Vizsgák, mérések

Az értékelés alapvető formája a hivatalos állami vizsga, amelyhez standard minőségű jellemzőket kapcsolnak nemzetközi viszonylatban. A vizsgarendszer jelentősége abban mutatkozik meg, hogy mennyire befolyásolja közvetlenül az adott ország társadalmi mobilitását, a társadalmi munkamegosztást és a munkaerő képzettségét. A vizsga szűrőként is funkcionál, ami lehetővé teszi, hogy a tudásról intézményi szinten is visszajelzést adjon. Mindig társadalompolitikai célok érvényesülnek azokban a kérdésekben, hogy mekkora a vizsga szerepe, hogyan működik, kik vizsgáznak. A fejezetben az ISCED 2-es szintre fókuszálok, azonban már megjelennek azok a vizsgák is, amelyek az ISCED 3 szintre való belépésnek a feltételei (Balázsi & Horváth, 2007; Eurydice, 2014).

5.2.3.1. Belső és külső értékelés

A vizsgák központi szereppel rendelkeznek a közoktatás szabályozásában. Minden vizsgált országban jelen vannak a különböző iskolafokokat lezáró vizsgák, de a mérési területek eltérőek. Ezekkel a vizsgákkal tudják biztosíntani az oktatási rendszerek minőségbiztosítási stratégiáját, valamint az iskolai oktatáshoz ezek segítségével biztosítanak jogi és tartalom-specifikus alapot, továbbá lehetővé teszik az oktatási rendszerről és az iskolák sikerességi rátájáról való adatgyűjtést.

Jelenleg Ausztriában szervezeti szempontból az általános iskola első két éve alapvető értékelési egységet képez (Grundstufe I), ami azt jelenti, hogy egyetlen gyermek sem bukhat meg, így próbálják elkerülni az iskola negatív kezdésének benyomását. A harmadik és a negyedik év képezi a második szakaszt (Grundstufe II). Az I. Grundstufe esetében az értékelés alternatív formáit lehet használni az 1-5 fokozat megadása mellett, a második szakaszban már

77

osztályozni kell a diákokat (Grundstufe II) (OECD, 2017a,b). A teljesítményértékeléseket egyenletesen oszlatják el az értékelési időszak/tanév során, az értékelést a tanárok végzik. Az eredmények, osztályzatok befolyásolják azt, hogy a gyermek hol folytathatja tanulmányait, általános középiskolában vagy egy modern középiskolában. Ha az adott iskola rendelkezik várólistával, akkor ezeket az évvégi osztályzatokat veszik alapul a döntésnél. Csak bizonyos iskolatípusoknál alkalmaznak felvételi eljárást (OECD, 2017b).

Ausztriához hasonlóan Csehországban, Romániában (Rica Popa & Bucur, 2016) és Szlovákiában is folyamatosan értékelik a tanulókat az egyes tantárgyakból, valamint minden tanév végén kapnak egy iskolai jelentést/bizonyítványt, amely tartalmazza a tanuló tantárgyi eredményeit. Csehországban az első tanévre a teljes jelentés helyett csak egy kivonatot adnak a diákoknak, amelyek nem tartalmazzák az osztályzatokat. Az értékelést itt is a tanárok végzik.

Itt a tanulmányi eredmények és a magatartás értékelése kiegészülhet tantárgyankénti szóbeli értékeléssel, ideértve az alapfokú oktatási keretprogram által meghatározott kulcskompetenciák értékelését is (Czech Eurydice Unit, 2017). Szlovákiában az első négy évfolyamon az értékelést szóban végzik, az 5. osztályos tanulók vizsgákat tesznek nyelv és irodalom, valamint matematika tantárgyakból. A központi vizsga eredménye hozzájárul az oktatás és a tanítás minőségének javításához (European Commission, 2020h; IBE, 2011).

Horvátországban is szóbeli és szöveges értékelés történik az első osztályos tanulóknál, a későbbiekben előre meghatározott rendszer alapján osztályzatokat kapnak a diákok (Kovacevic, 2018). Lengyelországban is osztályzás alapú a belső értékelés, amelyet a tanár végez, azonban az 1-3. osztályban leíró jellegű értékelésben minősülnek a diákok.

Lengyelországban a belső értékelés mellett megjelenik az általános iskolai szintű külső értékelés is, amelyben a 8. osztály végén a diákok egy írásbeli vizsgát tesznek. A vizsga célja az általános iskolai tanulók tudásának felmérése, megvizsgálva, hogy mennyire felelnek meg az alaptantervben meghatározott követelményeknek. A teszt eredménye nincs befolyással a továbbtanulásra, azonban azokban az iskolákban, ahol van várólista, figyelembe veszik a vizsga eredményét (Chlon-Dominczak, 2017).

Magyarországon szintén megjelenik a belső értékelés mellett a külső értékelés is. A magyar általános iskolák gyakorlatában széles körű diagnosztikai értékelést alkalmaznak, amelyet a tanulók tényleges tudás- és képességszintjének mérésére, valamint formatív és összefoglaló értékelésére alkalmaznak, tanulmányaik előrehaladásának és a tanulás fejlődésének felmérése kapcsán. A diagnosztikai mérések országos rendszerét 2001 óta fejlesztik és alkalmazzák az alapkompetenciák országos felmérése révén: a 6., 8. és 10.

osztályokban, ahol a tanulók szövegértési és matematikai tesztet töltenek ki. Ezekre a tesztekre nem kapnak osztályzatot, de az eredményeik hozzáférhetőek lesznek. Ezen túlmenően vannak olyan intézmények (pl. gimnázium), ahova kérik, hogy a 8. osztályos diákok írjanak felvételi vizsgát, és ezek pontszáma alapján veszik fel őket az intézményekbe (Kaposi, 2012).

Szerbiában szintén folyamatos belső értékelés történik az alapfokú oktatás során.

Azonban külső értékelésként a 8. évfolyam végén a tanulóknak záróvizsgát kell tenniük az általános iskola befejezése érdekében. A záróvizsga az elsajátított kompetenciákat értékeli, és három tesztből áll: anyanyelv, matematika és kombinált teszt (egyesíti a természettudományokat és a társadalomtudományokat). Ez a teszt szükséges a középiskolai továbbtanuláshoz is. Az országban új gyakorlatként a 2014/15-ös tanév kezdetén az általános iskola 4., 6. és 8. osztályának tanulóit matematikából tesztelték a „Kezdeti tanulók tesztje”

projekt keretében országos szinten (Bazic, 2011; European Commission, 2020f).

78

Szlovéniában szintén folyamatos évközi belső értékelés zajlik, ahol az 1. és 2.

évfolyamon a tanárok leíró jelleggel értékelik a tanulók fejlődését, és csak 3. osztálytól osztályzatokkal. Szlovéniában a különböző ciklusok végén a tanulók kötelező nemzeti tesztet töltenek ki (ezek az anyanyelv, a matematika, az idegen nyelvek, egy természettudományos tárgy és egy társadalomtudományi teszt). Fő cél az oktatás és a tanulás minőségének javítása, ezáltal biztosítva a tanulók magasabb szintű tudását és kompetenciáit. A tesztekben való részvétel az első és a második időszakban önkéntes. A harmadik időszak végén kötelező záró tesztek vannak (OECD, 2016a). Csak ennek teljesítésével lehet befejezni sikeresen az általános iskolát. Ezután a gyermekek dönthetnek, hogy középiskolában vagy gimnáziumban folytatják-e tanulmányaikat. Azok a diákok, akik nfolytatják-em tfolytatják-eljfolytatják-esítik folytatják-ezt a végső tfolytatják-esztfolytatják-et, az általános iskola 10.

évfolyamát ettől függetlenül befejezhetik. A nemzeti értékelés jövőbeli státusáról és hatásáról jelenleg vita folyik (Eurydice, 2014; OECD, 2016a).

5.2.3.2. Nemzetközi mérések

A hatékony értékelési stratégiák meghatározása fontos az eredmények javítása és egy jobb, valamint igazságosabb iskolarendszer kialakítása érdekében. Minden ország törekszik arra, hogy részt vegyen a nemzetközi vizsgálatokon, ahol a fő mérési területek között a szövegértés és a matematika is szerepel. Az országoknak saját belső értékelési rendszerük van, mérési programjaikban azonos, hogy rendelkeznek országos szintű külső méréssel, és nemzetközi méréseken is részt vesznek. Elsődleges szempont a térség országai számára, hogy a mérés megbízható legyen, és állandó időközönként kerüljön megrendezésre. Az oktáspolitikai irányítók így kaphatnak valós képet azon diákok felkészültségéről, akik hamarosan elhagyják az alapfokú oktatást, valamint ezek által kaphatnak képet az oktatás eredményességéről és az intézmények hatékonyságáról (Eurydice, n.d.; IBE, 2011; Mullis et al., 2016). A PISA (15.

táblázat) és a TIMSS (16. táblázat) nemzetközi méréseken való részvételt a táblázatok mutatják be.

A vizsgált országok 2006 óta folyamatosan részt vettek a PISA felmérésben (kivéve Szerbia 2015-ben), valamint kisebb mértékben a TIMSS 8. osztályos felmérésben is. A legutóbbi 2019-es TIMSS mérésen a vizsgált terület minden országa részt vett a 4. évfolyamos mérésen (Balázsi & Horváth, 2011; OECD, 2016b). A mérésekkel nyomon követhetőkké válnak a matematikai teljesítmények jellemzői, valamint minden gyűjtött eredmény összevethetővé válik a többi országgal. A tanulói teljesítménymérésekre és az oktatás eredményességének mérésére szolgáló nemzetközi tesztek pl. a PISA, TIMMS segítenek valós képet adni a vizsgált ország oktatási rendszeréről (Csapó, 2005; OECD, 2014; 2015b; 2015c).

A PISA-felmérés fontos oktatáspolitikai eszköz, amely megmutatja, hogy a tanulók mennyire eredményesek a továbbtanuláshoz vagy munkaerőpiaci elhelyezkedéshez szükséges területeken. A PISA matematikatesztjében többek között az átfogó problémalátás, valószínűségszámítás, matematikai gondolkodás szerepel. A méréseken a tesztpontszámokon túl fontos információkat gyűjtenek a hallgatók matematika tanulásának összefüggéseiről is. A részt vevő országokban a diákok, szüleik, tanáraik és iskolaigazgatóik kiegészítő kérdőívet töltenek ki az otthoni és iskolai tanulási tapasztalatokról és az oktatásról. Ezen kérdőívek összesített adatai fontos kérdéseket vethetnek fel az oktatási politikák és gyakorlatok végrehajtásával kapcsolatos szakembereknek (Dudok, 2018a; Horn & Sinka, 2007; OECD, 2015d; Oktatási Hivatal, 2016).

79

15. táblázat. PISA vizsgálatokban résztvevő országok az adott években

2000 2003 2006 2009 2012 2015 2018

Ausztria x x x x x x x

Csehország x x x x x x x

Horvátország - - x x x x x

Lengyelország x x x x x x x

Magyarország x x x x x x x

Románia - - x x x x x

Szerbia - x x x x - x

Szlovákia - x x x x x x

Szlovénia - - x x x x x

16. táblázat. TIMSS vizsgálatban részt vevő országok az adott években 8. osztályos mérés

1995 1999 2003 2007 2011 2015 2019

Ausztria x - - - - - -

Csehország x x - x - - -

Horvátország - - - - - - x

Lengyelország - - - - - - -

Magyarország x x x x x x x

Románia x x x x x - -

Szerbia - - - x x - -

Szlovákia x x x - - - -

Szlovénia x - x x x x -