1. A konjunktúra mutatók alakulásának vizsgálata szerint (más szerzık eredményei alapján) az Európai Unióhoz történı csatlakozás rövid távon pozitív változással járt néhány belépı országnál. Az 1973-ban csatlakozott országok adatai szerint a belépés után konjunktúra volt megfigyelhetı. Például Írország esetében páratlan volt a növekedés. A ’80-as években csatlakozott országok növekedési pályáján is megtalálható az ’80-as és ’90-es évek eleji mélypont. A csatlakozásuk idıpontjában a görög növekedés átlag alatti volt, míg a másik két ország esetében átlag körüli.
2004. május 1. óta hazánk is az Európai Unió tagja, ami a mezıgazdaságra nézve elınyökkel és hátrányokkal egyaránt jár. A német statisztikai hivatal elemzése szerint az EU-hoz 2004.
május 1-jén csatlakozott 10 ország gazdasága a belépés óta eltelt 5 évben – változatlan árakon számolva – átlagosan 22,5 százalékkal nıtt. A legnagyobb növekedés Szlovákiában volt, 35,8%-os, a legkisebb mértékben Magyarország gazdasága nıtt, 9,9%-kal. Lengyelország bruttó hazai összterméke 23 %-kal, Csehországé 25,6%-kal növekedett. A régi uniós tagországok hazai összterméke az eltelt 5 évben az újakénál jóval kisebb mértékben, 8,3%-kal gyarapodott.
Ehhez nagymértékben hozzájárultak az elıcsatlakozási és strukturális alapok forrásai.
2. A SAPARD-ban, az AVOP-ban és az NVT-ben rendelkezésre álló források a magyar agrárium és a vidéki gazdaság szerkezet-átalakításának, modernizálásának megkezdését szolgálták, a szükséges változások megvalósításához viszont szerények voltak. A SAPARD, az AVOP és az NVT tapasztalatai azt mutatják, hogy a fejlesztési források felhasználásával kapcsolatos korábbi kételyek nem igazolódtak, a beadott pályázatok forrásigénye esetenként jelentısen meghaladta az elıirányzott pénzügyi keretet. A fı célkitőzések, prioritások jórészt teljesültek, de néhány intézkedés megvalósulásában módosítást igénylı aránytalanságok is jelentkeztek.
Minden gazdálkodónak meg kell találni azt az utat – akár egyénileg, akár szövetkezve – ami a tevékenysége jövedelmezı és fenntartható folytatását biztosítja. Ehhez az elsıdleges támogatási forrásokat az EMVÁ-ra épülı Új Magyarország Vidékfejlesztési Program biztosítja. Ahogy Ángyán is írja: EU csatlakozásunk a gazdák szempontjából csak akkor lehet sikeres, ha igénybe tudják venni a helyzetüknek leginkább megfelelı uniós támogatási
formákat, képesek lesznek ezek legmegfelelıbb összetételét kialakítani, hangsúlyozva ugyanakkor a többfunkciós mezıgazdaság, a környezet- és tájgazdálkodás hosszútávú megvalósítását (Ángyán 2001, 2005a, 2005b). A fenntartható agrár- és vidékfejlesztés egységes rendszerben való szemlélete Magyarországon különösen fontos, mert a gazdálkodók, a vidékiek ettıl remélhetik életszínvonaluk javulását. (Csete, 2005)
Az elıcsatlakozási és strukturális alapokból érkezı források jelentıs mértékben járultak/járulnak hozzá a gazdálkodók beruházásaihoz, így az agrárgazdaság teljesítményéhez, a beruházások megvalósításában – a gazdálkodók várakozásai mellett – a támogatásoknak kulcsszerepe van. Az ÚMVP 4 tengelye mentén mintegy 1300 milliárd forint forrás használható fel 2007-2013 között, ennek közel fele a struktúra váltást szolgáló, agrármodernizációs célú fejlesztési forrás. A Program sikere alapvetıen a gazdálkodók döntéseitıl, támogatási programokban való részvételi szándékuktól függ. A vizsgálat alapján megállapítható, hogy a Nyugat-dunántúli Régióban a gazdálkodók többsége gazdaságának további fejlesztését tervezi, beruházásokat szeretne végrehajtani. A döntéseik hátterében álló motivációk feltérképezéséhez kívánt hozzájárulni a disszertáció.
3. A kérdıíves felmérés eredményei szerint a gazdálkodók egy jelentıs része (elsısorban a kisebb méretőek) felkészületlenséget jelzett az Uniós csatlakozással kapcsolatban, ami figyelembe véve a közösségi agrárszabályozás sokrétőségét és bonyolultságát, akár komolyabb nehézségeket is jelenthetett volna a gazdálkodók számára. A kérdıíves megkérdezések alapján fontos kiemelni, hogy a gazdálkodók válaszai mérsékelten ugyan, de optimizmust sugároznak, hiszen fejleszteni, beruházni akar nagyrészük, a megtermelt jövedelmet saját gazdaságukba visszaforgatni. Ugyanakkor gazdasági döntéseik megfontoltak, racionálisak. A támogatási lehetıségeket igyekeznek kihasználni, ha ezt gazdaságméretük és a rendelkezésre álló források lehetıvé teszik.
a.) A gazdaságméretek bıvítését tekintve mérsékelt földmozgás volt kimutatható, a megkérdezett gazdálkodók többségének véleménye szerint a földvásárlási lehetıségeik az EU csatlakozással beszőkültek. A sokak által várt földár-robbanás elmaradt, a várakozások viszont további földár és bérleti díjemelkedést jeleznek. Mivel a földtörvény nem teszi lehetıvé a gazdasági szervezetek által történı földvásárlást, a megkérdezettek egyéni jelzései alapján megállapítható, hogy jelentıs társas vállalkozásoknál a magán célú földvásárlás,
amikor a vállalkozás vezetıi, tagjai vásárolnak termıföldet és azt bérbeadással hasznosítják.
A földkérdés közmegegyezésen alapuló rendezése továbbra is megoldandó feladat az érintettek számára.
Fontos befolyásoló tényezı lehet még (bár erre nem terjedt ki a vizsgálat) a külföldiek földvásárlásának tiltására vonatkozó moratórium, ami a Régió fekvése és a több éve itt gazdálkodó számos külföldi (elsısorban osztrák és német tulajdonú) egyéni és társas vállalkozás miatt emelendı ki. A megkérdezettek egyéni válaszai, elmondásai alapján az „egymás mellett élés” már régóta tart a külföldi gazdálkodókkal, a „földpiac lassan le van osztva”.
A megkérdezett gazdálkodók közel ¾-ének vélekedése szerint az EU csatlakozás és az ezután jelentısen megemelkedı területalapú támogatás egyértelmően a földbérleti díjak emelkedését okozta. A válaszadók fele szerint a földbérleti díjak 25-50%-kal nıttek az EU csatlakozás után.
b.) Az EU csatlakozással az addig elérhetı források többszörösének megszerzésére nyílt lehetıség a gazdálkodók számára mind a területalapú, mind a beruházási és vidékfejlesztési célú támogatásokat tekintve. Arra a kérdésre, hogy kedvezıbbnek tartja-e az új támogatási rendszert, mint a csatlakozás elıttit, a kérdıívet kitöltık 81 %-a válaszolt igennel. A pozitív megítélés magas aránya nem meglepı, hiszen a gazdálkodók (elsısorban a szántóföldi növénytermesztık) a 2004. elıtti támogatásaiknál összességében nagyobb támogatásokhoz jutottak. A dolgozat készítésének idıpontjában zajlik a 2009. évi gépberuházási támogatások beadása, amely az FVM jelzése szerint a 2013-as költségvetési idıszakban nagy valószínőséggel az utolsó géptámogatási lehetıség lesz. A gazdálkodóknak a jövıben, ezután a transzfer megszőnése után, a külsı források egyéb fajtáiból (kedvezményes hitelek, lízingek, garanciák), illetve a 2013. után még bizonytalanul tervezhetı közvetlen kifizetésekbıl származó jövedelemtöbbletbıl kell elsısorban beruházásaikat finanszírozniuk.
Optimizmust jelez, hogy a kérdıívet kitöltık több mint fele, 55 %-a tervez a következı években támogatási pályázatot beadni.
c.) A kérdıíves felmérés egyik fı célja a gazdálkodók beruházásainak felmérése, a beruházási motivációk és a finanszírozási háttér meghatározása, a beruházások nagysága és az árbevétel közti összefüggések feltárása, a jövıbeni beruházásokra vonatkozó modell felállítása volt.
Minél nagyobb a gazdaságméret, annál nagyobb arányban finanszírozzák beruházásaikat támogatásból a gazdaságok. Tehát beigazolódni látszik az az állítás, hogy a támogatások elsısorban a nagy gazdaságokhoz jutnak. Ennek persze méretgazdaságossági oka is van, kis összegre a nagy adminiszrációs teher és járulékos (fix) költségek miatt nem érdemes pályázni.
A kvalitatív vizsgálatok során tapasztaltak alapján elmondható, hogy a kisebb gazdaságok mérsékeltebb éreklıdésének az „úgyis a nagyok nyernek csak” sztereotípia is oka lehet.
A kapott eredmények szerint létezik egy pozitív kapcsolat a gazdálkodók árbevétele és beruházásaik nagysága között, de az árbevételtıl való függésen kívül egyéb tényezık is jelentısen módosíthatják a tényleges beruházásokat.
A determinációs együttható (r2) értéke 0,566, vagyis az árbevétel több mint 50%-ban határozza meg a beruházásokat, a többi véletlen hatás, vagy a modellbe be nem vont, egyéb tényezık szerepe érvényesül. A korrelációs együttható (r) értéke 0,753, ami szoros kapcsolatot jelez a vizsgált gazdálkodók árbevétele és beruházásaik értéke között. A reziduális szórás értéke magas, ami a véletlen eléggé jelentıs szerepét mutatja a beruházások alakulásánál.
A felállított statisztikai modell alkalmas a gazdálkodók árbevétele és várakozásai alapján a beruházási volumen elırejelzésére, így hozzá tud járulni a támogatási programok sikeres megvalósításához, a gazdálkodók versenyképességének növeléséhez.
d.) A gazdálkodók várakozásai mérsékelten voltak optimisták. Negatív várakozásokkal néz a jövı elé a megkérdezett gazdálkodók 16%-a, valamivel mint egyharmaduk számít stagnálásra, mintegy 50%-uk javulást vár. Megítélésem szerint a gazdálkodók válaszait nagymértékben befolyásolta, hogy a felmérés idıpontjában még csak két teljes gazdasági évet töltöttek Unión belül. Az elsı évek termékértékesítési lehetıségeit nagyban befolyásolta az Uniós csatlakozás, Magyarország a gyakorlatban is megismerkedhetett a közösségi intervencióval a gabonaágazat területén.
Statisztikailag igazolt hipotézisem szerint pozitív összefüggés mutatható ki a vizsgált gazdálkodók: 1. árbevételének nagysága és jövıre vonatkozó várakozásaik, 2. üzleti, termékértékesítési, jövedelmezıségi várakozásaik és a következı évekre tervezett beruházásaik, valamint 3. a különbözı várakozásaik között (üzleti, termékértékesítési, jövedelmezıségi) között.
Az árbevétel nagysága nem befolyásolta az EU csatlakozással kapcsolatos várakozásokat, a 10 millió Ft árbevétel alatti és feletti gazdaságok 75,8, illetve 76,6%-a vélekedett úgy, hogy az EU csatlakozással javulni fog gazdaságának helyzete. Ez utóbbi számok némi „túlvárakozást”
tükröznek, sokkal nagyobb azon válaszadók aránya akik pozitívan tekintettek az EU csatlakozás elé, 3 évvel a csatlakozás után már jóval kisebb részük ítélte meg kizárólag pozitívan saját gazdaságának általános helyzetét, jövedelmezıségét és termékértékesítési lehetıségeit. A gazdálkodók jelene jobban meghatározza beruházási döntéseiket, mint jövıbeni várakozásaik.