Tulajdonk6pen nem sz6szerint val6 6rtelemben vett hitelem-z6s volt a Maria-kongregciciok feladata; mindazdlt a kongregd-ciok a gyakoi-lati 61etbe dtvitt6k a hitelemz6st 6s a XVIII. sza-zad gimndziumainak hitbeli oktat&s&t a leghathat6sabban el6segi-tett6k. A kongregdciok czelja volt az ifjus&got vallasossd tenni.
A jezsuita-ugyess6g az ifjusAgot rivezette az er6nygyakorlatokra ugy, hogy azt m6g kesobbi 61et6ben is gyakorolja, mert 61ethosz-sziglan tagja maradt a M&ria-kongreg&ci6nak. A mit az ifju a hitelemz£sbol tanult az iskoldban, ugyanazt gyakorolta a Mdria kongregdci6ban, Kongregaci6juk volt az egyetemi ifjaknak, a felsobb 6s als6bb gimndziumi tanul6knak. A kttlomb6z6
tiszts6-gek, tinneps6tiszts6-gek, az dhitat-gyakorlatok, megannyi vonz6 erot gyakoroltak az ifjura 6s fejlesztett6k vaMsos buzg6sdgdt. A hol a jezsuitaknak gimndziumuk volt, ott M&ria kongregdci6 is volt.
A XVIII-ik szdzadbeli jezsuita gimndziumok 6s foiskol&k hitbeli oktafcisaban s az ifjus&g vall&soss<ig&nak fejleszt6seben kivil6an fontos szerepet jAtszottok a Maria kongregdci6k. Bzeknek szere-pet es kUlonosen m6Mnyland6 hatdsdt igy adja el6 Cs6plo Pe-ter. Magyaroi4szagot a XVI es XVII. szdzadban kem6ny sorscsa-pasok 6rtek. Az egykor hatalmas nemzet meg volt alazva, haz&ja elnyomva es sz6trombolva. A megfogyott es elszeg6nyedett ma-gyar a kttzdelem es szenvedes iskolijdban novekedve, jobbd, eroteljesebb£ lett. A sulyos viszontagsdgokat ugy kezd6 tekinteni, mint az Bg igaz bUntetes6t. A sulyos vdlsdgokon keresztill ment nemzet a XVII-ik szazad folyaman erkolcsosebb 6s valldsosabb lett. A vallasossag emel6s6re, az erkolcsos elet tamogatasara min-denfele tamadtak tarsulatok, szovetkezetek az orszAgban. A fcir-sulas szelleme minden idoben 61enken nyilatkozik az emberiseg torteneteben, de soha oly megragad61ag, mint a k6z6pkor szd-zadaiban. A lovagrendek es czehek, szovetkezetek ezen tdrsulati szellemnek a kifolyAsai. Mindig lelekemelo latvany marad, ha
tObben, ha sokan egy mor&lis ez61 el6r6s6re szOvetkeznek. Az egyestll6sben roppant ero rejlik. A XlX-ik szdzad ori&si alkofal-sai az egy cz61ra kOzpontositott erok kovetkezm6nyei. N<llunk is a XVn 6s XVIII. sz&zadban szokds volt az eroket egyesiteni bizonyos cz61ok el6r6s6re. Csakhogy azok a cz61ok nem gazdag hasznot ig6rd vAllalatok voltak, hanem egyesttletek a vallasossAg emel6s6re 6s az erkOlcsOs elet apolasara. A ki hazank mult szd-zadbeli int6zeteirol ir, annak szUks6gk6ppen kello m61tdnylat al kell lenni ezen szovetkezetek irdnt, mert ilyen egyesttletek leg-al&bb minden katolikus int6zetben voltak es vegeredmenyekben kiszamithatatlan befolydst gyakoroltak az osszes ifjusAgra 6s <ala az eg6sz nerfizetre. Hozzdnk az ifjusag ezen egyesttleteit a jezsuita tandrok hozt&k be. Az els6 egyesttlet a nagyszombati kollegium-ban keletkezett 1617-ben SzuzmariAnak Erzs6bet ldtogatdsa czim6n.
Ennek elso elnoke volt Pdzmdny P6ter. Az uj egyesttlet gyor-san vir&gz&snak indult, 6s olyan n6pszerusegnek orvendett, hogy tagjainak elszaporodasa kovetkezt6ben ujabb egyesttlet al-kotdsa vdlt szttks6gess6 1636-ban. Ezen ujabb kongregdci6 a szeplotelenttl fogantatott Boldogs^gos Szuz cim6t vette fol es elnoknek hasonlokeppen Pfizmdny P6ter primast nycrte meg.
Idokozben mind a gimndzium tanul6inak, mind az egyetem hall-gatoinak szdma folyvdst emelkedv6n, 1651 6vben egy harmadik tArsulat is keletkezelt, mely az angyalok szttletett Kiralynejanak pdrtfogdsa alatt lillott. Ez id6tol fogva a nagyszombati tanulo ifjus&g a harom tdrsulat kozt igy oszlott meg: a teologusok es bolcselethallgat6k az Erzs6betet latogat6 Szuz Maria egyesttletebe sorakoztak, az 6kessz6Mstant 6s a kolteszetet tanul6k a bfln n61kttl fogantatott Szflz Mdria tdrsulaWt alkottak, a negyedik es a harmadik osztaly tanuloi az angyalok szttletett Kiralyn6janak egyesttletet kepeztek.
A tdrsulat alapeszmeje csak ez lehetett: a lelki erok tiil-nyom6saga az anyagiak felett, vagyis szellemi fegyverekkel kor-l&tolni, megtorni a testiseget. E kor gyermekeinek eroteljesek-nek kell lenniok, mert csak egeszseges testben van ep es eijos
161ek. F61re vonulnak ezek az ifjusdgot oly esAbit6an ingerlo 61et 6romei ©161; 6rahosszat im&dkoz&sba merttlnek, minden istentisz,-teleten r6szt vesznek, a kormeneteken buzgolkodnak, n61ia tes-tSket bojtol6ssel sanyargatjak; m&skor a mennyire szeg6nys6-goktol telik, alamizsmAt osztogatnak, sz6rakozisul csak szent konyveket olvasnak, gyakrau gyonnak es Aldoznak. Cz61j^k a valMsos 61et nevelese, az erkolcsok nemesit6se, a katolicizmus eszm6inek oltalmaz&sa, terjeszt6se, ha lehet tanit&ssal, ha nem, p61daad*\ssal. A Mdria-egyesttlet szelleme meglep 6s egyuttil el-biijol bennttnket, mert az ifjus&ggal elvalaszthatatlanul jaro 6szintes6gnek eme m61y vallasos bensos6ge mindenkor tiszr teletre m61t6 tttnem6nye marad a XVIII sz&zadbeli ifjusdgnak.
— A M&ria-egyesttlet szabalyai nyomatasban4 is megjelentek, 1745-ben Nagyszombatban. Czime ez voit : wCirculus Menstruus Filiationis Marianae."
A Maria-kongreg&ci6k nem kozons6ges iskolai jdmbor tArsu-latok voltak. Nem az volt azoknak a c61juk, hogy az Osszes ko-zepiskolai ifjusagot egy jimbor testv6rttletbe g>rttjts6k. Magasabb hivatdsuk volt azoknak, ugy a mint a jezsuit&kt61 szervezve vol-tak. A jezsuitak a kongregdci6ba mindig a novend6kek szin6t-javat vett6k fol. A kongreg^cio c61ja es szervezete azt kOve-telte, hogy abban csak a kival6bb ifjak foglaljanak helyet. Eze-ket a vallasoss&gban 6s az er6nygyakorlatokban a jezsuitak kttlon nevelt6k. LelkOkbe v6st6k kongreganistiiiknak, hogy nekik a t&r-sadalomban magasabb erkolcsi hivat&suk van s ehhez k6pest ko-teless6geik is nagyobbak. A kongreg&ciot a szuz M&ria kiVciltea-gos hadtest6v6 k6peztek, melynek foladata, hogy a t&rsadalomban a vallasoss&gban elol menjen 6s mdsoknak kovetendo p61d&ul
szolgdljon, A kongregAci6t nem a kozepes sokas&g, hanem a v&-logatott ifjusag alkotta, mert ezek sz&mara k6szttlt s ezek vol-tak k6pesek annak magasabb rangu c61jat megvalositani. Az6rt kezdettol fogva foszab&ly volt: lehet61eg csak azokat venni fel a kongregacio kotel6k6be, a kikben bators&g mutatkozott a
ma-1. A kat. ollenreform&cirt kiindulasa Mairyarorszagbau neveles es tanitas szenipont-jab61 Uelitno. 18«J4-ik 6vf. 15 szam.
gasabb ratogu kOteltnek teljesit6s6re s e!6g er6vel rendelkeztek nagyobb kegyelmek 6rt6kesit6s6re. h Kzek a kongreganisttlk ki-16pve az 61etbe, magokkal vitt6k azt az ide&lis valUsossdgot, azt a kereszt6ny er6nygyakorlatot, a melyet mestereiktol tanultak.
Ezek voltak az akkori kereszt6ny tdrsadalom vez6rei. A kongre-ganistdk, mert legels6k voltak a tArsadalomban, megadtak annak alapszin6t. A Mdria-kongregAei6k Magyarorsz&got a sz6 szoros 6r-telm6ben Regnum Mari&numm& v&Itoztatt&k. 2- Ezekb61 a kong-reg&ei6kbol kerttltek ki a R&koczi Perenczek, kiknek erkolcsi nagys&ga az ut6kor bdmulatdnak tArgyat k6pezi.
Nem c61om: a MAria kongregdciokr61 tttzetes ismertetest irni. Csak a mennyiben azok a kor va-Msi oktat&s&nak 6s er-kolcsi nevel6s6nek tekintetre melt6 t6nyezoi voltak, munkAm ke-ret6hez m6rten ismertetem azok hatdsdt.
A jezsuitak valamennyi gimn&zium&ban volt Maria-kongre-gdci6, a melybe a jelesebb ifjakat toborozt&k. A kongregacio el-noke rendszerint egyik jezsuita volt, a ki azt vezette, ir&nyitotta.
A jezsuita bel6 lehelte abba rendj6nek szellem6t. Ettol a szel-lemt61 Athatva fejl6dtek 6s virdgoztak a jezsuita-iskohik Mdria-kongregacioi. A kezeim k6zt 16v6 adatok szerint egyes kongre-gdci6k fennillottak a rend eltoroltet6se utdn is. S minthogy a tan&rok j6 r6szben a volt jezsuMkb61 kerUltek ki, azok szelleme egy ideig a r6gi maradt. Id6vel a volt jezsuita tan&rok kihaltak.
A kongreg6ci6k vezet6s6t oly vallastanarok vett6k at, kik a MA-ria-kongregdci6k szellem6t nem ismert6k s azok kozons6ges jam-bor tdrsulatokki alakultak dt. Amde ez maga utdn vonta azok csenev6szet6t. Mert a jezsuitdk Maria-kongregiici6ja nem egy-szeru vaMsos t&rsulat volt, sem valami javit6 int6zet, hanem
— mint egyik jeles szakemberttk irja, — felsobbrangu iskola volt a kongregdci6, hol az egyh&znak s a hazanak eg6sz embere-ket neveltek. V6rtanuk iskol&ja volt az, mely a hit elszAnt baj-nokait nevelte, Apostoli iskola volt, mely torhetetlen hitu apos-tolokat k6pzett. XIV. Benedek arany buMj&ban a
kongregAcio-1, Religio LXV. 6vf. XVI. sz. 250. 1.
2. Immaculata. Kiadta a Szt. Istvan-Tars. tnd. oszt, Budapest 1904. — 34 lap.
nak v6gso eszm6nyi e61jdt a katolikus 61et magasabb fokutok6-Ietess6g6ben dllapitotta meg. Ebben a szellemben nevelt6k a jezsuitAk kongreganistdikat. Ez a szellem 61tette es folvirdgoz-tatta azokat. A mint ezt a c61t: a magasabb foku tokeletess6get szem elol t6vesztett6k, a kongregdci6k pusztuldsnak indultak.
Jezus-tarsasdgdnak eltoroltetese ut&n a Mdria-kongregdciok eltuntek. Az a szellem, a mely megalkotta, egyuttal fontartotta es tolvirdgoztatta is azokat. Annak megszllnt6vel ezek is meg-szUntek. Egyes papok probAMk ugyan fontartani vagy foltdmasz-tani azokat, de ezek a kiserletek nem vezettek kell6 eredm6nyre.
Altaldban elmondhatjuk, hogy a jezsuita-gimn&ziumokkal aMdria-kongrcgdci6k is eleny£sztek.
1. Reli^io. LXV. ovf. XIII. sz. 204 1.