A templomi hitelemz6s az apostoli idoktol fogva mindeiikor kivalo gondoskodtisa targyat k^pezte a kat. egyh&znak. A szent-atyaknak reank maradt iratai napnal f6nyesebb tanusagot tesznek errol. Eleg egyre hivatkoznunk mintaul. Ott van szent Agoston-nak hitelemz6si oktatasa a Aliatydnkrol 6s a Hiszekegyrol a melyekben inti katekumenusait, hogy jol megtanulj »k azokat, mert szombaton a keresztel6s elott a hivek jelenl6t6ben felelniok kell a foltett k6rdesekre. 1 t)rokk6 szep minta katek6zisek azok, a melyekben szent Agoston a Hiszekegyet 6s a Miatyankot ma-gyarAzza. 2- Hogy haz&nkban a kereszt6nys6g elso szazadaiban a papok a templomban oktatfcik az ifjusagot a hit elemeire, ezt m6g akkor is batran allithatnank, ha semmif61e pozitiv bizonyi-tekokkal nem rendelkezn6nk. Amde vannak t£teles bizonyit6kaink is. Itt ismet elso sorban a frank kiralyok Capitidar£ira es a mtt-velt kttlfOldon div6 gyakorlatra hivatkozunk. Lattuk azt im6nt, mikep intezkedtek a kereszt6ny nyugaton a zsinatok a gyerme-keknek istentisztelet alkalmaval valo hitbeli oktatasa irant. A mi a kttlfoldon gjakorlatban volt, azt Magyarorszagon is gyakoroltak.
A Capitularekiiak egesz sorozata tanuskodik a mellett, hogy az egyhaz a poganysagbol megtert nepeket hitbeli oktatas altal ipar-kodott a poganysagtol teljesen elvonni. A hitelemzes k6pezte az alapot. Erre epitettek az egesz kereszteny eletet. Hogy inenuyire fontosnak tartotta a kat. egyhaz a hitelemzest, ezt leginkabb ta-nusitja az 1114. evi esztergomi nemzeti zsinat, a melynek liata-rozatai szerint (II. fejezet)%a papok kotelesek a nagyobb templo-mokban az evangeliomot magyarazni, a kisebbekben pedig a Hi-szekegyet es az imadsagot fejtegetni, vagyis katekizalni 4
-1) St. Aug. Sorm. 58 212.
2) St. Augiist. Serin.
Gobl i. m. 7:5---98.
4. P6terfl i. m. I. kot. 54.
Bnnek a zsinati hatarozatnak kttlonos nagy fontossAga van.
Megtudjuk ebbol, hogy a kereszt6nys6g elso szazadaiban Magyar-orszagon a pr^dikiicio nagyobb r£szt hitelemz6sbol dllott. Rend-szerint csak a piispSki, apati es pr6posti templomokban mondottak predikdciokat. A pleb&niai templomokban a szent besz6dek job-bara hitelemz6sekb61 allottak. Teh&t a magyar katolikus egyhdz oly nagy sulyt fektetett a templomi hitelemz6sekre, liogy a szent besz6dek nagyobb r6szet azok k6pezt6k. A falusi templomokban csak kivetelk6ppen tartottak evang61ium-magyar&zatokat, S ez nagyon term£szetes. A pogiinysagbol nemr6g megtert n6pet a hit elemeiben alaposan kellett megoktatni. Erre a cz61ra nem a pr6dikAci6 szolgalt elso sorban, hanem a hitelemz6s. Nem a sz6-noki form^kkal kellett lelkesitenL, hanem viligos 6s konnyen 6rthet6 katekezissel oktatni a hit alapigazs&gaiban. Nem csupdn a gyeraiekeket, a felnotteket is hitelemz6i oktatdsban r6szesi-tett6k vasarnapi istentisztelet alkalmdval. Mindez az6rt tort6nt, hogy a poganysagbol megt6rt n6p teljesen magiiba szivja a ke-reszt6ny vallds tanitasait. TovAbbd az6rt is, mivel akkor m6g az iskolakban kev6s gyermek 61vezte a hitelemz6s dld&sait. Teh&t a legnagyobb sulyt a templomi hitelemz6sre kellett fektetni.
Szoval abban az id6ben a nep aprajanak-nagyjanak hitbeli okta-tasa a templomi hitelemzes utjAn
tr6rt6nt.
A templomi hitelemz6srol tQzeresen int6zkedik az 1279-iki budai zsinat.
A zsinat meghagyja, hogy a papok mind a felnotte-ket, mind a kiskoruakat szorgalmasan megtanitsdk a Szent-haroms^grrf, az Ur megtestesQles6re, a h6t szents6gre 6s a h6t j6 cselekedetre, melyek a h6t fobunnek ellent6tei.
A Szentharomsagr61 annyit legal&bb is tanitsanak, hogy az Atya, Piii es Szentl61ek egy Isten hArom szemelyben ; s mind a liarom szemely mds. S mivel a hit nem ftlgg az 6sztol, a hit dolgairol a vihigi emberek ne vitatkozzanak es ne k6rdezz6k:
hogyan? 6s miert? hanem egyszertten hinni kell, s a jo\6ben majd teljesen meg6rtjttk.
— U
-Az Ur megtestesul6s6re n6zve tanitsak : hogy az Isten fia az emberi nem megvaltasa6rt a Bold. Sziizben, nem ennek em-beri testebol, hanem a 8zentl61ek megarnyekozasabol testet ol-tott; s a ki elobb Isten volt, az Szuztol szilletett; s ez erintet-len maradt a fogantatasban es a szlilesben. Ezert mondja a zsol-taros: Leszallott, mint az eso a, gya])jiira. . Mert a gyapjiira hullo vagy a rola leesepego res6 a gyapjiit nem rontja el, ha-nem, niegtisztitja.
Az Isten fiat lekopdostek, arczul titottek, sokszorosan
kine-\ett6k. () a kereszten a leggyalizatosabb halalt szenvedte: 161ek-ben leszdllt a pokolba, liogy a szenteknek itt tartott lelkeit kisza-baditsa. Teste ugyan a sirba kerlilt, de innet megdicsodlve har-madnapon telfcimadott. S 6ppen O altala testtel, a melyben itt a foldon 61tink valamennyien feltamadunk. De nem mindenki koveti 6t, mert a jok megdicsoillt, a rosszak pedig megromlott. testtel fognak feltamadni. Ez6rt mondja az apostol: Ugyan mindnyA-jan felfcimadunk.
Az Isten fia negyvened napra folszallott a inennyekbe; ot-vened napon — mik£nt igerte - elktildte a Szentlelket. Eljon az utolso it61etre 6s megfizet kinek-kinek a eselekedetei szerint:
a joknak orok elettel, a gonoszaknak meg orok tiizzel, mely az ordog 6s az 6 angyalai r6sz6re k6sziilt.
Oyakran kell mondani a hiveknek, hogy a hitezikkelyek okat - a szents6gek kiv6tel6vel - ne kerdezz6k; mert a hit oly fols6ges, hogy az, a mi a hit kor6be tartozik, eszszel nem 6rheto fel. Mi6rt is az a hit nem jdr 6rdemmel a melyhez az emberi 6sz nyujt p61(lat.
A kereszts6g folvetele minden veteknek a vAltsaga; mert keresztseg nelkQl a kisdedek nem iidvoziilnek ; a felnottek meg, ha elhataroztak is, meg eros akaratuk is volt, hogy megkeresz-telkednek, de ezt nem tett£k meg ~ iidvoss6gre nem szamit-hatnak.
A keresztelest tisztelettel es nagy ovatossaggal kell vegezni.
A keresztseg szentseg6nek er\r6nye abban all, hogy a keresztelo
a kereszts6g tormuldjAnak: „En t6ged megkeresztellek az Atya 6s Piu es Szentl61ek neveben. Amen" szavait egym6st<il megktt-lonboztetve ejti ki.
TanitsAk a papok a vilagiakat gyakran, hogy szttks^g ese- , t£n mik6nt kell keresztelnie az atydnak any&nak. Oktassak a n6pet arra is, hogy a legnagyobb szttks6gben m6g a gyermekek is keresztelhetnek; hogy ilyen szttks6gbeli keresztseg eset6n a gyermeknek nevet ne adjanak; s hogy a ki igy szttks6gbol ke-resztel, a keresztetes formul&jiit teljesen, egyfolytAban, rendesen 6s kozbeszurds n61kttl mondja el.
A ki a b6rm&las szents6g6hez m61t6n jArul, megkapja a Szentlelket, a ki 6t a joban meger6siti, az ordoggel 6s a v6t-kekkel szemben pedig megszilarditja. A b6rmdlAshoz a feln6ttek 6homra j&rulnak; elobb, ha van idejok, minden v6tkoket meg-gyonjAk; s a pttspok oket megoktatja.
TanitsAk meg a pl6bdnosok hiveiket arra is, hogy a gyer-mekeket b6rmAWskor a puspOk el6 ne vezess6k vagyne enged-j6k szalag n61kttl. Ezt a megb6rmaltnak homlok&ra ktttik, s har.
madnapra leoldj&k, e!6getik 6s a hamujAt el&ss&k a foldbe.
A bunbdnat (poenitentia) alkatr6szei: a gy6nds, a torOde-lem (contritio) 6s az el6gt6tel. Mik6nt a gyermekre n£zve nines Udvoss6g kereszts6g n61kttl: ugy a feln6ttekre n6zve sincs — bun-bdnat (poenitentia), vagy legal&bb tSrOdelem (contritio) n61kttl, ha a gyonast szoval nem lehet elv6gezni; mert az igazi bunbd-nat az embert az ordogtol megszabaditja, meggdt61 a v6tekben 6s kiengesztel az Istennel.
Poleg a nagybojt elott tanitsak a misespapok a hiveket, hog>- a mint a megfontolas konit el6rt6k, mind a terfiak, mind a nok evenkint egyszer kotelesek bttneiket a sajat papjuknal meg-gy6nni 6s a rAjuk rott poenitentiAt erejttkbol telhetoleg elv6gezni.
Ha azonban valamelyik hivo alapos okbol mAs papn^l 6ha;jtana gyonni: erre az engedelmet sajat papjdt61 kerje, mert e n61kttl a m^sik pap 6t meg nem gyontathaf ja.
Az 01tariszents6gr61 ezt tanitsa a hiveknek: Azon szavak
erej6nel fogva, melyeket az Udvozito az utolso vacsora alkalma-val a keny6r 6s bor folott mondott; tovabba az egyhazi rendb61 kifoly61ag, akar jo a pap, akjlr nem, ha az
cltlenyegUles
szavaita megfelelo szand6kkal kiejtette; ami el6bb puszta keny6r volt, az Krisztusnak igazi teste lett, a melyben van 161ek; a mely a Szuztol szUletett, a keresztf&n kiszenvedett, az Atyaisten jobbjan Ul; a mely nem szenved, mint mikor a foldon jArt, hanem meg-dicsoUlt.
A mi meg elobb tiszta bor volt, az Krisztusnak igazi v6re, a mely az 6 oldalab61 folyt.
Mind a k6t szin alatt az eg6sz Krisztus jelen van, tudniillik az Isten 6s az ember; mivel sem test nincs ver n61kUl, sem v6r test n61kUl. Az 01tdriszents6g az 616 161eknek taplal6ka 6s erositese a kegyelem altal; a vetekben meghalt 161eknek meg kiirhozata;
mert a ki m61tatlanul veszi magahoz, iteletet eszik es iszik ma-gdnak.
A papok gyakran figyelmeztessek a hiveket, meg a gyer-mekeket, hogy amint eszreveszik, midon a pap az Ur test6t vi-szi, tUst6nt hajtsanak t6rdet az 6 Llruk 6s Teremt6jUk elott 6s Osszetett k6zzel imddkozzanak, mig a szents6get el6ttUk viszik.
Higyj6k a vilagi emberek, hogy a kenyeret es bort Krisz-tus test6v6 6s v6r6v6 csak a pap vriltoztathatja At: az egyhazi rendeket meg csak a pUspcik adhatja fel.
Szent Jakab apostol szerint az utolso kenet altal a bocsa-natos bflnok eltorlodnek, minden betegs6g megkonnyebbUl, sot m6g az igazi bunbAnat 6s orok boldogsiig szeml61ete. is meg-kezd6dik.
A papok figyelmeztess6k a hiveket, hogy az utolso kenetet tObbszor is fol szabad venni, m6g egyazon betegs6gben is, ha a hahilt61 lehet f61ni. Ha valaki az utolso kenet folv6tele utan meggyogyul, hazas 61etet tovabb folytathatja.
Oktass&k meg oket tov^bbA arra is, hogy ha valaki mint eg6szs6ges meggyont 6s megaldozott, es kesobb megbetegszik, gy6nja meg minden buneit 6s Aldozz6k meg ujra.
A budai zsinat kimondja, hogy alattomos (clandestin) hazas-sagot kfltni nem szabad s a pap ilyenekn^l jelen nem lehet. Mi-6rt is a pa-p, a h&zass&g megkOtese elfitt, megillapitott hatar-idoben hirdesse ki, hogy kik keszttlnek h&zass&gra 16pni. Igy mindenkinek alkalma nyilik, hogy a torv6nyes hazassagi akadalyt bejelentheti; s magdnak a papnak is lesz ideje — a mi kttlon-ben szigoru hivatalos koteless6ge — az esetleg fennforgo aka-daly kifttrk£sz£s£re. Ha alapos a foltevgs, hogy csakugyan lete-zik akad^ly, a hazassag megkot£s6t mindaddig el kell odazni, mig az okiratokbol a t6nyallas ki nem derttl.
Ha a rokonsagi fok megallapitasaban, vagy egyaltalAban a hazassagi ttgyekben ketseg merttl fol: a pap a pttspokhoz fordul taiuics£rt.
A hazassagra n6zve nem szabad sorsvet£ssel josolni. S a ki megteszi, kikozositik. L
Az 1515. 6vi veszpremi zsinat kovetkezokeppen int6zkedik a templomi hitelemz6s irant. 2- Minthogy a kereszt£ny vallas alapja az, hogy mindk£t nembeli gyermekek gyonge korukban megtanuljak az Ur imadsagat vagyis a Miatyankot, az angyali ttdvozletet, vagyis Cdvozl6gy Mariat 6s a Hiszekegyet, melyben a mi hitttnknek 12 szakaszai foglaltatnak, minden plebanosnak ko-telessege azon faradozni, hogy hiveit ezekre megtanitsa. Kttlono-sen a fiukat es a leanyokat oktassa erre. Ezekbol az idezetek-bol vilagos, hogy a kereszteny koz£pkorban az elso szazadoktol kezdve, mindenkor szokasban volt Magyarorszagon a templomi hitelemzes, a melyet a papok istentisztelet alkalmaval kotelessek voltak vegezni. A hitelemzes anyaga volt az apostoli hitvalMs es az imadsagok, melyeket a pap koteles volt iiicgmagyarazni hi-veinek.
1. Bekotl Komij? A nepoktatas t-oitenetc Majnarorszason. lil—18. 1, 2? PetPrtty i. IIL I. kot. 225. lap.