A hitelemz6s hajn^ila ismet felvirradt, a r6g 6hajtott egyhiizi reformot meghozta a trienti zsinat, mely fegyelmet teremtett a paps&g soraiban, az egyh^zi tudomdnyossAg szildrd alapjat ve-tette meg, g&tat vetett a tevtanok terjedesenek 6s a Catechis-mus Romanusban biztos vez6rfonalat adott a papsag kez6be a hivek 6s az ifjus&g oktatisdra, Uj 61et, fegyelem 6s egyhdzi szel-lem &radt el a szent zsinat utin mindentttt 6s a hiteszel-lemz^s a legOrvendetesebb m6don ism6t folvirult. Hosszantart6 6s nagy-szabAsu elokeszttletek utVn 1545. evi decz. 13-An megnyilott a zsinat. A h&rom p&pai kovet, 4 6rsek es 220 pttspokkel a tri-enti egyhazba vonult 6s megkezdt6k az elomunk&latokat. A hitelemz6s reformjanak muv6t 1562. 6vi februar 20-anvette elo-szor birgyalds alA a szent zsinat, mid6n a XVIII-ik ttl6sben (Sess.
De librorum delectu etc.) az e czelra kikttldott atyakat megbizta, miszerint a t6vtanokat terjeszto konyvekrol v61em6nyes jelen-test tegyenek, hogy a zsinat annil konnyebben elviilaszthassa a ha-mis tanok konkolyat a kereszteny igazsagtol. A kikttldott atyak hozza Mttak az eretnek konyvek tanulniiinyozdsdhoz s egyuttal tervbe vett6k egy, a katolikus tanokat tartalmazo k6zi konyv ke-sziteset, mely Catechismus Romanus czim alatt 1560-ban az egy-haz fejenek jovahagyasaval napvMgot latott.
Mig a bizottscig az Index es Catechismus Romanus elkeszitesen faradozott, a zsinat szigoni intezkedeseket tett a gyermekek hit-beli oktatasara vonatkozolag: a XXIV-ik ttles IV-ik fejezetenek (de reform.) meghagyasa szerint a pttspokok gondoskodjanalc, hogy azok, kiket illet, legalabb vasar- es ttiinepnapokon szorgalmasan oktassak a gyermekeket a hit elemeire s Isten es a szttlok irant
1) Fleury. HisMire Ecclesiastique, Paris 1731. Tom. 21). Pag. suiv.
2. Canones ot decreta oecumenici et ^eneralis concilii trideuti. Vindobonae 1876.
Pag. 104.
valo szeretetre ha szttks6g6t latjdk, egyM-zi fenyit6kekkel is szerezzenek 6rv6nyt e rendeleteknek. Idokcizben elkeszttlt a Cateehismus Romanus tervezete. Ennek folyt&n a zsinat XXV-ik til6s6ben (de indice librorum et catechismo) elrendelte, hogy a XVEI-ik tttesben kikttldott atydk munkdlatai, melyek az eretnek konyvekre vonatkoznak, bemutattassanak az egyh&z fej6nek s az 6 it£let£vel 6s tekint61ye alapjan kihirdettessenek. Ugyanazt rendeli a katekizmusr61, melynek elk£szit6s£t a kikttldott atydk-nak meghagyta. 2
-Az atydk a zsinat v6g6ig folytattak munkdlataikat. A zsinat bezdr6dott 1503. 6vi decz. 3-dn. A bizottsag azonban ez utan is folytatta mukodes£t 1566-ig, midon a mil elk^szttlt s V. Pius pApa j6vdhagydsdval megjelent. Teh&t ot 6vig dolgoztak a tudos 6s szent 61ettt atyak a monumentcilis munkdn, a legnagyobb lel-kiismeretess6ggel illitva azt ossze. Jele, hogy a katolikus egy-h&z a n6pek hitbeli oktatAs&ra nagy sulyt fektetett.
Mi cz61ja 6s tartalma a ("atechismus Romanusnak? Mivel a kereszt6ny hitvalWshoz nagyon sok tartozik, senki se gondolja, hogy a szent zsinat ebben a kereszt6ny hit dogmdinak osszes6-g6t follengz6 magyardzatban akarja adni — mi azokhoz tartozik, akiknek hivat&sa az osszes hitigazsdgokat megmagyardzni, mi tem6ntelen munkdt ig6nyel s e konyv cz61jdnak nem felel meg,
— vil&gos tehdt, hogy mivel a szent zsinat a plebanosok 6s lel-k6szked6 papsdgnak hivatdsuk kor6be vago 6s a hivek folfogA-sAhoz alkalmazando igazs&gokban val6 oktatAsat cz61ozza, csupan azokat a dolgokat 6hajtotta itt t&rgyahis ala venni, melyek a lelkip&sztornak, ki az isteni dolgokr61 valo vitatkoz^sban kev6sb6
1. wIidem etiam saltem dominicis et aliis festivis diebus pueros in singulis parochiis fldei rudimenta et obedientiam erga Deum et parentos dili^enter ab iis, ad quos spoc-tabit, doceri curabunt et si opus sit, etiam per consuras occlesiasticas compellent.- Can.
et decr. oec. et gen. conc trid. Pa£. 161.
3. „Sacrosancta synodus in secunda sessione sub ss. domino nostro Pio. IV. celeb-rata deloctis quibusdam Patribus commisit, ut de variis consuris ac libris vel suspectis vel perniciosis, quid facto opus esset, considerarent atqve ad iqsam sanctam synodum referrent. Idemque de catochismo a Patribus, quibus illud mandatum fuerat et de missali et breviario tieri mandat.u Conc. Trid. Pag. 209.
j&rtas, segits6g6re lehetnek. 1 — Az volt tehat ez61ja a szent zsinatnak, hogy a lelkip&sztorok kezebe vezerfonalat adjon, me-lyet a hivek lelki oktat&s&ban biztosan kovethessenek, hogy en-nek alapj&n J6zus hamisitatlan igaz
tanitcisat
mindentevelyt61
mentesen eloadhassAk s hiveiket azoknak kora Allapota szerint a kereszt£ny hit igazsAgaiban biztosan tanithassak, mint ez a Catechismus Romanus kOvetkezo intelm^bol \ihigosan kitUnik
„Mivel nemelyek nem r6g szQletett kisdedek, mAsok Krisztusban serdlllni kezdenek, ism6t mAsok a korban megerosodtek, tolotte szQks6ges szorgosan tekintetbe venni, kiknek van szttksegUk ero-sebb eledelekre es kinek-kinek a tanitas azon eledel^t kell nyuj-tani, mely lelk6t tAphilja, mignem mindny&jan eljutnak a hitnek 6s az Isten fia ismeretenek egys6g6re, tokeletes terfikort
&r\6n
lvrisztus teljes koranak merteke szerint. 2- L&thato ezekbol, hogy a szent zsinat abbol a cz61bol adta a Catechismus Romanust a lelkipds^torok kez6be, hogy annak tanitAsa szerint oktassak a n6pet erosebb lelki t&pl&16kkal s a kisdedeket 6s ifjakat gyen-g6bb eledellel. A zsinat XXIV. ttl6s6ben (de reform.) a lelkipiisz-toroknak kiadta a parancsot a hitelemzes kotelm6nek megtar-t&sara; a ('atechismus Romanusban pedig bos6ges utasifaist adott e hivatasos kOtelem teljesit£s6nek m6djara.
A parancs £s ubisitAs megjott a legillet6kesebb helyrol s terjedt a jo a katolikus vildgban azonnal mindenutt. A trienti zsi-nat rendeleteit s azokkal a Catechismus Romanust egym^s utan vitt6k be a pttspoki megy6kbe. Tartomdnyi 6s megyei zsinatok sietve jArultak hozztl az Altalanos zsinat hatArozataihoz; a lel-k£szek tanulmanyoztak az igaz hit katekizmusat, a papnevelo int6zetekben magyaniztiik azt a novend^keknek. Vilagszerte 6szlel-lieto volt az aldasos hatas, melyet a trienti zsinatnak a hitelem-z£sre vonatkoz6 rendelete £s a Catechismus Romanus hasznalata gyakorolt. A hanyatlds sziizaddban oly siralmas illlapotra jutott hitelemz6s vigasztalo m6don kezdett felvirulni. - Mily szomoru
1. Universalis Cateehismus Komanus ad paroehos ex decreto concilii tridentini et Pii V. pontiflcis maximi editus et promul^atus. Agriae. 1771. Pa^. 8.
2. Catecliismus Komanus Pa«r. 12.
kopar volt nehany evtizeddel ezelott e t6r: a ker. hit61et virrigos kertjenek ez Ultetvenye ! A rossz papok nem Apoltdk ab-ban a keresztenyi 61et gyongyike virAgait.
Az istenaldasnak jot6kony es6je, melyet a trienti zsinat harmatozott a hitelemzes mezej6re? tolfrissitette azt ism6t. Pe-gyelmezte a papsagot, szent szigorral utasitotta kotelmei teljesi-t6s6re, folttditette az egyhazi 61etet, tanulmiinyokra utalta a lelki-p&sztorokat, kezokbe adva a Cateehismus Romanust. S a hit-elemzes lenduletet vett.
Az 6bred6s orvendetes jele, tobb helyUtt m&r akkor mutat-koztak, midon az egyhdz feje az egyetemes zsinat tervevel foglalkozott. S kUlfoldon is itt-ott foltUntek a tartom4nyi 6s me-gyei zsinatok, melyek bar szUkebb kortt, de hasznos 6s aldAsos intezked6seket tettek a hitelemz6sre vonatkozolag.
Haziinkban az 15(>p-ik evi nagyszombati tartom&nyi zsinat utasitja a plebAnosokat, hogy figyelmeztess6k a keresztszllloket, a keresztgyermekeik irant val6 koteless6geikre. (Jondoskodja-nak keresztgyermekeiknek kereszteny oktatasarol, hogy a Mi-atyankot, angyali Udvozlecet, Hiszekegyet vagy az apostoli hitval-hist 6s egy6bb kereszt6ny tanitast es erkOlcsoket illeto dolgokat megtanuljak. 1 lTgyanaz a zsinat koteless6g6v6 teszi a foespere-seknek, hogy felttgyeljenek a pleb<inosokra, vajjon a katekizmust niagyanizziik-e a n6pnek, tanitjak-e a Hiszekegyre az Ur imadsa-gara es az angyali Udvozletre. 2 Szint6n a nagyszombati zsinat meghagyja a tanit6knak hogy a Hiszekegyet, az Ur im&ds&g&t az angyali ttdvOzlet 6s a Salve Reginat, a tiz parancsolatot, az irgalmass&g testi es lelki cselekedeteit, az asztali dldiist tanitsAk.
A j6zus-t*irsas*igiak kis katekizmusAt a gyermekeknek az isko-laban felolvassak. Ennek az egy zsinatnak harom hatarozata, a melyeket id6ztem, el6gg6 tanusitjak az ebred6st, mely a
utan bekovetkezett. Az egyh&z fop<isztorai litva a vesze-delmet, amely a n6pet fenyegeti, Iegf6k6ppen az ifjus^g
vallas-1. P6tPi1Ty i. 11vallas-1. II. f>4. lap.
2. U^vanott 105. lap.
3. Ugyanott 112. lap
beli oktatas&ra vetik tekintetoket. Az^rt kiilonos szigorral sUrgetik a hitelemzest, Sajnos, az orsziig deli r6szet semmiv6 tette a tOrOk h/iboru. A kaloesai, varadi, csaiuidi, erd61yi, szer^mi, gyakovAri es boszniai egyhdzmegyekben nem tartanak zsinatot, mert azok mint ilyenek megszUntek !6tezni.
Ott a hol azelott csupa kereszt6ny magyar falvak voltak stiruen egymas mellett, telje^en letarolt kietlen pusztasAg vagyon.
('sak itt tUnnek fol a pusztulAs homiban gorogkeleti szerb hala-szok es pasztorok viskoi. A dus tenyeszettt i)61magyarorszag magyar katolikus lakossjigat legyilkolt&k a torok hadak, vagy rabszijra ftlzve rabszolgasagra hurczoltak TorokorszAgba. A n6p-pel egytttt elpusztult a papsAg is. A pUspoki sz6kek ttresen tillott-tak. MagyarorszAgnak csak azon r6sz6n mutatkozik az ttdvos mozgalom, a mely nem kerttlt a torok rabs^ig alA. Tehat a nagy-szombati tartomanyi zsinat hatarozata Magyarorszagnak arra a resz6re vonatkozik a mely nem tartozott a torok hodoltsAghoz.
T)e az id6zett zsinati hatArozatok m6g nem nyujtj*ik teljes k6p6t a hatasnak. A jo Isten egy uj, szent 61etu es nagy tudo-manyu munkas-csa{)atot kltldott a hitelemz6s mezejere.
Egy uj szerzetes rendet adott az egyhdznak, melynek tagjai tudomiinyuk hatalmaval, fedhetetlen 61etokkel 6s az Udvozito kedvelt nyiijiinak ttdveert magasan lobogo lelkesedessel 16ptek az ifjusAg vallas erkolcsi oktatcisAnak terere. Tev6kenys6gok csoda-kat mttvelt. Az ifjusag valldsos nevelese es hitbeli oktatAsa ve-zetesok alatt a legkecsegtetobb rem6nyekre jogositotta mindjart elejen a kereszt6ny vilagot. E hatalmas rend : a J6zus fcirsasAga.
A trienti zsinattal meginditott refonnmunkdban hatalmas r6szt vett a jezsuita rend. Hitelemzoi mukod6silket k6t r6szre oszt-hatjuk. A tudomjinyokat tanulo ifjusAg hitbeli oktatasiira 6s a n6p gyermekeinek katekezisere. A jezsuitak katekezisere alapul szolg&l az a szabAlyzat, melyet 15H(5-ban a rend generalisAnak megbizasabol, hat rendtag k6szitett s melynek czimer Ratio atque Insitutio Studiorum. per. rev. pat-res ad id jussu r. p. prapositi generalis deputatos conscripta J. H. S. Romae. In Collegio
Socie-tatis Jesu." E szabalyzatnak XVI-ik fejezete a fegyelem 6s jam-borsagra vonatkozik s harmadik pontjaban elrendeli, hogy a ta-nulok havonkint meggyonjanak a rend mises papjainal, mely czelra egy alkalmas nap valasztando ki, mely alkalommal a ta-nulas nem szttnetel, csak a tanulo a gyontatoval kozos akarattal meg&llapitja a gyonas napjat es orajdt, a tanulok negyenkint vagy otonkint mennek a gyonAsra, Ha egy napon nem vegezhetnek el valamenyien gyon&sukat, szakaszonkint tobb napon gyonjanak, azonban egy ho lefolyasa alatt okvetetlenttl elvegezzek azt vala-mennyien. Megjegyzendo, hogy ily alkalommal
folcidott
leczkeiket is meg kell tanulniok, nehogy a gyonas ttrttgye alatt elhanyagol-jak tanuhnanyaikat s megbontsak a fegyelmet.A negyedik pont a szent aldozasra vonatkozolag ad ttdvos utasitast es meghagyja, hogy a gyonas mellett szent aldozasra buzditsiik a tanulokat, legalabb nagyobb ttnnepek alkalmaval, u.
111. ITrnap, a bold. Szuz, az apostolok stb ttnnepein megaldozza-nak. Mire a bolcselet 6s a hittudomanyok professzorai is buzdit-s<ik liallgatoikat a nagyobb ttnnepek vigiliain.
Az utasitas otodik pontja kotelezi a professzorokat, hogy novendekeikre ttgyeljenek, miszerint azok jelen legyenek a szent besz&len s ennek cllenorzese cz61jiibol felttgyeloket valasszanak kozttlok.
A hatodik pont a szent mise hallgatasa irant int£zkedik; a szerint a Jezus tarsasagi intezetek hallgatoi kotelesek naponkint szent miset hallga-tni es pedig eloadas elott: (kttlonosen nyari idoben Husvet utan) niert eloadas ntan nehezokre esnek a mar etegge
kifciradt
tanuloknak t6rden allva miset hallgatniok.A hetedik pont a hittan tanitasirol szol. A kereszteny hit-tant penteken vagy szombaton a d. e. iskolai eloadas utolso fel 6raja1)an emlezve mondja el az ifjusag s abbol minden professzor sajat novendekeinek egy reszletet magyarazzon meg, inkabb jainbor intelmek alakjaban, mint fellengzoen vitatkozva. E ma-gyar&zat valamivel kimeritdbb terjedelemben eszkozolheto a telso osztalyokban, melyeknek tanuloi, miutan nnir tudjak a hit eleineit.
az eml£zo t«nulasra kev£sb£ szoritand6k. Ambar a hittani kony-vek szama tom6ntelen, a szabalyzat e pontja mindazaltal. az egesz t 4 r s a s A u i s k o 1 & i sz&mara (1 a n u s i u s kisebb katekizmusat irja elo (haesak valahol mas, kUlOnben alkalnias kezikonyv nines hasznAlatban) mivel enn£l viWgosabb, jobban szerkesztett jobb hitinsaggal irt es biztosabban kflvethetfi egy sines.
A nyolezadik pont az ifjusag otthonAban val6 magaviselet6-rol, e gyUl8lkod6sek 6s hanyagsAg kiirtasarol es bUntet6serol szol.
V6gre a kilenezedik pont sUrgeti a professzorokat, liogy a romai kollegiumban szervezett Mdria-tArsulat mint&j*ira kongre-g&ci6kat alakitsanak a bold. Szuz tiszteletere. Mert ez csod&lato-san megtartja az itjusagot a jo erkolcsokben s a tarsas&g tan-intezeteinek jo hirnevet oregbiti.
A tarsasag felsobb tanint6zeteiben penteken hat orakor a dialetika, retorika 6s humanionik hallgatoinak Canisius P6ter hittanat (Summa Doctrinae Christianae) ttlzetesen magyanizt&k.
Az als6bb osztaiyok tanuloinak hitbeli oktatiisiit61 kelio t&j6kozast szerezhettlnk az emlitett tantervbdl, mely szerint ezek ugyanazon idoben Canisius kis katekizmusAt ((1atechismus parus) tanuljak.
ugy, a mint a Ratio Studiorumban tUzetesen meg van allapitva.
Ez volt a J6zus tArsasaganak hitelemz6si rendszere riltala-nossagban. Sztlksegesnek tartottam ezt leirni: mivel a rend az egesz vilagon ugyanezt a rendszert kovette. Ez volt a zsinor-m6rt6k es iranyado szabaly mindeniitt. Magyarorszigon is ugy adtak elo a jezsuitak a hittant, a hogy az a Ratio Studioruniban elo volt irva. Hogy mily kitUno volt e rendszer, azt legjobban megmutatta a gyakorlat. Az6rt teljesen foloslegesnek tartom annak biralataval foglalkozni. A jezsuitak a hitelemzes ter6n mindenUtt f6nyes sikereket 6rtek el. Tehat a rendszerUk nagyon j6 volt. F6nyesek voltak a sikereik haz&nkban is. A mint a je-zsuitak megkezdtek hitelemzoi tevekenysegoket Magyarorszagon.
e hatds azonnal erezheto volt. Es novekedett abban a mertekben, 9 mily szaporodo szamban mtikodtek a hjtelenizes ter6n,