budánn 29. nov. 1803.
Kedves, édes Kazincym!202
tudakozódol irántam Pestre szólló leveleidben. ez bizonyos jele, hogy szeretsz. Pedig én néked ki nem mondhatom, melly kellemetes jutalom előttem,203 hosszas szenvedé-seim utánn,204 a Jóknak szeretete. ez tartya205 fel bennem egyedűl a lelket új inségim-ben, mellyek itthon reám várakoztak, ’s mellyeket Makk Domonkosnak köszönök.
Ő206 még szerencsétlenségünk előtt207 csürhe kalmárokkal titkos kereskedésbéli
társa-201 urat [átírással javítva.]
202 Kazin[.]ym! [átírással javítva.]
203 el[.]ttem [Az ékezet átírással javítva.]
204 után|n|
205 tartja [átírással javítva.]
206 ő [átírással javítva.]
207 el[.]tt [Az ékezet átírással javítva.]
36. Verseghy Ferenc – Kazinczy Ferencnek, Buda, 1803. november 29.
100
ságba ereszkedvén, s őköt208 hazajövetelekor rossz (vagy talán csak tetetett rossz)209 ál-lapotban találván, felvette az édes Anyám’ nevével Pest várassátúl210 pénzeinket, és czinkossai között elosztotta, kik azután épen nem késtek gridákot csinálni, hogy a tör-vénynek protectiója alatt lophassanak. eladta azonnkívűl az én házi eszközeimet is, könyveimmel eggyütt, mázsa számra, ammint mondgya,211 ’s hazaérkezésemkor olly nyomorult állapotban találtam az édes Anyámot, hogy, ha a boldogúlt egri Püspöktűl 200 ft pensiócskája nem volt volna, koldulnia kellett volna. Az volt barátom! a mi gyö-nyörű Makkunktúl212 legszebb, hogy még az írásainkot is kezébe kerítvén, minekutánna szegény öreg szülőmöt mindenéből kifosztotta, úgy bánt vele, mint egy elvetett féreg-gel. goromba tirannussa lett. Ő arra tartott számot, hogy én a napvilágot soha sem vagy legalább Anyám halála előtt nem látom, mellynek siettetésében szinte olly szorgal-mas volt, valamint a szabadulásomra szükséges rendelésekben lassú. ha Szén Antal meg nem ijesztette volna azzal, hogy németújvárban lakó atyámfiai által adat be instantiát, ő az Anyám nevével ismét instantiát írt volna, megfizettette volna, és a helyett hogy elküldgye, szétszaggatta volna.213 nem beszéllem én ezeket neked barátom! indulatbúl.
Documentumok vannak kezemben, mellyekbűl szóllok. Mert ő meghallván szabadu-lásomot,214 súlyosan lebetegedett; érkezésemet pedig szemeivel látván, annyira elvesz-tette a tramontánát, hogy a’ pénzek iránt való causákra nézve informatiot kérvén tőlle barátságosan, ő e helyett egy nyaláb rész szerint saját, rész szerint hozzá szóló írásokot215 és leveleket adott kezembe, mellyekbűl216 tótpápai úrral könnyű volt átlátnunk, hogy ő mala fide járt e’ dolgokban, és hogy az anyámnak legális actiója van ellene. Annyira megháborította szegényt a rossz lelkiösméret. Most már processuskodnom kell az Anyám nevével, hogy e’ rossz embereknek kezébűl pénzeinknek legalább valamelly ré-szét vissza csafarhassam.
ösmeretes előtted, barátom! ama felséges gyönyörűség, mellyet egy Író érez, mikor Író-társainak munkáit olvassa, kiket ösmer, tisztel és szeret, mint tudománybéli baj-társait. Mikor szobámban körűl nézem magamat, s együdős magyar literátorainknak munkái közűl csak egyet sem találok benne, úgy kínlódhatok, úgy epekedhetek, mint-ha e tudós barátim elmint-hagytak, megvetettek volna. mint-halálom előtt, így szóllok magam-ban, talán egyiket sem ölelhetem meg közűlök többé, s helyettek még csak könyveikben se gyönyörködhessek ezentűl? Kis istvány úrral, kit nagyon becsületes embernek talál-tam, megösmerkedvén, könybe borultt szemmel nézegettem bóttyában az új produc-tumoknak titulussait, a nélkűl hogy reménységem volt volna, két három esztendő előtt velek bővebben megösmerkedhetnem. Az illyen gondolatok terhét te képes vagy átlát-ni. hát ha még ollykor kedvem durran valamit írni, vagy a’ mit írtam ’s magammal haza
208 s <…> |őköt| [betoldás a törlés fölött.]
209 tetetett […] [átírással javítva.]
210 várassá[..]l [átírással javítva.]
211 mon[…] [átírással javítva.]
212 Makkunkt[.]l [átírással javítva.]
213 volna, |és a helyett hogy elküldgye, szétszaggatta volna.| [betoldás a lap szélén, korrektúrajellel.]
214 szabadulásom[.]t [átírással javítva.]
215 írások[.]t [átírással javítva.]
216 mellyekb[..] [átírással javítva.]
36. Verseghy Ferenc – Kazinczy Ferencnek, Buda, 1803. november 29.
101 hoztam, jobbítgatni, ’s a’ kútforrásokot, mellyek erre szükségesek volnának, ’s mellyekre még szerencsétlenségemben dolgozgatván, támaszkodtam, nem találom: óh! melly ne-hezen viseltem akkor sorsomot, barátom! olly nene-hezen mint a szegény mesterember, aki haza érkezvén, szerszámai nélkül találja házát, mellyek nélkül kenyerét nem keresheti.
viradnak ugyan több felűl217 reménységeim, Édesem! és a szükséget a legszüksége-sebb dolgokban mindeddig nem érzem. Swarz györgy ide való német comicus, régi barátom, mihelyt haza érkeztem, tisztességesen felruházott. Püspökeim, vílt József és Szabó András urak nemcsak meg nem hűltek hozzám, hanem irántam való atyai szor-galmaikot, kivált a penziomnak visszanyerésére nézve, még meg is dupplázzák. Kis istvány úr iráskáimnak ki adását felvállalta, illendő remuneratiót Ígérvén értek. Proces-sussaim által is csak vissza szerzek valamit. De vajmi nehéz, Édesem! meglett esztende-imben, mikor régi keresményimmel nyugodalomban kellene élnem, keresni kezdeni!
ezeket csupán csak azért írom, hogy szívemet kebeledbe kiöntvén, könnyebbséget lelhessek. A te káraidnak nagy részét hallottam; kívánok erőt és férfi szívet mind elfelej-tésekre, mind pedig helyrehozásokra. hogy engemet a jó embereknek szeretetökbe ajánly, nem kérem tőlled, mert erre jó szíved a nélkül is késztet: de, hogy Kis istvány218 úrnál, ha jó módját ejtheted, munkácskáimnak kiadását sürgesd, a kiadottakot pedig, mihelyt kezedhez jutandanak, a vevőknek ajánld, arra nagyon kérlek, mivel jó szíved azt nem tudhattya,219 melly hasznos lehet nekem e’ szolgálatod.
Ama munkámnak neve, mellynek első szakaszocskáját már Kis uramnak kezébe ad-tam; Költeményes Enyelgések, különféle versnemekben. előre van220 küldve benne a vers-nek a musikábul való magyarázattya.221 A darabocskák többnyire comicumok. négy ré szecskére való nállam már készen van.
egy másik munkám Rikóti Mátyás nevét viseli, négysorú ritmusokban. Az egész Poema 12. dalbúl áll, és rikótinak, egy rosz magyar poétának s egyszersmind Kántornak laureatióját adgya222 elő. bele fontam223 e mesébe a Poétikának majdnem minden regu-láit, de kivált a Kis gustusnak satirizatióját, mellynek köteleibűl nemzetünk olly nehezen vecződik ki.
harmadik kész munkámnak a neve: neue, mit gründen unterstützte hungarische Sprachlehre, worin die verschiedenen Mund- und Schreibarten angezeigt und die re-geln aus der morgenländischen bauart der Sprache selbst hergeleitet, mit den deutschen redensarten zusammengehalten und durch beispiele erläutert werden. ezen 22 eszten-deig dolgoztam. révainak deákúl írt magyar grammaticája, ugy látszik hogy útamban van. Kis istvány úr még a plánumát nem látta. nem tudom mit fog rá szóllani? Máshoz pedig már csak nem akarnám vinni. csinálok ebből egy magyar compendiumot is, e név alatt: A tiszta Magyarság, avagy a magyar ortografiának, helyesen szólásnak és versszer
zésnek okokkal támogatott regulái; mellynek több felénél már kész is.
217 fel[.]l [átírással javítva.]
218 istván|y|
219 tudha[…] [átírással javítva.]
220 előre […] [átírással javítva.]
221 magyarázatja [átírással javítva.]
222 adja [átírással javítva.]
223 font[.]m [átírással javítva.]
36. Verseghy Ferenc – Kazinczy Ferencnek, Buda, 1803. november 29.
102
negyedik e név alatt készűl: Az emberi nemzetnek rövid sommába vont Historiája, mellyben az emberi tulajdonságoknak általjában való rajzolása után, a legnevezetesebb or
száglásoknak eredetei; virágzásai és hanyatlásai, az emberiségnek közönséges gyarapodásával együtt rövideden előadatnak. De ezt nem folytathatom, még ama franczia és anglus könyveket, mellyekbűl haza érkezésem előtt dolgoztam, ama historikusokkal együtt, mellyeket az anyámnak gyönyörű tútora elpazarlott, meg nem szerezhetem.
hogy szándékod van, nem tudom, minémű munkádat közrebocsátani, Kis uramtúl örömmel ér[t]ettem. ha még ennél is nagyobb örömet akarsz nekem csinálni, írd meg rövideden foglalatját, valamint egyéb munkáidat is, mellyeket pallérozgatsz vagy készí-tesz. hozzuk helyre barátom! a mit kilencz esztendő alatt kénytelenek voltunk elmu-latni!
A magyar Theátrom, hallom, Debreczenben van. többet felőle nem tudhatok. ha te a játszóknak személlyeirűl, a directorrúl vagy Protectorrúl és a Játékdarabokrúl vala-mit hallottál, közöld velem. Swarz barátomnak vannak egynehány igen érzékeny da-rabjai kézírásban; csinálhatnék belőllök a magyarok számára egynehányat.
hát nagyváradra jársz e? és ha jársz, mond meg nekem, kérlek, emlékezik e még rólam betlehemné, született reviczky rósi? ha emlékezik, csokold meg – kezét helyet-tem. Szeretném látni! nem jön-e némellykor Pestre? kérdezd meg, ha imádkozott-e már az egri Püspök lelkéért, hogy bocsássa meg az isten szarvas bolondságait?
egy két énekecskével, mellyeket valaha örömest hallottál, kedveskednék, mivel meg-jobbítottam; de a Költeményes Enyelgésekben az énekre való kótákkal együtt a nélkül is elő fognak kerűlni. találsz mellettek ujjakot is. Mivel a budai Királyi typographiában már kóták is vannak, könnyű lesz, ha Kis uramnak tetszeni fog, Énekeimet különösen az instrumentumra való kótákkal is kinyomtatni.
Most egyszer kedvemre kipapoltam veled magamat! ha sokallod írásomat, add visz-sza a kölcsönt. Élly és szeresd
verseghydet msk.
[Kazinczy Ferenc jegyzete:]
vettem verseghimnek ezen levelét Ér-Semlyénben, Január 6-dikán, 1804. – Kazinczy Ferencz msk.
37. Verseghy Ferenc – Kazinczy Ferencnek