A nyelvi ideológiák létmódja (szemiotikai megközelítés)

A nyelvhasználók a nyelvi különbségeket, a sajátjuktól eltérő változatokat nem pusztán érzékelik, hanem gyakran nyelvi ideológiák segítségével hoznak létre társadalmi határo-kat (Gal és Irvine 2000). Ahogyan korábban már szó volt róla, a nyelvi ideológiák kap-csolatot teremtenek a nyelvi formák és a társadalmi kategóriák között (Gal és Irvine 2000). Susan Gal és Judith T. Irvine (2000) az ideológiák létrejöttéről és létmódjáról szólva három szemiotikai folyamatot különböztet meg. Az ikonizáció (Gal és Irvine 2000: 37) olyan jelviszony-átalakulási folyamat, amelynek során bizonyos nyelvi formák már nem „semleges” jellemzői (indexei) lesznek a csoport nyelvhasználatának, hanem lényegi tulajdonságává, ikonikus reprezentációjává válnak. A fraktális rekurzivitás (Gal és Irvine 2000: 38) egy viszony adott szintjére jellemző oppozíció kivetítését jelenti a viszony másik szintjére. Ez általában úgy valósul meg, hogy valamely, két beszélői cso-port között fennálló nyelvi, nyelvhasználati különbséget felnagyítanak, és a társadalmi kontraszt reprezentációjává teszik. A törlés (Gal és Irvine 2000: 38) által pedig kizárják azokat az információkat, amelyek nincsenek összhangban az adott ideológiával. A mirandai esetében az ikonizáció példája az, hogy a nyelv bizonyos hangtani jellemzői egyszerű nyelvi tényekből a műveletlenség „jeleivé” váltak. A rekurzivitás eredménye-képpen a portugál és a mirandai nyelv struktúrájának egyes különbségei a presztízskü-lönbséggel kerülnek kapcsolatba. A törlés által pedig figyelmen kívül hagyják azt a tényt, hogy a mirandai nem „rosszul beszélt” portugál, hanem a leóni nyelvből kialakult, a megegyezés szerint és a 7/99-es törvény értelmében önálló státusszal bíró kód.

5. Konklúzió

Gal és Irvine (2000) felhívja a figyelmet, hogy a nyelvi ideológiák egy csoporton belül is változatosak lehetnek, sőt egymásnak ellentmondó ideológiákat is fel lehet fedezni egy közösségben. A mirandai nyelv életében is számos kettősség fedezhető fel, például mind a portugál egynyelvű csoport, mind a mirandaiak ambivalensen viszonyulnak ehhez a kisebbségi kódhoz.

A mirandai csoportban időről időre megosztottság jelei mutatkoznak. A z ún.

sendim-i, azaz déli dialektus bizonyos tagjai önálló nyelvüknek akarják elfogadtatni változatukat. Érdekes módon a central, azaz középső (standard) dialektus és a sendim-i változat között hasonló státuszbeli különbségek vannak, mint az általában vett mirandai és a portugál között. A portugál (államnyelv lévén) magasabb presztízzsel bír, a „he-lyes” kódnak számít, és jellemzően a városhoz és a modern élethez kötődik (így a rom-lott, művi jelzők is kapcsolódhatnak hozzá), addig a mirandai az ideológiák szerint vidékies, a szóbeliséghez kötődik, régies (pozitív és negatív értelemben egyaránt) és

„helytelen”. Ezek az oppozíciók köszönnek vissza a középső dialektus és a sendim-i viszonyában is. A középső változat a standard, azaz a helyesebb forma, amelyet az urbanizáltabb területeken használnak, így szókincse is jobban alkalmazkodik a modern élethez. A sendim-i egy, legfeljebb kettő kis falu nyelvváltozata, az érintetlen tájhoz kötődik, és a standardizációnak is jobban ellenállt.

Ami a portugálokat illeti, a portugáliai döntéshozók elvileg szorgalmazzák a nyelv megmentését, a gyakorlati tények viszont sokszor ennek ellenkezőjét vetítik előre. A

portugáloknak a mirandaiakkal kapcsolatos ideológiái igen sokrétűek. Jellemző az ország nyelvi kisebbségeinek ignorálása vagy helyzetük problémátlannak tartása, ezál-tal a mirandai nyelv dialektusként és/vagy nyelv-fragmentumként való konceptuálása.

Jelen vannak bizonyos hiedelmek arról, hogy egy kisebbségi nyelv nem lehet teljes értékű, a nyelvi struktúra jellemzőit sokszor rávetítik a beszélőközösség megítélésére.

Felhasznált irodalom

Argote, D. Jerónimo Contador de 1725. Regras da língua Portugueza. Lisboa.

Bartha Csilla 1999. A kétnyelvűség alapkérdései. Beszélők és közösségek. Nemzeti Tan-könyvkiadó, Budapest.

Bartha Csilla 2007. Nyelvváltozat- és/vagy nyelvcsere? – Hat magyarországi kisebbségi közösség nyelvi attitűdjeinek összehasonlító elemzése. In: Zelliger Erzsébet (szerk.) Nyelv, területiség, társadalom. A 14. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Magyar Nyelv-tudományi Társaság, Budapest. 95–111.

Bartha Csilla 2009. Út a többnyelvűség felé? – Nyelvideológiák, attitűdök és nyelvcsere: a kétnyelvűséggel kapcsolatos elképzelések szerepe a kisebbségi nyelvek megőrzésében.

In: Borbély Anna & Vanconé Kremmer Ildikó, Hattyár Helga (szerk.) Nyelvideológiák, attitűdök, sztereotípiák. A 15. Élőnyelvi Konferencia előadásai. Tinta.

Bauer András & Berács József & Kenesei Zsófia 2007. Marketing alapismeretek. Aula, Budapest.

Carvalho, José Herculano de 1964. Porque se fala dialecto leonês em terra de Miranda? In:

Estudos Linguísticos, I., Editorial Verbo, Lisboa. 39–60

Gonçalves, Carla A. Uns loucos portugueses que falam outra língua. Mensageiro de Bragança, 2009. 05. 22.

Gonçalves, Carla A. „Proua” em falar a “lhéngua” Mensageiro de Bragança, 2010. 07. 29.

Ferreira, Amadeu D. Fonso Anriqueç falaba mirandés? Diario de León, 2008. 07. 11. és Público, 2008. 10. 26. (Lisszabon) és 27. (Porto)

Irvine, Judith T. 1989. When talk isn’t cheap: Language and political economy. In: Ameri-can Ethnologist 16:248–267.

Irvine, Judith T. & Gal, Susan 2000. Language ideology and linguistic differentiation. In:

Júnior, J. R. dos Santos & António M. Mourinho 1980. Coreografia Popular Trasmontana (Moncorvo e Terra de Miranda). In: Trabalhos de Antropologia e Etnologia, Imprensa Portuguesa, Porto.

Kiss Jenő 2003. Magyar dialektológia. Osiris, Budapest.

Kontra Miklós 2005. Mi a lingvicizmus és mit lehet ellene tenni? In: Gábrity Molnár Irén &

Mimics Zsuzsa (szerk.) Közéleti barangoló. Szabadka. 175–202.

Szalai Andrea 2010. Nyelvi ideológiák és társadalmi határok. In: Feischmidt Margit &

Kovács Nóra (szerk.) Az etnicitás és a kisebbségkutatás elméleti és módszertani irányai az antropológiában. MTA ENKI, Budapest.

Kroskrity, Paul V. 2000. Regimes of language: ideologies, polities and identities. School of American Research Press, Santa Fe. 35–84.

Kroskrity, Paul V. 2004. Language ideologies. In: Duranti, Alessandro (szerk.) A companion to linguistic anthropology. Blacwell, Oxford. 496–514.

Lanstyák István 2009. Nyelvi ideológiák és filozófiák. In: Fórum Társadalomtudományi Szemle, 2009/1.

Laihonen, Petteri 2009. A magyar nyelvi standardhoz kapcsolódó nyelvi ideológiák a ro-mániai Bánságban. In: Lanstyák István & Menyhárt Judit & Szabómihály Gizella (szerk.) Tanulmányok a kétnyelvűségről IV. Gramma, Dunaszerdahely. 47–77.

Lourenço, Eduardo 1984. Nós e a Europa ou as duas Razões. Imprensa Nacional-Casa da Moeda.

Martins, Cristina 1997. A vitalidade de línguas minoritárias e atitudes linguísticas: o caso do mirandês. In: Lletres Asturianes, Boletin Oficial de l'Academia de la Llingua Asturiana, nr. 62, 7–42.

Merlan, Aurélia 2009. El mirandés. Situación sociolingüística de una lengua minoritaria en la zona fronteriza portugueso-española. Academia de la Llingua Asturiana.

Milroy, James 1999. The consequences of standardisation in descriptive linguistics. In:

Bex, Tony & Watts, Richard J. (szerk.) Standard English: the widening debate.

Routlegde, London. 16–40.

Milroy, James 2001. Language ideologies and the consequences of standardization. In:

Journal of Sociolinguistics 5/4 530–555.

Mourinho, António Maria év n. [1944–45?] Subsídios para um tratado de Dialectologia Portuguesa: Origens do Mirandês. In: Revista de Portugal – Língua Portuguesa. 329–334.

Niedzelski, Nancy A. & Preston, Dennis R. 2003. Folk linguistics. Walter de Gruyter-Mouton, Berlin-New York.

Pap, Leo 1979. Language attitudes and minority status. In: Mackey, William & Ornstein, Jacob (szerk.) Sociolinguistic Studies in Language Contact: Methods and Cases.

Mouton, The Hague.

Pereira, António Chamou dialecto à língua Mirandesa no programa „Cinco para a meia-noite” Diário de Trás-os-Montes, 2011. 05. 04.

Preston, Dennis 2003. Language with an attitude. In: Chambers, J. K. & Trudgill, Peter &

Schilling-Estes, Natalie (szerk.) Handbook of linguistic variation and change.

Blackwell, Oxford.

Preston, Dennis R. & Robinson, Gregory C. 2005. Dialect Perception and Attitudes to Variation. In: Bell, Martin J. (szerk.) Clinical Sociolinguistics. Blackwell, Oxford. 133–149.

Vasconcelos, José Leite de 1900. Estudos de philologia mirandesa. Imprensa Nacional, Lisboa.

Veloso, João 1999. O mirandês visto por futuros professores de português. In: Meirinhos, José Francisco (szerk.) Estudos mirandeses. Granito, Porto. 127–141.

Woolard, Kathryn A. & Schieffelin, Bambi B. 1994. Language ideology. In: Annual Review of Anthropology. 23: 55–82.