Az empirikus vizsgálathoz tartozó adatfelvétel több lépcsőben valósult meg. Elsőként a magyar adatok kerültek felvételre egy pilot vizsgálat keretében, majd a kérdőív elemzése történt meg.
Ezután következett a nagymintás mérés és a kérdőív lefordítása a célországok anyanyelvére. A fordítás hivatalos fordítóirodán keresztül valósult meg, ahol az ellenőrzés elve érvényesült, tehát a visszafordítás is megtörtént magyar nyelvre. Ezután a kérdőíveket rögzítettem az online platformra és begyűjtöttem a nemzetközi adatokat.
A mérőeszközt és kérdőívvel kapcsolatos eredményeket a hetedik fejezetben mutatom be, a kérdőívek a mellékletben tekinthetők meg. A mérőeszköz kialakítása az előzetesen bemutatott tényezőkre épül, ezért fontos, hogy ezen tényezők ismertetése után kerüljön bemutatásra a kérdőív.
23 3.4.1. Minta
Hazai minta
Az online felületen a kérdőívet 637 fő matematikát oktató tanár töltötte ki, ebből 494 nő és 143 férfi. Átlagéletkoruk 50,73 (SD=8,52). A kitöltők között szerepelt olyan is, aki 3 éve van a pályán és olyan is, aki 40 éve, a pályán eltöltött évek átlagosan 26,2 (SD=10,411).
Nemzetközi minta
A nemzetközi mintába összesen 443 fő került bele (M=43,95 SD=10,41). A nemzetközi minta adatai Ausztriából, Csehországból, Horvátországból, Lengyelországból, Romániából, Szerbiából, Szlovákiából és Szlovéniából származnak. A minta adatait az 1. ábra, valamint további pontos adatait (átlagéletkor, szórás) a 32. táblázat mutatja be.
1. ábra A vizsgált ország összessített mintájának alakulása az elemszám tükrében (N=1080) (fő)
3.4.2. A vizsgálat leírása Hazai vizsgálat leírása
A résztvevőknek egy online kérdőívet kellett kitölteniük, melyben az alapvető demográfiai adatok mellett az oktatási rendszer irányítására és a matematikaoktatásra vonatkozó kérdések is szerepeltek. A kitöltők önként vettek részt a kutatásban. A résztvevők tájékoztatást kaptak a vizsgálat céljáról és arról, hogy a részvétel teljesen anonim módon történik. A vizsgálat során az etikai szabályoknak megfelelően jártam el. A célcsoport elérése elektronikus úton történt.
35 30 84
68 52 54
60
60 637
Ausztria Csehország Horvátország Lengyelország Románia
Szerbia Szlovákia Szlovénia Magyarország
24
Magyarországon a közoktatási intézményeket minden adatukkal együtt fenntartótól függetlenül nyilvántartják és ezt az adatbázist nyilvánosságra hozzák. Az intézményeket egyesével kerestem meg emailben, ahol kértem az iskolaigazgatót/iskola titkárt, hogy a matematika szakos kollegáiknak továbbítsák a levelet és segítsék munkámat a kitöltéssel, így az összes iskolába eljutott levelem. Továbbá egy közismert közösségi hálózat felültén (FaceBook) a célcsoportra irányuló zárt közösségekben is megosztottam a kérdőívet, így széles körben megismerhetővé vált.
A kérdőív zárt kérdésekből és állításokból állt. A kérdések az összehasonlító releváns témaköreit vizsgálják. Az érintett témakörök a következők: oktatásirányításra és tantervekre vonatkozó érdekérvényesítés helyi és országos szinten, hazai és nemzetközi mérésekre vonatkozó kérdések és azok fontossága; taneszközökre és azok használatára; a matematika területén a tantervre, tananyag mennyiségre és az órák számára vonatkozó kérdések; gazdasági erőforrások.
A kérdések között voltak, amelyekre intervallum-, ordinális- és nominális skálán kellett választ adni, olyanok, amelyek ordinális skálán értelmezettek, valamint voltak eldöntendő kérdések is. A kérdőív kérdéseit a szakirodalomra vonatkozva és korábbi vizsgálatokra építve hoztam létre.
Nemzetközi vizsgálat leírása
A magyarországi pedagógusmintán felvett kérdőív szakfordítók segítségével minden ország hivatalos anyanyelvére lefordításra került, majd a kérdőív visszafordítása is megtörtént magyar nyelvre. Ezeket a kérdőíveket online felületen tettem elérhetővé a kitöltők számára, továbbá létrehoztam egy felületet, ahol a vizsgált térség országaiban élők magyar nyelven is kitölthették a kérdőívet, így lehetőséget adva azoknak a nem magyarországi területeken oktató pedagógusoknak, akik magyar nyelven szerették volna azt kitölteni (természetesen annak az országnak a megjelölésével, ahol a pedagógiai munkát végzik).
A kérdőív teljes egészében megegyezik a magyar pedagógusok körében felvett kérdőívvel, ezzel lehetőséget teremtve a minták összehasonlításhoz, így a kérdőív zárt kérdésekből és állításokból állt, de lehetőségük volt szöveges véleményt is formálni a kérdőív végén. A kérdések és a témakörök már a korábbi fejezetekben, illetve a magyar mintán történő mérést bemutató fejezetben bemutatásra kerültek.
A nemzetközi mérés során is önkéntes volt a részvétel, a kitöltés anonim módon történt.
A vizsgálat során az etikai szabályoknak megfelelően jártam el. A legtöbb országban egy online nemzetközi adatbázis található, ahol a honlapon egyesével az intézmények nevét megnyitva elérhetővé válik az adott intézmény elérhetősége. Ezeket egyesével kell kimenteni és az email címeket átalakítani kép formátumból. Így az intézmények összegyűjtése lassú folyamat volt, egyedül Horvátországban van a magyarországihoz hasonló hozzáférésű lista. Az emailben történő megkeresés után egy közösségi média felületén csoportokat és oldalakat kerestem, ahol engedélyezték a kérdőívek megosztását, valamint különböző pedagógusszervezetekkel vettem fel a kapcsolatot. A kérdőív egy alapból szűk réteget szólít meg, 13-15 éveseket matematika tantárgyból oktató pedagógusokat, így nehéz volt az ő elérésük.
Az adatok szűrése a feldolgozás során történt meg, a végső mintából kizárásra kerültek, az olyan válaszadók, akik nem megfelelően töltötték ki a kérdőívet (pl. nem oktatatott matematikát, nem az adott kérdésre adott választ), illetve több esetben is előfordult, hogy
25
diákok is válaszoltak. Az adatok elemzését SPSS 21. programcsomaggal végzem. Az elemzések során a csoportok összehasonlítására t-próbát, illetve F-próbákat alkalmazok, valamint a kettőnél több független csoport összehasonlítására az egyszempontos-variancaiaanalízist használom. A vizsgálat során az egyszempontos-varianciaanalízis feltáró jellegű, előzetes hipotézisek nem vonatkoznak arra, hogy mely csoportok között várok különbségeket, minden egyes párosítást szeretnék végignézni, ezért a post hoc eljárást választom. A post hoc teszt elvégzésének szabályai alapján amennyiben a Levene-teszt során teljesül a szóráshomogenitás, akkor a Tukey próbát alkalmazom, amennyiben a szóráshomogenitás nem teljesül, akkor a Dunnett T3 tesztet alkalmazom.
26
4. A VIZSGÁLT OKTATÁSI RENDSZEREK FEJLŐDÉSE A 19. SZÁZAD KÖZEPÉTŐL AZ EZREDFORDULÓIG