• Nem Talált Eredményt

Karácsonyt követő napok

A MEGTESTESÜLÉS ÜNNEPKÖRE

V. KARÁCSONY

12. Karácsonyt követő napok

A szentek ünnepeinek tárgyalását kihagytuk dolgozatunk téma-köréből. Itt a karácsonyt követő napok tárgyalásánál azonban mégis-csak meg kell emlékeznünk azokról, hiszen szervesen bele vannak építve a Megtestesülés nagy ünnepébe. Már a patrisztikus kor egy-házatyái - pl. Chrysostomus, Ágoston, Fulgentius, Rüspe püspöke, Szeleukiai Baszileiosz stb. - is szívesen vontak párhuzamot, azaz kerestek kapcsolatot az Úr születése és „kíséretének" ünnepei kö-zött, bár ezek történetileg egymástól függetlenül alakultak ki. A XV.

századi Orel. Strig. részletes utasításokat hoz, hogyan tartsák meg ezen egymást követő ünnepek ölelkező Vesperásait: „Finita oracione natiuitatis domini per e u n d e m dominum et d e u m dicitur a m e n , neque dominus vobiscum, neque benedicamus domino dicitur. Sed statim post amen per coratores qui sunt nouo dicto modo induti in dalmatica debet incipi responsorium scilicet: Lapides torrentis ac ympno versiculo collecta sancti stephani prothomartyris. Simili modo intelligitur de sero in festo sancti stephani prothomartyris q u a n d o post vesperas sancti stephani coratores indutis casulis, cum aliys do-minis de capitulo post amen dicitur Responsorium de sancto iohan-ne ewangelista et cum aliis scilicet ympno, versiculo, collecta."

Vagyis úgy látszik, hogy a következő ünnep commemoratióira, me-lyekhez az illető himnuszt is vették, a kántorok átöltöztek a megfele-lő (színű) ruhákba.

így rendelkezik a többi ünneppel kapcsolatban is, csak Aprószen-teknél jegyzi meg, hogy a responzórium Glória nélkül veendő.216 Ér-dekes, hogy ezeknek a szenteknek ünnepein is a karácsonyi szek-venciát, a „Grates nunc omnes"-t vették minden mise után, az egész oktáva alatt, a szentekét pedig csak oktávájukon. Talán ez a magya-rázata annak, hogy ezeket az oktávákat még ma is megtartjuk: „...

sequentia: Grates une omnes, dicitur post omnes missas natiuitatis domini, per totam octavam natiuitatis, ymo q u a n d o festa per oc-tavam natiuitatis veniunt in eiusmocli festis semper hec est sequentia:

grates nunc omnes dicitur. Sed propria sequentia sanctorum cantatur in octauis eorundem, expleta octaua domini."217 Ugyanezen Ordinári-usnak egy későbbi megjegyzése: „... notandum... quocl intra ista festa scilicet natiuitatis et epiphanie secundum consuetudinem Stri-goniensem non seruatur de aliquo festo sancti sed nonnisi compléta octaua eorundem."218 A Karácsony „kíséretét" képező szentek itt em-legetett szekvenciái a következők:

Szent István első vértanúról szól a: „Hanc concordi famulatu cola-mus sollemnitatem" kezdetű. Bevezető verseiben mindjárt felszólít, hogy annak üljük meg ünnepét, annak kövessük példáját, ki ellensé-geiért is imádkozott. Karácsonnyal - mint ősi Krisztus király ünnep-pel - legföljebb a következő vers hozható összefüggésbe:

O Stephane, signifer Regis Summe boni nos exaudi!

Pál is a te könyörgésedre tért meg s most veled együtt örvend, ott, ahol már nincs üldözés. A szokástól eltérően, már a k ö z é p s ő versekben előterjesztjük kérésünket:

Nos...

Clamentes et precibus te puisantes Oratio sanctissima nos tua semper Conciliet Deo nostro.

Az utolsó versekben ismét kiválasztottságáról és dicsőségéről em-lékezünk meg:

Te Petrus Christi ministrum statuit Te sibi Christus eligit...

Nunc inter inclytas martyrum Purpuras coruscas coronatus.

A szekvencia szerzője Notker. Chevalier szerint legrégebbi előfor-dulási helyei: St. Emmeram-i 1024-1036-os, prümi X-XI. századi, a XI.

századi St. Gallen-i és még számos más XI-XII. századi kéziratos misz-szálé. Hazánkban is 17 kódexben ismeretes. Pl. az 1363- évi soproni

Golso-, a XIV. századi szepesi káptalani-, a XIII. századi németújvári, a pozsonyi B, C, D, E, F, G, I misszálékban, II. Ulászló graduáléjában.219

Szent J á n o s evangelista szekvenciája a J o h a n n e s Iesu Christo multum dilecte virgo..." kezdetű. A Szentírásnak Jánosra vonatkozó adatait veszi sorra. Megemlékezik természetesen az Úr keblén való nyugovásáról, arról, hogy megláthatta már itt a földön Isten dicsősé-gét s hogy a keresztről diadalmaskodó Úr,

Christus in cruce triumphans,

édesanyja őrzőjéül rendelte, hogy szűz őrizze a Szüzet:

Ut virgo virginem servares.

Megemlékezik Krisztusért viselt szenvedéseiről, s hogy Jézus ne-ve szabadította meg a megmérgezéstől,

Jesu nomine venenum forte vincis.

Szól Patmosz-szigeti látomásáról is:

Tibi...

Verbum suiim Petre revelat.

Végül is rövid kéréssel zárul:

Tu nos...

Apud Deum semper commendans, Joannes Christi chare.

Ez is Notker szerzeménye. Külföldi és hazai előfordulási helyei -ugyancsak 17 hazai kódex hozza - megegyeznek a Szt. Istvánéival."20

Aprószentek ünnepe tartozik még közvetlenül Karácsonyhoz; még-pedig nemcsak véletlen összeesés, hanem történelmi és tárgyi kap-csolata miatt is. Szekvenciája: „Laus tibi christe patris optimi nate"

megszólítás után tér rá az Aprószentekre:

Quem agmina infantium sonoris Hymnis collaudant aetheris in arce Majd miután megemlékezett az ő sorsukról:

Quos impius obnominis odium tui Misero straverat vulnera,

Előadja a mi kérésünket is mindjárt:

Quorum, precibus sacris dele, precamur Nostrae pie erimina vitae.

Majd így folytatja tovább:

Ulis aeternae dans lumen gloriae Nobis terrena concede vincere, Ut liceat serenis actibus pleniter, adipisci dona tuae gratiae.

Végül is az ellentét erős kitételével zárul:

Herodis ut non fiat socius quisquis Sed aeternaliter cum eisdem catervis Tecum sit, Domine.

Mivel S. Gallenben nem ezt a szekvenciát használták, notkeri szer-zősége - amit különben általánosságban vallanak - nem biztos. Ha-zai előfordulási helyei - 15 kódexből van adatunk - a szokásosak.221

A Karácsony utáni vasárnapot - dominica vacans - „karachon ko-zoth való vasarnap" vagy „az karacson octavaia kozot való vasarnap"-ként emlegetik.222

Karácsonyi időre való votív misét találunk az 1512. évi nyomta-tott Missale Strigoniense egyik példányában, a karácsonyi harmadik mise végéhez beírva: „In omnibus festivitatibus prosa prefacio vt in die natiuitatis preter prosam „grates nunc omnes" ecce panis angelo-rum".223 Nyilván az Úr testéről szóló votívmisét érti, melyet templo-mában úgy látszik időnként mondani kellett. így volt ez pl. a budai Nagyboldogasszony-templomban Nagy Lajos idején csütörtökönként.22''