Jelenleg Magyarországon a pedagógushiány mértéke nő, amely tendencia nemzetközi viszonylatban is mutatkozik. A jelenleg szakmában dolgozók nézőpontja alapján a matematikát oktató pedagógusok egyáltalán nem tudják véleményüket érvényesítni országos szinten. A megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy szükség lenne egységbe hozni a tananyag mennyiségét, az elvárások mértékét és az óraszámok mennyiségét. A vizsgálatok elvégzése utána elmondható, hogy a kutatás hozzájárulhat az oktatással foglalkozó szakemberek munkájához, azonban fontos lenne további vizsgálatok elvégzése.
Elsősorban egy reprezentatív minta elérése a cél a matematika tantárgy területén, ahol az országban dolgozó matematika pedagógusokat több szinten lehetne vizsgálni. Ehhez szükséges olyan kollégák bevonása, akik beszélnek az adott ország nyelvén, ezáltal a pedagógusok megszólíthatóvá válnának egy nyílt kérdőívvel, illetve interjúkkal is. A szintezés a matematika területén oktató pedagógusokra és az iskolaigazgatókra is koncentrálna, valamint bevonásra kerülnének a politikai oldalról oktatással foglalkozó szakemberek. További lehetőségként jelentkezne a kutatás kiterjesztése több országra, ahol egész Európát lehetne vizsgálni, vagy régióként elemezni ezeket az országokat, a pedagógusi vélemények alapján kirajzolódhatna, hogy mely tényezők befolyásolják a matematikaoktatást, és segítik hozzá az országot egy jobb és eredményesebb oktatási rendszerhez.
Jelenleg az egyeztetések folynak a partnerkeresésekben, illetve a nagyobb minta bevonásában, amelyek előremutató eredményeket mutatnak.
156 KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
Köszönetemet szeretném kifejezni témavezetőmnek, Vidákovich Tibornak, hogy egyetemi tanulmányaim megkezdése óta inspirálta a tanulásomat, és hitt bennem a képzés alatt.
Köszönöm a szakmai segítségét, amely hozzájárult több tanulmány és előadás megszületéséhez. Köszönöm, hogy időt nem sajnálva segítette munkámat, és elkészülhetett a doktori értekezésem.
Köszönöm Csapó Benőnek, a Neveléstudományi Doktori Iskola vezetőjének, hogy támogatta doktori tanulmányaimat, a szavai hatására vált azzá a kutatói szemléletmódom, ami jelenleg is vezeti a munkámat. Hálával tartozok Molnár Gyöngyvérnek, a Neveléstudományi Intézet vezetőjének, hogy támogatta kutatói munkámat.
Szeretném megköszönni Molnár Edit Katalinnak, valamint a Neveléstudományi Doktori Iskola összes oktatójának és hallgatóinak, hogy hozzájárultak a tudományos fejlődésemhez, meglátásaik, javaslataik és építő jellegű kritikáik révén ismerhettem meg azokat a nézőpontokat, amelyek segítették a kutatómunkámat.
Külön köszönöm azon személyek áldozatos munkáját, akik többek között a tanulmányaim adminisztratív lebonyolításában is segédkeztek, és elősegítették az egyetemi ügyintézés gördülékenységét, külön szeretném megköszönni Fejes Józsi, Kállai István, Kléner Judit, Molnár Kati, Virág Petra és Halof Feri munkáját.
Köszönöm a kutatásomban részt vett iskoláknak, akik segítsége nélkül a vizsgálat nem készülhetett volna el.
Szeretném mérhetetlen hálámat kifejezni a kis csapatunknak, közel- és távollévő barátaimnak, kollegákból vált barátaimnak, vezetőimnek, hogy végig kísértek ezen az úton is, és türelmük, bátorító szavaik soha nem fogytak el.
Hálás vagyok családomnak, hogy támogatták tanulmányaimat, és motiváltak doktori tanulmányaim megkezdésére. Segítségük és bátorításuk nélkül nem tudtam volna megküzdeni a kutatómunkával járó kihívásokkal. Hálás vagyok kedvesemnek, hogy mindig hitt bennem, ösztönzött, ugyanakkor elviselte a dolgozat elkészülésével járó kihívásokat. Köszönöm nővéremnek, Dudok Rékának, hogy támogatása mellett szakmai segítséget nyújtott és az értekezést a sajátjaként szerette. Az ő támogatásuk nélkül dolgozatom nem készülhetett volna el.
157 IRODALOM
Á. Majer, A., Czuczor, J., Kovács, E., Lénárt, A., & Réti, M. (2014). A hazai pedagógus továbbképzések szerepe és hatásai a pedagógusok munkájának alakulásában a természettudományos nevelés terén. https://ofi.oh.gov.hu/publikacio/hazai-pedagogus-tovabbkepzesek-szerepe-es-hatasai-pedagogusok-munkajanak-alakulasaban
A.Sajti, E. (1997). Kényszerpályán. Magyarok Jugoszláviában, 1918-1941. SZOTE nyomda.
Aghion, P., & Howitt, P. (1998). Endogenous Growth Theory. MIT Press.
Akyüz, G. (2014). The Effects of Student and School Factors on Mathematics Achievement in TIMSS 2011. Education and Science, 39(172), 150-162.
http://egitimvebilim.ted.org.tr/index.php/EB/article/viewFile/2867/616
Andrle, A. (1998). Economic Transformation and Job-related Migration in the Czech Republic during 1992-1996. Statistika, 5.
Anghela, R., Herczogb, M., & Dimac, G. (2013). The challenge of reforming child protection in Eastern Europe: The cases of Hungary and Romania. Psychosocial Intervention, 22(3), 239-249.
Aradi, Zs., Halász, G., & D. Nagy, J. (1998). Reforms in Education Financing. In L. Bokros, &
J-J. Jacques Dethier (Eds.), Public Finance Reform during the Transition: The Experience of Hungary. The World Bank.
Bábosik, I. & Kárpáti, A. (2002, szerk.). Összehasonlító pedagógia. A nevelés és oktatás nemzetközi perspektívái. Books In Print Kiadó.
Bachmann, H. (1996). Auf dem Weg zu einer besseren Schule. Evaluation der Schulautonomie in Österreich. Innsbruck Wien Studien-Verl.
Bács, Gy. (1983). Jugoszlávia. Panoráma.
Bader, K., & Galántai, J. (2015). Az eredményesség dimenziói és háttértényezői intézményi szemmel. In M. Szemerszki (Ed.), Eredményesség az oktatásban. Dimenziók és megközelítések (pp. 92-129). Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Bajkó, M. (1980). Az összehasonlító pedagógia néhány kutatásmódszertani kérdése. Magyar pedagógia, 80 (1). pp. 21-30.
Balázsi, I., & Horváth, Zs. (2011). A közoktatás minősége és eredményessége. In É. Balázs, M.
Kocsis, & I. Vágó (Eds.), Jelentés a magyar közoktatásról 2010. Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.
Balázsi, I., Ostorics, L., Schumann, R., Szalay, B., & Szepesi, I. (2010). A PISA 2009 tartalmi és technikai jellemzői. Oktatási Hivatal.
Balázsi, I., Ostorics, L., Szalay, B., Szepesi, I., & Vadász, Cs. (2013). PISA 2012. Összefoglaló jelentés. Oktatási Hivatal.
Balázsi, I., Szabó, V., & Szalay, B. (2005). A matematikaoktatás minősége, hatékonysága és az esélyegyenlőség. A PISA 2003 nemzetközi tudásmérés magyar eredményei. Új Pedagógiai Szemle, 11.
Ballér, E. (1997). Curriculum-elmélet címszó. In Z. Báthory, & I. Falus (Eds.), Pedagógiai Lexikon I. kötet (pp. 239). Keraban Könyvkiadó.
Ballér, E. (2003). A tanterv. In E. Ballér, E. Golnhofer, I. Falus, B. Kotschy, M. M. Nádasi, I.
Nahalka, J. Petriné Feyér, E. Réthy, J. Szivák, & Á. Vámos (Eds.). Didaktika.
158
Ballér, E., Golnhofer, E., Falus, I., Kotschy, B., M. Nádasi, M., Nahalka, I., Petriné Feyér, J., Réthy, E., Szivák, J. & Vámos, Á. (2003). Didaktika. Újabb tendenciák a tanterveknek az oktatás tartalmi szabályozásában betöltött szerepében. Nemzeti Tankönyvkiadó.
Balog, B. (2008). Magyar történelem. http://www.magyartortenelem.eoldal.hu/
Baráth, T. (2006). Az iskolavezetés jellemzői és az intézmény eredményessége, hatékonysága.
Új Pedagógiai Szemle, 56(7-8), 56-72.
Baráth, T. (2007). Az iskola szervezeti és vezetési jellemzői. Új Pedagógiai Szemle, 57(11), 3-16.
Barber, M., & Mourshed, M. (2007). Mi áll a világ legsikeresebb iskolai rendszerei teljesítményének hátterében. (McKinsey jelentés). McKinsey&Company, Oktatási és Gyermekesély Kerekasztal.
Bárdossy, I. (2006). A curriculumfejlesztés elméleti és gyakorlati kérdései. In. I. Bárdossy, R.
K. Forray, & K. Kéri (Eds.). Tananyagok a pedagógia szakos alapképzéshez. Retrieved from: http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Pedagogia/28K%E9ri/PDF/hefoptotal.pdf 05. 01. 2019
Báthory, Z. (2000). Tanulók, iskolák – különbségek: Egy differenciális tanuláselmélet vázlata.
OKKER Oktatási Kiadó.
Báthory, Z. (2008). Az oktatás eredményessége.
http://nk7.hu/nk7_files/File/6.%20szekci%F3%20%E1tdolgoz%E1s.pdf
Bazić, M. (2011). Structure of Primary and Secondary Education System in Serbia. Metodički obzori, 13(6).
Bence, L. (1994). Írott szóval a megmaradásért. A szlovéniai magyarság rövid története (1919-1989). Hazánk Könyvkiadó.
Bencsik, P. (2016). Csehszlovákia története dokumentumokban. Napvilág.
Benhabib, J., & Spiegel, M. M. (1994). The role of human capital in economic development – evidence from aggregate cross-country data. Journal of Monetary Economics, 34(2).
Berryman, S. E. (2000). Hidden Challenges to Education Systems in Transition Economies.
The World Bank, Europe and Central Asia Region, Human Development Sector.
Berthelemy, G. C., & Varoudakis, A. (1996). Policies for economic take-off. Policy Brief, 12.
Bíró, L. (2003). Oktatáspolitika és regionális különbségek egy 1918-ban létrejött államban.
Világtörtánet, 1, 3-35.
Bíró, L., Ress, I., & Sokcsevits, D. (2011). A horvátok története (7. század eleje-2011).
Kronológia. História, 33(5-6), 3-46.
Birzea, C. (1994). Educational Research in the Countries of Central and Eastern Europe:
Problems and Future Prospects. In E. L. Bernays, P. Munn, & K. Fogelman (Eds.), Education for Democratic Citizenship in Europe. New Challenges for Secondary Education (pp. 25-29). Swets and Zeitlinger.
Birzea, C. (1995). Educational Reform and Educational Research in Central-Eastern Europe:
The Case of Romania. IBE International Meeting on "Educational Reform and Educational Research". Institutul de Cercetari Pedagogice.
http://files.eric.ed.gov/fulltext/ED392667.pdf
Birzea, C., & Fartusnic, C. (2003). Reforming the Romanian System of Education. In. Polyzoi, E., Fullan, M., & Anchan, J. P. (Eds.), Change Forces in Post-Communist Eastern Europe. London, New York.
159
Bishop, J., & Wößmann, L. (2004). Institutional Effects in a Simple Model of Educational Production. Education Economics, 12(1), 17-38. DOI: 10.1080/0964529042000193934 Blagdanic, S., Pesic, J., & Kartal, V. (2009). Defining educational standards for the subject
nature and society. In. Gasic-Pavisic, S., Komlenovic, D., & Malinic, D. (Eds.). The quality and efficiency of teaching (pp. 58−72). State Pedagogical University, Institute for Pedagogical research.
Blum, W., Galbraith, P., & Niss, M. (2007). Introduction. In Blum, W. (Ed.), Modelling and Applications in Mathematics Education. Springer US. http://dx.doi.org/10.1007/978-0-387-29822-1.
Bodewig, C., Gortazar, L., Herrera Sosa, K., Kutner, D., Amoroso, J. M., & Moreno, J. M.
(2015). Poland: Skilling up the next generation An analysis of Poland’s performance in the Program for International Student Assessment. World Bank Group.
Borromeo, F. R. (2013). Mathematical Modelling in European Education. Journal of Mathematics Education at Teachers College, 4(2), 18-24.
Bundesministerium für Bildung (2016). Gesichte de österreichischen Schulwesens.
https://www.bmb.gv.at/schulen/bw/ueberblick/sw_oest.html
Burgerné, G. A. (2011). A kelet-közép-európai országok válsága a globális krízis tükrében — válaszok a válságra. Statisztikai Szemle, 89(6), 644-667.
Cain, T., & Milovic, S. (2010). Action research as a tool of professional development of advisers and teachers in Croatia. European Journal of Teacher Education, 33(1).
Cankaya, S., Kutlu, Ö., & Cebeci, E. (2015). The Educational Policy of European Union.
Procedia - Social and Behavioral Sciences, 174, 886-893.
Central Statistical Office (2011). Education in 2013/2014 school year.
http://stat.gov.pl/obszary-tematyczne/edukacja/edukacja/oswiata-i-wychowanie-w-roku-szkolnym-20132014,1,8.html
Chiu, M.M., & Khoo, L. (2005). A New Method for Analyzing Sequential Processes: Dynamic Multi-Level Analysis. Small Group Research, 36(5).
Chlon-Dominczak, A. (2017). Changes in the education system in Poland. Flash Report 38.
ESPN European Social Policy Network
Comenius Institute (2013). Lehrpläne Mathematik, Klasse 8.
https://www.schule.sachsen.de/lpdb/web/downloads/1530_lp_gy_mathematik_2013.p df?v2
Constantiniu, F. (1997). O istorie sinceră a poporului român. Editura Univers Enciclopedic.
Cornali, F. (2012). Effectiveness and Efficiency of Educational Measures: Evaluation Practices, Indicators and Rhetoric. Sociology Mind, 2(3), 255-260.
Cox, J. K. (2002). The History of Serbia. Greenwood Press.
Creese, B., Gonzalez, A., & Isaacs, T. (2016). Comparing international curriculum systems: the internationalinstructional systems study. The Curriculum Journal, 27(1), 5-23.
Culej, J. B. (2016). Croatia. In Mullis, I. V. S., Martin, M. O., Goh, S., & Cotter, K. (Eds.), TIMSS 2015 Encyclopedia: Education Policy and Curriculum in Mathematics and Science. TIMSS & PIRLS International Study Center website:
http://timssandpirls.bc.edu/timss2015/encyclopedia/
Czech Eurydice Unit (2017). The Education System of the Czech Republic. Retrieved from:
https://www.studyin.cz/soubory/clanky/0021_publications/StudyIN-EduSystem-2017.pdf 18. 01. 2019
160
Csapó, B. (2005). Komplex problémamegoldás a PISA 2003 vizsgálatban. Új Pedagógiai Szemle, 55(3), 43-52.
Csapó, B., Fejes, J. B., Kinyó, L., & Tóth, E. (2014). Az iskolai teljesítmények alakulása Magyarországon nemzetközi összehasonlításban. In Kolosi, T., & Tóth, I. Gy. (Eds.), Társadalmi Riport 2014. (pp. 110-136.). Tárki.
Cseh, Gy. (2001). Intézményértékelés. KÖVI.
Csihák Gy. (2002, Ed.). Magyar történelem. Tízezer év- ezer oldalról. Oktatási segdkönyv. Acta Historica Hungarica Turiciensia, 8(1).
Csíkos, Cs., & Verschaffel, L. (2011). A matematikai műveltség és a matematikatudás alkalmazása. In Csapó, B., & Szendrei, J. (Eds.), Tartalmi keretek a matematika diagnosztikus értékeléséhez (pp. 59-97.). Nemzeti Tankönyvkiadó.
Dakowska, D., & Harmsenbert, R. (2015). Laboratories of Reform? The Europeanization and Internationalization of Higher Education in Central and Eastern Europe. European Journal of Higher Education, 5(1), 4-17.
Dancis, J. (2014). What Does the International PISA Math Test Really Tell Us? AASA Journal of Scholarship & Practice, 10(4), 31-42.
Davies, N. (2006). Lengyelország története. Osiris Kiadó.
Delaney, A., & Kraemer, J. (2014). Global Perspectives: How Poland Moved into the Top Ranks of International Performance. http://www.ncee.org/2014/07/global-perspectives-how-poland-moved-into-the-top-ranks-of-international-performance/
Demeuse, M., & Baye, A. (2007). Efficiency and Equity in Europen Education and Training
Systems. European Parliament.
http://www.europarl.europa.eu/activities/expert/eStudies.do?language=EN
Department for Education (2011). Review of the National Curriculum in England What can we learn from the English, mathematics and science curricula of highperforming
jurisdictions? Research Report. DFE-RR178.
https://files.eric.ed.gov/fulltext/ED528793.pdf
Dienes, I. (2007). Mérlegen Kelet-Közép-Európa 15 éve. http://docplayer.hu/17348956-Merlegen-kelet-kozep-europa-15-eve.html.
Dimian, G. C. (2015). Labour Market and Educational Mismatches in Romania. Economic Insights – Trends and Challenges, 67(4), 103-113.
Divéky, A. (2000). Lengyelország történelmi fejlődése. In. Szekfű, Gy. (Ed.), A magyarság és
a szlávok. Lucidius Kiadó.
http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/magyarorszagi_nemzetisegek/altalanos/a_magy arsag_es_a_szlavok/pages/000_konyveszeti_adatok.htm
Dolence, M. G. (2003). The Learner-centered curriculum model: A structured framework for technology planning. EDUCASE Centre for Applied Research. Research Bulletin, 17.
Dolenec, D. (2013). Democratic Institutions and Authoritarian Rule in South-East Europe.
ECPR Press.
Du Nay, A. (2006). Románok és magyarok a történelem sodrában. Matthias Corvinus Kiadó.
Dudok, F. (2018a). A kelet-közép-európai térség országai oktatási rendszerének összehasonlítása. Magyar Pedagógia, 118(4), 361-383.
Dudok, F. (2018b). A GDP vizsgálata a kelet-közép európai országokban mint az oktatás eredményességének egy lehetséges aspektusa. In Borsos, É., Horák, R., &
Námesztovszki, Zs. (Eds.), A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar tudományos
161
konferenciáinak tanulmánygyűjteménye (2018) (pp. 237-250). Újvidéki Egyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar.
Dudok, F. (2019). Comparing the education systems of Central-Eastern European countries – policies and curricula. Journal of Applied Learning & Teaching, 2(1), 50-63.
doi.org/10.37074/jalt.2019.2.s1.9
Dudok, F., & Dudok, R. (2020). A matematikaoktatás környezete. Iskolakultúra: Pedagógusok szakmai-tudományos folyóirata, 30(1-2), 14-28.
Dumbrăveanu, L. (2007). Romania. In Hörner, W., Döbert, H., Von Kopp, B., & Mitter, W.
(Eds.), The Education Systems of Europe (pp. 626-645). Springer.
Eder, F., Kroath, F., & Thonhauser , J. (2007). Austria. In Hörner, W., Döbert, H., Von Kopp, B., & Mitter, W. (Eds.), The Education Systems of Europe (pp. 52-76). Springer.
Educational Country File (é. n.). School systems Serbia.
http://www.edufile.info/?view=school_systems&topic=topic_general_infos&country=
7
Európai Bizottság (2012). A matematikaoktatás Európában: közös kihívások és nemzeti szakpolitikai válaszok. Eurydice.
Európai Unió (2008). Az európai unióról szóló szerződés és az európai unió működéséről szóló szerződés egységes szerkezetbe foglalt változata (2008/c 115/01) 165.cikkely http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:C2008/115/01&from=EN Európai Unió (2009). A Tanács következtetései (2009. május 12.) az oktatás és képzés terén
folytatott európai együttműködés stratégiai keretrendszeréről („Oktatás és képzés 2020”) 2009/C 119/02. http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52009XG0528(01)&from=EN
Európai Unió (2012). A bizottság közleménye az európai parlamentnek, a tanácsnak, az európai gazdasági és szociális bizottságnak és a régiók bizottságának gondoljuk újra az oktatást: beruházás a készségekbe a jobb társadalmi-gazdasági eredmények érdekében /* com/2012/0669 final */ http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/HTML/?uri=CELEX:52012DC0669&from=EN
European Commission (2012b). Higher education in Serbia. Education, Audiovisual
andCulture Executive Agency (EACEA). Webcím:
http://eacea.ec.europa.eu/tempus/participating_countries/overview/Serbia.pdf Megtekintés ideje: 2016. szeptember 28.
European Commission (2014a). Compulsary Education in Europe 2014/2015. Eurydice.
European Commission (2014b). Education and Training Monitor: Slovenia. European Commission. http://ec.europa.eu/education/tools/docs/2014/monitor2014-si_en.pdf European Commission (2016). European Neighbourhood Policy And Enlargement
Negotiations. Serbia. https://ec.europa.eu/neighbourhood-enlargement/countries/detailed-country-information/serbia_hu
European Commission (2017a). Strategic framework – Education & Training 2020.
http://ec.europa.eu/education/policy/strategic-framework_en Megtekintés 2017. június 12.
European Commission (2017b). Horizon 2020.
http://ec.europa.eu/research/participants/data/ref/h2020/wp/2016_2017/main/h2020-wp1617-societies_en.pdf
162
European Commission (2017c). Compulsary Education in Europe 2017/2018. Eurydice. Facts and Figures. Publications Office of the European Union.
European Commission (2020a). Austria. https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/austria_en
European Commission (2020b). Czech Republic. https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/czech-republic_en
European Commission (2020c). Croatia. https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/croatia_en
European Commission (2020d). Poland. https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/poland_en
European Commission (2020e). Hungary. https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/hungary_en
European Commission (2020f). Romania. https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/romania_en
European Commission (2020g). Serbia. https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/serbia_en
European Commission (2020h). Slovakia. https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/slovakia_en
European Commission (2020i). Slovenia. https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/content/slovenia_en
European Commission/EACEA/Eurydice (2018a). Recommended Annual Istruction Time in Full-time Complusory Education in Europe – 2017/2018. Eurydice Facts and Figures.
Publications Office of the European Union.
European Commission/EACEA/Eurydice (2018b). The Organisation of School Time in Europe.
Primary and General Secondary Education – 2018/19. Eurydice Facts and Figures.
Publications Office of the European Union. https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/sites/eurydice/files/school_calendar_2018_19_final_report_0.pdf European Commission/EACEA/Eurydice (2019). The Organisation of School Time in Europe.
Primary and General Secondary Education – 2019/20. Eurydice Facts and Figures.
Publications Office of the European Union. https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/sites/eurydice/files/school_calendars_19_20_en.pdf
European Union (2017). EU member countries. https://europa.eu/european-union/about-eu/countries/member-countries_en
Eurostat (2020). International Standard Classification of Education (ISCED)
https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/International_Standard_Classification_of_Education_(ISCED)#I SCED_1997_.28fields.29_and_ISCED-F_2013
Eurydice (1997). Supplement to the Study on the Structures of the Education and Initial Training Systems in the European Union. The Situation in Bulgaria, the Czech Republic, Hungary, Poland, Romania and Slovakia. Eurydice, The Information Network on Education in Europe.
Eurydice (2009). Organization of the education system in Slovakia 2009/10. Education, Audiovisual and Culture Executive Agency. European Commission.
Eurydice (2010a). National system overviews on education systems in Europe and ongoing reforms: Poland. European Commission.
163
Eurydice (2010b). Structures of education and training systems in Europe: Czech Republic.
European Commission.
Eurydice (2011). National system overviews on education systems in Europe and ongoing reforms: Czech Republic. European Commission.
Eurydice (2012). The system of education in Poland. Warsaw.
https://www.polsl.pl/en_old/Documents/The%20System%20of%20Education%20in%
20Poland_FRSE_2012.pdf
Eurydice (2014). The System of Educational in Poland.
http://www.fss.org.pl/sites/fss.org.pl/files/the-system_2014_www_0.pdf
Eurydice (2015a). Mathematics education in Europe: Common challenges and national policies.
http://eacea.ec.europa.eu/education/eurydice/documents/thematic_reports/132en.pdf Eurydice (2015b). National Education System.
https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/national-description_en
Eurydice (2015c). Czech Republic: Assessment in single structure education.
https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/eurydice/index.php/Czech-republic:Assessment_in_Single_Structure_Education
Eurydice (2018a). Recommended Annual Instruction Time in Full-time Compulsory Education in Europe – 2017/18. Eurydice – Facts and Figures. Publications Office of the European
Union.
https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/sites/eurydice/files/it_2017_2018_internet_0.pdf
Eurydice (2018b). Compulsory Education in Europe – 2018/19. Eurydice Facts and Figures.
Publications Office of the European Union.
https://publications.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/4569ca0c-caa7-11e8-9424-01aa75ed71a1/language-en/format-PDF
Eurydice (2018c). Structural Indicators for Monitoring Education and Training Systems in Europe – 2018. Eurydice Report. Publications Office of the European Union.
https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/sites/eurydice/files/structural_indicators_2018.pdf
Eurydice (2018d). The Organisation of the Academic Year in Europe – 2018/19. Eurydice Facts and Figures. Publications Office of the European Union.
https://publications.europa.eu/en/publication-detail/-/publication/53fa576a-c136-11e8-9893-01aa75ed71a1/language-en/format-PDF/source-77066601
Eurydice (n.d.). National Education System. https://eacea.ec.europa.eu/national-policies/eurydice/national-description_en
Eurydice /EACEA (2011b): Mathematics Education in Europe: Common Challenges and
National Policies Brussels: Eurydice
http://keyconet.eun.org/c/document_library/get_file?uuid=e456b461-d3cd-4bd5-aabc-2cae2d4bfaf9&groupId=11028
Evans, R. J. W. (2006). Austria, Hungary, and the Habsburgs: Central Europe C.1683-1867.
Oxford: Oxford University Press.
Fábián, G. (2014). Alkalmazott kutatás módszertan. Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar.
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2010_0020_alkalmazott_magyar/1 3_standardizlt_tesztek_sklk_s_jellemzik.html
164
Falus, I. (2009). A tudás, készségek és kompetenciák tipológiája: fogalmi tisztázás és egy prototípus létrehozása. In Szegedi, E. (Ed.). Kompetencia, tanulási eredmények, képesítési keretrendszerek, (pp. 7-16). Tempus közalapítvány.
Fazekas, Á., Halász, G., & Horváth, L. (2017). Innováció az oktatásban: az Innova kutatás elméleti-fogalmi keretei. DOI: 10.21549/NTNY.20.2017.4.2
Fazekas, Á., Halász, G., Molnárné, S.K., Németh, Sz., Ollé, J., Sántha, K., Ütőné, V.J., & Vass, V. (2012). A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválásvizsgálati rendszere. In
Fazekas, Á., Halász, G., Molnárné, S.K., Németh, Sz., Ollé, J., Sántha, K., Ütőné, V.J., & Vass, V. (2012). A pedagógiai rendszerek általános hatás- és beválásvizsgálati rendszere. In