Verbo-vizuális szövegek vizsgálata médiadiskurzusokban
4. Vezető politikusok plágiumügyei
A következőkben első elemzési kísérletként, a heidelbergi diskurzuselemzési irányzat-hoz kapcsolódóan, annak elméleti keretein belül mutatom be a vizuális elemek diskur-zusban elfoglalt szerepét, méghozzá azok perspektiváló és a szöveg verbális elemeihez kapcsolódó aspektusát kiemelve. A vezető politikusok plágiumügyeiről szóló diskurzus fontos alkotóeleme a szereplők, főként a plagizáló fél megjelenítése. Karl-Theodor zu Guttenberg volt német védelmi miniszter 2011 elején kirobbant plágiumbotránya nagy visszhangot keltett14 európaszerte a médiában. Különböző országosan megjelenő sajtó-termékek internetes felületéről válogattam cikkeket, amelyek a plagizálásról adtak hírt.
A multimediális szövegek vizuális elemét és a kép szöveghez való viszonyát Nöth (2000) alapján vizsgáltam. Mindegyik esetben a szereplő megjelenítése került a közép-pontba, viszont figyelemreméltó a kép üzenete15.
A Guttenberget magyarázó pózban ábrázoló konzervatív-liberális Frankfurter All-gemeine Zeitung (2011. 02. 21.) „Vgl. auch Guttenberg 2009” („Lsd. Guttenberg 2009”, ford. HR) című cikkében a miniszter védelmére felhozott érveket cáfolja meg.
A cikkhez tartozó kép a volt védelmi minisztert mutatja, akinek plágiumvádja ellen
13 Az ún. viziotípiákról (Visiotype) lsd. még Pörksen (1997).
14 Zu Guttenberg doktori címét a bayreuthi egyetem egy héttel a plágiumbotrány kirobbanása után visszavonta. Ezt követően zu Guttenberg lemondott védelmi miniszteri posztjáról.
15 A napilapok archív felvételeket, hírügynökségek fotóit, tehát nem feltétlenül az aktuális témához kapcsolódó megnyilatkozás képeit használják cikkeik illusztrálásához.
tiltakozó kijelentései összhangban állnak magyarázkodó portréjával, rendre utasító gesztikulációjával.
8. kép
A Spiegel Online (2011. 02. 16) „Fiese Fußnote zu Guttenbergs Doktorarbeit”
(„Gonosz lábjegyzet Guttenberg disszertációjához”, ford. HR) című cikke semleges hírt ad a védelmi miniszter plágiumvádjáról. A cikk szerint zu Guttenberg nyugodt hozzáállással viszonyul a plágiumvádhoz, ezt jelzi a csatolt kép is: Zu Guttenbergről egy komoly felvételt látunk.
9. kép
A zu Guttenberget dacos arckifejezéssel ábrázoló Zeit Online (2011. 02. 21.) cikké-ben a volt védelmi miniszter viselkedését ecseteli, miszerint zu Guttenberg a plagiumvádra tiltakozóan, majd a vizsgálatok előrehaladtával hibáit részben beismerő-en nyilatkozott. A cikket kísérő dacos arckifejezést ábrázoló felvétel összhangban áll a cikkben ábrázolt védelmi miniszterről alkotott képpel.
10. kép
Az alternatív-baloldali tageszeitung (taz) napilap internetes kiadásának cikkében (taz.de, 2011. 02. 16.) a viccesnek ható kép alatt (l. 11. kép) a következő kísérőszöveg olvasható: „Die Anfertigung dieser Arbeit war meine eigene Leistung.” Ezek Guttenbergnek a vád ellen tiltakozó szavai, melyben azt állítja, hogy disszertációja a saját műve. A kép és az idézet ellentmondást sugall. A cikkben a plagizálást alátámasz-tó érveket és véleményeket olvashatunk, így a Guttenberget ábrázoló kép egyértelműen karikaturisztikus hatást kelt.
11. kép
A balliberális Franfurter Rundschau (2011. 02. 19.) a plagizálást alátámasztó bizo-nyítékokat sorol fel cikkében. A képaláírásban („Bundesverteidigungsminister in Erklärungsnot”) pedig azt a kijelentést olvashatjuk, hogy a védelmi miniszter magya-rázkodni kényszerül. A 12. képen nem egy magyamagya-rázkodni készülő, hanem inkább egy kissé undorodó zu Guttenberget láthatunk.
12. kép
Összességében kijelenthetjük, hogy a diskurzus főszereplőjét, zu Guttenberget meg-jelenítő felvételek nagyrészt (lsd. 8-10. kép) összhangban állnak a cikkekben verbáli-san ábrázolt védelmi miniszter képével. A szövegfajta tulajdonságából fakadóan min-degyik esetben verbális dominanciáról beszélhetünk, hiszen a vizuális elem, tehát a szereplőt ábrázoló kép csupán kiegészítő információval szolgál. A diskurzus szereplő-jéről kialakított vélemény attól függően változik, hogy az olvasó melyik sajtóterméket tartja szem előtt, ugyanakkor a zu Guttenberget ábrázoló felvétel is módosít a szöveg-ben leírt diskurzusszereplőről kialakított képen, így például a taz napilap esetészöveg-ben (lsd.
11. kép) egy karikaturisztikus elemmel is bővül zu Guttenberg ábrázolása.
5. Összegzés
A heidelbergi diskurzusnyelvészeti irányzat keretein belül eredményesen vizsgálhatjuk a verbo-vizuális kommunikátumok vizuális elemeinek perspektiváló hatását és azok a szöveg verbális elemeihez való kapcsolódását. Első elemzési kísérletként zu Guttenberg volt német védelmi miniszter plágiumügyéről hírt adó verbo-vizuális kommunikátumokat vizsgáltam abból a szempontból, hogy azok statikus képi elemei miként kapcsolódnak a kommunikátumok verbális elemeihez. Mivel csupán első elemzési kísérleteket vázoltam fel, kitekintésként megemlítendő, hogy melyek azok a témakörök, amelyeket a verbo-vizuális kommunikátumok elemzésénél figyelembe kell vennünk. Ezek a területek a vizuális érvelés (lsd. Sachs-Hombach 2007 és Pörksen 1997), a vizuális toposzok elem-zése és a képek ikonológiai/ikonográfiai (lsd. Meier 2008) vizsgálata. Felder (2013) fel-vetése alapján az interpikturalitás16 jelenségét is érdemes a vizuális elemek perspektiváló hatásával kapcsolatban említeni. Ezen jelenségek és elemzési módszerek segítségével feltárható a vizuális elemek diskurzusban elfoglalt helye és realitást konstruáló szerepe.
16 Interpicturalität, az intertextualitás fogalmával analóg használatos fogalom.
Összegzésként elmondhatjuk, hogy a multimediális szövegek vizuális elemei is hozzájá-rulnak a világról alkotott képünk konstrukciójához, ezért a verbo-vizuális kommunikátumok verbális és vizuális elemei együttes figyelembe vételével kell elemez-nünk a sajtótermékek által formált realitásokat.
Felhasznált irodalom
Anthony, Laurence 2011: AntConc (Version 3.2.2) [számítógépes szoftver]. Tokyo, Japan:
Waseda University. Online: http://www.antlab.sci.waseda.ac.jp/
Bańczerowski Janusz 1996: A valóság nyelvi kategorizálásáról (Adalék a nyelvi szemanti-ka elemzéséhez). In: Nyr 1. 120. évf. 64–70.
Bluhm, Claudia/ Deißler, Dirk/ Scharlach, Joachim/ Szuckebock, Anja 2000: Linguistische Diskursanalyse: Überblick, Probleme, Perspektiven. In: Sprache und Literatur in Wis-senschaft und Unterricht 88, S. 3–19.
Bubenhofer, Noah 2006–2011: Einführung in die Korpuslinguistik: Praktische Grundlagen und Werkzeuge. Online: http://www.bubenhofer.com/korpuslinguistik/.
Busse, Dietrich (1987): Historische Semantik: Analyse eines Programms. Stuttgart: Klett-Cotta (=Sprache und Geschichte 13).
Busse, Dietrich/ Teubert, Wolfgang 1994: Ist Diskurs ein sprachwissenschaftliches Objekt?
Zur Methodenfrage der historischen Semantik. In: Busse, Dietrich/ Hermanns, Fritz/
Teubert, Wolfgang (Hrsg.): Begriffsgeschichte und Diskursgeschichte. Methodenfragen und Forschungsergebnisse der historischen Semantik. Opladen: Westdt. Verl., S. 10–28.
Carver, Terell 2004: Diskurzuselemzés és „nyelvi fordulat”. In: Politikatudományi Szemle XIII/4, p. 143–148.
Felder, Ekkehard 2007a: Text-Hermeneutik. Die Zeitgebundenheit des Bild-Verstehens am Beispiel der Medienberichterstattung. In: Hermanns, Fritz/ Holly, Wer-ner (Hrsg.): Linguistische Hermeneutik. Theorie und Praxis des Verstehens und Inter-pretierens. Tübingen: Niemeyer (=Reihe Germanistische Linguistik 272), S. 357–385.
Felder, Ekkehard 2007b: Von der Sprachkrise zur Bilderkrise. Überlegungen zum Text-Bild-Verhältnis im Paradigma der pragma-semiotischen Textarbeit. In: Müller, Fried-rich (Hrsg.): Politik, [Neue] Medien und die Sprache des Rechts. Berlin: Duncker und Humblot (=Schriften zur Rechtstheorie 234), S. 191–219.
Felder, Ekkehard 2012: Pragma-semiotische Textarbeit und der hermeneutische Nutzen von Korpusanalysen für die linguistische Mediendiskursanalyse. In: Felder, Ekkehard; Mül-ler, Marcus; Vogel, Friedemann (Hrsg.): Korpuspragmatik. Thematische Korpora als Basis diskurslinguistischer Analysen. Berlin/ New York: de Gruyter (=Linguistik – Im-pulse & Tendenzen 44), S. 115–174.
Felder, Ekkehard 2013: Linguistische Diskursanalyse im Forschungsnetzwerk Sprache und Wissen. In: Viehöver, Willy/ Keller, Reiner/ Schneider, Werner (Hrsg.): Diskurs – Sprache – Wissen. Interdisziplinäre Beiträge zum Verständnis von Sprache und Wissen in der Diskursforschung. Wiesbanden: Springer VS, S. 167–198.
Gardt, Andreas 2007: Diskursanalyse. Aktueller theoretischer Ort und methodische Möglich-keiten. In: Warnke, Ingo H. (Hrsg.): Diskurslinguistik nach Foucault. Theorie und Gegen-stände. Berlin, New York: de Gruyter (=Linguistik – Impulse & Tendenzen 25), S. 27–52.
Klein, Josef 1991: Es ist möglich: Pragmatisch orientierte Lexikographie. In: Ágel, Vilmos / Feilke, Helmuth / Linke, Angelika / Lüdeling, Anke / Tophinke, Doris (Hrsg.): Zeitschrift für Gemanistische Linguistik. Berlin, New York: de Gruyter (=ZGL 19.1), S. 87–96.
Luhmann, Niklas 2008: A tömegmédia valósága. Budapest: Gondolat.
Mautner, Gerlinde 2012: Die kritische Masse. Korpuslinguistik und kritische Diskursanaly-se. In: Felder, Ekkehard; Müller, Marcus; Vogel, Friedemann (Hrsg.): Korpuspragma-tik. Thematische Korpora als Basis diskurslinguistischer Analysen. Berlin/ New York:
de Gruyter (=Linguistik – Impulse & Tendenzen 44), S. 83–114.
McCloud, Scott 1994: Understanding Comics: The Invisible Art. New York: Harper Collins.
Meier, Stefan 2008: Von der Sichtbarkeit im Diskurs – Zur Methode diskursanalytischer Untersuchung multimodaler Kommunikation. In: Warnke, Ingo H./Spitzmüller, Jürgen (Hrsg.): Methoden der Diskurslinguistik. Sprachwissenschaftliche Zugänge zur trans-textuellen Ebene. Berlin/New York: de Gruyter 2008, S. 263–286
Nöth, Winfried 2000: Der Zusammenhang von Text und Bild. In: Brin-ker/Antos/Heinemann/Sager (Hrsg.): Text- und Gesprächslinguistik. Berlin, New York:
de Gruyter (=HSK 16.1), S. 489–496.
Pörksen, Uwe 1997: Weltmarkt der Bilder: eine Philosophie der Visiotype. Stuttgart: Klett-Cotta.
Reisigl, Martin 2007: Projektbericht: Der Wiener Ansatz der Kritischen Diskursanalyse. In:
Forum Qualitative Sozialforschung/ Forum: Qualitative Social Research 8/2. Online:
http://www.qualitative-research.net/index.php/fqs/article/view/270/591
Sachs-Hombach, Klaus/ Masuch, Maic 2007: Können Bilder uns überzeugen? In: Knape, Joachim (Hrsg.): Bildrhetorik. Baden-Baden: Koerner (=Saecvla spiritalia 45), S. 49–70.
Schaeder, Burkhard: Brisante Lexikographie. Oder: Der Versuch, Sprengkraft ins Wörter-buch zu bringen. In: Ágel, Vilmos / Feilke, Helmuth / Linke, Angelika / Lüdeling, Anke / Tophinke, Doris (Hrsg.): Zeitschrift für Gemanistische Linguistik. Berlin, New York:
de Gruyter (=ZGL 19.1), S. 97–111.
Spitzmüller, Jürgen/ Warnke, Ingo H. 2011: Diskurslinguistik. Eine Einführung in Theorien und Methoden der transtextuellen Sprachanalyse. Berlin, Boston: de Gruyter.
Stöckl, Hartmut 2004: Die Sprache im Bild – Das Bild in der Sprache. Zur Verknüpfung von Sprache und Bild im massenmedialen Text. Berlin, New York: de Gruyter (=Linguistik – Impulse & Tendenzen 3).
Strauß, Gerhard/ Haß, Ulrike/ Harras, Gisela 1989: Brisante Wörter von Agitation bis Zeit-geist. Ein Lexikon zum öffentlichen Sprachgebrauch. Berlin, New York: de Gruyter (=Schriften des Instituts für deutsche Sprache 2).
Wengeler, Martin 2003: Topos und Diskurs. Begründung einer argumentationsanalytischen Methode und ihre Anwendung auf den Migrationsdiskurs (1960–1985). Tübingen:
Niemeyer (=Reihe Germanistische Linguistik 244).
Wodak, Ruth/ Meyer, Michael 22009: Critical Discourse Analysis: History, Agenda, Theo-ry and Methodology. In: Wodak, Ruth; Meyer, Michael (Hrsg.): Methods for Critical Discourse Analysis. London: Sage, p. 1–33.
Internetes források
Plagiats-Affäre: Vgl. auch Guttenberg 2009. Frankfurter Allgemeine Zeitung, 2011.02.21.
http://www.faz.net/aktuell/feuilleton/plagiats-affaere-vgl-auch-guttenberg-2009-1597256.html
Plagiats-Vorwürfe bei Doktorarbeit: Guttenberg Roadkill. taz.de, 2011.02.16.
http://www.taz.de/ !65994/
Neue Plagiatsvorwürfe. Frankfurter Rundschau, 2011.02.19. http://www.fr-online.de/home/
karl-theodor-zu-guttenberg--neue-plagiatsvorwuerfe,1472778,7211718.html
Guttenbergs interessantes Verhältnis zur Wahrheit. Zeit Online, 2011.02.21. http://www.zeit.de/
politik/deutschland/2011-02/guttenberg-doktor-gestaendnis
Plagiatsvorwurf: Fiese Fußnote zu Guttenbergs Doktorarbeit. Spiegel Online, 2011.02.16.
http://www.spiegel.de/politik/deutschland/plagiatsvorwurf-fiese-fussnote-zu-guttenbergs-doktorarbeit-a-745825.html