. 7,397.553 millió to n n a Feltűnő A m erikának igen nagy széngazdasága, ami*
bői a túlnyom órész, 3,838.657 millió t, te h á t az egész föld szénkincsének több m int fele (51*8%) az Északame*
rikai U n ió ra esik. E nnek az országnak szénkincse öt*
szőr annyi, m int egész Európáé. Á zsia szénvagvonából a legnagyobb, közel ezer m illiárd t (995.857 millió t), a világ szénkincsének 13\5%*a, K ínában van.
1 Die Chem ie und das m oderne Leben. 1922. Leipzig.
A to ro n tó i kongresszus közlem ényei alapján a föld?
kerekség 1913. évi szén fo g y asztását (m integy 1250 mii*
Üó t) szám ításba véve, egészen vigasztaló volt a meg*
- , , , . |, , 17,397.553 m illiót. \
allapitas, hogy a világ szenvag vona | ~ 1250 miniót.— j m integy 6000 esztendeig ta rta n a el, term észetesen föl#
tételezve, hogy az em lített 1800 m m élységig a szén?
készlet egész töm ege kiterm elhető.
H a azután ezt a feltev ést közelebbről analizáljuk, ki*
alakul a kevésbbé b íztató helyzet.
A széntelepek nagyrésze ugyanis olyan csekély vas?
tagságú, hogy az ilyen rétegekből a mai eljárással nem fizeti ki m agát a szénterm elés. E zért jav aso lta m ár 1914 tavaszán Ramsay, az ism ert angol kém ikus, hogy a cse?
kély vastagságú szé n réteg ek et o tt helyükön a szén el?
gázosításával kell hasznosítani. M indezideig nincs tudom ásunk arról, hogy ezen az alapon a Ramsay java?
solta k ísé rle te k e t m egkezdették?e és várható?e ered?
mény.
A föld szénkincse ta rta m á n a k kiszám ításak o r esze?
rint az em lített csekély vastagságú rétegek szénvagyo?
nát nem lehet figyelembe venni. E m ellett, am in t az előbb k im u ta ttu k , nem lehet állandó szénfogy asztással számolni.
M indezen körülm ények alapos m érlegelésével tö rté n t becslésnek azután az az eredm énye, hogy a föld eddig ism ert szénkincse legfeljebb 1500 esztendeig lesz ele?
gendő.1
Meg kell azonban állapítanunk,* hogy ez az 1500 esz?
tendő átlagos érték. Szénben igen gazdag ország szén?
kincse, m int az É szakam erikai U nióé, noha szén?
fogyasztása a legnagyobb, k étsze r annyi ideig is eltart?
hat, ellenben A nglia szénkincse elő reláth ató an 200 esz?
1 Ha n n s Gü n t h e r: Technische T ráum e.
tendő a la tt kim erül. C sonka?M agyarország szénkincse is aligha ta r t el 100 esztendeig.
H angsúlyoznunk kell azonban a legóvatosabb becsié?
seknek is közelítő voltát. E gyrészről időközben újabb szé n terü letek et is fedeztek fel. A z 1924. évi londoni világerőkonferencia elé te rje sz te tt adato k szerin t pl.
E urópa szénkincsét m ár 1100 m illiárd t?ra, te h á t az 1913. évihez viszonyítva 42%?kal tö b b re becsülték,1 viszont az egész világét kevesebbre. M ásrészről a jövő?
beli szénfogyasztás m értéke, ez az ism eretlen faktor, m inden szám ítást halom ra dönthet.
Az előbbiekben a d o tt képpel csupán azt ak arju k bizonyítani, hogy a szénvagyonnal takarékosko dn i kell, m ert a kim erülés veszélye fenyeget és m a kultú?
ránknak kétségenkívül a szén a tám asztópillérje.
„V as és szén az a két pólus, am ely körül az egész gazdasági élet fo rog“, m o n d o tta jellem zően a vas?
kancellár Bismarck m ár 1890?ben a porosz vasutasok?
nak, am ikor születésnapján üdvözölték őt.
A közlekedésnek, az iparnak fő m ozgatóereje a szén.
A világgazdaság, a világkereskedelem nagym éretű fej?
lődése elsősorban a szénnel, s ennek m ellékterm ényei?
vei függ össze.
N ém eto rszágb an a Kaiser W ilh e lm s d n s titu t für
N ém eto rszágb an a Kaiser W ilh e lm s d n s titu t für