végett közönségesen vadhus,A уеду más kinövé sek leétetésére használtatik, e végbôl szíikséges

különbözik а jegedzettöl. Öntés által se több, se ke vesb nem leend, inert valamini ez nem, иду amaz

sem tart‘ jegedzésvizet magában. Tollvastagságu rndakban elö, mellyek heveny állapotukban fehér,

~késöbb világosság ráhatása által feketésszürke, elvégre egészen fekete színíìek. Ez utóbbi álla potában ha vízben felolvasztatikz színtelen sbenne apr_ó úszó fekete pontokat Látható folyadékot képez;

melly pontok,I világosság által viszváltozott szinezüst, s ezek okozzák .gyakran а készítményL fekete szinét. Továbbá égetö kellemetlen_ fanyar

‘ай; 2 rész vízben' olvad; étetö erejiì, etulajdona

`

végett közönségesen vadhus,A уеду más kinövé

sek leétetésére használtatik, e végbôl szíikséges különös iìgyelmet rá fordítxani, hogy réztartalmu ne legyen; —- mi a gyárikészitményben gyakran meg-_

van ­-» mivel akkor sokkal jobban kínozza a szen vedöt, s mellette mégis kevesbé fogyasztja а vad húst. B11c"'hner szerint 1000 része: 650 ezüst elegböl, és 350 legs/avbúl` áll. Y

Tísztdtalan: ha réztartalmu, melly esetben víz ben való zöldes olvadéka könlegeg Káltal kékké válik;

“аду ha olvadékába egyïlarab fényes vasvéttetìk, saz veres rézzel vonatik be. Gyakran salétrommal van fer- ‘ tezve, ez felfedezhetô: haakémlendö pokolkcíporczellán csészében erôs tiiznél megöntetik; az által alegsav, és az eziist­éleg élenye elszálnak, az ezüst pedíg a 'sa lélrommal együtt visszamaraânak. Ez utóbbi vízben' felolvasztva, elpárolás útján szabályszerínti jeged zeit salétromot képez, és if salétromnak ugyancsak minden tulajdonaival hir.. Vagy: ha a salétromtartal mu pokolkö ízzó­szenen eldu1­rant__ás М?! megönte­

` 5

œ _ . .

tik, s az eldurranás hellyén szlnezüst, Ies bélyeg marad, melly bélyeg ha nedvesített curcuma­papirra égvénymódra hat: salétrom volt jelen.

83. §. Ezüst-lzalvag (Chlorid. argenti AgCl’) Késziìl: havalamelly ezüst­éleges só,­-‘- p. o.legsavas ezíìst-éleg ­- olvadéka, sôsav általlecsapatik. A túró

képíi csapadék sziváron а folyadéktól elkülönöztetik, és megszárittatik. ‚-— Vízben nem, de égetö könlegeg

ben, Vés fölösleges sósavban olvad ; világosságon barna veres „т: leend. Nagyobb hôfoknál elôbb rózsaveres 'színüve' válik, késöbb világos sárga folyadékká ömlik;

melly, meghíìlés után sziirkefehéres , késsel vágható, szarvhoz hasonló szívós tömeggé merevül. Innét nyer

te hajdan .,Luna cornea" nevét.

Az ezült-halvag lég vagy hömórôk fakjegyzô lapjaikmeg ezüstölésére Yczélszerü módon használtathatik. Öslzeelegyit ietik pontosan az ezůsbhalvag 8 részlégetett hamuzsirral (Pot asche), :t rész krélával, s valamivel több mint 1 rész konylia sóval. Az ezüatölendô sárgaréz felůlete palléríîìlddel (Trippel) és kalapdarabbalmegtîlztittatik, aztáu sós vízzel megnedve­

sittetik, I ugy a fönebbi keverékbûl ujjal addig dörgôltetlk rá, mig a sargaréz ‘выше eléggé megleend ezüslölve. Végül czafattal (Lappen) megmosatík, s uxegszárltva szintelen fény­

mázzal (Firnins) bevonatik. - Némellyek szerint hamarább czélt érhetni: ha jól megtilztitolt rézdemezre uedves ezůst halvag szalamia­sóval dörgöltetik.

84. Ezüst­büzeg. (Bromid.. argenti AgBr2)_­

valamelly olvasztott ezüst-éleges sónak ham­büzeg olvadékkali lecsapása által állittatik elö. - Sár­

gába vergödö „та, шеПу s’zíne kevés sósav hoz.

záadása által eltünik; töbh mennyiségü égetö könle gegben olvad mint az ezíist­halvag­

85. §, Ezüsbkékleg. (Cyanet. .Argenti Ag Су’):

valamelly ezüst-éloges sónak kékleges só olvadék.

б’?

kali lecsapása ‚мы készůl. _Feliér szlnû, égetô könle«

Igeglaen, és kéneges égvényekben könnyen olvad~

86. Ezüst-iblag. (Jodet. argenti AgJ2).Ké.

szül: ezüst-éleges sóknak ham-iblaggali lecsapá­

sa által. _ Sárgiás színü, savakhan és égetö kön,

legegben olvadhatlan, -de fölösleges ham-iblag és

konyhasó olvadékokban г? е2 utobbiban kevés meny

» nyiséggel _ olvad.

87. Gyo'gy­törv¿ng/szerü këmlésmóda az ezûstsók пай. Minthogy némi `ezüst­éleges sók, p. o. a legsavas`

eziìst-éleg sth. nagyobb adagokban- bevéve mérges hatásuak: jöhet ennélfogva esel elô, hol annak eldön­

tése, ha vagyon-e jelen vagy nincs? törvényszerü és elmulhatlan szükséges kérdés lehet. Ha a kémlenllöA állomány kevertelen, 'vagy egyszerü olvadékban van jelen, ugy az ezüst felfedezése semmi nehézségékkel sincs összekötve. Mirenézve a kémlendô olvadékhoz sósav adatik, melly által ha csapadék támad: az ,égetô

könlegegben felolvasztatik, és sósavval újra lecsapa 'tikz a csapadék sziváron elválasztva megszárittatik,I

és szik­éleggel elegyitve egy darab szenen forrasz­ ‚ csövel megöntetik, mi által a szinezüst kiválik.

De .ha az ezüst­éleges só másnemü testekkel van elegyülve: összekevertetík а kémlendö állomány két aninyi mennyiségü borléllel, s az egész vászonba téve kisajtoltatik. Az átszüredékhez konyhasó olvadék ada tik, melly által ha csapadék okoztatik:az, sziváron el kíìlönözve megszárittatîks forrraszcsövel a fönebbem litett módon kisérltetik. _

Történvén azonban hogy a konyhasó olvadéka az átsajtolt folyadékban semmi csapadékot nem okozott volna, vagy ha okozott, de forraszcsöveli öntés

által az ezüstnek semmi nyomdoka sem vetetett észre, ` akkor а vászonba visszamaradt állomány vétetik elö

‚ 5 le

68

Összeelegyittetîk az, egyenlö r. jegedzett szénsavas szik~

eleggel, sporczcllán tégelyben izzásig hevittetik. A maradék tiszta vizzel mind­addig mosatik ki, mig a r'ó­

la lefolyó folyadékot eziist-éleges olvadék többé nem homályositja. Ezután a fel nem olvadt rész melegített feleresztett legsavban pállittatik, s fölösleges égetö könlegeg adatván hozzá, álszivárogtatik. Az átszivár gott olvadék sósavval kémleltetik, mellyel ha csapadé­

kot adna: az, a fönebb töbször emlitettmódon forrasz

csövel megöntetik.

88. §.Mindenncmü ezüst­élegtartalmu olvadékokból, legyenek azok közömbösitett, savanyu, vagy égvényes állapotban: könkénsavas nedv {едете szinben választja ki az ezüst-éleget. A fekete csapadék: ezüst­Iie'necs (ar

gent. sulfnratum).

IJ¢e,gy:¢."Ñ. Az ezüstpénzek, és edények szép fénycs felüle.

tet nyernek az ug) nevezett fe h é r - fo rr á s (vveissieden) ál ial; mi követkczôkép megy végbe: а tisztilandó eziìst bor köböl es konyhasóbúl álló olvadékban, ‘аду feleresztett kén

savban танк, az által az ezüst гением?! homályosító réz fel~

olvad, az ezüst pedig szép fényü Ieend. ’— Kicsiben: ége [б könlegeggeli mosássai is megtörténhetik

89. Legnevezetcsebb ötvénye az ezüstnekare'z­

“И. A közéletben használni szokott ezüstedények és eszközök ìllyenböl készitvék; mivel magányos ezüst, lágysága végett nem lenne alkalmas œkészítéscikre, s hamar is elkopnának. A rézzeli ‘ütvénye _az ezüst nek fehér színü, ha pedig nagyobb mennyiségiì rézzel van vegyülve: veres.

A tiszta ezüst 16 probâsnakI neveztelikYa közéletben. In~

nét а1В1аюв (probás) шт: 13 rész ezüstböl és 8 rézbûl-áll.

69

Higpany.

90. A kigany már a régibb korban ismeretes

_volt. A természetben tisztán csak ritkán, más ásvá nyokkal gyakrabban ‚\ leginkább kennel vegyülve mint h í g - k é 11 е с s (cinnabar|'s)jö elö. Legjelesebb higany-, bányák léteznek: Moschelnál Bajorhonnak rénusi ke

riìletében; Idriánál Illyrben; Horzovitznél Csehhon ban; IAlmed:in11ál Spanyolhonban; Chinában; Kele és l\lyugo’li11di1il3an;Y elvégre Rozsnyon Gömör Ame

gyénkben.I V

In document 0B.V0.§I ` HARANAI1 (Pldal 77-81)