A kérdések megfogalmazásával elsıdleges célom volt, hogy megbízható képet kapjak a vizsgált sokaság jellemzıirıl. A kérdések az alábbi csoportosításban kerültek összeállításra:
I. Gazdaság alapadatai: alapítás éve, tevékenység, alkalmazottak száma, gazdaság vezetıjének életkora, gazdálkodási forma
II. Földtulajdon, földhasználat: összes mővelt földterület (saját és bérelt terület aránya), termesztett növények, állatállomány, EU csatlakozás és a földhasználat változás, valamint a földárak és bérleti díjak összefüggései, földhasználat motivációi, területalapú támogatások hatása a földbérleti díjra
III. Támogatások, pályázatok: EU agrártámogatási rendszer megítélése, Sapard, AVOP, NVT, ÚMVP pályázatokon való részvétel, vagy távolmaradás okai, területalapú támogatások hatása a beruházásokra, támgatásokra vonatkozó várakozások, pályázatokon való részvételi szándék
IV. Beruházások: beruházások 2004. óta, beruházás értéke és az éves árbevétel nagysága, beruházások motivációi, finanszírozási háttere, jövıben tervezett beruházások
V. Várakozások: az EU tagságra való felkészültség, üzleti helyzet (saját gazdaság üzleti helyzetének általános megítélése), jövedelmezıségi helyzet (árbevétel arányos jövedelmezıség) és a termékértékesítési lehetıségek megítélése a lekérdezéskor és a jövıre nézve
Az adatok feldolgozása során alkalmazott statisztikai módszerek:
1. Összefüggésvizsgálat kereszttábla elemzéssel, asszociációs együtthatók számítása
A gazdálkodók üzleti, jövedelmezıségi helyzetükre, termékértékesítési lehetıségeikre vonatkozó várakozásai és beruházási szándékuk, valamint a jövıre vonatkozó várakozásainak belsı összefüggéseinek vizsgálatához (a termékértékesítési lehetıségekre és az üzleti, jövedelmezıségi helyzetre vonatkozó várakozások közti összefüggés) a kereszttábla (kontingencia tábla) elemzést használtam, amely alkalmas két, nem metrikus változó gyakorisági eloszlásának vizsgálatára. Ennek segítségével vizsgáltam továbbá a gazdálkodók árbevétel szerinti kategóriái és az EU csatlakozással bekövetkezett változásokra való felkészültség megítélése, valamint a különbözı várakozások közti összefüggéseket.
Sztochasztikus kapcsolat esetén egyik ismérv változása tendenciaszerően a másik ismérv változásával jár együtt (Kerékgyártó et al, 2008).
Hipotézis-vizsgálattal, χ2-próbával vizsgáltam azt a statisztikai nullhipotézist, hogy nincs kapcsolat az egyes változók között. (A dolgozatban a hipotézis, ld. 1.3. fejezet, természetesen az, hogy van).
ahol ƒ0 a ténylegesen megfigyelt gyakoriság (a változók lehetséges értékkombinációinak elıfordulására),
ƒe a függetlenség esetén várt gyakoriság (ugyanerre)
Ha a vizsgált változók függetlenek (azaz teljesülne H0 hipotézis), akkor χ2 = 0, teljes függıség esetén (s-1)*n értéket vesz fel, ahol s ≤ t (s: az egyik változó változatainak a száma, t: a másik változó változatainak a száma). Χ2–nek annál nagyobb az értéke, minél erısebb a sztochasztikus kapcsolat.
A szignifikancia-szintet 0,05-nek véve (ami szerint legfeljebb 5% valószínőséggel kaphatunk kizárólag a mintavételi hibából eredıen olyan erıs összefüggést, amilyet megfigyeltünk, feltéve hogy H0 igaz), annak tesztelése után a kapcsolat erısségének méréséhez a Cramer-féle V asszociációs együtthatókat vizsgáltam. Az asszociációs együtthatók számításának célja, hogy a kontingencia tábla adataival jellemzett változók összefüggését tömören, egy számba sőrítve jellemezze. A Cramer-féle V asszociációs együttható a χ2 lehetséges maximumával történı osztásából származtatható. Számítása:
ahol s ≤ t
A kapott Cramer féle V így mindig 0 és 1 közötti értéket vesz fel. Értéke akkor és csak akkor 0, ha a két változó független egymástól, teljes függés esetén értéke 1. Minél közelebb van a mérıszám értéke 1-hez, annál erısebb az asszociációs kapcsolat (Kerékgyártó et al, 2008).
( 1 )
2. Összefüggésvizsgálat korreláció és regresszió számítással
A mennyiségi ismérvek közötti sztochasztikus összefüggést korrelációnak nevezzük, a korrelációszámítás a vizsgált változók közötti kapcsolat erısségét mérı módszer, a regressziószámítás a kapcsolatot függvénnyel írja le. A módszert a vizsgált gazdálkodók árbevétele és beruházásaik nagysága közti ok-okozati összefüggés elemzésére használtam.
A kiinduló kétváltozós lineáris regressziós modell:
y
i= α + β*x
i+ u
iahol i = 1,...n (n a megfigyelések száma),
α
ésβ
a meghatározandó paraméterek (α
a konstans értékre számított koefficiens, az ún.regressziós állandó, értéke megegyezik a függvény y-tengely metszéspontjával,
β
a magyarázó változóra számított regressziós együttható, ez jelöli a függvény meredekségét)x
i a magyarázó (exogén, független) változó,y
ia magyarázott (endogén, függı) változó,u
i pedig a hibatag. A hibatag feltételezésének okai a specifikáció hiányosságai, a mérési hiba, illetve az eredendı bizonytalanság.A regressziós becslés feladata
α
ésβ
becslése, amihez a legkisebb négyzetek módszere a leggyakrabban alkalmazott módszer.Ehhez a következı feltételezések szükségesek:
1. E(ui) = 0, vagyis a véletlen hibatag várható értéke nulla.
2. var (ui) = σ2 minden i-re, vagyis a hibatag varianciája konstans
3. ui és uj függetlenek minden i-re és j-re, azaz a hibatagok egymástól függetlenek
4. xi determinisztikus, uj sztochasztikus (xi ésuj függetlenek minden i-re és j-re), azaz a magyarázó változó és a hibatag függetlenek egymástól
5. ui ~ N (0, σ2), vagyis a hibatagok eloszlása normális.
A legkisebb négyzetek módszere szerint (Maddala, 2004) olyan becsült paramétereket (
α’
ésβ’)
tartalmazó becslıfüggvényt határozunk meg, amellyel számolt (becsült) függı változó (y) és a tényleges y közti eltérés négyzetösszege minimális legyen, vagyis:Q = ∑ (y
i– α’ – β’*x
i)
2min
Ha a két változó között nincs kapcsolat, akkor a
β
regressziós együttható értéke 0.Öszefüggés esetén a regressziós együttható értéke szignifikánsan eltér a 0-tól.
Az ún. determinációs együtthatóval (r2) vizsgálható, hogy a teljes eltérésnégyzetösszegnek mekkora hányada tulajdonítható a regressziós kapcsolat meglétének. Értéke 0 és 1 közé eshet, nagysága megmutatja a modell illeszkedését, „jóságát”. Ha értéke 1-hez közeli, akkor a független változó (x) a függı változó (y) jó magyarázójának tekinthetı. Számítása:
ahol ESS: magyarázott eltérésnégyzet-összeg TSS: teljes eltérésnégyzet-összeg
A korrelációs együttható /r/ –1 és +1 közé eshet, elıjele a kapcsolat irányát, abszolutértéke a kapcsolat szorosságát mutatja. Keresztmetszeti adatoknál (adott idıpontban, több egyednél vizsgálva ugyanazt a változót, ahogy a saját vizsgálatoknál is) a szakirodalom 0,3-0,4 értéket már jónak tekint, idısoroknál 0,6-0,8 fölötti érték mutat szoros kapcsolatot.
Ha a két változóra vett mintát jelöli, akkor a
korrelációs együttható számítása:
TSS
= ESS
r 2
A modell tesztelését varianciaanalízissel (F-próba) végeztem, Student-féle t-próbával teszteltem, hogy a regressziós együttható szignifikánsan különbözik-e 0-tól. Az engedélyezett szignifikanciaszint 0,05 volt. A hibatagok (reziduumok) normál eloszlását hisztogram segítségével vizsgáltam, függetlenségüket Durbin-Watson próbával teszteltem (Maddala, 2004).
Az adatok elemzése SPSS 16.0. szoftverrel történt. A kutatás eredményei a 3.2.2. fejezetben olvashatók.
3. 2. Kutatás eredményei
3. 2. 1. Támogatások és megvalósult beruházások a magyar mezıgazdaságban
PHARE programok a mezıgazdaságnak és háttérintézményeinek
Az agrárágazat 1990 óta kedvezményezettje a Phare programnak. 2000-ig öt program fejezıdött be. Ezek összes Phare támogatása elérte a 78,5 millió eurót (Magyarország SAPARD Terve, 2000).
Az elsı program (HU9004, támogatási keret: 20 millió euró) célja a szektor olyan intézményeinek a megerısítése, illetve kialakítása, amelyek vagy nem rendelkeztek a piacgazdasági körülmények közötti mőködéshez megfelelı kapacitással, vagy a korábbi struktúrában teljes mértékben hiányoztak.
A második program (HU9104, támogatási keret: 13 millió euró) a támogatást két területre koncentrálta. Az elsı fontos beavatkozási terület az induló magyarországi agrárgazdasági privatizáció segítése volt. A Phare forrásból szerzıdtetett szakértık egyrészt helyzetjelentést, másrészt szektorstratégiákat készítettek a legproblematikusabbnak mutatkozó gabona-, tej- és húsipari szektorban, valamint az erdészet és faipar területén. A támogatás másik részét az állami gazdaságok és a termelıszövetkezetek átalakításához nyújtott szakértıi tanácsadás formájában kaptuk.
Az agrárágazat kulcsintézményeinek kezdeti megsegítése és az agrárgazdasági privatizáció megindítása után a harmadik program (HU9202, támogatási keret: 5 millió euró) abban segített, hogy létrejöjjön egy, a vidéki gazdaság finanszírozási feladatait ellátni képes pénzügyi/banki infrastruktúra.
Miután az agrárszektorban a kedvezı gazdasági környezeti feltételek kialakításához a fentiek szerint járultak hozzá, a negyedik program (HU9304, támogatási keret: 30,5 millió euró) a szektor vállalkozóinak és az általuk végrehajtandó beruházások megvalósításához kívánt segítséget nyújtani.
Az ötödik program (HU9505, támogatási keret: 10 millió euró) az agrárágazat legfontosabb intézményeinek integrációs felkészítésére koncentrált.
Phare támogatásból valósult meg többek között az állategészségügyi határállomások fizikai infrastruktúrájának megerısítése az ország keleti és déli határán, az állategészségügyi informatikai rendszer továbbfejlesztése, a diagnosztikai laboratóriumok megerısítése, a növény-egészségügyi határellenırzı pontok mőködését segítı diagnosztikai laboratóriumok eszközparkjának feljavítása, a növény-egészségügyi informatikai rendszer továbbfejlesztése.
Ide sorolhatók továbbá az agrárinformatikai, agrárstatisztikai rendszerek EU-konform továbbfejlesztése, a parcella mélységő földinformációs rendszer kiépítésének megkezdése, az agrárszektorban mőködı minıségbiztosítási rendszer erısítése és a vidékfejlesztési intézményrendszer fejlesztése. Összesen 8,9 millió eurós forrásból 6,2 millió euró Phare-támogatással valósult meg a földhivatali intézményrendszer informatikai fejlesztésének utolsó lépése. Így az ország 116 területi földhivatala után a 19 megyei földhivatalban, valamint a fıvárosban is megtörtént az új elektronikus adatkezelési rendszer bevezetése.
Felállításra került a sertés és juh információs rendszer, valamint az állatazonosítás teljes rendszere. A már befejezett programok értékelése során ki kell emelni az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítványt, amit 1991-ben alapítottak. Mőködésének elsı 8 éve alatt 7080 hitelkérelemre vállalt garanciát 81,2 milliárd Ft értékben.
A SAPARD Magyarországon
Magyarország az EU Tanácsának 1268/99/EK rendelete és annak végrehajtására kiadott 2759/99/EK rendelet alapján készítette el SAPARD tervét. A hazai SAPARD Terv 3 prioritáson alapult: a mezıgazdaság versenyképességének növelése, a környezetvédelmi szempontok elıtérbe helyezése, a vidék adaptációs képességeinek fokozása. (Bihari, 2004) Magyarország 8+1 intézkedést választott az EU által meghatározott 15-bıl (21. táblázat). A választott intézkedések elıre jelezték, a program eredményei megerısítették, hogy a SAPARD inkább szolgálta a mezıgazdasági beruházások támogatását, mint a vidék közvetlen fejlesztését. Ahogy egy OECD tanulmány is kiemeli: Magyarország SAPARD Terve több forrást irányozott elı mezıgazdasági projektekre, a jövıben azonban a vidékfejlesztésnek lesz elsıbbsége. (OECD, 2001)
A program egyik legfıbb jellemzıje, hogy ez volt az elsı kezdeményezés az agrár- és vidékfejlesztési politikák egy komplex programban történı integrálására.
21. táblázat: A tagjelölt országok által választott SAPARD intézkedések
Intézkedés Bulgária ország Cseh- ország Észt- Magyar-ország ország Lett- Litvánia
Lengyel-ország Románia Szlovákia Szlovénia
Mezıgazdasági üzemek
Forrás: SAPARD Annual Report 2000
Czárl vizsgálatai alapján mindegyik 2004-ben csatlakozott ország SAPARD Tervében szerepelt a mezıgazdasági beruházások támogatása, a mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozása és marketingje, illetve az alternatív jövedelmet biztosító tevékenységek fejlesztése, ami az országok technológiai lemaradására utal. (Czárl, 2002; Czárl – Gyenge, 2004)
A SAPARD program céljai (Magyarország SAPARD terve 2000 – 2006):
o A mezıgazdasági termelés piaci hatékonyságának növelése o Az agrárgazdaság versenyképességének javítása
o Az élelmiszerbiztonsági, higiéniai, környezetvédelmi, állatvédelmi elıírások feltételeinek megteremtése
o A növekvı minıségi követelményeknek megfelelı és magasabb feldolgozottsági fokú termékek arányának növelése
o A mezıgazdasági termelésbıl adódó káros környezeti hatások csökkentése o Az ágazat termelıinek szövetkezéseivel elısegíteni a termelık piacra juttatását o A munkahelyteremtés és a munkahelyek megırzése a vidéki térségekben o A vidéki területek népességmegtartó képességeinek erısítése
o A vidéki térségek alkalmazkodóképességének növelése o Falusi turizmus fejlesztése
o A tagjelölt országok felkészítése a strukturális alapok befogadására
Magyarországon 2002. november végétıl 2004. április végéig lehetett pályázatokat benyújtani, a SAPARD Program keretében összesen 8834 pályázat érkezett be, 217 milliárd forintnyi támogatási igénnyel.
Kezdetben három intézkedésre lehetett pályázni:
- Mezıgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása
- Mezıgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése - Vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása
A késıbbiekben további két prioritás (Falufejlesztés és felújítása, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megırzése; A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése) meghirdetése kiváló felismerés volt. Emellett a pályázati feltételek szektorsemleges lehetısége, a beruházások ágazati körének bıvítése, a támogatási összegek arányainak és felsı határának növelése a teljes támogatási összeg szerzıdéssel történı lekötését lehetıvé tette. A beérkezett pályázatok darabszáma (25. ábra) és támogatásigénye a rendelkezésre álló források többszörösét tették ki.
(Maácz, 2005)
25. ábra: Beadott és támogatott SAPARD pályázatok száma régiónként
Forrás: Lengyel 2005a. adatai alapján
A beérkezett és nyertes SAPARD pályázatok intézkedések szerinti bontását a 26. és a 27. ábra szemlélteti.
26. ábra: Beérkezett SAPARD pályázatok, intézkedésenként
41%
Forrás: MVH adatai alapján saját számítás
27. ábra: Nyertes SAPARD pályázatok intézkedésenként
38%
30%
22%
9% 1%
Mg.fejlesztés, beruházások
Mg-i és halászati termékek feldolgozása
Vidéki infrastruktúra
Falufejlesztés
Tevékenységek diverzifikálása
Forrás: MVH adatai alapján saját számítás
A SAPARD program keretében megvalósult beruházások értékét és a támogatások nagyságát a 22. táblázat tartalmazza.
22. táblázat: SAPARD támogatásból megvalósult beruházások értéke, intézkedésenként (Mrd Ft)
Intézkedés Beruházás értéke Támogatási összeg
Mg.fejlesztés, beruházások 59 25,1
Mg-i és halászati termékek feldolgozása 50,3 19,6
Vidéki infrastruktúra 20,2 14,6
Falufejlesztés 7,9 5,7
Tevékenységek diverzifikálása 0,9 0,4
Forrás: Tusor 2005 adatai alapján
A kezdetben rendelkezésre álló 55 milliárd forintot átcsoportosítások révén sikerült megnövelni még 10 milliárddal, így összesen 65,5 milliárd forintos támogatással 138,5 milliárd forint összegő tervezett fejlesztés valósulhat meg, amin belül a mezıgazdasági, élelmiszeripari beruházások 68%-os arányt képviselnek. Magyarország SAPARD tervében a mezıgazdasági és élelmiszeripari beruházások támogatására a források 62%-a volt tervezve, míg vidékfejlesztésre 36,5%. A nyertes pályázatok alapján ez az arány nagyjából teljesült, viszont különösen szembetőnı az élelmiszeripari beruházások támogatásának magas aránya.
Lengyel a SAPARD pályázatok körüli nehézségek fı okát az intézményrendszer késıi
létrehozásában és a pályázati jártasság hiányában fogalmazza meg, amelyek késleltették a források idıbeni felhasználását. (Lengyel, 2005a) Ezek azonban csak késleltették, de nem akadályozták meg a források teljes összegő felhasználását.
A program eredményei megerısítik, hogy a SAPARD inkább szolgálta a mezıgazdasági és élelmiszeripari beruházások támogatását, mint a vidék közvetlen fejlesztését. A program egyik legfıbb jellemzıje, hogy ez volt az elsı kezdeményezés az agrár- és vidékfejlesztési politikák egy komplex programban történı integrálására. A SAPARD keretében elnyert pályázati források csekélyek a magyar mezıgazdaság problémáinak megoldásához, de nem is ez (volt) a feladatuk. A program legfıbb funkciója, hogy elindítson egy hosszú távú tanulási, tervezési folyamatot, ami megalapozza a magyar mezıgazdaság és vidék szerkezetváltását, fejlesztését.
Az AVOP és tapasztalatai
Magyarországon az Európai Uniós csatlakozást követıen a Nemzeti Fejlesztési Terv határozta meg azokat a fejlesztéspolitikai célokat és prioritásokat, amelyek megvalósítását a strukturális alapok forrásai – a hazai társfinanszírozással együtt – támogatnak. Összesen öt Operatív Program került kialakításra, amelyek közül a mezıgazdaság és a vidék szereplıinek támogatását az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program tette lehetıvé.
Az AVOP-ot az Európai Bizottság közel féléves egyeztetı tárgyalásokat követıen, 2004.
június 21-én hagyta jóvá. A pályázatok benyújtására a SAPARD program pályázatainak 2004.
április 30-i beadási határidejét követıen, 2004. május 3-tól volt lehetıség. A pályázatok benyújtása folyamatosan történt, de feldolgozásuk – a SAPARD szerzıdéskötések 2004.
szeptember 30-i lezárása után – 2004. október 1-én kezdıdhetett el.
Az AVOP fıbb céljai a dokumentum szerint (AVOP, 2003):
a mezıgazdasági termelés és élelmiszer-feldolgozás versenyképességének javítása, a mezıgazdaság környezetbarát fejlesztése, a földhasználat racionalizálása,
a vidék felzárkóztatásának elısegítése.
A Program fı céljának azonban végsı soron az EU-s források minél nagyobb mértékő lehívása, illetve az agrárvállalkozói ügyfélkör, valamint az önkormányzatok finanszírozási igényeinek kielégítése tekinthetı. (Kovács L., 2006)
Az AVOP megvalósításához rendelkezésre álló teljes támogatási forrás (azaz közösségi és hazai) 107,8 milliárd forint. A felhasználás évenként tervezett megoszlási aránya 24,3 %, 33,3
%, 43,4 %. A Program két strukturális alapból – az EMOGA Orientációs Részlegébıl, valamint a HOPE-ból – részesül közösségi társfinanszírozásban. Az uniós források döntı hányada (98,7%-a) az EMOGA-ból származik, a HOPE-ból finanszírozott támogatás aránya mindössze 1,3%. Az 1.1-es intézkedés ezen felül az AVOP-on kívüli kiegészítı forrást is kapott, mintegy 6,1 milliárd Ft értékben, a Kormány által jóváhagyott többlet kötelezettségvállalási keret formájában.
A Program intézkedés-struktúrája meglehetısen összetett: sok, egymástól elkülönült intézkedést és alintézkedést tartalmazott. Az AVOP-ban megfogalmazott intézkedések többsége a forráshiány miatt elutasított SAPARD pályázatok megismétlését tette lehetıvé. Az AVOP a SAPARD-hoz képest lényegesen nagyobb számú alintézkedést tartalmazott, ami gazdagította a fejlesztendı területeket, de egyben a források elaprózódását is jelentette és az értékelı munkát késleltette. (Lengyel, 2006)
Kovács elemzése szerint az AVOP nem helyez hangsúlyt célcsoportok beazonosítására; a pályázati kiírások általában nem célcsoport szerint szegmentáltak. Az EU által meghatározott beavatkozási területek külön jogcímként, külön pályázati célként jelennek meg az AVOP-ban, az egyes intézkedések között alig figyelhetı meg egymásra épülés. A szorosabb értelemben vett vidékfejlesztési intézkedések is nagymértékben a projektek gazdasági oldalát helyezik elıtérbe. Az egyes intézkedések igen eltérı mértékben részesednek a forrásokból: a három legnagyobb intézkedés együttesen a teljes keret több mint ¾-ét teszi ki (28. ábra). Az AVOP – a SAPARD-hoz hasonlóan – meghatározó mértékben a mezıgazdasági, illetve élelmiszeripari üzemek beruházásainak támogatására, illetve az önkormányzatok mezıgazdasági infrastruktúrájának kiépítésére és korszerősítésére koncentrált. A túlzott forráskoncentráció azonban megnehezítheti a közösségi és nemzeti vidékfejlesztési célok elérését. (Kovács L., 2006)
28. ábra: Az AVOP forráskeretének megoszlása intézkedésenként, a teljes program
%-ában
0%
10%
20%
30%
40%
50%
60%
70%
80%
90%
100%
1.1 2.1 3.2 3.1 3,5 3.4 1.4 1.5 1.3 4.1
* A kódszámokhoz tartozó intézkedések elnevezéseit ld. 23. táblázat
Forrás: Kovács L. 2006
A Nemzeti Fejlesztési Terv összes pályázati kiírásárának 2004. januári megjelenéstıl összesen mintegy 40 ezer pályázat érkezett be, amelybıl az AVOP keretében 2006. végéig több mint 10 ezer pályázat benyújtására került sor. A támogatott pályázatok értéke teljes egészében kimeríti a rendelkezésre álló pénzügyi keretet. A hatályba lépett támogatási szerzıdések száma meghaladja a 4000-t, amely 100 Mrd Ft feletti támogatást jelent. A tényleges teljesítésen alapuló, számlaalapú kifizetett támogatás 2007. januárban elérte a 70 Mrd Ft-ot (23. táblázat). A számlaalapú kifizetések terén az NFT többi operatív programjához képest az AVOP az 1. helyen állt.
A benyújtott pályázatok darabszámát tekintve egyértelmő az 1. prioritás erıteljes túlsúlya, azon belül is az 1.1 intézkedésé. Ez hasonlóan igaz a nyertes pályázatok darabszámára is. A LEADER+ pályázatok magas száma mellett a támogatási igényük alacsonynak tőnik, de ezt a Leader alfejezet elemzi részletesebben.
23. táblázat: AVOP pályázatok eredményei 2007.01.02-i állapot szerint
Intézkedés Beérkezett
pályázatok (db) Támogatott
pályázatok (db) Hatályba lépett
szerzıdés (db) Hatályba lépett
beruházások támogatása 3.796 2.608 2.542 63.283 46.277
1.3. A halászati ágazat
Forrás: MVH adatai alapján saját számítás
Az egyes régiók súlya az AVOP-on belül viszonylag arányos az adott régiók mezıgazdaságban betöltött súlyával. Az alföldi régiók jelentıs súlya mutatkozik meg az 1.
prioritás nyertes pályázói között. Ez összhangban van azzal, hogy a mezıgazdasági mővelésbe vont területeken belül is nagy a szerepe ezen régióknak. A 2. prioritás terén Budapest, és néhány dunántúli város pályázóinak nagyobb aránya a feltőnı. A 2.1.
pályázatnál a dél-alföldi és észak-alföldi régióból ezen területek élelmiszeriparban betöltött szerepe által indokoltnál kevesebb pályázatot nyújtottak be. A 3. prioritás alatt megítélt támogatások valamivel egyenletesebb megoszlást mutatnak, és aránylag jól követik az egyes régiókban található önkormányzatok számát. (Kovács L., 2006)
Az AVOP keretében biztosított támogatások fejlesztési területenkénti felhasználásának fıbb eredményei (MVH, 2007):
1. A Versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezıgazdaságban c. prioritás keretében 67 milliárd forint, szerzıdéssel lekötött kötelezettségvállalásból 48 milliárd Ft kifizetése megtörtént 2006 végéig. E prioritás keretében eddig közel 414 ezer állatférıhely (köztük 6000 új és több mint 408 000 felújított) rekonstrukcióra irányuló fejlesztés történt és
2400 gazdaság részesült támogatásban. Létrejött 2,3 millió tonna új és 350 ezer tonna felújított gabonaraktár kapacitás. A támogatás igénybevételével beszerzett munkagépek száma meghaladja a 2000-t. A fiatal gazdálkodók induló támogatása keretében a 283 nyertes pályázó több mint fele 25 és 30 év közötti. A mezıgazdasági szakképzés keretében közel 3000 gazdálkodó részesült EU agrárgazdasági ismeretekben, környezetvédelmi, állatvédelmi, élelmiszerbiztonsági oktatásban, biogazdálkodási ismeretekben, farm-menedzsment képzésben.
2. A mezıgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése c. prioritás
2. A mezıgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése c. prioritás