Ezek keletkez6s6t is a pleb&niakon talaljuk meg. A pleba-nosok vdrosokban is ugy mint a falvakban maguk kor6 gylljtOt-t6k a gyermekeket 6s azokat a hit elemeire, irasra es olvasasra tanitottdk. A nagyobb forgalmu pontokon csakhamar folmerUlt annak a szttks£ge, hogy kttlon tanito onndlloan vezesse a gyermekek oktatasat. A virosi 61et fejl6d6s6vel tok61etesen kialakult ott az iskolai rendszer. A gyermekek rendszeres oktatasban r6szestlltek.
Mindenki elott ismeretes az a lendttlet, melyet a keresztes h&boruk, mint Europaban mindentttt, ugy ha^ank vdrosainak ele-teben is eloid6ztek. E haboruk bdr nem hoztak 16tre a czelzott eredmenyt, mindazaltal 16nyeges befolyassal voltak a nyugatnak szellemi es anyagi folviragzdsara. A vallasos szellem, mely oly melyen gyokeret vert a koz6pkor tarsadalmi eleteben, a vallasos cz61u mozgalom es a Megvalt6 £let6tol megszentelt emlekek ha-tasa alatt europaszerte folujult es megifjodott. A szolgai oszfcily helyzete, melynek enyhit£s6re az egyhaz Krisztus tanait kovetve oly sokat faradozott, tetemesen javult. A szolg&k nagy szama szabadda lett, azok sorsa, kik ez allapotban megmaradtak tttrhe-tobb6 valt. Az ipar 6s kereskedelem a kelcttel valo erintkezes es forgalom 61enkttl6se altal csodalatos fejlodesnek indult s hat-hatos befolyassal volt a polgari osztaly es a varosok gyarapo-dasara. Sokfelek es nagyok azok a hasznok, melyek a keresztes hadakb61 az europai mttvelod6sre haramlottak. L Targyunkra foleg az utobbi — a varosok fejlod£se, van vonatkozassal: amennyiben I az ipar es kereskedelemnek elenkttlese altal fokozott kulturalis
1 torekv6sek az iskolakra iranyitottak, a varosok erdeklodeset.
Ebben es az elobb emlitett okban kell keresnunk a varosi isko-lak szaporulatAnak alapjat, mely szaporulat rovid ido alatt oly aranyokat oltott, hogy a Xll-ik szazad vege lele nemcsak a na-gyobb varosokban, hanem a kisebbekben is talalunk iskolakat, melyekben az ifjusag 7-ik evtol egeszen a l(>-ig tanult.
1. Alzn^. Universal (io.scliiclite. der eliri.stl. Kirt-lie. 1844. I. Abth. r>7U. S.
A varosi iskolak mind tanfokozatuk, mind cz^ljukra nezve hasonlok voltak a monostori iskolakhoz. Az elobbiek nem csupan also latin iskolak voltak, hanem az elemi oktatast is folkaroltak, ugy hogy a tanulot 7 eves kortol 16 eveig a tanulmanyok elso elemeitol kezdve elokeszitettek az egyetemi tanfolyamra. Tehat a kornak Osszes eleini es kozepiskolai oktatasat magokba fog-laltak, inert a tanit&s ket neme nem volt elkalonitve, hanem ugyanazon tanint6zetben volt Osszefoglalva mindketto.
Nemi megkillonboztet6s azonban ni6gis tOrtent, a mennyiben a varosi iskolak nagy es kis iskolakra voltak felosztva. A nagy iskolakban tanultak a latin nyelvet, a kicsinyben nem tanultak semmit latinul. Lassuk a nagy iskolanak tanitasi rendjet.
A varosi iskoldnak kett6s c61ja volt: a kor kovetelmenyei-nek megfelelo polgari muveltseget adni es elokesziteni az ifju-sagot az egyetemi tanulmanyokra. Ez utobbi cz61 azonos 16ven a monostori iskola6val, tanrendje is joforman azonos volt aze-val. Ebben is a gramatika, zene 6s erkolcstan voltak a tanitas fotargyai melyekben vagy benfoglaltattak, vagy kor6jok csopor-tosultak a tobbiek. A latin iras es olvasas elso okbitasara a zsoltarok szolgaltak: itt is tehat a zsolozsma egyes szakaszai vol-tak a latin olvasashoz valo bevezetes kozegei. A latin nyelvtan tanuhisara az 6 es es uj-szovetsegi bibliai tortenetek versbe sze-dett szovege volt a gyakorlo konyv. A 212 hatmerettt versbol allo bibliat ezekben is ugy tanultdk, mint az egyetemi kozep-iskolaban; mire az ifjii a Jatin nyelv elemeit elsajatitothi, a bib-liai torteneteket kivttlrol tudta. A zene-tanitas lenyeget egyhazi enekek kepeztek. A tanitas vallasos szinezetu leven, zene alatt a temploini zene, foleg a Gregorianum 6rtendo. A tanul6k tani-toikkal egytttt reszt vettek az ttnnepies istentiszteleten es mint karenekesek k6zre is mukodtek. Tanultak a Cisio-Janus 24 vset, melyek az egyhazi 6v ttnnepeirol szolanak s azoknak er-telmet es jelentoseget kifejtett6k az iskoMban. A moralis a ke-reszteny erkolcstan fobb elemeiben adott oktatast. Gyakoroltak e mellett a kis iskoldban tanult imadsagokat, kivalt a Miatyankot.
angyali ttdvOzletet, toviibba a Hiszekegyet.
E rovid attekint6s utan fogalmat alkothatunk magunknak a k0z6pkori varosi iskolik jelleg6r61 azok hitelemz6s6rol. A hit-elemz^s itt sem k6pezett egy teljesen elkidonitett t&rgyat; ha-nem az egesz tanitast athatotta, a targyak minden ha-nem6vel egybe volt forrva. Bennfoglaltatott az a latin nyelv tanitAs&ban, a zene kizarolag vall&si targy volt. Az erkolcstan a vallasbeli oktatas egyik fo resze. Egyszoval a tanfcirgyak, vagy a hitelemz6s egyes tfzakaszait olelt6k fel, vagy azokkal szoros osszeftlggesben vol-tak, az oktatasban uralkodo volt a vallas. Ez a tanitds ei-edetet az egyhaznak kOszOnv^n, annak elvei 6s kivanalma szerint volt ren-dezve s az ifjusAgba a kat. vallas ismeretet 6s szeretetet beol-totta. Altalaban meg kell jegyezntink, hogy a teljesen vilagi vezet6s alatt allo varosi iskoldkban is azon tankonyveket hasz-naltAk, melyek az egyhazi tanintezetekben eloirva voltak.
A tanulok jobbara vilagiak voltak. A vezet6s hol egyhazi, hol vilagi kezekben volt. Amde az ellenorzo feltigyelet tiszt6t
mindenkor az egyhaz gyakorolta s a tanitas teljesen vallasos szinezetii volt. Mindezek utdn elmondhatjuk, hogy a koz6pkori varosi iskolak vallasi oktatasa teljesen az egyhaz elvei szerint tort£nt 6s semmi kivanni val6t nem hagyott hatra.
A varosi iskolak hitelemzes^nek targyalasaban kiterjeszked-tem a kor egyhazpolitikai 6s tarsadalmi viszonyaira is. Azert tet-tem ezt, mert a protestansok szllntelentll azt hangoztatjak, hogy az egyhaz a koz6pkorban semmit sem tett az ifjtisag vallasi ok-tatasa 6rdekeben, sot a muvelod6s el6menetel6t gatolni igyekezett es csupan a Miatyank s Hiszekegy g£pies betanitasara szoritko-zott a hitelemz^s. A fonnebb mondottakbol 6p az ellenkezo vi-laglik ki. Mert a varosi iskolak, a mint az egylniz vedo szarnyai alatt sarjadtak fol, ugy azok tanitasat az egyhaz szelleme len-gette at s az ifjusag oktatasa teljesen at volt hatva a vallasos-sagtol. A XIII. es XlV.-ik szazadban a varosok polgari ele-meinel mely vallasossagot s igaz kat. hitbeli meggy6zod6st ta-lalunk. Xem akarom ez orvendetes jelenseget egyedtil az iskolai oktatasnak tulajdonitani. Voltak anna-k egy6bb rugoi is, De
hogy az iskolai vall&sos 6s hitbeli oktablsnak 16nyeges r6sze volt benne, azt egyetlen t&rgyilagos tortenetir6 sem vonja k£t-s6gbe. Az egjrhitz anyai v^delme alatt fejl6d0tt a varosi elem s annak iskolai valhlsos nevel6se az egyhaz erdeme.
Ne gondolja senki, hogy csak n6hAny nagyobb v&rosban voltak iskol&k s a tobbiek ezek n61kttl szttkOlkodtek. A mint fonnebb emlitettem: kezdetben a papok tanitott&k a gyermeke-ket. S a mint a vArosi 61et fejlodt^vel a nOvend£kek sz4ma sza-porodott, a vdrosok tanitokat fogadtak. — Id6vel a tanitok szama minden v&rosban szaporodott. — Minden v&rosnak voltak iskoldi.
Tort6neti adataink a kovetkezo vArosok iskohlinal marad-tak fonn:
Bartfa, Berethalom, Besztereze, Beszterezebiinya, BelabAnya, Brass6, Buda, Csotortokhely (Szepes vm.) Csotortokhely (Koros vm.) Eger, Eperjes, Erzs6betvaros, Pelka, Goncz, Gyongyos, (Jyor, Gyula, Gyula-Peh6rvar, Iglo, Ivdncz, Kamoncz, Kassa, K&lniiin-cseh, Kesztolcz, K6sm*irk, Kis-Szeben, KolozsvAr, KOrmOczbanya, Krompach, Lipto-Szent-miklos, Liszka, L6cse, Marczali, Metzenz6f, Mezo-Somlyo, Modor, Monoszl6, B&nya, Mihtily, Nagy-Sink, Nagyszeben, Nagy-Szombat, O-Buda, PApa, Pilpocz, PAszto, Pest, P6cs, Pozsony, PrazsmAr, R6gen, S&ros, SArospatak, Sel-meczbAnya, Sikl6s, Somorja, Sopron, S6v&r, Szaploncza, Szilnto, Szasz-Sebes, Szaszvaros, Szeged, Szelindek, Szepes, Szepesv6r-alja, Szepsi, Sz6kelyvdsdrhely, Sz6kesfeh6rvar, Szikszo, Szomol-nok, Tdlya, Torda, Trencsen, Ujsziget, Ujvdros, Ungv^r, VAg-Besztercze, Varad, Veszpr6m, Visegrdd, ZAgrdb, Zolyom. V
B6kefi helyesen jegyzi meg, hogy a koz6pkori vdrosi is-kolakban kettore ttgyeltek: az erkolcsi 6s 6rtelmi nevel6sre.
Ezek a vtirosi iskolak a katolikus egyhaz gondozasa mellett meg-ertek a hitujitas korcit. A protestantizmus ezeket mAr itt talalta magyar foldcin. 2) Minden valamire valo virosnak voltak iskolai, mint ezt Kamoncz p61daja mutatja, a mely csak a kisebb
viiro-1) B&keti i. m. 62.
2) V. ott. 48. 50.
sok koz6 tartozott; tudjuk p61a, hogy jeles iskol&i voltak. *) A reAnk maradt tOrtenelmi eml^kek tanubizonysdgai annak, hogy Magyarorsz&g v^rosai a mohdcsi v6sz elott a vallisossAgban ki-tUn6en nevelt polg&rsdggal birtak. Ez a legvil&gosabb bizonyit6ka a kifog&stalan hitelemzesnek.
Erdujhelyi M. i. m. 231.