Tantervi szintek országonként

Ausztriában a nemzeti tantervet az Oktatási, Művészeti és Kulturális Minisztérium határozza meg. A tantervek két egységre tagolódnak, a kötelező tartalomra és az opcionális témákra (kiterjesztett tartalmak), amelyeket helyi szinten választhatnak (OECD, 2017a; Specht és Sobanski, 2012). Így a nemzeti tanterv mellett az iskoláknak bizonyos mértékű beleszólási lehetősége van a tantervi intézkedésekbe, mert az opcionális tartalmak (egyharmad) lehetőséget

74

adnak arra, hogy a helyi különbségeket kezeljék, és növeljék az iskola autonómiáját (IBE, 2011;

OECD, 2017b;).

Csehországban a központilag létrehozott állami/nemzeti tanterv meghatározza az oktatás konkrét célkitűzéseit, formáját, hosszát és tantervi tartalmát, valamint azok végrehajtásának általános feltételeit. Az alapfokú oktatásban kötelező érvényű dokumentum az alapfokú oktatási keretprogram, ennek alapján dolgozzák ki az iskolák saját oktatási programjukat, amelyek biztosítják az oktatás megvalósulását az intézmény egyéni kontextusához igazodva (Czech Eurydice Unit, 2017). A programot azután évfolyamokra bontják le, és így határozzák meg a tantárgyak tananyagait. A tanárok kiválaszthatják saját tanítási módszereiket az oktatási programban megfogalmazott javaslatok vagy ajánlások keretein belül (Eurydice, 2011a; Mullis et al., 2016).

Horvátországban a Nemzeti Tanterv határozza meg az oktatás általános célkitűzéseit, a tanulás kimenetelét és kompetenciáit, továbbá az elsajátítás módját és a pedagógiai, oktatási módszereket (Kovacevic, 2018). Leírja az értékelési és felügyeleti rendszert, amelyek minden iskolára és a tanulóra vonatkozóan azonosak és kötelezőek. A következő tantervi szint a differenciált tanterv az általános iskolában a választható tantárgyak halmazát tartalmazza. Az alaptantervhez hasonlóan a differenciált tanterv is minden tanuló számára kötelező. Harmadik szinten az iskolai tantervek állnak, ennek alapját a nemzeti tanterv és a differenciált tanterv adja. Az iskolai tantervek az intézményi alkalmazottakkal, a diákokkal, a szülőkkel és a helyi közösséggel együttműködve készülnek. Az iskolai tanterv magában foglalja a nem kötelező tárgyakat, modulokat és egyéb oktatási programokat is (Kovacevic, 2018; Republic of Croatia Ministry of Science, Education and Sports, 2010).

Lengyelországban is a nemzeti tanterv képezi az oktatás alapját minden iskolában. A nemzeti tanterv célja, hogy biztosítsa az oktatási rendszer egységességét a közös alapok meghatározásával, valamint meghatározza az egyes tantárgyakra vonatkozó oktatási célkitűzéseket és várható tanulási eredményeket (Chlon-Dominczak, 2017). Második szintként működik egy oktatási program (helyi tanterv), amely leírja a tanulók számára elsajátítandó tartalmakat, a célkitűzések elérésének módjait és a tanulókra vonatkozó értékelési eljárásokat.

A minisztérium által hagyja jóvá ezeket az oktatási programokat, amelyet minden iskola szabadon felhasználhat akár egészben, akár részben, vagy adaptálhatja őket az igényeihez. A tanárok saját, önállóan kifejlesztett oktatási programot is megvalósíthatnak, ha ezek megfelelnek a nemzeti tantervnek (Chlon-Dominczak, 2017; IBE, 2011; Mullis et al., 2016).

Magyarországon a Nemzeti alaptanterv (NAT) minden évfolyamra és műveltségi területre kitér, tartalmazza a célokat, az alapelveket, a fejlesztési feladatokat, a kulcskompetenciákat és a tartalmi csomópontokat is (Falus, 2009; Molnár, 2013). Fő funkciója, hogy meghatározza a műveltségi alapot, és megteremtse az iskolák közötti átjárhatóságot, valamint egységet teremtsen a közoktatás minden szintjén (Falus, 2009; Kaposi, 2012). A második szintet a központi kerettanterv/nevelési-oktatási program határozza meg, amely részletes tanítási programterv, így tartalmazza a taneszközöket és az értékelési rendszert, valamint javaslatot tesz a helyi tantervre. A legalsó szinten a helyi pólus áll, amelyben az intézmények határozzák meg az iskola tantervét, előírja az óraszámokat és az óratervet szoros együttműködésben a NAT-tal és a kerettantervvel (Báthory, 2000; Molnár, 2013; Mullis et al., 2016).

Romániában a nemzeti tanterv magában foglalja az általános iskolai oktatás tartalmát, amely központilag meghatározott és kötelező minden diák számára. Továbbá tartalmazza a

75

külön bizottságok által kidolgozott és a minisztérium által jóváhagyott keretprogramokat, amelyek szabályozzák a kötelező és választható tárgyakat, az osztályok minimális és maximális létszámát, valamint az iskolai tanterveket (Rica Popa & Bucur, 2016). A szülőkkel, a tanulókkal és egyéb partnerekkel folytatott konzultációk alapján és az oktatási tanács jóváhagyásával készül a helyi tanterv, amely tartalmazza az egyes iskolákra vonatkozó oktatási ajánlatot (IBE, 2011; Mullis et al., 2016).

Szerbiában a nemzeti tanterv meghatározza az egyes tantárgyak tartalmát, beleértve a tanítás és az oktatás céljait, azok elérésének iránymutatásait minden iskolai fokozaton, valamint részletes útmutatást ad a tanárok számára (IBE, 2011). Az oktatás céljainak és eredményeinek elérését célzó összes tartalmat, folyamatot és tevékenységet állami (központi) és iskolai (helyi) szinten is előírják és szabályozzák. Az általános iskolai tanterveket az Oktatási Minisztérium hagyja jóvá. A helyi iskolai tanterv kidolgozása az alapdokumentum alapján történik, amelyet a Tanárok Tanácsa és az Iskola Igazgatóság fogad el. A tanterv végrehajtása során a tanároknak bizonyos mértékű beleszólása van, azonban minden esetben be kell tartaniuk az abban foglaltakat, pl. bizonyos tantárgyak esetében előírják számukra, hogy mennyi órát kell az adott témakörre szánniuk, más esetben a tanárok dönthetik el az óraszámok a mértékét (Bazic, 2011;

IBE, 2011; Mullis et al., 2016).

Szlovákiában a Nemzeti/állami oktatási program határozza meg az iskolák oktatásának kötelező tartalmát, általános célkitűzéseit és kulcskompetenciáit. Az állami oktatási program tartalmazza például az oktatás és a képzés célját, a program befejezésekor várható eredményességi szintet és a kerettantervet. A kerettantervek az állami oktatási program részét képezik, amelyek magukban foglalják a fő tanulási témaköröket, a kötelező és nem kötelező tantárgyak listáját és meghatározzák a tanórák minimális számát. A kerettantervek szabályozzák a tanárok és a diákok heti szintű terhelését, az órák számát. Az alsó tantervi szinten az iskolai oktatási program áll, amely olyan tanterv, amely az egyes iskolákhoz igazodik, megfogalmazza, hogyan tudják elérni a Nemzeti oktatási program által meghatározott általános célkitűzéseket és tartalmi követelményeket úgy, hogy figyelembe veszik a regionális és iskolai körülményeket (Eurydice, 2009; IBE, 2011; Mullis et al., 2016).

Szlovéniában az Országos Szakképzési Szakértői Tanács által jóváhagyott nemzeti tantervdokumentum határozza meg a kötelező tantárgyak általános tartalmát és az általános célkitűzéseket, amelyet minden hallgatónak el kell érnie (OECD, 2016a). Az alapfokú iskolai tevékenységek magukban foglalják a kötelező tantervet és az (opcionális) extracurricularis tevékenységeket. Az intézmények szabadon választhatják meg a legmegfelelőbb oktatási módszereket, az iskolák a tanárokkal együtt határozzák meg a tananyag tényleges tartalmát. A kormány felelős a jogszabályokért és az általános szabályozásért, valamint a korai gyermekkori oktatás nemzeti tantervi keretrendszeréért, azonban az önkormányzatok feladata, hogy biztosítsák a helyi szükségleteket a tantervi programnak megfelelően (IBE, 2011; Mullis et al., 2016; OECD, 2016a).

A 14. táblázatban is látható, hogy minden vizsgált ország rendelkezik nemzeti tantervvel, amelyet központilag határoznak meg, és minden állami általános iskolai intézményre kötelezően fogadnak el, minden más tanterv erre épül. Ebből a szempontból a terület egységességéről beszélhetünk. A vizsgált országok többségében a nemzeti tanterv mellett működnek olyan kerettantervek vagy oktatási programcsomagok, amelyek az oktatás további részleteit foglalják magukba, mint pl. a kötelező tantárgyak listája és az óraszámok.

76

Ezek az esetek nagyobb részében benne foglaltatnak a nemzeti tantervben, tehát az iskolákra vonatkozó egységesség minden ország esetében biztosított. Minden vizsgált ország rendelkezik helyi/iskolai tantervvel, amely az intézmények szabad mozgását segíti, azonban ennek a mértéke eltérő, amely összefüggésben áll a központi szabályozással.

14. táblázat. Tantervi szintek a vizsgált térség országaiban

Nemzeti – központi tanterv

Oktatási programcsomag –

kerettanterv

Helyi – iskolai tanterv

Ausztria X (National Curriculum) - X

Csehország X (National Curriculum - Standard of

Basic Education) X X

Horvátország X (National Curriculum) X X

Lengyelország X (National Core Curriculum) - X

Magyarország X (National Core Curriculum) X X

Románia X (National Curriculum) X X

Szerbia X (National Curriculum) - X

Szlovákia X (National Core Curriculum) X X

Szlovénia X (National Core Curriculum) - X