A viszonyok gyokeres dtalakuldsa melyet Pdzmdny reform-tev6kenys6g6vel el6id£zett, minden t6rem orvendetes emelked6st vont maga utdn. A hitelemz6s, mely a nagy ferfiunak kivAlo gondoskoddsa tdrgydt k6pezte, az uj era dicsteii eveiben, nem-csak az iskoldban 6s templomban, han m az irodalom ter6n is sokat haladt elore. E teren azonban oly irodalomtort6neti kerdes dll eldttUnk, melynek megolddsdhoz, bkv rengeteg adathalmaz <111 rendelkez6sttnkre, mindazaltal magdt a tenyt ad oculus nem de-monstrdlhatjuk mert annak anyag&t emesztette az ido.
Ertem: a kdt6kat Pdzmany ut&n a XVII. szAzad veg6ig. — Mert, hogy azon idoben, midon egyik iskolat a mdsik utan ala-pitottAk, midon a hitelemz6s teren oly tev6kenyseg folyik, mely-hez az elobbi kor hitelemzes6t m£g csak hasonlitani sem lehet, hogy e korban majdnem egy sz&zadon &t osszesen egy nehany kerUlt volna a konyvpiaczra, ezt meg csak elgondolni is k6ptelens6g. K6t t6ny *U1 itt egym&ssal szemben, melyek egy-m^snak l&tszolag ellentmondanak; egyik az, hogy e kornak egyre fejlodO hitelemz6se uj meg uj kdt6 kiad&sokat kovetelt; a md-sik az hogy a jelzett korb61 csak egy neh&ny kdte p^ldAny ma-radt az uf6korra.
A mi az elsot illeti, oly igazs&g az, mely elott mindenkinek meg kell hajolnia: hogy hitelemz6stlnk e korban oly nagy emel-kedest mutat, melyhez az elozo kort m£g csak hasonlitani sem lehet. Minden tenyezo, mely erre befolyiissal van, hatv&nyozott erdvel mukodik most kozre. Mig PdzmAny elott hat gimndzium-ban tanult hazdnknak katolikus ifjusaga, e szdz id veg6n ket ne-pes egyetem es 6(S gimnaziumban tanulja az udv. igeit. Ezen is-koldk n6hanyat kiveve Jezus-tarsasaganak vezetese alatt allottak, mely rend tanintezeteirol altalaban el van ismerve, hogy mindig nepesek voltak. Ha mar ebbol kovetkeztet6seket vonunk a k£zi kOnyvek szUks6glet6re, konkliizionk okvetetlenUl az lesz, hogy a
68 int6zetben tObb mint f61 szdzad lefolydsa ala?t tem6rdek ka-tekizmust haszndlt el az ifjus&g. S aligha t6vedttnk? ha azt allitjuk, hogy tekintve a fogyaszt&st, minden 2—3 6vben uj k*it6 kiaddsra volt szttks6g, hogy csak a gimnaziumi ifjusag szttkseglete kiel6-githeto legyen. Midon azonban a gininaziunii tanit's ttgy6t ily magas szintdjon liitjuk, ne feledjuk, hogy ezzel ar&nyban a n6p-iskoldk is folyton szaporodtak, melyekben a tanitcis m£g e sza-zad feleben is, jobbiira a katekizmus alapjiin kezdodOtt. Amde a n6piskolak reszint a zsinati hatarozatok iuiciativajara, reszint a kozep 6s felso iskoldk hatdsa alatt egyre sokasodtiik az orsz&g-ban. Ha most a 68 gimnazium 6s e mellett a nepiskol&k kdte-szttks6gletet szemttgyre vessztik, azt kell mondanun <, hogy ekor-ban nagym6rt6ku
k&te
fogyaszfcisnak kellett lennie. Val6s«ig alap-j&ra van fektetve tehat azon allitasunk, hogy a Pazmdnyt koveto korban 63 6ven dt korttlbelttl minden 2—3 evben uj meg uj k&te kiadasok jelentek meg a konyvpiacon, s minthogy Canisius uralma dltaldnos volt haz&nk koz6piskoliiiban, nem lehet kets6g az ir&nt, hogy katekizmusAnak tobbszoros kiaddsa JAtottnapvi-YAgot.
Ezzel szemben azonban mit l&tunk? A XVII. szazad v6geig Osszesen 3 Canisius fordit&s 6s 5 mds katekizmus van kezeink ko-zott. Mig a sz&zad elej6n, midon osszesen 7 gimndzium 6s cse-kely szdmu n6piskola nevelte az ifjiis&got; Vdsdrhelyi Canisiusa^
18 ev alatt 8 kiad&st£rt; most midon a gimniziumok Szdma 68 s e szaporulattal ar&nyos a n6piskoldk szdma, 63 6vr61 csupdn 8 kiaddst, ezek kozott hirom vaI6di Canisius forditAst ismer az ut6kor. Hogy ez val6ban igy tort6nt volna, azt foltenni is lehetetlen. Hanem azt kell tartanunk, hogy Canisius kis katekizmusa sokszoros tn ujra ineg ujra ki lett adva, e ki-addsoknak azonban nyoma veszett. Csak azt mondhatjuk tehAt, hogy konyvtaraink e kiaddsok eml6k6t nem 6rizt6k meg; inind-azaltal teny, liogy Canisius az iskolakra siiru egymdsutanban lett ujra nyomatva. Mindenesetre nagy kir az irodalomra, hogy eny-nyi kincs nyomtalanul elveszett. — Els6 tekintetre csoddlatosnak
tunik fel, hogy oly pezsgfi tudomdnyos 61etnek annyi emteke nyomtalanul eltiint s azon problemdt allitja elenk: liogy tOrten-hetett az, midon aunyi protestdns k&tet oriztek meg konyvtara-inkP E kerd6s magdt61 megfejtodik elottttnk, ha r&tekintilnk azon szornytt duliisra, mely a Jezus-t&rsasagi gimmiziumokat megsem-misitette s utana a tobbi kolostorokat eltorttlte. Ott allanak az egykor hires jezsuita gimnaziumok 6pttletei, katonak lakjak a tudomdny egykori hajlekait, Konyveik s egy£bb tudomanyos kin-cseik hovd lettek? Kotyavety6re kerttltek, sz6tszortAk oket, vagy fontszamra eladtak, vagy meg6gettek. Konyvtaraik piaczra ke-rttltek. Epttleteik elhagyatott kttlseje kuiltoan hirdeti a puszhis 6ktelenseg6t; nincs azokban semmi, de semmi nyoma a tu-doimhiyos gyujtem6nyeknek, mind eltttntek nyomtalanul. Igy ve-szelodtek egyebb ert6kes konyvekkel 6s mukincsekkel egytttt a
katekizmusok is. A kolostorok konyvtarainak pusztuhiscival elve-szett Canisiusnak szdmtalan kiad&sa, Csak azt tudjuk, liogy vol-takrkellett lenniok; liova lettek azt nem tudjuk. — Nem igy a protestansok Azok fcinint6zeteit nem pusztitotta el, a „fol-vilagosodottsig* mely csak a katolikus szerzeteseket gyuloli.
Azok lnegmaradtak s megoriztek r6gis6geiket napjainkig.
Ime! ebben van magyanizata azon korttlmenynek,hogy mig a protestans kateknak annyi kiaddsa maradt az utokorra, addig a katolikus katekbol itt-ott maradt egy-ketto.
Mint emlitettem, az iskolai hasznalaton kivttl is kezen forgott a katekizmus templomi hitelemz6sek es priv&t ahitatgyakorlatok alkalmaval. Ily katekizmust taldlunk Kopchanyi Marton Bonaven-tura imddsdgos konyve vegen 1037 6vrol L Az imadsagos konyv czimlapja csonka, de a vegen levo tartalomjegyzek jelzi, liogy cz nnir harmadik kiadasa a munek; mi ujabb bizonyitekot szolgaltat elobbi allitasunkhoz, hogy e kor kate-irodalmftnak em-lekei legnagyobb reszben elvesztek. A katekizmus cime: „A ke-reszty6n Tudoniannak rovid soinmaja, Elso Resze a Hitnek Aga-zatairol. Nyomatott Bechbe Oelbhaur Gergely Altal. MDCXXXII.
1. A budapcsti egyetemi kunyvtiirbaii.
esztendoben." 12 r6t, 34 lapra terjed, v6g6n a ministr&ci-oval. Eg6sz szerkezete elarulja, hogy a kozn6p szdmara lett keszitve. Canisius katekizmusa, sok v<oztafeissal 6s rovidit6ssel.
— TekintsUk futolagosan. Elso k6rd6se: „Ki mond^atik Ke-reszty6nnek es katolikusnak A felelet Canisius6. A hitrol ne-gyedf61 lapon tilrgyal, jobb&ra Canisius k6rd6seivel 6s feleletei-vel; vannak azonban mds roviditett k6rd6sei is? melyek amab-ban nincsenek meg. M&sodik r6sze : „Az Rem6nys6grol 6s Imad-sagr61.u Err61 is negyedf61 lapon tiirgyal; r6szben Canisius k6r-d6seivel. A hosszabb k6rdesek helyett azonban nuir is rovideb-bek vannak. Harmadik. r6sze: „Az szeretetrol 6s Tiz parancso-latrol" melyet hetedf61 lai>on fcirgyal tigy, mint az elobbieket.
Szoval az eg6sz konyvecske ('anisius kis katekizmusanak atala-kitott rovidebb kiadiisa. Az l&tszik, hogy nem gimndziumok szii-mara lett irva, kulonben is ott V&stirhelyi Canisiusa volt minde-ntitt haszmilatban, hanem a koznep haszmilat&ra, e c61bol fort6nt az egyszerUsit6s 6s pedig els6 sorban a gyermekek sz&mAra, mit a v6g6n 16v6 ministriicio is bizonyit. A k&t6t tigy liitszik, nem az imiids&gos konyv szerz6je irta, hanem csak tigjr lett az egy-bekotve az imadsagos konyvvel. Ugyanezen kis kate kesobb ujra megjelent, a kiadds 6ve 6s helye hidnyzik r61a; mindazdltal ketsegtelen, hogy B6csben nyomatott. Ez a muvecsk6nek negye-dik kiad&sa s valoszinttleg nehiiny 6v mulva az elobbi utan je-lent meg. Cime: „Az Kereszty6ni Tudomannac Rovid summ<Vjii-nak Els6 R6sze.u 16 r6t 40 lapra terjed. Az elobbi kiad&sniil valamivel k6sobb; tobb k6rd6s van benne, melyek Canisiusban nem fordulnak elo. Hat fametszetu k6p is van benne. Kttlonben ez is a n6p gyermekeinek haszn&latara k6szttlt. Tobb kiadasa nem maradt fonn, csak e ketto; a harmadik es negyedik.
Nem annyira hitelemzesi mint polemikus szempontbol 6rde-kes Hajnal MatyAs czafolo irata, melyben Kereszturi PAl 61es tii-madAsokat tar.almazo katekizmusaval polemiz&l. Czime: „Ki-Tett Cz6g6r mely Alatt Fel-Taliilhatja akiirki-is Min6mu
Pos-1. Teljos p^ld&nya a Budapesti egyeteini konyvt&rban van.
hatt 6s raerges Tejet fejt Kereszturi PAl Erdelyben egy Cha-tekizmusAnak tomloj6ben. Neminenu Haidelberga TAjdn nott es Hizlalt teheneknek Tolgy6b61. A Nem R6gen szttletett Checsemo kereszty6nnek szoptafelsAra, Melly meg orvosolhat6 egy keresz-ty6n orvos Doctor dltal. NyomtattAk Posonban MDCXI. Esz-t.end6. A szerz6 neve nincs a munk&ban jelezve, mindaziiltal kets6gtelen, hogy Hajnal M&ty&s J6zus-tiirsasiigi pap irta feleletUl Kereszturi Pdlnak 1638-ban megjelent „Csecsemo Kereszty6nu
czimu katekizmus^ra. Alapos teologiai tudomanynyal 6s er6s logi-ktival irt munka. mely a kor hitelemz6si irodalmdra 6rdekes vi-l&got vet. Mig u. is a katolikus k&t6ik tisztan a vallds tanaira szoritkoznak s a serdulo ifjusAg szamAra irt kit6k mell6 is csak onv6delem cz61jdbol fUggesztenek apologetikus k6rd6seket, addig a protest&nsok milr az apr6bb gyermekekbe is torekszenek bel6 oltani a vitatkoz&s szellemet. Hajna-1 a kim61etes jezsuita a ka-tolikus egylniz eljar<is*it hiven kovette, ovatosan kerttli a
polemi-&nak oly t6rre valo &tvitel6t, mely a vallisi oktatds szent ko-molys^giit vesz61yeztetn6. Oly t6ren v6gez tehat a tamadoval, mely teljesen mentes az ily veszedelemt61, mindamellett az egyhdz tanibifl&t is megv6di a cz61ba vett pelleng6rez6s ellen.
DacAra annak, hogy Canisius kis katekizmusa oly dltal&nos 6s minden f6bb pontot felolelo vaMsi fokonyv volt, maly tudos-nak 6s tudatlantudos-nak, minden rangu es rendu vilAgi embernek n61-kttlozhetetlen k6zikonyvttl szolgdlt s ez okbol iiltahinos haszmilat-nak orvendett, mindazAltal nem elegitette ki a kttlonleges ig6-nyeket. Canisius latinul h&rom katekizmust irt: „Summa docrjnae Christianaertt Parvus Catechismus," 6s „Catechismusminimus." cim-mel; a Summ<it a paps<ig 6s felsobb iskolak novend6keinek, a kis katekizmust a n6piskoldk haszniilatAra es a gimn&ziumok also oszfeilyai sziim^ra, a legkisebbet pedig a kozonseges n6posztAly sz&m&ra. Magyarra csak a kis katekizmust forditottiik le. A leg-kisebb kdt6 magyar fordit&sban nem lAtott ugyan napvildgot, mindaz<al az id6k k6vetkez6se igazat adott a nagy Canisiusnak
3. Teljes p61d&nya a budapesti egyetemi konyvt&rban van.
8 a mieink l&tva a n6p legals6 oszt&ly&nak sztlks6glet6t, a Cate-chismus minimus mintdjdra k6szitettek a kis kcit6bol egy kivonatot azfc, a melyet fonnebb ismertettem — Koz6pisko-laink fejletts6ge a katekizmus tok6lyesbit6s6t vonta maga utdn. Ugyanis Canisiusnak kis es nagy katekizmusa kozt kiss6 nagy a kUlonbs6g, s igy mig a kis katekizmus a gimndzium als6bb osztdlyainak teljeseu megfelelt, a fels6bb osztdly hallgat6inak a Summa kiss6 alkalmatlan volt. Az6rt mivel tuls&gosan bo, a tanitds k0nyebbit6se cz61jdbol 1671-ben n6vtelen szerz6 — k6t-s6gkivUl J6zus-tdrsasagi pap, leforditotta Wittfeld P6ter katekiz-musdt. Czime „Credo in Deum. Hiszek egy Istenben, avagy Ke-reszty6ni Tttdonliinnac Els6 R6sze a Hitr61 6s a Tizenk6t dgaza-tairol, Melyet De&kul irt J6zus-tarsasagbol valo P. Wittfeld P6ter Most pedig M61t6scigos Egri PUspok Szegedi Perencz Urunk o Nagys&ga akarattyabol 6s kolts6gebul Magyarra forditatott: Csak ebb61-is minden Hitb61i verseng6seknek elegendo megfejt6se 16-v6n." Kolofonja: Cassan MDLXXI. 12. r6t 236 lap. Nagy kate-kizmus, k6ts6gkivUl a gimmiziumok felso osztalyai szAmdra. 1 Ele-j6n tartalom jegyz6'c van, azutdn e czim: Keresztyeni Tudomdny, Mellyet Dedkul irt Jezsuitdk iendin-valo P. Wittfeld P6ter. Meg-erositv6n a szt. irds m61tosdgiivcal, a szt* AtyAk Irasdval, a szent Conciliumok v6gz6seivel es ot Reszre osztatott:
I. R6sze a Hitrol s annak Agazatair61.
II. R6sze a Rem6nys6gr61 es Imddsagrol.
III. R6sze a Szeretetr61 6s Tiz-Parantsolatr61.
IV. R6sze a Szt. Sacramentomokr61.
V. Resze a gonosz 6s a jo cselekedetekrol.
Magyarra forditottdk 1671-ben. Nyomtatott Cassan. Ezutdn kovetkezik Szegedy Perencz pUspok czimere 6s az aj&nl&s „Cas-sae Kisdianum Semynarium Societ. Jesu" aldirAssal; a mi sze-ri&py v61em6nyem szerint nem azt jelenti, hogy e milvet a Kisdy-rol jievezett int6zet novend6kei forditottdk, hanem hogy az int6-zet valamely elolj&r6ja, ki nev6t titokban akarja tartani. Ugyanis
1, Toljes p61dAnya a budapesti egyetemi k5nyvtiirban.
szok&s a jezsuit&kn&l, hogy ha valamely tanintezet haszn&ra az el61jdro konyvet ir, a pdrtfog6nak a mttvet az int6zet aj&nlja fel.
Az ajdnlatot koveti a katekizmus. K6z6pkdt6nak nevezhetn6k.
KitUn6en rendezett k6rd6seire, a kor didaktik&ja szerint hosszu feleletek kovetkeznek; melyekbe a szent irfisbol, szentatydk muveibol 6s zsinati hatdrozatokb61 vett id6zetek vannak sz6ve.
Iranya apologetikus. Magdn viseli az iskolai konyv jelleg6t, mert tudomanyos szerkezetfl 6s szorosan a gimn&ziumi felsobb osztalyok sz&m&ra k6szttlt, annyit ad el6, a mennyit a tanul6nak kell tudnia. Pelosztasa mint — fOnnebb l&thato — Canisius6. K6t-s6g kivttl a hitelemz6s k0nnyebbK6t-s6g6re szolg£lt volna e mu elter-jed6se, minthogy azonban a J6zus-t&rsas&gi int6zetek szigoriian ragaszkodtak Canisius Summ&j&hoz, habdr a Ratio Studiorum eset-leg miis hitelemz6si tankSnyv haszndlatdt is megengedi, mmdaz-altal nem szivesen t6rtek el Canisiust61; e k()rttlm6nynek kell tu-lajdonitanunk azt, hogy e mtt a fels6bb osztalyokban nem jOtt haszndlatba, csak egy kiad&srol van tudomAsunk.
Pigyelemre m61t6 I116s Istvdnnak jobbdra a kozn6p hasznd-lafcira irt katekizmusa. Czime: „Lelki Tej Avagy Catekizmus Azaz A' Kereszty6ni Tudomdnnak elso 6s az ttdvoss6gre szttks6-gesb r6szeir61 val6 tanitAsok. Mellyeket Nevezetes tudoroktol 6s fok6ppen a Romai Catechismusb61 egy formAba szedett hasznos k6rdesekkel 6s feleletekkel magyarazott P. Illes Istvin pttspoki plebAnos. Nyomtatott Nagyszombaton az Academiai Botttkkel MDCLXXXVI Esztend." Kis 8-r6t 604 lapra terjed6 nagy ka-tekizmus a latinul nem tud6 hivek haszn&lat&ra 6s a papoknak hitelemz6si k6zikonyvttl irta egy praktikus lelkipdsztor, ki igaziin buzgo hitelemzo volt 6s tapasztalvAn azon tem6rdek hasznot, melyet a Catechismus Romanus szellem6ben tartott katek6zisek hajtanak, azt akarta n6pszerttsiteni. Muve a Catechismus Romanus es Canisius summiija utdn k6szttlt, k6rd6sekbe 6s feleletekbe van szedve a szent inisb61 6s szentaty&k mflveibol vett sz6p id6zetek-kel illusztnilva, alapos tudom&nynyal j6izu nyelven Ossze&llitva.
1. A rnagy. nemz. muzeumban.
Csak annyiban tartom megemlitenddnek, a mennyiben katek6ti-kai mu. KttlOnben mivel nem egyenesen a gyermekek hitbeli-oktatdsdt cz61ozza, folOsleges vele bovebben foglalkoznunk.
A falusi gyermekek hitelemz6se az im&ds&gok, Hiszekegy 6s parancsok tanuldsdban, azok rcivid magyarazatban, valamint a gyo-nas es dldoztoa valo elok6szit6sben dllott. A templomba gyttle-kezve lelkipds^torukt61 616sz6val tanultdk ezeket, ki rovid ma-gyardzatba foglalta oktat&sdt, a mint a zsinatok eloirt&k. Mikent a regi idoben, ligy most is ktilonos gondot forditott az egyhaz a gy6nas 6s dldozdsra. Az ehhez valo elok6szUlet k6pezte a tem-plomi hitelemz6s siilypontjdt. Ezt tUzetes boseggel 6s nagy gond-dal keJlett & lelkip&sztoroknak eloadni. Eme nagy buzgalom kony-nyen 6rtheto a katolikus egyh&znak az OMriszents6g inint valo tisztelet6b61. Az6rt a zsinatok is kiemelik a gyon&sra es iildo-zdsra valo elok6szit6st. R6ges r6gi hagyomdnyos szokas koti a lelkip&sztort e koteless6gnek kivdl6 lelkiismeretess6ggel valo tel-jesites6hez. Egyik bizonyit6ka ennek a kovetkezo katekizmus:
„Kis iskola, avagy Gyonds 6s AldozAsrol val6 Keresztyen .okta-tas, mely a kisdedeknek es mds tudatlanok lelki epttletere N6-met nyelvb61 magyarra forditatott. B6csben nyomtatfcitott Sischo-vics M&ty&s altal 1691. L 12 r6t 54 lapra terjedo konyvecske.
Tartalma:
„1. Gy6ndsr61 valo Ot r6szre osztott konyvecske.
1. Altalanqs ismeretek a penitentiatartasrol 6s a lelkiisme-ret megvizsg&Hsa. 2. A Penitentidr61 es a Banatrol. 3. A Gyo-nAsrol. 4. A feloldoz&srol. 5. Az elegt6telrol.
„11. A' Szt. AldozAsr61 harom r6szre osztatott konyvecske.
1. Minemii tudom&ny kivdntatik a Szent Aldozdst vevoben.
2. A' test 6s lelek kivdnt tisztasagar6I. 3. Mit kell elobb s' az utdn cselekedni? V6gUl: A' Gyonashoz valo kesztlletnek modja.
Imddsag a lelkiismeret megvizsgiilasa elotti, lelkiismeret-tUkor;
imadsdg a gy6nas utan 6s dldozas elott.
E ket kOnyvecske egybe van foglalva, feleletei eleg
rovi-1. Teljes p61difcnya a budapesti e{r>etemi kunyvtarban.
dek; kisebb gyermekek sz&m&ra irt kituno els6 gydndsi 6s Aldo-z&si katekizmus. K6rd6seib61 mutatoul ide iktatok n6hdnyat:
„Ki 6s mikor szerzette a penitentiAt?"
„Krisztus Isten fia."
„Miert szerzette ezt."
„Hogy az <al biineink boesanatyiit megnyerjiik."
„Megbocsdjtatnak-e a bunok penitentia n61ktir?a
„Nem: hanem avagy isteni szeretetb61 szdrmazott toredel-mess6g, avagy cselekedettel tett teljes banat dltal.u
„Szttks6ges-e a penitentia az ttdvoss6gre
„„Igenis, annak a ki bunbe esett."
„H&ny reszei vannak a penitentidnak ?u
„Kiv< k6ppen hdrom: u. m. B&nat, Gyonas 6s el6gtetel."
„Micsoda az olt&ri sznt. Sacramentom?u
„Nem egyebb, hanem a keny6r es bor szine alatt Krisztus igaz teste 6s vere."
„Ki volt szerz6je a Sacramentomnak ?u
„Eonnon maga az Isten fia Jezus Krisztus."
„Mikor szerzette?"
„A' v6g vacsordn."
A konyv szerkezete el&rulja, hogy falusi iskolak 6s temp-lomi oktat&sok szamara keszttlt. Egyuttal bizonyit a mellett, hogy e korban, midon a papsag sz<knban is szaporodott, muveltseg dolgdban is magasabb szinvonalra emelkedett s igy a n6p gyer-mekeinek hitbeli oktatdsdn nagyobb buzgalommal serenykedett, nemkUlonbeu a zsinatok, melyek hat&rozataikbau a templomihit-elemzest sttrgett6k, a tev6kenyseget erosen fokoztik. A templomi hitelemz6s viragzasnak indult 6s ugy inetodika mint hittani is-meretek szempontj&bol kielegitonek ^mondhato. Ha e konyvecs-ket hasznAltak — a mint hogy hasznaltAk templomi hitelemzes alkalmdval, akkor az bizonyara eredm6nyes volt.
Canisius kis katekizmusdnak, ugy a mintazt Vasarhelyi Ger gely az eredeti szoveg pontos szemriieltart&s&val leforditotta, e korban illet61eg 1624-tol e sz&zad v^geig, tehat 76 evi idokorben
flsszesen Mrom kiadAsa jelent meg, egyik: 1649-ben, cime:
R. P. Petri Canisii S, J. Sacerd. Catechismus Latino-Un-garicus. 1649 Tyrnaviae. L Mdsik 1696-ban jelent meg, cime:
„Catechismus, deakul s magyarul, irta Canisius P6ter. Ford. VA-sdrhelyi Gergely N. Szombat 1696 ;u 2- a harmadik 1698-banlett nyomatva, cime: Magyar Catechismus mely a J6zus t&rsas&g&biil valo Tisztelend6 pdter Canisius P6ter teologus pap altal iratott.
Es most ujonann a Kereszty6ni hiveknek oktat&sokra kinyoma-tott magyar nyelven Nagy-Szombatban. Az Academiai bettikkel Hermann Jdnos dltal 1698, Esztend6ben." 8 ret. — Teh&tosz-szesen hdrom Canisius-forditas 76 6vrol, midon 68 gimn&zium stb.
a fogyaszt^. Ez lehetetlen, ennek minden ellentmond. De hova lett a tobbi? Elseperte a felvildgosodottsdgnak nevezett vanda-lizmus: a kolostorpusztit&s
1. Kalocsai 6rseki koiiyvt&r. 13746. sz.
2. SAndor IstvAn. Magyar Konyvosliaz. Gydr. 1803—240 lap.
3. Szab6 K. i. m. 612. 1.