1. 1. A kutatás el ı zményei
Magyarország számára az Európai Unióhoz történt csatlakozás után hat évvel, az eurozónához történı – remélhetıleg mielıbbi – csatlakozás elıtt kulcsszerepet játszik a kiegyensúlyozott gazdasági növekedés. Figyelemre méltó problémákat vet fel az Európai Unió országainak integrált gazdaságában a fejlettebb és kevésbé fejlett országok közti eltérések hatása. Számos olyan döntés született az elmúlt idıszakban, ami a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását tőzte ki célul, különbözı támogatások nyújtásával. A tagállamok növekedési mutatóit jelentısen befolyásolta a Monetáris Unió létrehozása, az euro bevezetése. A világgazdaság konjunkturális helyzete, a világpiaci termékárak alakulása, a fı versenytársak és partnerek – az USA, a távol-keleti országok, illetve a nemzetközi egyezményekbıl eredı kötelezettségek (WTO) hatása is jelentıs, különösen az agrárgazdaság vonatkozásában. A magyar mezıgazdaság folyamatos és többszöri átalakulása megnehezíti, ugyanakkor fontossá is teszi a konjunkturális hatások vizsgálatát.
A fél évszázada létrehozott Közös Agrárpolitika (KAP) az Európai Unió leginkább szabályozott területe. A KAP kezdetben a termelés és a termelékenység növelését fogalmazta meg elsıdleges feladatként. További célokként jelölték meg a piacok stabilizálását, a gazdálkodói jövedelmek felzárkóztatását, valamint a fogyasztók méltányos áron történı élelmiszer-ellátásának biztosítását. A célok megvalósításához a pénzügyi szolidaritás, az egységes piac és a közösségi preferencia alapelveit rendelték.
2004. május 1. óta hazánk is tagja az Európai Uniónak, így a KAP reformjai már közvetlenül is érintik a hazai mezıgazdaság és a vidék fejlıdési lehetıségeit. Magyarország a mezıgazdasági termeléshez kiváló adottságokkal rendelkezik, a strukturális feszültségek és a hatékonysági problémák kezelésével megteremthetık a versenyképes mezıgazdaság feltételei, amely további vállalkozások fejlesztésével kiegészítve az élhetı, vonzó magyar vidék alapja lehet.
Ehhez a csatlakozás elıtt és után jelentıs pénzügyi források álltak, állnak rendelkezésre.
2002-2004-ig a SAPARD Program, 2004-2006 között az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP), illetve a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) biztosított pénzügyi kereteket, a tisztán hazai finanszírozású agrár- és vidékfejlesztési támogatások mellett. A nyertes pályázatok regionális eloszlásával és az egyes intézkedésekre benyújtott nyertes pályázatok értékével – a megvalósult beruházásokon keresztül – mérhetı a programok hozzájárulása az agrár- és vidékfejlesztéshez. Az eddigi tapasztalatok hasznosak lehetnek a strukturális alapokra vonatkozó következı programozási dokumentumok összeállításához, az elérhetı források optimális felhasználása érdekében.
Az EU most futó költségvetési ciklusában (2007 – 2013) hazánk mintegy 5 milliárd euró, azaz körülbelül 1300-1400 milliárd Ft uniós forrást használhat fel, amely teljes egészében az agrárium, a vidéki környezet és a vidéki térségek fejlesztésére fordítható. Az összeg hatékony felhasználásával lehetıvé válik, hogy a megkezdett szerkezetváltás folytatódjon, a vidéki térségek leszakadása lelassuljon, és megkezdıdjön ezen területek társadalmi-gazdasági felzárkózása is. Ehhez elkészült az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv (ÚMVST) és az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP), ami alapvetıen meg fogja határozni az ágazat szereplıinek és a vidék fejlıdésének lehetıségeit a következı években. Komoly felelısséggel is jár ugyanakkor ezeknek a forrásoknak a célszerő, hatékony felhasználása.
1. 2. Kutatási célkit ő zések és vizsgálatuk módszerei
1. 2. 1. Kutatási célkitőzések
Kutatási célkitőzéseimet három csoportba soroltam:
1.) Az Európai Unió néhány tagállamának és Magyarország konjunktúra-mutatóinak szekunder forrásokra alapozott rövid áttekintı elemzése, különös tekintettel a mezıgazdaságra. A kutatás során vizsgálni kívántam más szerzık eredményeit a GDP, a foglalkoztatottság, külkereskedelmi egyenlegek, beruházások alakulására vonatkozóan, az Unió kibıvülése okozta hatásokat. Uniós tagországok belépés elıtti és utáni növekedési pályáinak elemzése hazánk csatlakozás utáni gazdasági teljesítményére nézve is tanulságokkal szolgálhat. A kutatás kezdete egybeesett hazánk Európai Unióba történı belépésével, így lehetıség nyílt belépés elıtti és utáni adatok vizsgálatára.
2.) A kutatással célom volt az Európai Unió elıcsatlakozási és strukturális alapjaiból hazánk számára elérhetı agrár- és vidékfejlesztési források eddigi és várható nagyságának felmérése, a strukturális alapokból származó források hatásvizsgálatával foglalkozó módszertan áttekintése. A transzfereket, mint a gazdasági növekedést megalapozó beruházások pénzügyi forrásait kívántam vizsgálni, így elemezni az eddigi eredményeket a megvalósult beruházásokon keresztül (SAPARD, AVOP, NVT, ÚMVP), elısegítve ezzel a hazai pályázati tapasztalatok hatékony felhasználását a 2007-2013-as programozási idıszakban. Meg kívántam vizsgálni, hogy a különbözı támogatási lehetıségek hogy befolyásolják közvetve – a beruházásokon keresztül – az ágazat teljesítményét. Összehasonlító elemzésekre nyílt lehetıség hazánkhoz hasonló mezıgazdasági potenciállal rendelkezı néhány régi és új tagállammal (pl. Szlovénia, Lengyelország, Ausztria), melyek a magyar agrárgazdaságra nézve is tanulságokkal szolgálhatnak.
3.) További kutatásra adott lehetıséget a várakozások, a gazdálkodók jövıképének vizsgálata:
hogy jellemezhetı a szerepe a szubjektív megítéléseknek a gazdasági szereplıknél, illetve hogy kapcsolódik az üzleti bizalom alakulása a beuházások volumenéhez, hozzájárulva így a gazdasági növekedéshez. A saját vizsgálatok során nagy hangsúlyt kívántam fektetni az ilyen jellegő empirikus vizsgálatokra: a Nyugat-Dunántúli Régió mezıgazdaságának szereplıi
körében végzett kérdıíves megkérdezésekkel, illetve azok statisztikai feldolgozásával. A mezıgazdasági beruházások alakulásának vizsgálata mellett, meg kívántam határozni a gazdálkodók motivációs tényezıit. Modellszámítás segítségével kívántam feltárni a vizsgált sokaság jellemzıi és a beruházások közötti belsı összefüggéseket. Képet akartam alkotni a gazdálkodók helyzetérıl, gazdasági döntéseik hátterérıl, hiszen ık azok a célcsoport, akiknek tevékenysége az EU és Magyarország agrárszabályozási- és intézményrendszere mőködésének alapját adja. A kutatás idıszerőségét adta, hogy több mint 3 évvel az uniós csatlakozás után a gazdálkodók már javarészt túl voltak a „tanulási idıszakon”, jövıvel kapcsolatos várakozásaik megalapozottabbnak mondhatók.
1. 2. 2. Alkalmazott vizsgálati módszerek
1.) Az 1. célkitőzést a szakirodalom elemzése révén, elsısorban szekunder adatok vizsgálatával valósítom meg, összehasonlító grafikonok, táblázatok alkalmazásával.
2.) A 2. célkitőzésnél a saját vizsgálatok mellett az elemzéshez szekunder adatforrásokat is felhasználtam, más szerzık kutatási eredményeivel kiegészítve. A pályázati tapasztalatok bemutatásához a kvalitatív módszerek közül az interjúkészítést alkalmaztam. Ezen kívül elsısorban leíró elemzést, illetve egyszerőbb statisztikai elemzéseket (megoszlás vizsgálatok) használtam. A módszertan részletes leírása a 3.1.1., a kutatás eredményei a 3.2.1. fejezetben olvashatók.
3.) A 3. célkitőzés vizsgálatához az üzleti bizalmi indexek számításának módszertanát adaptáltam mezıgazdasági vállalkozások vizsgálatára. Alkalmazott statisztikai módszerek:
összefüggésvizsgálat kereszttábla elemzéssel, asszociációs együtthatók számítása, korreláció és regresszió számítás. A módszertan részletes leírása a 3.1.2., a kutatás eredményei a 3.2.2.
fejezetben olvashatók.
A 2.3. fejezetben a saját vizsgálatok alapjául szolgáló konjunktúra vizsgálatok eddigi gyakorlatát ismertetem
1. 3. Hipotézisek
Kutatásaim során az alábbi kiinduló hipotéziseket fogalmaztam meg, amelyek vizsgálatát primer adatokra alapozott empirikus kutatással és szekunder adatokat, más szerzık eredményeit is felhasználva végeztem:
• Az Európai Unióhoz történı csatlakozás rövid távon pozitív változással jár a belépı országok konjunktúra mutatóiban.
• Az elıcsatlakozási és strukturális alapokból érkezı források jelentıs mértékben járulnak hozzá a gazdálkodók beruházásaihoz, így az agrárgazdaság teljesítményéhez. A beruházások megvalósításában a támogatásoknak kulcsszerepe van.
• Pozitív összefüggés van a vizsgált gazdálkodók árbevétele és beruházásaik nagysága között, az árbevétel jelentıs részben meghatározója a beruházások volumenének.
• Pozitív irányú összefüggés mutatható ki a vizsgált gazdálkodók:
- árbevételének nagysága és jövıre vonatkozó várakozásaik,
- üzleti, termékértékesítési, jövedelmezıségi várakozásaik és a következı évekre tervezett beruházásaik, valamint
- a különbözı várakozásaik (üzleti, termékértékesítési, jövedelmezıségi) között.