VIL VÍZKERESZT
11. Vízkereszti népszokások
Az ünnep misztériumával és a vízkereszti vízszenteléssel kapcso-latos népszokás a vízkereszti mosakodás. Somogyban a szabad ég alatt mosakodnak, Dunántúlon Vízkereszt estéjén a falu fekélyesei, a bőrbetegségben szenvedők, a patakhoz mennek, imádkoznak a par-ton s aztán belevetik magukat a vízbe. Ősi és a keleti egyházból va-ló szokás vált itt népünknél általánossá.302
A háromkirályok vizével, vagy általában a szentelt vízzel való gyógyítás ma is meglévő szokására, már a XV. század elejéről van adatunk hazánkból. Poggio Bracciolini olasz humanista jegyezte föl:
Egy Magyarországon járt firenzei pap szerint itt az a szokás járja, hogy a szembajos szemét a mise végén kehelybe öntött szenteltvíz-zel locsolja meg, s közben gyógyulásáért könyörög.
12. A Vízkereszt utáni idő
A Vízkereszt utáni első vasárnapot: „Wyz kerezt Innepe kezoth való vasarnap" - , vagy „Vyz kerezth octauajaban való vasarnap"-nak mondja az Érdy-kódex.m Ugyanerre a napra a sokszor idézett Csárai a következő érthetetlen jegyzetet írja: „Kyrie ib (vagy in) estate. Pro-sa Grates nunc omnes reddamus." Talán a vatikáni kiadásban a XI.
számmal jelzett Kyriéről van szó. Ez viszont azt jelenti, hogy az „In Dominicis infra annum", leginkább nyáron szokásos Kyriét akarta ezzel Csárai előírni a karácsonyi szekvencia megmaradása mellett.304
A Vízkereszt utáni vasárnapra következő hétfő neve: „regélő hét-fő".3'" Ősrégi elnevezése lehet ez e napnak, s az ekkor tájt szokásos regöléssel állhat összefüggésben. Az adatok Erdélybe, még közelebb a nyugati székelyekhez - Szeben, Kőhalom, Kismarja - vezetnek, azokba a helységekbe, melyeknek ezen a napon vásáruk volt.306
A vízkereszt utáni vasárnapokat „menyegzős vasárnapokénak is hívják még ma is sok helyen. Nyilvánvalóan azért, mert ilyenkor tart-ják az ünnepélyes esküvőket, melyek még Vízkereszt oktávájában is tiltva voltak, azután ekkor kezdődik a farsang is. Mélyebb értelmét és magyarázatát adja az Érdy-kódex: menyegzős vasárnapoknak hív-ják a vízkereszt utániakat, „mert az szent evangélium szól menyegző-nek szentségéről, kiben az testi házasságnak kötelét megerősöjte-né.1,307
Mint érdekességet jegyezzük meg, hogy ezeknek a „menyegzős vasárnapoknak" párja a Húsvét utáni első vasárnap, melyet az akkor ugyancsak újonnan kezdődő esküvők miatt: „mátkáló v a s á r n a p i n a k hívnak.
JEGYZETEK A MEGTESTESÜLÉS ÜNNEPKÖRÉHEZ
86 N. Nilles, Kalendarium utriusque ecclesiae orientális et occidentalis.
Innsbruck, 1896/7. - A. H. Kellner, Heortologie oder die Geschichtliche Entwicklung des Kirchenjahres und der Heiligenfeste. Freiburg, 1911, 3 ed. - K. Müller, Das Kirchenjahr. Freiburg, 1911. - Ch. Kurz, Das kath.
Kirchenjahr. Regensburg, 1913- - J. Kramp, Meßliturgie und Gottes-reich. Freiburg, 1922/3.
87 B. M. Lersch, Einleitung in die Chronologie, I. Freiburg, i. Br. 1899, 31.
88 Pl. Firenzeben, Babik, i. m. 528.
89 Rómában és Németországban, egészen a XVI. századig. Eisenhofer, i. m.
I. 474.
90 A. Dold, Das älteste Liturgiebuch der lateinischen Kirche. Beuron, 1936.
VIII. - Radó P., i. m. MKSz 1939, 370.
91 RLlit 44.
92 K. Mohlberg, Das fränkische Sacramentarium Gelasianum.. Münster, i.
W. 1939, 1.
93 Eisenhofer, i. m. I. 474.
94 Mitrale IV. Eisenhofer, i. m. I. 474.
95 VI. c. 1-9. Eisenhofer, uo.
96 Rietschel, Lehrbuch der Liturgie. I. 222.
97 Pl. Szelepekényi-kódex, RLlit 178.
98 Radó P., Az egyházi év. Vigilia, 1953, 1.
99 Kellner, i. m. 91.
100 Filocalus naptár. Radó P., Egyetemi előadások. A kérdés kiterjedt irodal-mából csak a legújabbakat idézzük. H. Frank, Frühgeschichte und Ur-sprung der römischen Weibnachtsfestes im Lichte neuerer Forschung.
ArchLw 1952, 1-24. - H. Engberding, Der 25 Dez. als Tag der Feier der Geburt des Herrn. Uo. 25-43.
101 Radó P., i. m. MKSz 1939, 372.
102 Velledits, i. m. MNy 1912, 346.
103 RNyomt 60.
104 Petróczi Sándor, Egyházi népéneklésünk kialakulása. Vigilia, 1949, 160.
105 RLlit 113 f. 19. 106 RNyomt 60.
107 XII. 127. 108 IV. 3-6.
109 IV. 52-53.
110 Ch 11653. II, 113. AH 54, 296 LH 2, 240. PL 178, 18151818 -RHymn nr 460.
111 VH 485. 112 VH 572.
113 Ch 18127. - AH 7, 123-4 - RHymn nr 620.
114 Ch 1834. - AH 1,93. - RHymn nr 56.
115 Ch 15206. V. 315. - RHymn nr 559.
116 Egyházi Lapok, 1922. (Kertész Kálmán), 1923. jan. (Antal Pál), 1930, 111 (Dérszy István), 147 (Szeberényi László), 169 (Pados Rainald) és 170 (Vidákovich Aladár).
117 J. Weiher, Die Ó-Antiphonen. Lit. Zeitschrift. 1930 (II) 137-148.
118 Győri Nagyszemináriumi Kt. Mss. A. 2. f. 14-15, - XV. századi Anti-phonale a Szombathelyi Székesegyházi Kt.-ban cl. 1. f. 29. - XIII-XIV.
századi Ant. a Kalocsai Érseki Kt. nr 20993 f. 12'.
119 VH 490. 120 RLlit 49. f. 65'-ó6'.
121 RLlit 49. f. 65'-66'. 122 RLlit 171. f. 49.
123 Zolnay B., Batthyány Boldizsár misekönyve. MKSz 1895, 115.
124 Simon, i. m. 23.
125 II. 194-202. - Horváth C , i. m. 115.
126 XIII. 32-38.
127 Középkori Szűz Mária-tiszteletünkkel már többen is foglalkoztak. Waczu-lik Margit, Szűz Mária tisztelete kereszténységünk első századában. Reg-num, 1938/39- évi 59. - Kühár Flóris, Mária-tiszteletünk a XI. és XII.
század hazai liturgiájában. Budapest, 1939. - Juhász Péter, Boldog-asszony tisztelete a magyar-római liturgiában. 1948, (Kézir.)
128 Bálint, i. m. 110.
129 Uo. vö. Koren Hans, Volksbrauch im Kirchenjahr. Salzburg, 1934, 52.
130 Vö. Bálint Sándor, Egy magyar szentember. Orosz István önéletrajza.
Budapest, 1941.
131 Radó Polikárp, Karácsony élmény népünk lelkében. (Kézirat)
132 Holl Béla, Egy régi magyar betlehemes játék. Vigilia, 1952, 617-626 és Mathia Károly, Népi eredetű karácsonyi játékaink. Uo. 1953, 57-63.
133 Karácsonyi mysteriumok és vízkereszti játékok. Budapest, 1872. Magyar Népköltési Gyűjtemény, I. 513, 532.
134 Bálint, Az esztendő néprajza. 8.
135 A karácsonyi misztériumok eredete. EPhK 1889, 351-368 és A betlehem a népmisztériumokban és a dráma történetében. Uo. 1894, 106-121, 200-213, 287-305.
136 Manga János, Felvidéki betlehemes játékok. Ethn 1940, 402-418.
137 IV. 83, 66.
138 Volly István, Népi játékok. II. 3.
139 X1.31. 140 RLlit 82.
141 Egyet. Kt. clmae 36. f. 41. Rllit II.
142 Az 1499. évi nyomtatott pécsi misszálé megjegyzése: „In veste alba pre-facio quottidina ferialiter dicenda". Nemz. Múz.
143 Jávor, i. m. 32. 144 IV. 50.
145 VIII. 146 XI. 28-29.
147 Vö. Jajczay - Schwartz, Karácsony a művészetben. Budapest, 1942.
148 XI. 27. 149 Radó, Karácsony...
150 Radó, Karácsony... 151 X. 24.
152 X. 16. 153 Radó, Karácsony...
154 Bölcsőzők. Ethn 1923, 180-181.
155 Vö. mai francia „étrenne" = újévi borravaló.
156 Radó, Karácsony... 157 XI. 28.
158 Az Érdy-, Nádor-, és Kazinczy-kódexet idézi Gábriel A., Breviárium tí-pusú kódexeink. Budapest, 1934. 7-8.
159 Az Érdy-, Nádor-, és Kazinczy-kódexet idézi Gábriel A., Breviárium tí-pusú kódexeink. Budapest, 1934. 7-8.
160 Caput XI. Qualiter diebus dominicis vigiliae agantur. C. Butler, Sancti Benedict: Regula Monasteriorum.. Freiburg, i. Br. 1935, 44.
161 Galla Ferenc, A clunyi reform hatása Magyarországon. Budapest, 1931.
162 Csóka J. Lajos, Cluny-szellemű volt-e a magyar egyház a XI. században.
Regnum, 1942/43. évi évkönyvében, Klny.
163 Zoltvány Irén, A magyarországi bencés irodalom. A Pannonhalmi Szent Benedek-Rend története III. Budapest, 1909.
164 Szent István és az első Árpádok bölcsességét igazolta a legutóbbi évek liturgiatörténeti kutatása. A Német-római Birodalomtól függetlenítették nemcsak a magyar egyháznak szervezetét, de rítusát is. A középkori szuffraganeus szokással együtt járó politikai és kulturális függést kerül-ték el ezzel. Radó Polikárp, A magyar liturgia frank eredete. (Kézirat).
165 RLlit 182. f. 6. 166 RLlit 178. (84).
178 Szombathelyi Székesegyházi Kt. cl 1. f. 50. RLlit II.
179 Nr. 267 f. 2'. 180 Rnyomt 32.
181 L. fentebb a 41. lapon.
182 Csiksomlyói Ferences Kt. cl 3. f. II•
183 1477. évi felső-magyarországi Breviárium, Nemz. Múz clmae 132. f. 206.
XV. századi Ord. Strig. VH 537. - Ord. Agriensis VH 531.
184 Caput XIII. 185 Radó Polikárp szóbeli közlése.
186 IV. 64. 187 Simon, i. m. 35.
188 Egyet. Kt. clmae 36. f. 127. RLlit II. - Szinte szó szerint ugyanígy rendel-kezik az 1459 évi premontrei Breviárium is, Egyet. Kt. clmae 67. f. 137.
189 VH 496. 190 Eisenhofer, i. m. II. 27.
191 Pl- a Nemz. Múz. clmae 395 XIV. századi misszáléjában, vagy a Pozso-nyi misekönyvekben. Vö. Jávor, i. m. 32.
192 VH 497
199 Orclo Sabbati Sancti... Editio altera 1952, 42-44.
200 RLlit 71. f. 23.
202 Egyet. Kt. clmae 104 f. 92.
204 RNyomt 32.
201 Nemz. Muz. clmae 132.
203 RNyomt 32.
205 VH 497.
206 RNyomt 60.
207 RNyomt 59. és Radó Polikárp szóbeli közlése.
208 VII. 373.
209 Tárkányi B., Katolikus énektár. Eger, 1874, 137.
210 Simon, i. m. 32.
211 Horváth Cirill, Középkori magyar verseink. Budapest, 1921, 115-116.
212 Kodály Z., Régi karácsonyi énekek. Ethn 1916, 221-224.
213 IV. 64. 214 X. 27.
222 Érdy és Döbrentei-kódex, Babik, i. m. 275., és Velledits, i. m. 346 után.
223 RNyomt 109. A misszálé különben is sok érdekes bejegyzést tartalmaz: a templom plébánosa megsebesült a mohácsi ütközetben, más alkalommal a templom előtt misézett, mert az tele volt a katonák számára összehor-dott terményekkel.
224 Radó, Egyetemi előadások.
225 Számos salzburgi misszálé található könyvtárainkban pl. Pannonhalmán, Szombathelyen.
226 Artner, Az egyházi évnek... 55.
227 Vö. Wessobrunner Gebet. Franz, i. m. 206.
228 RNyomt 47.
229 A róm. kat. Anyaszentegyház ünnepeinek magyarázata. 20.
230 I. m I. 287. 231 Artner, Az egyházi évnek... 60.
232 Simon, i. m. 30. gyűjtése. 233 Egyet. Kt. clmae 36. f. 60-60'.
234 Egyet. Kt. clmae 67. f. 120'.
235 Ezt a bejegyzést 1528-ban írták be a bekötési táblájára valószínűleg a Du-nántúlon, ahol az aprószenteknapi vesszőzés ma is megvan. A szöveget tartalmazó misekönyv 15ól-ben Berzencén volt. RNyomt 48. - Radó P., Az aprószentekelés és a magyar liturgiatörténet. Theologia, 1943, 257-260. Györffy-Viski, Magyarság Néprajza. Budapest, é. n. II. 353-354.
236 Simon, i. m. 30.
237 Debreceni-kódex XI. 33-238 IV. 82.
239 Szendrey Ákos, Az élet vize karácsonyi népszokásainkban. Ethn 1940, 393-401.
240 Gönczi Ferenc, Karácsonyéjjeli ostyajárás. Ethn 1930, 84. - Bálint: i. m.
241 Müncheni-kódex I. XXIII.
242 Kulcsár, Postilla 1574, 106. 243 Telegdi, Préd. 1577, 156.
244 Érdy I. 91, Lányi 326, Debreceni 56.
245 Szenczi Molnár, Soltár 1612, 124. 246 VII. 323.
247 IV. 91. és 93. a ma használatos „új esztendő" e napnak jelölésére, tehát nem Telegdinél 1577, vagy Bornemisza Péternél 1584 fordul elő először, mint azt Velledits állítja, i. m. MNy 1912, 205. Igaz ugyan, hogy a XVI.
század elején még csak szórványosan akadunk rá, naptáraink és íróink inkább a régi kifejezést tartják meg s csak a XVII. században megy át jobban a köztudatba.
248 Ch 3413 - AH 7,51 - RHymn nr 98.
249 RNyomt 37. - Csárai misekönyve vízkereszt vigíliájára is a szokásostól eltérő más orációt közöl.
250 Bálint, i. m. 148.
251 Szendrey Zsigmond, A „kongózás", Ethn 1931, 21.
252 Bálint, i. m. 148.
253 Müncheni kódex naptára, hasonlóképpen a Bécsi-, Érdy-, Lányi-, Teleki-és a Winkler-kódex.
254 XI. 62.
255 Préd. 1573, Velledits után, i. m. 206.
256 Postilla, 1574, 118. uo. 257 Debreceni-kódex 65.
258 Postilla, 1633, 167. Velledits után.
259 Hunfalvy, Magyar Nyelvőr, 1873, 1. - Melich, Szláv jövevény szavaink II.
328. - Radó P., Az Úr megjelenése. 1952; 11.
260 Préd. 1577. 197. Velledits után.
261 Préd. 1573, 405. Velledits után, i. m. 206.
262 VII. 174. 263 VII, 185.
273 = IV. In Pestis Duplicibus 1. 274 RNyomt 59.
275 Egyet. Kt. A. 106. f. 101. RLlit II.
276 Egyet. Kt. A. 102. 277 VH 505.
278 Ch 6111. - AH 53,50-53 - PL 131,1008 - RHymn nr 225.
279 RLlit 71. f. 31. 280 /. m. 1.581.
281 Franz, i. m. I. 71.
282 - ; Vízszentelési szertartás Epipbania vigíliáján. Religio, 1895, II. 331-333. - Radó P., Az Úr megjelenése. Vigilia 1952, 1.
283 Ez ugyancsak a Hartwick Agendában MR 165. f. 28-30 található.
284 Középkori vízkereszti játékok. A győri „Tractus Stellae" és rokonai. A Pan-nonhalmi Főapátsági Főiskola 1940/41. évi évkönyvében. 1-312.
285 Llit 77. f. 179. 286 Radó P., Egyetemi előadások.
287 Llit 170. f. 23. - Az orációk megegyeznek azzal, amit Franz hoz (Die Messe... 216), ele a mise maga más
288 XI. 65. 289 XI. 63.
290 XI. 182. 291 Peer-kódex II. 90.
292 VII. 329. 293 III. 89-90.
294 XI. 64-65, így már Durandus is.
295 Franz, Die Benediktionen... II. 402-415. - Bálint, i. m. 199, 214.
296 RLlit 172. f. 85-88.
297 Franz, Die kirchlichen Benediktionen... I. 423, 430.
298 Die kirchlichen Benediktionen... 608.
299 Bálint, i. m. 154.
300 Frnyey-Kurzweil, Deutsche Volksschauspiele aus den oberungarischen Bergstädten. I. Budapest, 1932, 124.
301 Bálint, i. m. 159- 302 Radó, Karácsony...
303 I. 104. és I. XVIII. Velledits ezt - i. m. 206. - tévesen Újév és Vízkereszt között.
304 RNyomt 59. 305 Velledits, i. m. 206.
306 Uo. 207. 307 IV. 113-115.